http://www.lelkititkaink.hu/ervenyesitsd_magad.

html

Asszertivitás és asszertív
kommunikáció tréning
Az asszertív kommunikáció technikája
Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és a mások érdekeinek
figyelembe vételét, ezáltal elősegíti az erőszakmentes kommunikációt és hosszú távon a szociális
hatékonyságot. Az asszertivitás tanulható, fejleszthető, s elsajátítása elősegíti és megkönnyíti a
konfliktushelyzetek megoldását.

Az asszertivitás és az asszertív kommunikáció hiánya

Előfordult már veled, hogy nem mertél visszautasítani valamilyen számodra kellemetlen, vagy nem a
munkakörödhöz tartozó feladatot, csak hogy ne kelljen vitába szállnod főnököddel?

Azt veszed észre, hogy gyakran kihasználnak, mert nem mersz nemet mondani?

Megesett már, hogy azt tapasztaltad, bármilyen jó szakember is vagy, mégsem tudsz érvényesülni a
munkahelyeden? Esetleg hogy mindig te vagy az, akit soha nem léptetnek elő?

Érezted már valaha, hogy jogos haragodat félsz kinyilvánítani, mert attól tartasz, hogy megbántasz másokat
vagy jelenetet rendezel?

Előfordult veled, hogy észrevetted, hogy egy bolti eladó nem megfelelő minőségű árut próbált megvásároltatni
veled, mégsem tiltakoztál és kérted, hogy cserélje ki?

Inkább írsz levelet vagy e-mailt, minthogy személyesen találkozz valakivel hivatali vagy állásügyben?

Úgy hiszed, mások sokkal talpraesettebbek és meggyőzőbbek, mint te?

Zavarba jössz, ha megdicsérnek, és nem tudod, hogyan is kellene ilyenkor viselkedni?

Bármit kérnek tőled gyerekeid (házastársad vagy partnered), azt megteszed, még akkor is, ha fáradt vagy más
programot terveztél magadnak?

Nos, ha ezek közül a kérdések közül néhányra, esetleg többre is igennel válaszoltál, akkor számodra hasznos
lesz az asszertív (vagyis magabiztos, önérvényesítő) tréningen való részvétel.

Az asszertivitás és az asszertív kommunikáció

Az asszertivitás annyit jelent, mint szándékod és céljaid nyílt, őszinte megfogalmazása, egyenes, világos
kifejezések alkalmazása a beszédben. Az asszertív viselkedés a non verbális kommunikáció keretében
magabiztos fellépésben nyilvánul meg, melynek elemei a következők:

 szavaiddal összhangban lévő testbeszéd,

 nyílt tekintet,
 határozott és nyugodt hang,
 egyenes tartás.
Most talán arra gondolsz, hogy sokszor jobb, ha az ember a népi bölcsességet tartja szem előtt: „Ne szólj szám,
nem fáj fejem”. Talán azt is megkérdeznéd, hogy mi mást tehet az ember, például egy konfliktus helyzetben:
vagy „lenyeli” a dolgokat vagy „kiborul” és veszekszik. Ez sajnos egy közkeletű tévedés. Létezik egy harmadik
megoldás – és ez az asszertív kommunikáció, amely lehetővé teszi, hogy se a saját, se a másik érdekei ne
sérüljenek. Miért fontos ez? Gondolhatnánk, hogy aki mindig készséges, állandóan lehet rá számítani, az egy
kellemes ember – mi ezzel a baj? Természetesen ezzel nincsen gond, azonban hosszútávon az ilyen ember
kiszolgáltatottnak, kedvetlennek, akár depressziósnak érezheti magát, az elfojtott harag érzés miatt gyakran
fájhat a feje vagy a gyomra, tartósan emelkedhet vérnyomása, stb. Ezzel szemben az, aki gyakran
agresszíven viselkedik, az elsősorban nem saját testi-lelki egészségét, hanem másokkal való kapcsolatát
rombolja – így könnyen magára maradhat.

Esetleg az a gondolat foglalkoztat, hogy ha visszahúzódó vagy szorongó embernek születtél vagy életed
folyamán valamiért félőssé, bizonytalanná váltál, akkor számodra nincs megoldás, nem fogsz tudni
magabiztosan fellépni, hiszen esetleg számtalanszor próbáltad már, de csak ügyetlenkedés, dadogás, majd
elkeseredés lett a vége. Talán azt is megfogadtad, hogy soha többé nem kísérelsz meg kérni (pl. szívességet
/előléptetést, stb.) vagy visszautasítani (romlott áru/túlóra, amikor éppen sietnél az előre lefixált programodra,
stb.) dolgokat, és inkább elkerülöd az ilyen helyzeteket (inkább mindent egyedül csinálsz, kizárólag
önkiszolgáló boltba jársz; nem kérsz fizetésemelést vagy előléptetést, stb.). Tudom, hogy számos kétséged van,
én mégis azt mondom, hogy a magabiztos viselkedés megtanulható – gyakorlás kérdése az egész. Ugyanis a
megfelelő viselkedések gyakorlása segít a szorongások oldásában, ezzel ellentétben az elkerülő viselkedés
fenntartja a félelmeket. Egy egyszerű példa arra, hogy a viselkedés megváltoztatása milyen látványosan
befolyásolja az érzelmeinket: próbáld ki, hogy bánatodban a savanyú arc helyett néhány percen keresztül
varázsolj ajkaidra mosolyt – először nehezedre fog esni, majd kis idő multával meglátod, kissé oldódik
rosszkedved, végül talán el is párolog a kezdeti bánatos hangulat. Így van ez a szorongó, bizonytalan magatartás
helyett kis munkával megtanulható magabiztos viselkedés esetében is – nem csak fellépésed lesz bátrabb, de
önmagad is határozottabbá válsz, önbizalmad növekedni fog.

Talán megkérdeznéd, hogy akkor az asszertivitás valamiféle öntömjénezést és nagyképűséget jelent, ami
másokon való átgázolást eredményez az előrejutás érdekében?

Semmiképpen sem. Az asszertív kommunikáció birtokában egyszerűen képessé válsz majd arra, hogy saját
értékeidet megfelelően mutasd be – hiszen eddig hajlamos voltál rá, hogy saját előnyös tulajdonságaidat
lebecsüld, magától értetődőnek tekintsd.

Mit kapsz egy asszertív kommunikáció tréning

során?
Ha kétségeid eloszlottak, akkor ideje, hogy megfogalmazzuk, miben is válhat hasznodra az asszertív tréning?
Az asszertív tréning abban segít, hogy képes legyél magabiztos fellépésre, melynek során megfelelően tudod
majd érteni és alkalmazni a non verbális kommunikáció elemeit (testbeszéd, stb.), kifejezni pozitív és negatív
érzéseidet egyaránt, valamint elmondani ellenvéleményedet, nem tetszésedet, képviselni érdekeidet.

