Analizis I Fgy

ANALÍZIS I.
feladatgy¶jtemény
Kecskemét
2016.
2
Tartalomjegyzék
1. Vektorok 5
1.1. Középiskolai ismétl® feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.1.1. Vektorok összeadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.1.2. Vektorok felbontása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
1.1.3. Vektorok koordinátái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
1.2. Feladatok gyakorlatra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
1.2.1. Skaláris szorzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
1.2.2. Vektoriális szorzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.2.3. Vegyesszorzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
1.2.4. Determináns . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
1.3. Gyakorló feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
1.4. Nehezebb feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
1.5. Eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
2. Lineáris egyenletrendszerek 13
2.5. Eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
3. Mátrixok 19
3.5. Eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
4. Halmazelméleti és algebrai alapismeretek 29

5. Komplex számok 33
4 TARTALOMJEGYZÉK
5.2.1. Komplex számok kanonikus(algebrai) alakja . . . . . . . . . . . 34

5.2.2. Komplex számok trigonometrikus alakja . . . . . . . . . . . . . 35
5.5. Eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
6. Sorozatok 45
6.5. Eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
7. Függvények 55
7.2.1. Inverz és összetett függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
7.2.2. Függvények határértéke, folytonosság . . . . . . . . . . . . . . . 59
7.5. Eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
8. Deriválás 73
8.4. Eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
9. A deriválás alkalmazásai 79
9.4. Eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
10. Széls®érték feladatok, függvény ábrázolás 83

1. fejezet
Vektorok
1.1. Középiskolai ismétl® feladatok
1.1.1. Vektorok összeadása

1.1. Egy iskolát és sportcsarnokát egy forgalmas út választja el egymástól. Hova épít-
senek gyalogátkel®helyet, hogy a lehet® legrövidebb úton jussanak el az egyik helyr®l
a másikra, ha az úttesten csak mer®legesen kelhetünk át ?
1.2. Egy 250 méter széles, 2km/h sebesség¶ folyón egy kis csónakkal kel át egy halász.
Ha a csónak sebessége állóvízben 3 km/h és a partra mer®leges irányt tartja, akkor a
folyó sodrása miatt lejjebb fog kikötni. Mennyivel lejjebb ? Mennyi id® alatt ér át a
túlsó partra ?
1.3. Egy repül®gép nyugodt légköri viszonyok között 700 km/h sebességgel keleti
irányban repül. Egyszercsak 100 km/h er®sség¶ északi szél támad. A repül® továbbra is
keleti irányba halad, de a szél miatt mind a repülési irány mind a sebessége megváltozik.
Mi lesz az új irány és sebesség ? A megoldást rajzolja fel !
6 1. VEKTOROK
1.4. A 300 m széles Tiszán szeretnénk csónakunkkal a túlsó parton pontosan szemközt
kikötni. A folyó sebessége 3 km/h, mi 6 km/h sebességgel tudunk evezni állóvízben.
Természetesen a víz visz lefelé, így kicsit felfelé kell evezni. Mekkora a csónak sebessége,
mennyi id® alatt érjük el a túlsó partot, mekkora szöggel kell a mer®leges iránytól
eltérnünk felfelé ?
1.5. Egy repül®gép nyugodt légköri viszonyok között 700 km/h sebességgel keleti
irányban repül. Egyszercsak 100 km/h er®sség¶ délkeleti szél támad, mely a repülési
◦
iránnyal 60 -os szöget zár be. A repül® továbbra is keleti irányba halad, de a szél miatt
mind a repülési irány mind a sebessége megváltozik. Mi lesz az új irány és sebesség ?
Készítsen ábrát !
1.1.2. Vektorok felbontása

1.6. Egy kiskocsit sima vízszintes felületen 20 N nagyságú er®vel húzunk. Az er®
◦
iránya45 -os szöget zár be a talajjal. Mekkora az er® vizszintes összetev®je ?
1.7. A papírsárkány zsinegjét 12 N er®vel tarjuk (|F | = 10N ). A zsineg 45◦ -os szöget
zár be a vízszintessel. Keressük meg az F vektor vízszintes és függ®leges összetev®it !
1.8. Pisti egy szánkót 50N er®vel húz. A kötél a vizszintessel 30◦ -os szöget zár be.
Bontsuk fel a húzóer®nek megfelel® vektort a vizszintessel párhuzamos és rá mer®leges
össszetev®kre !
1.9. Két egymástól 6m távolságra lev® támfal között középen egy 200kg tömeg¶ test
lóg egy dróton, mely így 3 m-re lóg le a felfüggesztési ponttól. Mekkora a tartóer® a
falaknál ?
1.10. Egy uszály vontatásához 50 kN er® szükséges. Az uszályt két hajó vontatja,
◦
melyek egymással 60 -os szöget zárnak be és szimetrikusan helyezkednek el. Mekkora
a két vontatóhajó vonóereje ?
−→ −→
1.11. Adott az OABC négyzet. Legyen a = OA, c = OC . Írja fel az a és c vektorok
segítségével
−−→
a) az OB vektort,
−→
b) az AC vektort,
1.2. FELADATOK GYAKORLATRA 7
−−→
c) OD vektort, ahol D a BC oldal felez®pontja,
az
−−→
d) az AD vektort, ahol D a BC oldal felez®pontja,
−→
e) az OF vektort, ahol F a BC oldal B -hez közelebbi harmadolópontja,
−→
f) az OS vektort, ahol S az ABC háromszög súlypontja,
1.1.3. Vektorok koordinátái

1.12. Egy madár felrepül fészkér®l és 5 km-t halad északkeleti irányba, kelett®l 60◦ -kal
északra, amikor is megpihen egy fán. Útját délkelet felé folytatja, kelett®l 60◦ -kal délre,
10 km megtétele után leszáll egy telefonpóznára. Vegyük fel a koordinátarendszert úgy,
hogy az origó legyen a fészek, az x-tengely a keleti, az y-tengely pedig az északi irányba
mutasson ! Mik lesznek a fa koordinátái ? Melyik pontban van a telefonpózna ? Milyen
messze van a fészek a telefonpóznától ?
1.13. Egy repül®gép száll fel a (20,30,5) koordinátájú pontokból. Egy óra múlva a
(40,20, 10) koordinátájú pontban lesz. Ha ezzel az állandó sebességgel és irányba repül
tovább, mely koordinátájú pontban lesz 3 óra múlva ?
1.14. Egy repül®gép száll fel a (10,40,6) koordinátájú pontból. Egy óra múlva nyugodt
légköri viszonyok mellett a (30,20, 20) koordinátájú pontban lenne. De felszálláskor egy
(10,40,6) vektorral leírható er®sség¶ szél támad. Ilyen körülmények között 1 óra múlva
mely pontban lesz a repül® ?
1.2. Feladatok gyakorlatra
1.2.1. Skaláris szorzat

1.15. Pisti egy szánkót 50N er®vel húz. A kötél a vizszintessel 30◦ -os szöget zár be.
Mekkora munkát végez Pisti, ha 20 m-t húzza a szánkót ?
8 1. VEKTOROK
1.16. Mennyi munkát végzünk, ha a rakparton 25 m-nyire elvonszolunk egy ládát oly
módon, hogy a vízszintest®l 30◦ -kal eltér® irányban 200 N nagyságú er®t fejtünk ki rá ?
1.17. Mekkora szöget zárnak be egymással az a(1,8) és b(6,2) vektorok ?
1.18. Legyenek adva az A(1,2,1), B(5, −1,3), C(−2, 2,5) háromszög csúcspontjai. Szá-
mítsa ki a háromszög kerületét és a szögeit !
1.19. Egy robot forgástengelye az (5,3) koordinátájú pontban függ®legesen helyezke-

dik el, karjának végpontja a (7,4) koordinátájú pontban van. A megmunkálandó test a
(6,6) pontban helyezkedik el. Mennyivel kell elfordulni a robot karjának, hogy a meg-
munkálandó test irányába mutasson ? Eléri-e így a testet ? Mennyivel kell el®renyúlnia ?
1.2.2. Vektoriális szorzat
1.20. Számítsuk ki annak a paralelogrammának a területét, amelyet az a(−9,0,9) és

a b(7,2, −5) vektorok feszítenek ki !
1.21. Egy kockát kifeszít® három vektor közül kett®t ismerünk : a(6,2, −3) és b(−
−3,6, −2). Határozzuk meg a harmadik vektort !
1.22. Egy robot forgástengelyének és karjának mestszéspontja (csukló) a (9,10,3) ko-

ordinátájú pontra illeszkedik, karjának végpontja a (15,4,3) koordinátájú pontban van.
A megmunkálandó test a (9,4,9) pontban helyezkedik el. Mennyivel kell elfordulni a
robot karjának, hogy a megmunkálandó test irányába mutasson ? Eléri-e így a testet ?
Mennyivel kell el®renyúlnia ? Adjon meg egy, a robot forgástengelyével egyirányú vek-
tort, ha a forgástengely mer®leges a forgássíkra !
1.23. Egy gépen a (3,5,10) pontban elhelyezked® csavart csavarkulcssal meghúzunk.

Eközben a csavarkulcs vége a (10,7,3) pontból a (1,12,3) pontba kerül. Mekkora szöggel
fordult el a kulcs ? Milyen irányú a csavar forgástengelye, ha az mer®leges a forgássíkra ?
Adjon meg egy forgástengellyel egyirányú vektort !
1.24. Legyenek adva az A(1,2,1), B(5, −1,3), C(−2, 2,5) háromszög csúcspontjai.
Mekkora a háromszög területe ? Számítsuk ki a A csúcsból kiinduló magasság hosszát !
1.25. A és B várost egy egyenes út köti össze. Az úttól nem messze egy C település
található. Az egyes városok koordinátái : A(1,0,2), B(4,3,8) és C(0, −4,6). A C telepü-
léshez a legrövidebb beköt®utat építik meg. Milyen hosszú ez a beköt®út ?
1.26. Egy lakatlan szigetre vet®dött hajótöröttnek a vészhívója 10 km-es körzetben

fogható. A sziget koordinátái (5,5,1). Egy repül®gép száll fel a (20,30,2) koordinátájú
pontokból (−5, −5,1) irányban. Észlelheti-e a repül® a hajótörött vészjeleit ?
1.3. GYAKORLÓ FELADATOK 9
1.2.3. Vegyesszorzat
1.27. Számítsa ki az a(1,1,2), b(4, −2,1), c(−2, 1,4) vektorok vegyes szorzatát !
1.28. Adott az A(4,6,6), B((8,2,6), C(4,2,10), D(4,2,2) pont. Adja meg az ABCD
tetraéder térfogatát és C pontból kiinduló magasságvonalának hosszát.
1.2.4. Determináns
1.29. Adja meg az alábbi mátrixok determinánsának értékét !

1 3
a)
2 2

0 1
b)
2 2

0 5
c)
2 0
 
1 2 1
d)  2 1 1 
1 2 1
 
2 −1 1
e)  1 2 3 
3 2 4
1.3. Gyakorló feladatok

10 1. VEKTOROK
1.30. Egy robot karjának és forgástengelyének metszete a (−7,14,1) koordinátájú

pontra illeszkedik, karjának végpontja a (4,5, −12) koordinátájú pontban van. A meg-
munkálandó test a (3, −4,5) pontban helyezkedik el. Mennyivel kell elfordulni a robot
karjának, hogy a megmunkálandó test irányába mutasson ? Adjon meg egy, a robot
forgástengelyével egyirányú vektort, ha a forgástengely mer®leges a forgássíkra !
1.31. A és B várost egy egyenes út köti össze. Az úttól nem messze egy C település
található. Az egyes városok koordinátái : A(2,0,4), B(5,1,0) és C(3, −5,3). A C telepü-
léshez a legrövidebb beköt®utat építik meg. Milyen hosszú ez a beköt®út ?
1.32. Az ABC háromszög csúcsának koordinátái : A(6,5, −12), B(−6,8, −16),

C(12,10,16).
a) Számítsa ki a β szöget !
b) Adjon meg egy az ABC síkra mer®leges vektort !
c) Számítsa ki a C csúcsból kiinduló magasság hosszát !
1.4. Nehezebb feladatok
1.33. Egy antennatorony feszít®kötelei a vizszintessel 30◦ , 50◦ és 70◦ -ot zárnak be. A
rájuk ható er®k 50kN, 30kN és 10kN. Mekkora az egy horgonyra ható ered® er® ?
1.34. Két egymástól 7m távolságra lev® támfal között az egyik oldaltól 3m távolságra
egy 200kg tömeg¶ test lóg egy dróton, mely így 3 m-re lóg le a felfüggesztési ponttól.
Mekkora a tartóer® a falaknál ?
1.35. Egy uszály vontatásához 50 kN er® szükséges. Az uszályt két hajó vontatja,
◦
melyek egymással 50 -os szöget zárnak be és asszimetrikusan helyezkednek el, az egyik
◦ ◦
20 -os a másik 30 -os szögben az uszály tengelyéhez. Mekkora a két vontatóhajó vonó-
ereje ?
1.36. Egy rúd két végpontja P (1,2,1) és Q(4,3,5). A rúd a P végpontja körül forog
és Q végpontjára F (2, −1,1) er® hat. Mekkora a forgatónyomaték az adott pontban ?
Milyen irányú a tengely ?
1.37. Adja meg az alábbi mátrixok determinánsának értékét !

 
1 3 4 1
 2 −1 1 3 
a) 
 1 −2 1

3 
1 1 2 −2
 
0 1 2 3
 1 0 1 4 
b)  
 2 2 0 6 
1 1 2 0
1.5. EREDMÉNYEK 11
1.5. Eredmények
1.15. Pisti 866,03 J munkát végez.

1.16. 4330,13 J munkát végzünk.
1.17. A közbezárt szög 64,44◦ .
1.18. A háromszög kerülete 18,26 egység, szögei α = 98,54◦ , β = 38,9◦ , γ = 42,56◦ .
√ √
1.19. A ◦
robot karjának 45 -kal kell elfordulnia. A kar nem éri el a testet, 10 − 5
távot kell el®re nyúlnia.
1.20. A paralelogramma területe : T=31,18.

1.21. A harmadik vektor : C(2,3,6).
1.22. A robot karjának 60◦ -ot kell elfordulnia. A kar eléri a testet. A robot forgásten-
gelyével egyirányú vektor : (1,1,1).
1.23. A kulcs 61,29◦ -kal fordul el. A forgástengellyel egyirányú vektor : (35,63,53).
1.24. A háromszög területe : T=13,31. A magasság hossza : ma = 3,38.
1.25. A beköt®út hossza 5,62.
1.26. A repül®gép távolsága a szigett®l : 27,87, így nem észlelheti a jelet.
1.27. A vektorok vegyes szorzata : -27.
1.28. A tetraéder térfogata : V=21,33. A C csúcshoz tartozó magasság : mc = 4,62.
1.29.
1 3
a) = −4
2 2
0 1
b) = −2
2 2
0 5
c) = −10
2 0
1 2 1
d) 2 1 1 =0
1 2 1
2 −1 1
e) 1 2 3 = −5
3 2 4
12 1. VEKTOROK
1.30. A ◦
robot karjának 57 -ot kell elfordulnia. A forgástengellyel egyirányú vektor :
(45,29,18).
1.31. A beköt®út hossza : 5,18.

1.32.
a) β =45◦
b) Az ABC síkra mer®leges vektor : (52,156,39).
c) A magasság hossza : mc = 26.

2. fejezet
Lineáris egyenletrendszerek
2.1. Oldja meg az alábbi egyenleteket :

a) 4x − 2(x − 3) − 3[x − 3(4 − 2x) + 8] = −1
b) 1 − 6−2x
3
= x − x−1
2
c) 2x+7
x
−2 = 7
9x+2
d) x+1
2−2x2
− 2x−1
x2 −1
6
+ x+1 1
+ 2−2x =0
e) Oldja meg grakusan : |x| = x + 2
f) Oldja meg grakusan : |2 − x| = 2x + 1
2.2. Oldja meg az alábbi egyenl®tlenségeket :

a) 5x−1
4
− 3x−13
10
> 5x+1
3
b) 3x+1
2x+3
>0
c) 3−6x
2x+1
> −5
d) Oldja meg grakusan : |2x − 3| < 2
2.3. Adjuk meg intervallumok segítségével A = {x| 2x+3

3x−5
< 0, x ∈ R} halmazt !
2.4. Adjuk meg intervallumok segítségével a következ® egyenl®tlenségek megoldáshal-

mazát :
a) 2x+5
3
− x−3
4
<3
b) x+2
3x−4
≥2
14 2. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK
c) |x − 2| > 3x + 4
d) log2 x−5

2x+3
< 1.
2.5. Adjuk meg a következ® halmazt
x−1
B = {x | ≤ log3 18 − log3 2, x ∈ R}
x+1
elemei felsorolásával és intervallumokkal is !
2.6. Írja és rajzolja fel a sík azon részhalmazát, mely részhalmaz pontjainak koordi-
nátái kielégítik az alábbi egyenl®tlenségeket :
a) 3x−1
2
≤y
b) x + 1 − y > y − x
c) |x − 3| < y
d) |x − y| ≤ 2
2.7. Oldja meg az egyenl® együtthatók módszerével a következ® egyenletrendszereket :
2x + y = 11
a)
3x − y = 9
x + 5y = 7
b)
x − 3y = −1
4x + 3y = 6
c)
2x + y = 4
2x + 5y = 25
d)
4x + 3y = 15
12x + 16y + 1 = 0
e)
15x + 20y + 10 = 0
x−3y
− 5x+y = 16
f) 2 3
x−3y
x + y + 12 = 8
2.8. Egy gyárban 2 féle terméket állítanak el® 2 féle alapanyagból. Az els® termék
el®állításához az els® alapanyagból 2 db, a másodikból 4 db kell. A második termék
el®állításához az els® alapanyagból 6 db, a másodikból 9 db szükséges. Ha az egyes
alapanyagból 30, illetve 60 db van készleten, hány terméket tud a gyár el®állítani az
egyes termékekb®l ?
2.9. Oldja meg a következ® egyenletrendszereket :

x + 3y + z = 10
a) 2x + y + z = 7
x−y +z = 2
x+y +z = 3
b) 2x + 3y + 4z = 2
x + 2y + 3z = −1
2x + 3y + z = 6
c) x + 2y + 2z = 10
−x − y + z = 4
3x + 2y + 4z = 7
d) 2x + 3y + 2z = 8
−x + y − 2z = 2
x+z +u = 2
e) x + y + u = −3
y + z + u = −1
x+y +u+z = 2
2x + 3y + 2u + z = 0
f)
−x + 2y − u + z = 1
3x − 2y + 3u − z = −1
x+y +u+z = 10
−x + y − u + z = 0
g)
2x + 2y − 2u = 0
x − y − 3u − z = −12
x + 2y + u − z = −1
2x + 3y − u + z = 2
h)
x + 3y + 2u + 4z = −5
−x − 3u − 5z = −7
2.10. Egy repül®gép a (0,0) koordinátájú pontból felszálva az (2,4) pont felé veszi az
irányt. A (6,9) vektor irányú szél eltéríti a repül®t, így az (30,70) kordinátájú pontba
jut a repül® egy óra alatt. Mekkora lenne a repül® sebessége szélcsendben és mekkora
a szél sebessége ?
       
