Magyar nyelv és irodalom érettségi témák I.

Középszint

1
Vásárló neve: Porkoláb soma

Rendelési szám: 3251553

Vásárlásával támogatta, hogy Magyarországon az elektronikus könyvkiadás fejlõdni tudjon, a digitális

kereskedelemben kapható könyvek választéka egyre szélesebb legyen. Köszönjük, és reméljük

webáruházunkban hamarosan viszontlátjuk.

2
 Varsányi József

Magyar nyelv és irodalom

érettségi témák
I. Középszint

A 2024-től érvényes érettségik szerint

AMTAK Bt, 2022

3
Cop. Varsányi József, 2022

Szerkesztette: Varsányi Katalin

Borítóterv: Vári Gabriella
Kiadó: AMTAK Bt, 2040 Budaörs, Semmelweis u. 6/B
Felelős kiadó: Varsányi József

Tel.: 06 20 218 6762

varsanyijozsef@vipmail.hu
amtakbt@gmail.com

További kiadványainkról tájékozódhatnak a megújult

www.amtak.hu honlapunkon.

A könyv nagy kedvezménnyel megrendelhető a fenti

címeken és telefonszámon.

ISBN 978-615-6028-10-5

Készült: OOK-PRESS Nyomda, Veszprém

Igazgató: Szathmáry Attila

4
 TARTALOM

MAGYAR NYELV .........................................................................................................13

1. TÉMAKÖR: KOMMUNIKÁCIÓ .................................................................................. 14
1.1 A NYELV MINT KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................. 14
1.1.1. A kommunikációs folyamat tényezőinek, céljának, funkcióinak, valamint
ezek összefüggésének megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével,
szövegértelmezéssel, szövegalkotással ................................................................. 14
1.1.2. A nyelv szerepe a kommunikációban ........................................................... 19
1.2 PRAGMATIKA ................................................................................................... 21
1.2.1. A sikeres nyelvhasználat gyakorlata: a nyelvhasználat, a társalgás
összetevői .............................................................................................................. 21
1.2.2. Beszédaktusok ............................................................................................. 22
1.2.3. Együttműködési elvek .................................................................................. 24
1.2.4. Udvariassági formák .................................................................................... 27
1.3 NYELVI ÉS VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ ..................................................... 29
1.3.1. Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei (pl. gesztusok,
mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, testtartás, fejtartás, csend)
............................................................................................................................... 29
1.4 A KOMMUNIKÁCIÓ MŰKÖDÉSE ................................................................... 32
1.4.1. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség ............................ 32
1.4.2. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs
folyamattal ............................................................................................................ 34
1.4.3. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkcióira (párbeszéd,
történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák) ........... 36
1.5 SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................. 40
1.5.1. Kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés ............................ 40
1.6 A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................ 43
1.6.1. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának
dekódolása, az üzenetek szándékának felismerése ............................................... 43
1.6.2. Tény és vélemény, tájékoztatás és véleményközlés megkülönböztetése a
tömegkommunikációban ....................................................................................... 46
1.6.3. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes,
csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció ....................................................... 48
1.6.4. A főbb médiaműfajok ismerete ................................................................... 52
1.6.5. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és
képi kifejezési formái ............................................................................................. 54
1.6.6. Az internetes felületek mint kommunikációs csatornák .............................. 56
1.6.7. A reklámok, internetes felületek .................................................................. 58
2. TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE ............................................................. 60
2.1 A NYELV MINT TÖRTÉNETI KÉPZŐDMÉNY ............................................... 60

5
 2.1.1. Változás és állandóság a nyelvben .............................................................. 60
2.1.2. A szókészlet változása a magyar nyelv történetében .................................. 61
2.2 A MAGYAR NYELV ROKONSÁGA ................................................................. 66
2.2.1. A magyar nyelv rokonságának hipotézisei .................................................. 66
2.3 NYELVTÖRTÉNETI KORSZAKOK ................................................................. 69
2.3.1. A magyar nyelv történetének fő korszakai .................................................. 69
2.3.2. A nyelvtörténet forrásai, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek ................ 71
2.3.3. A nyelvújítás lényege és jelentősége példák alapján ................................... 76
2.4 A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK ALAKULÁSA ............................. 77
2.4.1. A szókészlet rétegei ..................................................................................... 77
3. TÉMAKÖR: EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT ............................................................... 79
3.1 EMBER ÉS NYELV............................................................................................. 79
3.1.1. A nyelv mint a gondolkodás része................................................................ 79
3.2 A JEL, A JELRENDSZER.................................................................................... 81
3.2.1. A nyelv mint jelrendszer ............................................................................... 81
3.2.2. Jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben ............................ 82
3.3 NYELVVÁLTOZATOK...................................................................................... 85
3.3.1. Anyanyelvünk rétegződése I. A köznyelvi változatok, a csoportnyelvek és a
rétegnyelvek .......................................................................................................... 85
3.3.2. Anyanyelvünk rétegződése II. A nyelvjárások és a nyelvi norma ................. 89
3.3.3. Egynyelvű szótárak ...................................................................................... 99
3.4 NEMZETISÉGI NYELVHASZNÁLAT ÉS HATÁRON KÍVÜLI
MAGYARNYELVŰSÉG ........................................................................................ 102
3.4.1. Nemzetiségi nyelvhasználat ...................................................................... 102
3.4.2. Határon túli magyarnyelvűség .................................................................. 103
3.4.3. Nyelvi identitás .......................................................................................... 104
3.4.4. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia ......................................................... 105
3.5 NYELV ÉS POLITIKA ...................................................................................... 106
3.5.1. Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, a nyelvi norma .................... 106
3.5.2. A mai magyar nyelvművelés néhány kérdése ............................................ 107
4. TÉMAKÖR: A NYELVI RENDSZER ........................................................................... 109
4.1 A NYELV MINT JELRENDSZER .................................................................... 109
4.1.1. A nyelvi szintek .......................................................................................... 109
4.2 HANGTAN ........................................................................................................ 110
4.2.1. A magánhangzók és mássalhangzók rendszere ........................................ 110
4.2.2. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése 112
4.3 A HELYESÍRÁS ................................................................................................ 116
4.3.1-2. A magyar helyesírás rendszerszerűsége, helyesírási szótár, elektronikus
szótárak ............................................................................................................... 116
4.4 ALAKTAN ÉS SZÓTAN ................................................................................... 118
4.4.1. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak
felépítésében, a szószerkezetek alkotásában ...................................................... 118
4.4.2. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók ....................................... 124
4.5 A MONDAT SZINTAGMATIKUS SZERKEZETE ......................................... 126

6
 4.5.1. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat
felépítésében, mondatbeli viszonyaik .................................................................. 126
4.5.2. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes
használatuk a mondatok felépítésében 128
4.6 MONDATTAN .................................................................................................. 129
4.6.1. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti
típusai .................................................................................................................. 130
4.6.2. Az egyszerű és összetett mondatok felismerése, egyszerű mondatok
elemzése .............................................................................................................. 133
4.6.3. A helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban ............................................. 144
5. TÉMAKÖR: A SZÖVEG ........................................................................................... 150
5.1 A SZÖVEG ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ .............................................................. 150
5.1.1. A szöveg fogalma, jellemzői ...................................................................... 150
5.1.2. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet ............................................... 151
5.1.3. A szövegek jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése ...... 153
5.1.4. A címzett szerepe a szöveg megalkotottságában...................................... 155
5.2 A SZÖVEG SZÓBAN ÉS ÍRÁSBAN ................................................................ 156
5.2.1. A szóbeliség és írásbeliség hatása a szövegformálásra ............................. 156
5.2.2. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei (Érettségi portál 2016) . 158
5.2.3. Szövegek alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák
néhány egyszerűbb műfajában............................................................................ 160
5.2.4. A szövegfonetika helyes használata (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet,
beszédtempó) ...................................................................................................... 165
5.3 A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS JELENTÉSE .................................................... 170
5.3.1. A szöveg és a mondat viszonya.................................................................. 170
5.3.2. A különféle szövegek felépítése, egységei ................................................. 172
5.3.3. Szövegméret, megjelenés .......................................................................... 174
5.3.4. A szövegkohézió, a témaháló és a cím ...................................................... 176
5.3.5. Bekezdés, tömb, szakasz ............................................................................ 180
5.4 SZÖVEGÉRTELMEZÉS ................................................................................... 182
5.4.1. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák
............................................................................................................................. 182
5.4.2. A téma értelmezése mindennapi, ismeretterjesztő és szépirodalmi
szövegekben ........................................................................................................ 184
5.4.3. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek szerepe a szöveg értelmezésében
............................................................................................................................. 186
5.5 AZ INTERTEXTUALITÁS ............................................................................... 188
5.5.1. A szövegköztiség, intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és
nem irodalmi szövegekben .................................................................................. 188
5.6 A SZÖVEGTÍPUSOK ........................................................................................ 190
5.6.1. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek
szerint .................................................................................................................. 190
5.6.2. Digitális és hagyományos, folyamatos és nem folyamatos szövegek........ 191
5.6.3. A legjellegzetesebb közlésmódok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott
monologikus szövegek ......................................................................................... 192

7
 5.6.4. Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok: mindennapi, közéleti és
hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi ......................................... 193
5.6.5. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok:
különböző típusú önéletrajzok, motivációs levél; különböző témájú hivatalos
levelek (pl. panaszos levél), kérvény, beadvány; hozzászólás, felszólalás, vitaindító,
rövid ünnepi beszéd; ajánlás, méltatás; szórólap szövege .................................. 195
5.6.6. Az esszé műfaji jellemzői ........................................................................... 198
6. TÉMAKÖR: A RETORIKA ALAPJAI .......................................................................... 200
6.1 A NYILVÁNOS BESZÉD ................................................................................. 200
6.1.1. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben ................... 200
6.1.2. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az
anyaggyűjtéstől a megszólalásig ......................................................................... 201
6.1.3. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése .................................................. 202
6.1.4. Az állásinterjú ............................................................................................ 209
6.1.5. A szónoki beszéd fajtái (tanácsadó beszéd, törvényszéki beszéd, alkalmi
beszéd) és jellemzői ............................................................................................. 213
6.2 ÉRVELÉS, MEGVITATÁS, VITA .................................................................... 214
6.2.1. A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata ................................... 214
6.2.2. Az érvelés műfajai: a tétel, a bizonyítás, a cáfolat, az érv és ellenérv ....... 216
6.2.3. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. A
releváns és a hibás érv megkülönböztetése ........................................................ 217
6.2.4. A legfőbb érvelési hibák ............................................................................. 218
6.2.5. A hatásos előadásmód eszközei ................................................................ 220
7. TÉMAKÖR: STÍLUS ÉS JELENTÉS ............................................................................ 225
7.1 SZÓHASZNÁLAT ÉS STÍLUS ......................................................................... 225
7.1.1. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a
szépirodalomban ................................................................................................. 225
7.1.2. A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas,
közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése ................................. 226
7.1.3. Egyszerű stílusjelenségek felismerése, magyarázata ................................ 228
7.1.4. Stílusérték (alkalmi, állandó) ..................................................................... 230
7.1.5. Stílushatás ................................................................................................. 231
7.2 A SZÓJELENTÉS .............................................................................................. 232
7.2.1. A nyelvi szintek alkalmi és állandó stílusértékének megfigyelése,
felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban ................................. 232
7.2.2. A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek .................................... 234
7.2.3. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú
szópár, ellentétes jelentés ................................................................................... 237
7.2.4. Egynyelvű szótárak használata (pl. Magyar szinonimaszótár, Magyar
értelmező kéziszótár), valamint kétnyelvű szótárak ismerete ............................. 242
7.3 STÍLUSESZKÖZÖK.......................................................................................... 245
7.3.1. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos
használata a szövegalkotásban ........................................................................... 245

8
 7.3.2. A mondatszerkezet stiláris változatai: a verbális stílus, a nominális stílus, a
körmondat ........................................................................................................... 246
7.3.3. A szövegstílus hangzásbeli sajátosságai (pl. zeneiség, ritmika, különféle
hanghatások) ....................................................................................................... 248
7.3.4. Az egyszerűbb szóképek: hasonlat, metafora, megszemélyesítés,
metonímia, szinesztézia, szinekdoché ................................................................. 249
7.3.5. A bonyolultabb szóképek: összetett költői kép, allegória, szimbólum ....... 251
7.3.6. Metaforikus jelentés .................................................................................. 253
7.3.7. Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlés, ellentét, gondolatritmus .. 254
7.4 STÍLUSRÉTEG, STÍLUSVÁLTOZAT ............................................................. 256
7.4.1. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése,
elemzése összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel .......................................... 256
7.4.2. A társalgási stílus ismérvei, minősége ....................................................... 258
7.4.3. A tudományos és a szakmai stílus ............................................................. 260
7.4.4. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris
kötöttségei ........................................................................................................... 266
7.4.5. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés
közlésértéke ......................................................................................................... 269
8. TÉMAKÖR: DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................... 272
8.1 A DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ ISMÉRVEI ................................................ 272
8.1.1. A digitális kommunikáció jellemzői, szövegtípusai, az új digitális nyelv .... 272
8.2 A DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ TÁRSADALMI ASPEKTUSAI ................ 273
8.2.1. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi
érintkezésre ......................................................................................................... 273
8.2.2. Az új „szóbeliség” (chat) jelenségei és jellemzői ........................................ 275
8.3 DIGITÁLIS SZÖVEGTÍPUSOK ....................................................................... 276
8.3.1. Digitális és hagyományos, folyamatos és nem folyamatos szövegek........ 276
8.4 DIGITÁLIS SZEMLÉLTETÉS .......................................................................... 277
8.4.1. Az előadás szemléltetésének módjai (bemutatás, prezentáció) ................ 277
8.5 AZ ELEKTRONIKUS ÍRÁSBELISÉG ÉS A VILÁGHÁLÓ HATÁSA A
SZÖVEGRE, SZÖVEGEK A MÉDIÁBAN ............................................................ 278
8.5.1. Az internetes szövegek jellemzői, az írott és internetes szövegek
összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése ......... 279
8.5.2. Az internetes adatkeresés, a különböző adatforrásokból származó adatok
megbízhatóságának és használhatóságának kérdései ........................................ 280
8.5.3. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint
való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. A pontos és
etikus hivatkozás ................................................................................................. 282
8.5.4. Az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (pl.
honlap, blog, internet), az új közlésmódok társadalmi hatása ............................ 284
IRODALOM ............................................................................................................... 287
1. TÉMAKÖR: ÉLETMŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL. I. KÖTELEZŐ SZERZŐK:........ 288
1.1. Ady Endre: Új versek ..................................................................................... 288
1.2. Ady Endre szerelmi költészete ...................................................................... 290

