Málna

A málna (Rubus idaeus), a Dunántúl egyes részein

elterjedt népies magyar neve a
„Boldogasszony csipkéje” és a himpér, a német
Himbeere (szarvastehénbogyó) szó alapján.
[1]
Magyarországon őshonos, föld
alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje.
Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul
gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig
virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy
bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló
terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a
vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A
gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik.

Már az ókorban is gyógynövényként volt ismert.

A középkorban elsősorban kolostorokban foglalkoztak vele. Carolus Clusius már 1601-ben
különbséget tett vörös és sárga fajták között.[2]

Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a

mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza.
Nem él Portugáliában, Izlandon,
és Skandinávia északi részén. Amerikában őshonos
fajtája a fekete málna.
Név

A latin Rubus idaeus név visszavezethető Pedaniosz Dioszkoridész i. sz. 50-68 között
keletkezett De materia medica[3] c. művére, de lehetséges, hogy a görög
orvostól, Krateuastól származik (kb. i. e. 100)[4] Caius Plinius Caecilius Naturalis historia (kb.
i. sz. 77.) c. művében két helyen is említi a növényt és azt írja, hogy a görögök „Idaeus rubus“
néven ismerik,[5] mert csak Idában terem.[6] A fajta neve valószínűleg a Troászban (ma
Törökország területén) lévő Ida-hegységről kapta a nevét, mert csak ez a hegység fekszik a
málna előfordulási területén, miközben a Krétában található, Idának is nevezett Psziloritisz-
hegység széles körzetében a faj hiányzik.[7]
Előfordulás

A vad málna Európa mérsékelt övi részében a boreális

zónáig és Nyugat-Szibériáig előfordul. A mediterrán
zónában dél felé haladva megjelenése egyre ritkább, és
a hegységben a montán övtől a szubalpin régiókhoz
kötődik. Az Alpokban 2000 m magasságig
megtalálható. Telepítették továbbá Észak-Amerika
keleti részén, Grönlandon és Új-Zélandon is.
Termesztése

A málna egy gyümölcs, amely számos helyen

termesztik a világban. 2021-ben a málnát több mint 40
országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 886 ezer tonnát.

A világ legnagyobb málna termelői közé tartozik Oroszország, Mexikó, Szerbia,

Lengyelország és az Egyesült Államok. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az
első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország, Mexikó és Szerbia az éves termés több mint felét
(53%) adták a világ málna termelésének.
Érésben lévő málna júniusbanVadmálna (Rubus idaeus) bokor
Élőhely

A málna pionír élőlényként megjelenik fátlanított

terepen. Félárnyékos fekvésű, nitrátgazdag talajban
tenyészik, például magas páratartalmú és hűvös nyári
hőmérsékletű tisztásokon és erdőszéleken. A málna
nem tűri a talajvizet, mert érzékeny a gyökerek
megbetegedéseire.[9]
Rendszertan

A málna rendszertanilag az Idaeobatus alnemzetséghez tartozik. Rokonfajok Északkelet-

Ázsiában (Rubus nipponicus) és Észak-Amerikában (Rubus strigosus, Rubus melanolasius)
fordulnak elő.[10]