A sejtek anyagai

Eszköztár:

Biogén elemek

Az élő szervezeteket felépítő kémiai elemek atomjai kivétel nélkül megtalálhatók az élettelen anyagi világban
is, azonban eltérő arányban és más vegyületekben. A sejtek vegyületeit alkotó elemeket biogén
elemeknek nevezzük. Az élő anyagban kiugróan magas a szén (C), az oxigén (O), a hidrogén (H), a nitrogén (N)
és a foszfor (P) előfordulása. Ezek adják az élő szervezetek tömegének 98-99%-át. Ez érthető is, hiszen a
felsorolt elemek atomjai a szerves vegyületek és a víz építőkövei. Rajtuk kívül természetesen még nagyon
sokféle elem mutatható ki a sejtekben. Közülük legnagyobb mennyiségben a nátrium (Na), a kálium (K), a
kalcium (Ca), a magnézium (Mg), a vas (Fe) és a klór (Cl) fordul elő. A nátrium és a kálium például a sejtek
ingerületi folyamataiban játszik fontos szerepet. A kalcium az állatok meszes vázának anyaga, de többek között
fontos az izomszövetek működésében, a véralvadásban és a sejtek ingerlékenységében is. A magnézium a
növények zöld színanyagának, a klorofillnak az alkotórésze, és a kalciumhoz hasonlóan elengedhetetlen az
izmok működéséhez is. A vas a vér vörös színű festékanyagának, a hemoglobinnak a felépítésében vesz részt,
amelynek feladata az oxigén szállítása.
Sejteket felépítő szerves vegyületek

A szerves vegyületek a sejtek tömegének 20-25%-át adják. A szénhidrátok és a lipidek elsősorban

energiaszolgáltatók. Kevéssé változatos szerkezetűek, felépítésük a legtöbb élőlény sejtjeiben hasonló. A
fehérjék és a nukleinsavak a sejtek anyagcsere-folyamatait irányítják. Molekuláik előfordulása és szerkezete
fajra, egyedre, ezen belül pedig szövetre, sejttípusra jellemző, vagyis fajlagos.

A sejtek kémiai összetétele

Emberi sejt Élesztősejt

Összetevők
(g/100g) (g/100g)
Víz 60 65
Fehérjék, nukleinsavak 19 18
Lipidek 15 0,5
Szénhidrátok 1 13
Ásványi sók 5 3,5

Víz

Az élő szervezetek vegyületei közül legmagasabb a víz (H2O) aránya, a sejtek tömegének átlagosan 65-75%-a.
Ennek oka, hogy a sejteket felépítő anyagi rendszerek legtöbbje vizes oldat. A vízmolekula poláris, és
hidrogénkötés kialakítására hajlamos, ezért számos szerves és szervetlen vegyület jól oldódik benne. A víz
nemcsak közege a sejtekben lejátszódó kémiai átalakulásoknak, hanem fontos reakciópartner is. Egyik kiindulási
anyaga például a fotoszintézisnek, és terméke a sejtlégzésnek. Fontos, hogy a víznek nagy a fajlagos
hőkapacitása, ezért az élő szervezetekben is van hőmérséklet-kiegyenlítő szerepe.
A vízmolekulák közötti kölcsönhatás