9
 1.3. A lírai nyelv sajátosságai Ady Endre A halottak élén kötetében ................... 293
1.4. Arany János nagyepikája .............................................................................. 296
1.5. Arany János lírája.......................................................................................... 298
1.6. Arany János balladái ..................................................................................... 300
1.7. Babits Mihály: Levelek Írisz koszorújából ...................................................... 303
1.8. Babits Mihály világháborús költészete ......................................................... 305
1.9. A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című
alkotásában ......................................................................................................... 306
1.10. Nemzettudat és sorskérdés Herczeg Ferenc Az élet kapuja című regényében
............................................................................................................................. 309
1.11. Jókai Mór: Az arany ember ......................................................................... 313
1.12. Jókai Mór: Egy magyar nábob .................................................................... 317
1.13. József Attila poétikai útkeresése a Nem én kiáltok (1924) kötet
megjelenéséig ...................................................................................................... 320
1.14. József Attila külváros-versei ........................................................................ 322
1.15. A gyermeklét képei József Attila költészetében .......................................... 323
1.16. Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai ................................... 326
1.17. Lélek- és társadalomrajz Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében . 327
1.18. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című
kötetében............................................................................................................. 331
1.19. Mikszáth Kálmán: A jó palócok ................................................................... 333
1.20. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma ......................................................... 335
1.21. Petőfi Sándor tájköltészete ......................................................................... 337
1.22. Petőfi Sándor szerelmi költészete ............................................................... 340
1.23. Forradalmi látomások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban ............... 344
1.24. Vörösmarty Mihály lírájának jellegzetes témái, problémafelvetései és
poétikai megoldásai a Szózattól Az emberek című költeményéig (1836-1846) .. 347
1.25. Vörösmarty Mihály lírája 1849 után ........................................................... 349
1.26. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde ....................................................... 351
2. TÉMAKÖR: SZERZŐK, MŰVEK, KORSZAKOK A RÉGI MAGYAR IRODALOMBÓL A 18.
SZÁZAD VÉGÉIG ........................................................................................................ 354
2.1. Janus Pannonius (1434-1472) ....................................................................... 354
2.2. Balassi Bálint szerelmi költészete ................................................................. 361
2.3. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem .................................................................. 364
2.4. Mikes Kelemen: Törökországi levelek ........................................................... 370
2.5. Csokonai Vitéz Mihály: Lilla-ciklus ................................................................ 374
3. TÉMAKÖR: PORTRÉK, METSZETEK, LÁTÁSMÓDOK A 19-20. SZÁZAD MAGYAR
IRODALMÁBÓL ......................................................................................................... 377
3.1. Berzsenyi Dániel elégiái ................................................................................ 377
3.2. Gárdonyi Géza: Micó .................................................................................... 380
3.3. Illyés Gyula: Puszták népe ............................................................................. 382
3.4. Juhász Gyula lírája ........................................................................................ 386
3.5. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem.................................................................. 387
3.6. Kölcsey Ferenc lírája ..................................................................................... 390

10
 3.7. Krúdy Gyula: Szindbád .................................................................................. 392
3.8. Márai Sándor: Halotti beszéd ....................................................................... 394
3.9. Móricz Zsigmond parasztábrázolása ............................................................ 395
3.10. Nagy László lírája ........................................................................................ 397
3.11. Németh László: Iszony................................................................................. 399
3.12. Örkény István: Egypercesek ........................................................................ 400
3.13. Pilinszky János lírája.................................................................................... 403
3.14. Radnóti Miklós eklogái ............................................................................... 405
3.16. Szabó Magda: Az ajtó ................................................................................. 410
3. 17. Tóth Árpád impresszionista lírája .............................................................. 412
3.18. Weöres Sándor: Psyché ............................................................................... 414
4. TÉMAKÖR: METSZETEK A 20. SZÁZADI ERDÉLYI, DÉLVIDÉKI, KÁRPÁTALJAI
IRODALOMBÓL......................................................................................................... 418
4.1. Áprily Lajos verselése .................................................................................... 418
4.2. Dsida Jenő lírája ............................................................................................ 421
4.3. Gion Nándor novellisztikája .......................................................................... 423
4.4. Kányádi Sándor költészete ............................................................................ 426
4.5. Kovács Vilmos lírája a klasszicizmus és a modernség egységében ............... 429
4.6. Reményik Sándor hazafias és istenes költészete .......................................... 430
4.7. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja ................................................. 433
4.8. Tamási Áron: Ábel a rengetegben ................................................................ 436
4.9. Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség
című krónikás regényében ................................................................................... 438
4.10. Wass Albert: A funtineli boszorkány ........................................................... 441
Legismertebb művei: ........................................................................................... 443
5. TÉMAKÖR: MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL. KORTÁRS SZERZŐK .................... 446
5.1. Varró Dániel lírája ......................................................................................... 446
5.2. A szereplők kapcsolatrendszere Tóth Krisztina Pixel (2011) című
prózakötetében.................................................................................................... 448
5.3. Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére .............................................. 450
5.4. Egyéni és történeti emlékezet Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében
............................................................................................................................. 453
6. TÉMAKÖR: MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL ......................................................... 457
6.1. A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása ..................................... 457
6.2. Homérosz: Iliász vagy Odüsszeia .................................................................. 462
6.3. E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép....................................................... 477
6.4. Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála ........................................................................ 478
6.5. Tolsztoj: Anna Karenina ................................................................................ 480
6.6. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés................................................................... 482
6.7. A francia premodernek – Baudelaire, Verlaine, Rimbaud – poétikai
sajátosságai (szabadon választott művek alapján) ............................................. 485
6.8. Franz Kafka: Az átváltozás ............................................................................ 488
6.9. Kafka: A per .................................................................................................. 489

11
 6.10. Camus: Közöny ............................................................................................ 491
6.11. A történetmondás és az értelmezés szintjei Mihail Bulgakov A Mester és
Margarita című regényében ................................................................................ 493
7. TÉMAKÖR: SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA............................................................................ 497
7.1. Szophoklész: Oidipusz király ......................................................................... 497
7.2. Shakespeare: Rómeó és Júlia ........................................................................ 500
7.3. Moliѐre: Tartuffe ........................................................................................... 506
7.4. Katona József: Bánk bán ............................................................................... 510
7.5. Szerkesztésmód és létértelmezés – a drámai költemény műfajának
meghatározó szerepe Madách Imre: Az ember tragédiája című művében ......... 514
7.6. Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód érvényesülése
Ibsen Nóra (Babaszoba) című drámájában ......................................................... 516
7.7. Csehov: Sirály ................................................................................................ 518
7.8. Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei ................................................. 519
7.9. Örkény István: Tóték ..................................................................................... 520
7.10. Németh László: Galilei ................................................................................ 522
7.11. Beckett: Godot-ra várva.............................................................................. 523
7.12. A. Miller: Az ügynök halála ......................................................................... 525
8. TÉMAKÖR: AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI ........................................................ 528
8.1. A krimi műfaji sajátosságai Agatha Christie Tíz kicsi néger című regénye
alapján ................................................................................................................. 528
8.2. Az irodalom filmen, egy magyar regény filmes adaptációja – összehasonlítás,
értelmezés ........................................................................................................... 530
8.3. Ifjúsági irodalom, felnőtt regény: Jonathan Swift: Gulliver utazásai ............ 532
8.4. Népköltészetünk ........................................................................................... 535
8.5. V. Hugo: A párizsi Notre-Dame regény és rajzfilm változata ........................ 538
8.6. Weöres Sándor: Bóbita ................................................................................. 539
8.7. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus változatai .. 542
8.8. A „Nagy Könyv” és a könyvkereskedelmi statisztikák ................................... 543
8.9. Irodalmi ellenutópia és filmes adaptációja – Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és
François Truffaut: 451 Fahrenheit (1966) ............................................................ 546
Függelék .............................................................................................................. 550
Varsányi József: Anna (Versek) ............................................................................ 550

12
MAGYAR NYELV

13
1. témakör: KOMMUNIKÁCIÓ

1.1 A NYELV MINT KOMMUNIKÁCIÓ

1.1.1. A kommunikációs folyamat tényezőinek, céljának, funkcióinak,

valamint ezek összefüggésének megértése, bizonyítása beszédhelyzetek
elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással

● A kommunikáció jelentése: közlésfolyamat. Ennek lényege a

jelhasználat. Kommunikálni az alacsonyabb rendű élőlények is tudnak:
a főemlősök kommunikációja gazdag jelkészleten alapul, s hangképző
szervükkel történik, akárcsak az emberi nyelvi kommunikáció. A delfinek
ellenben ultrahangokkal kommunikálnak, óriási jelkészlettel. Sőt még a
virágok is tudnak egyoldalúan kommunikálni a rovarokkal, amikor
illatjeleket küldenek nekik. Nem tekinthető azonban kommunikációnak
pl. a napraforgót érő napsütés, mert nem jelhasználaton alapul, hanem
fizikai ráhatáson, akárcsak a tömegvonzás.

● Az emberi kommunikáció magasabbrendűsége a jelhasználat

szabadságában rejlik, amit a mondatokban rejlő igazságérték (állítmány)
tesz lehetővé. Az emberek például tudnak hazudni, míg az állatok nem.
Persze nem a hazugság, hanem a szabadon megválasztott igazság helyezi
őket az állatvilág fölé.

● A kommunikáció tényezői

A Jakobson-féle ábra és ennek magyarázata

14
 Valóság

Beszédhelyzet
Nyelv
Csatorna_ _ _ _ _ üzenet ______
Beszélő- Hallgató
● Valóság: Mindnyájan ugyanannak a valóságnak a szereplői vagyunk, és
ugyanarról a valóságról kommunikálunk. Ez azonban még nem jelenti a
közös valóságot, amely szintén szükséges feltétele a sikeres
kommunikációnak. Pl. A Pál utcai fiúk újabb francia-magyar
feldolgozásában Nemecsekné csalja az urát. A rendező nem ismerte a
korabeli magyar társadalmat, s ezért a filmje Magyarországon megbukott.
Nem közös valóságról beszélt a nézőközönséggel. A szöveghiányokat a
közös előismeret tölti ki. Pl. az Együtt vagytok-e még? kérdést baráti
társalgásban a beszélő és a hallgató a társhatározó megnevezése nélkül is
pontosan értelmezi.
● Beszédhelyzet: A beszédhelyzet meghatározza a kommunikáció
tartalmát és stílusát is. A beszédhelyzet lehet hivatalos érintkezés vagy
privát jellegű kommunikáció vagy egy alá-fölérendelt kapcsolatbeli
társalgás stb. Pl. másképp beszélünk József Attiláról egy baráti
négyszemközti beszélgetésben, és másképp egy vizsgafeleletben.
Különféle beszédhelyzetek az interperszonális, csoport- és
tömegkommunikációs helyzetek is.
● Csatorna: A csatorna szempontjából különbséget kell tennünk a
közvetlen és a közvetett kommunikáció között. Közvetlen
kommunikációról beszélünk egy személyes találkozón folytatott
párbeszéd vagy egy telefonbeszélgetés esetében. Közvetett a
kommunikáció a levélváltás során. Ezeket úgy is osztályozhatjuk, mint
szóbeli és írásbeli kommunikációt. A közvetlen kommunikáció egyidejű,
és lehetőséget ad az értelmező és azonnali válaszoló funkciókra. Pl. egy
Hogy érted? mondat, vagy egy Sajnos, akkor nem érek rá. felelet
beszúrására. Csatornaként szolgálhatnak a levegőben terjedő
hanghullámok és fénysugarak (a személyes kommunikációban), a
telefonkábel (telefonbeszélgetésben), a telefonkábel és a képernyő (a
chatelésben), a mikrofon és a hangszóró (a tömegkommunikációban), a
papír és a posta (a levelezésben) stb. Ezek közül a legkomplexebb
kommunikációs típus a személyes társalgás, mert ez ad leggazdagabb
lehetőséget az állandó visszajelzésekre és kísérő nonverbális
kommunikációra: mimika és gesztusnyelv.
● Beszélő és hallgató: A közvetett kommunikációban (pl. e-mail)
állandóak a szerepek, de a közvetlen kommunikációban a hallgató (vevő)
is aktív, folytonos visszajelzésekkel kíséri a beszélő (feladó) szövegét, és

15
 bármikor átveheti a szót, azaz a beszélő és a hallgató szerepet
cserélhetnek.
● A nyelv vagy kódrendszer: A beszélő kódolja, nyelvi formába önti az
üzenetet, a hallgató pedig dekódolja, a megfelelő kulcs segítségével
megfejti az üzenet információtartalmát. Ezért fontos, hogy az adó és a
vevő közös nyelvet beszéljenek, pl. ha nem tudok angolul, egy angol
nyelvű szövegből csak nagyon kevés információ jön át. De azonos
anyanyelven sincs meg mindig a közös nyelv, pl. a szakzsargonok
használata csak szakmabeliek között dekódolható.
● Az üzenet: Az üzenet a kódokból kivetkőztetett információ. Ez a
kommunikáció tartalma. Ez fejti ki hatását a vevőre, és visszacsatolás
révén a feladóra is. Ez a hatás azonban a kommunikációban nem
determinált, mint az értelem alatti anyagvilágban, hanem szabad
döntések, mérlegelések eredménye.

Feladat

Képzeld el egy magyar nyelvi érettségi vizsga feleletét, és ismertesd ennek

kommunikációs tényezőit!

Megoldás

- Valóság: A felelet a beszélő és a hallgató közös valóságáról szól,

feltehető, hogy mindketten ismerik a szóban forgó nyelvi tényeket.
- Szituáció: A vizsgahelyzet rendszerint feszült, ezt jó föloldani a tanár
által, de a tanuló is sokat tehet a feszültségoldás érdekében, pl. a biztos
tudás enyhíti a feszültséget.
- Csatorna: Közvetlen szóbeli kommunikáció folyik, ahol a hangos és képi
jelek a levegő útján terjednek.
- Beszélő és hallgató: A beszélő elsődlegesen a vizsgázó, de a vizsgáztató
átveheti a szót, főleg kérdések formájában. A beszélő érdeke, hogy
kommunikációja folyamatos legyen, s minél kevesebb szerepcsere-
lehetőséget hagyjon a vizsgáztatónak. Ilyenkor a vizsgáztató
visszajelzései főleg vizuálisak, pl. helyeslő bólogatás formájában.
- Nyelv: A vizsga rendszerint a közös anyanyelven folyik, s a szaknyelvnek
is mindkét fél a birtokában van. A pontatlan terminológiát a vizsgáztató
bünteti.

16
- Az üzenet: A felelet tartalmi oldala, ami a vizsgázó felkészültségétől
függ: igaz és hamis állításokból tevődik össze.

● A kommunikációs cél és funkció

A kommunikáció minden esetben valamilyen határozott vagy

határozatlan céllal megy végbe. Ez nagymértékben függ a
beszédhelyzettől. Másképp kommunikálunk, ha az üzenet célja egy
sikeres vizsga, és másképp, ha egy baráti társalgásban kerül szóba
valamilyen tudományos vagy például irodalmi téma. Jól tudjuk, hogy más
egy ismeretterjesztő és egy szakmai előadás jellege. Nézzünk egy példát:
Berzsenyi Dániel korai verseit asztalfiókjának írogatta, később azonban
lényegi változtatás nélkül kiadta őket. Más lett-e a kommunikációs
funkció? Ebben az irodalmi konvenció a sarkalatos pont: Berzsenyi
költőelődjeit követve úgy írta verseit, mintha az egész nemzethez szólna.
Másképp mivel magyarázható ez a hangütés: Romlásnak indult hajdan
erős magyar…? A versnek ez esetben esztétikai és konvencionális felhívó
funkciója van.

