Szociális képességfejlesztés módszertana:

A szociális kompetencia:
 Miért kell ezzel foglalkozni?
o Mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész
életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson,
illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára

A változás lényege:
 Előzmény:
o 2006. Ajánlás az egész életen ét tartó tanuláshoz szükséges
kulcskompetenciáról – ez volt a legelismertebb európai kezdeményezés az
oktatás területén

Változás szüksége:
 Eltelt több, mint 10 év tapasztalata
 Gyorsuló világ, változó kompetenciák
 Cél: a nagyobb mértékű társadalmi egyenlőség és demokrácia eléréséhez szükséges
alapok lefektetése

Új program – új kompetenciák:
 2018.01.17.: A Tanulás jövője (Future of Learning Package) programcsomag
részeként elfogadták a kulcskompetenciákra vonatkozó ajánlást

Kompetencia = Felkészültség:
 Köznyelvi jelentés
o döntési illetékesség
o hozzáértés valamely tevékenységi körben, szakmában, hivatásban

Az ismeretek, készségek és attitűdök ötvözte, ahol:

 az ismeret (már meglévő)
 készségek (eredmény eléréséhez szükséges képességek)
 attitűdök (ötlet, személy, helyzet  irányuló hajlam, gondolkodásmód)

Kulcskompetenciák:
  azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes
önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a társadalmi beilleszkedéshez
és az aktív polgári szerepvállaláshoz
2006-os kulcskompetenciák 2018-as kulcskompetenciák
anyanyelvi kommunikáció írás és olvasás kompetenciája
idegen nyelvi kommunikáció nyelvismeret
matematika: természettudományi és matematikai kompetenciák, valamint a
technológiai kompetencia természet-, műszaki és mérnöki
tudományokkal kapcsolatos kompetenciák
digitális kompetencia digitális kompetencia
tanulás tanulása személyi, szociális és tanulási kompetencia
személyközi és állampolgári kompetenciák állampolgári kompetencia
vállalkozói kompetencia vállalkozói készség
kulturális kompetencia kulturális tudatosság és kifejezőképesség

Szociális kompetencia:
 Az Európai Unió meghatározásában kulcskompetencia
 A társadalmi beilleszkedésben és viselkedésben KULCS:
o Fő tartalma: az interperszonális és interkulturális viszonyokból adódó
különbségek megértésének és kezelésének a képessége
 Trower (1982)
 Argyle (1983)
 Schneider (1993)
 Nagy (1996)
 Feedler és Bless (2007)

A SZOCIÁLIS KOMPETENCIA ALKOTÓELEMEI

MEGFIGYELHETŐ
VISELKEDÉS
az egyén interperszonális
kontextusban megnyilvánuló
verbális és nem verbális
cselekedetei
KOGNITÍV KOGNITÍV
FOLYAMATOK STRUKTÚRÁK
olyan gondolatok és az egyén jelentéshálója,
képzetek (pl. énfogalmak, melynek szerepe a
elvárások, értékelések, gondolkodási és a viselkedés
problémamegoldó és más motivációja és irányítása
szociális kognitív
készségek), amelyek
megelőzik, kísérik vagy
követik a megfigyelhető
viselkedést

A szociális kompetencia területei – 5 nagy kompetencia csoport:

