• 06-07. és 08.-10. (bagolylepke), és 05.-06. és 07.09. hónapokban (fehér) károsít, a hosszú meleg tavasz és ősz kedvez a szaporodásuknak, viszont az aszály gyéríti • Jó hatású a tölgylevélmulcs a káp.félék körül, vmint a földdé éret csirketrágya vékonyan elterítve, a nyirkos fahamu, vagy durva homok, tört tojáshéj. • Riasztó növények: menta, izsóp, kakukkfű, sarkantyúka, rozmaring, zeller, zsálya, büdöske, gilisztaűző varádics. • Természetes ellenségei: fürkészdarazsak, fürkészlegyek • Permetezés/védekezés: paradicsomlevél főzettel, algamésszel porozzuk, a hernyókat leszedni, vmint a gyomokat még virágzás előtt kaszáljuk le, h a hernyók ne jussanak egyéb táplálékforráshoz, gondos talajművelés, vegyeskultúra • Paradicsomlevél főzet készítése: Egészséges paradicsom leveleit, szárát, esetleg kis zöld bogyóját, mintegy kilónyit, esővízzel, lassú tűzön, kb. 30 percet főzzük. Ezt az alaplevet 10 literre egészítjük ki, és ezzel permetezzünk. Jobb tapadás érdekében, lehet káliszappant is beletenni a főzetbe. Almamoly Almamoly • Két nemzedéke van, az imágók 04. hó második felétől, 05. hó elején jelennek meg, kifejlődött lárvaként telel át a fa törzsén, repedéseiben. • Tápnövényei: alma, körte, dió, kajszi, birs, szilva, mandula, naspolya • Védekezés/permetlé: hernyófogó öv 06. hó második felétől, a fák törzsét, és vázágait minden tavasszal erős vízsugárral lemosni, 04. hótól hullámpapír övet a talajtól 20 cm-re a fák törzsére, sarkantyúka a fák tányérjába, fehérüröm és varádicsforrázattal permetezzük, illata gátolja a tojásrakást • Fehérüröm főzet: 30 dkg friss vagy 3 dkg szárított növényt főzzünk fel 10 l vízben (1:2 vagy 1:3 arányban hígítsuk) • Gilisztaűző varádics főzete: 3 dkg sárga virágzatot forraljunk fel 1 l vízben ( hígítás nélkül vagy 1: 3 arányban hígíthatjuk) Burgonyabogár • 05. hóban jelenhet meg tömegesen, a lárva és a bogár is károsít • Védekezés: korán csíráztassuk elő a vetőburg., korai ültetés, h májusra erős növény legyen, vastag szalmatakarás és komposztálás • Riasztónövénye: fokhagyma, körömvirág, torma • Permetlé: bazsalikomlé, és csalánlé, leveleket kőzetőrleménnyel beszórni, burg. Kondijának javítására csalán trágyalé, illetve a talajt takarhatjuk páfránnyal is • Bazsalikomlé: 2 tk. Szárított bazsalikomot fél l vízzel leforrázunk, kb. 10 percig állni hagyjuk, hígítás nélkül használandó • Csalánlé hideg vizes kivonata: 1 kg friss vagy 15 dkg szárított növényt 24 órán át 10 l vízben áztatunk , majd kifacsarjuk, leszűrjük, hígítás nélkül permetezzük • Csalán trágyalé: 1 kg friss vagy 80 dkg növényt 50 l vízbe tesszük, 4 napig állni hagyjuk Cserebogár • Természetes ellenségei a futóbogarak, a parazita fürkészdarazsak, tőrös darazsak, varjú, csóka, seregély, sün, vakond • Talajt védjük, tartsuk lazán • Fokhagyma és saláta köztes növénynek,kerti szarkaláb csalogatónak • Muskátlifélék riasztják a lárváikat Cseresznyelégy • Főleg a cseresznye, de a meggy károsítója is lehet • A talaj felső 3-10 cm-es rétegében telel báb állapotban, akkor fejlődnek tovább, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 12 fokot • Maga a légy, csak enyhe klímájú területeken fordul elő • Vagy gyepesíteni vagy vastagon mulcsozni a fák tányérját, ezzel késleltetni lehet a talaj felmelegedését • Fehérüröm forrázattal permetezni 3 héttel a virágzás után rajzáskor (05-06.hó), sárga lapok, korai fajták ültetése Drótférgek • Pattanóbogarak lárvája, kárképe a lerágott gyökerek és fiatal hajtások, rágott lyukak a répán és a burgonyán, paradicsom