KÖZÉPSZINTŰ NYELVTANI TÉTELEK

TÉTELVÁZLATOK

ÓBUDAI ÁRPÁD GIMNÁZIUM 2021-2022 12.D

SZAKTANÁR: MOLNÁRNÉ VÁMOS KATALIN
MORVAY ZSUZSANNA KÉSZÜLJÜNK AZ ÉRETTSÉGIRE MAGYAR NYELVBŐL C. KÖNYV ALAPJÁN
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

TARTALOMJEGYZÉK
I. KOMMUNIKÁCIÓ (3 tétel)
1. Témakör: Kommunikáció (1.)
 Tétel: A közlésfolyamat tényezői és funkciói/céljai (22-24. o.)
2. Témakör: Kommunikáció (2.)
 Tétel: A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei (25-26. o.)
3. Témakör: Kommunikáció (3.)
 Tétel: A tömegkommunikáció eszközei és műfajai (27-28. o. +
kiosztmány)

II. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE (3 tétel)

4. Témakör: A magyar nyelv története (1.)
 Tétel: A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai (34-36. o.)
5. Témakör: A magyar nyelv története (2.)
 Tétel: A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek (37-41. o.)
6. Témakör: A magyar nyelv története (3.)
 Tétel: A nyelvújítás (42-43. o.)

III. EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT (2 tétel)

7. Témakör: Ember és nyelv (1.)
 Tétel: A nyelv mint jelrendszer (12-13. o.)
8. Témakör: Nyelv és társadalom (2.)
 Tétel: Mai magyar nyelvváltozatok (48-52. o.)

IV. A NYELVI SZINTEK (4 tétel)

9. Témakör: A nyelvi szintek (1.)
 Tétel: A hangok előfordulásának és találkozásainak törvényszerűségei (69-
72. o.)
10. Témakör: A nyelvi szintek (2.)
 Tétel: A szóelemek (81-84. o.)
11. Témakör: A nyelvi szintek (3.)
 Tétel: A mondat szintagmatikus szerkezete (85-91. o.)
12. Témakör: A nyelvi szintek (4.)
 Tétel: A magyar helyesírás elvei (75-77. o.)

V. A SZÖVEG (2 tétel)
13. Témakör: A szöveg (1.)
 Tétel: A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező
alkalmazása (100-103.)
14. Témakör: A szöveg (2.)
 Tétel: Az elektronikus média hagyományos és új közlésmódjai (104-107.
o.)

1
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

VI. A RETORIKA ALAPJAI (2 tétel)

15. Témakör: A retorika alapjai (1.)
 Tétel: A szövegszerkesztés lépései, a szónok feladatai és jellemzői (116-
118. o.)
16. Témakör: A retorika alapjai (2.)
 Tétel: A retorika meghatározása, jelentősége, alkalmazási területei (114-
115. + kiosztmány)

VII. STÍLUS ÉS JELENTÉS (4 tétel)

17. Témakör: Stílus és jelentés (1.)
 Tétel: A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés viszonya alapján (124-
125. o.)
18. Témakör: Stílus és jelentés (2.)
 Tétel: A képszerűség stíluseszközei, az alakzatok (144. (bev.) +148-150. o.
+ kiosztmány
19. Témakör: Stílus és jelentés (3.)
 Tétel: A stílus fogalma, jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) (126-
127. o. + kiosztmány)
20. Témakör: Stílus és jelentés (4.)
 Tétel: A társalgási stílus (128-129. o. + kiosztmány)

2
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

1. tétel
Kommunikáció (verbális)
A közlésfolyamat tényezői és funkciói / céljai
1. Alapfogalmak
 kommunikáció
o bármely jelrendszernek, de leginkább az emberi nyelvnek az emberi
érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása
o pl. mimika, gesztusok
 közlésfolyamat
o a nyelvnek mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való kölcsönös
felhasználását jelenti
 információ
o csak egyoldalú tájékoztatás, ill. tájékozódás
o nincs (azonnali) visszajelzés
o pl. újság olvasás, TV nézés
2. Kommunikáció tényezői
 feladó (beszélő)
 címzett (hallgató)
 kód (mindkét fél számára ismert nyelv)
 csatorna (közeg, pl. levegő)
 információ (üzenet)
 kontaktus (kapcsolat)
 kontextus (nyelvi környezet, amelyben az inf. elhangzik) Jakobson - ábra
 valóság (ismertnek kell lennie a címzett számára is)
3. Kommunikáció funkciója, céljai
 Fő funkciók
o tájékoztatás, tájékozódás (ábrázoló, referenciális)
 információra irányuló funkció
 kijelentő, kérdő mondatok
o érzelemkifejező (emotív, expresszív)
 beszélőhöz / feladóhoz kapcsolódó funkció
 érzelem, akarat kifejezése
 óhajtó, felkiáltó m.
o felhívó (konatív)
 hallgatóra (címzett) irányuló funkció
 hallgató befolyásolása
 pl. kérés, kívánság
 óhajtó, felszólító mondatok
 kommunikáció alapvető funkciói, minden verbális megnyilvánulás besorolható
valamelyik csoportba

3
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

 Mellékfunkciók
o kapcsolattartó (fatikus)
 kontaktusra irányul
 pl. Figyelsz? Érted?
 célja a kommunikáció fenntartása
o értelmező (metanyelvi)
 kódra irányul
 kérdés a nem hallott szó miatt
 pl. Hogyan? Nem értem, ismételd meg!
o esztétikai (poétikai)
 üzenetre irányul
 szépirodalomban a többi funkció fölé helyezkedik
 kiegészítő funkciók, a fentiekhez járul(hat)nak

Kommunikáció működéséhez szükség van

 együttműködés
 erőfeszítés
 empátia K = 5E
 etika
 esztétika

4
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

2. tétel
Kommunikáció
A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei
1. Nonverbális kommunikáció vagy metakommunikáció
 a nonverbális kommunikáció a közvetlen emberi érintkezés nem nyelvi
kifejezőeszközét jelenti
 ide tartoznak azok az üzenetek, amelyeket testünkkel adunk át
o testtartás, mozdulatok, arckifejezés stb.
2. Nonverbális jelek szerepe, fajtái
 felerősítik, megkérdőjelezik, helyettesítik a szavakkal (verbálisan)
kifejezett tartalmat
 MIMIKA
 az arc és a száj melletti izmok működése hozza életre
 arcjáték, kultúránkként változó
 7 féle érzelem (arcon)
o öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés
 GESZTUS
 kar és kéz mozdulatait jelenti
 tudatos, öntudatlan  zavarjeleket közvetíthet
 integetés, keresztbe tett kar
 TESTTARTÁS
 kifejezheti a témához / partnerhez való viszonyt
 sokszor ösztönös / tudattalan tartalmakat hordoz a hallgatóval szemben
 kifejezhet:
o érdeklődést, figyelmet, fájdalmat, pesszimizmust, megalkuvást
 TÉRKÖZISÉG
 helyzet, zónatávolság, távolság a hallgatótól
 ált. öntudatlan  kif. a másik félhez való viszonyunkat
 velünk született képesség, kultúránkként eltérhet
o intim, bizalmas: 15 – 45 cm
o személyes: 45 – 120 cm
o társadalmi: 120 – 360 cm
o nyilvános: 360 + cm
 EMBLÉMÁK (kulturális szignálok)
 személyiség kifejezésére szolgál, viselője üzenhet vele
 folyamatosan változhatnak (kultusz, társ. helyzet, kor)
 öltözet, hajviselet, ékszerek, jelvények, kitűzők, tetoválás

5
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

 TEKINTET
 szorosan kapcsolódik a mimikához, szem, körülötte lévő izmok, pupilla
 magasabb rendű állatoknál is megfigyelhető
 többnyire öntudatlan, azonban embléma jellegű a tekintetkommunikáció
 különböző kultúrákban megszokott lehet az iránya és tartalma
 érzéseket fejezhet ki

ÉRZÉKSZERVEK
 Fajtái: vizuális, akusztikus, taktilis (tapintás), oszmatikus (szaglás) és kulináris
(ízlelés)
 távolsági érzékelők: fül, szem, orr
 embereknél a látás, hallás kap kiemelkedő szerepet
 állapotuk nagyon befolyásolja a kommunikáció működését

3. Használatuknak legismertebb, nyilvánvaló területei

 némafilm
o mimika, gesztushasználat a középpontban
 üzleti világ
o nonverbális jelekből tudni lehet mikor kell ajánlatot tenni, engedni
 „női megérzés”
o nők jobban érzékelik a nonverbális jeleket

6
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

3. tétel
A tömegkommunikáció eszközei és műfajai
1. Definíció
o a tömegkommunikáció olyan közlésfolyamat, amelyben a befogadó nagy
létszámú, heterogén sokaság
o az információ kibocsátója térben és időben távol van a befogadótól, így
általában nincs lehetőség közvetlen visszajelzésre
o tömegkommunikációs eszköz, más szóval médium (t. szám: média)
o sajtó, TV, rádió, reklám, internet stb.

