A/8.

tétel

A nevelésszociológia alapjai, kutatások a nevelésszociológiában.

Mi a nevelésszociológia?

Meghatározások (Kozma, 2004)

Határtudomány

 Nehéz önálló nevelésszociológiáról beszélni, ismeretanyaga nem tekinthető

egységesnek és lezártnak, a jelenségvilág, amelyet tanulmányoz, igen összetett.
 Szoros kapcsolatban van a társadalomkutatással, a társadalmak történelmével,
valamint gazdasági és politikai hátterével.
 Oktatási-nevelési problémák elemzése szociológiai szempontból.

A nevelésszociológia mint szakszociológia

 Nevelésszociológia: az a szakszociológia, amely a különböző társadalmi közösségeket

szocializáció közben, mint a nevelés alanyait ill. tárgyait vizsgálja.
 Szociológiai szempontú elemzés: a vizsgált jelenséget társadalmi összefüggéseibe
helyezi.

A nevelés szociológiája

 Melyek azok az összefüggések, melyek a nevelés – mint a társadalomba való

bevezetés – folyamatát lehetővé teszik?
 Milyen hatások alkotják a szocializáció folyamatát? (nemzedékváltás folyamata – az
új nemzedékek „beleszövése” a társadalomba)

Pedagógiai szociológia

 azon társadalmi közösségek szociológiai elemzése, melyek körülveszik a

gyermeket/tanulót és meghatározzák az iskolán kívüli és belüli teljesítményt,
pályafutást (pl. rejtett tanterv)
 A családi hatásrendszer feltérképezése
 Oktató-nevelő és más intézmények hatásai
 Munkahely  társadalmi együttes

1
Iskolaszociológia

 szervezeti keretek, amelyekben az emberi tevékenységek lezajlanak; az oktatásügyi

intézmények helye a szervezetek között
 a szervezetek általános vonásainak feltárása, vonatkoztatása az iskola világára (pl.
iskolai hierarchia)
 az iskola környezete; az iskola kapcsolatrendszere

Az oktatásügy szociológiája

 kijelöli az oktatási rendszer helyét és szerepét a társadalmi folyamatokban

 az oktatási rendszer szerepe a gazdasági és társadalmi fejlődésben;
 a társadalmi szerkezet változásai (vagy konzerválódása) az oktatási rendszer révén;
 a társadalmi integráció és mobilitás folyamatai az oktatási rendszerben és
befolyásolása az oktatásügy eszközeivel

A nevelésszociológia legfőbb tudományközi kapcsolatai: szociológia, pszichológia, pedagógia

 Szociológia - más szakszociológiák (pl. településszociológia, családszociológia,

szervezetszociológia, társadalmi mobilitás - vizsgálatok)
 Szociálpszichológia: a társadalmi beilleszkedés mechanizmusa, a beilleszkedés
folyamatának eredményei a személyiségben – a nevelésszociológia a társadalmi
környezetet vizsgálja, melynek az egyén tagjává válik
 Pedagógia: felhasználja, alkalmazza a nevelésszociológia alapkutatásait a döntés-
előkészítő munkákhoz (osztály, iskola, oktatási rendszer)

A nevelésszociológia Magyarországon

 Az első világháború előtt:

- A jogtudományok felől induló kezdeményezések

- Kritikák a közoktatási állapotokkal szemben

- A gyerekek fejlődését hátráltató környezeti (család, iskola) tényezők

 A két világháború között:

- Főként szociográfiák (a népi írók mozgalmához csatlakozva)

 A második világháború után:

2
- Társadalmi rétegződés vizsgálatok – a szociológiai kutatások kezdetei  Mindezek
eredményeként meglehetősen világos kép rajzolódott ki a társadalmi rétegződés és
tanulmányi eredményesség összefüggéseiről.

 1970-es évektől:

- A tanulmányi teljesítmények és a társadalmi háttér hagyományosan statisztikai-

pedagógiai vizsgálatai a nyolcvanas években nálunk is hoztak új eredményeket, mégpedig
bizonyos hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sajátos iskolai elhelyezkedésének
föltárásával.