gyökerébe majd szárába járatokat vájnak, de különösen törésben vagy herefüves, lucernás elővetemény után termesztett növényeket támadnak meg • A nőstény a meleg, nedves helyekre rakja a tojásait, ha a talaj nedvességtartalma 50-60% alatti és humuszban szegény, akkor a növényekre váltanak át. • A lent, a hajdinát és a csillagfürtöt elkerülik • Természetes ellenségei a vakond, cickány, futóbogarak, madarak • Csapdát lehet készíteni: salátát, fél répát, fél burgonyát helyezzünk bele, amikor a saláta fonnyad, óvatosan kiásni és összefogdosni a drótférgeket Fonalféreg • Szabad szemmel alig láthatóak • Kártételük: elpusztult gyökerek, torzhajtások a száron, gyökéren, levélen • Burgonya, sárgarépa, petrezselyem, szamóca • Védekezés: vegyes kultúra,mulcsozás, vetésforgó, bársonyvirág- körömvirág, fokhagyma ültetése Földibolha • Kárképe a szitaszerűen átlyuggatott levelek, különösen a káposztaféléken, karalábé, retek, de megtámadhatják a paradicsomot, padlizsánt, burgonyát is. A legveszedelmesebbek a palántákra. • Védekezés: mulcsozás, árnyékolás, tartsuk nedvesen a talajt, szárazságban jobban szaporodik, vegyes kultúra, vetésforgó • Riasztónövényei: saláta, spenót • Fertőzés esetén permetezzünk heti 2x varádics vagy fehérüröm főzettel, algameszet vagy kőzetőrleményt szórjunk ki, de tehetünk virágzó rekettyeágakat is a sorok közé Hagymalégy • A hűvös, csapadékos időjárás elősegíti a szaporodásukat, ott ahol a talaj vízszintje 1,5-2 méteren van, még nagyobb a kártételük. • Védekezés: répa, zeller vegyeskultúra kialakítása, rovarháló kifeszítése a palánták felett, hagymát ha magról vetjük, ne sorba vessük, ha mégis, akkor a sorok közét és a tő körüli részt takarjuk vékony rétegben durva szemcséjű homokkal vagy fahamuval Lótetű • Elsősorban korai vetésű fiatal palántákat veszélyeztet, lerágott gyökerek és gumók jellemzik a tevékenységét • A hideg hónapokat kivéve, szinte egész évben képes károsítani, főleg a száraz években szaporodhat fel, de emellett hasznos is, mert rovarokat és férgeket is fogyaszt, járatai közvetlenül a felszín alatt futnak, abból kissé kiboltosodnak • Természetes ellenségei: vakond, sün, cickány, seregély • Védekezés: sima falú földbe ásott üvegekkel a járataikba, riasztó növényeknek bizonyultak a fokhagyma, a fehér üröm, császárkorona Meztelen csiga • Tömeges elszaporodását a sűrű növényállomány, a gyökérgumós növények, a hideg nedves helyek segítik elő • Természetes ellenségei: futóbogarak, sün, varangyok, gyík, cickány, madarak • Védekezés: sörcsapda, csigakerítés, mustár, sarkantyúka ültetése, csalinövénynek saláta, páfrány vagy paradicsomlevelek lerakása is elűzi őket Takácsatka • Bab, uborka, tökfélék, szamóca, bogyósok, krizantém, dália, rózsa, gyümölcsfák (alma, ringló, barack, ribizli, málna) • Természetes ellenségei: ragadozó atkák, poloskák, rablóbogarak, fürkészdarazsak, fátyolka, katicabogár, pókok • Védekezés: mulcsozás, zsurló-varádics, fehérüröm főzettel vagy fokhagymaforrázattal permetezzünk, kőzetőrleménnyel porozzunk, növények immunierősítése • Fokhagymaforrázat : 7dkg fokhagymát apróra vágni, majd 1 l vízzel leforrázni, 1:7 arányban hígítva jutassuk ki Monília (gombás betegség) Torma forrázat készítése
Torma leveleit, mehet bele a gyökér is, kb. 1
kilónyit, annyi esővízzel öntsük fel, hogy ellepje, s ezt, lassú tűzön 40 percig forraljuk. Leszűrés után, 10 literre egészítsük ki, s azzal permetezzünk. Paradicsomvész (gombás betegség) Tejes permetlé készítése
4 l forralt és fölözött tejet, 2 l vízzel elkeverünk.