3 1 2 1
2.11. El®állítható-e a b=  −2  vektor az a1 =  1 , a2 =  −3 , a3 =  −5 
4 0 4 5
vektorokkal párhuzamos összetev®k összegeként ?
     
−2 −1 −1
 3   2   0 
2.12. El®állítható-e a b1 = 
 3 
 vektor az a1 = 
 1 , a2 =  3 , a3 =
  
2 3 2
  
0 −2
 2   4 
=
 −1 , a4 =  3 
   vektorokkal párhuzamos összetev®k összegeként ?
−3 2
2.13. Egy gyárban háromféle m¶anyag terméket állítanak el® háromféle alapanyag-
ból. Az els® termékhez 5 kg kell az els® alapanyagból, 2 kg a másodikból és 1 kg a
harmadikból, a második termékhez 1 kg kell az els® alapanyagból, 3 kg a másodikból
és a harmadikból nincs szükség a termék el®állításához, a harmadik termékhez 2 kg
kell az els® alapanyagból, 1 kg a másodikból és 4 kg a harmadikból. Raktáron az els®
alapanyagból 20 kg, a másodikból és harmadikból 11 − 11 kg van. Hány terméket tud
a gyár el®állítani az egyes termékekb®l ?
2.14. Egy gépjárm¶alkatrészeket gyártó vállalat telephelyén 7 raklap vonóhorog, 8

raklap autóemel® és 12 raklap autó tet®ablak van. Egy szállítmányozó cégnek 3 féle
teherautója van. Az els® teherautó 2 raklap vonóhorgot, 3 raklap autóemel®t és4
raklap autó tet®ablakot tud elszállítani, a második fajta teherautó 1 raklap vonóhorgot,
0 raklap autóemel®t és 2 raklap autó tet®ablakot, míg a harmadik fajta teherautó 1
raklap vonóhorgot, 1 raklap autóemel®t és 1 raklap autó tet®ablakot. Legfeljebb hány
teherautót kell rendelni az egyes fajtákból, hogy minden termék elszállításra kerüljön ?
(A számok nem valóságosak.)
2.15. Egy fest® piros, okkersárga és citromsárga szinez®paszta segítségével 3 különbö-

z® szín¶ festéket kevert. Az els® vödörbe 1 tubus piros szinez®pasztát, 2 okkersárgát és
1 citromsárgát tett. A második vödörbe 2 tubus piros szinez®pasztát, 3 okkersárgát és
1 citromsárgát tett. Az harmadik vödörbe 3 tubus piros szinez®pasztát, 4 okkersárgát
és 1 citromsárgát tett. Mindegyik vödörre ráírta, hogy így mennyibe került, az els®
27 Ft, a második 42 Ft, a harmadik 57 Ft. Egy hét múlva, mikor a megbízó kérdez-
te, hogy mennyibe kerültek a színez®paszták árai egyenként nem tudott rá válaszolni ?
Csak arra emlékezett, hogy 5 és 10 Ft közé es® egész árak fordultak el®. Meg tudjuk-e
mi mondani az egyes árakat ?
2.16. Egy üzemben háromféle terméket állítanak el® háromféle alapanyagból. Az els®
termékhez 4 kg kell az els® alapanyagból, 10 kg a másodikból és 2 kg a harmadikból, a
második termékhez 2 kg kell az els® alapanyagból, 4 kg a másodikból és a harmadikból
nincs szükség a termék el®állításához, a harmadik termékhez 1 kg kell az els® alap-
anyagból, 3 kg a másodikból és 1 kg a harmadikból. Raktáron az els® alapanyagból 12
kg, a másodikból 28 kg és harmadikból 4 kg van. Hány terméket tud a gyár el®állítani
az egyes termékekb®l ?
2.17. Péter rózsát, szegf¶t és gerberát vásárolt három egymást követ® napon. Az els®
nap 2 szál rózsát, 1 szál szegf¶t és 1 szál gerberát vett 700 forintért. A második nap
3 szál rózsát és 1 szál gerberát vett 800 forintért. A harmadik nap 3 szál rózsát, 3
szál szegf¶t és 2 szál gerberát vett 1300 forintért. Hány forintba kerültek a különböz®
virágok, ha tudjuk, hogy a virágok kerek százas forintba kerültek ?
2.18. Van egy 10 kg-os sárgaréz tömbünk, mely 60% rezet és 40% ónt tartalmaz. Egy
10 kg-os bronz tömb 92%-a réz, 4% ón és 4% bronz. Mennyit kell az a két tömbb®l
felhasználni, hogy olyan bronzötvözetet kapjunk, melynek 85,6%-a réz, 11,2%-a ón és
3,2%-a cink ?
2.19. Egy 100 kg tömeg¶ testet három kötél tart. A kötelek végpontjainak koordiná-
tái : (−30, −30,10), (−60,60,30), (20,30,20). A test a (−10,10,0) pontban helyezkedik
el. Mekkora a tartóer® a kötél végpontjainál ?
2.5. Eredmények
2.8. Az egyik termékb®l hármat, míg a másikból négyet állítottak el®.

2.9.
a) x=1, y=2, z=3.
b) Nincs megoldás.
c) Végtelen sok megoldása van.
x − 4z = −18
y + 3z = 14
d) Nincs megoldása.
e) Végtelen sok megoldása van.

x − z = −2
y − z = −5
u + 2z = 4
f) Végtelen sok megoldása van.
x+u = 0
y = −1
z = 3
g) x=2, y=1, u=3, z=4.
h) x=7, y=-4, u=0, z=0.
2.10. A repül®gép sebességvektora szélcsendben : (50; 100). A szél sebessége : (−20; −

−30).
2.11. Igen. b1 = (−17) · a1 + 16 · a2 + (−12) · a3 .
2.12. Nem állítható el®.
2.13. Az els® termékb®l 3, a másodikból 1, a harmadikból 2 darabot tud el®állítani.
2.14. Az els® féle teherautóból 2, a másodikból 1, a harmadikból 2 szükséges.
2.15. Az els® szín ára 9 Ft, a másodiké 6 Ft, a harmadiké 6 Ft.
2.16. A gyár az els® termékb®l 1, a másodikból 3, a harmadikból 2 darabot állít el®.
2.17. A rózsa 200, a szegf¶ 100, a gerbera 200 forintba kerül.
3. fejezet
Mátrixok
3.1. Tükrözzük tengelyesen az A(5,2), B(3,6), C(2,1) csúcsokkal megadott háromszö-

get az x-tengelyre ! Adja meg a képpontok koordinátáit !
3.2. Tükrözzük tengelyesen az A(5,2), B(3,6), C(2,1) csúcsokkal megadott háromszö-

get az y = x-egyenesre ! Adja meg a képpontok koordinátáit !
3.3. Forgassuk el az origó körül 90◦ -kal A(5,2), B(3,6), C(2,1) csúcsokkal megadott
háromszöget ! Adja meg a képpontok koordinátáit !
3.4. Forgassuk el az origó körül 30◦ -os szöggel az A(5,2), B(3,6), C(2,1) csúcsokkal
megadott háromszöget ! Adja meg a képpontok koordinátáit !
3.5. Alkalmazzunk egy origó középpontú 2-szeres nyújtást az A(5,2), B(3,6), C(2,1)
csúcsokkal megadott háromszögre ! Adja meg a képpontok koordinátáit !
3.6. Tükrözzük tengelyesen az A(5,2) pontot az x-tengelyre, majd a kapott pontot

◦
forgassuk el az origó körül 90 -kal. Ha felcseréljük a két transzformációt megyegyeznek-e
a képpontok ?
3.7. Alkalmazzunk egy origó középpontú 2-szeres nyújtást az A(5,2) pontra, majd a
◦
kapott pontot forgassuk el az origó körül 90 -kal. Ha felcseréljük a két transzformációt
megyegyeznek-e a képpontok ?
3.8. Tükrözzük tengelyesen az A(5,2) pontot az x-tengelyre, majd a kapott pontot az

y = x-egyenesre. Ha felcseréljük a két transzformációt megyegyeznek-e a képpontok ?

20 3. MÁTRIXOK
3.9. Egy logisztikai cégnek két boltba kell árut szállítania. Az alábbi táblázatok tar-
talmazzák a boltok megrendelését :
tészta makaróni cs® orsó tészta makaróni cs® orsó
Gyermelyi 10 kg 15 kg 20 kg Gyermelyi 30 kg 45 kg 60 kg
Cerbona 15 kg 25 kg 60 kg Cerbona 50 kg 30 kg 40 kg
Összesen mennyi tésztát kell vinni a két boltba az egyes fajtákból ?
3.10. Egy logisztikai cégnek két boltba kell árut szállítania. Az alábbi táblázatok
tartalmazzák a boltok megrendelését :
tea kamilla hársfa zöld tea kamilla hársfa zöld
Naturland 20 db 50 db 10 db Naturland 10 db 40 db 20 db
Herbária 30 db 100 db 20 db Herbária 130 db 10 db 30 db
Összesen mennyi teát kell vinni a két boltba az egyes fajtákból ?
3.11. Számítsuk ki az A és B mátrixok összegét, valamint a 3A mátrixot, ahol

   
4 2 −3 2 1 −3
A= 5 3 2 , B =  1 3 2 
3 −4 3 3 −2 2
3.12. Anna és Bertalan gyümölcsöket szeretnének vásárolni.
alma sz®l® narancs
Anna 2 kg 3 kg 3 kg
Bertalan 4 kg 5 kg 5 kg
Az alábbi táblázat két bolt árait tartalmazza :
CBA COOP
alma 100 Ft 150 Ft

sz®l® 400 Ft 300 Ft
narancs 100 Ft 200 Ft
Mennyibe kerülne Anna és Bertalan vásárlása a két boltban ?
3.13. Márti és Bence esti társaspartira készülnek, ehhez szeretnének bevásárolni. Az

alábbi táblázat tartalmazza az általuk javasolt mennyiségeket az egyes kellékekb®l :
tea ropi Gy®ri édes
Márti 2 db 4 db 5 db
Bence 1 db 6 db 3 db
Két bolt árait tartalmazza a következ® táblázat :
METRO TESCO
tea 399 Ft 249 Ft

ropi 129 Ft 169 Ft
Gy®ri édes 369 Ft 419 Ft
Mennyibe kerülne Márti és Bence vásárlása a két boltban ?
3.14. Egy fuvarozó cég két pékség termékeit szállítja két boltba. Az alábbi két táblázat
két bolt megrendeléseit tartalmazza :
COOP Házi Félbarna Rozs Fehér CBA Házi Félbarna Rozs Fehér
A1 20 30 3 15 A1 50 75 15 35
A2 25 15 16 30 A2 40 30 35 40
a) Összesen mennyit kell szállítani a fuvarozónak az egyes pékségek kenyérfajtáiból ?
b) Mennyit zetnek az egyes boltok az egyes pékségeknek, ha az alábbi táblázat

tartalmazza az egységes árakat ?
Házi Félbarna Rozs Fehér
Ár 250 220 270 240
c) Összesen mennyit zetnek a boltok az 1. illetve 2. pékségnek ?
3.15. Egy üzemben 4-féle alapanyagból 3-féle félkész termék készül, ezekb®l pe-
dig 4-féle kész termék. Az alábbi táblázat tartalmazza az anyagszükségletet :
F1 F2 F3
V1 V2 V3 V4
A1 1 2 4
F1 3 3 2 3
A2 5 0 1
F2 2 2 0 3
A3 2 4 4
F3 2 4 5 1
A4 3 3 0
Melyik termék mennyit tartalmaz az egyes alapanyagokból ?
3.16. Számítsuk ki az A és B mátrixok szorzatát, ahol

   
4 2 −3 1 2 −2
A= 1 3 2 , B =  2 1 0 .
3 −4 3 0 −1 3
22 3. MÁTRIXOK
3.17. Oldjuk meg az alábbi lineáris egyenletrendszert !

3x + 2y + 4z = 7
2x + 3y + 2z = 8
−x + y − 2z = 2
Írjuk fel mátrixszorzás segítségével !
3.18. Ha létezik a következ® mátrixok inverze, határozzuk meg ! Adjuk meg a mátrixok
determinánsának értékét is !

1 3
a)
2 2

0 1
b)
2 2

0 5
c)
2 0
 
1 2 1
d)  2 1 1 
1 2 1
 
2 −1 1
e)  1 2 3 
3 2 4
3.19. Egy titkosírási módszer, hogy minden bet¶t helyettesítsünk egy számmal, majd
a kódolandó szöveget felbontjuk 3 bet¶s részekre, és az így kapott három-dimenziós vek-
torokat transzformáljuk egy kódoló mátrixszal. Például, ha a TZ szó bet¶it az (1,2,0)
oszlopvektor jelöli, ezt az alábbi kódolómátrixszal transzformálva, mely számhármast
kapjuk ?
 
2 2 3
A= 3 1 0 
0 1 1
Ha valaki megkapta a (6,5,2) számhármassal kódolt üzenetet, hogyan fejtheti meg a
kódolómátrix ismeretében mi volt az üzenet ?
3.20. Hárombet¶s szavak kódolásához az alábbi A mátrixot használjuk.

 
3 2 2
A= 4 1 0 
0 3 1
Határozza meg a mátrix inverzét és adja meg mi a b = (7,5,4) kódolt üzenethez tartozó
eredeti üzenetvektor ?
3.21. Határozza meg az A mátrix inverzét, ahol

 
1 3 2
A =  2 2 0 .
1 1 1
3.22. Határozzuk meg az alábbi A kódolómátrix inverzét

 
1 2 0
A =  0 2 1 .
3 1 1
Mi volt az eredeti üzenet, ha a (3,3,4) számhármassal kódolt üzenetet kaptuk ?
3.23. Egy robot mozgását az A mátrix adja meg :

 
2 3 0
A =  1 0 1 .
3 1 1
a) Ha a robot karjának végpontja a (2,3,5) pontban van, melyik pontba kerül a
végpont a transzformáció után ?
b) Ha a transzformáció után a (5,7,7) pontban helyezkedik el a robot karjának vég-

pontja, mi volt a kiindulási pontja ?
c) Adja meg azt a mátrixot, mely leírja az inverz mozgást !
3.24. Ha létezik a következ® mátrixok inverze, határozzuk meg ! Adjuk meg a mátrixok
determinánsának értékét is !
 
1 3 4 1
 2 −1 1 3 
a) 
 1 −2 1

3 
1 1 2 −2
 
0 1 2 3
 1 0 1 4 
b)  
 2 2 0 6 
1 1 2 0
24 3. MÁTRIXOK
3.25. Tükrözzük tengelyesen az A(5,2), B(3,6), C(2,1) csúcsokkal megadott három-

szöget az x-tengelyre ! Mi a transzformáció mátrixa ?
3.26. Forgassuk el az origó körül 90◦ -kal A(5,2), B(3,6), C(2,1) csúcsokkal megadott
háromszöget ! Mi a transzformáció mátrixa ?
3.27. Forgassuk el az origó körül 30◦ -os szöggel az A(5,2), B(3,6), C(2,1) csúcsokkal
megadott háromszöget ! Mi a transzformáció mátrixa ?
3.28. Adja meg az origó középpontú háromszoros nyújtás mátrixát !

3.29. Adja meg annak az anitásnak a mátrixát, mely az y tengelyt xen hagyja a
többi pont esetén pedig az y tengelyt®l való távolságot 2/3-olja !
3.30. Adja meg annak az anitásnak a mátrixát, mely az y =2x egyenest xen hagyja
a többi pont esetén pedig az y = 2x egyenest®l való y irányú távolságot kétszeresére
növeli !
3.31.
a) Legyenek

1 2 x1 y1
F= x= y= .
0 3 x2 y2
Számítsuk ki y = F x-et a következ® pontokra !

1 1 −1 −1
x= x= x= x=
1 −1 −1 1
b) Ábrázoljuk derékszög¶ koordinátarendszerben az eredeti x-eket és a transz-

formáció eredményeként kapott új y pontokat. Milyen alakzat volt az eredeti
és milyen lett az új ?
c) Legyenek

1 −1 z1
G= z= .
−2 0 z2
Transzformáljuk az (a) feladatban kapott y pontjainkat a z = Gy transz-
formációval. Hogyan kaptuk volna meg az x-ekb®l a z -ket ? Adjuk meg ennek
a transzformációnak is a mátrixát !
d) Adjuk meg a harmadik feladatban kapott szorzatmátrix inverzét ! Milyen ponto-

kat kapunk, ha alkalmazzuk a z -kre ?
3.32. Egy robot karja két mozgatást végez egymás után el®ször egy vízszintes xy sík-
ban való 60◦ -os forgatást, majd ebben vízszintes xy síkban origó középpontú kétszeres
nyújtást.
a) Hogyan kaphatjuk meg a két forgatás egymásutánját ? Le tudjuk-e írni ezt egyet-
len mátrix segítségével ?
3.5. EREDMÉNYEK 25
b) A robot karját ezután az eredeti helyzetbe szeretnénk visszaállítani. Adja meg

azt a mátrixot, mely ezt a mozgást írja le !
3.33. Határozzuk meg milyen lineáris leképezést írnak le az alábbi mátrixok ?

