Próbaérettségi

2. A középkori város és a céhes ipar

1. Gazdasági fellendülés: X-XI. század

- a mezőgazdasági fellendülés (szügyhám, borona, nehézeke, 2-3 nyomásos gazdálkodás)
Európa nagy részére kiterjedt
- az éghajlat is melegebb lett, így nőtt a terméshozam → nőtt Európa népessége → a
túlnépesedett területekről a telepesek = hospesek a ritkán lakott területekre mentek, ahol
elterjesztették a fejlettebb termelési ismereteket
↓
- a mezőgazdaságban egyre több lett a felesleg
↓
- ez tette lehetővé, hogy egyesek felhagyjanak a földműveléssel és csak kézművességgel vagy
kereskedelemmel foglalkozzanak
↓
- az iparban is megjelentek az újítások pl. lábítós szövőszék vagy a vízikerék alkalmazása,
ami a vízimalmoknál, kézműves műhelyekben a kalapácsokat, fújtatókat mozgatott
(árutermelés alakult ki a 12. században)

2. A városok születése: XI- XII. század

- az ókori városok jórészt a népvándorlás időszakában elpusztultak, így új városok jöttek létre:
- városalakító tényezők: ▪ síkság és hegyvidék találkozása
▪ utak találkozása
▪ folyók torkolatvidéke
▪ kikötésre alkalmas öblök
▪ nyersanyagforrások
- először a távolsági kereskedők alakítottak közösségeket személyük és áruik védelmében,
majd hozzájuk csatlakoztak a kézművesek is és szervezettebb közösségeket, kommunákat
hoztak létre
- ezek a kommunák kiharcolták a földbirtokosokkal szemben az önállóságukat, a városi
önkormányzatot (pénzzel vagy erőszakkal)

3. A városi önkormányzat:
- a kiváltságok (privilégiumok) megszerzését
jelentette
- a városi polgárok szabadon választhatták
bíráikat és plébánosukat
- egy összegben adóztak földesuruknak és a
királynak
- maguk alkothattak jogszabályokat =
törvényeket- egyéb kiváltságok:
▪ vásártartási jog
▪ pallosjog (halálbüntetést is kiszabhat)
▪ árumegállítói jog: a városon áthaladó
idegen kereskedőt áruinak a helyi
árszabásnak megfelelő eladására és a
vásárvám megfizetésére kötelezte.

4. A középkori város társadalma:

- polgárjoggal azok rendelkeztek, akiknek a városban háza vagy műhelye volt:•kereskedők
•kézművesek
- a városlakók többségét a szegények(plebs)) alkották, nekik nem volt polgárjoguk,
létszámukat gyarapította a falvakból elköltöző jobbágyság, 1 év 1 nap elteltével nem
követelhette őket vissza a földesuruk innen származik az a középkori mondás: „A városi
levegő szabaddá tesz.”
- a város élén bíró vagy polgármester állt, akit a városi tanács választott
- a városi tanács tagjai (XI- XII. század) a kereskedők voltak, de a XIII. századtól már a
kézművesek is

5. A céhek:
- a kézművesek szakmánkénti érdekvédelmi szervezetei
- pl. takácsok, szabók, pékek, molnárok, fazekasok, gyertyaöntők
- a céhek teljes jogú tagjai az önálló műhellyel rendelkező mesterek voltak
- az egy céhbe tartozók (vagyis az azonos szakmát űzők) általában egy utcában laktak
- mesterré válás folyamata: inas → legény → vándorút → remekmunka(helyenként
kötelezően előírt lakoma)
- arra törekedtek, hogy minden mester meg tudjon élni, ezért igyekeztek a versenyt
kiküszöbölni, ennek érdekében:
▪szabályozták a munkaidőt
▪ szabályozták az egész munkafolyamatot, vagyis a felhasznált anyagot
meghatározták, a szerszámok mennyiségével és az alkalmazottak számával együtt
▪ szabályozták az árakat
▪ szigorú minőségi előírások voltak
- nem volt munkamegosztás
- a céhen kívüli iparűzőket (kontárokat) üldözték, ők nem tudták megfizetni a lakomát,
amelyen a mesterek vettek részt, olcsóbban adták áruikat és ezért a plebs vásárolt tőlük
- a mesterség címere: cégér
- a céhek fontos szerepet játszottak a város életében, például őriztek egy – egy
városfalszakaszt, illetve támogatták a városi egyházat

6. Élet a városban:
- a városokat fallal vették körül, esetenként még árokkal is, mindezt védelmi célból tették
- emeletes házakat építettek (a szűk hely miatt), de ez tűzveszélyes volt (London 1666.)
- keskeny utcák voltak, amiket sikátoroknak neveztek
- nem volt csatornázás: az emberek és az állatok szennye miatt járványok törtek ki
7. A városok száma, mérete:
- a városok száma nőtt Nyugat – Európában és Itáliában a XI. században, majd a XIII.
században már Közép – Európában is megjelentek
- közepes városok: 4 – 5000 fő
- nagyvárosok: 10 – 15000 fő ( a kereskedelem miatt)

8. A kereskedelem:
- helyi kereskedelem:
▪ a parasztok élelmiszert vittek a városokba és a helyi piacon árulták
▪ kézművesek a piacon vagy műhelyükben értékesítették áruikat
▪ fizetőeszköz: arany – és ezüstpénz

- távolsági kereskedelem:
▪ a kereskedők bonyolították le
▪ nagy kockázattal, de jó haszonnal járt
▪ ahol lehetett vízen szállították áruikat

a) Levantei kereskedelem:
- levantei = keleti
- Földközi – tenger kereskedelme
- a Közel – Keletet kötötte össze Európával
- észak – itáliai városok uralták pl. Genova, Velence

b) Hanza – kereskedelem:
- a Balti – és Északi – tenger kereskedelme
- városai: Lübeck, Bréma, Hamburg
↓
1161: Hanza szövetséget hoztak létre, a védelem érdekében közös hajóhadat, egységes súly –
és pénzrendszert alakítottak ki (kalózok miatt is

c) a két tengeri útvonal (Levante, Hanza) között szárazföldi összeköttetés jött létre, ezt
Champagne biztosította, itt cseréltek gazdát az itáliai kereskedők és az Északi – tenger
kereskedőinek árui