Ezzel locsoljuk/permetezzük a paradicsompalántát kiültetés, és esős, meleg, párás idő után. Peronoszpóra (gombás fertőzés) Peronoszpóra (gombás fertőzés)
• Erjesztett csalánlé készítése: 10 kg frissen szedett
csalánt, 100 l esővízben áztatjuk ( de úgy is jó, ha épp ellepi a víz), ezt naponta megkeverjük. 8-14 napi erjesztés után leszűrjük, és 10-20x-os hígításban használjuk. Töményen csak trágyalének szoktam használni, a növények tövéhez öntözve. Vigyázat(!) iszonyú büdös. Esetleg az erjesztő hordóba 1 kg zeolitot érdemes belekeverni a szagtalanítás végett. • Zsurlófőzet készítése: 1 kg zsurlófüvet 10 l vízben főzzük lassú tűzön, fél-egy óra hosszat. Hígítás nélkül is használható. Lisztharmat (gombás betegség) Fokhagyma/ hagymalé készítése • 2-3 kg külső pikkelylevelet (belekeverhető a vöröshagyma héja s tisztítási hulladéka is); 10 liter esővízben áztatunk. • 8 napi erjesztés után leszűrjük, és 10x-es hígításban használjuk. • Ez a lé egyébként kiválóan alkalmas a sárgarépalégy távoltartására is, ha keléskor a sorok közé locsolunk belőle. • Mezeizsurló lé is jó rá Amit szóban mondtam el • pocok ellen: bodzalevél főzet, de jó a járatába is beleszúrni egy-egy bodzalevelet • Levéltetvek (elsősorban rózsaféléken): krumpli főzőleve • Hangyafészekre: citromhéj/narancshéj ázalék; 10 l vízbe 1 kg héj, állni hagyni 3 hétig, majd ezzel meglocsolni • Rebarbaralevél főzet: bab, cseresznye, bodza fekete levéltetűje ellen, hagymamoly ellen; 50 dkg levelet 3 l vízben felfőzni • Tölgyfalevél hígtrágya: rágó, szívó rovarok , hangyák ellen; (1:10 hígításban) • Ha sok a gomba a mulcsban, akkor magas a széntartalom, nitrogénnel dúsítani • Káposztalégy: orvosi zsálya vizes kivonatával megpermetezni a növényt; maréknyi friss levelet 1 l vízben 24 ó áztatni; megakadályozza, hogy a káposztalégy a növény gyökérnyakára rakja a petéit; 04. hó végétől 05 hó elejéig, 4-6 naponta érdemes kezelni • Káposztagallér: kőporból vagy agyagból sűrű, gyurmaszerű dolgot készítünk, a palánta köré formázzuk a nyakára, ez is a káp-légy peterakását akadályozza (04. hó végétől-05 hó elejéig) • Nyúl ellen: körömvirág, kankalin, hagyma ültetése, ezek szagát nem bírja; permetszer: hagyma-fokhagymalé 10 naponta permetezni vagy macskagyökér virágjának kivonatából 1 kiskanálnyi 1 l vízhez • Szarvas ellen: néhány nagyon illatos szappant aggatni a fiatal fákra (??? Esőben leszedjem???) • Csiga: paszternákot ültetni, annak szagát nem bírja, vagy: begónia permetlé: 1 maréknyi begónia szárat és levelet 10 l vízhez, 1 napig áztatni, majd ezzel locsolni • Monilia: tormát ültetni a fák tányérjába, vagy közelébe • Szúnyoglárva az esővízben, tartályban: rence (urticularia) nevű növényt venni, és a tároló edénybe, ciszternába beletenni; 1 nm vízhez, 4 növényt számítsunk, nyár végére kicsi sárga virágokat hoz • Bab elfertőzése: nedves, esős időben, kapkodva ne szedjük a babféléket, könnyen sérüléseket okozhatunk, ami egyenes útja a fertőzéseknek • Gombabetegségek felerősödését az esti locsolással érjük el • A dézsás növények tetvesedését, néhány gerezd fokhagyma ültetésével akadályozhatjuk meg • Fagyaltakarás júliusban: káposztalepke 2. nemzedéke ellen, metszéskor a lemetszett ágakat, gallyakat érdemes elteríteni a káp.félék körül • Zsázsa: a földibolha ellen véd, de a retek közelébe ne ültessünk, mert igen csípős lesz tőle • Borsó megbetegedései ellen jó a bükkfából készült faszén szétszórása • Mézontófű mellett is jól fejlődik a paradicsom