Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

J. K. Rowling: Bogár Bárd meséinek bemutatása és elemzése a

gyermek és ifjúsági irodalom szempontjából

Tanár: Dr. Kusper Judit

Tantárgy: Gyermek-és ifjusági irodalom

Készítette: Pálmai Nóra

Neptunkód: B0V7CP
5. évfolyam, osztatlan tanári szak

Eger, 2022.
Tartalom:

A mese és az ifjúsági irodalom definíciók tisztázása

J. K. Rowling novelláskötetének értelmezése a korábbiakban leírtak tekintetében

A Bogár Bárd taníthatóságának kérdése és módszerei

 A mese és az ifjúsági irodalom definíciók tisztázása

Kutatásomat azzal kezdeném, hogy visszamentem egészen az alapokhoz, megnéztem,

hogy mit foglal magába a mese és az ifjúsági irodalom definíciója. Ehhez segítségül az
Arcanum Digitális Könyvtárából a Magyar Nyelv Értelmező Szótárát használtam.

Megnéztem ott hogyan határolják körül a fogalmakat, valamint ehhez képest mi a laikusok
véleménye, mennyi átfedés van a leírt bemutatás és az ő tapasztalati, fogalmi világuk közt. Ez
azért lesz fontos, mert ahogy Csáth Gézánál, Rowlingnál is felmerül a kérdés, hogy ezek a
mesék, vajon tényleg, klasszikus értelemben a gyermekeknek szánt alkotások? Vagy valami
másról lehet szó?

Az alábbiakban olvasható a mese definíciója:

„mese [e-e] főnév mesét, meséje [e-e]

1. (irodalomtudomány) A nép ajkán élő, szájról szájra járó, csodás, hihetetlen elemekkel
teleszőtt, rendsz. prózai, ritk. verses, költött elbeszélés. A mesék birodalmába tartozik;
mesébe illő: hihetetlen, csodálatos; ilyen még a mesében sincs: teljesen hihetetlen,
csodálatos, nem létező, lehetetlen; meset hallgat; mesét mond; mesét olvas.  Tarka
lepke, kis mese | Szállj be Laci fejibe. (Petőfi Sándor) Ölés, gyilkolás, háború,
fosztogatás, emberirtás, országpusztítás, valláshirdetés a magyar dalban és mesében
ismeretlen. (Eötvös Károly) Úgy érezte, hogy mától fogva mesék és kalandok
birodalmában fog élni. (Babits Mihály) || a. Íróknak, költőknek prózában v. versben
írt, a nép ajkán élő meséket utánzó költött elbeszélése. Oktató, tanító mese; Andersen,
Fáy András, Krilov meséi; róla → szól a mese; mesét költ, sző. || b. Találós mese:
olyan rendsz. rövidebb (népi) epikus alkotás, amelyben v. a mesélő v. a mese egyik
szereplője egy v. több találós kérdést tesz fel, s erre v. ezekre rendsz. a hallgató(ság)
felel meg.”1

1
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/m-
3C77D/mese-3F6C3/
Ennek értelmében az első pontban már szerepelnek olyan jelenségek a csodás elemek és
tündérmese mellett, mint az emberirtás – amely feltételezi, de még nem mondja ki pontosan,
hogy felnőtteknek szóló mesék is léteznek.

„2. (…)

3. (bizalmas) Olyan elbeszélés v. állítás, amely túllépi a valószínűség határát, s ezért

általában nem fogadható el igazságnak. Mese! Ez csak mese! (bizalmas) Mese
habbal: egy szót sem hiszek belőle.  A… grófi család kincseiről, gazdagságáról mesék
keringtek. (Mikszáth Kálmán)2