KÖZVETLEN KOMMUNIKÁCIÓ KÖZVETETT KOMMUNIKÁCIÓ

o két fél közötti kommunikáció közvetlenül, o technikai eszközökön keresztül történő

beiktatott technikai eszköz nélkül történik információszerzés – csere
o kölcsönös a kommunikáció o nincs visszajelzés
o azonnali visszajelzésre van lehetőség o egyoldalú a kommunikáció

NONVERBÁLIS (nem
VERBÁLIS (szóbeli) HAGYOMÁNYOS ÚJABB ESZKZÖK
szóbeli)
o internetes
o minden szóbeli
o mimika o televízió médiaportálok
megnyilvánulás
o gesztusok o rádió o e-mail
o személyes
o testtartás o nyomtatott o chat, sms stb.
találkozás,
o térközszabályozás sajtó o csevegő
telefonon is
fórumok

EGYÉNI KOMMUNIKÁCIÓ TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ

o személyes, egyéni kommunikáció
o oda-vissza történő információcsere
 kétirányú kommunikáció /
valódi
o felek között személyes és jelen idejű
kontaktus
 az üzenet mindig személyre
szabott
o szimmetrikus közlési folyamat
 F és C egyenrangúak
o követhető, eredeti, valóságos
információ jut el a címzetthez
o személytelen, tömeges kommunikáció
o egyirányú információtovábbítás
 látszatkommunikáció, nem
kétirányú
o a kommunikáció résztvevői egymástól
térben és időben is elkülönülnek
o aszimmetrikus kommunikáció, címzett és
kommunikátor nem egyenrangú
o az információ óhatatlanul torzul, és egy
része elvész

7
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

2. Tömegkommunikációs eszköz= médium

Céljai: tájékoztatás, ismeretterjesztés, szórakoztatás, normák, értékek közvetítése,
közvélemény-formálás stb.
TK (tömegkommunikáció)= A (aktualitás)+ 2 P (publicitás, periodicitás)

3. Műfajok tájékoztató  (információs)

 hír, tudósítás, riport, interjú
sajtó
véleményközlő  cikk, kommentár,
kritika, glossza,
olvasói v. nyílt
TV, rádió levél

Műfajok
csoportosítása

terjesztés szerint  országos, település szerinti,

határon túli stb.

fenntartó szerint közszolgálati (állami támogatás, előfizetők)

pl. M1

(magánerő, reklámok)
kereskedelmi
pl. RTL

társadalmi, civil (település)

Rádiós műfajok Televíziós műfajok

o krónika, o híradó
hírműsor o dokumentumműsor
o zenei műsor o reklám
o körinterjú o showműsor
o vallási o szappanopera
o politikai jellegű o vetélkedő
o sport, magazin 8
o időjárás-jelentés
o irodalmi o filmek
o tudományos
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

4. tétel
A magyar nyelv története:
a finnugor nyelvrokonság bizonyítékai
1. A nyelvek osztályozása
 IZOLÁLÓ (elkülönítő)
o nincsenek toldalékok, a nyelvtani viszonyítást a szórend, hangsúly
vagy önálló szavak segítségével fejezik ki
o pl. ázsiai, vietnámi, kínai
 FLEKTÁLÓ (hajlító)
o a nyelvtani viszony a szótő belsejében, annak megváltoztatásával
fejeződik ki
o gyakori, hogy elmosódnak a szóelemek határai, morfémák
összefonódnak
o többségben elkülönülnek a grammatikai nemek (hím, nő, semleges)
o pl. német, angol, francia
 AGGLUTINÁLÓ (ragasztó)
o a szóképzés, szóösszetétel, toldalékok gazdasága jellemzi
o egymáshoz csatlakozó szóelemek határai jól elkülöníthetők (ház +
as + ok + tól)
o pl. finnugor nyelvek, török, mongol, magyar
2. Nyelvcsaládok
o 150-200 nyelvcsalád
o azonos eredetre visszavezethető nyelvek csoportja
o legnagyobb az indoeurópai: pl. szláv, latin, germán nyelvcsalád
o magyar  uráli  finnugor  ugor
3. Rokonság
FINNUGOR SZAMOJÉD
UGOR FINN – PERMI
OBI -
ŐSMAGYAR PERMI FINN - VOLGAI DÉLI ÉSZAKI
UGOROK
VOLGAI KÖZFINN
finn,
vogul, zürjén, nyenyec,
magyar mordvin, észt, szölkup,
osztják votják lapp enyec,
cseremisz lív, szajáni
nganaszan
vót
o ősnyelv 6 ezer évvel ezelőtt vált szét

9
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

4. Nyelvrokonság bizonyítékai
1) ALAPNYELVI SZÓKINCS
o kb. 500-1000 szó megegyezik
o alapszavak rövidek, egy-két szótag
 névmások (te, mi)
 egyszerű számok (két, három)
 testrészek (szem, kéz, láb, fej)
 rokonságnevek (após, anyós, fiú)
 természet tárgyai + jelenségei (tél, hó, víz, jég)
 állatvilág (lúd, menyét)
 növényvilág (fa)
 ásványok (kő)
 lakás, eszközök, ruházat, fegyverek (ház)
 táplálkozás (lé)
 elemi cselekvések (van, megy, eszik, iszik)
 tulajdonságok (hosszú)
2) FONETIKA / HANGRENDSZER
o szabályos hangmegfelelések törvénye: a mássalhangzók hasonló helyzetben
azonosan viselkednek
o ház – kota / három – kolme h  k
o pojka – fiú / pata – fazék p  f
3) GRAMMATIKA / NYELVTANI RENDSZER
o agglutinálás (toldalékolás)
 birtokos személyjelzés (E/1)
uráli nyelvek sajátossága
 jelző és jelzett szó szórendje
o irányhármasság (hol – honnan – hová, mikor – mióta – meddig)
o tárgyas ragozás
o -k többesjel, -bb középfok jele
o igei idő és módjelek
o névszói állítmány

5. Nyelvrokonság-kutatók
o Sajnovics János (18. sz.)
o Gyarmathi Sámuel (18. sz.)
o Reguly Antal (19. sz.)
o Budenz József (19. sz.)
o Zsirai Miklós (20. sz.)

10
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

5. tétel
A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek
A magyar nyelv életének 6 korszakát különítjük el a legfontosabb nyelvi folyamatok
alapján

 nyelvemléktelen kor: előmagyar (együttélés a nyelvrokonainkkal) és ősmagyar kor

(különélés tőlük)
896 (honfoglalás) magyar nyelv külön életének kezdete
 nyelvemlékes kor
ÓMAGYAR KOR
 896-tól 1526-ig (mohácsi vész)
 magyar nyelvű írásbeliség kialakulásának időszaka

1) Szórványemlék
o idegen nyelvű szövegekben szórványosan, elszórtan magyar szavak
o a tihanyi apátság alapítólevele (latin ny. birtokösszeírás, 1055, 55 magyar szó)
o Konsztantinosz Phorphyrogenneténosz: A birodalom kormányzásáról (ógörög, 500
m. szó)
2) Szövegemlékek
o kéziratos szövegek
o kódexek: kézzel írott, vallásos könyvek
 Jókai-kódex, Pry-kódex
o glosszák: magyarázatok: interlineáris (benne a sorban), marginális (sor szélén)
o Halotti beszéd és könyörgés (12. sz. vége), első m. összefüggő szövegemlék)
o Ómagyar Mária-siralom (1300 körül, első m. fennmaradt vers)
o Megszületnek a nyomtatott könyvek: Buda, 1471, Hess András nyomdája

KÖZÉPMAGYAR KOR
 1526-tól 1772-ig (magyar felvilágosodásig, Bessenyei György: Ágis tragédiája)
 igényes köz – és irodalmi nyelv kialakulásának igénye jellemzi a korszakot

1. Bibliafordítások
o Sylvester János: Új Testamentum (Sárvár), 1541
o Károli Gáspár: Ó-és Újszövetség – 1590, Vizsoly, ú.n. protestáns Biblia
2. Világi témájú szépirodalom: fordítások, átdolgozások
o Bornemisza Péter: Szophoklész Elektra c. tragédiáját

11
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

3. Önálló magyar alkotások

o Tinódi Lantos Sebestyén, históriás énekek
o lírai munkák: Balassi Bálint: istenes, vitézi, szerelmi költészet
o első magyar nyelvű eposz: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
o tudományos irodalom: Apáczai Csere János: Magyar enciklopaedia
o magyar nyelvtankönyv: Sylvester János
o szótárak: Szenczi Molnár Albert (latin – magyar)

Nyelvújítás
ÚJMAGYAR KOR (külön tétel)

 1772-től 1944-ig
MAI MAGYAR kor
1944 - napjainkig

12
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

6. tétel
A nyelvújítás
Bevezetés
● újmagyar kori történetnek egyik fontos szakasza a XIX. század elején
 az 1810-es, 1820-as években a nyelv megújításért indult „harcokat” soroljuk ide
 a nyelv ügye szorosan összefonódott a nemzet ügyével, a cél a magyar nyelv helyreállítása
volt
 igényes nyelvhasználat
 vezéralak: Kazinczy Ferenc (Széphalom)
 zempléni nyelvjárás = szépirodalom nyelve
 Magyar Tudós Társaság (1831 MTA)
 folyóiratok: Uránia, Orpheus

Ortológus – neológus vita, dokumentumok

 ortológus: maradiak, fontolva haladók, hagyományőrzők
 neológus: nyelvújítók, nyelv gyors fejlesztéséért harcolók
Debreczeni Grammatika – 1795 Tövisek és virágok – 1811 (Kazinczy
epigrammagyűjteménye)
Mondolat – 1813 Felelet a Mondolatra – 1815
 gúnyirat
 szógyűjtemény (Kölcsey és Szemere)
Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél – 1819 (Kazinczy, békejobb)
Zalán futása – 1825 (Vörösmarty), már használja a szavakat, módszereket