A klasszikus kommunikációs funkciók a következők:

● Tájékoztatás: A beszélő (feladó) tájékoztatja a hallgatót (vevőt)
valamiről. Pl. Vettem egy kiló kenyeret. vagy Leszaladok a boltba.
vagy egy bekeretezett i betű a vasútállomáson = ’információs
szolgálat’. Ez a legalapvetőbb funkció.
● Tudakozás: Ez leggyakrabban kérdő mondatok formájában jelenik
meg. Pl. Hány óra van? vagy Veszel kenyeret? vagy Mi újság az
iskolában? A tudakozó mondatokra rendszerint választ, tájékoztatást
várunk.
● Felhívás: A beszélő kéri, utasítja, parancsolja a hallgatót. Ez lehet
direkt, pl. Add ide a sót! vagy indirekt, pl. Ideadnád a sót? De ide
tartozik a ’dohányozni tilos’ tábla is, aminek nem csupán tájékoztató,
hanem tiltó funkciója is van.
● Kifejezés: Ezzel a funkcióval érzelmeinket fejezzük ki, pl.
sajnálkozás, együttérzés, öröm stb. Ez nemcsak mondatok formájában
(pl. Fogadja őszinte részvétemet!), hanem gyakran a mimika és a
gesztusnyelv révén jut kifejezésre (pl. mosolygás, fejcsóválás stb.).
● Kapcsolatot ellenőrző funkció: Pl. telefonban a Halló! Hallasz?
mondatokkal ellenőrizzük, hogy megvan-e még a kapcsolat. A
kapcsolatot létrehozzuk (köszönés) és bezárjuk (elköszönés).

17
● Metanyelvi funkcióról beszélünk, amikor maga a kommunikáció a
beszélgetés tárgya. Pl. Nagyon recseg a hangszóróm. Tartsd közelebb
a mikrofont! Hogy mondják azt angolul, hogy szeretlek?
● Metafizikai funkció: Ezt tágan értelmezzük: Nemcsak a verbális,
hanem a képi, zenei kommunikáció, vagy pl. egy keresztvetés is ide
tartozik. A művészi alkotásban az elbeszélő (pl. Giotto Szent Ferenc
élete sorozata), a leíró (Pl. Leonardo: Mona Lisa festménye) és a
meggyőző-tanító funkció (pl. Kölcsey Huszt című verse) mellett a
gyönyörködtetés szándéka is erősen érvényesül. Ez pl. tisztán
nyilatkozik meg a l’art pour l’art művészetben.

Feladat

Osztályozd az alábbi mondatokat a bennük rejlő kommunikációs funkció

szerint!

- Vettem két liter tejet.

- Ideadnád a sót?
- Hány óra van?
- Halló! Itt vagy?
- Nagyon recseg a mikrofon, tedd távolabb a hangszórótól!
- Megkeresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
- Elhull a virág, eliramlik az élet.
- Jaj, de imádlak!
- Szia, Bandi!

Megoldás

- Vettem két liter tejet. Tájékoztatás

- Ideadnád a sót? Indirekt felhívás
- Hány óra van? Tudakozás
- Halló! Itt vagy? Kapcsolatellenőrző funkció
- Nagyon recseg a mikrofon, tedd távolabb a hangszórótól! Metanyelvi
funkció
- Megkeresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Metafizikai funkció
- Elhull a virág, eliramlik az élet. Metafizikai, esztétikai funkció
- Jaj, de imádlak! Kifejezés
- Szia, Bandi! Kapcsolatteremtő funkció
18
1.1.2. A nyelv szerepe a kommunikációban

A legfejlettebb kommunikációs forma a nyelvi kommunikáció. Ez nyelvi

jelek segítségével történik.
● A nyelvi jelek
A nyelvi jelek a morfémák. Ez a nyelvi szintek rendszerében így néz ki:
● a hangok (fonémák) jelelemek. Nincs önálló jelentésük, csak
jelentés-megkülönböztető szerepük van (pl. pap – pép – púp)
● a morfémák nyelvi jelek: saját jelentésük van (pl. kutya, az
–ász/-ész képző, a múlt idő jele stb.)
● a szintagmák és a magasabb szintű egységek jelkapcsolatok (pl.
piros rózsa; Jancsi fut.)
● A betűk a hangok látható jelei. (De pl. a kínai írásrendszerben
szótagokat jelölnek az írásjelek!)
● A szünet, a hangsúly és a hanglejtés szintén nyelvi jelek.
● Kiegészítő jelek a közvetlen kommunikációban a mimika, a
gesztus és a testbeszéd nonverbális jelei.

A morfémák típusai:
● Szótári szótő (pl. kutya): önálló hangalakja és önálló jelentése
van.
● Nem szótári szótő (pl. fá- mint fák): önállótlan hangalakja, de
önálló jelentése van.
● Álszók: névelők, névutók, igekötők, kötőszók: önálló alakjuk, de
önállótlan jelentésük van.
● Toldalékok (pl. az –é birtokjel): önállótlan alakja és önállótlan
jelentése van.
A toldalékok típusai: képző, jel, rag. (Ezt csak a jelentés alapján
különböztettük meg!) A képző megváltoztatja a szó jelentését, és
új fogalmat képez (pl. –ász/-ész képző, mint cukrász). A jel csak
módosítja a jelentést, de nem alkot új fogalmat (pl. –b/-bb fokjel
mint forróbb). A rag kijelöli a mondatbeli szerepet (pl. -ban/-ben
mint házban). Megjegyzés: Lengyel Klára: Az igenevek… c.

19
 könyvében (Nyelvtudományi értekezések sorozat) az igenevek
toldalékait illetően 6 érvet sorol föl amellett, hogy ezek ragok, és
csak 4-et amellett, hogy képzők.

● Nyelvtípusok:
Minden nyelv külön jelrendszer. Ezeknek négy nagy típusa van: izoláló
(elszigetelő), flektáló (hajlítgató), agglutináló (ragasztó) és inkorporáló
(bekebelező).
● Elszigetelő: Minden nyelvtani viszonyt külön szóval fejez ki
(pl. kínai nyelv, de erősen hajlik efelé az angol nyelv is).
● Hajlítgató: A nyelvtani viszonyokat adott számú
esetrendszerrel fejezi ki (pl. latin és szláv nyelvek).
● Ragasztó: A nyelvtani viszonyokat a szóvéghez ragasztott
toldalékokkal fejezi ki (pl. magyar nyelv).
● Bekebelező: Egész mondatokat fejeznek ki szóalakokkal (pl.
egyes indián nyelvek).

Feladat

Hasonlítsd össze a két mondatot!

Beszélsz angolul? - Do you speak English?

Megoldás

A magyar mondat ragasztó típusú nyelven hangzik el. A megszólított

személyét (alany) személyraggal (újabban: személyjel!) fejezi ki, s az
angol szóhoz is ragot kapcsol. A kérdő mondatot a hanglejtésforma fejezi
ki.
Az angol mondat elszigetelő típusú: személyes névmással fejezi ki az
alanyt és segédigével, valamint hanglejtéssel a kérdő jelleget.

20
1.2 PRAGMATIKA

1.2.1. A sikeres nyelvhasználat gyakorlata: a nyelvhasználat, a

társalgás összetevői

● A nyelvhasználat a társadalom tagjai által történő használata a nyelvnek,

a nyelv érvényesítése, megosztása interakcióban. Egyénre jellemző nyelvi
stílusok összessége, mely területileg és társadalmilag is tagolható. A
nyelvhasználat tehát társadalmilag meghatározott, de egyénenként
változó. Területi tagolódása szerint beszélhetünk a nyelvjárásokról és a
nemzetiségi nyelvhasználatról. Társadalmi tagolódás szerint a
rétegnyelveket és a csoportnyelveket különböztetjük meg. Az egyén
ezek keresztezési pontján áll: egyszerre több társadalmi norma és szokás
hat rá, de ezeken kívül vannak egyéni nyelvhasználati jellegzetességei is,
mint pl. az idiolektusok és a familiáris nyelvhasználat.

● A társalgás összetevői: az üzenet és ennek nyelvi kódja, amely a

nyelvhasználat jellemzőiből tevődik össze. A feladó és a vevő mindig
interakcióban dolgozik: kölcsönösen törekednek a kódolás és dekódolás
sikerességére. A feladó választ a különböző kódolási módok közül a vevő
várható nyelvi kompetenciája szerint: pl. a nemzetiségi nyelvet felcseréli
a standardra, ha a hallgatók közül valaki nincs birtokában a nemzetiségi
nyelvnek. Pl. magyarországi román kisebbségiek körében megfigyelték,
hogy a fiatalok az utcán magyar nyelvre váltanak, holott családi körben a
regionális román nyelvváltozatot használják. S ugyanígy: iskolában a
standard románt beszélik. De azonos anyanyelvűek között is előfordul
„nyelvváltás”, pl. magyar szakos bölcsészek így jellemzik egymás
nyelvhasználati szokásait: „intervokális geminát konszonánsokat ejtesz.”
Ugyanakkor nem szakosok jelenlétében így fogalmaznak: „hosszan ejted
magánhangzók között a mássalhangzókat.” A nyelvhasználat fontos
tényezője a familiáris nyelvhasználat is, mi például a palacsintát
palacsintátának becézzük, s a jó éjszakát köszönés helyett ezt mondjuk:
„Csak Vitaynak rosszcakát!” Az idiolektusok gazdag tárháza a közeli
ismerősök közötti megszólítás, becézés. Lányaimat gyakran szólítom
Mókuskámnak, Tapsinak, Macinak. Ez azonban csak családi körben
jellemző, mert mások előtt ugyanők: Kata, Erzsi és Mari. Ugyanakkor a
testvérei számára Erzsi csak Zsi.

21
 Feladat

Gyűjtsd össze egyéni és familiáris nyelvhasználati szokásaidat!

1.2.2. Beszédaktusok

● A mondat és a beszédtett
A mondat matematikai-logikai értelmezése G. Frege szerint: Minden
mondat leírható egy Fx függvény formájában, ahol F az állítmány, x pedig
azon individuumok összessége, amelyekre F ítélet igaz függvényt ad. Pl.
F=filozófus állítmány igaz a=Szókratész individuumra, de hamis
b=Homérosz individuumra.
J. L. Austin ezeket a mondatokat nevezi konstantívumnak. Észrevétele
szerint azonban vannak mondatok, amelyek nem írhatók így le. Ezeket
performatívumnak, azaz beszédtettnek nevezi. Pl. a János megesküdött
mondat konstantívum, míg az Esküszöm mondat performatívum.
Hasonlók az Ígérem, Megbocsátok stb. mondatok.
J. Searle tágabban értelmezi a beszédtett fogalmát. Szerinte minden
mondat egyúttal cselekvés is. Ezeknek a beszédtetteknek 5 csoportját
különböztette meg.
● A Searle-féle beszédtett csoportok:
● Reprezentatívák (ábrázolások): Pl. János
megadta a tartozását. János nem adta meg a
tartozását. Stb.

22
 ● Direktívák (felszólítások): Pl. Légy szíves, add
meg a tartozásodat! Megadnád a tartozásodat?
Stb.
● Expresszívák (érzelemkifejezések): Pl. Őszinte
részvétem! Köszönöm az ebédet! Stb.
● Komisszívák (ígéretek): Pl. (– Akarod-e az itt
jelenlévő Juditot feleségül?) – Akarom. Erősen
fogadom, hogy többé nem vétkezem. Stb.
● Deklaratívák (a valóságot megváltoztató
aktusok): Pl. Kinevezem a Magyar Honvédség
őrnagyává. Megnyitom a tanévet. Stb.
Más szempontból a beszédtett lehet direkt vagy indirekt. Pl.
direkt: Add ide a sót! Indirekt: Ideadnád a sót?

Feladat
Elemezd a versidézet mondatait a Searle-féle beszédtett csoportok
szerint!
Talpra magyar!
Hí a haza.
Itt az idő:
Most vagy soha.
Rabok legyünk
Vagy szabadok?
Ez a kérdés.
Válasszatok!
A magyarok
Istenére
Esküszünk,
Esküszünk,
Hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Megoldás
Talpra magyar! Direktíva

23
 Hí a haza. Reprezentatíva
Itt az idő:
Most vagy soha. Reprezentatíva
Rabok legyünk
Vagy szabadok?
Ez a kérdés. Reprezentatíva
Válasszatok! Direktíva
A magyarok
Istenére
Esküszünk,
Esküszünk,
Hogy rabok tovább
Nem leszünk! Komisszíva

1.2.3. Együttműködési elvek

Konvencionális és társalgási implikatúrák (wikipedia.org/wiki/Implikatúrák)

● Implikatúra: Az implikatúrák elmélete szerint a megnyilatkozások teljes
jelentése egy mondott jelentésből és egy implikált jelentésből áll.

● Grice négy maximát határoz meg:

Mennyiség: Hozzájárulásod legyen a kívánt mértékben informatív, ne
legyen informatívabb, mint amennyire szükséges!
Minőség: Próbáld hozzájárulásodat igazzá tenni, hidd, hogy igaz, amit
mondasz!
Viszony: Légy releváns!
Modor: Légy érthető!

24
 ● Konvencionális implikatúrák
Grice megkülönböztet konvencionális és társalgási implikatúrákat.
Bizonyos esetekben a beszéd során használt szavak hagyományos
jelentése határozza meg, hogy amellett, hogy mit mondunk, mit
implikálunk. Például: Ha azt mondom, ő angol, tehát bátor, úgy tűnik,
mintha az angol mivoltából következtettem volna arra, hogy bátor, pedig
nem így gondoltam.
Nem állíthatjuk, hogy a példaként hozott mondat kimondása a szó szoros
értelmében hamis lenne, ha a kérdéses következmény nem állna fenn.
Ebből következik, hogy vannak olyan implikatúrák, melyek
konvencionálisak.
● Társalgási implikatúrák
A nem konvencionális implikatúrák egy bizonyos alosztálya a
társalgási implikatúrák, melyek lényegében a beszélgetés bizonyos
általános jegyeivel kapcsolatosak és maximaszegéssel vagy
maximakihasználással járnak. Mikor kommunikálunk egymással, akkor
többnyire nem összefüggéstelen, egymáshoz nem kapcsolódó
megjegyzések egymásutánját produkáljuk. Megjegyzéseink összessége
bizonyos mértékig együttes erőfeszítés eredményei, és bennük mindegyik
résztvevő bizonyos fokig közös célt, vagy legalábbis egy közösen
elfogadott irányt lát. Ez az irány lehet a kezdettől rögzített, de a társalgás
során is kialakulhat. Vannak olyan lehetséges társalgási lépések, melyek
társalgási szempontból oda nem illőként kizárhatók. Általános elv, amit a
társalgás résztvevői elvártan követnek: legyen adalékod a társalgáshoz
olyan, amilyet azon a helyen, ahol megjelenik, annak a beszélgetésnek
elfogadott célja vagy iránya elvár, melyben éppen részt veszel. Ezeket a
feltételeket nevezzük együttműködési alapelvnek.
Hogyan egyeztethető össze az, amit mondott, annak feltevésével, hogy
követi az általános együttműködési alapelvet? Ez a helyzet egy jellegzetes
társalgási implikatúrát hoz létre. A társalgási maximák és a velük
kapcsolatos társalgási implikatúrák azzal függenek össze, amire a
beszélgetés elsődlegesen szolgál.
● A maximák megsértése és kihasználása
A társalgás résztvevője több módon térhet le arról az útról, hogy kövessen egy
maximát:

25
● Nyugodtan s megjátszás nélkül megsérthet egy maximát, ebben az
esetben időnként felmerülhet a gyanú, hogy félrevezet.
● Kibújhat mind a maxima, mind az együttműködési alapelv érvényesítése
alól, megmondhatja, jelezheti vagy nyilvánvalóvá teheti, hogy nem akar
úgy együttműködni, ahogy azt a maxima megkívánja.
● Ütközéssel találhatja szemben magát: lehet, hogy például nem tudja
kielégíteni a mennyiség első maximáját anélkül, hogy megsértené a
minőség második maximáját.
● Megszeghet egy maximát, vagyis nyilvánvalóan nem elégíti ki azt.
Feltételezve, hogy a beszélő követni képes a maximát, mégpedig anélkül,
hogy egy másikat megsértene. Az előadásmód nyíltsága következtében
nyilvánvaló, hogy nem próbál félrevezetni, a hallgató kisebb problémával
találja magát szemben: hogyan egyeztethető össze az, amit mondott,
annak feltevésével, hogy követi az általános együttműködési alapelvet?
Ez a helyzet jellegzetesen társalgási implikatúrához vezet, és amikor a
társalgási implikatúra ily módon jön létre, azt fogom mondani, hogy a
maximát kihasználjuk.