3 0
a)
0 1

4 1
b)
3 2

0 −1
c)
1 0

4 1
d)
−2 1
3.34. Egy robot karja két mozgatást végez egymás után el®ször egy vízszintes síkban
való 60◦ -os forgatást, majd egy függ®leges síkban végzett 90◦ -os forgatást. Feltételez-
hetjük, hogy a robot az origóban helyezkedik el.

3.35. Egy robot karja két mozgatást végez egymás után el®ször egy vízszintes síkban
való 45◦ -os forgatást, majd egy függ®leges síkban végzett 45◦ -os forgatást. Feltételez-
hetjük, hogy a robot az origóban helyezkedik el.

3.5. Eredmények
26 3. MÁTRIXOK
3.9.
tészta makaróni cs® orsó
Gyermelyi 40 kg 60 kg 80 kg
Cerbona 65 kg 55 kg 100 kg
3.10.
tea kamilla hársfa zöld
Naturland 30 db 90 db 30 db
Herbária 160 db 110 db 50 db
3.11.    
6 3 −6 12 6 −9
A+B =  6 6 4  , 3A =  15 9 6 
6 −6 5 9 −12 9
3.12.
CBA COOP
Anna 1700 Ft 1300 Ft

Bertalan 2600 Ft 2500 Ft
3.13.
METRO TESCO
Márti 3159 Ft 3269 Ft

Bence 2280 Ft 2520 Ft
3.14.
Házi Félbarna Rozs Fehér
a) A1 70 105 18 50
A2 65 45 51 70
b) A COOP az els® pékségnek 16010 Ft-ot zet, míg a második pékségnek 21070
Ft-ot zet. A CBA az els® pékségnek 41450 Ft-ot zet, míg a második pékségnek
35650 Ft-ot zet.
c) A boltok összesen 57460 FT-ot zetnek az 1., 56720 Ft-ot a 2. pékségnek.

3.5. EREDMÉNYEK 27
3.15.
V1 V2 V3 V4
A1 15 23 22 13
A2 17 19 15 16
A3 22 30 24 22
A4 15 15 6 18
3.16.
 
8 13 −17
A·B =  7 3 4 
−5 −1 3
3.17. Nincs megoldása.

3.18.
− 12 3

a) 1
4 , det A = −4
2
− 41
−1 − 12

b) , det B = −2
1 0
1

0
c) 1
2 , det C = −10
5
0
d) Nincs megoldása.
− 52 6
 
5
1
e)  −1 −1 1  , det E = −5
4 7
5 5
1
3.19. A kódolt üzenet a (6,5,2) számhármas. Az eredeti üzenetet úgy kaphatjuk meg,
hogy az A mátrix inverzét megszorozzuk a kódolt üzenettel.
3.20.
 
1 4 −2
1 
A−1 = −4 3 8 
19
12 9 5
Az eredeti üzenetvektor : (1,1,1).
28 3. MÁTRIXOK
3.21.  
−2 1 4
1
A−1 =  2 1 −4 
4
0 −2 4
3.22.  
1 −2 2
1
A−1 =  3 1 −1 
7
−6 5 2
1
Az eredeti üzenetvektor :
7
· (5,8,5).
3.23.
a) A (13,7,14) pontba kerül a végpont a transzformáció után.
5 5 33
b) A(− , , ) pont a kiindulási pontja.
4 2 4
c)
 
−1 −3 3
1
A−1 =  2 1 −1 
4
1 7 −3
4. fejezet
Halmazelméleti és algebrai
alapismeretek
4.1. Vegyünk fel egy A és B pontot egymástól 4 cm távolságra. Rajzoljuk le azon

pontok halmazát a síkon, amelyek az A ponttól legfeljebb 2 cm és a B ponttól legalább
3 cm távolságra vannak.
4.2. Legyenek az A, B , C D halmazok :

és
A = {budapesti járm¶vek},
B = {budapesti autóbuszok},
C = {budapesti villamosok},
A = {budapesti csuklós járm¶vek}.
Mit jelentenek az alábbi halmazok : B ∪ C, B ∩ C, B ∩ D, C ∩ D, B \ D, C \ D, A \ C ?
4.3. Adja meg a páros és a 5-tel osztható számok metszetét és unióját !

4.4. Legyen A={2,4,6,8} és B ={3,6, 9}. Adjuk meg elemeinek felsorolásával az A∩B ,
A4B , (A4B) \ (A \ B) halmazokat !
4.5.
a) Feri zsebében egy-egy 20, 50, és 100 Ft-os érme van. Hányféle összeget tud ezekkel
kizetni ?
b) Ha lenne még egy 10 Ft-osa is, hányféle összeget tudna kizetni ?
c) És n különböz® pénzérmével ?
30 4. HALMAZELMÉLETI ÉS ALGEBRAI ALAPISMERETEK
4.6. Egy f®iskolán a lányok közül 90-nek barna a haja, 70-nek mind a haja mind a
szeme barna, továbbá 130-nak a szeme és a haja közül legalább az egyik barna. Hány
barna szem¶ lány van a f®iskolán ?
4.7. Egy felmérés során 100 embert megkérdeztek, hogy milyen forrásból szerzik a
híreket. A következ® eredmény született : tv-b®l : 65, rádióból : 38, újságból 39, tv-b®l
és rádióból 27, tv-b®l és újságból 20, rádióból és újságból 9, mindháromból 6. Hányan
nem szerzik a híreket egyik forrásból sem ? Hányan vannak, akik csupán egy forrásból
szerzik a híreket a három közül ?
4.8. Legyen A = [2,5[ és B =]3,7[ intervallumok. Adjuk meg az A∩B , A4B , (A4B)\
\ (A \ B) halmazokat !
4.9. Legyen A = {x|2x+3 < 0, x ∈ R} és B = {x|3x−5 > 0, x ∈ R}. Adjuk meg A∩B ,
A ∩ B, A ∪ B !
4.10. Adjuk meg az alábbi halmazok számosságát, vagyis létesítsünk kölcsönösen egy-
értelm¶ hozzárendelést a természetes számok és az alábbi halmazok között :
a) A = {1,3,5,7,9, . . . },
b) B = {1,4,7,10, . . . },
c) C = {1,4,9,16,25, . . . },
d) D = {1, 21 , 13 , 41 , . . . },
e) E = {0, 12 , 23 , 34 , 45 , . . . }.
4.11. Mutassuk meg, hogy ugyanannyi pont van egy félkörön, mint az átmér®jén !
4.12. Létesítsünk kölcsönösen egyértelm¶ hozzárendelést az alábbi két halmaz között :
a) [2,3] és az [2, 4] intervallum,
b) (0,1) és az (1, ∞) intervallum,
c) R+ és R.
4.13. Adjuk meg az alábbi halmazok számosságát, vagyis létesítsünk kölcsönösen egy-
értelm¶ hozzárendelést a valós számok és az alábbi halmazok között :
a) R+ ,
b) R− ,
c) (− π2 , π2 ).
4.2. NEHEZEBB FELADATOK 31
4.14. Adott a A = {x|x2 < 5, x ∈ Z} halmaz.

a) Adjuk meg ezt a halmazt elemei felsorolásával !
b) Adjunk egy fels®, illetve egy alsó korlátját a halmaznak !
c) Adjuk meg a legkisebb fels® korlátot !
4.15. Adott a B = {x|x2 < 5, x ∈ Q} halmaz.

a) Adjuk meg a halmaznak legalább öt elemét !
c) Adjuk meg a legkisebb fels® korlátot a valós számok körében !
4.16. Adott a A = {x|2x < 3, x ∈ N} halmaz.

a) Adjuk meg ezt a halmazt elemei felsorolásával !
c) Adjuk meg a legkisebb fels® korlátot !
4.17. Adot a B = {x|2x < 3, x ∈ Q} halmaz.

c) Adjuk meg a legkisebb fels® korlátot a racionális, illetve a valós számok körében,
ha létezik !
4.18. Adott A = {f (x)|f (x) = x1 , x ∈ (1, ∞)}.

c) Adjuk meg a legkisebb fels® korlátot, illetve legnagyobb alsó korlátját a valós
számok körében !
4.19. Adott a A = {x|x3 < 4, x ∈ Q} halmaz.


32 4. HALMAZELMÉLETI ÉS ALGEBRAI ALAPISMERETEK
4.20. Adot a B = {x|10x < 11, x ∈ Q} halmaz.

4.21. Adott C = {f (x)|f (x) = x2 + 1, x ∈ (1, ∞)}.

számok körében !
4.22. Adott D = { mn |m < n és m, n ∈ N}.

számok körében !
5. fejezet
Komplex számok

√ √
5.1. Írja fel egyetlen gyökjel segítségével a 12 + 27 számot !
5.2. Gyöktelenítse a következ® törtet 2√

2+ 2
!
5.3. Számítsa ki, hogy mely racionális számmal egyezik meg a következ® szám :
√ √
q q
7 + 2 6 − 7 − 2 6.
5.4. Végezze el a következ® m¶veleteket :

√
x+3 2
2+ √ ,
x − 16 x+3
ahol x ≥ 0, x 6= 16.
5.5. Oldja meg a következ® egyenleteket :
a) x2 − 7 = 0
b) x2 + 7 = 0
c) x5 − 15 = 0
d) x5 + 15 = 0
√
e) x−3 = 2
√
f) x − 3 = −2
34 5. KOMPLEX SZÁMOK
5.6. Oldja meg a valós számok halmazán az alábbi egyenleteket !

a) x2 − 5x + 6 = 0
b) x2 − 10x + 25 = 0
c) x2 − 5x + 7 = 0
d) x4 − 2x2 − 35 = 0
e) x6 − x3 − 12 = 0
5.7. Oldja meg a valós számok halmazán az alábbi egyenleteket !

√
a) x + 3 = 2x − 9
√
b) x2 − 3 = 2x2 − 5x + 3
5.8. Oldja meg az alábbi trigonometrikus egyenleteket :

√
3
a) sin x = 2
b) sin x = −0,3
1
c) cos x = 2
d) cos x = −0,6
e) tg x=2
f) tg x = −1.
g) 4 sin2 x + 2 sin x − 1 = 0
h) 2 cos2 x − 4 cos x + 2 = 0
i) 2 cos2 x = 3 sin x
5.2.1. Komplex számok kanonikus(algebrai) alakja

5.9. Oldjuk meg az alábbi egyenletet a valós számok halmazán !
x4 − 1
=0
x2 − 1
5.10.
a) Oldjuk meg az alábbi egyenletet a komplex számok halmazán !
x2 + 2x + 2 = 0
b) A kapott megoldások kielégítik az egyenletet ? Ellen®rizzük le !
c) A valós együtthatós másodfokú egyenlet együtthatói és gyökei között ismert Viete

összefüggés igaz-e ebben az esetben ?
5.11. Legyen z = 1 + 2i, w = 5 − 3i. Írjuk fel algebrai alakban a következ® komplex
z
számokat : z + w, zw, w
, z + z , zz , z 2 .
5.12. Ábrázoljuk a komplex számsík azon pontjait, amelyekre
a) Re(z) > 2,
b) −2 < Im(z) < 2,
c) Re(z) + Im(z) = 2,
d) |z| = 2,
e) |z| < 2,
f) 1<|z| < 2,
g) |z − 1| = 2,
5.13. Oldjuk meg a komplex számok halmazán a következ® egyenleteket :

a) x2 = −4, x2 + 25 = 0,
b) x2 − 6x + 13 = 0, x2 − 6x + 25 = 0, x2 − 8x + 41 = 0, 4x2 + 3x + 1 = 0,
5.2.2. Komplex számok trigonometrikus alakja

5.14. Határozza meg az alábbi komplex számok trigonometrikus alakját !
√
1, i, −2i, 1 + i, −2 + i, 3 − i, 2 + i, −3 + 5i.
√
5.15. Írja fel a trigonometrikus alak segítségével a 2 + 2i és a −1 + 3i szorzatát és
hányadosát !
5.16. Számítsa ki a 2 − 2i negyedik hatványát !

5.17. Határozza meg a 1 + i komplex szám komplex ötödik gyökeit !
5.18. Határozza meg a 3 + i komplex szám negyedik hatványát és komplex harmadik
gyökeit !
5.19. Ábrázoljuk a Gauss-féle számsíkon
a) harmadik ;
b) negyedik ;
c) hatodik ;
d) nyolcadik
egységgyököket !
√ √ 2
5.20. Határozza meg a 2+i szorzatát
1
2
+ 2
3
i-vel, illetve 1
2
+ 2
3
i -tel trigonomet-
rikus alak segítségével. Ábrázolja az eredeti és a kapott komplex számokat a komplex

számsíkon !
5.21. Az alábbi sokszögeknek komplex számmal megadjuk egy csúcsát. Határozzuk

meg a sokszögek hiányzó csúcsait :
a) origó középpontú és z = cos π4 + i sin π4 csúcspontú szabályos hatszög,
b) origó középpontú és z = 1 + 4i csúcspontú szabályos háromszög.
5.22. Oldja meg a komplex számok halmazán a következ® egyenleteket :
a) x2 = 1 + 2i,
b) ix2 + (2 + 3i)x + 8 + 3i = 0, (1 + i)x2 − (2 + i)x + 2i = 0, x2 + (i − 2)x + 6 − 6i = 0,

x2 − (2 + i)x + 7i − 1 = 0
c) x3 + 27 = 0, x4 + 16 = 0, x5 + 32 = 0, x6 + 1 = 0
√ √
d) = 2(cos 135◦ + i sin 135◦ ), x3 = i, x4 = 3(cos 120◦ + i sin 120◦ ), (1 − i)x3 =
x3 √
= 128(cos 225◦ + i sin 225◦ )
e) x4 +3x2 −4=0, x4 +4x2 +12=0, x4 −2x2 +2=0, x5 −2x3 −15x=0, x6 +7x3 −8=0,
x6 + 2x3 + 4 = 0, x7 − 64x = 0, x6 − 2x3 − 8 = 0, x6 + 4x3 − 12 = 0, x6 + 6x3 + 8 = 0,
x6 + 7x3 + 12 = 0.
5.23. Oldjuk meg a következ® egyenletet a komplex számok halmazán :

x2 + 4x + 8 = 0
Adjuk meg a gyökök szorzatát is.
5.24. Oldjuk meg a következ® egyenletet a komplex számok halmazán :

x3 − 4x2 + 5x = 0
5.25. Oldja meg a komplex számok halmazán a következ® egyenlet :

x6 − 2x3 − 8 = 0.
5.26. Oldja meg a komplex számok halmazán a következ® egyenlet :

(6 − x)6 + 1 = 0.
5.27. Ábrázoljuk a komplex számsíkon a következ® téglalapot : a téglalap átlóinak a

metszéspontja legyen az origó, oldalai legyenek
√ párhuzamosak a valós, illetve képzetes
1 3
tengelyekkel és az egyik csúcsa a z1 = + i komplex szám legyen. Milyen geomet-
2 2
riai transzformációkkal kapható meg a többi csúcs ? Ezek milyen komplex számokkal
végezhet® m¶veletekkel írhatók le ?
5.28. Határozzuk meg annak a négyzetnek a csúcsait, amely középpontosan szim-

metrikus az origóra és amely egyik csúcsát a z = 1+i komplex szám jelöli a komplex
számsíkon.
5.29. Határozzuk meg annak a négyzetnek a csúcsait, amely középpontosan szim-

metrikus az origóra és amely egyik csúcsát a z = 2+i komplex szám jelöli a komplex
számsíkon.
5.30. Határozza meg az origó középpontú és z = 1+2i csúcspontú szabályos nyolcszög

többi csúcsának megfelel® komplex számot.
5.31. Adjuk meg a Gauss-féle számsíkon az alábbi feltételeket kielégít® pontok hal-
mazát : |z − i| ≤ 2.
5.32. Határozzuk meg annak a négyzetnek a csúcsait, amelynek A és B csúcsát a
z = 3 + 2i és w = 5 + 4i komplex számok jelölik a komplex számsíkon.
5.33. Állapítsuk meg, hogy a Gauss-féle számsík mely pontjai tesznek eleget az alábbi
egyenl®tlenségnek :
π π
< arg(z) ≤
4 2
5.34. Igazolja a komplex számok trigonometrikus alakjának segítségével, hogy :

cos(α ± β) = cos α cos β ∓ sin α sin β
sin(α ± β) = sin α cos β ± cos α sin β.
5.35. Oldja meg a komplex számok halmazán a következ® egyenleteket :

a) x3 + x2 + x + 1 = 0 ,
b) x4 + x3 + 2x2 + x + 1 = 0,
c) x4 + x3 + x2 + x + 1 = 0 .
5.5. Eredmények
5.9. A feladatnak nincs megoldása a valós számok halmazán.