Módszerek (gyakorlati feladata beépítése)

 kb.10.000 új szó
 szóképzés: leggyakoribb: alakít, tanulmányoz, borong, érzeleg. lazít, élmény, tanulmány
 szóösszetétel: szemüveg, jármű, gyógyszer, búskomor, iskolaköteles, folyóirat, jogerős
 szóelvonás: ábrázol  ábra, kapál  kapa, árnyék  árny, vizsgál  vizsga, tanít  tan
 szócsonkítás: gépel  gép, zömök  zöm, címer  cím, gyárt  gyár
 szóösszevonás: cső + orr = csőr, könnyű + elméjű = könnyelmű, levegő + ég = lég
 tájnyelvi szavak beemelése a köznyelvbe: betyár, poggyász, rimánkodik, burgonya,
hullám, bútor, kamat
 jelentéskör erősítés: baj (régen csak „kellemetlenség”, ettől kezdve „betegség” jelentés
is)
 tükörszavak gyártása: latinból és németből összetett szavak lefordítása: vízesés,
ellenszenv, állatkert
 magyarítás: bálna, Lipcse, kárókatona
 régi szavak felelevenítése: aggastyán, Béla, Gyula, fegyelem

13
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

Zárlat
 szókincsgyarapítás
 megszületik az első magyar helyesírási szabályzat (1832)
 Magyar Tudós Társaság  MTA
 magyar hivatalos államnyelv (1844)

14
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

7. tétel
A nyelvi jel (A nyelv mint jelrendszer)
1. A jelről általában
 a jel mindig valamilyen önmagán túli valóságra utal
 jel a valóság egy darabjának felidézője
o jelölő: amit érzékelünk (látunk, hallunk stb.)
o jelentés: amit kifejez a jelölő
 jelzés: üzenet, tájékoztatás
 jelrendszer: rokon jelzések gyűjtőtábora

2. A jelek tulajdonságai
1) érzékszerveinkkel felfoghatók (láthatók…)
2) önmaguknál mindig többet jelentenek
3) egyszerűek, megkönnyítik az emberek közötti érintkezést
4) sohasem elszigeteltek, mindig egy kisebb-nagyobb közösség használja őket
5) lényegi szerepük a jelzés, a tájékoztatás
6) az emberi érintkezés, jelrendszerek tagja

SZEMIOTIKA  jeltudomány

3. A jelek csoportosítása
 szempont: a jelölő (kép, hangsor stb.) mennyire önkényes vagy mennyire
hasonlít az ábrázolt jelenségre
 Charles Saunder Pierce hozta létre

INDEX SZIMBÓLUM
IKON
(érintkezési (társadalmi
(hasonlóság, kép)
kapcsolat) megállapodás)
 nem közvetlen
hasonlóság, de
közöttük kapcsolat,  jelölő és jelölt
 a jelölő felidézi a tartalmi érintkezés viszonya az emberek
jelentést, hasonlít rá van közti társadalmi
 logikai, tartalmi megállapodáson
nyilak alapul
 lábnyom   közlekedési lámpák
emberjárta színei
 jég  hideg  történelmi, nemzeti
 füst  tűz jelek
 nyelvi index:
hangutánzó szavak

15
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

4. A nyelv
 legegyetemesebb jelrendszer
 nagyobb közösségé, általában egy nemzet tulajdona
 külső és belső valóságot minden jelrendszernél pontosabban fejezi ki
 rendszer jellege a változtatható jelek és a viszonylag állandó szabályrendszer
összekapcsolásából adódik
 Nyelv = jelek + szabályok + hagyomány
 Felépítése: fonémák  morfémák  szavak  szószerkezetek 
tagmondatok  mondatok  bekezdés  szöveg
JELEK SZABÁLYRENDSZER
SZERKESZTETT  viszonylag
FONÉMÁK MORFÉMÁK
JELEK állandó
 nincs önálló  önálló szó,  lassabban
jelentésük, csak hangtesthez szószerkezet, változik, mint a
jelentés önálló jelentés tagmondat, jelek csoportjai
megkülönböztető járul mondat,  Vörösmarty
szerep  abszolút bekezdés, szerint „nyelv
 (bár – kár – nyár – szótövek szöveg csontozata”
vár) toldalékok

 ETOLÓGIA  állatok jelrendszere

5. Írás
 képírás – fogalomírás (egyiptomi. kínai, japán)
 szótagírás (koreai)
 betűírás
latin cirill arab héber rovásírás

16
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

8. tétel
Mai magyar nyelvváltozatok
1. A nyelvváltozat kérdése

regionális köznyelv
függőleges – szociolektusok, társadalmi felosztás
vízszintes – dialektusok, földrajzi
köznyelvi
irodalmi nyelv egy ember – több változat
(írott)

2. Fajtái

I. Az egységesség igénye jegyében

1. köznyelv: A nemzet nagy többsége által használt (viszonylag) igényes beszélt

változat.
+ regionális köznyelv – nagyváros + dialektusok
2. társalgási nyelv: A köznyelv kötetlenebb, kevésbé igényes, családias (familiáris)
változata.
3. irodalmi nyelv: A köznyelv írott változata. Jobbára a köznyelv szavait használja, de
eredeti, művészi (kiművelt) a szó-és szövegalkotása.

II. Dialektusok, nyelvjárások szerint (területi megoszlás szerint –

vízszintes)
9 féle: nyugati, dunántúli, déli, tiszai, palóc, északkeleti, mezőségi, székely, csángó
Szókincsben, hangzókészletben és nyelvtani rendszerükben térnek el egymástól.

III. Szociolektusok, társadalmi tagolódás szerint (függőleges)

1. szaknyelv: Egy-egy szakterület, tudományág sajátos szó- és kifejezéskészlete (pl.

sportolók, bányászok, orvosok, zene)
2. hobbinyelv, sportnyelv: Egy-egy szabadidős tevékenység, hobbi sajátos szó- és
kifejezéskészlete.
3. rétegnyelvek: A nyelvnek életkor és társadalmi rétegek szerinti változatai.

17
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

 az ifjúság nyelve: neologizmusok  új szavak, stílusa határozott, őszinte,

szókimondó, gyakran ironikus, hangvétele időnként nyers vagy akár harsány,
gyorsan változik, jelentős befolyással bír a köznyelvre
 az értelmiségi nyelv
 argó/tolvajnyelv: létrejöttének oka a lelepleződéstől való félelem, célja a
csoporthoz tartozás kifejezése (pl. mackó – széf, rajzol – lop, anyák napja –
fizetés napja)
4. szleng: Az argó elemeinek bekerülése a köznyelvbe, illetve a társalgási nyelvbe. A cél
nem a titkosság, hanem az egyéni színezet megtalálása, a stílus variálása, élénkítése,
egyéniesítése, a köznyelvi normától való elszakadás.
5. egyéni szóhasználat= idiolektus: szójárás

18
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

9. tétel
Magyar beszédhangok rendszere
A hangok előfordulásának és találkozásainak törvényszerűségei
1. Általában
Fonéma

 nyelv legkisebb eleme

 nyelv egysége
 elvonatkoztatott hang
 önálló jelentése nincs, csak jelentés megkülönböztető szerepe

Beszédhang

 beszédfolyamat legkisebb eleme

 beszéd egysége
 fonéma konkrét, alkalmi megvalósulása
 konkrét szituációban, kontextusban hallható hang, a beszélő adottságai, lelkiállapota
befolyásolnak

Betű

 fonéma leírt képe

 minden betűnek 2 változata van, kis-és nagybetű (a, A)
 magyar írás latin betűs
 minden fonémának 1 betűje van (kivétel: j és ly)
 betűknek hagyományos sorrendje van (ABC vagy betűrend)

2. Hangképző szervek

tüdő  légcső  hangszalagok  ínyvitorla  nyelv  szájpadlás

 fogak  ajkak  orrüreg

3. Beszédhangok csoportosítása
Magánhangzók (vokális hangok)

 zöngehangok
 nyíláshangok
 szótagalkotók
 rövid  hosszú
 magas (teniszütő)  mély (autó)

19
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

 zárt  középzárt  nyílt

 ajakkerekítéses  ajakréses

Mássalhangzók

 akadályhangok
 ajakhang
 zárhang
 foghang
 réshang
 ínyhang
 zár-és réshang
 gégehang
 orr-, folyékony-. pergőhang

4. Hangtörvények
Mássalhangzó-törvények

a) Részleges hasonulás
o csak részben válik hasonlóvá
 képzés helye szerinti: n helyett m (színpad)
 zöngésség szerinti
 zöngésülés (zöngetlen helyett zöngés, pl. vasban)
 zöngétlenedés (zöngés helyett zöngétlen, pl. tűzhely, zebra)
b) Teljes hasonulás
o két különböző képzésű mássalhangzó teljesen egyneművé válik
o jelölt változat: kiejtés elve: körrel, ahhoz, vízzé (a + b  aa v. bb)
o jelöletlen változat: szóelemzés elve: anyja, hagyj
c) Összeolvadás:
o két különböző mássalhangzó egy 3. hosszú mássalhangzóvá válik
o jelölt: pl. arasson (arat + jon)
o jelöletlen: futsz (cc), barátság (ccs)
d) Rövidülés
o hosszú és rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, a hosszú megrövidül (aa +
b  ab)
o jelöletlen: többség, hallgat, mondd, Attila
e) Kiesés
o 3 különböző mássalhangzó  középső kiesik
o pl. röntgen, csukd be, azt hiszem
f) Nyúlás
o két magánhangzó közötti mássalhangzó megnyúlik
o pl. utána, agancs, köpeny, szalag, egyes