Feladat

Értékeld a maximák megsértése szerint az alábbi e-mailt!

Ne hagyja ki ezt a lehetőséget! Most 50% kedvezménnyel vásárolhat

termékeinkből, Ön tehát termékáraink után 50% prémiumot kap. Szeretne
sokat nyerni? Vásároljon sokat! Vásárlóinkra értékes nyeremények is várnak.
Megnyerheti az 50% prémiumot. Nyereményének garanciája cégünk
vásárlóbarát gyakorlata, és támogatóink, úgymint a Non-Paying, Non-
Premium és a Microsoft Non-Money leányvállalata.

Megoldás

Félrevezetés. A beszélő egyértelműen megsérti az együttműködési maximát:

nem akar együttműködni a hallgatóval a szövegértés érdekében, sőt
szándékoltan félreérthetően fogalmaz, miközben fenntartja a látszatát az
együttműködésnek.

26
1.2.4. Udvariassági formák

A kommunikációs folyamatot társadalmi elvárások, normák befolyásolják, ezek

az udvariassági formák.

Kommunikáció kezdeményezése
● Szemkontaktus
Ismerősök találkozásakor illik jelezni, hogy észrevettük egymást. Ha úgy
látjuk, hogy az illető siet, kommunikációnk a puszta köszönésre
korlátozódik, de ha például mindketten megállunk a buszmegállóban, és
van rá időnk, illik beszélgetésbe elegyedni. Az észrevételt
szemkontaktussal jelezzük, azaz egymás szemébe nézünk.
● Köszönés
A köszönésnek bonyolult társadalmi előírásai vannak. Először is el kell
döntenünk, hogy ki köszön előre. Általában előre köszön a fiatalabb az
idősebbnek, a férfi a nőnek, az alávetett a feljebbvalónak, az érkező az ott
tartózkodónak. Ezután mérlegeljük a kettőnk viszonyát: tegeződünk vagy
magázódunk, önözzük vagy tetszikezzük a másikat, közeli, bizalmas,
familiáris vagy távoli kapcsolatban vagyunk-e egymással. Ezek szerint
lehet a köszönés: csók, ölelés vagy puszta verbális üdvözlet. A verbális
üdvözletnek is igen sok változata van: Szia! Jó napot kívánok!
Kezicsókolom! Stb. Hibás köszönések a Napot! Kívánok! Jó napot! Stb.
● A társalgás megkezdése
Gyakori forma az egészségről vagy történésekről való kérdezősködés
(Hogy tetszik lenni? Hogy vagy? Mi újság? Mi van veled, rég láttalak.).
Kevésbé szerencsés az időjárás emlegetése (Már megint nagyon meleg
van. Úgy látom, esni fog. Stb.) Bizalmasabb viszonyban megkérdezhetjük,
hogy hová tart az illető.
● A társalgás tartalmi részére való rátérés
Legyünk nyíltak és barátságosak, ezt rendszerint hálásan fogadják.
Kezdhetjük pl. így: Képzelje el, elromlott az autóm, s muszáj busszal
utaznom. Vagy: Sajnos nem vagyok valami jól, mert éppen fogorvoshoz
megyek. Vagy: Ma jó napom van, mert csupa kedves emberrel futok össze.
Vagy: Azt hallom, éppen lakást cseréltek. stb.

27
● A társalgás stílusa
Ne legyünk túlzottan személyeskedők, se tolakodók, de amennyire a
kapcsolat megengedi, legyünk fesztelenek és kedvesek. Különösen jó
hatással van a beszélgetésre, ha egy kis humort is becsempészünk
mondanivalónkba.
● A társalgás bezárása
Ha félbe kell szakítanunk a beszélgetést, ezt röviden indokoljuk meg, s
kérjünk elnézést, pl. Bocsánat, de nekem megjött a buszom! Ne
mulasszunk el ezután elköszönni: Viszontlátásra! Örülök, hogy
találkoztunk! Vagy: Szia, jó volna már összejönni egy kis csevegésre!
Vagy: Szia! Puszilom Katáékat!

Feladat

Értékeljétek és javítsátok az alábbi levelet az udvariassági szokások

szempontjából!

Tisztelt Kovács Tanár Úr!

Sajnálattal közlöm Önnel, hogy tegnap délután elővett a rettegett fejfájás,

nem sokkal azután, hogy eltemettük szegény nénikémet, aki a halála előtti
hetekben igen sokat szenvedett, és a gondos orvosi kezelések ellenére se
változott semmit az állapota. De nem akarom evvel terhelni Önt, mivel
Tanár Bácsinak nyilván sok elfoglaltsága van. A leckére térve pedig
örömmel tudathatom, hogy a fele már készen áll. De én úgy vagyok evvel,
hogy ki korán kel, aranyat lel, tehát reggelenként jó korán fölkelek leckét
írni, s így biztosan remélhetem, hogy még a betegségem alatt elkészülök
vele, ha a fejfájásom is úgy akarja. Édesanyámmal egyébként sokat
emlegetjük Tanár Urat.
De Madáchcsal szólva: „Ember küzdj, és bízva bízzál!” Így hát
bizton remélem, hogy a dolgozatra meggyógyulok, s ott fogok ülni a
küzdők első sorában. A temetésen azonban a lábam is kificamodott, s így
nem javasolja az orvos, hogy a tornaórákon is személyesen vegyek részt.

28
 Hát a kedves Tanár Úr hogy van, meg a kedves Felesége
betegsége? Fogadja Tanár Úr szívből jövő jókívánságomat
mindkettőjüknek!

Köszönettel az én legkedvesebb Tanár Uramnak

Ifj. Buta Elek s.k.

Megoldás:
Tisztelt Tanár úr!

Sajnálattal közlöm Tanár úrral, hogy tegnap délután szegény nénikém

temetése után megfájdult a fejem. A leckéket igyekszem pótolni, a fele már
kész van. Remélem, hogy a dolgozatra meggyógyulok, azonban a lábam
is kificamodott, s ezért a tornaórákon való részvételt az orvos nem
javasolja.
Édesanyámmal sokat emlegetjük Tanár urat és kedves feleségét.
Fogadja szívből jövő jókívánságunkat mindkettőjüknek!

Köszönettel: Okos Elek

1.3 NYELVI ÉS VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

1.3.1. Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei (pl.

gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés,
testtartás, fejtartás, csend)

29
A nem nyelvi (nonverbális) kifejezőeszközök: Ezek a mimika, a
gesztusnyelv, a testbeszéd stb.

● A mimikai jelek többnyire ösztönösek. Pl. a homlokráncolás az erős

koncentrálás vagy a nemtetszés jele. A mosoly a derűé, gyakran a
humorérzéké. A nevetés sokszor az ügyetlenség büntetése, de lehet
felszabadult nevetés a váratlan szerencsés fordulat hatására vagy a
humorérzék ellenállhatatlan kitörése. A lefelé görbülő száj a bánat,
szomorúság kivetülése. A kikerekedő szem és a tátva maradó száj a
csodálkozást jelzi. Az ásítás az unatkozást, az elpirulás a
szégyenkezést stb.

● A gesztusok sokszor tanult, kultúrafüggő jelek: például a bólogatást

és a fejcsóválást a bolgárok fordítva használják, mint mi. Tanult jel a
lefelé fordított hüvelykujj, ami a rómaiak recipe ferrum jelzéséből
származik. A fölfelé mutatott hüvelykujj ellenben a ’megcsináltuk’
jelentéssel bír. Az integetés sem egyforma mindenütt:
hagyományosan a magyarok a kézfej függőleges integetésével
búcsúznak, míg mások ugyanezt vízszintes kézmozdulattal jelzik.

● A testbeszéd (testtartás, fejtartás): Ezek is ösztönös, tudattalan

jelek. Ha valaki összehúzza magát, az a félelem jele. Ha a szék szélén,
merev tartásban ül, szorongásról árulkodik. Ha ellenben hanyatt vágja
magát a fotelban, nyugalomról, fölényérzetről tanúskodik. A
kéztördelés idegességet árul el, a malmozás pedig unalmat. A
lecsüggedő fej reménytelenséget mutat. A felszegett fej és egyenes
tartás büszkeséget. Rodin Gondolkodója térdére könyökölve öklére
szorítja az állát. Ez az erős koncentrálás jele.

● A térközszabályozás eredetileg ösztönös, és alighanem az aura

kiterjedtségével függ össze: zárkózott, introvertált személyiségek
nagyobb, a közvetlen, extrovertált személyiségek ellenben szűk
térközt kedvelnek. De ennek is van szimbolikus, tanult változata, ha
például azt mondjuk, hogy valakivel szemben ajánlatos három lépés
távolságot tartani, ez a bizalmatlanság kifejezése. Királyok, nagyurak
meg is követelték alattvalóiktól ezt a távolságot.

● A tekintet fontos kommunikációs eszköz, a szemkontaktussal

figyelmet árulhatunk el vagy kérhetünk magunknak. Ha például
Jancsi beszélget órán a szomszédjával, s a tanár rápillant, abbahagyja

30
 a mással való foglalatosságot, és fölveszi a tanári magyarázat fonalát.
Az udvariasságban is fontos kifejezőeszköz lehet a szemkontaktus: ha
például a kalauz kezelésre kéri a jegyünket, nem illik rápillantás
nélkül átnyújtanunk. S általában is illik a beszélő szemébe nézni.
Ismerjük a szemlesütve szó jelentését is.

● A külső megjelenés társadalmilag szabályozott. Bizonyos

eseményeken tiszteletet fejezünk ki az alkalomhoz illő öltözettel. Ezt
nagymértékben szabályozza a divat. Régebben az emberek
rangjukhoz méltóan igyekeztek öltözni, ma ez sokkal
demokratikusabb, pl. a fiatalok körében egyre inkább a lezser öltözet
a divat.

● A csend sok mindent elárulhat. Nagyobb publikumban a csend a

beszélőre való erős figyelem jele. Váratlan esetet sokszor döbbent
csend kísér. De párbeszédben a hosszú csend sokszor kínos, és a
mondanivaló hiányáról tanúskodik. A csend lehet hatásszünet is, vagy
akár az intim kapcsolat jele.

● A nonverbális jelek és a kommunikációs csatorna: A nem nyelvi

jelek a beszélő oldaláról kiegészítik, a hallgató oldaláról helyettesítik
(állandó visszajelzések) a beszédet. A nonverbális jelek elsődlegesen
a közvetlen kommunikációban töltenek be döntő szerepet. A
közvetett kommunikáció leszűkíti az üzenetváltást színező jeleket. Pl.
az írott szöveg kénytelen nyelvi jelekkel helyettesíteni a kifejező
funkció egyéb jeleit. Pl. azt írjuk: Nagyon elszomorított, amit írtál.
Vagy: Soraid igen megörvendeztettek. E-mailben gyakran
emotikonokkal, szívecskével pótoljuk mimikai jeleinket. Ez azonban
nagyon szegényes eszközkészlet.

Feladat

Értelmezd a testbeszéd alábbi ábráit!

31
 Megoldás

Balról jobbra, felülről lefelé haladva: 1. idegesség, 2. figyelem, 3. koncentrálás, 4.

fáradtság, 5. rémület, 6. töprengés, 7. szórakozottság, 7. a memória erőltetése

1.4 A KOMMUNIKÁCIÓ MŰKÖDÉSE

1.4.1. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség

32
● A nonverbális jelek és a kommunikációs csatorna (ld. előző tétel!)

● Az írott és a hangzó kommunikációs jelek: Ennek tekinthető az írásos

kommunikáció valamennyi jele. Az írott szöveg jelei a betűk, amik
hangokat helyettesítenek, de csak a fonémákat, ill. a szüneteket és az
írásjelek által megadott modalitást. A hangzó jelek ellenben sokkal
árnyaltabbak, s pontosan jelzik a mondatfonetikát.
● Hangsúly: Pl. a vizuális kommunikációban a Kati szereti Jancsit. és a Kati
szereti Jancsit. mondatok azonosak, míg szóban különböznek.
● Hanglejtés: Pl. A csuda vigye el ezt a követ! mondatnak szóban számos
variációja lehetséges, míg ezt írásban csak a felkiáltójel jelzi.
● Szünet: Pl. egy mondat után a szónok hosszú hatásszünetet tarthat, amit
írásban csak a szimpla szóköz jelöl.
● Beszédtempó: ezt az írott szöveg egyáltalán nem jelöli.
● Hangszín: Szóban különbség van egy sipítozó kellemetlen hang és egy
kellemes bariton között, de a vizuális megjelenés ezt sem tudja visszaadni.
● Hangerő: A túlzott hangerő és a motyogás között óriási a különbség, de
írásban általában ez is jelöletlen.

● Az írott és a hangos kommunikáció: A vizuális kommunikáció térbeli,

ami azt jelenti, hogy az üzenetet egy időben látjuk, míg a nyelvi
kommunikáció időbeli. Írásban lehetőség van a szövegrészlet
újraolvasására, míg szóban erre nincs. Illetve a feladó oldaláról a szöveg
javítható, míg szóban csak helyesbíthető. Az írott kommunikáció
illusztrációt is tartalmazhat, a szóbeli ellenben nem. Írott kommunikáció
a siketek jelbeszéde is, csak átírva a siketnémák jelrendszerébe. Szintén
írásos nyelvi kommunikáció a chat. A kettő azonban legtökéletesebben a
közvetlen kommunikációban találkozik. Számítógéppel a videóhívás
közelíti meg ezt. Ezekben együtt vannak jelen a nyelvi és vizuális jelek,
mint pl. a nonverbális kommunikációs jelek, és adott az állandó
visszacsatolás lehetősége.

Feladat

Jelöld a hangsúlyviszonyokat az alábbi szövegben!

33
 Felhívjuk utasaink figyelmét, hogy a Budapest-bérlet csak a főváros
határáig érvényes. Onnan jeggyel, illetve környéki jeggyel vagy bérlettel
utazhatnak.

