Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Játék- és bábterápia

12.1 Gyógypedagógiai intervenció és terápia

ANGY-SZIK-9023

Kovács Viktória
EWUA86
Gyógypedagógia szak (AS-LÁ)
Nappali tagozat
Tartalomjegyzék
Történeti áttekintés .................................................................................................................3
A terápiás módszer bemutatása ...............................................................................................3
Terápiás indikációk .................................................................................................................4
Kompetenciák, kompetenciahatárok ........................................................................................4
Képzési/képződési lehetőségek .................................................................................................5
Felhasznált irodalom ...............................................................................................................6
Történeti áttekintés

A bábjáték, mint művészeti tevékenység, már az ókorban is jelen volt, ugyanakkor terápiás
módszerként való alkalmazása csak az 1900-as években kezdődött meg. Többek között
Sigmund Freud, Jane Piaget, Anna Freud és Virginia Axline voltak azok a szakemberek, akiket
foglalkoztatott a gyermekek játékának hatása a szellemi fejlődésre. Bár más-más alapelvek
mentén vizsgálták a jelenséget, az egyértelműnek tűnt, hogy ez a gyermeki tevékenység
egyfajta csatornaként szolgál az érzelmek kifejezésében és megélésében, a frusztráció
levezetésében.

Sigmund Freud volt az első, aki 1909-ben dokumentált egy olyan esetet, ahol egy gyermek
fóbiáját terápiás célzatú játéktevékenységen keresztül próbáltak feloldani. Pár évvel később
Melanie Klein már játékhelyzetekben vizsgált 6 év alatti gyermekeket, Anna Freud pedig
beépítette ezt a szakemberek eszköztárába egyfajta olyan kapcsolódási lehetőségként, amely
megalapozta a terapeuta és a gyermek közötti bizalmat és kötődést. Az elkövetkezendő években
egy rendkívül színes, szerteágazó terápiás módszerré vált a játék-, illetve a bábterápia, s
napjainkban is előszeretettel alkalmazzák terapeuták, pedagógusok és szakemberek ezeket a
módszereket, hiszen a gyermekkel remekül lehet játékon keresztül kapcsolódni, emellett pedig
lehetőség adódik megfigyelni és támogatni őket az élmények feldolgozásában.

A terápiás módszer bemutatása

A játék- és bábterápia egy művészetterápiás módszer, amelynek keretein belül a gyermek

szabad játékon keresztül élheti meg érzelmeit, dolgozhatja fel élményeit és fejezheti ki magát.
Ehhez fontos, hogy a szakember előzetesen megteremtsen egy biztonságos környezetet.

A terápiás helyiség gyakran egy színes, játékos, jól felszerelt szoba, ahol a gyermeknek szabad
mozgást biztosítanak és lehetősége van kreatív önkifejezésre. Az eszközök általában különböző
típusú játékok, építőkockák, rajzeszközök, mesekönyvek, valamint különféle plüssállatok,
bábfigurák. A gyermek szabadon választhat a rendelkezésre álló játékok közül, és kifejezheti
magát azáltal, hogy játszik vagy interakcióba lép ezekkel. A játék során a terapeuta figyeli a
viselkedését, érzéseit és reakcióit, és segít neki az élmények feldolgozásában és megértésében.
Nem irányítja vagy befolyásolja a játékot, hanem inkább támogatja és bátorítja a gyereket, hogy
felfedezze és kifejezze önmagát.
Terápiás indikációk

A gyermekek nem mindig tudják szavakba önteni az érzéseiket, főleg olyan esetekben, ahol a
verbális kommunikáció korlátozott vagy nehéz, illetve, ha a háttérben valamilyen trauma,
pszichés probléma áll. A családban történő konfliktusok, változások (ilyen lehet a válás vagy
kistestvér érkezése) vagy veszteségek (jellemzően a haláleset) jelentős stresszt okozhatnak a
gyermekek számára. Ez a módszer lehetőséget kínál nekik arra, hogy biztonságos környezetben
fejlődhessenek az érzelemszabályozás, az önértékelés és szociális készségek terén, miközben
segítséget kapnak a stressz kezelésében és a félelmek leküzdésében is.