20
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

Magánhangzó-törvények

a) Hangrend
o mély hangrendű szavakban csak mély magánhangzók
 pl. kutya, kapu, boldog
o magas hangrendű szavakban csak magas magánhangzók
 pl. kerék, idő, telik
o vegyes hangrendű szavakban magas + mély magánhangzók
 pl. fiú, csillog, leány
b) Illeszkedés (toldalékolás)
o hangrend állapotát fenntartó folyamat
o mély hangrendű szó + mély toldalék (dolgoznak, gondolkodik)
o magas hangrendű szó + magas toldalék (fésülködik, dicséretben)
o vegyes:
 mély magánhangzó + e, é, i, í  mély toldalék (dolgoznak,
gondolkodik)
 idegen eredetű vegyes szavak, utolsó szótag magánhangzó alapján
(sofőrnek, parfümmel)
 szó mély magánhangzó + e  ingadozó hangrendű toldalékolás
(Ágnesnek – Ágnesnak, fotelben – fotelban)
 összetett szavak: utótag hangrendje alapján (várkertből, gépkocsival)
 rendhagyó illeszkedés (hídon, céllal)
c) Hiátus-törvény
o csak kiejtésben + j hang beillesztése két mghz. közé
o pl. tea, fiú, leány, dió, hiátus (hijátus)

21
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

10. tétel
Morfológia (A szóelemek)
1. Bevezetés
 morféma
o a nyelv legkisebb jelentéssel rendelkező egysége a szóelem, vagy morféma
o a morfémák a szavak alkotóelemei, belőlük épülnek fel a szavak
 morféma

tőmorféma toldalékmorféma

szuffixumok (tő után) prefixumok (tő előtt)

 morfológia: szóalkotási eszközökkel foglalkozó tudományág

2. Morfémák csoportosítása
 Szabad morfémák
o más szóelemektől függetlenül is előfordulhatnak
o ezek a tőmorfémák
o pl. alma, fut, nagy
o önálló, fogalmi jelentéssel rendelkeznek
 Félszabad morfémák
o önállóan nem fordulnak elő, csak más morfémákkal együtt, de rendszerint nem
kapcsolódnak össze egy szóalakká
o névelő (a kutya), névutó (hátam mögött), igekötő (megnézte), segédige (maradt
volna)
o jelentésük viszonyító, járulékos jellegű
o álszóknak is nevezik őket
 Kötött morfémák
o csak szótövekhez vagy más morfémákhoz kapcsolódva fordulhatnak elő
o egy szóalakká kapcsolódnak össze
o toldalékok (képző, jel, rag) +
o szótövek egy része (Kat + i, ica, bokr + os, ok)
o önálló jelentéssel nem rendelkeznek!

22
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

3. Toldalékok
1) Szótő
2) Képző
o általában ő követi a szótőt
o része lehet a szó szótári alakjának (bölcsesség)
o nem zárja le a szóalakot, új szótövet hozhat létre (pl. levegőzhet + nének)
o megváltoztathatja a szó jelentését és/vagy eredeti szófaját (pl. néz  nézés),
illetve mondatbeli szerepét (pl. mos  mosás  mosni)
o több képzőt is tartalmazhat egyetlen szóalak: képzőbokor
o előtte jelek és ragok nem állhatnak, utána viszont igen
3) Jel
o szerepe a szóalakban közbe ékelt
o egy-egy nyelvtani jelentésmozzanattal gazdagítja a szótő jelentéstartalmát
o pl. időjel (múlt idő jele: -t/-tt)
o módjel (feltételes mód jele: -na/-ne/-ná/-né)
o számbeliség (többes szám jele: -k)
o több jel is járulhat a szótőhöz
4) Rag
o zárómorféma
o meghatározza a szó mondatbeli szerepét
o csak egy!

4. Tövek csoportosítása
a) abszolút tő: szavak elemzésekor, tovább már nem bontható
relatív tő: mondatban szerepel
b) egyalakú (pl. asztal  asztalos  asztalnak)
többalakú (pl. bokor  bokr  bokros; ököl  ökl  öklönnyi)

+ kivételek a szóelemekre bontáskor

a) összetett szavak: mindegyik szótő: 1
 nap/szem/üveg/es/ek/ről – 1/1/1/2/3/4
b) igekötős igék: az igekötő is 1, mint a szótő
 el/fárad/t/a/tok – 1/1/3/4
c) leg-, legesleg: középfok, felsőfok jele: 3
 legesleg/intelligens/ebb – 3/1/3

23
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

11. tétel
A mondat szintagmatikus szerkezete
1. A szintagma
 szintagma
o a mondatban egymással nyelvtanilag meghatározott viszonyba lépő szavak
kapcsolata, azaz szószerkezet.
o két szó állhat egymással hozzárendelő (predikatív), alárendelő vagy
mellérendelő viszonyban, alkothat álszintagmát
 szórend
o a mondatszervezés 1. és 2. szintjén a jelzőt kivéve szabad, a többi szinten
kötött
 vannak állandósult szókapcsolatok: szó értékű nyelvi elemek
o pl. részt vesz, perbe fog, szöget üt a fejébe, itatja az egereket stb.

2. Típusai

a. Hozzárendelő / predikatív szintagma

 az alany és az állítmány között áll fenn
 a kettő feltételezi egymást, együtt adják meg a mondat szerkezeti
magját
 hozzárendelő viszonyban vannak
 jelölése: A – Á
 pl. Lilla fáradt, a sündisznó ugrik

b. Alárendelő szintagma
 lehet tárgyas, határozós és jelzős szószerkezet
 mindig van alaptag, azt bővíti vagy árnyalja a meghatározó tag
 a szintagma típusát a meghatározó tag (alaptag alatt ábrázolt)
mondatrész értéke határozza meg, pl. időhatározós alárendelő
szintagma, minőségjelzős alárendelő szintagma stb.
 fajtái:
 alany: határozott, határozatlan, általános, rejtett
 tárgy: általában az állítmányhoz tartozik, lehet iránytárgy,
eredménytárgy, határozott vagy határozatlan tárgy, kettős tárgy
 jelző: minőség, mennyiség, kijelölő, birtokos, értelmező
 határozó: hely, idő, társ, cél, ok, eredmény, fokmérték, részes
 jelölése:

A
T T
24
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

c. Mellérendelő szintagma
 egy-egy mondatszervezési szinten lévő azonos mondatrészek közötti
tartalmi kapcsolat, ún. halmozott mondatrészek
 bármelyik szinten előfordulhat: akár több fő mondatrész (A vagy Á)
is alkothatja
 fajtái:
1 2 (és, s, meg, azonfelül, aztán)

1 2 (de, azonban, ellenben, ám)

1 2 (vagy, akár)

1 2 (múlt  jelen, ugyanis, hiszen)

1 2 (jelen  jövő, ezért, így, tehát)

d. Álszintagma (10. tétel – Morfológia)

 egy fogalomszó (névszó vagy ige) + álszó (félszabad morféma)
kapcsolata
 álszó: alakilag önálló, nyelvtanilag kiegészítő szerepű, alakilag a
szószerkezetekhez állnak közel, nyelvtanilag a toldalékkos szavakkal
rokonság
 álszók típusaival megegyezik
 névelős szerkezet (az ajtó, a szék)
 névutós szerkezet (ajtó mögött, ház előtt)
 igekötős szerkezet (elmegy, elolvasta)
 segédigés szerkezetek (menni fog, mondta volna)

25
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

12. tétel
A magyar helyesírás elvei
1. A helyesírás fogalma
 gondolataink írásos rögzítésekor a mondanivaló értelmes,
gondolattükröző, a kommunikációs célnak leginkább megfelelő kifejezését
segíti
 magyar helyesírás: hangjelölő és értelemtükröztető

2. Funkciói
 több analfabéta, mint írástudó (azoknak is fele helytelenül ír) él a világon
 számítógépes szövegszerkesztés kora  csökken a helyesírás tanulásának
szerepe, de léteznek helyesírás-ellenőrző programok
 egyéni sajátossággá válhat  felismerhető a személyiség
 írásos szövegeink egyfajta „bizonyítvány” magunkról

3. A magyar helyesírás története

 a magyar írás latin betűs írás
 lassan, de követi a nyelvi változásokat
 Középkori rendszer:
o mellékjeles helyesírás (huszita)
o a nyelvemlékekben a hangjelölés még ingadozó volt
o meghatározó a királyi kancellária helyesírása (pl. oklevelek

 Újkori rendszer:
o könyvnyomtatás, egységesítés folyamata
o protestáns és katolikus helyesírás
o „ypszilonista (kiejtés elve) – jottista (szóelemzés elve) „háború”

 Legújabb kori rendszer:

o letisztulás, megállapodás időszaka
o első helyesírási szabályzat: 1832, Magyar Tudós Társaság ( MTA)
o napjainkban a 12. változat van érvényben

4. Helyesírási alapelvek
A helyesírás nem cél, hanem eszköz. A nemzeti kultúra megóvása a célja. Az
állandóság és változás egyensúlyára figyelni kell. Helyesírásunk értelemtükröztető
jellegét kell megértenünk.

 Kiejtés elve
o írás = kiejtés
o a tószavak és toldalékok leírásakor
o körte, szék, alma, irtok-írtok, füzet-fűzet, oda-óda, hal-hall

26
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

 Szóelemzés elve
o toldalékolás (képzett, jelezett, ragozott alakok)
o összetett szavak
o feltüntetjük az összetevő morfémákat
o pl. a mássalhangzó-törvények esetei
o atyjuk, anyjuk, tanmenet, vízszint, anyja, barátság, szeretjük

 Hagyomány elve
o régi családnevek
 Batthyány, Eötvös, Wesselényi, Babits, Madách. Mikszáth,
Tököly
o ly-s szavak
 lyuk, Gergely, amilyen, olyan

 Egyszerűsítés elve
o hosszú kétjegyű mássalhangzók: füttyent
o 3 azonos mássalhangzó: címzettől
o Nem érvényesítjük: nevek esetében: Széll-lel ( Széllel), Babett-
tel, Ivett-tel és összetett szavak esetében: sakk-kör, balett-táncos

5. Szintek
 szakmai (bonyolult)
 köznyelvi (nyilvános, akadémiai)
 iskolai (leegyszerűsített)

6. Esetek (5)
 toldalékolás esete
 egybe-, különírás
 kis-és nagybetű
 elválasztás
 idézés
 számok helyesírása
 földrajzi nevek
 szaknyelvi kifejezések
 idegen szavak átírása stb.