Megoldás

Felhívjuk utasaink figyelmét, hogy a Budapest-bérlet csak a főváros

határáig érvényes. Onnan jeggyel, illetve környéki jeggyel vagy bérlettel
utazhatnak.

1.4.2. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a

kommunikációs folyamattal

● Szövegtípusok: A szövegeket sokféle módon osztályozhatjuk.

Különbséget tehetünk szóbeli és írásbeli, spontán és tervezett, leíró,
elbeszélő, érvelő és művészi szövegek között. Itt az utóbbi szempontot
vesszük figyelembe.

● Leíró szöveg: Lehet egy tájkép, egy személy vagy egy tárgy
leírása stb. Jellegzetes kompozíciós módja a térbeliség rendje.
Eszerint lehet ráközelítő, amikor az egész képtől haladunk a
részletek bemutatása felé, vagy távolodó, ami ennek fordítottja:
a részletből indul ki, és halad a kép egésze felé; állhat egymás
utáni vagy egymás melletti képek sorozatából. A leíró szöveg
rendszerint önmagában álló kerek egész, a hallgató ritkán
szakítja meg válasz vagy kérdés céljából.

● Elbeszélő szöveg: Egy esemény vagy történet elbeszélése.

Jellemző kompozíciós módja az időrend. Ezen belül lehet egy
vagy több szálon futó elbeszélés. Különleges módja az in

34
 medias res kezdés. Más szempontból szenvtelen, tárgyilagos
elbeszélés vagy élményszerű beszámolás; ill. tudósító vagy
jelenetező. A hallgató ezt is ritkán szakítja meg, inkább csak
nonverbális jelekkel reagál. Erre példa Esti Kornél beszélgetése
a bolgár kalauzzal.

● Érvelő szöveg: Célja a meggyőzés, egy tényállás vagy egy

összefüggés bizonyítása. Ez szónoki művek esetén inkább
érzelmi, szaktudományos szövegekben pedig racionális alapú.
Kompozíciós módja a logikai rend. Használja az érveket,
hasonlatokat, példákat, cáfolatokat. A hallgató gyakran vet fel
ellenérveket, rendszerint a szöveg logikai hiányosságaira reagál.
Az ellenérveket nem illik szőnyeg alá söpörni, hanem meg kell
cáfolni őket. Klasszikus formája a dialógus.

● Művészi szöveg: Műfajai igen sokfélék, formája prózai vagy

verses, műneme líra, epika vagy dráma. Célja a
gyönyörködtetés. Általában a forma a tartalommal egyenrangú
s attól elválaszthatatlan. A modern vers egysége a szó, nem
pedig a mondat. Fontos eszköze a motívum. Eredetileg szóbeli
formájú volt, de ma már inkább írásos formában jelenik meg.
Az olvasó így nem szólhat vissza, de jó esetben együtt
gondolkodik a feladóval.

Feladat

Elemezd az alábbi szöveget a szövegtípus jellegzetességei szempontjából!

Határozd meg a szövegtípust is!

„A két lány vidám nevetéssel intett búcsút egymásnak; Diana nekivágott

a Gyümölcsös-lejtőnek, Anne pedig a postahivatalba indult. Odaérve egy
levelet talált, és még csupa lázas izgalom volt, amikor Gilbert utolérte a
Fénylő Vizek Tava felett átívelő kis hídon.” (L. M. Montgomery: Anne
válaszúton)

35
 Megoldás

Elbeszélő szöveg, amely időrendben szerveződik a következőképpen:

„1. A két lány vidám nevetéssel intett búcsút egymásnak; 2.a.
Diana nekivágott a Gyümölcsös-lejtőnek, 2.b. Anne pedig a
postahivatalba indult. 3. Odaérve egy levelet talált, 4. és még csupa lázas
izgalom volt, amikor Gilbert utolérte a Fénylő Vizek Tava felett átívelő
kis hídon.” (L. M. Montgomery: Anne válaszúton)

1.4.3. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkcióira

(párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés,
megszólításformák)

● Párbeszéd: Jellemzője a beszélő és hallgató gyakori

szerepcseréje. Irodalmi és filozófiai szövegekben is gyakori, de
fő megjelenési módja a közvetlen kommunikáció. Gyakori
benne a tudakozó és felhívó funkció is. A hétköznapi
társalgásnak is ez a legjellegzetesebb formája. A szerepcsere
szándékát rendszerint nonverbális jel fejezi ki. Nem illik
egymás szavába vágni, de az sem való, hogy a hallgató ne jusson
szóhoz. Az együttműködés szabályai érvényesek.
● Történetmondás: Jellemzője a folyamatosság: a hallgató
figyelemmel kíséri a beszélőt, s nonverbális jelekkel reagál az
elbeszélésre, de illik a történetet végighallgatni, s csak utána
venni át a szót. Kérdésekkel természetesen segítheti a hallgató a
kommunikáció sikerességét. Szépirodalmi műneme az epika. A
köznapi kommunikációban jellemző műfaja a beszámoló, pl.
otthon elmeséljük, hogy mi történt az iskolában.
● Levél: Jellemzően írásbeli műfaj. Lehet hivatalos vagy
magánlevél, sőt szépirodalmi műfajként fiktív levél is (pl.
Mikes Kelemen: Törökországi levelek). A hivatalos levélre az
önözés és a tárgyilagos, szenvtelen stílus jellemző. Ezzel
szemben a magánlevél közvetlen stílusú és gyakran tegeződő

36
 jellegű. Kommunikációs funkciója lehet rövid üdvözlet vagy
részletes tájékoztatás, beszámoló. A magánlevél kerüli a
modorosságot. Fontos tartozéka a megszólítás és elköszönés,
valamint a keltezés. Természetesen egyirányú, közvetett
kommunikáció, bár digitális formáiban, pl. a chatben párbeszéd
is kialakulhat.
● Üzenet: Egyirányú, rövid kommunikációs műfaj. Közvetett
formájú, és eredetileg írott, posta útján továbbított szöveg, ld.:
levél! Ilyen a távirat is. Ma telefonon hagyhatunk hangüzenetet
is, vagy interneten e-mailben, esetleg Facebookon is
továbbíthatjuk üzenetünket.
● Feljegyzés: A hivatalos kommunikáció eszköze, amely inkább
időbeli kommunikációhoz kapcsolható. Feljegyzést
készíthetünk egy értekezletről, konferenciáról stb. Rokon műfaj
vele a napló. A naplóban önmagunkat emlékeztetjük életünk
fontos eseményeire. Ennek lehet szépirodalmi célja is.
● Köszönés: A kommunikációs kontaktus megteremtésének, ill.
bezárásának fontos eleme. A köszönést mindig viszonozni kell,
még akkor is, ha a kommunikáció a szimpla köszönésre
korlátozódik. A köszönésnek bonyolult illemszabályai vannak:
pl. előre köszön a fiatalabb az idősebbnek, a férfi a nőnek, az
érkező az ott lévőnek stb. A köszönés sose legyen hányaveti, bár
a rohanó idő ezt egyre inkább terjeszti. Ne feledjük, hogy a
köszönés eredetileg áldomásforma volt, s így szépek azok a
formák, amik ebből valamit megőriztek, pl. Jó napot kívánok!
és nem szép a csonka köszönés, mint pl. a Jó napot! Napot!
Kívánok! stb.
● Megszólítás: Ez is a kommunikációs kontaktus
megteremtésének eszköze, gyakran azonos is a köszönéssel.
Négy alapvető formája van: a tegeződés, a magázódás, az
önözés és a tetszikezés. Bonyolult társadalmi szabályok írják
elő, hogy mikor melyiket használjuk. A tegeződés a
legközvetlenebb, fesztelen, barátságos forma. Közeli ismerősök
és fiatalok használják. Szép és magyaros a magázódás is.
Magázódnak azok a felnőttek, akik még nem tegeződtek össze.
Az önözés a hivatalos és üzleti érintkezés rideg módja.
Tetszikezni azokat szokás, akiknek tisztelettel tartozunk:
fiatalok az időseknek, férfiak a nőknek, diákok a tanároknak
szólnak így. A megszólítás másik tényezője a jelző vagy titulus.
A tekintetes, nagyságos stb. a demokratikus társadalmakban
kiment a divatból, de az úr, asszony titulus ma is használatos.
Jelzőként a tisztelt, kedves, drága, édes szavak vannak
használatban. Az első a hivatalos érintkezés sajátja, de ha
lehetséges, itt is helyettesítsük a kedves megszólítással! A

37
 kedves jelző a legelterjedtebb, míg az édes a legcsaládiasabb. A
drága kissé erotikus színezetű.

Feladat

Értékeld az alábbi diáklány által írt levelet a kommunikáció sikeressége

szempontjából!

Szia Andita-Bandita!

Igen, igen. Időnként előfordul, hogy jelentkezem. Milyen kérdés az, hogy
találkozunk-e otthon?! Persze, hogy találkozunk. Egy péntek este
összeülünk, alkoholizálunk, filmmaratonozunk. Közben pedig
megvitatjuk az élet nagy dolgait. A mai nap egy rohanás volt. Szülinapi
meglepetést készítettünk. Te, olyan volt a szervezés… szerintem maffia
nem csinálja ilyen szinten! Szóval vérprofik vagyunk.
Mindent összehoztunk, mindent kicsempésztünk a szobából az
ünnepelt jelenlétében.
Először is a kedvenc lila kacsáját (ami ráadásul szőrös is!)
léptettük le. Mondhatni, elraboltuk. Fenyegető levelet is írtunk – nem
vagyunk mi amatőrök! Újságból kivágtunk betűket, azokat ragasztottuk
fel egy papírra.
Abba minden ott volt fehéren-feketén! Kövesse az utasításaimat,
különben az alternatív kacsáját fokhagymanyomón passzírozzuk
keresztül.
Ezt Babus nagyon elhitte.
Még egy piros kinyitott esernyővel is sétálgatott a Margitszigeten.
Hiába nem mazsola ez a lány.
A végcél a Citadella volt. Ahol mi egy isteni, saját készítésű
pudingtortával és pezsgővel vártuk.

38
 Akkor ott volt egy nagy eszem-iszom. Tiszta piknik hangulat.
Vittük a kis virág székpárnákat, meg a kockás konyharuhákat.
A biztonsági őr bácsi szóvá is tette, hogy esetleg talán
tulajdonképpen nem kéne közterületen alkoholt juttatni a vérünkbe, de mi
nagyon meggyőztük, hogy csak egy pohárkával iszunk meg. Ami
egyébként igaz is volt, csak az a pohárka kicsit nagyobb volt az átlagos
pohárkánál. Teljesen kipurcantunk. Hazaérve már csak az ágyig tudtuk
elvonszolni magunkat. Jött a jól megérdemelt pihenés! Ez történt ma.
Gondolom, neked legalább ilyen mozgalmas napod volt: repülőket
térítettél el, esetleg partra kiúszott bálnákat próbáltál megmenteni, vagy
kikísérletezted az instant véres hurkát.
További szép napot!
Aztán te ne hanyagolj ilyen sokáig, mint én téged!
Üdv
Pici

Megoldás

Jellegzetes diáknyelvi szöveg. Keveredik benne a felnőtt- és gyereknyelv.

Gyereknyelvi sajátosságok: bácsi, Pici, szülinap, Babus. A felnőttnyelvet
a krimi és a hivatalos nyelv keverésében fedezhetjük fel, s főleg az utóbbit
ironikusan kezeli: esetleg talán tulajdonképpen nem kéne közterületen
alkoholt juttatni a vérünkbe. A krimi elemeit főleg az argó kifejezésekben
találhatjuk: léptettük le, nem vagyunk mi amatőrök, maffia stb. Az
élőbeszédjelleg is domináns, pl. az ilyen kifejezésekben: Akkor ott volt
egy nagy eszem-iszom. Jellemzője még a humor is, pl. instant májashurka.

39
1.5 SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ

1.5.1. Kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés

● A konfliktusok kezelése egyéni szinten

Személyközi konfliktus: két vagy több személy céljainak,

elképzeléseinek, érzéseinek vagy magatartásformáinak
összeegyeztethetetlensége.

Reagáló magatartások:
● Elkerülés – Nem erőltetem saját célomat, de nem működöm együtt a
másik céljának elérése érdekében sem.
● Alkalmazkodás – Nem erőltetem saját célomat, viszont együttműködöm
a másik céljának elérése érdekében. A másik partner érdekeihez való
igazodás. Az alkalmazkodó személyek igyekeznek fenntartani a
kapcsolatokat.
● Versengés – Erőteljesen törekszem saját célom elérésére, és nem vagyok
tekintettel a másik céljára.
● Együttműködés – Elfogadom a másik fél érdekeit, miközben érvényt
kívánok szerezni saját érdekeimnek is. Lehetőség van olyan megoldásra,
amely a résztvevő felek mindegyikének kielégíti az érdekeit. Nyitottságot
és bizalmat kíván meg. Gyakori konfliktuskezelési közelítésmód.
● Kompromisszum – Engedek a saját érdekeimből, de ugyanezt elvárom a
másik féltől is. Olyan megvalósítható megoldást keresek, amely mindenki
számára elfogadható (alkudozás, a különbségek csökkentése, a szavazás).

● Kommunikációs zavarok
A közvetlen emberi kommunikáció modern szemléletére jellemző, hogy
az emberek közötti jelzésváltásokat bonyolultnak és soktényezősnek
mutatja be. A kompenzáció eszköze mindig a redundancia. A
redundancia megnyilvánulhat időben és extenzitásban. Időben azt jelenti,

40
 hogy azonos jelzések egymás után többször megismétlődnek. Tipikus
helyzet, hogy ha meg akarunk valakit szólítani, és az éppen nem figyel,
vagy a zaj miatt nem elég hangos a beszédünk, akkor a megszólítást
ismételjük. Az ismétlések általában egyre hangosabbak.
A redundancia extenzitása azt jelenti, hogy például a nonverbális
kommunikációban többféle csatorna közvetít bizonyos információkat
vagy szándékokat, és a többféle jel együttesen megkönnyíti a felismerést.
Ha szavunkat nem hallják meg, vagy verbális jelzésünkre nem reagálnak,
integetni kezdünk, vagy feltűnő mimikai mozgásokkal próbálkozunk.

● Kommunikációs zavar
Kommunikációs zavarról akkor beszélünk, ha redundanciával és
intenzitási változtatással sem jön létre megfelelően a kommunikáció. A
zavar különféle mértékei lehetségesek. A teljes kommunikációs
képtelenség ritkán áll elő. Beszűkül a kommunikáció lehetőségköre, ha
teljesen idegen kultúrában nem értjük a nyelvet. Általában a nyelvtudás
hiányát is áthidalják a gesztusok, illetve a megerősítésen és tagadáson át
történő egyezkedés a közös kontextus és közös kód létrehozásával.
Általában sokat segít a nem verbális kommunikáció és a
metakommunikáció, ezen át érzelmi állapotok, viszonyulásmódok,
intenciók közvetíthetők. Viszonylagos kommunikációs nehézségek
származhatnak bizonyos betegségekből és különféle fogyatékosságokból.
A mozgáskorlátozott ember poszturális kommunikációja lesz
szegényebb, nehezebb a térközszabályozás, gyakran a gesztus is. Az
érzékszervi fogyatékosság egész kommunikációs csatornákat kapcsolhat
ki, például a vak ember kizárólagosan a hallására van utalva.
A kommunikáció finom zavarai a gyakoribbak. A verbális
kommunikációban zavart okozhat a nyelvi szocializáció hiányossága. A
hiányos nyelvi szocializáció például a megfelelő iskolázottság hiánya.

