Banán

A banán a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növények
nemzetsége a banánfélék (Musaceae) róluk elnevezett családjában. A világ legmagasabb egyszikű, lágy
szárú növénye.

Etimológia
Világszerte használt neve nyugat-afrikai, feltehetőleg volof eredetű

Megjelenése, felépítése
A fatermetű növény 3-10 méter magas
törzse valójában áltörzs, ami a felállva
egymásra boruló, egymást spirálisan
követő levelek kemény hüvelyeiből
alakul ki. A szabadban levéllemezei
többnyire tagoltak, mivel erősebb szél
hatására a levélerek között a levél
felhasadozik. Gyökérzete a föld
alatti gyöktörzsből (rizóma) ágazik
szét.
A 2 m hosszt is elérő, lecsüngő,
összetett fürtvirágzata hosszú
virágtengelyen, a csőszerű áltörzsön
áttörve nő ki annak közepéből. A gazdagon elágazó, egylaki virágzatban fölül nőnek a porzós, alul a termős
virágok — a virágzat alsó 1-12, spirálisan elhelyezkedő ágán többnyire 14-18, párosával növő virággal.
[1]
Minden részvirágzatot egy-egy lila murvalevél ölel körül.
Termése bogyótermés (tulajdonképpen áltermés). A többnyire 10–15 cm hosszú, hajlott, sokszögletű,
tompa végű, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el. A vadbanánok gyümölcsében nagy,
kemény magok találhatók, a termesztett triploid változatok magtalanok.

Életmódja, termőhelye
A banán trópusi növény; kevéssé fagyálló.
9-10 hónapos korában virágzik, méghozzá fokozatosan, alulról fölfelé. Termése kb. 3 hónap alatt érik be;
ezután az áltörzs elpusztul, és a rizómából új növény sarjad. A vadon élő fajokat kis madarak porozzák be.
[2]

A termesztett, magtalan fajokat vegetatívan, sarjaztatva szaporítják. Ezek a termesztett banánfajok egy-egy
közös ős klónjai, amelyek betegségekkel szembeni ellenálló képessége elmarad a vad ősökétől.

Fontosabb fajok és felhasználásuk

A banánt Carl von Linné svéd természettudós eredetileg két csoportba sorolta: főzőbanán (wd) és
desszertbanán.

A nemzetségükbe több mint hetven faj és hibrid tartozik.

Étkezési banán
A legfontosabb gyümölcstermő faj az étkezési banán (Musa x paradisiaca). Termésének
főleg keményítőtartalma jelentős. Évi 50–70 kg gyümölcsöt érlel.
  Jellegzetes zamatú húsát frissen fogyasztják vagy szárítva (lisztként, illetve pehelyként)
forgalmazzák.
 A zölden szedett, éretlen gyümölcsöt az értékesítés helyén utóérlelik.
 A zöld banán 90-95% relatív páratartalmú térben 14-15 °C-on 10-20 napig tárolható. Éretten
13-16 °C-on tanácsos tartani, mert 13 °C alatt szürkül. Így 5-10 napig tartható el.

A kevéssé édes, de nagy keményítőtartalmú változatokat a krumplihoz hasonlóan sütve, illetve főzve,
köretnek eszik. Egyes fajtáival állatokat takarmányoznak. Az Ugandában és Tanzániában termő fajokból
sört főznek.[3]

Ennek legédesebb (legtöbb cukrot tartalmazó) fajtáját régebben Musa sapientum néven megkülönböztették
az alapfajtól; ez a név mára már nem használatos.