FEHÉR GÓLYA

Magyarországon a fehér gólya általánosan elterjedt, és a fészkelésre alkalmas helyeken mindenütt

megtelepszik. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti
területeken mindenhol előfordul, táplálkozáshoz leginkább nyílt füves területeket, mezőket, sekély
vizeket keres fel. Napjainkban állományának jelentős része az ember közelében, a települések
villanyoszlopain, épületek kéményén fészkel. A nedves réteken, tarlókon keresgél nagyobb rovarok,
ebihalak, békák után, de elfogyasztja az apró rágcsálókat, halakat, kígyókat, sőt, volt rá példa, hogy
kisnyulat is vittek a fiókáknak táplálékként.
Testének nagy része fehér vagy piszkosfehér, szárnyvégei feketék, csőre és lába piros (első
életévében fekete). Ahogy más gólyáknak, az ő lába, nyaka, egyenes csőre is hosszú. A nemek
hasonlók, bár a hím átlagban egy kicsit nagyobb. A mellen a tollak hosszúak és borzasak; a nyak
körül gallért formálnak, amelyet a párzást megelőzően mutogatnak. Írisze szürkésbarna, és a szemet
fekete bőr övezi. A kifejlett madarak csőre és lába piros, amely színt a táplálékból származó
karotinok adják. Szárnyai szélesek és hosszúak, ami lehetővé teszi a vitorlázást, lassan és szabályos
időközönként verdes a szárnyával. Nyakát és lábát kinyújtva repül. Lassan, méltóságteljesen, nyakát
kinyújtva jár. Ezzel szemben pihenéskor fejét szárnya alá dugja. Kikelés után a fiókákat rövid,
szétszórt, fehér pehelytollak borítják. Egy héttel későbbre a pehelytollazat besűrűsödik. A frissen
kelt fiókák lába rózsaszín, ami később megszürkül. Csőre fekete, csak a hegye sötétbarna. A tollazat
kétéves korban nyeri el a felnőttkori színezetet. A vizelet és a széklet keverékét a saját lábára
bocsátja, ez frissíti és hűti.
A gólyák nem énekelnek, inkább kelepelnek, így üdvözlik egymást a fészeknél. A hangot a csőr
gyakori nyitásával és zárásával képezik, amikor is a hang a csőr nyitásakor jön létre. A kelepelést a
torokzacskó erősíti fel. Több társas helyzetben is használják. Üdvözléskor először az kelepel, aki
fogadja az érkezőt, és ez utóbbi válaszol neki. Egyidejűleg meghajlítják a nyakukat, egészen addig,
amíg fejük a hátukhoz nem ér. Emellett fütyülnek is, a felnőttek halkan, a fiókák éles hangon. A
fiókák csipognak is, és nyávogó hangon kérnek enni szüleiktől.
A gólyák 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. A párok egy költési időszakra állnak össze, és a
hím választja a tojót. A megközelítőleg 1 méter átmérőjű fészket ágakból építik és szénával,
szalmával, tollakkal bélelik. A hímek érkeznek vissza először a telelőterületekről és ők kezdik el a
fészkek felújítását is. Párjukat azonban csak bizonyos ideig várhatják vissza, mert ha április végéig
nem tudják a tojók lerakni tojásaikat, akkor jelentősen kisebb eséllyel, kevésbé fejletten vágnak
neki a fiókáik az augusztus végi vándorútnak. Ha nem érkezik meg időben a gólyák párja, akkor
emiatt új társ után néznek. A szülők az első tojás lerakása után, április közepétől kezdve felváltva
kotlanak. A fészekalj többnyire 4-6 tojásból áll. A fészekalj pusztulása esetén esetleg újabb
fészekaljat raknak. A szülők eleinte felváltva ügyelnek rájuk, miközben a másik élelmet, vizet hord.
A fiatal gólyák a kilencedik hét környékén hagyják el a fészket. Miután megtanultak önállóan
táplálékot keresni, csatlakoznak a vonulásra gyülekező csapathoz.
A fehér gólya vándormadár, télire délre vándorol. A vonulási útvonalak hagyományosak, de
nincsenek szigorúan rögzítve. Augusztus közepén már csapatokba verődnek, de csak szeptember
közepén indulnak el vándorútjukra. A nyugat-európai állomány Gibraltár, a kelet-európai populáció
a Boszporusz felé indul el. A Földközi-tengert e két tengerszoros valamelyikén szelik át. Ez a nagy
madár széles szárnyain képes mozdulatlan testtel és szárnyakkal siklani a felmelegedő föld fölött
kialakuló termikeken, így kihasználva a Gibraltár vagy a Boszporusz fölött keletkező meleg
légáramlatokat. A gólyák a Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak. A
magyarországi fehér gólyák elsősorban Csád és Szudán területén töltik a telet. Mindkét fő útvonal
12 ezer kilométernél hosszabb. A telet Afrikában töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva
március végén jelennek meg a Kárpát-medencében. A fiatal gólyák az örökletesen meghatározott
irányba indulnak, de ha az időjárás miatt letérnek róla, akkor nem találnak vissza, így egy új
telelőhelyen kötnek ki. Az idősebb gólyák visszatalálnak a megszokott útjukra a nagyobb
széllökések után is.
Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.