● Manipuláció
Manipulációról akkor beszélünk, ha a feladó bizonyos információkat
elhallgat, elrejt vagy elferdít, illetve, ha úgy fogalmaz, hogy az
együttműködés irányítottan sikertelen legyen. Manipulációval gyakran
találkozunk a piaci és politikai színtéren. Pl. a feladó megemlíti, hogy a
termelés a gépjárműgyártásban az év májusában 10%-kal növekedett, de
elhallgatja, hogy áprilisban 20%-kal visszaesett. Vagy: egy
mosóporreklámról szóló előadásban az előadó megdicséri a magyar
kenyeret, s az így elrejtett étvágygerjesztést arra használja föl, hogy eladja

41
 a mosóport. Vagy: a média hangsúlyozza, hogy a pedagógusbérek 10%-
kal nőttek, holott megvonták az egyéb juttatásokat, pl. túlórapénzt
(elferdítés). Vagy: a média gyakran emlegeti a madárinfluenza terjedését,
de nem tisztázza, hogy ez az emberi szervezetre veszélytelen. A hallgató
nincs tisztában a madárbetegség természetével, tehát nem tudja sikeresen
értelmezni a híreket (sikertelen együttműködés).

● Elvárás
Az elvárás jelentkezhet a társadalom oldaláról (pl. hogy a diplomaták,
tévébemondók viseljenek öltönyt és nyakkendőt) vagy az egyén oldaláról
(pl. hogy az árucikk elégítse ki igényeit és álmait), illetve a kettő oldaláról
együtt (pl. hogy kedvenc sztárom feleljen meg a korosztályomnak és
társadalmi rétegemnek megfelelő divatideálnak).
Másfelől az elvárás a kommunikációban azt jelenti, hogy a feladó kódja
legyen összhangban az általam birtokolt kódrendszerekkel, vagyis, hogy
sikeres legyen az együttműködés feladó és vevő között.

● Megfelelés
A megfelelés igénye alapvető szociális-pszichológiai késztetésünk.
Szeretnénk megfelelni a szülői, baráti elvárásoknak, ill. a társadalmi
normáknak. Ritka az olyan autonóm személyiség, aki abszolút
öntörvényűen alakítaná megfelelési igényeit. A megfelelési kényszernek
különböző fokozatai vannak: előfordul, hogy egyesek minden elvárásnak
szeretnének megfelelni. Az ilyen személyiségek gyakran válnak
szorongóvá, esetleg pszichésen sérültté. A megfelelési szándékainkban
sokszor öntudatlanul létező modelleket követünk (pl. szeretnénk
hasonlítani a felső tízezerhez). Ezt gyakran használja ki a
reklámmanipuláció: pl. egy koptatott farmerba öltözött csinos nőt mutat
egy drága gépkocsinak támaszkodva. Ennek öntudatlan interpretációja,
hogy ebben a viseletben én is olyan leszek, mint a gazdagok.

Feladat

Értelmezd az alábbi mondatot a megfelelés és elvárás oldaláról!

42
 Nem érek rá ma délután, ugyanis muszáj sokat tanulnom, mert anyu azt
szeretné, hogy orvos legyen belőlem, mint az apuból.

Megoldás

A mondatra jellemző a szülői elvárásoknak való megfelelés vágya. A

szülői elvárás az apai példaképet állítja a gyermek elé.

1.6 A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ

1.6.1. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek

céljának dekódolása, az üzenetek szándékának felismerése

● Kommunikációs cél
A kommunikációt elsődlegesen a kommunikációs cél határozza meg. Ez
lehet tájékoztatás, felhívás, tudakozás, kifejezés, művészi cél stb. (Ld:
1.1.1 tétel!) A tömegkommunikáció tájékoztathat valamely tudományos
eredményről, hírekről, információról. A tájékoztatás gyakran együtt jár a

43
 véleményközléssel. Felhívhat például valamely termék megvásárlására
(reklám), politikai szavazásra (kampány) stb. A tudakozás a befogadó
oldaláról jelentkezik elsősorban, de lehet pl. statisztikai adatgyűjtés is
(közvélemény-kutatás). A kifejezés a tájékoztatás mellékfunkciójának
tekinthető, pl. a média egy tömegszerencsétlenség alkalmából kifejezi a
kormány együttérzését. A művészi cél a többi célt komplex módon
egyesíti, de ezeken kívül még gyönyörködtet is. A kommunikációs
eszközöket a cél szolgálatába állítjuk.

● Az üzenet céljának dekódolása

A cél eredményessége sok mindentől függ: az adó és a vevő közös nyelvi
kulcsa, a csatorna minősége, a vevő befogadási készsége, az adó adekvát
csomagolása stb. A közös nyelv nem csupán a közös nyelvtudást jelenti,
hanem pl. a szaknyelvben való jártasságot is. Így különbség van a
szakszövegek és az ismeretterjesztő célú szövegek között. A csatorna
minősége elsődlegesen a zajok kiszűrését jelenti (ne recsegjen a
mikrofon, ne árnyékolják a vételt, ne szűrődjenek be mellékzajok stb.). A
vevő befogadási készségén a pozitív vagy negatív hozzáállást kell érteni:
fontos, hogy meglegyen a bizalom a vevő oldaláról. Pl. egyes tévénézők
az M1 csatorna híreit részesítik előnyben, mások az ATV híradását, a
másik csatornával szemben pedig bizalmatlanok. A pozitív hozzáállás
nem jelenti a manipulációnak való ellenállás hiányát. Az adó
csomagolása adekvát, ha a tartalmat megfelelően tudja kódolni, pl.
egyértelműen, világosan fogalmaz, pontosan annyit mond, amennyi
elégséges és szükséges a megértéshez. Nem vét nyelvi hibákat, nem
fogalmaz félreérthetően, nem hallgat el fontos tényeket és véleményeket
stb.

● Az üzenet szándéka némileg más, mint a kommunikációs cél: pl.

marketingtevékenység, meggyőzés, oktatási cél, karitatív célú felhívás,
szándékos megtévesztés stb. A legtöbb negatív szándék az üzleti és
politikai kommunikációban fordul elő.

● Az üzenet szándékának felismerése: Fontos a megtévesztéssel és

manipulációval szembeni gyanakvás fenntartása. Ellenőriznünk kell,
hogy ki a feladó: eléggé megbízható-e, pl. tudhatja, nyújthatja-e azt, amit
közöl vagy kínál. Pl. a piaci árszint alatti árukínálat gyanút ébreszt. Ne
reagáljunk, ha a feladó teljesen ismeretlen, ellenőrizhetetlen.
Szélhámosságokkal szemben legyünk éberek: ha például egy ismeretlen

44
 feladó tízmilliós nyeremény fejében tízezres eljárási költséget kér, ne
utaljunk neki biztosítékok nélkül. A nyerőnek nem szokás fizetnie. A
manipuláció esetén ellenőrizzük az adatok megbízhatóságát, és azt, hogy
nem hallgat-e el valamit. A túlzott agitatív szándék is gyanút ébreszt,
különösen, ha az személyeskedő. Gyakori fogás az is, hogy a
közvélemény vágyait túlzottan kiszolgálja az ígéret. Ilyenkor meg kell
vizsgálni, hogy az ígéret teljesíthető, reális-e. Vagy, hogy mit nyer rajta a
feladó, nem fűződik-e személyes érdeke a tények elferdítéséhez.

Feladat

Döntsd el, hogy valódi nyereményről vagy törvénytelen pénzszerzési

kísérletről van-e szó az alábbi e-mailben! Döntésed indokold!

Ez átvételt igazolja a levelet nekünk; Ez a program célja, hogy ösztönözze az

internethasználók elősegítve tevékenységüket. Nagyrészt Ez a program által
támogatott emberek az internet ipar és más pékáru emberbarát együtt
Microsoft Promotion Award díjat.

Ez egy ritka lehetőséget nyújtanak az e program figyelembe véve a tényt, hogy

a sorsolás alapján az e-mail címeket. Ezek az e-mail címeket, ahol a generált
egy speciális szoftver elvén esély gratulálunk még egyszer.

Kezdeni feldolgozása a követelés díjat, akkor van szükség, hogy töltse ki a

mellékelt igénypontok ellenőrző űrlapot, és küldje vissza e hivatal ellenőrzést.

Ennek része elhatározásunkat, hogy érdekeinek védelme a nyertesek, elnyerte

a díjat biztosított volt, hogy a valós értéket, ezért nem kap 450,000,00 euró
ép, ami azt jelenti, hogy nem a fajta levonás, amíg az összeg kerül a kijelölt
számla.

Ön tájékoztatást kap a következő lépés, ha már tanúsítsa, hogy Ön a

tulajdonosa az e-mail címét, hogy megnyerte a draws.Attached van
kérelemkezelést űrlapkitöltési és küldje vissza nekünk e-mail mellékletként, és

45
 azt is tanácsoljuk, hogy tartsa az adatokat nyerő magad, hogy elkerüljék a
kettős követelések
Mi a gyors választ.

Köszönjük!
Úr Tammara Gomez

Megoldás

A levélnek nem szabad hitelt adni. A Microsoftra hivatkozik, de nem

tartalmazza ennek logóját és külső megjelenését. Az aláírás sem utal a
nagyvállalatbeli tisztségre. A hibás nyelvezet a gépi fordítást utánozza, de
ügyel arra, hogy ne tegyen egyértelmű ígéretet: ezért nem kap 450,000,00
euró ép.

1.6.2. Tény és vélemény, tájékoztatás és véleményközlés

megkülönböztetése a tömegkommunikációban

● Tényközlés és vélemény

Tényközlőek az eseményekről szóló hírek, tudósítások stb. Ezek nem

tartalmaznak véleményt, csak az 5w+h-ról tájékoztatnak: who, what,
when, where, why, how, azaz ki, mit, mikor, hol, miért, hogyan csinált. A
tudósítás annyival bővebb, hogy a helyszínen lévők véleményét is
megszólaltatja. Ez még nem számít véleményközlésnek, hiszen a riporter
nem a saját véleményét közli. A vélemények kiválasztásában azonban
már a riporter álláspontja is tükröződhet. Voltaképpen a hírek
összeállításában is szerkesztői vélemény lappang, jellemző ugyanis, hogy
ki mit tart fontos hírnek. Elvileg a statisztika a legmegbízhatóbb
tényközlés, hiszen a számok magukért beszélnek. A kiválasztásban és

46
 elhallgatásban azonban itt is vélemény, sőt akár manipuláció is
megbújhat. Ha például a híradó közli, hogy májusban az előző évi
megfelelő adathoz képest a termelés egyes ágazatban mennyit növekedett,
de elhallgatja, hogy áprilisban mennyit csökkent, vagy egy másik
ágazatban mennyit esett vissza, ez adatvisszatartás, vagyis manipuláció.
Általában az éves és átfogó statisztikai adatokra érdemes odafigyelni.

● Tájékoztatás és véleményközlés a tömegkommunikációban

Mindjárt leszögezhetjük, hogy ma Magyarországon nincs politikamentes,

objektív tájékoztatás. Úgy jobbról, mint balról a média pártfüggő
helyzetben van. A tájékoztató műfajokat természetesen érdemes és
szükséges figyelemmel követnünk. Vitás esetekben azonban ajánlatos a
másik oldal tájékoztatását is meghallgatni. Az egyén magára van hagyva,
neki kell a megfelelő csatornát megtalálnia, és a tényeket körültekintően
értékelnie. A véleményközlő műsorokat, asztali elemzéseket, telefonos
műsorokat jobb egyáltalán nem hallgatni, mert ezek tudatos
pártpropaganda alatt állnak. Ha mégis hallgatjuk, legyünk tudatában,
hogy ezt szurkolói minőségben tesszük.

Feladat

Nézd meg az m1 és az ATV csatornán az aznapi híradót! Vesd össze a

kettőt az alábbi szempontok szerint: 1. Mi került be a híranyagba és mi
maradt ki? 2. Hogyan véleményezték az azonos tárgyú híreket? 3. Mi volt
a hírműsorok kommunikációs célja?

47
1.6.3. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése:
személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció

A kommunikációban részt vevő személyek száma szerint beszélhetünk

interperszonális, csoport- és tömegkommunikációról.

● Interperszonális (magyarul: személyek közti) kommunikáció

A személyek közötti beszélgetés a legeredetibb kommunikációs forma:

benne van egész erkölcsiségünk és érzelmi viszonyunk. Stílusa őszinte,
de igénytelen is, valamint nyelvileg erősen hiányos szerkezetű, amit csak
a címzett tud közös emlékekből kiegészíteni (bennfoglalás). Eredeti
közvetlensége miatt gazdagon árnyalja a kísérő gesztusnyelv, testbeszéd,
mimikai jelek. A közvetítő eszközök megtörik ezt a közvetlenséget,
információveszteséggel járnak, és torzítanak.

● Csoportkommunikáció

A csoportkommunikáció milyensége és sikeressége nagyban függ a

csoport nagyságától és formájától. Két beszélgető ember még nem
csoport, ezer pedig már nem az. Három-négy ember beszélgetése
közelebb áll a személyek közötti beszélgetéshez, mint a
csoportkommunikációhoz. Ezért három-négy fő esetén még nem is
jelentkeznek a csoportkommunikációra jellemző problémák. De tíz-
tizenkét fő esetén már határozottan tapasztaljuk őket. Véletlen-e, hogy
bizonyos létszám felett a csoport nem demokratikusan szerveződik?
Aligha.

Hasonlítsuk össze az alábbi modelleket!

48
háromszög kör csillag pókháló

Vizsgáljuk meg őket a kommunikáció sikere szempontjából!

Háromszög: A háromszög modellben a beszélők kapcsolata kevésbé

bensőséges a négyszemközti beszélgetésnél, de mégis a legjobb a
csoportkommunikációs formák közül. Egyetlen problémája a csoport
nagyságának korlátozottsága.

Kör: A kör csoportmodellje „demokratikus”, de a kommunikáció

eredményessége gyenge. A távolabb lévőkkel nincs közvetlen kapcsolat.

Csillag: A csillagmodellben az információáramlás gyors és sikeres,

azonban nem demokratikus, hanem diktatórikus: a középen elhelyezkedő
személynek van kiszolgáltatva a többi, s egyedül ő rendelkezik szabadon
az információkkal.

Pókháló: A pókháló modell gyors, eredményes és demokratikus, csupán

a zajjal van baj. A csatorna megválasztásával azonban óvatosnak kell
lennünk: nem ellenőrzi-e valaki intim és kényes kapcsolatainkat?

● A csoportkommunikáció a mi valóságunkban

49
 A csoportkommunikációt nem feltalálták, hanem természetes módon jött
létre. Mindössze az az oka, hogy kettőnél-háromnál többen vagyunk.
(Láttuk: három fő még nem igazán csoport, de öt-hat már igen.) A
csoportkommunikációnak tehát vannak természetes és intézményes
formái. Ha az iskolában ültök tanórán, akkor a tanulócsoport
csoportkommunikációt folytat. Ez intézményes forma. Ha azonban tanítás
után négyen-öten egy irányba indultok hazafelé, s közben beszélgettek, ez
spontán csoportkommunikáció.

