Biblia (14.

https://zanza.tv/irodalom/biblia/biblia
https://zanza.tv/irodalom/biblia/az-oszovetseg
https://zanza.tv/irodalom/biblia/az-ujszovetseg

Az európai kultúra két alappilléren nyugszik. Egyik a görög-római, másik a zsidó-keresztény kultúra.
Ennek foglalata a Biblia, a világ talán legismertebb könyve. A keresztények szerte a világon a Biblia
tanításaira alapozzák hitüket és viselkedésüket, a zsidók pedig tisztelik és használják az Ószövetséget.

Fogalma: A Biblia azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidó és a keresztény hagyomány

isteni eredetűnek ismer el, és a hit és erkölcs alapnormáinak tart. A Biblia a világ teremtésével kezdődik az
emberi és történelmi idők kezdetén, és a végítélettel zárul az idők végezetén. A kettő közt áttekinti az
emberiség őstörténetét, a zsidó (kiválasztott) nép történetét, a kereszténység kialakulását.

Részei: a Biblia két részből áll: Ószövetség (2/3) és Újszövetség (1/3).

Az Ószövetség a zsidók szent könyve (régiesen Ótestamentum). Az Újszövetséget a zsidók nem ismerik el
szentnek, csak keresztény gyűjtemény, a kereszténység szent könyve (Újtestamentum).

Nyelve: Az Ószövetség héber, kisebb részben arámi nyelven, az Újszövetség görög nyelven íródott.

Jelentése: A Biblia szó jelentése: a görög biblosz (könyv, tekercs) szó többes számú, kicsinyítő képzős
alakja. Mára a szó jelentése: „Könyvek könyve”, Könyvek, Írás, Szentírás, Tekercs, Iratok.

Keletkezése: Az Ószövetség Kr.e. 12. századtól Kr.e. 2.századig íródott, az Újszövetség pedig a Kr.u.
1.században keletkezett.
Tartalma:
Ószövetség Újszövetség
Az isteni kegyelem és üdvösség ígérete a
zsidók ősatyjának, Ábrahámnak, és Megerősített és kiterjesztett szövetség Isten
megerősítése leszármazottai: Jákób, Izsák, és egyszülött fia, Jézus Krisztus által a
József és Mózes által. Isten kiválasztott benne hívők számára.
népe a szidók.
Fordítások:

 Septuaginta: a héber szöveg első és legjelentősebb görög fordítása, II. Ptolemaiosz idején. 72 bölcs
fordította le 72 nap alatt  „hetvenek fordítása”
 Vulgata: Szent Jeromos által készített latin nyelvű fordítás
 Rotterdami Erasmus: újrafordította a Vulgata Újszövetségi részét.
 Martin Luther: a reformáció elindítója, aki német nyelvre fordította le a Bibliát.
 A zsinagógákban ma is a Targumból, a Biblia arámi fordításából olvasnak.
 Huszita Biblia: első magyar nyelvű fordítás, Tamás és Bálint pap munkája, kb 1420-30 között
készült.
 Sylvester János: a teljes Újszövetséget fordítja le magyarra, 1541.
 Károli Gáspár 1590-ben Vizsolyban nyomtatta ki első teljes magyar nyelvű protestáns Bibliáját.
 Káldi György készítette el az első magyar nyelvű katolikus Bibliát, 1626.
 Ballagi Mór: az első magyar nyelvű zsidó kiadás elkészítője, 1840.

Apokríf művek ═ (görög apokrüphosz=elrejtett szóból származik) Azokat az ókorban a zsidó vagy a
keresztény vallás szolgálatában keletkezett iratok, amelyek nem kerültek be a Biblia kanonizált szövegei
közé. (kánon=mérték szerint való dolog) A kanonikus gyűjtemény kifejezés arra utal, hogy a Biblia
teljességében tartalmazza az Istentől ihletett iratokat.