  1.Önismerettel kapcsolatos kompetenciák
o érzelmek tudatossága és pontos azonosítása; identitás; önállóság; autonómia
 2.Önszabályozás
o érzelmek kezelése; siker-kezelés; kudarc-tűrés; kitartás; felelősségvállalás;
tolerancia; nyitottság; véleményelfogadás; bizalom; törődés; tekintet másokra
 3.Énhatékonyság-érzés
o pozitív önértékelés; optimista érzések önmagukkal kapcsolatban; egészséges
önbizalom; belső kontroll; hit abban, hogy tehetek arról, részt veszek abban,
ami velem történik
 4.A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek
o információkezelés (gyűjtés, rendszerezés, feldolgozás); problémakezelés
(azonosítás, megoldás, kritikai gondolkodás, szabályalkotás, szabálykövetés,
kreativitás)
 5.Társas kompetenciák
o empátia; kommunikációs készségek; véleményalkotás; vitakészség;
együttműködés; konfliktuskezelés; segítségkérés; visszautasítás; társadalmi
részvétel; csoporthoz tartozás; szociális érzékenység; szolidaritás;
feladatvállalás; önkéntesség; civil kezdeményezőkészség
Történelem és állampolgári ismeretek:
 történelem tanítása  segíti a gyerekek történelem megismerésének a folyamatát +
jelen társadalmi, állampolgári problémáinak megoldása  tantárgy rendkívül
összetett; rendkívül nagy felelősség a tanulók helyes értékrendjének kialakulásában
 Céljai:
o emberiség történetének, hazánk múltjának és jelenének megismerése
o nemzeti hagyományaink és kultúránk megismerésén keresztül az általános
emberi és nemzeti azonosságtudat kialakítása, az alkotmányos alapjogok és
kötelességek megismerése
o a társadalomban élés értelmezése
o tudatosodjon a nemzeti összetartozás érzése
o alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet
o a tanulói jogok és kötelességek arányainak tudatosítása
o aktív részvétel (véleménynyilvánítás, döntéshozatal)
o a munka szerepe az ember életében  reális pályakép
o fizikai és a szellemi munka lényegi különbségei és hasonlóságai
o részvétel a pénz kezelésében
o a saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése
o gazdasági, pénzügyi intézmények szerepe a mindennapi életben
 Feladatai:
o tér-idő tájékozódási képesség fejlesztése
o szűkebb és tágabb környezetben való eligazodás képességének fejlesztése
o különböző társadalmak jellemző kultúrájának, életmódjának megismerése
 o érzékeltetni, majd megértetni az időben végbemenő változások folyamatát, a
történeti fejlődést
o megláttatni az ok-okozati összefüggéseket
o képessé tenni a tanulókat következtetések levonására, vélemény-
nyilvántartására, ítéletalkotásra, alapvető törvényszerűségek felismerésére,
saját önálló életvitelükhöz szükséges tanulságok levonására
 Tanítását befolyásoló tényezők (TANAK esetében):
o történelmi időérzékelés tanításának nehézségei
 az idő absztrakt fogalom
o az idő az események látszólagos folyamatos sorrendjének érzékelésére utal
o a szubjektív idő az egyén belső időészlelése eseményekhez, történésekhez
kötődik
 a történelemben nem a természettudományos idő fontos
 időbeliség nélkül nincs történelem
 milyen a gyerek időhöz való viszonya?
 Problémás területek:
o kronológia (események, időbeli viszonylatai)
o dátum
o periodizáció (időrendi egységekre tagolás, azonos rendező elvek alapján)
o szinkrónia (sun=együtt; chronos=időintervallum)
o diakronitás (dia=túl; chronos=időintervallum)
o anakronizmus (kortévesztés)
 Sajátos képzési és nevelési feladatok a történelem tanításában: a történelem a
térbeliségnek érzékeltetési nehézségei
o térbeliség
o természeti, táji adottságok
o térbeli tájékozódás
o térképek
o disorientáció: a tájékozódás zavara időben, térben, személyben
 A történelmi fogalmak megértésének nehézségei:
o a fogalmak megértése és felfogása
o a fogalmak kialakításának nehézségei és/vagy képtelensége
 A történelem gondolkodás nehézségei:
o tartalmi szegénység
o túlértékelt eszme
o konkrét gondolkodás
o ítéletalkotási nehézségek, zavarok
 Javasolt:
o hosszabb idő biztosítása
o egyszerre kevés információt közlő, célratörő, tudatos
o lassabb, kevesebb beszéd + hosszabb idő
 o apró lépésekre bontás
o vizuális segédeszközök  cselekedtetve tanítás

A történelem, állampolgári ismeretek tanítási módszerei, eljárásai TANAK esetében:

 A történelem didaktika:
o Magyarországi történelmi didaktika forrásközpontú és a képességfejlesztést
(gondolkodásfejlesztés; kompetenciafejlesztés) tartja a történelemtanítás
legfontosabb céljának

A történelemtanítást meghatározó elméletek a 20.század közepéről napjainkig:

 A korai kognitivizmus = megismerés, mentális tartalmak feltárása
o A II. világháború előtt: a történelemtanítás hagyományosan történetek
(történeti elbeszélések, történeti szintézisek) tanítását jelentette
o Változás: a II. világháború utáni évtizedekben a tanulásról való gondolkodást a
kognitív pszichológia (Bruner, Miller, Chomsky, Otto Hebb) kezdte
meghatározni
o A tudás lényegét – az információkra irányuló műveletekben látták, míg magát
az információ-bevitelt egyszerű folyamatnak tekintették
o Az iskolai tanítás célja: a bármely információt feldolgozni képes műveleteknek
a begyakorlása
o A történelemtanulásban ekkora a hangsúly az elbeszélések elsajátításáról
a forráselemző képességekre helyeződött át
 A konstruktivizmus (60-as, 70-es évek)
o az ismeretek, az információk kerültek előtérbe
o az információ „bevitele” nem automatikus, hanem meglehetősen bonyolult
folyamat (Maturana, Nahalka)