27
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

13. tétel
A szöveg
A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása

1. Bevezető
 a mondat- vagy szövegfonetikai eszközök olyan sajátos jelrendszerek,
melyeket csak a fülünkkel tudunk érzékelni
 az élőszó zenei eszközének is hívjuk ezeket
 szerepük:
o szöveg élőszóbeli értelmezésének elősegítése

2. Fajtái (6)
A. Hangsúly (különböző nyelveknél más-más)
 a mondat bizonyos szavainak első szótagjára eső erőtöbblet
 hang magassága emelkedik, előtte kis szünet
 Fajtái
o Szóhangsúly
 magyar nyelven a szó első szótagján
o Szakaszhangsúly
 szakasz első szótagjára eső többlet
o Mondathangsúly
 kiemelkedő szakaszhangsúly
o Érzelmi hangsúly
 kiegészíti az értelmi hangsúlyt (előzőleg
felsoroltakat)
B. Hanglejtés
 beszéd dallama vagy intonáció
 feladata:
o a hangmagasság mozgását jelenti a hangfekvés alsó,
középső és felső szintje között
o szerepe többrétű
o mondatfajtákat különít el
o határozottságot, érzelmet fejez ki
o tagolja a beszédet, mint minden zenei kifejezőeszköz
 Fajtái:
o tempó szerint:
 gyors (szökő és eső)
 lassú (emelkedő és ereszkedő)
o magasságváltozás szerint:
 ereszkedő
 emelkedő-eső
 lebegő
 eső, szökő

28
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

C. Hangerő
 jellemzi az adott embert
 hangerő fokozása  lényegkiemelés és érzelmekre hatás eszköze
 fontos a témához, helyzethez illő hangerő megválasztása
o (pl. ünnepélyesség, de sokszor meggyőzőbb a halk v. közepes
hangerőjű beszéd)
D. Hangszín
 beszédhangoknak (mghz) egymáshoz való viszonyát jelenti
 egyénre jellemző (függ az életkortól /pl. mutálás/ és érzelmektől)
E. Szünet
 szövegrészek összetartozását vagy különállását jelzi
 beszédünk biológiai velejárója
 érzelemkifejező és felhívó szerepe is lehet
 szerepe nem csak szóban, de írásban is fontos
o (tag)mondatok végén
o közbevetésnél
o hangsúlyos részek előtt stb.
F. Beszédtempó
 függ a beszédhelyzettől, témától
 egyéni jellemző
 fontos dolgok közlése  lassú
 közbevetés, már ismert dolgok  gyors

3. Írásjelek
 írott szöveg tagolását, értelmezését segítik,
 helyenként érzelmileg árnyalják
 használatuk a következetesség, rendszerszerűség és egységesség alapján
célszerű
Fajtái:
A. mondatvégi írásjelek
o mondat lezárása, tagolása
o kifejezik a mondat modalitását (beszélő valósághoz, szituációhoz,
hallgatóhoz való viszonyát)

PONT kijelentő

FELKIÁLTÓJEL felkiáltó, felszólító, óhajtó

eldöntendő, kiegészítendő
KÉRDŐJEL kérdő

29
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

Alárendelő összetett mondatok esetében a főmondat, mellérendelő összetett mondatok

esetében az utolsó tagmondat szerinti írásjel szerepel.
B. mondaton belüli írásjelek

- tagmondatok (ha más az alany-állítmány viszony),

VESSZŐ - szavak elkülönítését szolgálja, pl. felsoroláskor
- vessző, a vesszőnél határozottabb elkülönítés
- több tagmondat esetében a szorosabban
PONTOSVESSZŐ összetartozók elválasztása
felsorolás (különnemű csoportok elválasztása)
- figyelem felkeltése
- érzelmi, gondolati előkészítés a következő
szakaszra
KETTŐSPONT - idézet bevezetése
- felsorolás előtt
- összetett mondatok esetében tagolás (erőteljesebb)
- művészi stílus: sűrítés, feszültség fokozása
- közbevetések
- logikai vagy hangulati váltások elkülönítése
- párbeszéd  beszélők megszólaltatása
- új, meglepő gondolatsor jelölése
GONDOLATJEL - gondolatjelpárként beékelés - … -
- Gyere ide! – mondja,
- Most vacsorázok éppen (pontot nem teszünk ki) –
mondja,
- mindig párban
- közbevetett/kevésbé fontos szövegrészek
ZÁRÓJEL elkülönítése
- magyarázó, utaló jellegű
- szubjektív kiegészítés betoldása
- mindig párban
- kiemelés
IDÉZŐJEL - más szavainak idézése
- ha a szöveg egy része sajátos színezetet kap
(pl.gúny)
- gondolatsor félbeszakítása
- mondat befejezetlensége
HÁROM PONT - élőszóban = szünet
- elgondolkodtatás

30
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

4. Egyéb tipográfiai eszközök

 intellektuális írásjelek
o pl. &, $, °C
 internetes kommunikáció (emotikonok)
 kiemelés, értelmi tagolás céljából:

dőlt (kurzív) amikor

vastag betűs, félkövér szedés amikor

ritkított szedés a m ik o r

aláhúzásos kiemelés amikor

eltérő betűtípus amikor

31
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

14. tétel
A szöveg
Az elektronikus média hagyományos és új közlésmódjai

1. Az elektromos média funkciója, jelentősége

 legkésőbb kialakult érzékszerv az evolúció során: a látás
 szem kiemelkedő szerepe (fények, színek, alakzatok mozgások érzékelése)
 érzékszervi (differens-eltérő)  tudatunk koherens (összefüggő) jelekké
alakítja  tartalom megértése
 átalakítás sikeressége függ:
 előzetes tapasztalatoktól, ismeretektől
 absztrakciós képességtől
 20-21. századi „felgyorsult világ” technikai eszközei érzékelésünk korlátait
semlegesítik
 lehetővé teszik:
 távoli, ismeretlen, akár fiktív helyek megismerését
 távolban zajló eseményeken való (képzeletbeli) részvételt
o (politikai, társadalmi, kulturális, sport-)
 technikai újdonságokról szóló tudósítás
 különböző népek kultúrájának, szokásainak megismerését
 fontos, hogy megtanuljuk az elektromos média nyelvét értelmezni:
o elkülöníteni az…
 …értékest az értéktelentől,
 …információt az álinformációtól,
 …a tényt a véleménytől
 …technikai és a szubjektív adottságokból eredő manipulatív
eszközöket a lefényképezett valóságtól
 aki ezt nem tanulja meg:
o elektromos média önállótlan, gondolkodástól megfosztott
áldozatává/fogyasztójává válik

2. A televízió és a rádió (hagyományos)

 televízió: ’50-es évektől kezdve a szórakoztatás és hírközlés leghatékonyabb
eszköze
 rádiós és televíziós műsorok csoportosítása:
o kiterjedtsége szerint: világméretű, országos (M1, RTL, Rádió 1),
határon túli, regionális (Pilis Rádió, Katolikus Rádió), helyi
o működtető alapján: közszolgálati (M1, Kossuth Rádió, Bartók Rádió),
kereskedelmi (TV2, RTL, Juventus), civil (iskolarádió)
o műsorok profilja szerint: egyprofilú (egy témakörben sugároz
műsorokat: könnyűzene – Danubius, hírtévé), többprofilú (több
témakörben sugároz műsorokat: Budapest Rádió, Bartók, RTL, TV2)
 fontos elkülönítési szempont az előre elkészített (konzerv) műsor és az élő
adás

32
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

3. Jellegzetes műfajok (10-ből 5 részletesen, szabadon választott)

 TALK-SHOW
o sztárszemélyiségek csevegnek magánéletük mindennapjairól
o cél: közönség szórakoztatása, média és közönség közötti kapcsolat
erősítése
o műsorvezetőnél a hatalom, státuszát a megjelenő sztárok rangja emeli
o Magánszám, The Oprah Winfrey Show
 VETÉLKEDŐ
o szerkezetileg hasonlít a talk-showra
o hétköznapi emberek a meghívottak, célért (általában
pénznyereményért) játszanak
o üzenete, hogy bárkiből lehet sztár, ha elég okos, ügyes stb.
o Áll az alku, Legyen Ön is milliomos!, Ninja Warrior Hungary, Pénzt
vagy éveket!
 SZAPPANOPERA
o baráti társaság v.család hétköznapjait mutatja be
o fikcionált szereplők, fikcionált mindennapok, amelyek lehetnének
valóságok is
o ábrázolási eszköze a naturalizmus, realizmus, melodramatikus
elemek
o a szó eredet: szappangyártó cégek szponzorálták ezeket a műsorokat
o Szomszédok, Jóban Rosszban, Barátok közt
 SPORTMŰSOR
o versenyen való részvétel izgalmát igyekszik átadni
o jól láthatóság, nézőpontok váltogatása, ismétlések  nagyobb élmény
o kommentátor stílusa, közvetlensége, ünnepélyessége fokozhatja a
közvetítés élményét
o labdarúgás, kézilabda-közvetítés pl. Sport 1, DIGI Sport
 HÍRMŰSOR
o tényközlő műfajok keverednek a fikcióra épülő műfajokkal 
nehezebb eligazodás
o ide tartoznak: politikai, kulturális, társadalmi kérdésekkel
foglalkozó stúdióbeszélgetések is
o Tények, RTL Híradó, M1 Híradó, ATV Híradó
 DOKUMENTUMSZERŰ MŰSOROK
 SZITUÁCIÓS KOMÉDIA
 REKLÁM
 ZENE-KLIP
 MŰSORKÖZI KONTINUITÁS (FOLYAMATOSSÁG)