A Biblia felosztása
Ószövetség Újszövetség
1. A zsidók szerint:  Történeti könyvek
 Tóra Máté, Márk, Lukács és János
Törvény = Mózes I-V. evangéliumai, az Apostolok
 Nebíim cselekedetei
Próféták könyve
 Ketubím  Tanító könyvek: Levelek
Írások köre
2. A keresztények szerint  Prófétai könyv: János
 Történeti könyvek (pl. Mózes I-V.) jelenései (Apokalipszis)
 Tanító könyvek
(pl. Zsoltárok, Példabeszédek, A Prédikátor könyve)
 Prófétai könyvek
(pl. Észaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel, Jónás k.)
 A Biblia műfaji sokszínűsége:

Evangélium: A szó jelentése jó hír, örömhír. Az Újszövetségben Máté, Márk, Lukács, János (
evangélisták) írták le Jézus szavait és tetteit. Közülük Máté, Márk, Lukács a szinoptikusok.(Az ő
evangéliumaikban Jézus emberi mivolta a hangsúlyosabb, ill. nyelvezetük, stílusuk egyszerűbb; a
műveletlen, tanulatlan hallgatóság számára készült)
E p i k a

Példázat : olyan rövid, tanító célzatú elbeszélés, mely egy szöveg vagy egy beszéd kereteibe foglalva
követendő vagy elvetendő erkölcsi tanulságként áll valamely vallási, erkölcsi tétel bizonyításának
szolgálatában. (erkölcsi célzatú, tanítói jellegű) Feladata, hogy válaszra vagy választásra szólítson fel.
Az evangéliumokban találhatjuk Jézus példázatait. (pl. Elveszett juh, Elveszett brahma, Tékozló fiú)
Elbeszélés: az Ószövetség és az Újszövetség történetei nagyrészt történelmi elbeszélések (pl. József
története)

Zsoltár: A Zsoltárok könyve 150 zsoltárt tartalmazó imagyűjtemény. A zsoltár olyan lírai műfaj,
melynek megszólítottja Isten (Istenhez és Istenről szól), az olvasót is Isten útjára buzdítja, megragadja
az érzelmeket, segít szavakat találni saját imáinkhoz, használja a figura etymologicát. Örök emberi
problémák, érzések, magatartásmódok fogalmazódnak meg bennük, témájuk az üldöztetés, a szenvedés,
L í r a

a halál vagy ép az öröm, a hála, a dicséret. Az imádkozó élethelyzete szerint vannak köztük
panaszzsoltárok, hálaadó zsoltárok, bölcsességi zsoltárok, himnuszok. Szerzőinek Dávid királyt,
Mózest és Salamont tartják.
Szerelmi dal: az Énekek Éneke a szerelmi és lakodalmi költészet gyűjteménye.
Jeremiád: =sirató ének. Jeremiás könyvében.

Levelek: Pál levelei. Ezek címzettje a gyülekezet vagy annak vezetője, témájuk egy adott, fennálló
probléma.
Törvények, Parancsolatok: a helyes életvitelt írják le, magatartási és erkölcsi törvényeket fogalmaznak
meg. (pl. Hegyi beszéd, 10 Parancsolat)
E g y é b

Közmondások, erkölcsi és filozófiai költemények (Példabeszédek könyve, Jób könyve)

Prófétai és apokaliptikus irodalom: a „prófécia” görög szó, jelentése az isteni üzenet hirdetése. A
próféta maga a hirdető, az isteni üzenetet a próféta különböző módon adja tovább. (próféták pl. Ezékiel,
Dániel, Habakuk…). Jelenések könyve=János apostol Apokalipszise: az isteni kinyilatkoztatást látomás
formájában kapja a kiválasztott; a látomásokban minden jelképpé válik.
 Biblia

„Biblion” görög szóból ered, jelentése: könyvek, iratok

Felépítése: 66 könyvből áll, 2 nagy egységre tagolható: - Ószövetségre (39 könyv)
- Újszövetségre (27 könyv)