5.10.
a) x1 = −1 + i, x2 = −1 − i
b) Igen.
c) Igaz.
5.11. z + w = 6 − i, zw = 11 + 7i, z
w
1
= − 34 13
+ 34 i, z + z = 2, zz = 5, z 2 = −3 + 4i
5.12.
a)
b)
5.5. EREDMÉNYEK 39
c)
d)
e)
f)
g)
5.13.
a) x1 = 2i, x2 = −2i, x1 = 5i, x2 = −5i,

√
7
b) x1 = 3+2i, √x2 = 3−2i, x1 = 3+4i, x2 = 3−4i, x1 = 4+5i, x2 = 4−5i, x1 = − 38 + 8
i
x2 = − 38 − 87 i
5.14. 1=cos 0◦ +i sin 0◦ , i=cos 90◦ +i sin 90

√
◦
, −2i=cos 270◦ +i sin 270◦ , 1+i=cos 45◦ +
+i sin 45◦ , −2+i=cos 153,4◦ +i sin 153,4◦ , 3−i=cos 330◦ +i sin 330◦ , 2+i=cos 26,6◦ +
+ i sin 26,6◦ , −3 + 5i = cos 120,96◦ + i sin 120,96◦ .
√ √ √
5.15. (2+2i)·(−1+ 3i) = 4 2(cos 165◦ +i sin 165◦ ) −1+ √ = 2(cos 285◦ +i sin 285◦ )
2+2i
3i
5.16. (2 − 2i)4 = −64

5.17.
√
2(cos 9◦ + i sin 9◦ ),
10
ω0 =
√
2(cos 81◦ + i sin 81◦ ),
10
ω1 =
√
2(cos 153◦ + i sin 153◦ ),
10
ω2 =
√
2(cos 225◦ + i sin 225◦ ),
10
ω3 =
√
2(cos 297◦ + i sin 297◦ ).
10
ω4 =
5.18. (3 + i)4 = 100(cos 73,7◦ + i sin 73,7◦ ) = 28 + 96i,

√
10(cos 6,14◦ + i sin 6,14◦ ),
6
ω0 =
√
10(cos 126,14◦ + i sin 126,14◦ ),
6
ω1 =
√
10(cos 246,14◦ + i sin 246,14◦ ).
6
ω2 =
5.19.
a)
b)
c)
5.5. EREDMÉNYEK 41
d)
√ √
5.20. (2 + i) · ( √12 + 3
2 √
5(cos 86,6◦ + i sin 86,6◦ ),
i) =
(2 + i) · ( 21 + 23 i) = 5(cos 146,6◦ + i sin 146,6◦ )
2
a)
b)
5.21.
a)
z = cos 45◦ + i sin 45◦ ,

z1 = cos 105◦ + i sin 105◦ ,
z2 = cos 165◦ + i sin 165◦ ,
z3 = cos 225◦ + i sin 225◦ ,
z4 = cos 285◦ + i sin 285◦ ,
z5 = cos 345◦ + i sin 345◦ .
b)
√
z = 17(cos 76◦ + i sin 76◦ ),
√
z1 = 17(cos 196◦ + i sin 196◦ ),
√
z2 = 17(cos 316◦ + i sin 316◦ ).
5.22.
√ √
a) x1 = 4
5(cos 31,72◦ + i sin 31,72◦ ), x2 = 4 5(cos 211,72◦ + i sin 211,72◦ ),
b) x1 = −0,17 + 2,88i, x2 = −2,83 − 0,88i,
x1 = 1,45 − 1,24i, x2 = 0,01 + 0,74i,
x1 = 2 + 2i, x2 = −3i,
x1 = 3 − i, x2 = −1 + 2i,
c)
√
◦ 3 3 3 ◦
x1 = 3(cos 60 + i sin 60 ) = + i,
2 2
x2 = 3(cos 180◦ + i sin 180◦ ) = −3,
√
◦ ◦ 3 3 3
x3 = 3(cos 300 + i sin 300 ) = − i,
2 2
√ √ √ √ √ √ √ √
x1 = 2 + 2i, x2 = − 2 + 2i, x3 = − 2 − 2i, x4 = 2 − 2i,
x1 = 2(cos 36◦ + i sin 36◦ ),
x2 = 2(cos 108◦ + i sin 108◦ ),
x3 = 2(cos 180◦ + i sin 180◦ ) = −2,
x4 = 2(cos 252◦ + i sin 252◦ ),
x5 = 2(cos 324◦ + i sin 324◦ ),
√ √ √ √
3 3 3 3
x1 = 2
+ 21 i, x2 = i, x3 = − 2
+ 12 i, x4 = − 2
− 12 i, x5 = −i x6 = 2
− 21 i,
d)
√ √ !
√ √ 2 2
2(cos 45◦ + i sin 45◦ ) = 2
6 6
x1 = + i ,
2 2
√
2(cos 165◦ + i sin 165◦ ),
6
x2 =
√
2(cos 285◦ + i sin 285◦ ),
6
x3 =
√ √
3
x1 = 2
+ 21 i, x2 = − 23 + 12 i, x3 = −i,
√ √ √ √ √ √ √ √
x1 = 8 3 23 + 12 i , x2 = 8 3 − 12 + 23 i , x3 = 8 3 − 23 − 12 i , x4 = 8 3 12 − 23 i ,
√ √
x1 = 2i, x2 = − 3 − i, x3 = 3 − i,
e) x1 = 1, x2 = −1, x3 = −2i, x4 = 2i,
√
x1 = 12(cos 62,63◦ + i sin 62,63◦ ),
4
√
x2 = 12(cos 242,63◦ + i sin 242,63◦ ),
4
√
x3 = 12(cos 117,37◦ + i sin 117,34◦ ),
4
√
x4 = 12(cos 297,37◦ + i sin 297,34◦ ),
4
5.5. EREDMÉNYEK 43
√
2(cos 22,5◦ + i sin 22,5◦ ),
4
x1 =
√
2(cos 202,5◦ + i sin 202,5◦ ),
4
x2 =
√
2(cos 157,5◦ + i sin 157,5◦ ),
4
x3 =
√
2(cos 337,5◦ + i sin 337,5◦ ),
4
x4 =
√ √ √ √
x1 = 0 , x2 = 5, x3 = − 5, x4 = 3i, x5 = − 3i,
√ √ √ √
x1 = 1, x2 = − 21 + 23 i, x3 = − 12 − 23 i, x4 = 1 + 3i, x5 = −2, x6 = 1 − 3i,
√
2(cos 40◦ + i sin 40◦ ),
3
x1 =
√
x2 = 2(cos 160◦ + i sin 160◦ ),
3
√
x3 = 2(cos 280◦ + i sin 280◦ ),
3
√
x4 = 2(cos 80◦ + i sin 80◦ ),
3
√
x5 = 2(cos 200◦ + i sin 200◦ ),
3
√
x6 = 2(cos 320◦ + i sin 320◦ ),
3
√ √ √ √
x1 = 0, x2 = 2, x3 = 1+ 3i, x4 = −1+ 3i, x5 = −2, x6 = −1− 3i, x7 = 1− 3i,
√ √ √ √ √ √ √ √
x1 = 3 4, x2 = 3 4 − 12 + 23 i , x3 = 3 4 − 21 − 23 i , x4 = 3 2 21 + 23 i , x5 = − 3 2,
√ √
x6 = 3 2 21 − 23 i ,
√ √ √ √ √ √ √ √
x1 = 2, x2 = 2 − 2 + 2 i , x3 = 2 − 2 − 2 i , x4 = 6 2 + 23 i , x5 = − 3 6,
3 3 1 3 3 1 3 3 1
√ √
x6 = 3 6 21 − 23 i ,
√ √ √ √ √ √ √ √
x1 = − 3 4, x2 = 3 4 21 + 23 i , x3 = 3 4 21 − 23 i , x4 = 3 2 21 + 23 i , x5 = − 3 2,
√ √
x6 = 3 2 21 − 23 i ,
√ √ √ √ √ √ √ √
x1 = − 4, x2 = 4 2 + 2 i , x3 = 4 2 − 2 i , x4 = 3 2 + 23 i , x5 = − 3 3,
3 3 1 3 3 1 3 3 1
√ √
x6 = 3 3 21 − 23 i .
5.23. x1 = −2 + 2i, x2 = −2 − 2i, x1 · x2 = 8.

5.24. x1 = 2 + i, x2 = 2 − i.
√ √ √ √ √ √ √ √
5.25. x1 = 3 4, x2 = 3 4 − 21 + 2
3
i , x3 = 3 4 − 12 − 23 i , x4 = 3 2 12 + 23 i , x5 =− 3 2,
√ √
x6 = 2 2 − 23 i .
3 1
√ √ √ √
5.26. x1 =6− 2
3
− 12 i, x2 =6−i, x3 =6+ 2
3
+ 12 i, x4 =6+ 2
3
− 12 i, x5 =6+i, x6 =6− 2
3
+ 12 i.
6. fejezet
Sorozatok
6.1. Végezze el a következ® m¶veleteket !

a) a2 · a5 ,
b) (a4 · b)2 ,
a·b2
c) ,
(a·b)2
d) a2n+1 · a3n+2 ,
e) (an+2 )3 .
6.2. Melyik szám a nagyobb 3

28 56
8
vagy 7 7 ?
2 5
6.3. Számítsa ki, hogy mely egész számmal egyezik meg a következ® szám :
√
104+lg 25 .
6.4. Számítsa ki, hogy mely egész számmal egyezik meg a következ® szám :
lg2 2 + lg2 5 + (lg 4)(lg 5).
6.5. Számítsa ki a következ® kifejezés értékét :
lg 4 + lg sin 30◦ + lg tg 30◦ + lg sin 60◦ .

46 6. SOROZATOK
6.6. Végezze el a következ® m¶veleteket :

2a2 + a a + 1 a2 + 5a

a+1
3
− 2 1+ − 2 ,
a −1 a +a+1 a a +a
ahol a 6= 0, |a| 6= 1.
6.7. Oldja meg a következ® egyenleteket :
a) 2x − 8 = 0
b) 2x + 8 = 0
c) 2x − 15 = 0
d) 2x + 15 = 0
e) log3 (x − 3) = 2
f) log3 (x − 3) = −2
6.8. Intervallummal adjuk meg a következ® halmazt : A = {x| log3 (x − 2) < 2, x ∈ R}.
6.9. Egy számtani sorozat els® tagja 2, a dierencia -4. Adja meg a sorozat tizedik
tagját !
6.10. Egy moziban az els® sorban 20 szék van. Minden további sorban 3-3-mal több.
Hány szék van a tizenötödik sorban ?
6.11. Egy számtani sorozat negyedik tagja 2, hetedik tagja 11. Adja meg a sorozat
harmincadik tagját !
6.12. Egy mértani sorozat els® tagja 3, a kvóciens -2. Adja meg a sorozat tizedik
tagját !
6.13. Egy mértani sorozat negyedik tagja 2, hetedik tagja 54. Adja meg a sorozat
harmincadik tagját !
6.14. A felesleges 100 000 Ft-omat évi 10%-os kamatra beteszem egy bankba 5 évre.
Ha csak évente egyszer írják jóvá a kamatot, mennyi pénzt kapok vissza 5 év múlva ?
6.15. Feri bácsi 1 hét alatt ássa fel a kertjét. Ha a szomszéd Pista bácsi is segít neki,
mennyi id® alatt végeznek ? És ha hárman dolgoznak ? Hányan ásnák fel a kertet 1 nap
alatt ? És 1 perc alatt ?
6.16. Marika néni 100000 forintot tesz be a bankba évi 10%-os kamatra. Hány év
múlva lesz 200000 forintja ?
6.17. Kata vett egy mobiltelefont 100000 forintért. Tudjuk, hogy a telefon ára 1 év
alatt felére csökken. Mennyit ér a telefonja 3 év, 5 év múlva ? Hány év múlva ér a
telefonja 10000 forintot ? Lehet-e, hogy a telefonja 10 forintot se ér ? Ha igen hány év
múlva ?
a) Ha csak évente egyszer írják jóvá a kamatot, mennyi pénzt kapok vissza egy év
múlva ?
b) Ha 3 havonta írják jóvá a kamatot, amely kamat így a t®ke részévé válik, mennyi
pénzt kapok vissza egy év múlva ?
c) Ha havonta írják jóvá a kamatot, mennyi pénzt kapok vissza egy év múlva ?
d) Ha naponta(nem szök®évben történt a dolog) írják jóvá a kamatot, mennyi pénzt

kapok vissza egy év múlva ?
6.19. Vizsgálja meg az alábbi sorozatokat monotonitás és korlátosság szempontjából !

1 (−1)n n3
a) an = n h) an = n2 +n+1
n
b) an = n+1 i) an = n2
n
c) an = n2 +1
j) an = n2 + 1
6n−4
d) an = 8−3n
n2 +1 k) an = n2 − 5n + 6
e) an = n+1
1+(−1)n 3n
f) an = l) an = 4n +5
4n
n
g) an = 1 + (−1)
2n
m) an = sin(nπ)
6.20. Sejtse meg a következ® sorozatok határértékét, majd igazolja, hogy helyes a
1
sejtés ! Adja meg az ε = -hoz tartozó küszöbszámot !
100
1
a) an = n
e) an = 1 + (−1)n n12
n+2 n2
b) an = 2n
f) an = 4n2 +1
1 1
c) an = n2
g) an = 10n
2n+1 +(−1)n
d) an = √1 h) an =
n 2n
48 6. SOROZATOK
6.21. Igazolja, hogy a következ® sorozatok nem konvergensek :

a) an = n2 + 1 e) an = (−1)n
b) an = n 2 − n 1

f) an = (−1)n n
+1
c) an = n2 − 5n + 6
n2 +1 2+(−5)n
d) an = n+1
g) an = 5n
6.22. Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét !

√
2n+1 2n+ 2n3 +n2
a) an = 3n+2 h) an = √
5n3 −2n2 +4n
6n+1 √
b) an = 3−7n i) an = 2n+
√
3
3n3 +4n2
3
4n3 +5n2 −3
√
n+ n
c) an = 3n +5n
1−2n j) an = 2·5n +2n
2n3 +4n2 +3
d) an = n3 +5 3n +7n
k) an = 2n ·3n +22n
√
e) an =
3
√ n +n+1 √
4n3 +n2 +n+1 l) an = n2 + n − n
√ √
2n3 −7n+21− √3n3 +1 √
f) an = √
5n3 −5n2 +n+41− n2 +3n+1 m) an = 9n2 + 2n + 1 − 3n
√
2n+ 2n4 +n2
√ √
g) an = √
3n4 −3n2 +n
n) an = n2 + n + 1 − n2 − n + 1
a) Ha csak évente egyszer írják jóvá a kamatot, mennyi pénzt kapok vissza egy év
múlva ?
b) Ha 3 havonta írják jóvá a kamatot, amely kamat így a t®ke részévé válik, mennyi
pénzt kapok vissza egy év múlva ?
c) Ha havonta írják jóvá a kamatot, mennyi pénzt kapok vissza egy év múlva ?
d) Ha naponta(nem szök®évben történt a dolog) írják jóvá a kamatot, mennyi pénzt

kapok vissza egy év múlva ?
e) Ha "folyamatosan" írják jóvá a kamatot, mennyi pénzt kapok vissza egy év múl-
va ? Végtelen sok pénzt kaphatnék ? Mit jelent ez matematikailag ?
6.24. Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét !

n+1 1
n
a) an = 1 + n1 c) an = 1 + 3n
n 3n−2 2n+3
an = 1 − n1

b) d) an = 3n+5
6n+1 2n+5
n
an = 1 − n12

e) an = 6n−4
j)
2 2n+3
4n−5 3n+5

f) an = 4n+3 k) an = 2n +1
2n2 +5
n2 n
g) an = 1 + n1 l) an = 4 + n1
2 3n
n−1 n m) an = 2n+1
h) an = n n+1
n 4n+2 2n+5
an = 1 + n12

i) n) an = 3n+1
6.25. Határozza meg az alábbi sorozat határértékét :

√
an = n2 + 2n − 3n
Ha "folyamatosan" írják jóvá a kamatot, mennyi pénzt kapok vissza két év múlva ?
6.27. Határozza meg az alábbi sorozat határértékét :

3n+1
2n − 3
an =
2n + 4
6.28. Adott egy 10 cm sugarú kör. Rajzoljunk bele egy 4, 8, 16, stb. oldalú szabályos
sokszöget. Számítsuk ki a sokszögek kerületét (területét). Vizsgáljuk az így kapott
sorozatot !
6.29. Egy 1 cm oldalél¶ szabályos háromszög minden oldalát osszuk 3 egyenl® részre.
A középs® harmad fölé emeljünk egy-egy kisebb háromszöget. A közös szakaszt távolít-
suk el. Az így keletkez® síkidom minden oldalát újra harmadoljuk és a középs® harmad
fölé újra emelünk egy-egy kisebb háromszöget. Folytassuk ezt az eljárást újra meg újra.
Mekkora a keletkez® síkidom kerülete és területe ?
6.30. Igazolja, hogy az alábbi sorozatok konvergensek !

3n
√
a) an = 4n +1
sin n1 d) an = n
n6 + n3
n
b) an = n
2n
e) an = n2 +1
+ n2n+2 + · · · + n2n+n
√
n n2 n 2 n2
c) an = n+2 f) an = n3 +n 2 +1 + n3 +n2 +2 +· · ·+ n3 +n2 +n
50 6. SOROZATOK
6.5. Eredmények
6.19.
1
a) Az an = n
sorozat monoton csökken® és korlátos sorozat.
n
b) Az an = n+1
sorozat monoton növekv® és korlátos sorozat.
n
c) Az an = n2 +1
6n−4
d) Az an = 8−3n
sorozat nem monoton, de korlátos sorozat.
n2 +1
e) Az an = n+1
sorozat monoton növekv® és nem korlátos sorozat.
1+(−1)n
f) Az an = 4n
n
g) Az an = 1 + (−1)
2n
(−1)n n3
h) Az an = n2 +n+1
sorozat nem monoton és nem korlátos sorozat.
i) Az an = n 2 sorozat monoton növekv® és nem korlátos sorozat.
j) Az an = n 2 + 1 sorozat monoton növekv® és nem korlátos sorozat.
k) Az an = n2 − 5n + 6 sorozat nem monoton és nem korlátos sorozat.
3n
l) Az an = 4n +5
m) Az an = sin(nπ) sorozat egy állandó tagú sorozat, így monoton és korlátos.
6.20.
a) Sejtés : a=0. Legyen ε tetsz®legesen adott kicsi távolság, ekkor |an −a|=| n1 −0|<ε,
1 1
ha
ε
< n. Azaz ε = 100 -hoz az n0 = 100 küszöbszám tartozik.
1
b) Sejtés : a = . Legyen ε tetsz®legesen adott kicsi távolság, ekkor |an − a|
2
= | n+2
2n
−
− 12 | < ε, ha 1ε < n. Azaz ε = 100
1
-hoz az n0 = 100 küszöbszám tartozik.
1
c) Sejtés : a=0. Legyen ε tetsz®legesen adott kicsi távolság, ekkor |an −a|=| 2 −0|<ε,
n
1 1
ha √ < n. Azaz ε = -hoz az n0 = 10 küszöbszám tartozik.
ε 100
d) Sejtés :a = 0. Legyen ε tetsz®legesen adott kicsi távolság, ekkor |an − a| = | √1n −

− 0| < ε, ha ε12 < n. Azaz ε = 100
1
e) Sejtés : a = 1. Legyen ε tetsz®legesen adott kicsi távolság, ekkor
1
|an − a| = |1 + (−1)n − 1| < ε
n2
1 1
, ha √
ε
< n. Azaz ε= 100
6.5. EREDMÉNYEK 51
2
f) Sejtés : a = 14 . Legyen ε tetsz®legesen adott kicsi távolság, ekkor |an −a| = | 4nn2 +1 −
q
− 14 | < ε, ha 16 1 1 1