Ez csak néhány példa a játék- és bábterápia alkalmazási területeire. Fontos megjegyezni, hogy
minden egyes eset egyedi, és a terápiás megközelítést mindig a kliens egyéni szükségleteihez,
helyzetéhez kell igazítani.

Kompetenciák, kompetenciahatárok

A szakembernek számos kulcsfontosságú kompetenciával kell rendelkeznie annak érdekében,

hogy hatékonyan tudjon segíteni a gyermekeknek a terápiás folyamat során. Elsősorban fontos,
hogy alaposan ismerje az életkori sajátosságokat, a fejlődési folyamatokat és a
gyermekpszichológiát, illetve, hogy megértse a gyermek viselkedését, érzéseit, illetve azokra
megfelelően tudjon reagálni. Továbbá fontos, hogy meg tudjon teremteni egy támogató és
empatikus légkört, amelyben a gyermekek biztonságban érezhetik magukat és szabadon
kifejezhetik az érzelmeiket.

A terapeuta rugalmassága és kreativitása is létfontosságú a terápia során. A terápiás folyamat

dinamikus és változékony, emiatt képesnek kell lennie alkalmazkodni a gyermekek egyedi
igényeihez és reakcióihoz. Ez magában foglalja a terápiás tevékenységek és játékok rugalmas
beállítását, valamint az új megközelítések és technikák kreatív alkalmazását, ezáltal
megfelelően tud reagálni a gyermekek változó igényeire és kihívásaira.

Ugyanakkor fontos, hogy a terapeuta tisztában legyen saját határaival és korlátaival. A terápia
során ügyelnie kell arra, hogy ne lépje át a szakmai határokat, és ne vállaljon olyan szerepet,
ami túlmutat a terápiás kapcsolat keretein. Ez jelentheti a személyes kapcsolatok fenntartásának
korlátozását a kliensekkel, valamint az érzelmi határok megtartását annak érdekében, hogy a
szakember ne vállalja magára a kliensek problémáit vagy felelősségét.
Emellett elengedhetetlen, hogy a terapeuta rendszeresen reflektáljon a saját élményeire,
tapasztalataira, és szükség esetén konzultáljon más szakemberekkel vagy kérjen segítséget a
nehézségek kezelésében.

Képzési/képződési lehetőségek

A magyar felsőoktatás színterén bizonyos egyetemek szakirányú továbbképzéseket kínálnak

játék- és bábterápia területén. Ezek a képzések mélyebb elméleti és gyakorlati ismereteket
nyújtanak a terápiás módszerek és technikák témakörein belül. Emellett megrendezésre
kerülnek különböző workshop-ok, alkotóműhelyek szakmabelieknek és pedagógusoknak,
illetve konferenciák keretein belül is lehet új tudásra szert tenni.
Felhasznált irodalom
1. Láposi, T. (2024). A bábozó gyerek titka, avagy a bábu mint a lélek kihangosítója.
Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, 9(4), 99-117.
https://doi.org/10.18458/KB.2023.4.99
2. Zsuga, J. (2022). A bábterápia és a sématerápia szinergizmusainak ötvözése a
pszichoterápiás munkában. Egészségügyi Innovációs Szemle, 1(1).
https://doi.org/10.56626/egis.v1i1.11185
3. Koukourikos, K., Tsaloglidou, A., Tzeha, L., Iliadis, C., Frantzana, A., Katsimbeli, A.,
& Kourkouta, L. (2021). An Overview of Play Therapy. Materia socio-medica, 33(4),
293–297. https://doi.org/10.5455/msm.2021.33.293-297
4. Korsós, N. (2022). „Felszabadító érzés a bábokon keresztül közvetíteni az érzéseinket”
– interjú Kiss Ágnessel a bábterápiáról. Impulzív életmód magazin.
https://www.impulzivmagazin.hu/felszabadito-erzes-a-babokon-keresztul-kozvetiteni-
az-erzeseinket-interju-kiss-agnessel-a-babterapiarol/