Az Ószövetség
● Kr. e. 12. századtól Kr.e. 2. századig tartalmazza a zsidó nép irodalmát.
● Nyelve: héber, arámi
● Kanonizálás: az a folyamat, ami alatt kiválogatták, hogy mi kerülhet be a Bibliába
● Apokrif iratok: amiket nem Istennek tulajdonítottak, nem kerültek be a Bibliába pl: Tamás evangéliuma
● Septuaginta: Kr. e. 3. századi görög fordítása az ószövetségnek (70 zsidó bölcs egyszerre fordította le)
Felépítése:
● Mózes I-V könyve = Tóra (Vallási, erkölcsi tételeket tartalmaz)
→ Kr. e. 5. század végén szerkeszthették egybe, legalább 4 forrásból
→ A „mózesi könyvek” közül az első a Teremtés könyve = Genezis
→ A Genezis első 11 fejezete a világ teremtését, az emberiség őstörténetét mondja el népiesen
→ Első teremtéstörténet: 7 napos teremtés (csúcsa az ember, 6 nap alkotás, 1 nap pihenés) (Mózes I. 1)
→ Második teremtéstörténet: az ember a föld porából lesz (Mózes I. 2)
→ az eredendő bűn: a jó és rossz tudásnak fájáról való evés Mózes I. 3)
→ Káin és Ábel története (első testvérgyilkosság, Káin megöli Ábelt) (Mózes I. 4)
→ Vízözön (Noé bárkája, itt is kétféle verzió van) (Mózes I. 6: 9-22)
→ Pusztulásmítoszok: Bábel tornya (Mózes I 11: 1-9), Sodoma és Gomora (Mózes I 19)
→ József története (családtörténet) (Genezis 12-36. fejezet az előtörténet, zsidó ősatyákról szóló fejezetek), míg
József története a Genezis 37-50. fejezeteiben olvasható
● Próféták könyve: az Ószövetség következő nagy egysége (terjesztették Isten tanait különböző formákban)
→ 16 próféta van (4 nagy (Izaiás, Jeremiás, Ezekiel, Dániel), 12 kicsi (Jónás) – általuk írt mű terjedelme alapján)
● Zsoltárok könyve: 150 zsoltár, Dávid királynak tulajdonítják kb. a felét
● Egyéb könyvek: Énekek Éneke, Bírák könyve, Ruth könyve, Példabeszédek stb.

Az Újszövetség
● Keletkezése: Kr.e. 50 és 150 között (kanonizált formája Kr.u. 2. század végétől 4. század végéig alakulhatott ki)
● Nyelve: görög
Felépítése:
● Evangéliumok: jelentése: jó hír, örömhír
→ Az Újszövetség központi része, ami Jézus születését, életét és passióját (szenvedéstörténetét) mondja el.
→ 4 evangélium író: Máté, Márk, Lukács és János
→ szinoptikusok: „együtt látók”, Máté, Márk és Lukács: egyformán Isten küldöttjének látják Jézust
→ ezzel szemben János Jézusról, mint Istenről beszél
→ Jézus születése: Máté és Lukács foglalkozik csak ezzel, a másik kettő nem
→ Jézus szenvedéstörténete: egyféleképpen mesélik el lényegében
→ példázat, példabeszéd: az evangéliumok jellegzetes műfaja, az emberek életéből kiragadott történet, erkölcsi
tanulságokkal, az első 3 evangéliumban sok van, pl: Hegyi beszéd, A tékozló fiú
→ apostolok: Jézus tanítványai, akik szintén rendelkeztek gyógyító erővel, 12-en voltak, (Simon Péter, András, id.
Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, ifj. Jakab, Tádé, Simon, Júdás) Volt még ezen kívül 72 tanítványa is, akik
szintén az apostolokhoz hasonló képességekkel bírtak.
→ Miatyánk…: ima, a hegyi beszédben hangzik el (a Máté szerintiben)
● Az újszövetség egyéb könyvei:
→ Az apostolok cselekedetei (az őskeresztény egyház története)
→ Pál Apostol levelei: 14 darab
→ valamint 7, ún. „katolikus levél”
→ Jelenések könyve: görög címe: Apokalüpszisz, jelentése feltárás, kinyilatkozatás, az apokalipszis külön irodalmi
műfaj ebben az időben, az apokalipszis írója a kinyilatkozást látomás formájában kapja meg, de ezek a látomások
jelképekké váltak inkább.