Az új ismeret hatására az egyén meglévő tudása (fogalmai) egyéni módon épül tovább
(konstruktivizmus)
Ha az új információ összhangban van a Ha nem, akkor két eset van:
korábbiakkal, akkor kiegészíti, gazdagítja -az új információ vagy nem épül be az
azokat. egyén gondolkodásába
-vagy megváltoztatja azt („fogalmi váltás”)

o a tanulás célja: az egyén meglévő tudásának gazdagítása, vagy új gondolkodási

keretek elfogadásának az elősegítése
o mivel a történelem nem törvényszerű, hanem egyedi jelenségekkel foglalkozik;
a tanulás hasznát akár egymástól különböző, jóllehet egymástól nem
 független gondolkodási keretek sokaságának az elsajátításaként is
megfogalmazhatjuk
o A képességek a konstruktivizmus szerint nem önmagukban állnak, hanem
ismeretekbe ágyazottak
o Azaz: a történelmi gondolkodás képességei (pl egy forrás elemzésekor) csak az
adott korszak ismeretében mozgósíthatóak
 A narrativitás (elbeszélés). Napjainkban is uralkodó irányzat.
Arthur C. Danto (1960): a történész tevékenysége nem más,
o mint egy kapcsolat leírása valamely történés két, időben különböző pontja (t1
és t3) között
o de nem tetszőleges módon, hanem az időben lezajló változásként (t2)
o vagyis az elbeszélés nem puszta leírás, hanem egyben magyarázat is „Az
elbeszélés leír és egyszersmind magyaráz.”
A helytálló történeti elbeszélések kritériumai:
o a forrásoknak való megfelelés (elegendő és a tárgyat eléggé sokoldalúan
megvilágító források használata)
o az elbeszélő szándékainak és az elbeszélés hátterében meghúzódó erkölcsi
normáknak a nyilvánvalóvá tétele és a befogadók általi elfogadása
o az elbeszélés önmagában való ellentmondás-mentessége (az elbeszélés
szokásos sémáinak alkalmazása)
 Kompetenciaalapú történelemtanítás:
2000-es évektől, a PISA-felmérések kapcsán:
o visszatérésnek tekinthető az első, a képességfejlesztést középpontba álló
elképzeléshez
o azon állításon alapul, hogy nem érdemes ismereteket megtanulni, mert ezek a
felgyorsult világban hamar elavulnak
o növelik a PISA felmérésben használt feladattípusok, illetve az azok alapját
képező kompetenciák súlyát az oktatási rendszerben
o a kompetenciaalapúság a történelem tanítására is hatással van

A történelem tanítás elsődleges módszere – Narratív megismerés:

 A narratíva (vagy elbeszélés): olyan, megosztott gondolkodási séma, mely
értelemmel ruház fel történéseket vagy bármilyen, az emberi idegrendszert érő
ingerületet, Az elbeszélés szólhat a való világról vagy játszódhat kitalált környezetben.
 A narratívák legtöbbször történtek (idő, hely), és amelyeknek szereplői emberek
  Cél: Narratív megismerés
Narratív megismerés – „a valamivel/valakivel történik valami”:
 Ismertetőjegyei:
 o a tanuló világához közeli forrást (film, zene) használ, vagy őt érdeklő
problémát vet fel
o kíváncsiságot és a megértés élményét kelti
o általában újszerű tanulásszervezési módszereket igényel (pl. drámapedagógia,
projekt stb.)
 Céljai:
o a tanulás nyelvének és eszközrendszerének megtanulása
o a mindennapi életben is hasznosítható problémamegoldási készség fejlesztése
o a tanulói önbizalom növelése („flow”-élmény)