4. Olyasmi, ami a valóságban nem szokott előfordulni, ezért hihetetlen v. éppen

lehetetlen, nem létező. Mesének tűnt fel előtte minden, amit látott.  A király-lyány:
mese, János, | De nincs élőbb a mesénél. (Ady Endre) || a. (kissé bizalmas) Az igazság
leplezésére, mások félrevezetésére, megtévesztésére kitalált híresztelés, koholt
magyarázat, koholmány. Ez nem mese. Különféle meséket talált ki arról, hogy miért
késett el. Föltálalták a régi mesét. Ügyes mesékel hitegette őket.  Abban főtt a fejem,
hogy micsoda mesét gondoljak ki, amit urambátyámnak elmondjak. (Jókai Mór) Egy
emberöltőn folyt a dáridó | S ékes meséje Toldi hűségének… (Ady Endre) || b.
(argóban) Nincs mese: ezen fölösleges vitatkozni, ez így van; ennek meg kell lenni;
nincs kifogás; nem lehet ellene semmit sem szólni, tenni.3

(…)”

Arról képet kaphatunk a szócikkek alapján, hogy milyen formai követelményei lehetnek egy
mesének (pl. próza, verses forma), hogyan születhet és hogyan terjedhet (műmese-szerkesztett
és lehet népi mese, szájról szájra terjedő hagyománnyal).

A gyermekirodalommal sok esetben kvázi rokon terminusként találkozunk, ha a mesékről

beszélünk. A kettő természetesen lehet átfedésben, de míg a gyermekirodalom prózából,
lírából, sőt drámából is állhat, addig ennek a mese, csupán egy szelete.

2
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/m-
3C77D/mese-3F6C3/
3
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/m-
3C77D/mese-3F6C3/
Valamint, ahogy korábban említettem, nem minden mese szól tartalmilag, képeiben annak a
korosztálynak, akiket előzetes feltevés alapján egy-egy olvasó gondolna.

A gyermekirodalomhoz hozzáolvastam az ifjúsági irodalom definiálását is, ebből szeretnék

most részleteket idézni majd reflektálni rá:

„AZ IFJÚSÁGI IRODALOM.

AZ EMBERI élet legfogékonyabb korában az ifjúsági írók enyhítik a fejlődő lelkek szellemi
szomjúságát. A kezdő olvasók a gyermekirodalom nevelésén keresztül vonulnak be a költészet
világába Irodalomtörténeti szempontból voltaképen nem volna szabad különbséget tenni az
ifjúság és a felnőttek irodalma közt. A jól megírt ifjúsági könyvben a felnőtt olvasó is
megtalálja a maga szellemi gyönyörűségét.

A német ifjúsági iratok áradata ellen először DÖBRENTEI GÁBOR igyekezett gátat emelni
elbeszéléseivel, de a gyermekek nyelvét nem ismerte. (1829.)

A magyar ifjúsági irodalom első sikerültebb eredeti terméke Flóri könyve volt. Ezt a könyvet
Bezerédj Istvánné BEZERÉDJ AMÁLIA állította össze a kisleányának elmondott rövid
mesékből és versekből. (1836.) Kedveshangú munkájából számos kiadás jelent meg; hasonló
hatású gyermekkönyvekre hosszú ideig kellett várakozni; jórészt azért is, mert a németből és
franciából átültetett ifjúsági munkák versenye erősen gátolta a magyar írók törekvéseit. A
pesti könyvkiadók jobban bíztak a népszerűbb külföldi elbeszélések gyönge átdolgozásaiban,
mint a magyar írók eredeti próbálkozásaiban.

Az első jelentékenyebb ifjúsági lap A Gyermekbarát (1861–1863) volt. A német

gyermekirodalom kiszorítására törekvő gyermekujságot és folytatását, Az Ifjúság Lapját
(1863–1866), SZABÓ RICHÁRD szerkesztette. Ügyesebbtollú ifjúsági írók ebben a két
vállalatban tűntek fel először.