Az Asszertív tréning során megvalósított boldog és kiegyensúlyozott önmagad segítségével az élet élvezetnek,
a megpróbáltatások és a tapasztalatok kalandoknak tűnnek majd neked, mivel csupán fel kell ismerned lelki
erődet, hűnek kell lenned önmagadhoz, s minden megoldódik, ahogyan a köd is szertefoszlik, ha kisüt a nap.
 Adalékok az asszertivitás és asszertív magatartás
témaköréhez
Asszertivítás - Önmagunk és környezetünk elfogadása
A magyar önérvényesítés és az angol assertivity kifejezés valamiféle rámenősséget sugall. Annyiban valóban rámenősségről
van szó, hogy az egyén érdekeit érvényesíti. Ez azonban csak akkor valódi érdekérvényesítés, ha megfelelő önbizalom
birtokában, mások és azok érdekeinek elfogadásán és tiszta kommunikáción alapszik. Nem önérvényesítés az, ha érdekeinket
erőszakosan, mások feletti hatalmunk által vagy mások kijátszásával, manipulálásával érvényesítjük, mert ezek a
viselkedések félelmen alapszanak. A saját képességeikben bizonytalanok nem merik nyíltan felvállalni érdekeik ütköztetését,
csak felülről vagy hátulról támadva mernek érdekeikért fellépni.
Asszertivítás - Önmagunk és környezetünk elfogadása »
Magatartás és viselkedés: Az asszertív magatartás alapjai
Az emberek mindennapi viselkedésének sokféle mozgatórugója lehet. Vannak ezek között olyanok, amelyek a személyiség
mélyéből erednek, és vannak olyanok, amelyeket a divat szül.

A magatartás az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való tudatos és ösztönös alkalmazkodást
együtt jelenti. Bázisa a személyiség, megnyilvánulási formáit gyerekkorunk óta tanuljuk. Konkrét, helyzethez kapcsolódó
megnyilvánulásait, eseményeit viselkedésnek nevezzük. A viselkedés szintjén jelenik meg a stílus.
Magatartás és viselkedés: Az asszertív magatartás alapjai »
Asszertív magatartás és viselkedés technikák
Egy személy, és szemlélői sokszor eltérő véleménnyel vannak egymás észlelt viselkedéséről (perceived behaviour), annak
hatásairól, ez konflikushoz vezethet, ami megfelelő kommunikációval elkerülhető.
Asszertív magatartás és viselkedés technikák »
Védd magad: Asszertív magatartás és viselkedés technikák
A nem tárgyilagos, piszkálódó kritizálás és gúnyolódás verbális agresszió. Fogas kérdés lehet, hogy a sértegetést „tedd zsebre”
és „oldalogj el vert hadseregként” vagy válaszolj te is hasonlóan bántó stílusban. Nos, ha nem akarsz sem az „örök vesztes”
lenni ilyen helyzetekben, de azt sem szeretnéd, ha a másikkal való viszonyod elmérgesedne, akkor fontold meg az alábbi
lépéseket!
Védd magad: Asszertív magatartás és viselkedés technikák »
Érvényesítsd magad: Asszertív magatartás és viselkedés technikák
Hangzatos kifejezés, de nem lehet egyetlen szóval kifejezni, mit is jelent az asszertivitás. Röviden egy olyan kommunikációs
módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és mások érdekeinek figyelembe vételét. A szándékok és célok nyílt, egyenes
kifejezése, amely során nem „nyertes-vesztes” meccseket játszunk a konfliktusokban, hanem közös megoldást keresünk. Ez a
fajta magatartás és kommunikáció pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresek legyünk a munkánkban és a
magánéletünkben.
Érvényesítsd magad: Asszertív magatartás és viselkedés technikák »
Hogyan kerüljük el a mobbing áldozatának szerepét?
A mobbing, vagy magyarul munkahelyi pszichoterror olyan konfliktus sorozatot jelent, mely folyamatban egyes
munkatársakat gyakori támadások, bírálatok, piszkálódás ér kollégái, és/vagy vezetői részéről. Pszichoterrorról szoros
értelemben akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább féléven keresztül és hetente minimum egyszer
kénytelen elszenvedni kollégái, illetve főnökei felé irányuló bántó magatartását. Az inzultált munkatárs folyamatosan feszült,
szorong, vérnyomás és alvásproblémákkal küzd, majd sorozatos megbetegedéseken esik át, végső esetben munkaképtelenné
válik, vagy felmond és munkahelyet vált. További veszélyei az egyénre nézve, hogy az idő múlásával csoportban egyre
kevésbé mernek megszólalni, társaságkerülőkké, az emberekkel általában véve is bizalmatlanná válnak, kritikával szemben
túlérzékenyek, sértődékenyek vagy agresszívak lehetnek.
Hogyan kerüljük el a mobbing áldozatának szerepét? »
Mindennapi asszertivitás: Asszertív praktikák
Asszertív magatartás: Lehet-e úgy viselkedni az élet feszült pillanataiban, hogy kifejezzem az érzéseimet, de ugyanakkor ne
bántsam meg a másikat sem? Vagyis megvalósítható-e mindennapi életünkben az asszertív viselkedés?
Mindennapi asszertivitás: Asszertív praktikák »
Asszertív üzleti kommunikáció
Az asszertíven kommunikáló ember önmagát és a környezetében lévőket egyaránt tiszteletben tartja. Magabiztos, de nem
nagyképű, nincs szüksége arra, hogy másokat hibáztasson, és nem kell másokat leszólnia ahhoz, hogy értékesnek érezze
magát. Olyan megoldásokra törekszik, amely megoldások mindkét tárgyaló fél érdekeit figyelembe veszik, tud küzdeni, de
tudja azt is, mikor kell kompromisszumokat kötni.
Asszertív üzleti kommunikáció »
 Asszertivitás és asszertív magatartás
(önérvényesítés)
Asszertivitás, asszertív magatartás: A belső harmónia legfontosabb alapjai az egyén önelfogadása,
önbizalma, valamint a mások irányában - vagyis az egyént körülvevő környezet irányában - való hasonló
elfogadás és bizalom. Ezen attitűdök meghatározzák, hogyan észleli az egyén a különböző helyzeteket, és
jellemző viselkedésjegyek kialakulásához vezetnek.
Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és a mások érdekeinek
figyelembe vételét, ezáltal elősegíti az erőszakmentes kommunikációt és hosszú távon a szociális hatékonyságot.
Az asszertivitás tanulható, fejleszthető, s elsajátítása elősegíti és megkönnyíti a konfliktushelyzetek megoldását.

Asszertív kommunikáció
Az asszertivitás megnyilvánulásai a verbális kommunikációban:

 a szándék, a cél határozott megfogalmazása

 az érzések nyílt kifejezése
 egyenes, világos állítások
 tárgyszerű szavak, kifejezések használata
 nincs kertelés, mellébeszélés

Az asszertivitás megnyilvánulásai a nonverbális kommunikációban:

 magabiztosságot sugalló testbeszéd

 a hang határozott, meleg, nyugodt
 szemkontaktus
 nyílt, őszinte szemek
 egyenes, kihúzott, nyugodt testtartás

Környezetünk állapotát, amelyben élünk értékelnünk kell, hogy az annak megfelelő viselkedést kialakíthassuk. A
helyzet értékelése hat az érzéseinkre, fiziológiai állapotunkra, és ezek továbbhatnak a viselkedésünkre, mint
ahogyan ez az alábbi ábrán követhető.