A történelem tanítás javasolt módszerei:

 diákok hogy, mit és mennyit tart meg, jegyez meg? (10%, 20%, 30%, 50%, 70%,
90%)
 írott és képi források
 tárgyi emlékek
 íratlan szellemi hagyományok
 képek használata
o egy kép többet mond ezer szónál
o a szöveg leírja a tények összefüggéseit, a képe megmutatja magukat a dolgokat
o a szemléltetés akkor hatékony, ha bemutatáskor minden tanuló által egy időben
érzékelhető, jól követhető
o használhatunk állóképet vagy mozgóképet az órai magyarázathoz, ezeket
azonban gondosan kell kiválasztani
 képek használata előtt végig kell gondolni
o mennyire segíti elő a választott eszköz a tananyag megértését, a tanulás
hatékonyságát?
o segíti-e, és ha igen, hogy a tanulók motiválását?
o a szemléltetőeszköz egyszeri vagy többszöri felhasználását tervezzük?
o hol akarjuk használni a szemléltetőeszközt?
o milyen szemléltetőeszközök állnak rendelkezésünkre, vagy mit tudunk
könnyen beszerezni?
 prezentáció
o a prezentáció hibái:
 túl sok/túl kevés diára tagoljuk szét a mondanivalónkat
 egy dia  túl sok információ, nem megfelelő méret
 túl kontrasztos színek
 háttér mintái elvonják a figyelmet a többi elemtől
 túl sokféle betűtípust és betűszínt használunk
 sokféle szöveganimációt használunk
 gondolattérkép
o a prezentációt készíthetjük fogalmi térkép vagy gondolattérkép formájában
 o ez arra is alkalmas, hogy többen dolgozzanak ugyanazon a gondolattérképen,
és jól használható, csoportmunkában is
o egy térbeli vázlat, amely képet ad a megtanulandó tananyagról
o gondolattérkép készítésének szabályai:
 fektetett A4
 téma (cím) középre, bekeretezve
 alcímek ebből ágaznak ki
 ágak 1-1 kulcsszót tartalmazzanak
 kulcsszavak  nyomtatott nagybetűkkel kell a vonalra írni
 fő ágakhoz kapcsolódhatnak a kevésbé fontos információk, kisebb
elágazásokon
 ahol lehet  színek, képek, jelek stb…
 tárgyi emlékek:
o épületek, építmények
o használati tárgyak
o gépek
o fegyverek
o ruhák
o kitüntetések, díjak
 íratlan szellem hagyományok:
o mesék
o mondák
o népdalok
o népszokások, népviselet
o hagyományok
o viselkedési szokások
o ünnepek
o életmód
 digitális tananyag készítés:
o összes olyan elektronikus formátumban tárolt szellemi terméket, amelyik
alkalmas
o módszerek:
 forrásszövegek
 képi források
 wikipédiai cikkek
 animált térképek
 rövid filmrészletek  ellenőrző kérdések
 óra közben információ keresés
 saját prezentáció  ellenőrző interaktív feladatokkal
 történelmi személyek  riportok, párbeszédek íratása
 saját készítésű diagramok, táblázatok
 történelmi képregények
  történelmi folyamatok, jelenségek  animációk
 NKP – digitális tananyagok:
o Nemzeti Közoktatási Portál
o alap és kerettantervhez igazodik
o újgenerációs tananyagok

Az erkölcs:
 egy adott társadalom által
 régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok
összessége
 amit valamely világnézet értelmező szűrőjén keresztül kortársainak és utódainak
továbbadunk
 azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz
megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén

Mi az etika?
 Az etika (erkölcsfilozófia, morálfilozófia) általános jelentése: Ésszerű, a józan ész
alapján meghozott optimális (az adott lehetőségek közül a legjobbnak ítélt megoldás)
és helyes döntés.
 Az etika nem szabályokat ad, mint az erkölcs, hanem morális (társadalmi értékeket, pl.
etikát, erkölcsöt előtérbe helyező szemlélet, viselkedés) érték meghatározóként
használható.

A pedagógus szerepe:
 A pedagógus munkája – 2 féleképpen is kötődik etikai szálakhoz:
o egyfelől a nevelőmunka során közvetített értékek vonatkozásában
o másfelől a saját szakmai tevékenységét szabályzó hivatásetika területén

Az erkölcstan/etika tanításának célja és feladatai:

 erkölcstan kialakulása:
o a rendszerváltás után a társadalomban már amúgy is meglévő értékválság
tovább mélyült, s egyre sürgetőbben jelent meg az iskola erkölcsi nevelésben
játszott szerepének kérdésköre
o Nehézségek:
 1.kérdés: Kinek a feladata? – Az iskola kompetenciáját kérdőjelezi
meg, mondván, hogy az erkölcsi nevelés a magánszférába tartozik,
kizárólag a család feladata
 2.kéréds: Hogyan?
 Milyen formában történjen: hittan, filozófia vagy valami
harmadik a megoldás?
 Mit jelent az erkölcsi nevelés és hogyan történik?
 Kinek a feladata?
  Hassa át az iskola egész szellemiségét a portától az igazgatóig,
vagy kizárólagosan a szaktanárok, osztályfőnök feladata?
 Csak készségek fejlesztése-e, s mint ilyen, minden tantárgyban
megjelenik-e a megfelelő helyen (kerettanterv); vagy az
osztályfőnöki órák feladatai közt, esetleg mint önálló nevelő
tantárgy van jelen?
 Pusztán készségfejlesztés vagy tudáselemei (is) vannak, tehát
tanítható?
 S ha tanítható, akkor hogyan: önálló tárgyként vagy integráltan?

