sikerekben a nacionalizmus eszméjének jelentős szerepe van, porosz területek fejlettsége,
ipari forradalom során létrejövő gazd. és infrastrukturális háttér 1815 után 35 állam és 4 szabad város laza szövetsége a német birodalmi gyűlés (Bundestag) fogta össze a szövetséget, ahol az osztrák császár elnökölt 18.sz. végéig két hatalmi centrum: Habsburg Birodalom és Porosz Királyság két legerősebb állam: Ausztria és Poroszo. végbemegy az ipari forradalom, bővül és egységesül a német területek piaca, elsősorban a nehépipar fejlődik, központjai: Ruhr-vidék és Szilézia 1834: létrejött a német vámszövetség (Zollverein) Ausztria nélkül a gazdasági fejlődés tarthatatlanná tette a politikai széttagoltságot, ezért szükségessé vált az egyesítés, de 1848-ban a békés egyesítés lehetősége elbukott (frankfurti birodalmi gyűlés) 1848-as forradalmak leverése után: alkotmány született, megszűnt a jobbágyság 1848 kudarca után az egység csak egy dinasztia vezetésével jöhetett létre az egységesítés lehetőségei: Nagynémet egység: Ausztria és a katolikus Habsburg dinasztia vezetésével cél: német államok lazább szövetsége tagállamok önállósága marad (föderáció) Kisnémet egység: Poroszország és a protestáns Hohenzollern dinasztia vezetésével Ausztria nélküli, porosz vezetés cél: egységes, centralizált (német lakosú) nemzetállam erős, alkotmányos Németo., melynek tagja Ausztria is 1862-ben Bismarck lett a porosz kancellár, intézkedései: általános hadikötelezettség bevezetése, modernebb fegyverek semlegesítette a hatalmi vetélytársakat: oroszokat támogatta a lengyel felkeléssel szemben, franciáknak területeket ígért a Rajna mentén 1864: Schleswig-Holstein konfliktus: Ausztriával közösen támad Dánia ellenkonfliktus a két német hatalom között 1866: háború Ausztriával (Königgrätz)poroszok legyőzik az osztrákokat Prágai béke: a német egység Ausztria részvétele nélkül alakul meg Észak-német Szövetség létrejött déli területekhez a franciákat kell legyőzni1870: porosz-francia háborúSedannál legyőzték a francia sereget (III. Napóleon fogságba esett) poroszok körbezárták Párizst Elzász és Lotharingia Németországhoz kerül (frankfurti béke) délnémet államok is csatlakoztak az egységhez 1871: Német Császárság kikiáltása a Versailles-i palotában +államszervezet