1.

A görög és római polgáreszmény

- fénykorában az athéni és a ró mai á llam egyará nt a tulajdonnal rendelkező polgárok

ö sszetartá sá nak kö szö nhette erejét, az uralkodó korlá tlan, erő szakos hatalmá n alapuló despotikus
á llamokná l sikeresebb kö zö sséget tudtak kiépíteni az alsó bb néprétegek mindkét helyen fel tudtak
emelkedni a nagybirtokosok mellé, így nagy létszá mú volt az azonos jogokkal rendelkező k rétege;
mindkét á llamban meghatá rozó lépés volt az adósrabszolgaság (a fizetni nem tudó k szolgasá gba
vetésének) eltörlése, ezzel gá tat vetettek annak, hogy a lakosok tö megei fü ggésbe kerü ljenek a gazdag
kisebbségtő l

- jellemző kü lö nbség a két á llam kö zö tt, hogy Rómában a fö ldbirtokos arisztokrá cia meg tudta ő rizni
vezető szerepét; elitvezérelt állam volt, az athéniek á llamá ban ehhez képest kisebb volt a vezető knek
való alá rendeltség

Az athéni polisz A római köztársaság

(Kr. e. V. sz) (Kr. e. V.-II. sz)
- tagolt tengerpart, sok ö bö llel és kikö tő vel, - tagolatlan tengerpart, széles
1. Földrajzi kevés szántóföld, sok apró sziget szántóföldek, kevés, nagy terü letű sziget
elhelyezkedés (Szicília, Szardínia, stb.)
- Kr. e. 1000 utá n a népesség nagymértékű - a ró mai tá rsadalom a kezdeti idő kben az
nö vekedése, a fö ld csekély eltartó képessé- elő kelő k kö zé sorolt, nemzetségekbe
ge kivá ndorlá shoz vezetett a gö rö gö knél, tö mö rü lő patríciusokból és a tő lü k kívü l
tö bb szá z éven á t tartott a á lló tö megekbő l, a plebejusokból á llt
gyarmatosítások folyamata
a plebejusok, habá r katoná skodó szabad
az itá liai, fekete-tengeri, egyiptomi stb. parasztok voltak, nem rendelkeztek teljes
gyarmatokon megtermelt gabona behoza- polgá rjoggal, nem részesü lhettek a ró mai
tala nö velte a szá llító kereskedő k és a á llam á ltal meghó dított kö zfö ldekbő l, nem
cseretermékeket elő á llító haszná t, vehettek részt a népgyű lésen nö velte a
csö kkentette a helyi fö ldbirtokos sú lyukat a bronzná l olcsó bb vasfegyverek
2. Az állam arisztokrá cia gazdasá gi sú lyá t elterjedése, képesek voltak felfegyverezni
megerősödése magukat és fenyegető zhettek a katonai
- a tö megek gazdasá gi sú lyá nak nö vekedé- szolgálat megtagadásával és a vá rosbó l
se a politikai életbe való beleszó lá sukhoz való kivonulá ssal
vezetett: Szolón a VI. szá zad elején
eltö rö lte az adó srabszolgasá got és vagyoni sorozatos tiltakozá saik sikerrel já rtak:
alapon hatá rozta meg a politikai jogokat; tisztségeket viselhettek, idő vel elérték, hogy
Kleiszthenész a VI. szá zad végén eltö rö lte a há zassá got kö thessenek patríciusokkal,
vagyoni megkü lö nbö ztetést is, az azonos tö rö ljék el az adó srabszolgasá got és
jogokra alapozva létrehozta a demokrá ciá t, maximá ljá k a kö zfö ldekbő l igénybe vehető
mely Periklész alatt élte fénykorá t terü let nagysá gá t az egyenlő hozzá férés
érdekében
3. Az állam - demokratikus á llam (a szabadok kö zt - timokratikus á llam (a jobb vagyoni
többségben lévő kézmű ves – paraszti réteg, helyzetű eknek nagyobb beleszó lá sa van a
felépítése a démosz szavazata dö nt) kö zü gyekbe)

