8.

tétel: A mai magyar nyelvművelés néhány kérdése

A nyelv folyamatosan változik, sosem állandó. A nyelvművelés a nyelvünk mai állapotát,
működését, használatát vizsgálja.
A nyelvművelés célja:
 Az emberek minél jobban ismerjék a nyelv használati szabályait, és ennek
megfelelően beszéljenek és írjanak
 A nyelv minél alkalmasabb legyen a nyelvhasználók igényeire és a világos közlésre
Két csoportja van a nyelvművelőknek:
 naiv nyelvművelők: bárki lehet, aki fontosnak érzi, hogy mások helyesen használják a
nyelvet (pl. amikor anyuka mondja a gyereknek, hogy „hát”-tal nem kezdünk
mondatot, stb.)
 szakértő nyelvművelők (végzett nyelvészek, akik tudományosan, törvényileg és
kulturálisan is próbálnak tenni valamit a helyes nyelvhasználat érdekében. Pl. Grétsy
László)
Leggyakoribb nyelvhasználati problémák / hibák napjainkban:
 Töltelékszavak használata: hát, izé, tök, ilyen, stb.
 Túl sok szleng szó, kifejezés használata:
 szerencse: mák, mázli, stb.
 meghal: kipurcan, kinyiffan, feldobja a talpát, stb.
 pénz: zsé, lóvé, zseton, suska, stb.
 Trágár, igénytelen szavak használata
 Aránytalanul sok szórövidítés: pl. Balcsi, fürcsi, kari, tali, depi, cuki, stb.
 Direkt helyesírás torzítás (főleg interneten, sms-ben): naon, jah, vok, stb.
 Elharapott szóvégek: pl. azér’; mer’; stb.
 „nákolás” – E/1 feltételes módban: olvasnák, akarnák, stb. (helytelen formák)
 „suk-sükölés”: szeretjük helyett szeressük, látjuk helyett lássuk (helytelen formák)
 ikes igék E/1-ben kijelentő módban: dolgozom helyett dolgozok; eszem helyett eszek
(helytelen formák)
 Névelők helytelen használata: a Kati, a Tomi (nevek elé nem szabadna kitenni!) stb.
Fontos kérdések a mai nyelvművelésben:
1. Egyre erősebb az angol nyelv hatása
 Túl sok idegen szót használunk; ez hibának számít, ha van helyette rendes magyar
megfelelője is a kifejezésnek. Pl. happy, like, feeling, shopping, stb.
Ezeket sokszor magyarosan toldalékoljuk: feelinges, shoppingolok, stb.
 Sok idegen szó beépült már a nyelvünkbe; magyaros helyesírással írjuk őket, teljesen
átvettük őket. pl.menedzser, hifi, CD, mobil, stb.
 A megoldás az angolosodás ellen az lenne, ha az új idegen kifejezések helyett
létrehoznánk új magyar szavakat. Ez a neologizmus. Az új szavak létrehozására ma is
írnak ki pályázatokat az egyes nyelvészeti folyóiratok. Neologizmussal keletkezett
annak idején:
o body building → testépítés
o computer → számítógép
o floppy → lemez
o search → tallózás
2. Nyelvjárások fontossága
Fontos, hogy a magyarok felismerjék: aki vidéki és valamilyen nyelvjárást beszél, az
ugyanolyan értékesen használja a magyar nyelvet, mint aki a köznyelvi formát beszéli. Emiatt
a mai nyelvművelés kezdeményezése, hogy legyenek TV-ben, rádióban nyelvjárást beszélő
riporterek is. (Pl. M1-en az egyik meteorológus)
Ami nehezíti a nyelvművelők munkáját:
 Egyre többször használnak a sajtóban is igénytelenebb nyelvi formákat. (Ilyenkor
nincs meg a mérce, ami segítene az átlag embereknek a helyesebb nyelvhasználatban)
 Sajnos a fiatalabbak szinte fontosabbnak érzik az angol nyelv helyes használatát mint
a magyarét. (Amíg az angolt ciki elrontani, addig a magyart direkt torzítani van, ahol
menő..)
A nyelvművelés területei, eszközei:
A nyelvművelés legfontosabb területe az oktatás.
 Ezen kívül különböző nyelvművelő rádióműsorok (Beszélni nehéz, Édes anyanyelvünk),
Tv műsorok (Álljunk meg egy szóra), internetes honlapok és kulturális rendezvények
(a Magyar Nyelv Hete) segítik a nyelvművelők munkáját.
 Nyelvészeti folyóiratok: Fontos szerepük van a nyelvi jelenségek föltárásában és
irányításában. Magyar Nyelvőr (Első szám: 1872), Magyar Nyelv, Nyelvtudományi
Értekezések
 Helyesírás: Első helyesírási szabályzatunkat a Magyar Tudós Társaság adta ki
Vörösmarty Mihály közreműködésével 1832-ben. Legújabb kiadása A magyar
helyesírás szabályai 12. kiadás (2015). Fontos kiadvány a Magyar helyesírási szótár.
Ezeket a szaknyelvi helyesírási szótárak egészítik ki.
 Intézmények: Nyelvtervezésünk legfőbb irányítója a Magyar Tudományos Akadémia.
Fontos szerepe van az egyetemeken működő magyar nyelvi tanszékeknek. A magyar
nyelvű oktatást szabályozza az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

3. Nyelvi politika határainkon túl:

A kisebbségben élő magyarság nyelvi, kulturális hagyományainak megőrzésében a magyar
államnak is szerepet kell vállalnia. Ezt nemzetközi szerződések biztosítják. A magyar kultúra
határainkon túli terjesztésében fontos szerepet vállal a Balassi Intézet(KKM Oktatási és
Rekreációs Intézet). Határainkon túl mintegy 4-5 millió magyar él, többségük az elcsatolt
országrészeken, a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Vajdaságban. Az elszakadt
országrészeken magyar nyelvű iskolák, részben magyar nyelvű tanszékek biztosítanak
lehetőséget a magyar nyelvű tanulásra. Erdélyben magyar egyetem is működik. A szórványok
magyar nyelvű egyetemi tanulmányaira szintén a Balassi Intézet készíti föl a diákokat.