2 slide:

Ahoz hogy bveszélhessünk a holokausztról kell tudjunk pár dolgot: először is,hogy kik vettek részt a
második világháboruban: szeptember 1. 1939 ben a német haadsereg megtámadja
lengyelországot,szeptember 3. Az egyesült királyság és Francia ország teljesítik kötelességüket és
harcot jelentenek németország ellen. Milyen kötelesség: a háború két ellenfelekre volt osztva: a
szövetséges hatalmak: A.E.Á E.K és szovetunió,késöbb pedig Lengyelország és több ország csatlakozik
Tengelyhatalmak: Németország,Olaszország és Japán.
Így elkezdődik a második világháború.

3 slide:
antiszemitizmus (lat. 'szemitaellenesség'): érzelmi, gazdasági, faji és politikai alapokra épülő
ellenszenv a zsidó néppel, ill. vallással szemben. A fogalom újkeletű, a jelenség a kerség előtti
időkben is létezett. Az ókorban vallási ellentét volt Izrael és a körülötte élő népek között.

Ahoz,hogy megértsük miért történt ez valojában meg kell figyeljük Hitler gondolkodását. Ebben a
harcban egy tökéletes Németországért az antiszemitizmus volt a fő ötlet. A zsidó-írta Hitler-midig is
tudta,hogyan kell világszinten egyesíteni a fejedelmeket,arisztokrátákat és burzsoákat( a városi
iparos és kereskedő osztálynak, az ún, harmadik rendnek, a polgárságnak tagja). Az volt az
elképzelése,hogy a zsidók a pusztító intellektualizmus mérgét terjesztik,amely kiküszöböli azt a
gondolatot,azokat a létfontosságu elemeket,amelyek nélkül kiszárad és sorvad a faj,az emberek,az
eredet. Bárhol is telepszik a zsidó,cask azért teszi,hogy pusztítson. Nem adja fel
nomádságát,csakhogy befészkelje magát a nayg nemzetek keblébe,mint egy betegség,amely belülről
pusztítja el őket,minent cask a saját érddekében téve.

A német hatalom cask a zsidóveszély végleges megszüntetésével volt lehetséges. Németországban a

zsidók a lakosság mindössze 0,76%-át tették ki, szinte valamennyien elnémetesedtek; A
„zsidóveszély" szlogen folyamatos agitálása hozzájárul a nemzettudat megszilárdításához. A
rasszizmus és a hatalom összekeveredik hatalma alatt.

5 slide:
A gettóban megvolt a családi élet, de az autonóm közigazgatás megjelenése is. A németek által hívott
zsidó tanácsok (Judenräte) a települési tanácsok mintájára igazgatták a közösséget, zsidó rendőrség
támogatásával. Munkaszerződéseket "tárgyaltak" a nácikkal; ők határozták meg azokat a szabályokat,
amelyek büntetik a bűncselekményeket. Szerepüket nagyon sokrétűen, általában nagyon szigorúan
ítélték meg. Voltak, akik megtorlásként egészen az akasztásra ítélt zsidók listájának összeállításáig
jutottak el; a többség önmaguk és a hozzájuk közel állók megmentésének reményében alávetették
magukat a német követeléseknek, nem kevésbé igaz, hogy a kollaboránsok közül sokan életüket
kockáztatva tiltakoztak, volt, aki zavargásokba kezdett, vagy az ügy elkeseredettségében öngyilkos
lett.

A gettó tökéletesen zárt gazdasági világ volt. Theresienstadtban a lakosságot 16 és 60 év közötti

férfiakból és nőkből álló övekbe csoportosították, akiket napi 10-12 órás munkavégzésre
kényszerítettek egy „prominens” felügyelete alatt. Elméletileg mindenki kapott ingyen lakhatást és
ellátást a munkájáért cserébe, de a boltok gyakran üresek voltak, és az élelmiszerjegyeket ritkán
tüntették ki. Ezekben a speciális vállalkozásokban, ahol nem volt bér, változatos forgalmat szerveztek.
A német főnökök és a „kiemelkedők” voltak az első kedvezményezettek. A legleleményesebbek
kihasználták a feketepiacot. Lvovban 1942 novembere után a zsidó munkások az SS tulajdonába
kerültek, amely bérbeadta őket olykor zsidók által vezetett vállalkozásoknak, így közösségük
tagjaiként rabszolgáknak voltak tekíntve.

Ezekben a fokozatosan fulladásra ítélt közösségekben a lakosság egészségügyi állapota siralmas volt,
gyakoriak a járványok. A gyanakvás és a feljelentés napirend volt. És mégis, volt egy kulturális élet,
amelyet szenvedéllyel vezettek, a túlélés vágyából; újságokat nyomtattak, koncerteket és műsorokat
szerveztek, hátborzongató humorral. Előfordult, hogy az SS pártfogolt és előnyben részesített néhány
írót, azzal a kockázattal, hogy másnap a halálba küldik őket. A gettók csak egy szakasza voltak a
„zsidóprobléma végső megoldásának”.

4 slide: A zsidókat eltiltották a közszolgálattól, a szabad foglalkozásoktól, a közvélemény-formáló

súllyal bíró intézmények vezetői beosztásától, moziban, színházban, rádióban, sajtóban, kiadókban.
Külön népszámlálásnak vetették alá őket, és kötelesek viselni a sárga csillagot. Személyi
okmányaikon, élelmezési igazolványukon és lakhatásukon megkülönböztető jelek voltak; tilos volt
bejutniuk nyilvános helyekre, kávézókba, parkokba, múzeumokba, színházakba, mozikba,
könyvtárakba. Lengyelországban kisebb volt az élelmiszeradagjuk, és csak engedéllyel mozoghattak.

Ingatlanukat fokozatosan elkobozzák azzal az ürüggyel, hogy csalással szerezték meg azokat az
országokból, ahol éltek, és amelyeket hivatásukból árultak el. Ez volt a gazdasági árjánosítás hatalmas
csalása" a zsidó vállalkozások élére helyi vezetőket neveztek ki. Az áruátadás jövedelmező üzletet tett
lehetővé a megszálló hatóságok szalmabábjainak, de a német cégeknek is, amelyek így mélyen
behatoltak az ország gazdaságába.

ARBEIT MACHT FREI