- Hátrányos helyzetű csoportok sajátos iskolai elhelyezkedése

- Megkezdődtek a lányok és a fiúk esélyegyenlőtlenségének vizsgálatai. A lányok

pályaválasztása kevésbé függ össze szüleik iskolázottságával, mint a fiúké.

- Esettanulmányok

Intézményesülés:

Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai

Bizottságának Nevelésszociológiai Albizottsága

Az az egyetemes társadalmi folyamat, amelynek szabályozását a pedagógia hivatott

elősegíteni, a nevelés.

A neveléstudomány feladata többek között, hogy kutatási eredményeivel különböző

döntéseket készítsen elő az osztályban (módszertan), az iskolában vagy akár magában az
egész oktatási rendszerben.

Ehhez a döntés-előkészítő munkához nyújthat segítséget a pedagógiának a

nevelésszociológia is (a pedagógia más társtudományaival együtt). Mégpedig azáltal,
hogy bizonyos általános törvényszerűségeket tár fel a nevelés mint társadalmi
beilleszkedés feltételeiről; megismertet a tényekkel, amelyek között az átfogó értelemben
vett nevelés folyik.

A nevelésszociológia alapjai

Személyiség

 az emberi egzisztencia

3
 személyiség
 kultúra
 szociális tanulás (sok részből álló tevékenység, amelynek során a közösség tagjai
megtanítják és megtanulják a közösség kultúráját).

A közösséget a kultúra tartja össze, vagyis ismeretek, beállítódások és normák rendszere.

Miközben ezeket eltanuljuk a közösség tagjaitól, nemcsak beilleszkedünk a közösségbe,
hanem egyúttal ki is emelkedünk belőle.

Csoport

 tagjai személyesen kell hogy ismerjék egymást

 önmagától formálódik ki.
 Kibontakozásának hajtóereje az, hogy tagjai együttesen tevékenykednek.
 a csoport tagjai között interakció zajlik
 minden tagnak kialakul a csoportbeli helye a közösen végzett tevékenység során.
 nincsenek kialakult céljai; a csoport tagjai különféle tevékenységek közepette
élnek együtt.
 nincsenek alá- és fölérendelések benne, vagy ha vannak, ezek csak rejtett
hálózatot képeznek (vö. a közösség „rejtett hálózata").
 a csoport a szociális tanulás eredeti terepe, amelyben mindenki tanító és tanuló is
egyben, és amelynek ún. rejtett tanterve nem más, mint maga a kultúra, amely a
csoport tagjait összetartja.

A társadalomkutatás tudományos eszközökkel elemezni kezdte az emberi együttélésnek az

ősi alapformációit.  csoportkutatás  A kutatások rámutattak arra, hogy ez a közösségi
forma (csoport) máig hat; tulajdonképpen meghatározza egyéni cselekedeteinket, sőt a
módot, ahogy személyiségünk „kiemelkedik" a közösségből.

Szervezet

 a szervezet az emberi együttműködés formája.

 arra alakult ki, hogy megossza és koordinálja a munkát.
 a szervezet célcsoport: vagyis mindig egy cél elérésére jön létre.
 céljai rendezik össze a szervezet pozícióit.

4
  a szervezet nem egyének, hanem ún. pozíciók együttese (szemben a csoporttal). A
pozíciókhoz szerepek társulnak, maguk a pozíciók egy–egy szervezeten belül
hierarchikusan rendeződnek el.
 A szervezet szükségleteket elégít ki: a szükségletet kielégítő tevékenységet
funkciónak nevezzük.
 A manifeszt funkciót megfogalmazzák, nyilvánossá teszik. A szervezet latens
funkciói ezzel szemben olyanok, amelyeket a szervezet hivatalosan nem vállal. A
kétfajta funkcióból tevődik össze a szervezet tényleges funkciója. A tényleges
funkció a szervezet valóságos megjelenési formája a társadalmi környezetben.

Társadalom

 A szociálökológiai megközelítés a társadalmat olyan emberi együttélésnek tartja,

amely mindig adott földrajzi térben valósul meg.
 A társadalom strukturális megközelítése a társadalmat egybetartó viszonyokat
vizsgálja, és ezek mentén tárja föl a társadalom tagoltságát.
 A politikai megközelítés kulcsfogalmai a javak, az érdek és a hatalom. Segítségükkel
a társadalmat különböző paradigmák szerint lehet leírni: mint harcot, mint
társasjátékot, mint alkut, mint színházat.

