kombinálásával, azaz szóalkotással.

I. SZÓTEREMTÉSSEL KELETKEZETT SZAVAK

Amikor egy teljesen új hangsor jön létre. Mára nagyon ritka, hogy ilyen módon
keletkezne új
szó. Főként az indulatszók, hangutánzó és hangulatfestő szavak keletkezésének módja
ez. II. SZÓALKOTÁSSAL KELETKEZETT SZAVAK
Amikor a nyelv már meglévő elemeinek segítségével hozunk létre új szavakat.
1. Szóképzés
Az a szóalkotási mód, amikor egy alapszóhoz képzőt illesztünk, így képzett szó jön
létre. cukr + ász + -da, vad + -ász.
Míg a termékeny képzőkkel napjainkban is alkotunk új szavakat (pl.: -l→ lájkol,
csencsel), az elavult képzőket már nem használjuk (pl.: -nc→ fegyenc, tanonc)
2. Szóösszetétel
Két vagy több szót egy új jelentésű szóvá illesztünk össze. Az összetett szavak
előtagból és utótagból állnak. Pl.: sokszög, felemás, idegennyelv-ismeret,
testsúlykontroll...stb.
3. Ritkább szóalkotási módok

a) Szórövidülés
A szónak kialakul egy rövidebb változata, amit önálló szóként használunk. Régi
korból példa: kegyelmed→ kelmed→ kend. Ma gyakori szóalkotási módszer, főként a
bizalmas köznyelvben. (pl.: köszönöm→kösz, tulajdonos→tulaj, laboratórium→labor,
professzor→prof)
b) Szóhasadás
Egy szónak több alakváltozata is kialakulhat. Esetenként a kétféle alakhoz kétféle
jelentés társul. Pl.: púp/búb, csekély/sekély, vigyorog/vicsorog, gomb/gömb,
dulakodik/tülekedik...stb.
c) Mozaikszó-alkotás
A mozaikszók úgy jönnek lé