- a legfőbb hatalom a tö bb ezer fő s - a legfőbb hatalom a 300 fő s

népgyűlés kezében van (elű zheti
az egyeduralomra tö rő vezető ket
cserépszavazá ssal)
- a napi ü gyeket az ö tszá zak taná csa
(a bulé) vitte, fő bb ü gyekben nem
volt dö ntési joga,
szenátus kezében van (tagjai a
leggazdagabb nemzetségfő k)
- a népgyű lés befolyá sa kisebb, a
gazdagabbak tö bb szavazattal
rendelkeznek a dö ntéshozatalná l
 tö rvényjavaslatokat nyú jtott be a
népgyű lésnek
- az állam vezetése megoszlik a kü lö nbö ző vá lasztott konzul vezette, há ború s veszély
tisztségviselő k kö zt (tíz sztratégosz
(hadvezér), kilenc arkhó n (bíró ), stb.)
oka: a vezető k ellenő rzése, levá ltható sá ga
- szétaprózott, vitá kon alapuló ügyinté-
zés, kö rü ltekintő , de vontatott
4. Az állam - a tisztségviselést vá llaló knak az á llam
működése napidíjat fizetett, így a szegényebbek is
részt vehettek a politikai életben, a
gazdagabbaknak adakozá st írtak elő
5. A háború - erős hadiflotta, alapjá t a kereskedő k, a
kézmű vesek és az evező sö k képezik
viselése
- a gazdasá g forrá sa a kereskedelem és a
tengerek feletti uralom + a szö vetségesek
adó fizetése
6. A
az anyavá ros gyarmatairó l szerzi be a
foglalkozások gaboná t, otthon erő sö dik a kézművesség, a
értéke hajóépítés, az építészet + belterjes
(kevesebb terü letet intenzíven kihaszná ló )
mező gazdasá g (olajbogyó , zö ldség,
gyü mö lcs)
- az isteneknek kijá ró tiszteletadá s a
közösség ünnepe, jellemző en egybekö tik a
szó rakozá ssal (olimpia, színhá z,
kö zlakomá k)
7. A vallás
- tornacsarnokok a sport jelentő s
részben verseny (olü mpiai já tékok) az
8. Testedzés egymá s kö zti békés vetélkedés jegyében
- demagóg politikusok fellépése, a
szavazatok megvá sá rlá sa a Spá rta elleni veszteségeket szenved a fö ldbirtokos
peloponnészoszi háborúban nagy
veszteségeket szenved a kézmű ves és a
paraszti réteg, nehezebben tudja
felfegyverezni magá t a széthú zó vá rost hasznot, az á llamnak adott kö lcsö n fejében
9. Az állam meghódítja a szabad parasztokat hadba
bukása vonultató makedó n kirá ly, II. Philipposz, adó bérleteket szereznek a meghó dított
Nagy Sá ndor
apja
- egy tisztséget kevesebben tö ltenek be, a
vezetők hatásköre nagyobb, mint a
gö rö gö knél az á llamot két, egy évre
esetén fél évre diktá tort vá laszthattak
- erős hivatalnoki ügyintézés, a tá rsadal-
mi és a politikai tekintélynek nagy szerepe
van
- a tisztségviselésért nem járt fizetség, így
csak a gazdagabbak vá llaltá k; nincs akkora
korrupció , mint a gö rö gö knél, az
á llamérdeket mindenek elé helyezik
- erős szárazföldi hadsereg, alapjá t a
fö ldbirtokos parasztok képezik
- a vagyon alapja a földművelés, az
ingatlanok adásvétele, a katonai erények a
fö ldmű velésbő l erednek; az iparosok
javarészt bérmunká sok, tá rsadalmi rangjuk
alacsony
a hó dítá sokkal az agrá rvagyont
jelentő sen nö velte a kereskedelem
kiterjedése
- az istenek tisztelete állami szertartáso-
kon tö rténik, a papi rend kö zremű kö désével,
a cél az á llampolgá rok fékentartá sa és
félelemben tartá sa az istenek haragjá tó l
- családi – házi istenek szá mon tartá sa, az
ősök kultusza meghatá rozó , érdemeikre
á llandó an hivatkozni kell
- hadgyakorlatok, kiképzések a sport
jelentő s részben lá tvá nyossá g
(fogathú zá sok, gladiá torjá tékok), amit a
vezető k a tö megek szó rakoztatá sá ra
rendeznek meg
- a Karthá gó elleni háborúban nagy
parasztsá g, növekszik a nincstelen,
befolyá solható tö meg, a plebs szá ma a
hó dítá sokbó l a gazdag szená tori rend hú z
rá teszik a kezü ket a kö zfö ldekre +
terü leteken az államérdek
visszaszorul, az egyéni politikai érdek nő,
a vezető politikusok belharca, a
polgárháború utá n létrejö n az
egyeduralom (Caesar), majd a császárság
(Augustus)