33
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

4. Az internet új alkalmazási lehetőségei a kommunikációban

A kép, a hang, illetve együttes alkalmazásaik online, azaz internet segítségével

 INTERNETES TELEFONÁLÁS
o két fél egyidejű bejelentkezése az internetre
o számítógépen mikrofon és hangszóró használata
o közvetített hang majdnem azonos a vezetékes telefonéval, de a költség
kisebb
o Viber, Messenger, WhatsApp
 ON-LINE RÁDIÓZÁS
o előnye, hogy helyi rádiókat is bárki hallgathat
o már szinte minden rádióállomás rendelkezik internetes megjelenéssel
o Rádió 1, Retro Rádió, Danubius Rádió, Tilos Rádió, Bartók Rádió
 ON-LINE TELEVÍZIÓZÁS
o televíziós sugárzás is lehetséges interneten keresztül
o az online filmsugárzó szolgáltatókat is ide sorolnám
o Duna Televízió, RTL Most, TV2 Play, Netflix, HBO Go
 VIDEOTELEFONÁLÁS
o élő kép és hang együttes megjelenése, továbbítása
o konferenciák lebonyolításában forradalmi
o Viber, Messenger, Snapchat, WhatsApp
 ELEKTRONIKUS ÚJSÁG – INTERNETES SAJTÓPORTÁLOK
o Telex, Origo, Index, Blikk, The Guardian, Magyar Nemzet, Népszava
stb.
o számítógépes formában létező és terjesztett elektronikus folyóirat,
újság, magazin, hírlevél v. időszaki kiadvány

34
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

15. tétel
A szövegszerkesztés lépései, a szónok feladatai és
jellemzői
1. A szónoki beszéd fogalma
 nagy nyilvánosság előtt elmondott,
 ékes stílusú,
 igényes politikai vagy ünnepi beszéd
 ma már ide sorolunk minden nyilatkozást, amelyben a megszólaló nem
csupán a saját nevében szól egy közösséghez
 verbálisan egyirányú kommunikációs forma
 korlátozott lehetőségek a visszajelzésre
o tetszésnyilvánítás tapssal, figyelmes csend, érdektelen moraj, ásítás
 példák:
o szakmai előadás
o meggyőző beszéd
o álláspontközlő beszéd
o hitvalló, egyházi beszéd: valamilyen szent beszéd magyarázata, célja a
hittérítés, a dicsőítés, erkölcsi- tanító jellegű
o alkalmi vagy ünnepi beszéd, szertartásos beszéd: általában megemlékezés
valamilyen történelmi, társadalmi esemény évfordulója alkalmából,
méltatás, köszöntő, avató, megnyitó, jubileumi beszéd
o szertartási beszéd: névadó, esküvői, temetési beszéd
o előre elkészíthető beszéd: felszólalás, korreferátum, kiselőadás, értekezés,
jelentés
o politikai beszédek
o tömegkommunikációs megnyilatkozások
o jogi beszédek: vádbeszéd, védőbeszéd, bírói beszéd
o írott beszéd: csetelés, jegyzetelés, e-mail

2. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói

 emberi kommunikáció 6 funkciója közül csak az értelmező szerep
hiányzik
o verbális, közvetlen visszajelzés hiánya miatt
hallgatóságból érzelmi reakciót vált ki,
KIFEJEZŐ FUNKCIÓ
célja, hogy megindítsa a hallgatóságot
a hallgatóság gyönyörködtetése,
ESZTÉTIKAI FUNKCIÓ
felelősség is igényességet kíván
beszéd elején, végén (akár közben is) a hallgatóság
megszólítása,
A KAPCSOLAT FENNTARTÁSA célja a figyelem fenntartása, tisztelet kifejezése,

pl. Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

35
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

3. A jó szónok jellemzői
 tisztesség, ethosz
 találékonyság: fontos, hogy megtaláljuk a beszédhez legmegfelelőbb
anyagot, jó érveket, bizonyítékokat a beszédünkben kifejtett gondolatok
alátámasztására, valamint, hogy igazodni tudjunk a hallgatók ismereteihez,
véleményéhez, hangulatához vagy a megváltozott beszédhelyzethez.
 szerkesztőkészség: megfelelően tudja elrendezni az összegyűjtött anyagot,
logikusan tagolja és építse fel a beszédét, logosz
 stílusérzék: megfelelő stílust, hangnemet meg kell tudni találni.
 emlékezőtehetség
 jó előadókészség, pathosz

4. A szónok feladatai
 Felkészülés: invenció, feltárás (ötlet és anyaggyűjtés)
 Az anyag elrendezése: diszpozíció
 A szöveg megfogalmazása, kidolgozása, a stílus kiválasztása: elokúció
 A szöveg emlékezetbe vésése, megtanulása, memorizálása: memória
 A szöveg előadása: pronunciáció

5. A beszéd megszerkesztése
 témaválasztás
o inkább témajelölő. mint szenzációvadász
 szövegtípus kiválasztása
o műfaj, kommunikációs körülmények feltérképezése
 elővázlat készítése
o célja a tudatosabb, célirányos anyaggyűjtés
 anyaggyűjtés
o tények, statisztikai adatok, gondolatok
o forrásai: könyvek, nyomtatott sajtó, újabb elektronikus források,
tudományos munkák, művészeti alkotások
 anyagok elrendezése
o fontosabb gondolatok kiválasztása  tételmondatok
o vázlat készítése, kulcsszavak
 a szöveg kidolgozásának szempontjai

o Hat fő elv:
 Az egység elve: minden a tárgyról szóljon, de lehetnek kitérők
 A haladás és folytonosság elve, minden egység a cél felé
tartson
 A fokozatosság elve, a legfontosabb részek kitüntetett helyen
 A logikus elrendezés elve
 Az arányos elrendezés elve, a bevezetés és befejezés
arányosan rövidebb, a kifejtés hosszabb terjedelmű
 A teljesség és befejezettség elve

36
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

 előadásmód megtervezése
o nonverbális, zenei kifejezőeszközök használata
 szöveg emlékezetbe vésése
 szöveg előadása
o felolvasás elkerülése, spontánnak tűnő beszédmódra törekvés

37
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

16. tétel
A retorika meghatározása, jelentősége, alkalmazási
területei
1. A retorika meghatározása, bemutatása
 retorikát magyarul szónoklattannak vagy ékesszólásnak szokás
nevezni
 a szónoki beszéden egy szónok által ünnepi körülmények között,
nagy nyilvánosság előtt mondott, ékes stílusú ünnepi beszédet
értenek
o DE! – tanár előadásai, diák felelés is
 retorika beszélni tanít
 ókori Görögországban tanították, híres szónok: Arisztotelész
(Rétorika)
 A középkorban a hét szabad művészet egyike
 1945-ben a középiskolákban megszüntették oktatását, 1980 után
bölcsész-és jogi karokon újra
 más híres szónokok:
o Szókratész, Platón, Cicero, Szent Ágoston, Páduai Szent Antal,
Pázmány Péter, Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc,
Gyulai Pál.

2. A retorika jelentősége
 meggyőzés képessége/készsége – politikusok, ügyvédek
 ugyanolyan fontos iskolai feleletnél
o tudáson túl a lecke megértéséről is meg kell győznünk
tanárainkat
 érettségin, felsőoktatási intézményekben egyre fontosabb
o bizonytalan hallgató könnyen megbuktatható
 szükség lehet rá állampolgári panaszunk érvényesítésekor,
igazságtalanság esetén
o pl. hivatalokban, áruházak, munkahelyeken
 (ellen)érveket és cáfolatokat kell alkalmaznunk állításaink bizonyítására
 átgondolt, jól szerkesztett forma  hatásos
 mindezért  szónoklás (és gondolkodás) tanulása nem
elhanyagolható, fejlesztése, gyakorlása fontos

3. Alkalmazási területei
 Arisztotelész kétféle hallgatót különít el:
o tiszta ítélkező hallgató számára
o tiszta szemlélő hallgató számára
o + harmadik típus  hallgatóság mindkét funkcióját igénybe
veszi

38
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

TÖRVÉNYSZÉKI BESZÉD TANÁCSKOZÓ BESZÉD BEMUTATÓ BESZÉD

ítélkező hallgatónak szól ítélő-szemlélő hallgatónak szól szemlélő hallgatónak szól

múlt idő jövő idő jelen idő

igazság vagy igazságtalanság
előnyök-hátrányok taglalása dicsér vagy elmarasztal
feltárása

szigor vagy megbocsátás félelem és remény öröm vagy gyűlölet

politikai beszédek (választási

kampányok)
alkalmi beszédek, dicséretek,
perbeszédek (vád-és formája lehet: ismertetők, méltatások,
védőbeszéd, bírói beszéd) rendezvények beszédei,
felszólalás, beszámoló, pohárköszöntők
nyilvános vita, kerekasztal-
beszélgetés, nyilatkozat, interjú

4. Az érvek
 Felépítésük:
o három tagból áll:
 tétel (következtetés megfogalmazása)
 bizonyíték (következtetés előzményei, magyarázatai)
 összekötő elem tétel és bizonyíték között (logikai
összekötő kapocs, egyértelmű tétel és bizonyíték
esetében  elhanyagolható tag)
 Típusaik:
o meghatározásból levezetett érv
o ok-okozati összefüggésből származó érv
o körülményekből levezetett érv
o összehasonlításon alapuló érv
o ellentéten alapuló érv
o általános-egyes elvén alapuló érv
o valószínűségen alapuló érv
o bizonyítékokból származtatott érv

39
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

5. Az érvek elrendezése
 Az érvek sorrendje lehet:
o primátus-elv
o piramis-elv
o emelkedő elv
 (az erősebb, gyengébb érvek sorrendje alapján)

6. Az érvelés módszerei
 ha érveléskor az egyedi esetekből jutunk el a következtetéshez,
indukció
 ha a tételből haladunk az egyedi példák felé, az a dedukció
 ezek érvelési, gondolkodási módszerek, lásd: felvilágosodás kora
 cáfolat: Véleményünk helyességét igazolhatjuk úgy is, hogy kizárjuk
az ellenvélemények igazságát.