ε
− 4 < n. Azaz ε = 100 -hoz az n0 = 2 küszöbszám tartozik.
g) Sejtés :a = 0. Legyen ε tetsz®legesen adott kicsi távolság, ekkor |an − a| = | 101n −

1
− 0| < ε, ha lg 1ε < n. Azaz ε = 100 -hoz az n0 = 2 küszöbszám tartozik.
h) Sejtés : a = 2. Legyen ε tetsz®legesen adott kicsi távolság, ekkor |an − a| =

n+1 n
= | 2 +(−1)
2n
1
− 2| < ε, ha log2 1ε < n. Azaz ε = 100 -hoz az n0 = 6 küszöbszám
tartozik.
6.21.
a) Az an = n 2 + 1 sorozat monoton növekv® és nem korlátos (felülr®l nem korlátos),
ezért nem konvergens.
b) Az an = n2 −n sorozat monoton növekv® és nem korlátos (felülr®l nem korlátos),

ezért nem konvergens.
c) Az an = n2 − 5n + 6 sorozat nem korlátos (felülr®l nem korlátos), ezért nem kon-

vergens.
2
d) Az an = nn+1
+1
sorozat nem korlátos (felülr®l nem korlátos), ezért nem konvergens.
e) Az an =(−1)n sorozat páratlanadik tagja -1 értéket, páros n esetén pedig 1 értéket

vesz fel. Ez azt jelenti, hogy nem létezik olyan a szám, amely szám tetsz®lege-
sen kicsi környezetében a sorozat minden tagja (esetleg véges soktól eltekintve)
megtalálható.
1

f) Az an = (−1)n n
+ 1 sorozat páratlan n esetén -1 határértékkel rendelkez® rész-
sorozat, páros n esetén pedig 1 határérték¶ részsorozat. Ez azt jelenti, hogy nem
létezik olyan a szám, amely szám tetsz®legesen kicsi környezetében a sorozat
minden tagja (esetleg véges soktól eltekintve) megtalálható.
n
g) Az an = 2+(−5)
5n
sorozat páratlan n esetén -1 határértékkel rendelkez® részsorozat,
páros n esetén pedig 1 határérték¶ részsorozat. Ez azt jelenti, hogy nem létezik
olyan a szám, amely szám tetsz®legesen kicsi környezetében a sorozat minden
tagja (esetleg véges soktól eltekintve) megtalálható.
6.22.
2n + 1 2
a) lim an = lim =
n→∞ n→∞ 3n + 2 3
6n + 1 6
b) lim an = lim =−
n→∞ n→∞ 3 − 7n 7
√
n+ n 1
c) lim an = lim =−
n→∞ n→∞ 1 − 2n 2
52 6. SOROZATOK
2n3 + 4n2 + 3
d) lim an = lim =2
n→∞ n→∞ n3 + 5
√
n3 + n + 1 1
e) lim an = lim √ =
n→∞ n→∞ 4n + n + n + 1 2
3 2
√ √ √ √
2n3 − 7n + 21 − 3n3 + 1 2− 3
f) lim an = lim √ √ = √
n→∞ n→∞ 5n3 − 5n2 + n + 41 − n2 + 3n + 1 5
√ r
2n + 2n4 + n2 2
g) lim an = lim √ =
n→∞ n→∞ 4 2
3n − 3n + n 3
√ r
2n + 2n3 + n2 2
h) lim an = lim √ =
n→∞ n→∞ 3 2
5n − 2n + 4n 5
√ √
2n + 3 3n3 + 4n2 2 + 3 3
i) lim an = lim √ = √ 3
n→∞ n→∞ 3 4n3 + 5n2 − 3 4
3n + 5n 1
j) lim an = lim n n
=
n→∞ n→∞ 2 · 5 + 2 2
3n + 7n
k) lim an = lim =∞
n→∞ n→∞ 2n · 3n + 22n
√ 1
l) lim an = lim n2 + n − n =
n→∞ n→∞ 2
√ 1
m) lim an = lim 9n2 + 2n + 1 − 3n =
n→∞ n→∞ 3
√ √
n) lim an = lim n2 + n + 1 − n2 − n + 1 = 1
n→∞ n→∞
6.23.
a) 108 000 Ft-t.
b) 108 243,3 Ft-t.
c) 108 299,9 Ft-t.
d) 108 327,8 Ft-t.
n
0,08
e) lim 100 000 1 + = 108 328,7 Ft-t.
n→∞ n
6.5. EREDMÉNYEK 53
6.24.
n+1
1
a) lim an = lim 1+ =e
n→∞ n→∞ n
n
1 1
b) lim an = lim 1− =
n→∞ n→∞ n e
n
1 1
c) lim an = lim 1+ = e3
n→∞ n→∞ 3n
2n+3
3n − 2 −14
d) lim an = lim =e 3
n→∞ n→∞ 3n + 5
2n+5
6n + 1 5
e) lim an = lim = e3
n→∞ n→∞ 6n − 4
3n+5
4n − 5
f) lim an = lim = e−6
n→∞ n→∞ 4n + 3
n2
1
g) lim an = lim 1+ =∞
n→∞ n→∞ n
n2
n−1
h) lim an = lim =0
n→∞ n→∞ n
n
1
i) lim an = lim 1+ 2 =1
n→∞ n→∞ n
n
1
j) lim an = lim 1− 2 =1
n→∞ n→∞ n
2n+3
2n2 + 1

k) lim an = lim =1
n→∞ n→∞ 2n2 + 5
n
1
l) lim an = lim 4 + =∞
n→∞ n→∞ n
3n
2n + 1
m) lim an = lim =∞
n→∞ n→∞ n+1
2n+5
4n + 2
n) lim an = lim =∞
n→∞ n→∞ 3n + 1
54 6. SOROZATOK
6.25. −∞
6.26. 317 812,3 Ft-t.
6.27. e− 2
21
7. fejezet
Függvények
7.1. Az ábra egy gyümölcslégy-populáció létszámát mutatja a napokban mért id®

függvényében.
a) Állapítsuk meg, hány tagú volt a populáció a 20., illetve a 45. napon.
b) Határozzuk meg (közelít®leg) a populációfüggvény értékkészletét a 0 < t < 50

id®intervallumon.
7.2. Egy téglalap oldalai 14, iletve 24 cm hosszúak. A téglalap sarkaiból egy-egy x
oldalhosszúságú négyzetet kivágunk, és a maradékból dobozt hajtogatunk. Fejezzük ki
a doboz V térfogatát x függvényében.
7.3. Egy " varázslat" Biztosan sokan ismerik a következ® trükköt : "Gondolj egy
számot - adj hozzá 5-öt - az eredményt szorozd meg kett®vel - a kapott számból vonj ki
hatot - az eredményt oszd el kett®vel - vonj ki az így kapott számból 2-t mondd meg mit
kaptál, és én megmondom, melyik számra gondoltál !" A gondolt számot x-szel jelölve
írjuk fel a végeredményt x függvényeként, és lebbentsük fel a fátylat a "varazslatról".
7.4. Ábrázolja a következ® függvényeket ! Döntse el, hogy páros, páratlan, periódikus
függvények-e !
56 7. FÜGGVÉNYEK
a) f : R → R, f (x) = 5 j) f : R → R, f (x) = cos x

b) f : R → R, f (x) = x k) f : R \ { π2 + kπ} → R, f (x) = tg x
c) f : R → R, f (x) = |x|
l) f : R \ {kπ} → R, f (x) = ctg x
2
d) f : R → R, f (x) = x
m) f : R → R, f (x) = 3x
e) f : R → R, f (x) = x3
√ n) f : R → R, f (x) = ex
f) f : R+ → R, f (x) = x
√ o) f : R+ → R, f (x) = log2 x
g) f : R → R, f (x) = 3 x
h) f : R \ {0} → R, f (x) = 1 p) f : R+ → R, f (x) = ln x
x
i) f : R → R, f (x) = sin x q) f : R → R, f (x) = sgn (x)
7.5. Ábrázoljuk az alábbi intervallumonként adott függvényt :


 sin
√ x, ha −6 < x < 0
f : [−6,8] → R, f (x) = x, ha 0≤x<4 .
 x2
8
, ha 4≤x<8
7.6. Ábrázolja közös koordinátarendszerben az alábbi függvényeket és transzformált-

jait :
a) f : R → R, f (x) = |x|, g(x) = |x − 5|, h(x) = |x − 5| + 2,
b) f : R → R, f (x) = x3 , g(x) = 2x3 , h(x) = 2x3 + 5,
f : R → R, f (x) = sin x, g(x) = sin x + π2 , h(x) = 3 + sin x + π2

c)
d) f : R → R, f (x) = 2 cos x, g(x) = cos(2x), h(x) = cos(2x + π)
7.7. Ábrázolja a következ® függvényeket !

a) f : R → R, f (x) = x2 − 6x + 5 h) f : R\{ π2 +kπ} → R, f (x) = tg (π−x)
b) f : R → R, f (x) = 2(x − 2)3 − 3 i) f : R \ {kπ} → R, f (x) = −2ctg x
√
c) f : [4, ∞[→ R, f (x) = 2x − 8 − 3
√ j) f : R → R, f (x) = 2x+5 + 3
d) f : R → R, f (x) = − 3 x + 2
1 x

2x+1
k) f : R → R, f (x) = − 3
e) f : R \ {1} → R, f (x) = x−1
f) f : R → R, f (x) = cos(2x − π) l) f : ] − ∞,2[→ R, f (x) = log2 (2 − x)
g) f : R → R, f (x) = 2 sin(−x) + 1 m) f : R \ {1} → R, f (x) = log 1 (x2 )

2
7.1. KÖZÉPISKOLAI ISMÉTL FELADATOK 57
7.8. Ábrázolja a következ® függvényeket ! Döntse el, hogy páros, páratlan, periódikus
függvények-e !
1+x
a) f : R → R, f (x) = 2x + 3 g) f : R \ {1} → R, f (x) = 1−x
b) f : R → R, f (x) = 2(x − 1)2 + 3 h) f : R \ {1} → R, f (x) = 3x+2

x−1
c) f : R → R, f (x) = x2 + 5x + 3 i) f : R → R, f (x) = 12 |3x − 1| + 5

√
d) f : [−5,5] → R, f (x) = x2 − 4x j) f : [−2, ∞[→ R, f (x) = 4 + 2x − 2
√
e) f : R → R, f (x) = 2x2 − 4x + 6 k) f : [2, ∞[→ R, f (x) = 2x − 4 + 5
f) f : R → R, f (x) = 1 + 2 cos(3x + π) l) f : R → R, f (x) = 2 · arctg (x − 5)
7.9. Adott az f : R \ {2} → R, f (x) = x−1

x−2
függvény.
a) Mi a függvény értelmezési tartománya ?
b) Mely pontokban metszi a függvény a tengelyeket ?
c) Vázolja a függvényt ! Alkalmazzon függvény-transzformációt !
d) Határozza meg a függvény értékkészletét !
7.10. Adott az f : R \ {−2} → R, f (x) = x+2

x+4
függvény.
7.11. Adott az f : R \ {3} → R, f (x) = x+1

x−3
függvény.

58 7. FÜGGVÉNYEK
7.12. Adott az f : R → R, f (x) = x2 − 10x + 16 függvény.

7.13. Adott az f : R → R, f (x) = x2 − 8x + 15 függvény.

7.2.1. Inverz és összetett függvények

7.14. Adja meg az alábbi függvények értelmezési tartományát, értékkészletét, és ha
létezik az inverz függvényét vagy egy megszorításának az inverz függvényét !
a) f : R → R, f (x) = 5 j) f : R → R, f (x) = cos x

b) f : R → R, f (x) = x k) f : R\{ π2 +kπ}→R, f (x)= tg x, k∈Z
c) f : R → R, f (x) = |x|
l) f : R\{kπ} → R, f (x) = ctg x, k ∈ Z
2
d) f : R → R, f (x) = x
m) f : R → R, f (x) = 3x
3
e) f : R → R, f (x) = x
√ n) f : R → R, f (x) = ex
f) f: R+
0 → R, f (x) = x
√ o) f : R+ → R, f (x) = log2 x
g) f : R → R, f (x) = 3 x
h) f : R \ {0} → R, f (x) = 1 p) f : R+ → R, f (x) = ln x
x
i) f : R → R, f (x) = sin x q) f : R → R, f (x) = sgn (x)
7.15. Adja meg az alábbi függvények értelmezési tartományát, értékkészletét, és ha

létezik az inverz függvényét vagy egy megszorításának az inverz függvényét !
1+x
a) f : R → R, f (x) = 2x + 3 g) f : R \ {1} → R, f (x) = 1−x
b) f : R → R, f (x) = 2(x − 1)2 + 3 h) f : R \ {1} → R, f (x) = 3x+2

x−1
c) f : R → R, f (x) = x2 + 5x + 3 i) f : R → R, f (x) = 12 |3x − 1| + 5

√
d) f : [−5,5] → R, f (x) = x2 − 4x j) f : [−2, ∞[→ R, f (x) = 4 + 2x − 2
√
e) f : R → R, f (x) = 2x2 − 4x + 6 k) f : [2, ∞[→ R, f (x) = 2x − 4 + 5
f) f : R → R, f (x) = 1 + 2 cos(3x + π) l) f : R → R, f (x) = 2 · arctg (x − 5)
7.16. Legyen f : R → R, f (x) = sin x és g : R → R, g(x) = 1

1+x2
. Adja meg az f ◦g és
a g ◦f összetett függvényeket !
√
7.17. Legyen f : R → R, f (x) = sin x és g : R+0 → R, g(x) = x. Adja meg az f ◦ g és
a g ◦f összetett függvényeket !
7.18. Adja meg a az alábbi kifejezések(függvények) értelmezési tartományát és adja

meg az f ◦g és a g ◦f összetett függvényeket (értelmezési tartomány + képhalmaz) !
a) f (x) = cos x, g(x) = log2 x

√
b) f (x) = x, g(x) = log5 x
c) f (x) = ex , g(x) = tg x
d) f (x) = 2x , g(x) = cos x
7.19. Adja meg az alábbi kifejezések(függvények) értelmezési tartományát, adja meg

a bels®, illetve küls® függvényeket !
a) h(x) = sin(x2 )
b) h(x) = sin2 x
√
c) h(x) = sin x
d) h(x) = ln(cos x)
2)
e) h(x) = e(x
f) h(x) = 2cos x
g) h(x) = tg (ln x)
7.2.2. Függvények határértéke, folytonosság

7.20. Határozza meg az alábbi határértékeket :
60 7. FÜGGVÉNYEK
√
1

a) lim 2 f) lim x x2 + 1 − x
x→∞ x + 1 x→∞
√ √
2x2 − 6x + 5 g) lim x− x+1
b) lim x→∞
x→∞ −3x2 + 5x − 1
√ √
q q
x3 − 3x2 + x + 1 h) lim 2x + x − 2x − x
c) lim x→∞
x→∞ −3x2 + 5x + 4
√ 2x−15
4
x5 + 2x3 − 7x 3x + 1
d) lim √ i) lim
x→∞ 5 x6 + 3x4 + 2 x→∞ 3x + 7
√
4
√ 3x−7
x6 + 2 − 5 2x7 − 1

2 − 5x
e) lim √ j) lim
x→∞ 2 x3 + 3x x→∞ −1 − 5x

√ √
a) lim (2x + 5) x + 13 − 2 x + 1
x→1 h) lim
x→3 x2 − 9
x2 − 1 2x − 2
b) lim i) lim √
x→1 x − 1
x→1 2x + 2 − 2
x2 − 4x + 4 2x − 4
c) lim j) lim √
x→2 x2 − 5x + 6 x→2 3x + 3 − 3
x2 + 2x − 3 x−4
d) lim k) lim √
x→−3 −x2 + 2x + 15 x→4 3x + 4 − 4
√
x−2 x−4
e) lim l) lim √
x→4 x − 4 x→4 2x + 1 − 3
√ √
x− 5 x−2
f) lim m) lim √
x→5 x−5 x→2 2x − 3 − 1
√ √
1 + x2 − 1 x−3
g) lim n) lim √
x→0 x x→9 7 + 2x − 5
7.22. Határozza meg az alábbi határértékeket(ha ezek nem léteznek, akkor vizsgálja
meg a jobb-, illetve baloldali határértékeket az adott pontban) :
3 2
a) lim c) lim √
x→1 x − 1 x→2 3x + 3 − 3
(x − 2)2 1
b) lim d) lim 3 x+1
x→3 x2 − 5x + 6 x→−1
7.23. Számítsa ki az alábbi függvények (jobb-, illetve baloldali) határértékeit a sza-

kadási pontokban és ±∞-ben. Továbbá adja meg, hogy megszüntethet®-e a szakadása
a függvénynek ! Ha tudja vázolja a függvény grakonját !
x2 −1 x+6 x2 −2x−3
a) f (x) = x−1
, f (x) = x2 +4x−12
, f (x) = x2 −4x+3
,
6 4x2 +2x+5 2x2 +5 1

b) f (x) = x−2
, f (x) =
2x2 +3
, f (x) =
5x+4
, f (x) = 2
x −4
√ √ √ √
x−2 1+x2 −1 x+13−2 x+1
c) f (x) = x−4
, f (x) =
x
, f (x) = 2
x −9
,
√ √4 6 √
5
x2 x +2− 2x7 −1
d) f (x) = x
, f (x) = √
3
2 x +3x
,
√ √
e) f (x) = x − x + 1,
3x−1 2x

f) f (x) = 3x+3
,
3x+1 2x−15

g) f (x) = 3x+7
.
7.24. Egy populáció változását id®ben a következ® függvény írja le :

1000
f (t) = 1
1 + ( 50 − 1)e−0,2t
a) A t=0 id®pillanatban mekkora a populáció elemszáma ?
b) Milyen tendenciát mutat ez a populáció, növekszik vagy csökken ?
c) Mutat-e stabilitást ez a populáció, ha t → ∞?
7.25. Egy személyautó h¶t®vizének h®mérsékletváltozását a következ® függvény írja

le : f (t) = 20 + 70 · e−2t .
a) A t=0 id®pillanatban mekkora a h¶t®víz h®mérséklete ?
b) Milyen tendenciát mutat a h®mérsékletváltozás, növekszik vagy csökken ?
c) Mutat-e stabilitást a h®mérsékletváltozás, ha t → ∞?
7.26. Határozza meg az alábbi határértéket :

x−3
lim √
x→3 x+1−2
62 7. FÜGGVÉNYEK
7.27. Határozza meg az alábbi határértéket :

x − 10
lim √
x→10 x−1−3
7.28. Egy populáció változását id®ben a következ® függvény írja le :

