Weöres Sándor: Mária siralma

-Értelmezze Weöres Sándor költeményét! Elemzésében mutassa be, hogy a versben miként
kapcsolódik össze a két műfaj, a siralom (siratóének) és a bölcsődal! Térjen ki a mű
meghatározó motívumainak és retorikai eszközeinek jelentésképző szerepére is!

Egy szeretett ember halála rendkívül erős fájdalmat hagy egy egyén szívében. Különösen
nehéz lehet egy családtag vagy közeli személy elvesztése. Vannak olyan esetek, amikor
szeretnénk segíteni szeretteinken, szeretnénk megmenteni őket, de tehetetlenek vagyunk,
mivel az adott körülmények miatt lehetetlen a segítségnyújtás. Ilyen esetekben akár
magunkat okoljuk azért, mert nem tudtunk tenni semmit egy szeretett személyért. Weöres
Sándor: „Mária siralma” című verse is hasonló érzelmeket fogalmaz meg.
A „Mária siralma” című költemény az „Ómagyar Mária siralom” nevezetű vers parafrázisa.
Az utóbbi az első magyar nyelven fennmaradt vers, amely a 13. század közepén
keletkezhetett. Mindkét mű Szűz Mária fájdalmát írja le, miközben ő fiának, Jézusnak a
keresztre feszítését követő szenvedését nézi végig. Az anya az adott szituációban tehetetlen
volt, hiszen a körülmények nem engedték meg neki azt, hogy segítsen gyermekén.
Szűz Mária az Újszövetségben Jézus Krisztus édesanyja, akit Isten azért küldött a földre,
hogy megváltsa az embereket és szenvedjen bűneikért. Jézust azért ítélték el a rómaiak,
mivel azt állították, hogy Ő hazudik arról, hogy Isten fia. Ezt követően elfogták, miután egyik
tanítványa, Júdás elárulta őt, és a Golgota hegyen keresztre feszítették. Édesanyja végig
nézte, ahogy gyermeke felviszi saját keresztjét a hegyre, majd lassan és fájdalmasan meghal.
A vers műfaji besorolását tekintve két kategóriába lehet sorolni. Az egyik a siralomvers,
amely egy középkori műfaj, amiben az emberek szeretteiket gyászolják és siratják. Ez jellemző
az „Ómagyar Mária siralomra” is. Mindkét költemény címe műfajjelölő. Weöres Sándor
versének az első 13 sora,

A második a bölcsődal