7. Hibák
 Hibák: csúsztatás, tautológia, sántító következtetések stb.

8. Cáfolatok
A másik fél véleményének tagadása megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva.

Módszerei:
kisebbítés
kételkedés
tagadás
visszafordítás
rámutatás
gúny
élc

40
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

17. tétel

A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés

viszonya alapján
Bevezető: A szó, beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül
fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot.
A szavaknak van egy formai oldala (hangalak) és egy tartalmi oldala (jelentés). A
hangalak az érzékelhető hang vagy hangsor, illetve betű vagy betűsor. A jelentés a szó
használati értéke, nyelvi szerepe, melynek ált. megegyezés (hagyomány) szerinti
jelentése van.

1. Két nagy csoport

 MOTIVÁLT SZÓ
o hangalak és jelentés kapcsolatának reális alapja van
o felidézés
o hangutánzó szavak H  J
 gépek, emberi, állati, természeti hangok (kattog, horkol, füttyent,
gágog, mekeg, reccsen, dörren)
o hangulatfestő szavak H - - > J
 mozgások (ballag, baktat, kullog), cselekvések (moccan), alakok
(zizi, süsü, tutyimutyi, pipogya)
 MOTIVÁLATLAN SZÓ (6 ALCSOPORT)
o hangalak és jelentés kapcsolata hagyományon, megszokáson,
megállapodáson, társadalmi megegyezésen alapul
o tradíció
o nem reális kapcsolat

I. EGYJELENTÉSŰ SZAVAK (MONOSZÉMA)

 H–J
 összetett szavak, szakszavak, toldalékok
o napszemüvegtok, ablakpárkány, cipőfűző, metafora

II. TÖBBJELENTÉSŰ SZAVAK (POLISZÉMA)

J
 H J
J
 egy hangsornak több jelentése van, ált. jelentésbővüléssel jön létre, a
jelentések között VAN kapcsolat
o zebra, tanács, kormány, körte, levél, csiga
III. AZONOS ALAKÚ SZAVAK (HOMONIMA)
J
 H J
J

41
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

 egy hangsornak több jelentése van, a jelentések között NINCS kapcsolat

 3 csoport:

o szótári
 terem, vár, nyúl, ár
o nyelvtani
 sírt, merek
o vegyes
 hullám, török, verem

IV. HASONLÓ ALAKÚ SZAVAK (PARONIMA)

a) alakváltozatok
o H~H
J
o csepp – csöpp, törülköző – törölköző, zsemle – zsömle, tejfel –
tejföl, vödör – veder
b) alakpárok
o H~H

J≠J
o helység – helyiség, íztelen – ízetlen, érem – érme, gondatlan –
gondtalan, egyenlőre – egyelőre

V. ROKON ÉRTELMŰ SZAVAK (SZINONIMA)

a) szorosabb értelemben vett szinonima
o H H
J
o bicikli – kerékpár, eb – kutya (DE! pl. A kutyafáját!)
b) tágabb értelemben vett szinonima
o H H H

J~J ~J
o fokozati
 fut – szalad – rohan, csermely – patak – folyó
o tájnyelvi kifejező szavak
 kukorica – tengeri, légy  bogár
o szemléletbeli különbség
 énekel – kornyikál

VI. ELLENTÉTES JELENTÉSŰ SZAVAK (ANTONIMA)

 mindegyik szófajból van ilyen
 fekete – fehér, fut – áll, lassan – gyorsan, igen - nem
 H H

J  J

42
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

18. tétel
A képszerűség stíluseszközei, az alakzatok
 alakzat = (lat. figura, gör. szkhéma)
 A klasszikus és modern retorika egyik alapkategóriája. Nyelvi átalakító eljárás
eredménye: a hangsoroknak, jelentéseknek, mondat- és szövegszerkezeteknek az
expresszivitás érdekében történő megváltoztatása. A klasszikus és modern retorika
standard modellje négy átalakító eljárást tart számon.

adjekció (bővítés, hozzátoldás):

o paralelizmus (párhuzam)
o szerkezeti párhuzam
 az egymás után következő sorok ugyanolyan szerkezetűek
o gondolatritmus
 az egymás után következő sorok ugyanolyan tartalmúak, ugyanarról
szólnak
 pl.:
Örökkön háborog a tenger
Örökkön zúgnak a lombok
Örökkön fájdalmas az ember...
o figura etimologica:
szótőismétlés – kifejezhet:
 fokozást (szebbnél szebb)
 ellentétet (hiszek hitetlenül)
 ugyanazt (látva lássalak)
o khiazmus (keresztforma)
 "Jaj, mily sekély a mélység
és mily mély a sekélység."
o halmozás
 egymással rokon szavakat, szószerkezeteket, esetleg mondatokat
sorolunk fel egymás után
o fokozás (klimax)
 olyan halmozás, ahol az egymás után következő szavak között
intenzitásbeli különbség van, az érzelmi feszültség egyre nő
o csökkenés (antiklimax)
 olyan halmozás, ahol az egymást követő elemek intenzitása egyre
csökken
o poliszündeton (kötőszavak halmozása)
 akkor beszélünk kötőszóhalmozásról, ha a tagmondatok,
mondatrészek kötőszavak nélkül is megállnák a helyüket
 pl: "Most tél van és csend és hó és halál."
o ellentét
 egymással ellentétes tartalmú elemek kerülnek egymás mellé
 pl.: Nem is érzik a lepelt tehernek.
o paradoxon (nem várt, hihetetlen)
o látszatellentét
 pl.: Akinek sok barátja van, annak egy barátja sincs.

43
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

o oximoron
 két ellentétes szót kapcsol össze, a jelző és a jelző szó közt ellentét
van
 pl.: édes mostoha
o refrén
 a vers állandóan, következetesen ismétlődő sora(i)
 lehet:
 változatlan ismétlés,
 variáns
o keret
 olyan ismétlés, ahol az elején és a végén tér vissza a szöveg, illetve
kép
o detrakció (elhagyás, csökkentés)
o célzás, utalás (allúzió)
 egy más alkotásra, eseményre, beszédhelyzetre való utalás
 pl.: Szigeti veszedelemben Vergiliusra utalás
o kötőszóelhagyás (aszündeton)
 A szükséges kötőszók elhagyása, többértelművé teszi a szöveget.
o transzmutáció (felcserélés)
o szórendcsere (inverzió)
o jelzőcsere (enallage)
 pl.: vak szívű, hideg szemű barátok
o késleltetés (retardáció)
o költői kérdés
o immutáció (helyettesítés)
o körülírás
o eufémizmus (szépítő kifejezés)
 pl.: öregasszony helyett "idős hölgy"
o kakofémizmus
 "felesleges" durvaság
o nagyítás (hiperbola)
o gúny
 A stilisztikában a túlzással rokonítható fogalom. Valamely dolog,
tárgy, jelenség, személy stb. hibáit, ellenszenves vonásait a
valóságostól eltérően, erősen felnagyítva, néha a képtelenségig túlozva
mutatja be.

 A négy átalakító eljárás a nyelvi szintek szerint a következő fő alakzattípusokat

hozza létre:
o hangalakzat (rím, alliteráció, szójáték)
o szóalakzat
o mondatalakzat
o gondolatalakzat

44
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

19. tétel
A stílus fogalma, jellegzetes stílustípusok
 Beszédünket áthatja valamilyen érzelmi, hangulati színeződés  különböző
stílusárnyalatok.
 A stílusárnyalat a stílusnak az a sajátossága, amelyben:
o megnyilatkozik a beszélő lelkiállapota,
o a hallgatóhoz, a beszédhelyzethez és a témához való személyes viszonya.
 A stílusárnyalat más szóval hangnem, esztétikai minőség.
 Egy mű összhatását meghatározó legfontosabb értékszerkezeteket nevezzük
esztétikai minőségnek.