(…)

A könyvkiadók a magyar ifjúsági irodalom hézagait az 1880-as évekig a külföldi ifjúsági

iratok fordításaival töltötték ki. Minden magyar szerző könyvére legalább húsz-harminc
idegen író esett. A gyermekek Andersen, Cooper, Grimm, Hoffmann Ferenc, Höcker Oszkár,
Schmid Kristóf, Verne Gyula munkáin nőttek fel; az Ezeregy Éjszakát, Robinzont,
Münchhausent, Gulliver utazásait, Tamás Bátya Kunyhóját olvasták. Az ifjúsági irodalom
pangásának jórészt a németszellemű fővárosi könyvkiadók voltak az okai; ezek csak
kényszerűségből fanyalodtak egy-egy eredeti magyar ifjúsági irat kiadására: ilyenkor olcsó
bérért megfogadtak egy kezdő írót, megbízták valamelyik kelendőbb német munka
magyarosításával vagy hozattak néhány olcsó külföldi metszetet s a szöveg megszerkesztésére
fölkértek egy ügyesebb hírlapírót. A híresebb külföldi meséskönyvek többnyire csak elrontott
magyar kivonatokban kerültek forgalomba.

(…)

Az 1890-es években PÓSA LAJOS munkásságának kibontakozásával váratlan föllendülés

következett be gyermekirodalmunkban. A Singer és Wolfner könyvkiadó vállalat elhatározta,
hogy kiemeli a magyar ifjúsági irodalmat addigi elhanyagoltságából s Pósa Lajost kérte föl a
terv legnehezebb részének megoldására. 1889 decemberében jelent meg Az Én Újságom
mutatványszáma s néhány hét mulva már négyezer előfizetője volt a páratlan hatású képes
gyermeklapnak. Kevés író értett úgy a kisfiúk és kisleányok nyelvén, mint Pósa Lajos.
Szerkesztése a hivatott nemzetnevelő munkássága volt, hatása irodalmi jelentőségű. A
kicsinyekkel megszerettette az olvasást s a fiúk és leányok hálás tábora később a nagyok
íróinak is buzgó közönsége lett. A vidék elhanyagolt gyermekserege s a főváros német
aprósága ezen a lapon nevelkedett lelkes magyarrá és hű olvasóvá.

Ugyancsak a Singer és Wolfner-cég indította meg 1895-ben a leányifjúság számára a Magyar

Lányokat. A TUTSEK ANNA szerkesztésében megjelenő képes folyóirat Az Én Ujságomnak
azokat az előfizetőit vette át évről-évre, akik már kinőttek Pósa Lajos gyermeklapjának
kicsiny világából. A fiúifjúság részére a FranklinTársulat RUPP KORNÉL szerkesztésében
alapított egy képes folyóiratot. Ez a diáklap, a Tanulók Lapja (1894–1905), nem volt olyan
hosszú életű, mint a Magyar Lányok; az 1900-ban megindított Zászlónkkal már nem tudott
versenyezni; a szerencsésen szerkesztett katolikus diáklapot még a másvallású tanulók is
rendkívüli érdeklődéssel olvasták.

Pósa Lajos a gyermekversnek volt iskolát teremtő mestere, BENEDEK ELEK a tündérmesék
stílusát alakította ki. Minden gyermekkönyvében ott csillogtak a székely mesemondás
változatos színei; a született elbeszélő nemes stílusával mulattatta olvasóközönségét.
Különösen jelentősek érdemei a leányoknak szóló elbeszélő irodalom művelésében.
Leányregényei nem képzelt világban mozgó, rózsaszínű idillek, hanem az élet fordulatainak
megkapó ábrázolásai. Az író líraisága a leánylélek éles megfigyelésével párosul bennük.
Az ifjúsági regény GAAL MÓZESben találta meg egyik leghivatottabb művelőjét. Munkáiban
megvan mindaz, ami a gyermekeknek és serdülő ifjaknak szánt elbeszélő munkákat
értékesekké teheti: az érdekes mesemondás, a vonzó stílus, a nemes eszményiség, az
érzelmesség és humor egybefonódása. Munkái a derék jellemképzés, munkás hazaszeretet és
emberszerető életelvek kincsesbányái. Ezek az ifjúsági regények mindig ébren tartják a
figyelmet, belemarkolnak a szívekbe, a fenkölt eszmék és nemes érzelmek magvait szórják
szét. Az író nem moralizál, mert enélkül is eléri célját, az erkölcsi nevelést; a jóság és igazság
világrendje zavartalan művészettel tükröződik munkáiból; meséi bőséggel és tisztán buzognak
képzeletéből. Kevés ifjúsági író tudott hozzá hasonló közvetlenséggel a serdülő fiúk és
leányok szívéhez férkőzni. Méltán nevezték őt a magyar gyermekvilág Jókaijának.

