Athéni demokrácia

Előzmények: A kleiszthenészi reform

- A Kr.e. 8. században Athén Arisztokratikus köztársaság volt
 Jog gyakorlása alapja a származás volt.
 Az arkhónok (=vezetők) csak arisztokraták lehettek.

- Az athéni demokrácia Kr.e. 508-ban Kleiszthenész reformjaival jött létre.

 A reform lényege, hogy minden szabad felnőtt athéni férfi egyenlő polgárjogot
kapott.
 Ezzel a polisz (városállam) polgárai lettek a földbirtokos arisztokrácia (=előkelő,
nagybirtokos társadalmi réteg) mellett a kézművesként, kereskedőkén, de
leginkább földművesként dolgozó démosz tagjai is.
 Polgárjoggal rendelkezett tehát minden athéni szülöktől született szabad férfi,
akik között nem voltjogi különbség.
 Nem számítottak polgárnak az Athénba költözött bevándorlók és rabszolgák.
 A területi elv váltotta fel a korábbi vagyoni, illetve származási elvet.
 Az athéni polgárokat 10 területi (lakóhelyi) egységbe sorolta be a korábbi
vagyoni osztályok illetve törzsek helyett.
 Az egyes tisztségekre, illetve az egyes testületekbe az athéniak a phülék
(=kerületek) alapján voltak megválaszthatók vagy sorsolhatók.
 Falanx: polgárok saját fegyverzetükkel alkották a pajzzsal és lándzsával felszerelt
gyalogoskatonák alakzatát.

Demokrácia intézményrendszere / rendszer működése:

- A népgyűlés volt a legnagyobb hatalommal rendelkező intézmény.
 Minden athéni polgár részt vehetett munkájában.
 Itt hozták a tövényeket, döntöttek a háborúról és a békéről, itt választották
vagy sorsolták a tisztségviselőket.
 Sajátos eszköze volt a népgyűlésnek a cserépszavazás
 Polgárok arról szavazhattak, hogy egy társukat gyanusítják-e azzal, hogy
egyeduralomra tör.
 Ha volt 6000 érvényes szavazat, akkor az illetőt 10 évre száműzték
Athénból a vagyonával együtt.
- A népgyűlés döntése kötelező, és csak egy másik népgyűlés érvénytelenítheti.
- Az ötszázak tanácsa (bulé) a tíz phülé 50-50 választott képviselőjéből állt.
 Gyakrabban ülésezett, mint a népgyűlés.
 Feladata: Döntések végrehajtásának ellenőrzése.
 Javaslatok előkészítése a népgyűlés számára.
- A sztatégoszok eredetileg hadvezérek voltak, minden phülé egyet választott.
 Szerepüket a perzsák elleni sikeres háborúk értékelték fel
 - Az ítélkezés az esküdtbíróságok feladata volt
 Tagjait a polgárok közül sorsolták

Athéni demokrácia fénykora:

- Az Athéni demokrácia fénykorát Periklész sztratégoszsága =(hadvezér) idején, a
Kr.e. 5.század közepén élte.
 Az összes tisztségviselőt és testületi tagot választás helyett sorsolták.
(Ezzel a sztratégoszi hivatal jelentősége tovább nőtt.)
 A tisztségviselők, az esküdtbírák, sőt később a népgyűlésen megjelent polgárok is
napidíjat kaptak.
 Mindkét intézkedés célja a demokrácia kiteljesedése volt, hogy mindenki
egyforma eséllyel lehessen a polisz irányítója.
 Demagógia: rövid távon népszerű, de hosszú távon fenntarthatatlan
intézkedésekkel hatalmat szerző és gyakorló politikus.
 A demokrácia megerősödése egybeesett a görög-perzsa háború győzelemmel.