Feladat

Értelmezd a csoportkommunikáció adott szerkezeti típusa szerint az

alábbi gyerekjátékot! A gyerekek körben ülnek, és fülbe súgnak egy
üzenetet. A kezdő mondat ez: Pisti szerelmes Katiba. A sor végén ülő ezt
így hallja vissza: Pisti kerekez az oviba.

Megoldás

A körmodell jellegzetes hibájával találkoztunk: nagy a szövegromlás

esélye – az eredeti üzenet teljesen megváltozott.

● Tömegkommunikáció

Ha első hallásra azt gondoljuk, hogy interperszonális, csoport- és

tömegkommunikáció között csupán létszámbeli különbség van, nem
gondolunk rosszat: valóban arról van szó, hogy másképp
kommunikálunk, mert másképp tudunk kommunikálni kettesben, kisebb
társaságban és óriási tömegben. Egy bizonyos létszám felett nem
működik a csoportkommunikáció, ezért másfajta kommunikációra
van szükség: ez a tömegkommunikáció. A társadalom szervezettsége
centrális, de nem csillag-, hanem piramisszerű. Az információáramlás
pedig függőlegessé válik: föntről lefelé és lentről fölfelé áramlik az
információ, de oldalirányban nem. Nincsenek kiépített csatornái. A

50
tömegméretű társadalom modellje nem csillag, hanem piramis
formájú. Nézzük meg az ábrát! A tömegkommunikáció azonban
csillagszerű!

csillag (függőleges helyzetben) piramis

A probléma egyértelműen e két modell meg nem felelésében rejlik.

A tömegkommunikáció egyirányú, közvetett kommunikációs forma.
Modern tömegkommunikációs eszközök, technika nélkül
tömegkommunikáció nem lehetséges. Száz évvel ezelőtt a nyomtatás
számított a tömegkommunikáció csúcsának. Ezért is nevezik a
könyvnyomtatás korát Gutenberg-galaxisnak. A sajtó ma is nagyhatalom.
A 20-21. század találmányai azonban (rádió, televízió, Internet) már
átvették a vezető szerepet a tömegkommunikációban.
A technika azonban csak a hangerőt képes erősíteni, erkölcsi
„hangerőnket”, képességünket nem. Az a megnőtt információmennyiség,
ami a tömegkommunikáció jóvoltából ránk zúdul, erkölcsileg
feldolgozhatatlan, és ezért erkölcsi közömbösséghez, érdektelenséghez
vagy zavarhoz vezet.
Az érem másik oldala a tömeghez szólás képessége, illetve inkább
képtelensége. A tömegkommunikációban eltorzulnak az üzenetek mind
tartalmilag, mind stilárisan. A művészet átadja helyét a könnyebben
fogyasztható, rikító giccsnek, a tudomány a szenzációnak, a könyv az
újságnak és egyéb médiának, a tömegtájékoztatás a manipulációnak stb.

A tömegkommunikáció térbeli üzenet céljából jön létre. Egyirányú és

közvetett kommunikációs forma. Kulturális értéke felbecsülhetetlen. De

51
 óvatosan éljünk vele, mert gyakran manipulációs, sekélyes értékű, sőt
hazug és értékromboló. Gyors elavulás és felelőtlenség jellemzi, bár
kétségtelenül profi színvonalú. A tömegkommunikáció veszélye, hogy a
szervező információ kicsúszik erkölcsi ellenőrzésünk alól, s akár szembe
is fordulhat az emberrel.

Feladatok

1. Válassz ki találomra egy oldalt a tévéújságból, s vizsgáld meg négy-öt

csatorna műsorstruktúráját! Jelöld meg néhány ismérvvel az egyes
műsorokat (pl. m+, m-, m?, azaz művészi, nem művészi, kérdéses művészi
értékű; sz+, sz-, sz?, azaz színvonalas szórakoztató, színvonaltalan,
kérdéses; p+, p-, p?, azaz politikailag befolyásolt, apolitikus, kérdéses
politikai hovatartozású; t, azaz tudományos stb.) Érdemes megfigyelni a
filmek gyártó országait is (magyar, nyugat-európai, amerikai, dél-
amerikai stb.). Ezek alapján próbáld meg értékelni a csatornák
értékrendjét, műsorprogramjuk célját!

2. Az 1. feladathoz hasonló vizsgálatot végezhetsz egy-két kulturális

folyóirat vagy napilap körében is. Javaslom azonban, hogy ne a politikai
hovatartozás legyen a fő vizsgálati szempont, hanem objektívebb dolgok,
pl. témakör, megbízhatóság, színvonal, erkölcsiség, művésziség stb.
Nyelvi szempontból kimondottan érdekes a sajtónyelv jellemzőit
megfigyelni.

3. Határozd meg kedvenc tévéműsoraidat! Ismertesd röviden, hogy mit

szeretsz bennük!

1.6.4. A főbb médiaműfajok ismerete

Tömegkommunikáció

52
 ● Háttere: ipari forradalom, fogyasztói társadalom létrejötte, igény
a tájékozódásra, szórakozásra.
● Egyirányú folyamat, az információ több csatornán áramlik,
hatalmas a közönség.
● Csatornái: nyomtatott sajtó (újság, magazin, könyv), rádió,
televízió, internet, mobiltelefon.

1. A nyomtatott sajtó
● a legrégebbi kommunikációs műfaj, az első tömegtájékoztatási eszköz
● csoportosítás:
– tartalom szerint (politikai, közéleti, tudományos, szórakoztató,
vegyes)
– befogadó szerint (ifjúsági, szakmai stb.)

2. A rádiós műfajok
● rádió: Lehet egyprofilú (csak egy adott témakörben sugároz, pl. hírek
vagy zene), illetve többprofilú.
● csoportosítás
– írott anyag felolvasása (alapja: hír, jegyzet, glossza, levél stb.)
– közvetlenül a rádiónak készült hanganyag (interjú, tudósítás,
vitaműsor, beszélgetés)

● fontos: érthető, tiszta beszéd; világos, pontos és tömör megfogalmazás

3. A televíziós műfajok
● 1950-es évektől létezik, a legkiterjedtebb műfaj (az egész lakosság
megszólítható).
● A tv-adók csoportosítása:
– kiterjedtség alapján (helyi, regionális, országos, határon túli,
világméretű);
– működtető alapján (állami, kereskedelmi, közszolgálati);
– a sugárzott műsor jellege alapján (élő adás, előre felvett és
szerkesztett).

53
 ● Műsortípusok: összetettek (hang és kép viszonya → kiegészítik
egymást), pl. hírműsorok, film, reklám, folytatásos regény, zene, talk
show, közvetítés, szakmai műsorok

1.6.5. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái,

nyelvi és képi kifejezési formái

● A tömegkommunikáció jellemzői: Egyirányú, technikafüggő

kommunikáció; csillagmodell alakú, gyors és térbelileg nagy kiterjedésű
kommunikációs forma. A felgyorsult idő találmánya és szükségszerű
létesítménye.

● Funkciói

Elsődlegesen a gyors és térben kiterjedt információáramlás eszköze. A

modern társadalomban teljességgel megkerülhetetlen, az információs
társadalom alapja. Feladatköre ma már a társadalom szervezése, olyan,
mint az élő szervezet idegpályája. Fontos funkciói még: a tudományos
fejlődés elősegítése, a gazdasági élet és a piac szervezése, a kultúra és
művészet közvetítése, valamint a tömegszórakoztatás. Napjainkban az
oktató munkába is egyre sikeresebben kapcsolódik be.

● Megjelenési formái

Könyv és egyéb sajtótermék, plakát, színház, opera és koncert,

tömegrendezvény, mozi, kiállítás és múzeum, rádió, televízió,
internet, okostelefon. Ma a Gutenberg-galaxis végéről beszélhetünk, ami
azt jelenti, hogy az elektronikus média egyre inkább háttérbe szorítja a
nyomtatott termékeket. Újabban az internet jelent információs
forradalmat: megváltoztak az információszerzési szokásaink: könyvtár,
színház és mozi helyett gyakran az internetről töltjük le a megfelelő
anyagokat. A telefonos információs szolgáltatásokat is az internet váltja

54
 fel, pl. menetrend, moziműsor stb. Sokan a híreket is az internetről szerzik
be.

● Nyelvi és képi kifejezési formái

Nyelvi formák: Könyv, sajtó, rádió, CD, szöveges internetes lapok, pl. e-
book, mobil applikációk stb. Képi formák: kiállítás, múzeum, némafilm,
képi internetes lapok. Vegyes formák: magazinok, színház, mozi, DVD,
televízió, vegyes jellegű internetes oldalak, lapok, pl. termékkatalógusok.
A vegyes formák előnye, hogy közelebb áll a természetes
információszerzéshez, jobban másolja a valóságot, komplex élményt
nyújt. Ma a legtöbb háztartásban van televízió, s a szélessávú internet is
szinte mindenütt fogható. Kétségkívül ezé a jövő.

Feladat

Határozd meg, melyik internetes honlapról származik az alábbi

szövegrészlet! Jellemezd a használhatóság szempontjából!

Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember

28.) piaristatanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész,
egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező
tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar
lírikusa. Kutatási területe: a barokk korszak irodalma, az újabb
irodalom, esztétika, verstan.
Öccse Sík Endre író, jogász, diplomata, külügyminiszter, történész.

Megoldás

A szöveg a Wikipédiáról származik. Jellemzője a pontos adatok megadása

és a tárgyilagos, tájékoztató stílus. Az értelmezést a fogalmakra való
rákereshetőség segíti.

55
1.6.6. Az internetes felületek mint kommunikációs csatornák

Az internet
● A legösszetettebb műfaj, a fentiek mindegyike megtalálható rajta.
● Előnyei: kommunikáció megkönnyítése (nagy távolságok áthidalása),
gyors információterjedés;
● Hátrányai: nagy információsűrűség → leterhelődhet, vírusok is
elterjedhetnek, nem mindenütt elérhető.

Feladat

Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című meseregényét szeretnéd elolvasni.

Ismertesd, hogyan jutsz hozzá!

Megoldás

Beírod a címet a Google keresőjébe, s onnan kiválasztod az alábbi

elérhetőséget: www.sztimre-bgy.sulinet.hu/maszat.rtf. Vagy beírod az
interneten a fszek.hu címet, és a katalógusban rákeresel, melyik
fiókkönyvtárban található meg, és onnan kikölcsönzöd. Az internet azonban
gyorsabb és olcsóbb megoldás.

● YouTube
Hangfájlok és videók gazdag tárháza. Folyamatosan bővítik, s így a
legfrissebb anyagok is elérhetők rajta, sokszor online közvetítések is.

● MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár)

56
Az OSzK elektronikus könyvtára. Ez is folyamatosan bővül, a magyar
klasszikusok (maiak is) szinte hiánytalanul olvashatók rajta. A külföldi
irodalomból egyelőre csak a legismertebb művek. Hangtára is van, ahol a
klasszikusok művei hangoskönyv formában hallgathatók, neves színészek
megszólaltatásában.

● Wikipédia
Tudományos oldal. Bármely tudományág fogalmait, fontosabb eredményeit
megtaláljuk rajta. A további ismeretszerzést utalások, hivatkozások teszik
lehetővé.

● Webáruházak

Ezek törvényesen működő internetes oldalak, arra szolgálnak, hogy

vásárlásunkat megkönnyítsék. Rendszerint széles kínálattal várják a
vásárlókat, akik otthonról, kényelmesen szerezhetik be a kiválasztott
terméket. Napjainkban rohamosan nő az internetes vásárlások aránya. Egyre
azonban vigyázzunk: ne adjuk meg a bankkártyánk adatait senkinek. A profi
webáruházak lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kosárba tett terméket
házhozszállításkor fizessük ki.

Feladat

1. Válassz ki egy általad gyakran nézett kereskedelmi és egy közszolgálati

csatornát! Mérd le, hogy melyiken mennyi időt tett ki egy kb. 90 perces film
reklámsugárzása!

2. Gyűjtsd össze azokat a webáruházakat, ahol te vagy a szüleid már

vásároltak! Értékeld a vásárlások eredményességét!

57
1.6.7. A reklámok, internetes felületek

● A reklám

A reklám a kommunikáció egy formája, rendszerint egy bizonyos áru

vagy szolgáltatás megvételére, illetve igénybevételére ösztönző, esetleg
egy egész márka, cég, terület vagy pusztán csak egy cél javára szóló
hirdetés. Bővebb értelemben ezek összes, szűkebben csak a fizetett
változatait soroljuk ide. A reklámok elkészítése és sugárzása szolgáltatás,
az erre való igény működteti az úgynevezett reklámipart, így többek
között ennek köszönhető a kereskedelmi televíziók és rádiók működése.
● A marketing
A reklám a marketing része. Mindkettőnél cél egy bizonyos termék vagy
szolgáltatás eladása, a fogyasztásra ösztönzés. Míg azonban a reklámnál
egy üzenetet juttatnak el a fogyasztóhoz („válaszd ezt”), a marketing
magát a terméket próbálja vonzóbbá, jobban eladhatóvá tenni. Idetartozik
a termék csomagolásának terve, az árkalkuláció, a márka, a termék
helyének megválasztása a boltban, az akciók. Ezen korábbi terjesztési
módok mellett a 2010-es évektől kezdve egyre jelentősebb az internet
közösségi terein megjelenő reklámhordozók és terjesztési módszerek
szerepe. A Facebook, Instagram, YouTube, TikTok, Prezi stb. lehetőséget
biztosít arra, hogy az internet közösségi tereit használók hatalmas
közösséggel osszák meg az általuk készített fényképeket, videókat,
írásokat, animációkat stb. Ez az úgynevezett "grassroot" kiadás
(publishing) világa. 2015-ben már arra is van példa, hogy nagyjátékfilm
a hivatalos bemutatóját közvetlenül követően megjelenik a YouTube-on,
lehetőséget adva bárkinek az ingyenes megnézésre. A reklámot gyakran
nevezik marketingkommunikációnak. Internethasználatunk során
gyakran kapunk reklámjellegű e-maileket (levélszemét vagy spam).
Talán a legagresszívabbak a beugró reklámok, amik akadályozzák az
internet zökkenőmentes használatát. Ezek tiltott reklámozási módok.
● Webáruházak

Ezek törvényesen működő internetes oldalak, arra szolgálnak, hogy

vásárlásunkat megkönnyítsék. Rendszerint széles kínálattal várják a

58
vásárlókat, akik otthonról, kényelmesen szerezhetik be a kiválasztott
terméket. Napjainkban rohamosan nő az internetes vásárlások aránya.
Egyre azonban vigyázzunk: ne adjuk meg a bankkártyánk adatait
senkinek. A profi webáruházak lehetőséget biztosítanak arra, hogy a
kosárba tett terméket házhozszállításkor fizessük ki.

Feladat

1. Válassz ki egy általad gyakran nézett kereskedelmi és egy közszolgálati

csatornát! Mérd le, hogy melyiken mennyi időt tett ki egy kb. 90 perces
film reklámsugárzása!

2. Gyűjtsd össze azokat a webáruházakat, ahol te vagy a szüleid már

vásároltak! Értékeld a vásárlások eredményességét!