A XIX. század vége felé már számos eredeti magyar ifjúsági irat forgott közkézen. A német
gyermekkönyvek meglehetősen visszaszorultak, a híresebb külföldi ifjúsági munkákat is jó
magyar fordításokban olvasták.

(…)”4

Azt tehát, hogy mit nevezünk még gyermek és mit már ifjúsági irodalomnak, nagyon vékony
hajszál választja el egymástól. Sőt, esetenként a gyermek és felnőttirodalmat is.

Nézzük meg a konkrét műfaji sajátosságokat Rowlingnál. a korábban olvasottak tekintetében.

A Bogár Bárd Meséi címet viseli a novelláskötet, melyet Rowling írt, de az az érdekessége,
hogy egy ifjúsági regénysorozatban jelenik meg maga a cím először, mint a regény
szereplőinek mesekönyve.

Tehát ez a mű a Rowling által megalkotott varázsvilágban már életre kel és megidéződik,

annyira, hogy egy mesét el is mondanak benne a Bogár Bárdból, sőt, A három testvér meséje
kulcsfontosságú történet lesz a Harry Potter regények alakulásának világában.

Rowling munkásságát ismerve tudhatjuk, hogy nem csak gyermekeknek írt könyveket idáig,
van kifejezetten felnőtteknek szánt bűnügyi története és vannak álnéven megjelent krimijei is.

4
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-
irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/7-a-magyar-irodalom-a-xix-szazad-utolso-harmadaban-2239/a-regeny-es-
drama-26C0/az-ifjusagi-irodalom-2822/
A Bogár Bárd meséi annak ellenére, hogy mese – mégsem gyermekeknek valónak szánt
történetek. Én a középiskolai korosztálynak szánnám elsősorban ezeket a történeteket.
Vannak közte olyanok, amelyeket már hamarabb is lehetne olvastatni, de például a Mágus
szőrös szíve novella egyértelműen idősebb korosztálynak való.

A Bogár Bárd Meséire azért esett a választásom, mert lehet tárgyalni több irodalmi területnél
is. A közkedvelt Harry Potter kötetek irodalmánál is, de a felnőttmesék kapcsán is beemelhető
pár novella, meglátásom szerint, a tananyagba.

J. K. Rowling novelláskötetének értelmezése a korábbiakban leírtak tekintetében

J. K. Rowling a Harry Potter kötetekbe nem csupán ezt az egy művét fűzte bele, ilyen volt a
Kvidiccs évszázadai és a Legendás állatok és megfigyelésük is- melyeket a varázsvilágon
belül más írók tollának tulajdonított és ezek így is kerültek kiadásra.

Ami érdekesség teszi a Bogár Bárd Meséit továbbá szerkezetileg is, az annak a ténynek az
ismerete, hogy a Harry Potter regényfolyamban Hermione úgy találkozik a kötettel először,
hogy Dumbledore halála után ráhagyja azt a lányra.

Ez azért fontos, mert mi olvasóként egy olyan novelláskötetet tarthatunk a kezünkben, ami
Dumbledore „kiegészítő jegyzeteivel van ellátva”. Azaz nem csupán a novellák szerepelnek
benne, hanem szerzői kiegészítések, magyarázatok, kiszólások is színesítik – és ezt egy külső
narrátor -ezesetben Dumbledore- által ismerhetjük meg.