Ha a helyzetet ijesztőnek, veszélyesnek látjuk, vagy úgy érezzük, hogy kudarcot fogunk vallani, akkor feszültség
keletkezik bennünk, és reakciónk ennek megfelelően védekező lesz. Ha a helyzetet számunkra nézve pozitívnak
ítéljük meg, vagyis hiszünk saját sikerünkben, érdekes eseményeket várunk, akkor viszont szervezetünk ellazult
lesz, jól érezzük magunkat, és nyitottan reagálunk az eseményekre.

Érthető, hogy feszült állapotban, önvédelemből nem lehet igazán pozitívan reagálni a külvilágra. Ha nagyon
gyakran negatívan látjuk a helyzeteket, akkor viselkedésünkkel legfeljebb önmagunkat védjük, de érdekeinket
nem tudjuk jól érvényesíteni.

Ha viszont gyakran észleljük úgy a szituációkat, mint amelyekben kompetensek, sikeresek tudunk lenni, ez
lehetővé teszi, hogy nyugodtan felmérjük a helyzetet, és megfelelő megoldásokat találjunk.
 Az emberi viselkedés sémái
Önmagunk és környezetünk elfogadása vagy el nem fogadása négy viselkedési alapszituációt eredményez,
amelyet az alábbi ábrán tekinthetünk át.

Önmagunk elfogadása

Agresszív
Asszertív
 Önbizalom hiánya
 Mások  Önbizalom, reális
elfogadásának önértékelés
hiánya  Mások és önmaga
 Negatív érzések elfogadása
mások iránt  Felelősségvállalás
 Harag és  Érdeklik mások
vádaskodás érzései, gondolatai
 Felsőbbrendűségi  Őszinte, egyenes
érzés  Meghallgat másokat
 Minden helyzetet
kontrollálni akar  Nyíltan kérdez

 Nem érdekli mások

érzése
Környezetünk el Környezetünk
nem fogadása elfogadása

Manipulatív
 Önbizalom hiánya, Passzív
alacsony
 Önbizalom hiánya,
önértékelés
alacsony önértékelés
 Mások és önmaga
 Önelfogadás hiánya
elfogadásának
 Negatív érzések
hiánya
önmaga iránt
 Gyanakvás
 Kisebbségi érzés
 Őszintétlenség
 Önfeladás
 Mások
 Lelkiismeretfurdalás
önértékelését is
aláássa
 Motiválatlanság
 Depresszió,
motiválatlanság

Önmagunk el nem fogadása

 Az asszertív magatartás és más magatartás formák
Az asszertív attitűd önelfogadást és mások elfogadását, reális önértékelést, mások és önmagunk tiszteletét
jelenti. Viselkedésben az asszertivitás felelősségvállalásban, saját érdekeink közvetítésében és mások érdekeinek
figyelembevételében mutatkozik meg.

Az asszertív viselkedés: olyan önérvényesítő magatartás, melynek során képes vagy kifejezni érzéseidet,
gondolataidat, érvényesíteni jogaidat és ezáltal elérni céljaidat úgy, hogy eközben figyelembe veszed mások
érzéseit, gondolatait, érdekeit és jogait.

Passzív attitűd esetén az egyén önmagát másoknál értéktelenebbnek tartja, és azt gondolja, hogy mások is azt
gondolják, hogy nem jó amit tesz. Gyakran úgy ítéli meg a helyzeteket, hogy kudarcot fog vallani. Ezért inkább
háttérbe vonul. Azt gondolja, hogy másoknak mindig igaza van, így meg se próbálja érdekeit képviselni. Még
mielőtt konfliktus alakulna ki, megadja magát.

A passzív viselkedés azon a meggyőződésen alapul, hogy a másik ember igényei, vagy kívánságai fontosabbak,
mint a Te sajátjaid. A másik félnek vannak jogai, de neked nincsenek. Te nem, vagy csak kismértékben tudsz
hozzájárulni a dolgok megoldásához, míg a másik fél teljes mértékben. Általában a passzív viselkedés célja,
hogy mások kedvében járj és, hogy elkerüld a konfliktusokat.

A passzív viselkedésű ember nem áll ki a jogaiért, vagy ha igen, akkor azt oly módon teszi, hogy azt mások
figyelmen kívül hagyják. Igényeinek, véleményének, érzéseinek és meggyőződéseinek bocsánatkérő, bátortalan
kifejezése jellemzi.

A manipulatív attitűd, ahogy neve is mutatja, azt jelenti, hogy az egyén hátulról, ferde utakon, ügyeskedve
próbálja elérni céljait, mert nem bízik se önmagában, se másokban. Nem tudja elképzelni, hogy kiállhat
egyenesen érdekeiért, mert nem tudja elképzelni, hogy elfogadják. Alacsony az önértékelése, és másokat se tart
sokra. Ezért folyton gyanakszik, hogy mások hasonlóan manipulálják.

Az agresszív attitűd és viselkedés nem verekedős erőszakosságot jelent, hanem az alacsony önértékelés
kompenzálásaképpen kialakított látszólagos önbizalmat. Ezen attitűddel az egyének kiválónak szeretnék látni
magukat, ezért másokat alulértékelnek. Úgy tesznek, mintha nem lenne másokra szükségük, és azt gondolják,
nem látszik, mennyire nincs önbizalmuk.

Az agresszív viselkedés azon a meggyőződésen alapul, hogy az ember saját igényei, kívánságai és véleménye
fontosabb, mint másoké. Az agresszív ember azt gondolja, hogy neki vannak jogai, másoknak nincsenek, hogy ő
teljes mértékben hozzá járul a probléma megoldásához, míg mások nem. Az ilyen ember célja a mindenáron való
győzelem, ha kell mások figyelmen kívül hagyásával is akár.

Az agresszív ember kiáll jogaiért, de ha kell, megsérti mások jogait eközben. Mások igényeit, kívánságait,
érzéseit és véleményeit figyelmen kívül hagyja.
 Asszertivitás és asszertív magatartás
A magyar önérvényesítés és az angol assertivity kifejezés valamiféle rámenősséget sugall. Annyiban valóban
rámenősségről van szó, hogy az egyén érdekeit érvényesíti. Ez azonban csak akkor valódi érdekérvényesítés, ha
megfelelő önbizalom birtokában, mások és azok érdekeinek elfogadásán és tiszta kommunikáción alapszik. Nem
önérvényesítés az, ha érdekeinket erőszakosan, mások feletti hatalmunk által vagy mások kijátszásával,
manipulálásával érvényesítjük, mert ezek a viselkedések félelmen alapszanak. A saját képességeikben
bizonytalanok nem merik nyíltan felvállalni érdekeik ütköztetését, csak felülről vagy hátulról támadva mernek
érdekeikért fellépni.

A nem asszertív attitűdök és viselkedésjegyek a gyakori, legtöbbször a gyerekkorban történt elutasítás és

negatív ítélet következtében alakulnak ki. Az egyén énképének formálódása erősen függ a környezet
visszajelzéseitől. Ha sok a negatív visszajelzés, az egyén negatív képet alakít ki önmagáról. Azonban még
gyermekkorunkban sem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a külvilág visszajelzéseinek. Megfelelően értékelve a
helyzeteket, a visszajelzéseket is differenciáltan lehet értékelni.

Fontos, hogy akár önmagunk, akár mások (pl. gyermekünk) esetében a viselkedést, a tettet értékeljük, és ne a
személyt. Mindenki tesz jót és rosszat, viselkedik okosan és bután, elhibáz dolgokat, és kiválóan meg tud
csinálni sokmindent. Ezeket a helyzeteket lehet értékelni, de egy-egy helyzet nem minősíti teljességében az
egyént.
 Teendők önbizalom hiány esetén
Ha valaki nem tud asszertíven viselkedni, az azt jelenti, hogy az önbizalmával baj van. Mit lehet tenni? Számos
lehetőségünk van arra, hogy tudatosan megváltoztassuk attitűdünket, és ezáltal viselkedésünket.

1. Pozitív önértékelés kialakítása

Keressük meg jó tulajdonságainkat, és fordítsuk figyelmünket a sikereinkre. Nem kell a kudarcainkat

szégyellenünk! Sokkal inkább értékelni kell, hogy miért következett be, mit tehetünk, hogy máskor ne történjen
meg! Hibázni szabad, de ugyanazt a hibát többször elkövetni talán nem kellene, mert tanulhatunk az előző
kudarcból.

2. Relaxáció (Önmagunk ellazítása)

Ahhoz, hogy nyugodtan tudjunk egy helyzetben fellépni, fontos a feszültség csökkentése. A testi jó érzés
visszahat lelkünkre, és megkönnyíti önmagunk és mások elfogadását. Nyugodt, egyenletes légzéssel sokat
segíthetünk ebben. Figyeljük meg testünket, tudatosítsuk, hogy mely részét feszítjük meg! Ezután akaratlagosan
feszítsük és lazítsuk el ezt a testrészt!

3. A kívánt helyzet elképzelése (Imagináció)

Mikor valamit el akarunk érni, előre elképzeljük a helyzetet. Ha sikerül az asszertív viselkedést vizualizálnunk,
akkor könnyebben tudjuk megvalósítani. Érdemes tehát magunkat elképzelni, ahogy nyíltan a másik felé
fordulunk (nem összefont karral, vagy csak féloldalasan), a partner szemébe nézünk (nem mereven, csak
mondanivalónk tisztaságát bizonyítandó nyomatékkal). Lazán, barátságosan, a másik szempontjait is figyelembe
véve beszélgetünk.

4. Tiszta célok meghatározása

Akkor tudjuk elérni, amit akarunk, ha tudjuk, mit akarunk, és ha nincsenek a céljainknak mellékcéljai, amelyek
hiányzó önbizalmunk megerősítését célozzák. Tehát nem nyerni akarunk, hanem mindkét félnek megfelelő
kompromisszumot keresünk. Ezért a fő célt pontosan meg kell határozni, és számos odavezető utat kell
felrajzolni, ha lehet már előre.

5. Megfelelő kommunikáció önmagunkkal és környezetünkkel

Partnerem, akárki is lehet, nem feltétlenül akar velem megegyezni. Ezért fontos, hogy jelezzem, mit szeretnék, és
azt is, hogy megértem, ő mit szeretne. Ehhez meg kell, hogy hallgassam a partneremet, meg kell, hogy értsem, és
szükség esetén kérdezzek. El kell magyaráznom a saját szempontjaimat, és keresnünk kell a megoldásokat. A
tiszta kommunikáció azt jelenti, hogy a megoldást keressük, és nem fogást a másikon. Nem énképünket védjük,
hanem valóban a helyzetet akarjuk megoldani.
 Az asszertív jogok listája
Az asszertivitás egy kommunikációs módszer

Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely az önérdeket és mások érdekét harmonikusan kombináló
viselkedést, a hosszú távú szociális hatékonyságot segíti, és amelynek elsajátítása a nehezen kezelhető,
konfliktusos helyzetekben mindenki számára biztos megoldást jelent.

Az asszertív viselkedést tanulással tudjuk elsajátítani. Az asszertivitás megtanulása megoldást adhat, ha valaki
úgy érzi, sokszor nem éri el, amit szeretne, ha konfliktushelyzetekben gyakran tapasztal szégyenérzetet, vagy
ellenkezőleg, túlzott indulatokat, amelyeken nem tud úrrá lenni. A tanulás megkezdése előtt és annak folyamán
tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyire is érezzük magunkat asszertívnek.

Az asszertív jogok listája

Az alábbi asszertív jogok listája, segít az asszertivitás felmérésében: alaposan olvasd végig, dönts el, hány
tételről állíthatod, valóban érvényes-e Terád. Természetesen a joglista még hosszan folytatható, itt csak a
legfontosabbakat írtuk le.

1. Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled

2. Jogod van ahhoz, hogy kifejezd saját érzéseidet és véleményedet
3. Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak és komolyan vegyenek
4. Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos neked és mi nem
5. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél
6. Jogod van ahhoz, hogy kérd, amire szükséged van
7. Jogod van ahhoz, hogy megkapd, amiért fizettél
8. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakemberektől, beleértve az orvosokat is
9. Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el, és vállald a következményeket
10. Jogod van ahhoz, hogy ne képviseld az érdekeidet
11. Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a véleményedet
12. Jogod van ahhoz, hogy megbetegedj
13. Jogod van ahhoz, hogy azt mondd: nem tudom
 Önmagunk nevelése, az asszertivitás növelése
Különböző helyzetek különbözően hatnak ránk. Mindenki valamilyen mértékben mind a négy attitűddel él, és
viselkedésében mind a négyféle jegy megtalálható. Ezeknek aránya azonban nagyon különböző lehet. Így
vannak jellemző beállítódásaink, amelyek viselkedésjegyeinket meghatározzák.

Érdemes megfigyelnünk, milyen helyzetben vagyunk képesek asszertívek lenni, mely helyzetben vagyunk
manipulatívak, agresszívek vagy passzívak? Ha tudatosítjuk magunkban viselkedésünket, megtettük az első
lépést a változtatás felé.

Az asszertivitás nem csoda, de csodálatos hatása lehet, ha indulatainkat másokat tisztelve tudjuk kifejezni. Ha
megvédjük magunkat anélkül, hogy másokat megbántanánk, ha meghallgatjuk a másik álláspontját és tudunk
mindkettőnk számára elfogadható megoldást találni.

Vajon miért viselkedem az adott helyzetben így? Miben különbözik ez a helyzet más helyzetektől? Érdemes
végiggondolni a fent említett lehetőségeket is. Melyikek segítenének az adott helyzetben?

Az asszertivitás művészet, ezt mindenkinek meg kell tanulni! Hogyan legyünk önmagunk anélkül, hogy
megbántanánk a másikat? Eredendően, születésünktől fogva magunkban hordozzuk az agresszivitást, amellyel
saját területünket védjük és az akaratunkat érvényre juttatjuk, és a félelmet, amelyből passzivitásunk,
megadásunk táplálkozik. Az asszertivitás nem csoda, de csodálatos hatása lehet, ha indulatainkat másokat
tisztelve tudjuk kifejezni. Ha megvédjük magunkat anélkül, hogy másokat megbántanánk, ha meghallgatjuk a
másik álláspontját és tudunk mindkettőnk számára elfogadható megoldást találni.
 Magatartás és viselkedés
Az asszertív magatartás alapjai
A stílus: az ember. Vajon joggal feltételezik-e az emberek egy talpig fekete bőrbe és szegecsbe öltözött,
ménesnyi lóerőt nyergelő fiatalról, hogy eleve agresszív?

Nézem a televízió-csatornák bűnügyi műsorait. Az interjúalanyok a bűnügyek üldözői és üldözendői

oldalán ugyanazokat a külső stílusjegyeket viselik. Kopaszok, napszemüvegesek, kigyúrtak. A nyelvi
stílusjegyek is hasonlatosak, mintha azonos volna a követendő példa. Véletlen ez?

Az elhamarkodott válaszok helyett próbáljunk a dolgok mögé nézni!

Az emberi viselkedés
Az emberek mindennapi viselkedésének sokféle mozgatórugója lehet. Vannak ezek között olyanok, amelyek a
személyiség mélyéből erednek, és vannak olyanok, amelyeket a divat szül.

Az ember működésének legmélyén a személyiség jellemzői rejtőznek. Az alapokat a felmenőinktől, mindek előtt
a szüleinktől kapjuk. A gének által örökített jegyek nagyon fontosak, de ezek mellett ott vannak azok a
sajátosságaink is, amelyek kizárólag minket jellemeznek. Ez utóbbiak a környezetbe való beilleszkedésük, a
szocializációnk folyamatában épülnek a személyiségünkbe. Tehát örökölt és tanult vonások együttese adja
személyiségünk egyszervolt sajátosságait.

A magatartás általános vonásai ennek az állandóan formálódó folyamatban születnek és változnak, de bizonyos
időtartományban viszonylagos állandóságot is mutatnak.

A magatartás az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való tudatos és ösztönös

alkalmazkodást együtt jelenti. Bázisa a személyiség, megnyilvánulási formáit gyerekkorunk óta tanuljuk.
Konkrét, helyzethez kapcsolódó megnyilvánulásait, eseményeit viselkedésnek nevezzük. A viselkedés szintjén
jelenik meg a bevezetőben említett stílus.

Ha a személyiség - magatartás - viselkedés összefüggéseit vizsgáljuk, akkor felfedezhető az egymás általi

meghatározottság, de a meghatározottak visszahatása is.

Például: A személyiségben örökletesen jelen levő hajlamra hatással van a szülői példa, mint követendő minta, és
ez a gyerek viselkedésében - vagyis a cselekedeteiben - az erőszakosságban jelenik meg. Mi és mennyi ebben az,
amit örökölt illetve amit megtanult, csak mélyebb vizsgálatok árulják el.

A magatartás formáinak többféle osztályozása ismert. Mi a kommunikáció nyitottságának és mások figyelembe

vételének két összefüggésében vizsgáljuk a lehetséges módozatokat.
 Az emberi viselkedés sémái
Önmagunk és környezetünk elfogadása vagy el nem fogadása négy viselkedési alapszituációt eredményez,
amelyet az alábbi ábrán tekinthetünk át.

Önmagunk elfogadása

Agresszív Asszertív

 Önbizalom hiánya  Önbizalom, reális önértékelés

 Mások elfogadásának  Mások és önmaga elfogadása
hiánya  Felelősségvállalás
 Negatív érzések mások  Érdeklik mások érzései,
iránt gondolatai
 Harag és vádaskodás  Őszinte, egyenes
 Felsőbbrendűségi érzés  Meghallgat másokat
 Minden helyzetet
kontrollálni akar
 Nyíltan kérdez

 Nem érdekli mások érzése

Környezetünk el nem Környezetünk
fogadása elfogadása
Manipulatív Passzív

 Önbizalom hiánya,  Önbizalom hiánya, alacsony

alacsony önértékelés önértékelés
 Mások és önmaga  Önelfogadás hiánya
elfogadásának hiánya  Negatív érzések önmaga iránt
 Gyanakvás  Kisebbségi érzés
 Őszintétlenség  Önfeladás
 Mások önértékelését is  Lelkiismeretfurdalás
aláássa
 Motiválatlanság
 Depresszió, motiválatlanság

Önmagunk el nem fogadása

Négy alapvető magatartási minta különböztethető meg. Az osztályozás annak alapján történik, hogy mennyire
nyitott vagy zárt az illető személy kommunikációja, illetve mennyire veszi figyelembe mások céljait, igényeit,
jogait.

A két dimenzió külön-külön is vizsgálható. Ha az ábrát középen egy vízszintes vonallal kettévágjuk, akkor felül
azt a két mezőt látjuk, amelyek az erőteljesen nyitott kommunikációjú magatartásmintákat mutatják. Mi ezekre a
jellemző? A saját érdekek erőteljes és egyértelmű képviselete, a világos szókimondás.

Az ábra alsó felén a zártabb kommunikációjú mezők vannak. Mit lehet ezekről mondani? A saját érdekek és
vélemények fedettek maradnak, nem derül ki az, hogy az illető személy mit forgat a fejében: lehet támogató, de
lehet az ellenkezője is.

Ha az ábrát függőleges irányban osztjuk ketté, akkor a bal oldalon azok a minták találhatóak, amelyek úgy
szolgálják a saját célokat, hogy a másik fél érdekit nem (vagy kevéssé) veszik figyelembe.

A jobb oldali két mező mintái a másik felet méltányolják, tekintettel vannak rá és ezt kifejezésre is juttatják. A
négy mező együttes elemzése további magatartási formák bemutatását teszik lehetővé. Vegyük sorba ezeket:
 A nyíltan agresszív viselkedés jellemzői
 Amikor kifejezésre juttatjuk igényeinket, ötleteinket, de háttérbe szorítjuk mások igényeit, ötleteit, vagy
nem veszünk azokról tudomást.
 Amikor a hibák, problémák miatt másokat hibáztatunk.
 Amikor gúnyolódó, leereszkedő vagy ellenséges képet mutatunk.
 A cél: mások legyőzése és elnyomása által a saját törekvések érvényre juttatása, nem véve figyelembe
mások céljait.

Az agresszivitás megnyilvánulásai

Szófordulatok: Indulj, különben… vagy Ezt magad sem hiszed.

Testbeszéd: éles, erős hang, gyors beszéd, lenéző tekintet, összezárt állkapocs, fenyegető ujj.

Asszertív vagy méltányosan céltudatos viselkedés

 Amikor kifejezésre juttatjuk igényeinket, ötleteinket, érzéseinket annak elismerését is kifejezve, hogy
másoknak is joguk van ugyanezt tenni
 A cél: összpontosítás a feladatok hatékony megoldására, párosulva az emberek jogainak tiszteletben
tartásával. Törekvés olyan módon való cselekvésre, ami fejleszti saját magabiztosságunkat és
önbizalmunkat, egyszersmind másokét is.

Asszertivitás megnyilvánulásai

Szófordulatok: Azt hiszem, ez neked is jó. vagy Ezt így gondolom, te mit gondolsz?
Testbeszéd: kiegyensúlyozott hanghordozás, egyenletes beszéd, nyugodt tónus, nyílt és nem parancsoló tekintet
és gesztusok.

Manipulatív vagy rejtetten agresszív viselkedés

 A saját igényeinket, ötleteinket tekintjük egyedül fontosnak, háttérbe szorítjuk mások igényeit, ötleteit,
vagy nem veszünk azokról tudomást, de ezeket nem hozzuk a másik tudomására.
 Amikor a hibák, problémák miatt másokat hibáztatunk, de ezt nem hozzuk a tudomására nyílt
formában.
 Amikor gúnyolódó, leereszkedő vagy ellenséges képet ugyan nem mutatunk nyíltan, de ez az érzés
rejtve megvan bennünk.
 A cél: mások legyőzése és elnyomása által a saját törekvések érvényre juttatása, nem véve figyelembe
mások céljait úgy, hogy nem vállaljuk a nyílt harcot. Ennek okai lehetnek taktikai jellegűek és
személyiségből fakadóak is.

Rejtett agresszivitás megnyilvánulásai

Szófordulatok: Csináld, ahogy gondolod! vagy Majd meglátom.

Testbeszéd: kevés testbeszéd-elem, passzivitás kifejező mimika és gesztusok, tekintet-kerülés, esetleg elfojtott
ingerültség, a teljes önfeladás látszata.

A passzív, másként alárendelődő viselkedés

 Amikor feltétel nélkül eleget teszünk mások kérésének, elvárásainak.
 Amikor nem juttatjuk kifejezésre igényeinket, ötleteinket.
 A cél: elkerülni mások megsértését, a konfrontálódást, illetve a helyeslés és jóváhagyás elnyerése
mások részéről.
A passzív viselkedés megnyilvánulásai

Szófordulatok: Bocsánat, hogy igénybe veszem a drága idejét, de … vagy Ez persze csak a saját véleményem.
Testbeszéd: habozó, halk hang, kevés szemkontaktus, ideges mozdulatok, görnyedt testtartás.

Tanult magatartás és viselkedés

A magatartási, viselkedési jellemzőinket gyerekkorunkban kezdtük megtanulni és egész életünk végéig tanuljuk
alkalmazását. Minden helyzet más és más viselkedési válaszokat hív elő. A „Jól viselkedünk-e?" kérdés-feltevés
nem alkalmas a lényeg megválaszolására. Az a fontos, hogy az adott helyzetnek megfelelően viselkedünk-e?
Lehet az agresszivitásnak is, a passzivitásnak is, a látens (rejtett) agresszivitásnak is szerepe abban, hogy
eredményesek, hatékonyak legyünk.

Az embert saját jellemző személyiségjegyei, rögzült magatartási vonásai erősen befolyásolják abban, hogy
minden esetben a legalkalmasabb módot használja. Ezért kell viselkedésünket tudatosan figyelni, és a
helyzetekhez igazítani.

Az agresszivitás nyílt formája adekvát (helyzethez illő) lehet, ha a partnerünk nem akar velünk együttműködni,
és célunk elérése különösen fontos a számunkra. Ezzel szemben, ha csak az a fontos, hogy mi győzzünk a másik
ellen, akkor nem feltétlenül ezt kell alkalmazni.

A rejtett agresszivitás hasonló helyzetekben lehet adekvát vagy ellenjavallt.

Az asszertivitáshoz olyan partnerre van szükségünk, aki maga is asszertív, de legalábbis nem agresszív. Erre a
célorientált magatartási formára azért is érdemes különös figyelmet fordítani, mert mindkét fél nyereségéhez és
nem legyőzéséhez vezethet.

A passzív viselkedés akkor adekvát, ha a kitűzött cél kevéssé fontos, vagy realizálása későbbre is tehető, esetleg
taktikai megfontolások vezetnek az ellenállás feladására. De ha fontos számunkra az ügy, nem érdemes ezt a
formát választani.

A bevezető gondolatokra visszatekintve elmondható, hogy a magatartás tanult formái azokhoz az életformákhoz
és élethelyzetekhez is szorosan kapcsolódnak, amelyek jellemző módon alakítják az embert. Üzenet értékük van:
arról szólnak, hogy milyen értékeket vallunk magunkénak, milyen normák és szabályok azok, amelyeket
szívesen követünk. Bár természetesen nem szól minden külső jegy a bennünk lakó emberről, mégis sokat elmond
követendő mintáinkról, vágyainkról, ambícióinkról.

Testbeszéd: további hasznos információk »

Asszertivitás, önérvényesítési készség

Az asszertivitás, vagyis az önérvényesítés képessége olyan tulajdonság, amely ma már szinte minden
jelentősebb munkakörben elvárt és „divatos” is. Az asszertivitás megmutatja, hogy ki mennyire mennyire képes
saját szándékait, elképzeléseit, meggyőződését érvényre juttatni másokkal szemben, mennyire képes másokat
saját véleménye irányba befolyásolni, miközben azért tiszteletben tartja a másik embert.

Az asszertivitás (önérvényesítés képessége), a saját szükségletek, kívánságok, akarat, célok érvényre juttatására
való törekvés pozitív és negatív formát is ölthet. Pozitív esetben a célelérésre, teljesítményre való törekvéssel,
mások megbántás nélküli meggyőzésével, határozottsággal párosul. Főleg olyan esetekben, ahol kiemelkedően
fontos bizonyos feladatok következetes véghezvitele, ez a sajátosság nélkülözhetetlen lehet. Sok vezető
érvényesülése esetében meghatározó tulajdonság.

Az asszertív egyén meggyőző, jó beszédű, céltudatos, határozott, elszánt, következetes, miközben tiszteletben
tartja a másik egyén nézőpontjait és véleményét, annak személyiségét. Mindemellett azonban nagy szociális
hatékonysággal rendelkezik, vagyis hatni tud más emberekre, könnyen el tudja fogadtatni saját álláspontját
úgy, hogy a partnere közben valóban elhiszi, hogy nem neki van igaza. Az asszertív ember nem vonakodik
kényes ügyeket intézni, magas pozícióban lévőkkel tárgyalni, eredeti célkitűzését nehézségek árán is véghez
vinni. Akik dominanciára törekednek, néha erőszakosak, és szociális értelemben felfelé törekvők. Határozottan,
habozás nélkül döntenek, s gyakran válnak vezetővé. Mások viszont inkább a háttérben szeretnek maradni, s
másokra hagyják a döntést, a beszédet.
 Védd magad!
Asszertív magatartás és viselkedés technikák
A támadások kivédésének technikái

A támadások kivédésének technikái: A nem tárgyilagos, piszkálódó kritizálás és gúnyolódás verbális

agresszió. Fogas kérdés lehet, hogy a sértegetést „tedd zsebre” és „oldalogj el vert hadseregként” vagy
válaszolj te is hasonlóan bántó stílusban. Nos, ha nem akarsz sem az „örök vesztes” lenni ilyen
helyzetekben, de azt sem szeretnéd, ha a másikkal való viszonyod elmérgesedne, akkor fontold meg az
alábbi lépéseket!

Légy intelligens!
Ha támadódénál intelligensebb megoldást választasz, jó esélyed van arra, hogy a kapcsolatotok nem ér véget
haraggal és még lehetőséged is nyílik további gyümölcsöző tárgyalásra vagy beszélgetésre.

Kérdezhetnéd, hogy minek törekedj egy agresszorral megegyezésre vagy tárgyilagos beszélgetésre – de talán
nem kell bővebben részleteznem, hogy miért szerencsés, ha főnököddel, ügyfeleddel vagy éppen harcias kedvű
rokonoddal megmarad a jó viszonyod.

Tartsd magad érzelmileg távol a konfliktus

helyzettől!
Az első lépcsőfok, hogy próbálj meg érzelmileg távolságot tartani a helyzettől!

Gyakran tapasztaljuk, hogy mások rosszkedve, ingerültsége szinte ragad ránk, mint az influenza. „Amilyen az
Adjon Isten, olyan a Fogadj Isten!” – mondjuk ilyenkor és a másikat hibáztatjuk. Pedig ez tulajdonképpen azt
jelenti, hogy belőlünk hiányzik a megfelelően erős „érzelmi immunrendszer”, amivel mások hangulataitól meg
tudnánk óvni magunkat – végtére is azért, mert a másiknak rossz napja van, nem szükségszerű, hogy nekünk is
az legyen. (Pláne nem kell szeretteink felé is ezt tovább sugározni – hiszen a rosszkedv tényleg szinte
járványszerűen terjed.)

Alakítsd ki személyes védőpajzsodat!

Azt javaslom tehát, hogy alakítsd ki személyes védőpajzsodat! Haladj a következő lépések szerint:

1. Emlékezz vissza egy olyan szituációra, amikor magabiztosan, hidegfejjel tudtál viselkedni egy embert
próbáló helyzetben. Minél életszerűbben idézd fel a jelenetet és éld át újra, hogy semmivel sem lehet
kibillenteni az egyensúlyodból!
2. Most alakíts ki egy olyan láthatatlan eszközt/szerkezetet, ami még jobban segít neked abban, hogy
visszaverd a támadások nyilait (itt engedd szabadon a fantáziádat és kreativitásodat). Olyan védőpajzsot
válassz, amelyen keresztül mindent láthatsz és hallhatsz, mint egy üvegfalon át, csak a negatív érzések
nem hatolnak át rajta. Fontos, hogy ki-bekapcsolható, szükség esetén bármikor működtethető
alkalmatosság legyen. Majd ha ezzel megvagy, hagyj időt arra, hogy megtapasztald, hogy milyen nagy
hasznodra válik ez a pajzs abban, hogy megvédd magad!
3. Végső lépésként egy saját mondatot is gondolj ki, ami valami olyasmi lehet, hogy „Ez nem érint
engem”, „Ez nem az én problémám”, „Kívülmaradok érzelmileg” stb. Ez abban lesz segítségedre, hogy
 tudatosítsd majd az adott pillanatban, hogy nem kell bevonódnod, képes vagy távolságot tartani a
fertőző hangulattól.

Használd a személyes védőpajzsodat!

Személyes védőpajzsodat tedd is próbára egy nem túl vészes, de azért időnként kellemetlenségeket magában
rejtő szituációban – például a mindig rosszkedvű hentessel, vagy banki ügyintézővel, esetleg a buszon ülőhelyért
harcoló utassal. Megeshet, hogy nehezedre esik működtetni a védőpajzsot vagy túlságosan elfáradsz közben – ez
arra figyelmeztet, hogy talán túl bonyolult a szerkezet, esetleg nem találtad meg a számodra megfelelő
megoldást. Ne csüggedj, kísérletezz tovább! És ne feledd közben, hogy nem egy támadó páncélzatot kell
kialakítanod, hanem egy védőfegyvert, aminek segítségével akár barátságos és kedves is maradhatsz a
külvilággal és támadóddal szemben is.

Tanuld meg a személyes védőpajzsod vagy az

elsősegély használatát!
Az általam vezetett asszertivitás kommunikációs tréning résztvevői általában élvezik ennek a gyakorlatnak a
kivitelezését és a védőpajzs hatékonyságáról számolnak be. Akad persze olyan is, aki kételkedik ennek
hasznosságában. Számukra egyszerűen azt javaslom, hogy próbálják meg a támadás utáni elsősegély eszközöket
alkalmazni – hiszen ezeknek a technikáknak a célja és eredménye ugyanaz, vagyis, hogy segítséget nyújtanak
abban, hogy kívül maradjunk az érzelmi fertőzésen, vagyis megerősítsük saját érzelmi immunrendszerünket és
ezt követően képessé váljunk a támadás asszertív megoldására.
 Érvényesítsd magad!
Asszertív magatartás és viselkedés technikák
Avagy az önérvényesítés technikái a munka és a magánélet világában

Hangzatos kifejezés, de nem lehet egyetlen szóval kifejezni, mit is jelent az asszertivitás. Röviden egy olyan
kommunikációs módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és mások érdekeinek figyelembe vételét. A
szándékok és célok nyílt, egyenes kifejezése, amely során nem „nyertes-vesztes” meccseket játszunk a
konfliktusokban, hanem közös megoldást keresünk. Ez a fajta magatartás és kommunikáció pedig
elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresek legyünk a munkánkban és a magánéletünkben.

Mi van, ha nem asszertív a viselkedésed?

Asszertivitás hiányában gyakran érezheted, hogy:

 Sokszor szeretnél nemet mondani a főnöködnek, de nem mersz.

 Bele sem kezdesz egy vitába, hiszen meggyőződésed, hogy úgy sem szállhatsz ki belőle másként, csak
vesztesként.
 Otthon őrizgeted azokat a hibás termékeket, amelyeket szégyelltél visszavinni – garanciális időn belül.
 Habozás nélkül megváltoztatod a rég eltervezett programodat, ha a főnököd váratlan túlórát kér tőled.
 Gyermekeid bármiféle kérése parancs számodra.
 Évek óta vágyakozol egy magasabb beosztás után, de erről sosem beszéltél senkinek.

Személyiség típusok
Passzív

Önmagát értéktelenebbnek tartja másoknál, és meggyőződése, hogy mások is ezt gondolják róla. Gyakran eleve
úgy ítéli meg a helyzetet, hogy kudarcot fog vallani, ezért inkább kikerüli a legkisebb konfliktust is. Meg sem
próbálja az érdekeit képviselni, szinte azonnal megadja magát.

Agresszív

Nem feltétlenül durván erőszakos, sokkal inkább az alacsony önértékelését kompenzálja látszólagos
önbizalommal. Éppen mivel kitűnőnek szeretné látni magát, alulértékel másokat. Tetteti, hogy egyeduralkodó,
hogy nincs szüksége másokra, döntéseiben nem veszi figyelembe mások véleményét.

Manipulatív

Hátulról, ügyeskedve próbálja elérni a céljait, mert nem bízik sem magában, sem másokban. Nem tudja elhinni,
hogy egyenesen is kiállhat a céljaiért, hiszen alacsony önértékelése miatt nem tudja elképzelni, hogy elfogadják.
Másokat sem tart sokra, ugyanis attól fél, hogy a környezete őt is hasonlóan manipulálja.

Asszertív

Elfogadja és tiszteli önmagát és másokat, reálisan látja a helyzetét, értékeit, hiányosságait. Vállalja a felelősséget
tetteiért, közvetíti a saját érdekeit, de figyelembe veszi a másokét is.
 Az asszertív magatartás kifejlesztése
Non-verbális jellemzők

Szavakkal összhangban lévő testbeszéd, nyílt tekintet, egyenes testtartás, határozott hang – magabiztos nem-
verbális kommunikációnk visszahat érzelmi állapotunkra is; önbizalmunk erősödik általa.