Az informális és nem informális nevelés szociológiája

 család

A család funkciói közül a biológiait, a gazdaságit és a társadalmit emeltük ki. A biológiai

funkcióról már említést tettünk (a család olyan csoport, amely önmagából rekrutálódik). A
gazdasági funkció a családnak a társadalmi termelésben betöltött szerepére utal. A
nevelésszociológus számára természetesen a társadalmi funkciók a legfontosabbak, közülük is
a szociális tanulás, a szocializáció.

 szomszédság
 munkahely
 vallás
 média

Formális nevelés szociológiája

 oktatási/nevelési intézmények – ezek olyan szervezetek, melyeknek „hivatása” a

nevelés
5
  Iskola és a helyi társadalom
 Iskola és az állam

Informális és formális nevelés. Ez a tér a szociális tanulásunk színtere. A szociális tanulás –

mint láttuk – az egy térben élő és tevékenykedő egyének és csoportok közé való
beilleszkedés.

Informális nevelés.

Az egyén első két közössége a család és a kortársak. Rajtuk kívül azonban más csoportoknak
is tagjává válik (ismerős járókelők, környékbeli dolgozók stb.) Mihelyt az egyén interakcióba
lép velük – köszön nekik, megszólítja őket, válaszol kérdéseikre –, azok a normák, minták és
tapasztalatok, amelyek a szomszédokat összekötik, egymásra, az egyénre is hatni kezdenek.
Ezzel kezdi meg az egyén a beilleszkedést a szomszédság kultúrájába. Ezt a folyamatot
informális nevelésnek is nevezik (vö. Szociális és/vagy csoporttanulás).

Nem formális nevelés.

Nemcsak emberek csoportjai veszik körül az egyént a szomszédságában, hanem bizonyos

szervezetek is (szolgáltatások, közlekedés, információ, igazgatás, szabad idős és ún.
„kulturális" szervezetek). Fontosságuk a szociális tanulás szempontjából nem kisebb, mint az
előbb említett csoportoké. Ezekben a szervezetekben tanul az egyén tájékozódni a helyi
társadalmon túl is. E szervezetek ezt a szociális tanulást csupán mellékesen látják el –
miközben fő hivatásuk szerint ügyintéznek, szolgáltatnak vagy szabad idős elfoglaltságokat
rendeznek. Az e szervezetekben folyó tanulást nevezzük – szemben az informális neveléssel –
nem formális nevelésnek.

Formális nevelés.

Vannak olyan szervezetek, amelyeknek a fő hivatása (hivatalos funkciója), hogy a gyereket és

a fiatalt bevezessék a társadalomba. Elsősorban az oktatási és/vagy nevelési intézményekre
gondolunk. Ezekben a szervezetekben folyik a formális nevelés.

Nevelésszociológiai kutatások

A nevelésszociológiai kutatások a társadalmi egyenlőtlenségek, a mobilitás és a szelekció

problematikájára keresik a válaszokat.

 A társadalmi egyenlőtlenségektől az esélykülönbségekig

6
A nevelésszociológiai kutatások jelentőségét ebben a vonatkozásban az adja, hogy a
szociokulturális háttérből adódó iskolai problémák feltárásával, értelmezésével és megoldási
módok keresésével az esélykülönbségek csökkentéséhez, pedagógiai kezeléséhez járul hozzá.

Főbb elméleti orientációk és kutatási területek

 A nevelésszociológia korai képviselői elsősorban az oktatás társadalmi kontrolljához

kapcsolódó kérdéseket helyeztek vizsgálataik középpontjába.

Az érdekelte őket, hogy:

o az iskolarendszer hogyan szocializálja a jövő állampolgárait,

o hogyan erősíti meg a társadalomban uralkodó domináns ideológiákat,
o hogyan gondoskodik az egyének megfelelő társadalmi státusba kerüléséről.

