ISKOLÁSKORI FEJLŐDÉS

6/7 ÉVES KORTÓL 10/11 ÉVES KORIG TARTÓ IDŐSZAK ALATTI FEJLŐDÉS ÉS JELLEMZŐI

Ez az időszak (6-11 év) a felnőttkori képességek, tulajdonságok kibontakozásának kezdete, hiszen

ennek az időintervallumnak a legfontosabb hozadéka, hogy nő a gyerek önállósága illetve befejeződik
a túlzott ragaszkodás, elkezdődik a függetlenedés a szülőktől illetve a felnőttektől. Ez a fejlődés
egyfajta szintlépés az óvodáskor alatti fejlődéshez viszonyítva, hiszen mind a testi változások, mind
pedig a szellemi változások is „felnőttesebbé”, azaz magasabb szintűvé emelik a gyermeket, mivel
már bonyolultabb belső folyamatok és további agyi folyamatok érése jellemző rájuk ebben a korban.
A serdülőkorhoz képest azonban ez a fejlettségi szint még nem az igazi. Összegezve elmondható,
hogy az iskoláskori képességek az óvodáskori képességekhez képest magasabb szintűek, ám a
serdülőkoriakhoz képest még alul maradnak ezek, ezért igaz, hogy a fejlettségnek, a fejlett állapotnak
ez még csak az alapja, kezdete.

Az iskoláskort Piaget viszonylatából mutatnám be, aki ezt az időszakot a konkrét műveletek
korszakának, szakaszának nevezte. A gyerekek 7 éves koruk körül elkezdenek konkrét műveletekben
gondolkodni és ez lehetővé teszi, hogy mentálisan összekapcsoljanak dolgokat. Mentális műveletek
elvégzésére válnak képessé, amik tulajdonképpen egy logikai rendszerbe illeszkedő, belsővé tett
cselekvések. A műveleti gondolkodás lehetővé teszi, hogy a gyerekek tárgyakat és cselekvéseket
fejben összerakjanak, szétválasszanak, sorba rendezzenek és átalakítsanak. Ezek a műveletek azért
konkrétak, mert a bennük részt vevő tárgyak és események jelenlétében hajtódnak végre. Ezeknek az
előbb felsorolt konkrét műveleteknek az alkalmazása több iskoláskori viselkedési, illetve fejlődési
újdonságban megnyilvánul. Ezek a megnyilvánulások 3 nagyobb csoportba oszthatók:

1. gondolkodásban megjelenő konkrét műveletek okozta ismérvek

 decentrálás: a gyerekek a tárgynak egyszerre egynél több tulajdonságát
képesek figyelembe venni és kategorizálni
 konzerváció: a gyerekek megértik, hogy bizonyos tulajdonságok akkor is
változatlanok maradnak, ha a külső jellemzőik például megváltoznak
 logikai szükségszerűség: a gyerekek megértik, hogy bizonyos tulajdonságok
megőrződése logikailag szükségszerű
 változatlanul hagyás: a gyerekek felfogják a mennyiség állandóságát
 kiegyenlítés: a gyerekek képesek fejben a probléma két vonatkozását
összevetni hogy azok kiegyenlítik e egymást
 megfordíthatóság: a gyerekek rájönnek, hogy egyes műveletek
megfordíthatják/megsemmisíthetik egymást
2. egocentrizmus csökkenésének ismérvei
 a gyerekek képesek olyan tárgyakról hatékonyabban kommunikálni, amelyeket
a halggató nem lát
 szociális nézőpontváltás: a gyerekek el tudják képzelni, hogy mások milyennek
látják őket
 a gyerekek megértik, hogy egy személy érzései és cselekedetei nem feltétlenül
vannak összhangban
3. társas viszonyok konkrét műveleti gondolkodásának ismérvei
 elkezdenek szabályjátékokat játszani
 a gyerekek szabályok segítségével képesek interakciókat vezérelni
 a gyerekek a jó és a rossz megítélésekor figyelembe veszik a szándékokat
 a gyerekek arányosan gondolnak a bűnre és a büntetésre
Ez alatt az időintervallum alatt rengeteg minden fejlődésen megy keresztül a gyermek, ezeket
csoportosítva foglalom össze:

1. TESTI VÁLTOZÁSOK: az eddigi gyermeki, babás külsőt, megjelenést felváltja a

„felnőttes” megjelenés
 folyamatos, de lassú növés- évente 6-8 cm
 teherbíróbb szervezet
 agykéregben az érési folyamatok befejeződnek
 javul az egyensúlyérzék
 javul az izmok koordinációjának képessége