A legfőbb esztétikai minőségek:

(kb. 5-6 e.minőség kiválasztása és bemutatása, a többi felsorolása)
szép:

 pozitív értékekkel telített állapot

 mindig az adott kor felfogása dönti el, hogy mit tart szépnek
 korábbi irodalmi korszakokban a jó szinte törvényszerűen kapcsolódott hozzá
 pl.: „Szép az, ami érdek nélkül tetszik.” (Immanuel Kant)
rút:
 teljes értékhiány
 a romantikáig a negatív értékek uralma (gonosz, buta)
 romantikától kezdve összetetté válik
o felbomlik a szép-jó egysége
 a csúf megjelenhet a jóval (pl.: Quasimodo)
 a szép a rosszal (a Sátán démoni szépségű fiú)
fenséges:
 emberi mértéket és mindennapiságot meghaladó
 tér-, idő-, szellemi, erkölcsi vagy fizikai nagyság
 monumentalitás és időtlenség jellemzi
 pl.: némely himnusz, óda, tragédia
patetikus:

 pátosz  szenvedélyt, lelkesedést jelent

 patetikus stílusra jellemzőek a pozitív, ünnepélyes, fennkölt hangulatú szavak,
kifejezések
 kerüli a hétköznapiságot a mondatfajtákban, szerkezeti formákban
 gyakoribbak benne:
o szónoki stílusú megszólítások,
o felkiáltások,
o költői kérdések,
o a halmozás,

45
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

o a fokozás.
 a tárgy iránti rajongás, elkötelezettség, olykor szélsőséges jelentésű szavak
halmozása, fokozása
 pl.: Petőfi tájversei, szülőföldje iránti rajongása: Szülőföldemen, Úti levelek

bájos:
 mulandó,
 illetve részértékek jelentése
 pl. Csokonai rokokó stílusú versei, Boldogság
tragikus:
 teljes és visszafordíthatatlan értékpusztulás
 általában együtt jár a fenségessel
 pl. Antigoné bukása
komikus:

 lelepleződő értékhiány vagy álérték

 a komédia, a vígeposz, a paródia, a szatíra fontos összetevő minősége
 pl. Moliere komédiái (nyelvi, jellem- és helyzetkomikum)

humoros:

 elfogadott értékhiány
 a szerző együttérzéssel, megértően, de komikusan ábrázolja a tárgyat
 a humor a gúnytól abban különbözik, hogy megbocsátóan, kedéllyel, nemegyszer
pedig részvéttel kezeli azt, amin nevetünk.
 nyelvi kifejeződése kimeríthetetlenül gazdag
 pl. Karinthy paródiái, Így írtok ti, Tanítom a kisfiamat

szatirikus:
 értékhiány kritikai célzatú leleplezése
 tréfás-gúnyos
 másokat vagy jelenségeket csípős, maró módon kifigurázó
 pl. Gogol: A revizor, Arisztophanész vígjátékai

gúnyos:

 erősen elítéli az értékhiányt, és szembe is helyezkedik vele

 a gúny általában elutasítást fejez ki
 valamely dolog, tárgy, jelenség, személy stb. hibáit, ellenszenves vonásait a
valóságostól eltérően, erősen felnagyítva, néha a képtelenségig túlozva mutatja be
 pl.: „Hamlet: S mi volt szerepe? Polonius: Julius Caesar; megöltek a Capitoliumon;
Brutus ölt meg. Hamlet: Na, ugyan brutális szerep volt tőle, megölni egy ily capitális
borjút.” (Shakespeare: Hamlet).

46
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

szarkasztikus:

 maró, kíméletlen gúny

 olyan stíluseszköz, amely erőteljesebb kifejezésekkel él, sértő, bántó gúny, amely
mindig túloz
 pl.:
o Mit ugattok, mit haraptok
Engemet, hitvány ebek!
Torkotokba, hogy megfúltok
Oly kemény koncot vetek.
o Petőfi Sándor: A természet vadvirága
ironikus:
 értéktagadás és -igenlés együttese, vagyis az elutasítás az elfogadás gesztusa mögé
rejtve
 kétértelműség
 az értékek megfordulása jellemzi
 eltolódhat komikus és tragikus irányba is
 domináns eleme a kettősség, az ellentét
 valamely dolgot, tárgyat, személyt, tulajdonságot, eseményt stb. nem a valóságnak
megfelelően nevez meg,
o hanem olyasmit állít, aminek a szituáció ellentmond,
o s így azt tagadássá minősíti át
 az iróniát az különbözteti meg a gúnytól, hogy nem kívülről ítél, hanem az
értékvesztésben érintett maga az ironizáló személy is
 pl.:
o Én is éltem...vagy nem élet
Születésen kezdeni,
És egynehány tized évet
Jól-rosszúl leküzdeni?
o Arany János: Visszatekintés
groteszk:

 össze nem illő értékek bizarr társítása

 komikus és borzongató hatást kelt egyszerre
 de a komikum nem oldódik fel
 pl. Örkény-egypercesek
abszurd:
 teljes kiüresedettség
 az ábrázolt jelenség lehetetlen, hihetetlen és képtelenség
 hatása megdöbbentő
 pl. a XX. sz. drámái, Beckett: Godot-ra várva, Örkény: Tóték, Ionesco: A kopasz
énekesnő, Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása, A fizikusok

47
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

tragikomikus:

 elkerülhető értékvesztés:
 az értékhiány mellett az értékvesztés lehetőségét is felveti, amely végül nem
következik be, vagy ha bekövetkezik, komikus az elbukás
 pl. Ibsen: Vadkacsa

Összegzés:
A stílusárnyalat (hangnem) többféle szempontból minősíthető. A kommunikáció tényezőit
figyelembe véve beszélhetünk a beszédhelyzetre (választékos, ünnepélyes, patetikus,
bombasztikus), a témára (világos, tiszta, logikus, eleven, homályos, szemléletes, száraz,
széteső), a közlőre és a címzettel való viszonyra (fesztelen, bizalmas, családias, kedveskedő,
durva, közönséges), a lelkiállapotra (élénk, kedélyes, tréfás, emelkedett, fennkölt, gúnyos,
humoros) utaló hangnemről, hangvételről.
A felhasznált nyelvváltozat szerint irodalmi, köznyelvi, népies, szaknyelvi és argó stílust
ismerünk.

A nyelvi igényesség mértéke egyszerű, választékos, finomkodó, emelkedett, durva vagy

szóvirágos stb. stílust alakít ki.

A stíluselemek a műfajok szerint is elkülönülhetnek, így beszélhetünk epikai, lírai, drámai

stílusról, ezen belül lehet regénystílus, novellastílus, balladai vagy ódai hangvétel stb.
Mindezeket a szempontokat egyszerre vesszük figyelembe egy szöveg stíluselemzésében.

Stílusosságról akkor beszélhetünk, ha a közlés stílusszintje illik az alkalomhoz, pontosan és

árnyaltan fejezi ki a beszélő személyes érzelmeit, gondolatait.

Stílustalanság minden, a helyzethez nem illő szó, nyelvi nemtörődömség, lezserség.

„A stílus maga az ember.” (Buffon, 1707-1788, francia tudós és író)

Francia nyelven: "Le style c`est l`homme meme.”

48
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

20. tétel

A társalgási stílus
Stílusréteg: az egyes nyelvváltozatokra épülő tipikus kifejezésmód, eltérő eszközkészlet és
sajátos stiláris követelmények jellemzik.
Alapja a nyelvi rétegek eltérő eszközkészlete (szókincs), az eltérő kommunikációs
funkciók sajátos stliláris következményei.

- legfőbb stílusrétegek:
 tudományos-szakmai
 publicisztikai-tömegkommunikációs
 hivatalos (közéleti írásbeli)
 előadói-szónoki (közéleti szóbeli) - retorika
 társalgási
 (levélstílus)
 szépirodalmi

A társalgási stílus

 a kötetlen társas érintkezésben használt tipikus nyelvi formák használata

 a kapcsolatteremtő/-fenntartó, fatikus kommunikáció a fő cél, emellett az
érzelemkifejező és felhívó szerep is jellemzője
 szoros és kölcsönös kapcsolat a többi stílusréteggel
 itt a legnagyobb a személyiség kifejezésének lehetősége, ez a legkötetlenebb
stílusréteg
 kötöttségek: hagyomány, illem, társadalmi függőségek
 nagy szerepe van a beszélő és hallgató viszonyának
 szókészlet gazdagsága, árnyaltsága, egyéni színezete (szünet, beszédtempó) változó, a
beszélőtől függő, gyakori sajnos a közhelyek, nyelvi panelek, klisék, divatszók,
agyonhasznált szavak, töltelékszavak (pl.: A remény hal meg utoljára. Így van ez, és
nem másképp. Ezek mennek, meg a bárányfelhők. Már a Balaton sem a régi!, izé,
szóval, nos, tulajdonképpen, egy picikét, na mármost, igazából, én úgy gondolom,
nem erről szól ez a történet…) előfordulása, szófajilag a módosítószavak gyakori
használata megfigyelhető, jellemző az idiolektus (egyéni szóhasználat)
 mondatszerkesztése gyakran hiányos, lazább szerkezetű szöveg- és mondatalkotás,
szerkezetváltás, félbehagyott mondat, szerkesztetlenség jellemzi
 változatosságot követel meg, gyakoribb a modalitás váltogatása (kérdő, felkiáltó,
felszólító és óhajtó mondatok a kijelentők mellett)
 a „hangos stílus eszköze” a szórend, a mimika és a gesztusok és a mondatfonetikai
eszközök
 sajnos az argó is gyakran bekerül ebbe a rétegbe
 Kötöttségek: köszönések, megszólítások, udvariassági panelek stb., ezek árnyalt
használata olykor gondot okoz

49
 Középszintű nyelvtani tételek
2021-2022

Műfajai:

Szóban:
 párbeszéd: kötetlen forma
 elbeszélés, viccmesélés, pletyka

Írásban:

 magánlevél: kötött forma (megszólítás, bevezetés, elbúcsúzás stb.); a mondanivaló

rendszerezése, szabályos mondatszerkesztés, lehetséges élőszói jellegzetességek,
változatos mondatfajták jellemzik
 nem irodalmi formában írt napló: kötött forma (időrendi szerkesztettség), az
önkifejezés egy fajtája, gondolati szinten történő szerkesztettség jellemzi
 sms, chat, e-mail, emotikonok, írásjelek gyakori használata


Elvárás: színes, egyéni, gazdag, változatos szóhasználat, a mondatfonetika (zenei eszközök)

alkalmazása, mértéktartó és az adott helyzethez igazodó előadásmód.

Elemzésekor: szókincs, mondatszerkezetek, szórend, nyelvhelyesség, egyéni lelemény,

közhelyek, műfaj, írásjelek, a beszélő és a hallgató viszonyának vizsgálata.

50