 A konfliktuselméletek hatását mutatják azok a kutatások, melyek a társadalmi

csoportok közötti egyenlőtlenségek iskolán keresztüli újratermelődését vizsgálják. 
rejtett tanterv
 Szociálpszichológiai elméleti háttérrel az iskola világának feltérképezése is megindult.
A kutatók érdeklődése az iskolában eltöltött évek felé fordult: hogyan befolyásolják az
egyént, milyen interpretációkat kínálnak a tanulók értékvilágához, attitűdjeikhez és
aspirációs hajlamaikhoz.
 Kritikai szociológiai alapú kutatások.  A kutatások arra irányultak, hogy milyen
mechanizmusok segítik a társadalom domináns értékeinek közvetítését az oktatás
tartalmában, szervezetében, módszereiben és kommunikációs mintáiban. A különböző
típusú szelekciós mechanizmusok feltárásával a 20. század második felére új
megvilágításba került az iskola társadalmi mobilitásban játszott szerepe is.
Az iskolai szelekciós mechanizmusok feltárását több kritikai indíttatású kutatás is
feladatának tartja. Arra a következtetésre jutnak, hogy az iskola a társadalmi
különbségeket képességbeli különbségekké transzformálja.
Ferge Zsuzsa  az általános iskoláztatás teljes körűvé tétele nem vezetett el a
társadalmi egyenlőséghez.
Róbert Péter 1945-től az 1980- as évek végéig kíséri figyelemmel az iskolai
végzettség származás szerinti meghatározottságát.
Kozma Tamás (1998/2003) oktatáspolitikai nézőpontból tekint a társadalmi és iskolai
egyenlőtlenségekre.

7
  Némely kutató abban látja az eltérő iskolai teljesítmények társadalmi tartalmát, hogy
az iskola előnyt biztosít a középrétegekre jellemző jövőre orientált szemléletmódnak,
és ezáltal kerülnek hátrányba az inkább jelenre orientált, szűkebb időhorizontú alsóbb
társadalmi csoportok gyermekei.
 Más kutatók viselkedésbeli különbségekkel magyarázzák a tanulmányi eredmények
társadalmi tartalmát.
 A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskolai teljesítmények egymásra
vonatkoztatásának harmadik csoportjához azokat a kutatásokat sorolhatjuk, amelyek a
teljesítményorientáció különbözőségeiben látják az iskolai karrier ívének
formálódását.
A nevelésszociológiai kutatások jövőbeli orientációi
 Az iskola társadalmi kontextusú szemlélete továbbra sem veszít jelentőségéből. Ezt
azokkal a társadalmi igényekkel magyarázhatjuk, melyek szerint a társadalmi
problémák az oktatási rendszer közvetítésével oldhatók meg. Ezért a
nevelésszociológiai kutatások témakörei az alapvető társadalmi problémákra irányuló
változatlan figyelmet mutatják (társadalmi egyenlőtlenség, mobilitás, szelekció–
szegregáció), melyek mellett más, társadalmi problémának tekintett jelenségekre
irányuló vizsgálatok (pl. alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás, előítéletesség,
többségi-kisebbségi kultúra, tolerancia–intolerancia, szexuális orientáció,
egészségesség–életmód–életminőség stb.) is megjelennek.
A kutatások egészen új irányát jelöli ki a technológiai fejlődés.
Kutatás módszertana
Kutatási terv készítése
 A kutatás témája– Mit vizsgálunk? (a kutatási téma megjelölése) Miért érdemes
vizsgálni? (indoklás) Relevancia?
 A kutatás célja (konceptualizálás  meghatározzuk a vizsgálandó fogalmak és
változók jelentését, operacionizálás  a fogalmak mérhetővé tételét, az eljárások,
műveletek meghatározását jelenti)
 A kutatás előzményei (kutatások, szakirodalom)
 Kulcsfogalmak
 A kutatás kérdései
 A kutatás hipotézisei

