Ministerul Educaţiei și Cercetării

Inspectoratul Şcolar Judeţean Bihor

Centrul Şcolar de Educaţie Incluziva “Bonitas” Oradea
Str. Republicii, nr. 33, Oradea
Cod postal:410032 e-mail: educatieincluzivamaghiara@gmail.com
Tel./fax: 035917879

A
viselkedészavaros
gyerekek kezelése

Selinga Lilla

A viselkedés és magatártásról általánosan illetve annak zavarairól

Magatarászavarról akkor beszélünk, ha a gyermek viselkedése nem felel meg azoknak a
normáknak, szabályoknak, melyeket szűkebb és tágabb környezete (család, óvoda, iskola) támaszt
(Ranschuburg, 1998).

1
 A viselkedési zavart tehát úgy határozhatkjuk meg, mint a vielkedés olyan visszetérő és
állandósuló mintája, amelyben mások alapvető jogait vagy életkorának megfelelő fontsoabb
szociális normákat és szabályokat megszegik (BNO 10, 2004).
A viselkedészavarok okai
A viselkedészavarok hátterében részképességzavarok, hiperkinetikus vagy kóros
aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, illetve az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges
pszichikus funkciók fejletlensége vagy kialakulatlansága, esetleg az előbbiekben felsoroltak
összessége áll. A pontos okokat nem ismerik, de a kutatások során számos elképzelés született
róluk (Balog, 2006).
A viselkedési zavarok formái
A viselkedészavarokat többféleképpen osztályozhatjuk. A BNO-10 a következőképpen
osztályozza a magatartászavarokat: megkülönböztet családi körre korlátozódó, nem szocializált
vagy szocializált viselkedés zavart, nyílt oppozíciós zavart, egyéb magatartászavarokat
(depressziós magartászavarok, kevert és emocionális zavarok, egyébb kevert magatartás- és
emocionális zavarok), valamint meg nem határozott viselkedészavarokat (diszkruptív
viselkedészavar) (BNO-10,2004).
A problémák kezelésének szempontjai (Purvis, Cross, Sunshine, 2007)
 A szülői nevelés feltételezi a kapcsolódás és korrigálás helyes arányát
 Kapcsolódás: meleg, érzékeny, szoros, biztonságos szülői viselkedés
Korrigálás: tanítás és példamutatás a problémás viselkedésekre/helyzetekre vonatkozóan
és annak a keretnek a megteremtése, amelyben a gyermek biztonságosan gyakorolhatja az új
viselkedéseket
Az utasítások követésének kialakítása:
- játékosan
- következményekkel
- dicséretekkel
- „nem „ válasz elfogadása: gyors dicsérettel
- óvatosság a „time-out” módszer alkalmazásánál - a bántalmazott, elhanyagolt, sokszor
gondozókat váltott gyermek számára az üzenete: „senkinek sem kellesz”; alternatíva: a szülő
maradjon a gyermek közelében

2
 A megfelelő viselkedés kialakításának lépései (Purvis, Cross, Sunshine, 2007)
 azonnali válasz a nem megfelelő viselékedésre
 közvetlen, direkt válasz: a gyermek közelébe menni, megosztatlan figyelmet irányítani rá,
szemkontaktus
 gazdaságosság: a lehető legkisebb korrektív erőbevetés – a legkevesebb szó, a legkisebb
érzelmi bevonódás
 az „újrajátszás” lehetősége: a gyermek ismételje el a viselkedést a helyes módon
 mindig a viselkedés szintjén maradni, nem a gyermekről beszélni
Irányadó szempontok bizonyos problémák kezeléséhez
 ”túlzottan kompetens” gyermek gondozása: ”én nem tudtalak öltöztetni, amikor kicsi
voltál, és egy anyának szüksége van arra, hogy hasznosnak érezze magát, úgy, hogy én
segíteni fogok neked öltözni”
 Kontroll problémák kezelése
 A kontroll megosztása: „két jó választás”, „logikus következmények”
Intenzív érzelmek kezelése
- A kontrollvesztett gyermek
- A szülő részéről megfelelő viselkedés
- annak átgondolása, hogy a viselkedésnek mi lehet az oka
- fizikai közelség a gyermekkel, megérintése, a kapcsolat felvételel céljából
- nyugodt hangon elmondott utasítás, a következmény megemlítésével
- Állandó megerősítések!
- A lehető legtöbb „igen”, számos kompromisszum, a lehető legkevesebb „nem,,
Szükséges készségek a gondozó részéről:
 Bizalom és biztonság mint a kötődés alapfeltételei

 Elfogadás és empátia
 Elfogadás: onnan indulni, ahol a gyermek van, elfogadni belső világát, korai
tapasztalatait és ezt ki is fejezi a gyermek irányában
 A viselkedésnek kommunikációként való kezelése
 Reflexió: mit akar jelenteni az a bizonyos viselkedés

3
  Saját szükségletek tiszteletben tartása
Terápiás beavatkozás kötődési problémák esetén
A terápia céljai:
 fejlődés biztonságos gondozási feltételek között

 a gyermek tudatosságának fokozása az érzelmek és viselkedés kapcsolatára

vonatkozóan, a viselkedés másokra gyakorolt hatásának tudatosítása
Eredmény: érzelmek szabályozása egy emocionálisan meleg és gondoskodó környezetben
Az identitás kialakulását elősegítő stratégiák
Az identitás kérdésének „normalizálása”: annak tudatosítása az örökbefogadó
szülőkben, hogy gyermekük érdeklődése a származása iránt nem ellenük irányul. A gyermeknek
szüksége van arra, hogy időszakonként visszatérjen származására, és egyre több részletet tudjon
meg, fejlődési szintjének megfelelően.
Az exploráció elfogadása: a serdülők kísérletező viselkedése nem a biológiai családra
való „visszaütés” jele, és a korlátozások fokozása a konfliktusok erősödéséhez vezet.
Siker és pozitív önértékelés elősegítése a gyermek számára.