2000
f (t) = 1
− 1)e−0,3t
1 + ( 100
a) A t=0 id®pillanatban mekkora a populáció elemszáma ?
b) Milyen tendenciát mutat ez a populáció, növekszik vagy csökken ?
c) Mutat-e stabilitást ez a populáció, ha t → ∞?
7.29. Adja meg az értelmezési tartományukat, értékkészletüket, és ha létezik az inverz

függvényüket vagy egy megszorításuknak az inverz függvényét !
√
a) f : R → R, f (x) = sin |x| e) f : A → R, f (x) = 9 − x2
p
b) f : R → R, f (x) = sin(sin x) f) f : A→R, f (x)= lg(sin(x2 − 5x + 6))
c) f : R+ → R, f (x) = sin(ln x) g) f : R → R, f (x) = sin x1
d) f : R → R, f (x) = 2sin x h) f : R → R, f (x) = sin(arctg (2x))

x3 − x2 − x + 1 x4 − 16
a) lim b) lim
x→1 x3 + x − 2 x→−2 x + 2
7.31. Számítsa ki az alábbi függvények (jobb-, illetve baloldali) határértékeit a sza-

kadási pontokban és ±∞-ben. Továbbá adja meg, hogy megszüntethet®-e a szakadása
a függvénynek ! Ha tudja vázolja a függvény grakonját !
x4 −16 x2 −3
a) f (x) = x+2
, f (x) = x4 −2x2 −3
,
sin x √
b) f (x) = x
, f (x) = sin x1 , f (x) = x sin x1 , f (x) = x2 sin x1 , f (x) = x sin x1
1−cos x sin2 x+2 sin x
c) f (x) = x2
, f (x) = x cos x
,
x2 −1
d) f (x) = | xxsin x
2 +1 | f (x) = |x|−1
1
3x −1
e) f (x) = x 1−x , f (x) = x
7.5. EREDMÉNYEK 63
7.5. Eredmények
7.14.
a) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = {5}. Az
f függvény nem kölcsönösen egyértelm¶, tehát nincs inverze. Ha az f függvény
helyett a g : {5}→{5}, g(x)=5 függvényt vizsgáljuk, akkor ennek már lesz inverze.
A g inverz függvénye : g −1 : {5} → {5}, g −1 (x) = 5.
b) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = R. A f inverz

függvénye : f −1 : R → R, f −1 (x) = x.
c) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = R+ 0 . Az

+ +
helyett a g : R0 →R0 , g(x)=x függvényt vizsgáljuk, akkor ennek már lesz inverze.
A g inverz függvénye : g
−1
: R+ + −1
0 → R0 , g (x) = x.
d) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = R+ 0 . Az

+ + 2
helyett a g : R0 → R0 , g(x) = x függvényt vizsgáljuk, akkor ennek már lesz
√
inverze. A g inverz függvénye : g
−1
: R+ + −1
0 → R0 , g (x) = x.
e) Az f függvény értelmezési tartománya Df

√ = R és értékkészlete Rf = R. A f inverz
függvénye : f −1 : R → R, f −1 (x) = 3 x.
+
f) Az f
függvény értelmezési tartománya Df = R0 és értékkészlete Rf = R+
0. A f
inverz függvénye : f
−1
: R+ +
0 → R0 , f
−1
(x) = x2 .
g) Az f
függvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = R. A f inverz
−1
függvénye : f : R → R, f −1 (x) = x3 .
h) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R\{0} és értékkészlete Rf = R\{0}.

A f inverz függvénye : f −1 : R \ {0} → R \ {0}, f −1 (x) = x1 .
i) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R Rf = [−1,1]. Az

és értékkészlete
helyett a g : [− π2 , π2 ] → [−1,1], g(x) = sin x függvényt vizsgáljuk, akkor ennek már
−1
lesz inverze. A g inverz függvénye : g : [−1,1] → [− π2 , π2 ], g −1 (x) = arcsin x.
j) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R Rf = [−1,1]. Az

helyett a g : [0, π] → [−1,1], g(x) = cos x függvényt vizsgáljuk, akkor ennek már
−1
lesz inverze. A g inverz függvénye : g : [−1,1] → [0, π], g −1 (x) = arccos x.
k) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R \ { π2 + kπ}, k ∈ Z és értékkészlete

Rf = R. Az f függvény nem kölcsönösen egyértelm¶, tehát nincs inverze. Ha az f
π π
függvény helyett a g : (− , ) → R, g(x) = tg x függvényt vizsgáljuk, akkor ennek
2 2
−1
már lesz inverze. A g inverz függvénye : g : R → (− π2 , π2 ), g −1 (x) = arctg x.
64 7. FÜGGVÉNYEK
l) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R\{kπ}, k ∈ Z és értékkészlete Rf =

= R. Az f függvény nem kölcsönösen egyértelm¶, tehát nincs inverze. Ha az f
függvény helyett a g : (0, π) → R, g(x) = ctg x függvényt vizsgáljuk, akkor ennek
−1
már lesz inverze. A g inverz függvénye : g : R → (0, π), g −1 (x) = arcctg x.
m) Az ffüggvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = R+ . A f
−1
inverz függvénye : f : R+ → R, f −1 (x) = log3 x.
n) Az ffüggvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = R+ . A f
−1
inverz függvénye : f : R+ → R, f −1 (x) = ln x.
o) Az ffüggvény értelmezési tartománya Df = R+ és értékkészlete Rf = R. A f
−1
inverz függvénye : f : R → R+ , f −1 (x) = 2x .
p) Az ffüggvény értelmezési tartománya Df = R+ és értékkészlete Rf = R. A f
−1
inverz függvénye : f : R → R+ , f −1 (x) = ex .
q) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = {−1,0,1}. Az
helyett a g : {−1,0,1}→{−1,0,1}, g(x)=x függvényt vizsgáljuk, akkor ennek már
−1
lesz inverze. A g inverz függvénye : g : {−1,0,1} → {−1,0,1}, g −1 (x) = x.
7.15.
a) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = R. A f inverz
függvénye : f −1 : R → R, f −1 (x) = x−3
2
.
b) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R Rf = [3, ∞). Az

helyett a g : [1, ∞)→[3, ∞), g(x)=2(x−1)2 +3 függvényt vizsgáljuk, akkor ennek q
már lesz inverze. A g inverz függvénye : g −1 : [3, ∞) → [1, ∞), g −1 (x) = x−3
2
+1.
c) Az f Df = R és értékkészlete Rf = [− 13
függvény értelmezési tartománya
4
, ∞). Az
5 13 2
helyett a g : [− , ∞) → [− , ∞), g(x) = x + 5x + 3 függvényt vizsgáljuk, akkor
2 4
−1
ennek már lesz inverze. A g inverz függvénye : g : [− 13
4
, ∞) → [− 25 , ∞), g −1 (x) =
q 13
x+ 4
= 2
− 25 .
d) Az f függvény értelmezési tartománya Df = [−5,5] és értékkészlete Rf = [−4,45].
Az f függvény nem kölcsönösen egyértelm¶, tehát nincs inverze. Ha az f függvény
2
helyett a g : [2,5] → [−4,5], g(x) = x −4x függvényt vizsgáljuk, akkor ennek már
−1
√
lesz inverze. A g inverz függvénye : g : [−4,5] → [2,5], g −1 (x) = x + 4 + 2.
e) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = [4, ∞). Az
2
helyett a g : [1, ∞) → [4, ∞), g(x) = 2x −4x+6 függvényt vizsgáljuk, akkor ennek
q
−1 −1 x−4
már lesz inverze. A g inverz függvénye : g : [4, ∞) → [1, ∞), g (x) = 2
+1.
7.5. EREDMÉNYEK 65
f) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = [−1,3]. Az

π
helyett a g : [− ,0] → [−1,3], g(x) = 1 + 2 cos(3x + π) függvényt vizsgáljuk, akkor
3
−1
ennek már lesz inverze. A g inverz függvénye : g : [−1,3] → [− π3 ,0], g −1 (x) =
x−1
arccos 2 −π
= 3
.
g) Az f függvény értelmezési tartománya Df =R\{1} és értékkészlete Rf =R\{−1}.

−2
A f inverz függvénye : f −1 : R \ {−1} → R \ {1}, f −1 (x) = x+1 + 1.
h) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R\{1} és értékkészlete Rf = R\{3}.
A f inverz függvénye : f −1 : R \ {3} → R \ {1}, f −1 (x) = x−3
5
+ 1.
i) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = [5, ∞). Az
1 1
helyett a g : [ , ∞)→[5, ∞), g(x)= |3x−1|+5 függvényt vizsgáljuk, akkor ennek
3 2
−1
már lesz inverze. A g inverz függvénye : g : [5, ∞) → [ 13 , ∞), g −1 (x) = 32 x − 3.
j) Az f függvény értelmezési tartománya Df =[−2, ∞) és értékkészlete Rf =[−2, ∞).
A f inverz függvénye : f −1 : [−2, ∞) → [−2, ∞), f −1 (x) = 12 (x + 2)2 − 2.
k) Az f függvény értelmezési tartománya Df = [2, ∞) és értékkészlete Rf = [5, ∞).
A f inverz függvénye : f −1 : [5, ∞) → [2, ∞), f −1 (x) = 12 (x − 5)2 + 2.
l) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R és értékkészlete Rf = (−π, π). A
f inverz függvénye : f −1 : (−π, π) → R, f −1 (x) = tg x2 + 5.
7.16. f ◦ g : R → R, f ◦ g = sin 1 1

1+x2
, g ◦ f : R → R, g ◦ f = 1+sin2 x
.
√ √
7.17. f ◦g : R+0 → R, f ◦g = sin x, g ◦f : [0+k2π, π +k2π] → R, k ∈ Z, g ◦f = sin x.
7.18.
a) Az ffüggvény értelmezési tartománya Df = R és a g függvény értelmezési tarto-
+ + π π
mánya Dg =R . f ◦g : R →R, f ◦g=cos log2 x, g◦f : (− +k2π, +k2π)→R, k∈Z,
2 2
g ◦ f = log2 cos x.
+
b) Az ffüggvény értelmezési tartománya Df = R 0 és a g függvény értelmezési
p
+
tartománya Dg = R . f ◦ g : [1, ∞) → R, f ◦ g =
√ log5 x, g ◦ f : R+ → R, g ◦ f =
= log5 x.
c) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R és a g függvény értelmezési tar-
π π tg x
tománya Dg = R \ { + kπ, k ∈ Z}. f ◦ g : R \ { + kπ} → R, k ∈ Z, f ◦ g = e ,
2 2
π x
g ◦ f : R \ {ln 2 + kπ} → R, k ∈ Z, g ◦ f = tg (e ).
d) Az f függvény értelmezési tartománya Df = R és a g függvény értelmezési tarto-
cos x x
mánya Dg = R. f ◦ g : R → R, f ◦ g = 2 , g ◦ f : R → R, g ◦ f = cos(2 ).
66 7. FÜGGVÉNYEK
7.19.
a) Az h függvény értelmezési tartománya Dh = R, küls® függvénye f : R → R, f (x) =
= sin x és bels® függvénye g : R → R, g(x) = x2 .
b) Az h függvény értelmezési tartománya Dh = R, küls® függvénye f : R → R, f (x) =

= x2 és bels® függvénye g : R → R, g(x) = sin x.
c) Az h függvény értelmezési tartománya Dh = [0 + k2π, π + k2π], k ∈ Z, küls®

√
függvénye f : R+ 0 → R, f (x) = x és bels® függvénye g : R → R, g(x) = sin x.
π π
d) Az h
függvény értelmezési tartománya Dh = (− + k2π, + k2π), k
2 2
∈ Z, küls®
+
függvénye f : R → R, f (x) = ln x és bels® függvénye g : R → R, g(x) = cos x.
e) Az h függvény értelmezési tartománya Dh =R, küls® függvénye f : R→R, f (x)=ex

2
és bels® függvénye g : R → R, g(x) = x .
f) Az h függvény értelmezési tartománya Dh =R, küls® függvénye f : R→R, f (x)=2x

és bels® függvénye g : R → R, g(x) = cos x.
π
g) Az h függvény értelmezési tartománya Dh = R+ \{e 2 +kπ , k ∈ Z}, küls® függvénye
f : R\{ π2 +kπ} → R, k ∈ Z, f (x) = tg x és bels® függvénye g : R+ → R, g(x) = ln x.
7.20.
1 √ 1
a) lim 2
=0 f) lim x x2 + 1 − x =
x→∞ x + 1 x→∞ 2
2x2 − 6x + 5 2
√ √
b) lim =− g) lim x− x+1 = 0
x→∞
x→∞ −3x2 + 5x − 1 3
√ √
q
1
q
x3 − 3x2 + x + 1 h) lim 2x + x − 2x − x = √
c) lim = −∞ x→∞ 2
x→∞ −3x2 + 5x + 4
√ 2x−15
4
x5 + 2x3 − 7x 3x + 1
d) lim √ =∞ i) lim = e−4
x→∞ 5 x6 + 3x4 + 2 x→∞ 3x + 7
√
4
√ 3x−7
x6 + 2 − 5 2x7 − 1 1

2 − 5x 9
e) lim √ = j) lim = e− 5
x→∞ 2 x3 + 3x 2 x→∞ −1 − 5x
7.21.
a) lim (2x + 5) = 7 x2 + 2x − 3 1
x→1 d) lim = −
x→−3 −x2 + 2x + 15 2
x2 − 1
b) lim =2
x→1 x − 1
√
x2 − 4x + 4 x−2 1
c) lim 2 =0 e) lim =
x→2 x − 5x + 6 x→4 x−4 4
7.5. EREDMÉNYEK 67
√ √
x− 5 1 x−4 8
f) lim = √ k) lim √ =
x→5 x−5 2 5 x→4 3x + 4 − 4 3
√
1 + x2 − 1
g) lim =1 x−4
x→0 x l) lim √ =3
√ √ x→4 2x + 1 − 3
x + 13 − 2 x + 1 1
h) lim 2
=−
x→3 x −9 16 x−2
m) lim √ =1
2x − 2 x→2 2x − 3 − 1
i) lim √ =4
x→1 2x + 2 − 2
√
2x − 4 x−3 5
j) lim √ =4 n) lim √ =
x→2 3x + 3 − 3 x→9 7 + 2x − 5 6
7.22.
3 3
a) lim határérték nem létezik. De lim = −∞ baloldali határérték és
x→1 x − 1 x→1− x − 1
3
lim = ∞ jobboldali határérték létezik.
x→1+ x − 1
(x − 2)2 (x − 2)2
b) lim határérték nem létezik. De lim = −∞ baloldali ha-
x→3 x2 − 5x + 6 x→3− x2 − 5x + 6
2
(x − 2)
tárérték és lim =∞ jobboldali határérték létezik.
x→3+ x2 − 5x + 6
2 2
c) lim √ határérték nem létezik. De lim √ = −∞ baloldali ha-
x→2 3x + 3 − 3 x→2− 3x + 3 − 3
2
tárérték és lim √ =∞ jobboldali határérték létezik.
x→2+ 3x + 3 − 3
1 1
d) lim 3 x+1 határérték nem létezik. De lim 3 x+1 = 0 baloldali határérték és
x→−1 x→−1−
1
lim 3 x+1 =∞ jobboldali határérték létezik.
x→−1+
7.23.
x2 − 1 x2 − 1
a) A lim =2 baloldali határérték és lim =2 jobboldali határérték
x→1− x − 1 x→1+ x − 1
x2 − 1
létezik és megegyezik, ezért lim = 2 határérték létezik, azaz a függvény
x→1 x − 1
x2 − 1 x2 − 1
szakadása megszüntethet®. A lim = ∞ és lim = −∞ léteznek.
x→∞ x − 1 x→−∞ x − 1
68 7. FÜGGVÉNYEK
x+6 1 x+6 1
A lim =− lim 2
baloldali határérték és = − jobb-
x→−6− x2 + 4x − 12 8 x→−6+ x + 4x − 12 8
x+6 1
oldali határérték létezik és megegyezik, ezért lim = − határérték
x→−6 x2 + 4x − 12 8
x+6
létezik, azaz a függvény szakadása megszüntethet®. A lim = −∞
x→2− x2 + 4x − 12
x+6
baloldali határérték és lim = ∞ jobboldali határérték léte-
x→2+ x2 + 4x − 12
zik. Mivel nem egyeznek meg, így nem szüntethet® a szakadás eb-
x+6 x+6
ben a pontban. A lim 2 =0 és lim 2 =0 léteznek.
x→∞ x + 4x − 12 x→−∞ x + 4x − 12
x2 − 2x − 3 x2 − 2x − 3
A lim = 2 baloldali határérték és lim = 2 jobboldali ha-
x→3− x2 − 4x + 3 x→3+ x2 − 4x + 3
2
x − 2x − 3
tárérték létezik és megegyezik, ezért lim = 2 határérték létezik, azaz
x→3 x2 − 4x + 3
2
x − 2x − 3
a függvény szakadása megszüntethet®. A lim = −∞ baloldali határ-
x→1− x2 − 4x + 3
2
x − 2x − 3
érték és lim = ∞ jobboldali határérték létezik. Mivel nem egyeznek
x→1+ x2 − 4x + 3
x2 − 2x − 3
meg, így nem szüntethet® a szakadás ebben a pontban. A lim = 1 és
x→∞ x2 − 4x + 3
x2 − 2x − 3
lim =1 léteznek.
x→−∞ x2 − 4x + 3
7.5. EREDMÉNYEK 69
6 6
b) A lim = −∞ baloldali határérték és lim = ∞ jobboldali határérték
x→2− x − 2 x→2+ x − 2
létezik, de nem egyeznek meg, ezért a függvény szakadása nem megszüntethet®.
6 6
A lim =0 és lim =0 léteznek.
x→∞ x − 2 x→−∞ x − 2
4x2 + 2x + 5 4x2 + 2x + 5
A lim = 2 és lim = 2 léteznek és nincs szakadási pont-
x→∞ 2x2 + 3 x→−∞ 2x2 + 3
ja a függvénynek.
2x2 + 5 2x2 + 5
A lim4 = −∞ baloldali határérték és lim4 =∞ jobbol-
x→− 5 − 5x + 4 x→− 5 + 5x + 4
dali határérték létezik, de nem egyeznek meg, ezért a függvény szakadá-
2x2 + 5 2x2 + 5
sa nem megszüntethet®. A lim =∞ és lim = −∞ léteznek.
x→∞ 5x + 4 x→−∞ 5x + 4
1 1
A lim = −∞ baloldali határérték és lim =∞ jobboldali határ-
x→2− x2 − 4 x→2+ x2 − 4
érték létezik, de nem egyeznek meg, ezért a függvény szakadása nem meg-
1 1
szüntethet®. A lim = ∞ baloldali határérték és lim 2 = −∞
x→−2− x2 − 4 x→−2+ x − 4
jobboldali határérték létezik, de nem egyeznek meg, ezért a függvény sza-
1 1
kadása nem megszüntethet®. A lim =0 és lim =0 léteznek.
x→∞ x2 − 4 x→−∞ x2 − 4
70 7. FÜGGVÉNYEK
√ √
x−2 1 x−2 1
c) A lim = baloldali határérték és =limjobboldali ha-
x→4− x−4 4 x−4 4
x→4+
√
x−2 1
tárérték létezik és megegyezik, ezért lim = határérték létezik,
x→4 x − 4 4 √
x−2
azaz a függvény szakadása megszüntethet®. A lim = 0 létezik.
x→∞ x − 4
√ √
1 + x2 − 1 1 + x2 − 1
A lim =0 baloldali határérték és lim = 0 jobbolda-
x→0− x x→0+
√ x
1 + x2 − 1
li határérték létezik és megegyezik, ezért lim = 0 határérték lé-
x→0 x √
1 + x2 − 1
tezik, azaz a függvény szakadása megszüntethet®. A lim = 1 és
x→∞ x
√
1 + x2 − 1
lim = 1 léteznek.
x→−∞ x
√ √
x + 13 − 2 x + 1 1
A lim 2
=− baloldali határérték és
√ x→3− √ x −9 16
x + 13 − 2 x + 1 1
lim 2
= − jobboldali határérték létezik és megegyezik, ezért
x→3+√ x −√ 9 16
x + 13 − 2 x + 1 1
lim = − határérték létezik, azaz a függvény szakadása meg-
x→3 x2 − 9 16
7.5. EREDMÉNYEK 71
√ √
x + 13 − 2 x + 1
szüntethet®. A lim =0 létezik.
x→∞ x2 − 9
√ √
x2 x2
d) A lim = −1 baloldali határérték és lim =1
jobboldali határérték lé-
x→0− x x→0+ x
tezik, de nem egyeznek meg, ezért a függvény szakadása nem megszüntethet®. A
√ √
x2 x2
lim = 1 és lim = −1 léteznek.
x→∞ x x→−∞ x
√
4
√
x6 + 2 − 5 2x7 − 1
A lim √ =∞ jobboldali határérték létezik. A
x→0+ 2 x3 + 3x
√
4
√
x6 + 2 − 5 2x7 − 1
lim √ =0 létezik.
x→∞ 2 x3 + 3x
√ √ √ √
e) A lim x − x + 1 = −1 jobboldali határérték létezik. A lim x− x+1 = 0
x→0+ x→∞
létezik.
72 7. FÜGGVÉNYEK
2x 2x
3x − 1 3x − 1
f) A lim =0 baloldali határérték és A lim = 0 jobb-
x→−1− 3x + 3 x→ 31 + 3x + 3
2x 2x
3x − 1 8 3x − 1 8
oldali határérték létezik. A lim = e− 3 és lim = e− 3
x→∞ 3x + 3 x→−∞ 3x + 3
léteznek.
2x−15 2x−15
3x + 1 3x + 1
g) A lim =0 baloldali határérték és A lim =∞
x→− 37 − 3x + 7 x→ 13 − 3x + 7
2x−15
3x + 1 12
jobboldali határérték létezik. A lim = e− 3 és
x→∞ 3x + 7
2x−15
3x + 1 12
lim = e− 3 léteznek.
x→−∞ 3x + 7
7.24.
a) f (0) = 50 000
b) A populáció csökken.
1000
c) lim f (t) = lim = 1000
t→∞ t→∞ 1 + ( 1 − 1)e−0,2t
50
7.25.
a) f (0) = 90◦ C
b) A h¶t®víz h®mérséklete csökken.
c) lim f (t) = lim 20 + 70 · e−2t = 20