Pozitív önértékelés

Vegyük sorra a jó tulajdonságainkat és a sikereinket. Ha hibáztunk, ne szégyelljük, hanem vizsgáljuk meg, mi

volt az oka, és máskor javítsunk. Ne feledjük: csak az nem hibázik soha, aki nem dolgozik.

Tiszta célok

Ahhoz, hogy elérjük, amit akarunk, tudnunk kell, mi az. Ne nyerni akarjunk, hanem törekedjünk a mindkét fél
számára előnyös megoldásra. Határozzuk meg a fő célt, és vázoljunk fel néhány odavezető utat.

Elképzelt helyzet

Ha sikerül elképzelnünk az asszertív viselkedést, könnyebben megvalósíthatjuk. Érdemes elképzelni, hogy

nyíltan a másik felé fordulunk (nem összefont karral), a szemébe nézünk, és lazán, az ő szempontjait is
figyelembe véve elmondjuk a szándékainkat.

Tiszta kommunikáció

Mivel a partner nem feltétlenül akar velünk megegyezni, fontos, hogy jelezzük, mit szeretnénk, és azt is, hogy
megértjük, amit ő szeretne (noha nem szükségszerű, hogy egyben el is fogadjuk azt). Ezért meg kell hallgatnunk
őt, és kérdeznünk is kell, hogy megoldások születhessenek.

Én-közlések és viselkedés leírás

Igyekezzünk mondandónkat úgy fogalmazni, hogy az saját érzéseinkről szóljon, illetve a kifogásolt viselkedési
jegyekre mutassunk rá – ne a partner személyiségét hibáztassuk, kerüljük a másik címkézését (pl. hanyag).
 Mit tegyek ha…
 rendszeresen olyan munkákat oszt rám a főnököm, amelyek nem
az én munkakörömbe tartoznak?

Fontos, hogy döntsük el, mi a célunk. Ha nem szeretnénk vállalni a többletmunkát, kérjünk időpontot a
főnöktől, és mondjuk el neki, hogy ez a terhelés hátráltatja a saját feladataink ellátását, és a munka
minőségének sem tesz jót, így – ha lehet – ne ossza ránk. Elképzelhető, hogy a főnök eddig nem volt
tisztában azzal, hogy mekkora terhet ró ránk. Ha viszont vállaljuk a munkát, csak tudatosítani
szeretnénk, hogy ez nekünk plusz, akkor kérjünk érte valamit, ami jól jönne: szabadságot, kötetetlenebb
beosztást, satöbbi.

 egy munkatársam hanyagsága plusz terheket ró rám?

Üljünk le beszélgetni, és fejtsük ki, mennyire leterhel minket ez a helyzet. Soha ne azt hangsúlyozzuk,
hogy rosszul végzi a munkáját, csak azt, hogy a kialakult helyzet nekünk kellemetlen. Ha kifogásokkal
hozakodik elő, szúrjunk be egy megértésről tanúskodó mondatot: „elhiszem, hogy nehéz neked…”, és
használjuk a megakadt lemez technikát. Vagyis újra és újra fejtsük ki, hogy nem tudjuk elfogadni ezt a
helyzetet és ismételjük meg röviden megoldási javaslatunkat is. Ha nem reagál az érveinkre, kérjük
meg, hogy tisztázzuk ezt a főnök előtt.

 betegszabadságra kellene mennem, de nem merek?

Ha attól félünk, hogy a szabadság miatt kirúgnak minket, kérjünk időpontot a főnöktől, amikor röviden
vázolhatjuk a személyes helyzetünket. Értessük meg vele, hogy a cég is jobban jár, ha egészséges
munkaerővel dolgozik, ráadásul egy néhány napos otthonlét még mindig olcsóbb, mint hetekig fizetni a
táppénzt. Hangsúlyozzuk, hogy nem lógni akarunk, ahogyan eddig sem tettük, de ez az a helyzet,
amikor muszáj orvoshoz menni, pihenni.

 már csak a fizetésemelést hiányzik ahhoz, hogy tökéletesen

érezzem magam a munkahelyemen?

Ha nem szeretnénk munkahelyet változtatni, úgy kell leülnünk a főnökkel tárgyalni, hogy nem nyerni
akarunk, csak a szempontjainkat megértetni vele. Mondjuk el, milyen hasznos a mi együttműködésünk,
és hogy jól érezzük magunkat itt, és úgy gondoljuk, hogy az eltelt időben egyre nagyobb tapasztalatra
tettünk szert, ami a cég számára is nagyobb hatékonyságot biztosított – ezért szeretnénk kérni, hogy
munkánkat magasabb fizetéssel honorálja. Ha a válasz nem, kérdezzük meg, mi ennek az oka. Ha a
vezetőnek alapvetően nincs kifogása ez ellen, csak pillanatnyilag nem megoldható a dolog, ajánljuk fel
a türelmünket és megértésünket, de jelezzük, hogy cserébe például nagyobb emelést várunk fél év
múlva, amire kérjünk valamiféle garanciát.

 szeretnék jelentkezni egy magasabb, megüresedő pozícióra?

Ne szégyelljük jelezni a szándékunkat. Az asszertív viselkedéstől távol áll a sült galamb várása. Az
érdemeink kidomborítása nem egyenlő a nyomulással – amennyiben az nem párosul mások erényeinek
leszólásával. Összegezzük a döntéshozók előtt a sikereinket, hangsúlyozzuk, hogy megfelelőnek
érezzük magunkat a posztra. Sőt, ha többen jelentkeznek, vessük fel egy próbamunka ötletét, amely
során mindenki bizonyíthat.
 http://mediacomm.hu/kommunikacio/

interjú levezénylése, delegáló, feladatkiadó értekezletek vezetése önérvényesítő

módon:

o asszertív kérdésekkel. Pl. "Pontosan mit értesz ez alatt"?

o aktív meghallgatással. Pl. "Ha jól értem, ezzel azt mondod, hogy....?"
o egyértelmű konkrétsággal: Pl. "A számlánk fizetési határideje lejárt és a
pénz nem érkezett meg, kérem a szíves intézkedését az ügyben"
o elakadt lemez technikával: Pl. "Megértem, hogy sok más feladatod is van,
de kérem, hogy most kezd hozzá és kérlek, hogy holnap prezentáld"
o empátiával
o én-közléssel
o eredménytervezéssel
o negatív rákérdezéssel
o mások tiszteletével
o megvalósítható és egészséges (nem későbbi konfliktus melegágyául
szolgáló) kompromisszummal
o önbecsüléssel
o önérvényesítő beismeréssel
o önfeltárással
o pozitív hozzáállással
o pozitív rákérdezéssel
o változtatás felajánlásával
o a viselkedés megváltoztatásának kérésével
o visszhang technikával

 Mondd azt, amit gondolsz! - a tiszta és egyértelmű üzenetek megfogalmazása

 Légy képes nemet mondani! - a vállalhatatlan kérések visszautasítása
 Fogalmazz meg konstruktív visszajelzést! - véleménynyilvánítás az
együttműködés érdekében
 Figyelj mások gondolataira! - kritikák és vélemények meghallása és hasznosítása
 Kérdezz! - az információszerzés asszertív módszere