A történeteknek sok esetben barátságos címet viselnek, mint például a Nyiszi Nyuszi és a
locsi-fecsi fatönk ám a kötet olvasása és feldolgozás kapcsán az volt az érzésem, mintha
abban az értelemben nem lennének annyira egy irányba mutatóak a művek, hogy nem
feltétlen olvastatnám mindet azonos korosztállyal.

Abból a szempontból, hogy a nyelvezet nagyon hasonló, a megírás stílusa is és a téma- a

varázsvilágban való létezés ténye és ennek mesés, hihetetlen elemei -hasonló, egy irányba
tartó, koherens kötetről beszélhetünk.

Amelyik mesét részletesebben szeretném ismertetni, az első sorban a Három testvér meséje.
Ebben a történetben a számszimbolika, a hármas szám szintén megjelenik. A szokásos
mesékből ismert standard, hogy három fiútestvér a szereplő és aztán maga az utazás toposza is
megidéződik benne.

Itt a bonyodalom akkor jön el, amikor hárman összefogva át tudnak kelni egy folyón, és nem
válnak a halál martalékává. Ez a kérdésfelvetés már alkalmas a közös beszélgetésre- mi lenne,
ha nem fogtak volna össze? Hogyan játszották volna ki a diákok az adott helyzetet?

Innen a klasszikus megoldással megy tovább a novella, a lehet mindegyik testvérnek egy
kívánsága- a bodzapálca, az örök élet köve és a léthatatlanná tévő köpeny. A nagyobb
testvérek közül a bodzapálcáját ellopják és megölik vele őt, majd a következő esetben a már
korábban eltávozott kedvest ugyan fel tudja támasztani az ifjú de az már nem találja az
életben a helyét, bús lesz és elveszíti újra. Majd szomorúságában ő is utánahal. A legkisebb
fivér viszont úgy el tudott bújni a halál elől, hogy csak idős korában, önszántából vette le a
köpenyt és adta át a halálnak.

Őt a halál, mint egyenrangú társat üdvözölte, s vitte magával.

A Bogár Bárd taníthatóságának kérdése és módszerei

A Három testvér meséje szöveg sok etikai kérdést is felvet magával, számos irodalmi utalást
is tartalmaz, ezért tartom feldolgozás szempontjából egy nagyon jó választásnak.

Ezzel a szöveggel lehetne például forrószékezni tanórán, lehetne a történet menetét újra
gondolni. Megállítani egy adott ponton a mesélést és megkérdezni, a diákok szerint ez hogyan
folytatódhatna tovább, ők mit tennének az adott szereplők, szereplők helyében?

Lépésről lépésre lehetne elemezni időkezelésében is a novellákat, vagy más kötetbeli

novellákkal párhuzamba állítani. Mik a múfaji, stílusbeli hasonlóságaik és mik az eltérések?

Amire még én gondoltam feladat a tanulók számára, az a kreatív írás lehetne.

Írjanak egy olyan mesét, novellát, amely szerepelhetne szerintük a Bogár Bárd Meséiben.

Lehetnek helyszínbéli átfedések, vagy szereplőket is írhatnak át az eredeti kötetből a saját

szövegükbe, a lényeg, hogy a korábban elemzettek alapján képesek legyenek egy olyan
kreatív szöveg létrehozására, ami által gyakorolni tudják a szerkezeti, formai, tartalmi elemek
elsajátítását.

Összegzésként azt tudnám elmondani, hogy örülök neki, hogy elolvastam a kötetet és
megismerkedtem Rowling munkásságának ezen szegmensével is. Szerintem sokféleképpen
lehetne beemelni az irodalom órák anyagába ezt a könyvet is, akár a fantasy akár tényleg
Csáth Géza vagy a magyar népmesék kapcsán. Sok kapcsolódási lehetőséget kínál fel a
szöveg és alkalmasnak érzem a közeépiskolás korosztály számára egyes novellák
tanulmányozását és közös feldolgozását.

Mellékelem az elkészült diasoromat: