Debreceni Református hittudományi Egyetem

Magyarnyelv és irodalom tanszék

Probléma felvető kérdések

Beadandó dolgozat

Készítette: Bakos Vivien

tanító szak, angol műveltségterület
Debrecen
2024
1.kérdés
Hasonlítható-e a nyelv az emberi élethez?
Igen, ugyanis mind a kettő múlandó és folyamatosan változik. Az emberi élethez hasonlóan a nyelvek
is ’’élettartamuk” során rengeteg változáson, újításon mennek keresztül, melyek lehetnek pozitívak,
vagy akár negatívak is. Pozitív hatás volt például a XVIII. században bekövetkezett nyelvújítás. A
nyelv mai válzotásait, a szavak folyamatos, értelmetlen rövidítését azonban kifejezetten a negatív
hatások közzé sorolnám. Ugyan úgy, ahogyan az ember életére hatással vannak más emberek, úgy egy
nyelvet is befolyásol a többi nyelv (például jövevényszavak). Egy másik párhuzam az emberi élet és a
nyelv élete között, hogy a nyelvek is képesek a halálra ugyan úgy ahogy az emberek. Számos nyelv
veszett el melyet egykor rengetegen beszéltek, és a mai napig sorra tűnnek el nyelvek sokszor a
tudtunk nélkül. Minden nyelv ahogyan minden ember is egy külön egyéniség és remélem, hogy ezek
az egyéniségek tündökölhetnek a világban és nem válnak az egységesítés áldozatává.
2.kérdés
Harcolhatunk-e a halál ellen az alkotással?
Véleményem szerint nem, legalábbis nem örökké. Egy alkotás lehet bármennyire korszakalkotó,
zseniális vagy gyönyörű, egy idő után a fejlődő közösség számára elavultnak fog számítani, Idővel
minden elértékelenedik még a versek, festvények és más alkotások is. Minden ismert szerzőnek csak
egyes műveit emeljük ki, míg a többi feledésbe merül, az emberi élet előrehaladásával pedig ezen
kiemelt művek is egyre halványodni kezdenek majd, és helyüket át fogják venni az újabb világot
rengető alkotások. A történelmünk végtelen és lehetetlen minden részletére emlékezni, e miatt pedig
minden elfelejtődik egyszer.
3.kérdés
Az írok/költők műveiben foglalt nézetek meghatározzák-e az írót/költőt?
Sok esetben igen ám akadhatnak kivételek. Ha a szocializmus időszakát veszzük példának, ahol a
cenzúrák miatt csak a szocialista nézeteket nem sértő művek kerültek kiadásra. A művészek ebben az
időszakban rákényszerültek, hogy az életbenmaradás érdekében akár a nézeteikkel szembemenő
műveket adjanak ki. Egy másik jó példa lehet a történeteket a ’’gonosz” szemszögéből megíró írok,
akik nem feltétlenül értenek egyet a karakter nézeteivel. Nem minden költő azonosul a verse témájával
(főleg ha esetleg megrendelésre írta azt), és nem minden író a könyve karaktereivel. Bárki képes a
nézeteivel szembemenő művet alkotni, de ekkor azt a kockázatot is vállalja, hogy nem képes beleélni
magát az alkotásba és a végeredmény talán silányabb lehet a megszokott munkáihoz képest.
4.kérdés
Átveszi-e egyszer a ChatGPT a költők/írók munkáját?
Jelenlegi állapotában a ChatGPT a már meglévő könyvek/filmek adatbázisából dolgozik, így
bármilyen történet ötlet, amely megalkotására képes valamely már létező történet hasonmása, vagy
több történet összefűzése. Versek írására bár képes, de a megadott szabályokat (szótagszám, ritmus,
rímképlet) nem képes követni, így bár stílust tud utánozni, értékesnek mondható verset nem képes
létrehozni. Saját kísérleteimből azt vettem észre, hogy új, saját költői képek megalkotására nem képes,
ugyan úgy, ahogy saját történet alkotásra sem. Mai formájában még nem fenyeget minket a költői
szakma a mesterséges intelligencia általi elbitorlása, de sajnos nem tudhatjuk hova fejlődik ez a
technológia és mit tartogat számunkra a jövő.
5. kérdés