t→∞ t→∞
7.5. EREDMÉNYEK 73
x−3
7.26. lim √ =4
x→3 x+1−2
x − 10
7.27. lim √ =6
x→10 x−1−3
7.28.
a) f (0) = 200 000
b) A populáció csökken.
2000
c) lim f (t) = lim = 2000
t→∞ t→∞ 1 + ( 1 − 1)e−0,3t
100
74 7. FÜGGVÉNYEK
8. fejezet
Deriválás
8.1. Egy álló helyzetb®l induló Ford Mustang Cobra által megtett út nagyságát az
2
s(t) = t függvény írja le.
a) Határozzuk meg a gépkocsi átlagsebességét a t=1s és t=2s közötti id®interval-

lumban.
b) Állapítsuk meg a gépkocsi sebességét a t = 1s pillanatban.
8.2. Egy autó indulásától számított 10 másodpercig a megtett utat az s(t) = t2 függ-
vény írja le az id® (t) függvényében. Az id® mértékegysége : másodperc (s), a megtett
úté : méter (m).
a) Az indulástól eltelt 5 másodperc alatt mennyi utat tett meg az autó ? Mennyi
volt ezalatt az 5 másodperc alatt az átlagsebessége ?
b) Mennyi utat tett meg az autó az 1. és az 5. másodperc között ? Mennyi volt

ezalatt az átlagsebessége ?
c) Mennyi utat tett meg az autó az 1. és az 3. másodperc között ? Mennyi volt

d) Mennyi utat tett meg az autó az 1. és az 2. másodperc között ? Mennyi volt

e) Mennyi volt az autó pillanatnyi sebessége t=1 id®pontban ?
f) Mennyi volt az autó pillanatnyi sebessége t=2 id®pontban ?
g) Ábrázoljuk az id® függvényében a sebességet !
h) Határozzuk meg a t=1 id®pontban a gyorsulást !

76 8. DERIVÁLÁS
8.3. Amennyiben Galilei a pisai torony tetejér®l, 54,5 méter magasságból dobott volna
le egy golyót, akkor az t másodperc múltán s = 54,5−5t2 méter magasságban lett volna
a földfelszín felett.
a) Adja meg a golyó sebességét az id®függvényében.
b) Mennyi id®be telik amíg a golyó földet ér ?
c) Mekkora a golyó sebessége a földet érés pillanatában ?
8.4. Az elemi függvények deriváltjait felhasználva adjuk meg az alábbi függvények

deriváltját !
a) f (x) = x2 , f (x) = (2x)5 , f (x) = (3x + 1)2

1 4 x
b) f (x) = x
, f (x) = 3x
, f (x) = x2
√ 2
c) f (x) = 5
x, f (x) = √
4 7
x
d) f (x) = 2x , f (x) = 32x
e) f (x) = log3 x, f (x) = ln(5x), f (x) = log5 x3

sin x
f) f (x) = tg x
8.5. Adjuk meg a deriváltfüggvényeket a deriválási szabályok felhasználásával !

a) f (x) = 3 · ctg x
b) f (x) = x4 + 34 x3 − 2x + 6
c) f (x) = log2 x + sin x
d) f (x) = log2 x · sin x

log2 x
e) f (x) = sin x
1
cos x + x12

f) f (x) = x
x2 −4
g) f (x) = x2 +4
8.6. Adjuk meg az alábbi összetett függvények deriváltjait !

a) f (x) = sin(2x), f (x) = sin(x3 )
b) f (x) = sin3 x, f (x) = ln2 x, f (x) = tg 2 2x,

√ √ √
c) f (x) = 2x, f (x) = x2 + 3x, f (x) = cos x
d) f (x) = ln(2x + 3), f (x) = ln(x2 + 5), f (x) = ln(sin x),

2) 2)
e) f (x) = e(5x) , f (x) = e(x , f (x) = e(−x ,
2 +5x)
f) f (x) = 2(5x+1) , f (x) = 3(x
g) f (x) = cos(ln x)
8.7. Határozzuk meg a következ® függvények deriváltját :

√ √
a) f (x) = x2 , f (x) = x3 , f (x) = x, f (x) = 3
x, f (x) = x−1
b) f (x) = 2x , f (x) = ex , f (x) = log3 x, f (x) = ln x
c) f (x) = sin x, f (x) = cos x, f (x) = tg x, f (x) = ctg x
d) f (x) = arcsin x, f (x) = arccos x, f (x) = arctg x, f (x) = arcctg x

2 2 √
f (x) = x 5−x , f (x) = x +x+1 x 4 2 4
e)
x
, f (x) =
3x 2 + 2x
− x 3 , f (x) = x6
2x −log2 x √
f) f (x) = 2
, f (x) = lg x
sin2 x+cos x 1+2 sin x−sin2 x
g) f (x) = sin x
, f (x) = cos x
√
h) f (x) = 2x · sin x, f (x) = x5 · ln x, f (x) = 4
x · tg x, f (x) = ex · arcsin x
x2 −x tg
√x arccos x 2x
i) f (x) = 2x+3
, f (x) = x
, f (x) = log5 x
, f (x) = sin x
j) f (x) = sin2 x, f (x) = sin(x2 ), f (x) = cos3 x, f (x) = cos(x3 )

√ √ √
k) f (x) = x2 + 1, f (x) = x3 + 2x + 1, f (x) = 4 x3 + 2x + 1
√
l) f (x) = sin(ln x), f (x) = 2sin x , f (x) = tg x, f (x) = arctg x2
√ √
m) f (x) = tg x2 + x + 2, f (x) = 2tg x , f (x) = log3 (arctg 2 x)

ln2 (x+5)
n) f (x) = ln sin
√ x , f (x) = tg
x
√ln x
x2 +1
, f (x) = √
sin x
2
√
o) f (x) = arcsin √x + x3 · ln(x3 + 2), f (x) = ctg x + 3x · ln x
x+4
√
p) f (x) = xx , f (x) = xsin x , f (x) = (cos x)sin x , f (x) = (ln x)ln x , f (x) = x
x
78 8. DERIVÁLÁS
8.8. Határozzuk meg a következ® függvények deriváltját :

√
a) f (x) = sin(2x) · x2 + 1,
b) f (x) = x3 sin(ln x),

√
tg x2 +x+2
c) f (x) = ln x
,

x3 +2x
d) f (x) = sin x2 +5
8.4. Eredmények
8.4.
a) f 0 (x) = 2x, f 0 (x) = 5 · (2x)4 · 2, f 0 (x) = 2 · (3x + 1) · 3
−1 −4 1 −1
b) f 0 (x) = x2
, f 0 (x) = 3 x2
, f 0 (x) = x2
−4 11
c) f 0 (x) = 15 x 5 , f 0 (x) = − 72 x− 4
d) f 0 (x) = 2x ln 2, f 0 (x) = 32x ln 3 · 2

3x2
e) f 0 (x) = 1
x·ln 3
, f 0 (x) = 1
x
, f 0 (x) = x3 ln 5
f) f 0 (x) = − sin x
8.5.
a) f 0 (x) = 3 · sin−12 x
b) f 0 (x) = 4 · x3 + 94 x2 − 2
c) f 0 (x) = 1
x ln 2
+ cos x
d) f 0 (x) = 1
x ln 2
· sin x + log2 x · cos x
1
·sin x−log2 x·cos x
e) f 0 (x) = x ln 2
sin2 x
−1
f 0 (x) = cos x + x12 + x1 − sin x + −2

f)
x2 x3
0 2x (x2 + 4) − (x2 − 4) 2x
g) f (x) =
(x2 + 4)2
8.4. EREDMÉNYEK 79
8.6.
a) f 0 (x) = 2 · cos(2x), f 0 (x) = cos(x3 ) · 3x2
1 0
b) f 0 (x) = 3 sin2 x cos x, f 0 (x) = 2 ln x · , f (x) = 2 · tg (2x) ·
1
cos2 2x
· 2,
x
1−
c) f 0 (x) = √1 ,
2x
f 0 (x) = 1 √2x+3
2 x2 +3x
, f 0 (x) = √ sin x
2 cos x
d) f 0 (x) = 2
2x+3
, f 0 (x) = 2x
x2 +5
, f 0 (x) = cos x
sin x
,
2) 2)
e) f 0 (x) = 5 · e(5x) , f 0 (x) = 2x · e(x , f 0 (x) = −2x · e(−x ,
2 +5x)
f) f 0 (x) = 2(5x+1) · ln 2 · 5, f 0 (x) = 3(x · ln 3 · (2x + 5)
1
g) f 0 (x) = − sin(ln x) ·
x
8.7.
1 1 1 2
a) f 0 (x) = 2x, f 0 (x) = 3x2 , f 0 (x) = x− 2 , f 0 (x) = x− 3 , f 0 (x) = −x−2
2 3
b) f 0 (x) = 2x · ln 2, f 0 (x) = ex , f 0 (x) = 1
x·ln 3
, f 0 (x) = 1
x
c) f 0 (x) = cos x, f 0 (x) = − sin x, f 0 (x) = 1

cos2 x
, f 0 (x) = − sin12 x
d) f 0 (x) = √ 1
1−x2
, f 0 (x) = − √1−x
1 0
2 , f (x) =
1
1−x2
, f 0 (x) = − 1−x
1
2
−1 1
e) f 0 (x) = 2x−1
5
f 0 (x) = 1 − x12 , f 0 (x) = 3x
,
2 6 0 3 2
2 − x2 + x4 , f (x) = 2 x
f 0 (x) = 21 2x · ln 2 − x·ln
1
0 1
· 1 √1

f) , f (x) = √
2 x ln 10 2 x
−1
f 0 (x) = cos x − sin12 x , f 0 (x) = · (− sin x) + cos22 x − cos x · tg x + cos
sin x

g)
cos2 x 2x
3 1
h) f 0 (x)=2x ln 2·sin x+2x ·cos x, f 0 (x)=5x4 ·ln x+x5 · x1 , f 0 (x)= 41 x− 4 · tg x+x 4 · cos12 x ,
f 0 (x) = ex · arcsin x + ex · √1−x
1
2
√ 1 √ 1
·log5 1
x−arccos x· x ln
(2x−1)(2x+3)−(x2 −x)2 1
· x−tg x· 12 x− 2 1−x2 5
i) f 0 (x)= (2x+3)2
, f 0 (x)= cos2 x x
, f 0 (x)= (log5 x)2
,
2x ln 2·sin x−2x ·cos x
f 0 (x) = sin2 x
j) f 0 (x) = 2 sin x cos x, f 0 (x) = cos(x2 ) · 2x, f 0 (x) = 3 · cos2 x (− sin x),
f 0 (x) = − sin(x3 ) · 3x2
− 12 − 21
k) f 0 (x) = 21 (x2 + 1) · 2x, f 0 (x) = 12 (x3 + 2x + 1) · (3x2 + 2),
− 34
f 0 (x) = 14 (x3 + 2x + 1) · (3x2 + 2),
1
l) f 0 (x)=cos(ln x)· x1 , f 0 (x)=2sin x ·ln 2·cos x, f 0 (x)= cos21 √x · 12 ·x− 2 , f 0 (x)=− 1+x
1
4 ·2x,
80 8. DERIVÁLÁS
−1 − 12
m) f 0 (x) = cos2 √x12 +x+2 · 12 (x2 + x + 2) 2 · (2x + 1), f 0 (x) = 21 (2tg x ) · 2tg x · ln 2 · cos12 x ,
f 0 (x) = arctg 12 x·ln 3 · 2 · arctg x · 1+x
1

2 ,
√ √ 1 √ 1
−2
x cos x· x−sin x· 12 x− 2 1
x2 +1−ln x· 21 (x2 +1) ·2x
0 0 1
n) f (x) = sin x
· x
, f (x) = · x
x2 +1
,
cos2 √ln2x
x +1
√ 1
1
2 ln(x+5)· x+5 · sin x−ln2 (x+5)· 12 (sin x)− 2 ·cos x
f 0 (x) = sin x
,
√ 1
2x x+4−x2 · 21 (x+4)− 2
o) f 0 (x) = q 1
x4
· x+4
+ 3x2 · ln(x3 + 2) + x3 x31+2 · 3x2 ,
1− x+4
1
f 0 (x) = 21 (ctg x)− 2 · sin−12 x + 3x · ln 3 · ln x + 3x x1 ,
p) f 0 (x) = xx + xx · ln x, f 0 (x) = xsin x · cos x · ln x + xsin x−1 · sin x,

f 0 (x) = (cos x)sin x+1 · ln cos x + (cos x)sin x−1 · sin x (− sin x),
ln x
−2+ x1 1
f 0 (x) = (ln x)ln x · x1 · ln ln x + (ln x)
x
0
, f (x) = −1 · x · ln x + x x −2 ,
8.8.
√ 1
a) f 0 (x) = cos(2x) · 2 · x2 + 1 + sin(2x) · 12 (x2 + 1)− 2 · 2x,
b) f 0 (x) = 3x2 sin(ln x) + x3 cos(ln x) · x1 ,

1 √
√1 · 1 (x2 +x+2)− 2 ·(2x+1)·ln x−tg x2 +x+2· x1
0 cos2 x2 +x+2 2
c) f (x) = 2
ln x
,
2 +2)(x2 +5)−(x3 +2x)(2x)

x3 +2x
d) f 0 (x) = cos x2 +5
· (3x (x2 +5)2
9. fejezet
A deriválás alkalmazásai
9.1. Írja fel az A(2,3) ponton átmen® −2 meredekség¶ egyenes egyenletét !