Erkölcstan bevezetésének története:

 2011 Köznevelési törvény: hit- és erkölcstan bevezetése
 2012 NAT
 2012 Kerettanterv
 2013 Tankönyvek
 2013 szeptember Bevezetés 1, 5, évfolyam
 2015 május Etika elnevezés
 2016 tanári tiltakozások Új Nat, Kt…?
 22/2016 (VIII.25.) EMMI rendelet a kerettantervek tartalmát nem módosítja
 Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján a „Kerettantervek az enyhén
fogyatékkos tanuló számára”-ban még erkölcstan tanítása található
 2020 szept. 1-től a Kerettantervben, mint ETIKA tárgy jelenik meg (A 2012-es
kerettantervben jóval erősebb az erkölcsi, az antropológiai, a társadalmi és a filozófiai-
vallás reflexió, a 2020-as kerettanterv tematikája, ismeretanyaga, jóval szegényesebb,
mint az előzőé.)

A legújabb középiskolai alaptantervben (2021, ősztől) már csak választható tantárgy az etika,
de nem a hittan alternatívájaként, hanem csak ráadásként, márpedig ez – mint a filozófia
esetében is történt – halálát jelenti.

A mai gimnazisták ilyesmiből maradnak ki:

 etikai álláspontok a jó és rossz ismeretének eredetéről
 a szenvedés kérdése
 a valláserkölcs értékei a világi etikában
 önmegvalósítás és önkorlátozás
 szolidaritás, kölcsönös segítség
 a társadalmi igazságosság kérdése
 szólásszabadság és a nyilvános beszéd felelőssége
 világszegénység, - a szegények világa
 intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus mint erkölcsi dilemma
 az emberiség közös öröksége és a jövő nemzedékek jogai. Mennyire etikus mindettől
megfosztani a jövő értelmiségét?
Erkölcstan célja:
Erkölcsi nevelés
↓ ↓
Erkölcsi szabályok, normák megtanítása, Erkölcsi gondolkodás (jó/rossz kérdése)
belsővé tétele

Végcél:
 Ahogy mindenki úgy tanul meg járni, hogyha jár, a saját autonómiát is csak úgy
lehet megtanulni, ha gyakoroljuk azt. Tehát az oktatási rendszer minden elemének –
a formális és a felnőttoktatásnak egyaránt – a teljes curriculumot fel kell használnia az
autonómiához kapcsolódó kompetenciák kialakítására
 Mindegyik kompetencia igényli a kritikai gondolkodás mindenre kiterjedő fejlődését
 az iskola csak akkor tudja segíteni az autonómiát, a kritikai gondolkodás kifejlődését,
ha a gyerekeket ezek közelébe engedi

Erkölcstan:
 Feladata: az erkölcsi nevelés, ahogy az ép, úgy tanulásban akadályozott gyermekek
o közösséghez való viszonyának
o értékrendjüknek
o normarendszerüknek
o gondolkodás- és viselkedésmódjuknak fejlesztése
 A multidiszciplináris jellegű tantárgy
 Pedagógiai jellemzője:
o az értékek közvetítése
o társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a sajátos nevelési igényű
tanulók értékrendszerébe is beépüljenek, belső igénnyé váljanak

Hogyan tudjuk fejleszteni az erkölcsi tudást?

 szabályok tanítása
 értékek tanítása
 ítéletalkotás gyakorlása
 reflexió a gondolkodásra
 minták bemutatása

Etika koncepciója:
 a tantárgy szélesebb értelemben személyiségfejlesztéssel és szociális kompetencia-
fejlesztéssel foglalkozik
ÉRTÉKFEJLESZTÉS
KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
ERKÖLCSI GONDOLKODÁS
ISMERET
ÖNREFLEXIÓ, TUDATOSÍTÁS
VISELKEDÉSEK, TECHNIKÁK