8
  A kutatás módszerei (szociometria, kisérlet, kérdőíves vizsgálatok, kvalitatív
terepkutatások  megfigyelés, interjú, beavatkozás mentes vizsgálatok 
tartalomelemzés, meglévő statisztikák elemzése, történeti összehasonlító elemzés)
 A kutatást akadályozó lehetséges problémák
 A kutatás menete – időbeli ütemezés: tevékenység időpont (Gantt)
 A kutatás költségigénye
Az emberi megismerés („a valóság keresésének”) útjai:
 Közvetett ismeretszerzés Konszenzuális valóság Másoktól származó tudás,
melyet a többség elfogad (megegyezés, bizalom)
 Közvetlen ismeretszerzés  Tapasztalati valóság  Hitek és meggyőződések,
melyeket tapasztalataink alapján vélünk.
A társadalomtudomány alapjai
 A társadalomtudomány pillérei:
o logika (ésszerűség) logiko-empirikus
o megfigyelés
Társadalomtudományi elmélet: a társadalmi élet szabályszerűségeinek leírására törekszik
„a trivialitás vádja” (bizonyos összefüggések magától értetődőnek tűnnek).
A társadalomtudós egy csoport életének természetéről fogalmaz meg elméleteket, nem
egyénekről.
A társadalomtudományi elméletek: a változók nyelvén íródnak, a változókat és a köztük lévő
összefüggéseket írják le.
 Változó – attribútum /kategória, érték/ (pl. életkor – fiatal, középkorú, idős)
Változók típusai:
o Független változó - amiből
o Függő változó – amire
Deduktív módszer
 A tudományos kutatás hagyományos modellje
 Valamilyen elméletből indulunk ki, ezt alkalmazzuk a konkrét esetre
Lépései:
 Elméleti hipotézis
 Fogalmak operacionalizálása
 Empirikus hipotézis megfogalmazása
 Empirikus adatok gyűjtése

9
  Hipotézisek empirikus ellenőrzése
Induktív módszer
 A megfigyelt adatokból indulunk ki, és olyan általánosításokat fogalmazunk meg,
melyek megmagyarázzák a megfigyelt objektumok között tapasztalt összefüggéseket
Lépései:
 Megfigyelésekből általánosítások megfogalmazása
 Elmélet létrehozása
A megismerési folyamat felépítése
1. Kutatási terv
2. Konceptualizálás, operacionalizálás, mérés
3. Mintavétel
Kutatási célok:
 Felderítés
 Leírás
 Magyarázat
Elemzési egységek:
 Egyének
 Csoportok pl: családok, baráti társaságok, városok
 Szervezetek pl: vállalatok, iskolák, egyetemek, egyházak
 Társadalmi produktumok objektumok (pl. könyvek, vezércikkek, épületek), társadalmi
interakciók (pl. házasságkötés, egyetemista tüntetések, barátválasztások)
Nevelésszociológiai kutatásra példa:
OKTATÁSI EGYENLŐTLENSÉGEK EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
EDUMIGROM (Ethnic Differences in Education and Diverging
Prospects for Urban Youth in an Enlarged Europe)
- 2008-2011
- Anglia, Dánia, Franciaország, Németország, Svédország, Csehország, Szlovákia,
Magyarország, Románia
- 14-17 évesek
- Milyen tényezők befolyásolják hátrányosan az ún. látható kisebbségiek (másodgenerációs
bevándorlók és romák) iskolai sikerességét?
- kérdőív, interjú, megfigyelés
- Magyarország: 2 középváros
- eredmények: Esély, 2013/2.

10
Fő következtetések
A másodgenerációs bevándorlók és a roma tanulók és többségi társaik oktatási feltételei
között jelentős egyenlőtlenségek állnak fenn, amelyek hátrányosan érintik az etnikai
kisebbségieket mind a tanulási teljesítmény, mind a továbbtanulási esélyek terén.

A nyilvánvaló különbségek mögött meghatározó erővel hatnak azok az egymásra

kölcsönhatással bíró szociális, gazdasági és kulturális tényezők, amelyeket tovább erősít az
etnikai/szociális alapon létrejövő, iskolák közötti és iskolán belüli szelekció, amely nem
független az iskolát körülvevő társadalmi közhangulatban megjelenő esetleges
diszkriminációs
törekvésektől és az adott kisebbségek mindezekre adott válaszreakcióitól, identitás-
stratégiáitól.

11