Az emberi szervezet sejtjei és szövetei

 Áttekintő
 Fogalmak
 Gyűjtemények
 Módszertani ajánlás
 Jegyzetek
 A sejtek felépítése
 A sejtek anyagcseréje
 Az egyrétegű hámszövetek
 A többrétegű hámok
 A hámok működés szerinti csoportosítása
 Kötőszövetek
 Támasztószövetek
 Izomszövetek
 Az emberi szervezet sejtjei és szövetei - Tesztfeladatok
Az egyrétegű hámszövetek
Eszköztár:

Hámszövetek működése

A hámszöveteket feloszthatjuk működésük szerint. A fedőhámok legfontosabb szerepe a beborított felület

védelme, ilyen a bőr hámrétege. Felszívóhám béleli a bélcsatorna nagy részét, itt a sejtek felületén sorakozó
apró, kesztyűujjszerű nyúlványokon keresztül történik a tápanyagok felszívása. A mirigyhám sejtjei váladékot
termelnek, mely a sejtekből kiürül. Kisebb-nagyobb mirigyek igen nagy számban fordulnak elő az emberi
szervezetben: ilyenek a tápcsatorna emésztőnedveket termelő mirigyei, valamint a bőrverejtékmirigyei is. A
mirigyek felépítése alapvetően kétféle lehet.

A külső elválasztású mirigyek mirigyhámmal bélelt végkamráiból a váladék a kivezető csövön át jut ki a test
belső vagy külső felületére.

A belső elválasztású mirigyek váladéka egyenesen a vérbe kerül. Váladékaik, a hormonok a szervezet más
sejtjeinek működését szabályozzák, ezáltal a különböző funkciók összehangolását biztosítják.
Egyrétegű hámszövetek

Hámszövetek fedik a test külső és belső felszíneit. A sejtek szorosan illeszkednek, közöttük er ek nincsenek. A
hámszövet alatt mindig kötőszövet található, ez táplálja a hámsejteket. A hámszöveteket felépítésük és
működésük szerint csoportosítjuk.

Felépítés alapján egy- és többrétegű hámot különböztetünk meg. Az egyrétegű hámszövetek el nevezése onnan
származik, hogy a sejtek egyetlen rétegben sorakoznak egymás mellett. A laphámsejtjei laposak, vékony rétegük
olyan felszíneket borít, amelyeken keresztül anyagforgalom zajli k. Egyrétegű laphám alkotja például a tüdő
légzőfelületét és a hajszálerek falát. A hengerhám magas, vékony sejtekből áll. Ilyen szövettípus béleli
tápcsatornánk legnagyobb részét. Bizonyos szervekben a hengerhám felszínét vékony sejtnyúlványok, csillók
borítják. A csillók egyszerre, egy irányban csapko dnak, s így a felszínre kerülő részecskéket, szemcséket
továbbsodorják. Ilyen csillós hám található például az ember petevezetékében a petesejt továbbítására, a
légcsőben pedig a belélegzett porszemcsék eltávolítására.
Többrétegű hámszövetek

Hámszövetek fedik a test külső és belső felszíneit. A sejtek szorosan illeszkednek, közöttük erek nincsenek. A
hámszövet alatt mindig kötőszövet található, ez táplálja a hámsejteket. A hámsz öveteket felépítésük és
működésük szerint csoportosítjuk.

A többrétegű hámszövetek sejtjei több sorban helyezkednek el egymás fölött. Többrétegű hámok általában a
károsító hatásoknak, sérülés veszélyének kitett felületeket borítják. A felszíni sejtek többnyire elszarusodnak,
elhalnak, és az ellenálló szaruréteg fokozza a védelmet. A legbelső sejtek állandó osztódása folyamatosan pótolja
a pusztulókat. Ilyen többrétegű elszarusodó hám alkotja bőrünk felső rétegét.