9.2. Írja fel az A(2,3) és B(4,7) ponton átmen® egyenes egyenletét !
9.3. Írja fel az A(2,3) ponton átmen® és az y = −x+5 egyenessel párhuzamos egyenes
egyenletét !
9.4. Határozza meg a következ® függvények adott ponthoz tartozó érint®jének egyen-
letét !
a) f (x) = x3 + 2x2 + 3x + 6, x0 = 2
b) f (x) = sin x, x0 = π
c) f (x) = e2 x + x2 , x0 = 0
9.5. Legyen f (x) = x3 −x+1. Határozzuk meg a függvény azon pontjainak koordiná-
táit, ahová húzott érint®k párhuzamosak az y = 2x − 1 egyenessel. Írjuk fel ezekben a
pontokban az érint® egyenletét !
9.6. Alkalmazzuk a L' Hospital szabályt a következ® határértékek kiszámításához !

3x2 − 2x − 1 x2 − 4x + 4 x3 − x2 − x + 1 x4 − 16
a) lim , lim , lim , lim
x→1 5x2 − x − 4 x→2 x2 − 5x + 6 x→1 x3 + x − 2 x→−2 x + 2
√ √ √
x−2 x + 13 − 2 x + 1 2x − 2
b) lim , lim , lim √
x→4 x − 4 2
x −9
x→3 x→1 2x + 2 − 2
e2x − 1 tg x − x cos x − 1 tg 2x sin 2x + sin x arctg x
c) lim , lim , lim
2
, lim , lim , lim
x→0 sin x x→0 x − sin x x→0 x x→0 sin 5x x→0 2x x→0 x
82 9. A DERIVÁLÁS ALKALMAZÁSAI
ln x1

x ln x x6 2 x
tg
d) lim , lim , lim √ , lim x , lim x2 e−x , limπ
x→∞ ln(x + 1) x→∞ x x→∞ x x→∞ 2 x→∞ x→ 2 tg 5x
9.7. Igazoljuk, hogy a L' Hospital szabály nem alkalmas a következ® határérték ki-
x
számítására : lim √ .
x→∞ x2 − 1
9.8. Írja fel az f (x) = 2 sin x+2, függvény x0 = π4 pontjához tartozó érint®jének egyen-
letét !
9.9. Legyen f (x) = 2x2 − 4x + 10. Határozza meg a függvény azon pontjának koor-
dinátáit, ahová húzott érint® párhuzamosak az y = 2x + 7 egyenessel. Írja fel ebben a
pontban az érint® egyenletét !
9.10. Írja
p
fel az f (x) = 2 (x + 2)3 függvény x0 = 7 pontjához tartozó érint®jének
egyenletét !
9.11. Írja fel az f (x) =

p
(x + 1)3 függvény grakonjához az x és az y tengellyel való
metszéspontokban az érint®inek az egyenletét !
9.12. Alkalmazza a L' Hospital szabályt a következ® határérték kiszámításához !

3 ln x
lim
x→∞ 2x2
9.13. Alkalmazza a L' Hospital szabályt a következ® határérték kiszámításához !

2 − 2 cos x
lim
x→0 3x2
9.4. Eredmények
9.4.
a) y = 23 (x − 2) + 28
b) y = −1 (x − π) + 0
c) y = 2 (x − 0) + 1
9.4. EREDMÉNYEK 83
9.5. Az x0 = 1 ponthoz tartozó érint® egyenlete y = 2(x − 1) + 1.

Az x0 = −1 ponthoz tartozó érint® egyenlete y = 2(x + 1) + 1.
9.6.
3x2 − 2x − 1 4 x2 − 4x + 4 x3 − x2 − x + 1 x4 − 16
a) lim = , lim
9 x→2 2
= 0 , lim = 0 , lim =
x→1 5x2 − x − 4 x − 5x + 6 x→1 x3 + x − 2 x→−2 x + 2
= −32,
√ √ √
x−2 1 x + 13 − 2 x + 1 1 2x − 2
b) lim = 4 , lim = − , lim √ =4
24 x→1
x→4 x − 4 x→3 x2 − 9 2x + 2 − 2
e2x − 1 tg x − x cos x − 1 tg 2x
c) lim = 21 , lim = 21 , lim = − 1
2
, lim = 52 ,
x→0 sin x x→0 x − sin x x→0 x2 x→0 sin 5x
sin 2x + sin x 3 arctg x
lim = 2 , lim =1
x→0 2x x→0 x
ln x1

x ln x x6 2
d) lim = ∞, lim = 0, lim √ = 0, lim x = 0, lim x2 e−x = 0,
x→∞ ln(x + 1) x→∞ x x→∞ x x→∞ 2 x→∞
tg x
lim =1
x→ π2 tg 5x
9.7. A L' Hospital szabály

√
egyszeri alkalmazásával a kiindulási tört reciprokát kapjuk,
x x2 − 1
azaz lim √ = lim Vagyis nem jutunk el®rébb a feladat megoldásában,
x→∞ x2 − 1 x→∞ x
így alkalmazása nem eredményes !
9.8. √ √
y= 2 x − π4 + 2 + 2
9.9. Az x0 = 23 ponthoz tartozó érint® egyenlete y = 2(x − 32 ) + 17
2
.
9.10. y = 9 (x − 7) + 54
9.11. x tengellyel való metszéspontokban :
y=0
y tengellyel való metszéspontokban :
x = 32 (x − 0) + 1
3 ln x
9.12. lim =0
x→∞ 2x2
2 − 2 cos x 1
9.13. lim =
x→0 3x2 3
84 9. A DERIVÁLÁS ALKALMAZÁSAI
10. fejezet
Széls®érték feladatok, függvény
ábrázolás
10.1. Hol veszi fel a minimumát a következ® függvény f (x) = x2 + 2x + 3 ?

10.2. Hol veszi fel a maximumát a következ® füügvény f (x) = −x2 + 4x + 5 ?
10.3. Ábrázolja a következ® függvényeket ! Adja meg hol n®, hol csökken, hol van
széls®értéke !
3x+2
a) f : R → R, f (x) = 2x + 3 h) f : R \ {1} → R, f (x) = x−1
b) f : R → R, f (x) = 2(x − 1)2 + 3 i) f : R → R, f (x) = 12 |3x − 1| + 5

√
c) f : R → R, f (x) = x2 + 5x + 3 j) f : [−2, ∞[→ R, f (x) = 4 + 2x − 2
√
d) f : [−5,5] → R, f (x) = x2 − 4x k) f : [2, ∞[→ R, f (x) = 2x − 4 + 5
e) f : R → R, f (x) = 2x2 − 4x + 6 l) f : R → R, f (x) = 2 · arctg (x − 5)
f) f : R → R, f (x) = 1 + 2 cos(3x + π) m) f : R → R, f (x) = 2x−4 + 3

1+x
g) f : R \ {1} → R, f (x) = 1−x
n) f : ]−3, ∞[→ R, f (x) = log2 (x+3)−1
10.4. Határozzuk meg a következ® függvények széls®érték helyeit, ha létezik :

a) f (x) = x4 − x2 , f (x) = x3 − x2 ,
x x2 −1 x
b) f (x) = x2 +1
, f (x) = x2 +1
, f (x) = 1−x2
,
2
c) f (x) = e−x , f (x) = −x ln x
86 10. SZÉLSÉRTÉK FELADATOK, FÜGGVÉNY ÁBRÁZOLÁS
d) f (x) = sin x + cos x,
10.5. Hol veszi fel minimumát a következ® kifejezés x2 + 2x + 3 ?

10.6. Osszon fel egy 30 cm-es szakaszt két részre úgy, hogy a részekkel szerkesztett
négyzetek területének összege minimális legyen.
10.7. Ossza fel az 40-et két részre úgy, hogy a részek szorzata maximális legyen.
10.8. Ossza fel az 50-et két részre úgy, hogy az egyik rész negyedik hatványának és a
másik rész hetedik hatványának szorzata maximális legyen.
10.9. Mikor lesz a következ® kifejezés minimális (x − a1 )2 + (x − a2 )2 + . . . + (x − an )2 ?

10.10. Adott A és B város egy folyó azonos oldalán, adjuk meg a legrövidebb utat
A-ból B-be, amely a folyót is érinti. Az A város távolsága a folyótól 2 km, a B város
távolsága 7 km. A két város 13 km-re van egymástól.
10.11. Egy erd®ben a fák növekedését a csapadék függvényében az f (x)=−0.0015x2 +

+ 1.275x − 200 írja le. Hány mm csapadék mennyiség esetén maximális a növekedés ?
10.12. Egy adott területen, 12 hónap alatt a vadállomány alakulását (a születéssel

f (x) = arctg (x − 5) + 100 függvény írja le a
növelt képzeletbeli értéket tekintjük) az
hónapok függvényében. Az elhullások számát általában a g(x) = 0.1x+2 írja le. Várha-
tóan mikor lesz maximális a vadállomány az évben ? Mikor lesz várhatóan leggyorsabb
az állomány növekedése ? (Hogyan változik a vadállomány egy év alatt ? Hány vadat
lehet kil®ni, ha 2%-os növekedést szeretnénk elérni ?)
10.13. Egy folyó partján egy 3200 m2 nagyságú, téglalap alapú telket kell elkeríteni.
Mekkorára válasszuk a téglalap méreteit, hogy a legrövidebb kerítésre legyen szüksé-
günk ? (A folyó parton nincs kerítés.)
10.14. Egy 5 cm oldalú szabályos háromszögbe téglalapot rajzolunk úgy, hogy egyik
éle illeszkedik a háromszög egyik élére, két csúcsa pedig a háromszög másik két oldalára.
A téglalapok közül melyiknek a legnagyobb a területe ? Mekkorák a téglalap oldalai ?
10.15. Egységnyi térfogatú nyitott egyenes hengerek közül melyiknek legkisebb a fel-
színe ?
10.16. Tapasztalat szerint adott hosszúságú gerenda hordképessége arányos a széles-

ségével és a vastagságának a négyzetével. Hogyan vágjunk ki egy 30 cm átmér®j¶ henger
alakú fatörzsb®l olyan gerendát, melynek legnagyobb a hordképessége ? Mekkora lesz
a gerenda szélessége és vastagsága ?
10.17. Egy 50 cm széles, 2 m hosszú téglalap alakú fémlemezb®l vályút kell készíte-
nünk úgy, hogy a vályú keresztmetszete egyenl® szárú trapéz legyen. Milyen szélesnek
kell lenni a vályú oldalainak és mekkora szöget kell bezárni a vályú fenekével, hogy a
keresztmetszet a legnagyobb legyen ?
10.18. Határozza meg a következ® függvények menetét, ábrázolja ezeket :

a) f (x) = x4 − x2 , f (x) = x4 + 3x3 + x2 + 4, f (x) = x3 − 4x2 + 4x, f (x) = 4x2 + x4 ,
1 x 6x 4−4x x2
b) f (x) = x2 −1
, f (x) = 1−x2
, f (x) = x2 +1
, f (x) = (x+1)2
, f (x) = (x+1)2
,
√ 2
2 2 e−x
c) f (x) = e−x , f (x) = xe−x , f (x) = e−x , f (x) = x
, f (x) = x2 e−x ,
1

d) f (x) = ln(1 + x2 ), f (x) = x2 ln(x2 ), f (x) = x2 ln x
sin x
e) f (x) = sin 2x + 2 cos x, f (x) = 2−cos x
10.19. Egy kiköt®ben lév® daru egy egyenes vasúti pályán mozog. A vasúti sín végén
egy ®rbódé van. Az ®rbódé és a daru távolságát méterben az f (x)=2x3 −90x2 +120x+6
függvény írja le az els® 30 s-ben.
a) Mikor van a daru a bódétól a legmesszebb ?
b) Mikor áll a daru ?
c) Hány métert tett meg a daru összesen a 30 s alatt ?
d) Mikor mozgott a leggyorsabban a daru és mekkora volt a sebessége ?
10.20. Határozza meg az f (x)= x−3

−4
+4(100−x) függvény széls®érték helyeit, monoton
szakaszait !
10.21. Határozza meg az f (x) = x2 + x5 függvény széls®érték helyeit, monoton szaka-

szait !
10.22. Egy borsóültetvény 216 2

m - es téglalap alakú részét be kell keríteni, majd a
kerítés egyik oldalával párhuzamosan két egyenl® részre kell osztani. Mekkorák legyenek
a küls® téglalap oldalai, hogy a lehet® legkevesebb kerítésfonatot kelljen felhasználni ?
Milyen hosszú kerítésre van szükség ?
10.23. Határozza meg a következ® függvény inexiós pontját, konvex és konkáv sza-
x3 −5
kaszait : f (x) = 2x
.
10.24. Határozza meg a következ® függvény inexiós pontját, konvex és konkáv sza-
(x−2)2
− 2
kaszait : f (x) = e .
88 10. SZÉLSÉRTÉK FELADATOK, FÜGGVÉNY ÁBRÁZOLÁS
10.25. Adott az f (x) = 1−x

x
2 függvény.
a) Határozza meg f értelmezési tartományát és szakadási pontjait.
b) Állapítsa meg, mely tartományokban növekv®, illetve csökken® a függvény és ez

alapján adja meg a széls®érték helyét, értékét, típusát.
c) Állapítsa meg, mely tartományokban konvex, illetve konkáv a függvény és mely

pontokban van inexiós pont.
d) Határozza meg a függvény határértékét az értelmezési tartomány határpontjai-

ban.
e) Vegye fel a görbe fontos pontjait, azaz a tengelyekkel való metszéspontjait, a

széls®érték-, inexióspontokat, azután pedig rajzolja meg a görbét.
Tartalomjegyzék

Analizis I Fgy

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Analizis I Fgy

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ANALÍZIS I.

4. Halmazelméleti és algebrai alapismeretek 29

5.2.1. Komplex számok kanonikus(algebrai) alakja . . . . . . . . . . . 34

10. Széls®érték feladatok, függvény ábrázolás 83

1.1. Középiskolai ismétl® feladatok

1.1.1. Vektorok összeadása

1.1.2. Vektorok felbontása

1.1.3. Vektorok koordinátái

1.2. Feladatok gyakorlatra

1.2.1. Skaláris szorzat

1.17. Mekkora szöget zárnak be egymással az a(1,8) és b(6,2) vektorok ?

1.19. Egy robot forgástengelye az (5,3) koordinátájú pontban függ®legesen helyezke-

1.2.2. Vektoriális szorzat

1.20. Számítsuk ki annak a paralelogrammának a területét, amelyet az a(−9,0,9) és

1.22. Egy robot forgástengelyének és karjának mestszéspontja (csukló) a (9,10,3) ko-

1.23. Egy gépen a (3,5,10) pontban elhelyezked® csavart csavarkulcssal meghúzunk.

1.26. Egy lakatlan szigetre vet®dött hajótöröttnek a vészhívója 10 km-es körzetben

1.29. Adja meg az alábbi mátrixok determinánsának értékét !

1.3. Gyakorló feladatok

1.30. Egy robot karjának és forgástengelyének metszete a (−7,14,1) koordinátájú

1.32. Az ABC háromszög csúcsának koordinátái : A(6,5, −12), B(−6,8, −16),

b) Adjon meg egy az ABC síkra mer®leges vektort !

c) Számítsa ki a C csúcsból kiinduló magasság hosszát !

1.4. Nehezebb feladatok

1.37. Adja meg az alábbi mátrixok determinánsának értékét !

1.15. Pisti 866,03 J munkát végez.

1.20. A paralelogramma területe : T=31,18.

1.31. A beköt®út hossza : 5,18.

b) Az ABC síkra mer®leges vektor : (52,156,39).

c) A magasság hossza : mc = 26.

2.1. Középiskolai ismétl® feladatok

2.1. Oldja meg az alábbi egyenleteket :

e) Oldja meg grakusan : |x| = x + 2

f) Oldja meg grakusan : |2 − x| = 2x + 1

2.2. Oldja meg az alábbi egyenl®tlenségeket :

d) Oldja meg grakusan : |2x − 3| < 2

2.3. Adjuk meg intervallumok segítségével A = {x| 2x+3

2.4. Adjuk meg intervallumok segítségével a következ® egyenl®tlenségek megoldáshal-

2.5. Adjuk meg a következ® halmazt

elemei felsorolásával és intervallumokkal is !

2.7. Oldja meg az egyenl® együtthatók módszerével a következ® egyenletrendszereket :

2.2. Feladatok gyakorlatra

2.9. Oldja meg a következ® egyenletrendszereket :

2.14. Egy gépjárm¶alkatrészeket gyártó vállalat telephelyén 7 raklap vonóhorog, 8

2.15. Egy fest® piros, okkersárga és citromsárga szinez®paszta segítségével 3 különbö-

2.3. Gyakorló feladatok

2.4. Nehezebb feladatok

2.8. Az egyik termékb®l hármat, míg a másikból négyet állítottak el®.

a) x=1, y=2, z=3.

c) Végtelen sok megoldása van.

e) Végtelen sok megoldása van.

f) Végtelen sok megoldása van.

g) x=2, y=1, u=3, z=4.

h) x=7, y=-4, u=0, z=0.

2.10. A repül®gép sebességvektora szélcsendben : (50; 100). A szél sebessége : (−20; −

3.1. Középiskolai ismétl® feladatok

3.1. Tükrözzük tengelyesen az A(5,2), B(3,6), C(2,1) csúcsokkal megadott háromszö-

3.2. Tükrözzük tengelyesen az A(5,2), B(3,6), C(2,1) csúcsokkal megadott háromszö-

3.6. Tükrözzük tengelyesen az A(5,2) pontot az x-tengelyre, majd a kapott pontot

3.8. Tükrözzük tengelyesen az A(5,2) pontot az x-tengelyre, majd a kapott pontot az

3.2. Feladatok gyakorlatra

tészta makaróni cs® orsó tészta makaróni cs® orsó

Összesen mennyi tésztát kell vinni a két boltba az egyes fajtákból ?

e) Oldja meg grakusan : |x| = x + 2

f) Oldja meg grakusan : |2 − x| = 2x + 1

d) Oldja meg grakusan : |2x − 3| < 2

b) Mennyit zetnek az egyes boltok az egyes pékségeknek, ha az alábbi táblázat

c) Összesen mennyit zetnek a boltok az 1. illetve 2. pékségnek ?

c) A boltok összesen 57460 FT-ot zetnek az 1., 56720 Ft-ot a 2. pékségnek.

b) Ha lenne még egy 10 Ft-osa is, hányféle összeget tudna kizetni ?