59
2. témakör: A MAGYAR NYELV
TÖRTÉNETE

2.1 A NYELV MINT TÖRTÉNETI KÉPZŐDMÉNY

2.1.1. Változás és állandóság a nyelvben

Szüntelen változás és az előző nyelvi állapot megőrzése együtt jelentkezik.

A változás a beszédből indul el. Hapax legomenon: egyszeri egyéni
kifejezés, újítás (ez még nem nyelvi változás). De ha társadalmilag
elterjed, nyelvi változásról beszélünk. Finnugor szavaink a szókészletben
kb. 650-700 szótő, de a köznapi beszélt nyelvben 60%. Leggyorsabban a
szókészlet változik, a kiejtés és a nyelvtani rendszer lassabban.

A változás külső okai Belső okok

Új nyelvi környezet, pl. a honfoglaláskor Képzettársítások, pl. a többjelentésű szavak

latin, német, szláv hatások. kialakulása és szóhasadás (körte ’gyümölcs’
→ körte ’villanyégő’; helység – helyiség)
Megváltozott társadalmi, gazdasági,
kulturális körülmények, pl. Szent István Kiejtésbeli és nyelvtani változások, pl. a
korában a feudalizmusra és szóvégi magánhangzók lekopása és a múlt
kereszténységre való áttérés. idő egyszerűsödése.
Szokások változása: pl. a 18. században a
parasztság utánozza a nemesi szokásokat.
Tudatos nyelvi ráhatás, pl. a nyelvújítás.

60
2.1.2. A szókészlet változása a magyar nyelv történetében

Szókincs: Szókincsünk különböző korokban, különböző módokon kerülhetett

nyelvünkbe. Elsősorban lehetnek belső keletkezésű szavak és szókölcsönzések.
Szókincsünk ősi rétegeit nevezzük alapszókincsnek. A TESz megkülönböztet
ismert, ismeretlen és vitatott eredetű szavakat. Alapszókincsünk nagyobbik
része uráli, finnugor vagy ugor eredetű. De találhatóak benne iráni, török és
egyéb elemek is, pl. sumér, indoeurópai stb.

Uráli-finnugor-ugor szavaink az alapszókincsben török párhuzamokkal: (A

csillagok a Vámbéry példasorában török, illetve török-ugor eredetűnek feltüntetett
szavakat jelölik. A példasorok forrásaink véletlenszerű válogatásán alapulnak,
vagyis a példák és egybeeséseik száma teljes szótárban jelentősen nagyobb volna!
Sajnos a későbbi fejezetekkel összevetve egy-két ellentmondás is előfordul,
amiket nem igyekeztem eltüntetni a lezáratlan kutatások kísérőjelenségei miatt.
Pl. a nyak szót Bárczi Géza szófejtésében az ősmagyar kornál találjuk, Vámbéry
szerint viszont itt kell feltüntetni. Még szembetűnőbb, hogy ló szavunk Bárczinak
ebben a fejezetében finnugor örökségként szerepel, az ősmagyar korszaknál pedig
ugyanő mint török jövevényt említi.)
● névmások: én*, te, ő, mi, ti; ki?, mi?, ho- (vö. hol, hová), ez, az
stb.
(török: maga, mik = mink)
● számnevek: egy, kettő, három, négy, öt, hat*, hét*, -ven/-van (vö.
hetven), húsz, száz, fél, első stb.
(A Vámbéry-szövegben nincs török példasor!)
● testrészek: fej*, velő, homlok*, szem, fül, száj, ajak, nyelv, íny, áll,
váll, ujj*, vér stb.
(török: kar, térd, hát, has, nyak, boka, talp, gerinc, köldök, orr,
szakáll, bajusz)
● rokonságnevek: atya*, anya*, fiú, öcs*, árva, férfi*, férj*, nő*,
fél (vö. feleség), meny, vő, ipa, napa, ángy, apa, ős* stb.
(török: déd, rokon, gyerek)
● természeti tárgyak, jelenségek: ég*, menny*, világ, villám, virrad,
csillag, éj, hajnal, ősz*, tél, tavasz, víz, jég, hó, fagy, tó, vad, tűz
stb.
(török: szél, nyár, láp, tenger)

61
 ● állatnevek: daru*, fecske, fogoly, holló, lúd, hattyú, hal, keszeg,
kígyó, nyúl, nyuszt, egér, sün, róka – ravasz, légy, hangya, méh,
eb, ló* stb.
(török: kutya, cickány, görény, béka, oroszlán, párduc, teve, sólyom,
gólya, csóka, kánya, tyúk)
● növénynevek: gyökér, tő, kéreg, vessző, fa*, fürt, hárs, fűz, fenyő,
nyír, fagyal, szil, nyár, meggy, hagyma, rügy, levél, fű, eper stb.
(török: búza, árpa, dara, alma, körte, sás, káka, kökény, kőris)
● ásványok: kő*, vas, arany, ezüst, ón stb.
(Nincs török példasor!)
● tárgynevek: ház, fal (eredetileg: rekeszték), lak, ajtó, küszöb, háló,
ár, fúró, kés, nyíl, ideg, íj, falu, nyereg, ostor, kengyel, öv, szíj,
mez, fazék stb.
(Nincs török példasor!)
● természetes igék: él, hal, le- (lesz), val-* (való, vagy), alszik, hál,
huny, áll, ül, kel, men- (menni), halad, fal, nyel, nyal*, mond,
hall, néz, lát, fél, folyik, forog, hasad, kér, lel, mar, múlik, olvas,
öl, repül, segít, tanul, tapos, tesz, tud, úszik, szül, les stb.
(török: áld, árt, avul, bocsát, bolygat, csavar, dörzsöl, dug, ejt, em-
(ld. emtet = szoptat), ér, fúl, gyűl, hagy, hajol, jár, kap, keres, kísér,
késztet, köszön, nyargal, szán, szökik, teremt, tűnik, jut, tűr, ver)
● tárgyhasználó igék: fúr, köszörül, ró, vés, lő, dob, vág, fon, köt,
varr, sző, mos, főz, forr, süt stb.
(török: fed, gyárt, oktat, söpör)
● határozószó jellegű szavak: el, al, le, mög (mögé), fél (oldal), bal,
köz, szer, sor, messze, át, ki, által, hanyatt, szél stb.
(Nincs török példasor!)
● tulajdonságnevek: ifjú, új, vén, agg, ó, kemény, keserű, szomjú,
szomorú, lágy, langyos, hosszú, sovány, vékony, fekete, jó,
meleg, könnyű stb.
(Nincs török példasor!)
● egyéb szavak: csók, ének, had, hagymáz, haszon, igen, lélek, név,
ügy, szó, titok, magyar* stb.
(Nincs török példasor!)

Feladat

62
Nézd meg a TESz-ben az alábbi szavak eredetét!
én, maga, ember, Isten, anya, apa, atya, gyerek, jön, jer és gyere, ló, nap, táltos,
Óperenciás (-tenger), kar, kör, tar, tér, marok, mer

Ősmagyar kor (i.e. 1000-500-tól a honfoglalásig)

I. Szókészletünk gyarapodása: A nyelvünkbe más nyelvekből bekerülő
szavakat jövevényszónak nevezzük.
a. A török jövevényszók első rétege (Bárczi szerint még Magna
Hungáriában, de már nyelvünk elkülönült életében ment végbe a
gyarapodás.): nyak, nyár, harang, homok; érik, ír.
b. Korai iráni jövevényszavak (E kapcsolat történeti háttere
ismeretlen, szkíta és szarmata népnevek merülnek fel, de ezek is
bizonytalanul használt gyűjtőnevek.): tehén, tej, hús, szekér,
vászon, özvegy, ing, kard, nemez, tíz, ezer.
c. Korai ismeretlen eredetű szavaink: gyak(ori), gyanú, gyámol,
gyarapodik, gyep, gyér, győz, gyújt.
d. A török jövevényszók második rétege (egyértelműen csuvasos
török szavakról van szó, s elsődlegesen a Kazár Birodalommal
való kapcsolat jön számba történelmi okként. Többségük
Vámbéry szerint az ősi örökség része – lásd ott is!) Pl.: ökör,
gyűrű, karó, görény, tenger, térd, tar, iker, szűr (ige); bika, ökör,
tinó, kos, disznó, serte, köpű, vályú, ló, eb, juh, mén; ól, karám,
tengely, gyeplő; tarló, árpa, búza, gyümölcs, alma, szőlő; sátor,
karó, kút, kapu; ács, szűcs, gyűszű, szatócs, balta; saru, csat,
ködmön, köpönyeg, bársony; sereg, béke, törvény, kölcsön, tor,
üdv, bű, ige, ész, ír, betű, szám, ok, idő stb.*
(* Az elfogulatlanság érdekében meg kell említenünk Vámbérynak azt a
megjegyzését, hogy térdük, nyakuk, hátuk… feltehetően már az ősmagyarkor
előtt is volt őseinknek.)

e. Egyéb nyelvekből: alán (jász): asszony, híd, egész, gazdag, húg,

méreg, üveg, verem, zöld; orosz: lengyel, jász, halom, tanya,
szombat, kereszt, karácsony.

II. Ómagyar kor (a honfoglalástól a könyvnyomtatásig, 1526-ig)

Szókészletünk változása:
Kivesző szavak: A szókincs változása elsősorban gyarapodást jelent: új
dolgoknak, új jelenségeknek kell nevet adni. Kis mértékben azonban a meglévő
szavak kihalása is megfigyelhető: pl. egy új szó kiszorítja a régit. Ilyenek az ysa,
junh szavaink, amiket ma már nem használunk.

63
Szókészletünk gyarapodása
Belső keletkezésű szavak
● Jelentésváltozás: Sok szó csak jelentésváltozáson megy
keresztül. Pl. meglévő szavak keresztény fogalmakkal gazdagodnak, netán azokra
foglaltatnak le: búcsú, böjt, ige, kegyelemüdv, áldozás, bölcs (eredetileg: varázsló,
táltos), báj (eredetileg: bűbáj), bíró, törvény, tanú, bélyeg, bakó, úr (eredetileg:
királyi herceg), asszony (eredetileg: királyné), retteg (eredetileg: reszket),
nyomorít, nyomorú (eredetileg: erősen nyom), ösztökél (eredetileg: ösztökével,
vagyis hegyes bottal serkent, noszogat) stb.
● Szóalkotás
● Szóképzés: ásvány ( ás), erdő ( ered), fertő, fürdő ( fer
’forog’ jelentésű igetőből), fejedelem ( fej)
● Szóösszetétel: húsvét (hús+hét), bírságnap (bírság+nap)
Jövevényszók: Az új földrajzi környezet hatására ugrásszerűen megnő a
jövevényszók száma. Ezek elsődlegesen azokból a nyelvekből kerültek hozzánk,
amelyekkel kulturális-társadalmi kapcsolatban álltunk, vagy amelyekkel a
lakóhelyen osztoztunk: szláv, latin, német, kisebb mértékben olasz, francia,
bizánci, kun-besenyő.
Szláv: megye, apáca, apát, keresztény, pap, barát, diák, szerda, csütörtök, péntek,
karácsony, császár, királyablak, kemence, ebéd, ruha, bolond, gonosz stb.
Latin: sekrestye, plébános, papiros, óra, ostya, angyal, apostol, kántor, templom,
paradicsom, március, április, május, patika stb.
Német: polgár, perec, pöce, herceg, gróf, zsellér, párta, torony, kastély, cégér,
kontár, fillér, kályha stb.
Olasz: füge, narancs, mandula, rizs, trombita, tréfa, tányér, lándzsa, pajzs stb.
Francia: kilincs, szekrény, lakat, mécs, Lajos, Jolán stb.
Bizánci: paplan, iszák, katona, paripa, szamár stb.
Kun-besenyő: bicsak, buzogány, csődör, kalauz, kalóz, kobak, koboz, komondor
stb.

III. Középmagyar kor: A könyvnyomtatástól a felvilágosodásig (1526-

1772)
A politikai és kulturális függőségek, kapcsolatok hatására nyelvünk jelentős
mennyiségű jövevényszóval gazdagodik: latin: eklézsia, kollégium, kórus,
jezsuita, piarista, prímás, ceruza, cifra, zérus, dialektika, egzámen, grammatika,

64
kotta, kréta, professzor, diéta, juss, testálni, taksa, voks, báró, citrom, levendula,
tubarózsa stb.; szláv: dohány, csata, kótyavetye, levente, kozák, galuska, lekvár,
kukta, komornyik, komorna, nátha, babona, kuruzsol, duda stb.; német: dáma,
gavallér, lakáj, porcelán, hárfa, park, kugli, módi, pomádé, púder, paróka, copf,
kalap, csokoládé, muskéta, pisztoly, mundér, brigadéros stb.; olasz: saláta,
makaróni, osztriga, palacsinta, dárda, golyó, gondola, maskara, furfang, bandita
stb.; oszmán-török: vilájet, tettye, timár, basa, bég, aga, kávé, ibrik, dolmány,
zseb, papucs, kalpag, dzsida, korbács, dívány, deli, pajzán stb.
● Belső keletkezésű szavak:
– Szóképzéssel: szegély, kendő, kötény, tojás, gyűjtemény, veszély, találmány,
ragyogvány; ijedez, éledez, kártyázik, kockáztat, álldogál, sírdogál, olvasgat,
nyelveskedik, lelkiismeretes, nevetséges stb.;
– Szóösszetétellel: könyvnyomtató, mesterlegény, előbeszéd, versfő, földrengés,
adománylevél, pénzváltóhely, tisztviselő, fagyöngy, napnyílás ’hajnalhasadás’,
dib-dáb, dinom-dánom, toldoz-foldoz, terefere stb.

● A spontán szóalkotások mellett némely írónk, nyelvészünk tudatosan is

gyarapítja szókészletünket.
– Sylvester János szavai: köznév, tulajdonnév, lágyhó ’február’, fűhegy ’mácius’
stb. (Mint látjuk, a nyelvújítás már akkor sem aratott osztatlan sikert!)
– Geleji Katona szavai: küldemény, hozomány, fuvallat, adalék, egységes,
egyenlőtlen, istenít, versenyez, varromány stb.
– Apáczai Csere szavai: középpont, súrlódás, kiterjedtség, fuvalom,
hervadhatatlan, szellőztet, időz stb.
– Faludi Ferenc szavai: hitel, vélemény, sütemény, ügyes, vesztes, otthonos,
nyelvjárás, álomkép, tündérkert, útvesztő, hófehér stb.

IV. Újmagyar kor: A felvilágosodástól napjainkig (1772-)

A nyelvújítás módszerei:
● Elavult szavak felújítása: hon, hős, aggastyán, ajánlat, bakó, dísz, év,
fegyelem, iker, kegy, szobor, verseny; Árpád, Béla, Zoltán stb.
● Tájszók bevonása a köznyelvbe: avatkozik, badar, barangol, betyár, bojtár,
burgonya, csapat, csupasz, érdes, falánk, hullám, hűs, kelengye, kelme, lenge,
poggyász, renyhe, repkény, róna, sajnos, -lag/leg rag stb.
● Idegen szavak gyakran kevéssé sikeres magyarítása: pilier  pillér,
balaena  bálna, elegia  alagya, cuculabus  kukuba, Koppenhága 
Kappanhágó stb.
● Szóképzés: fagyaszt, fogyaszt, illeszt, andalog, érzeleg, társalog, borong,
dereng, dühöng, ábrándít, alakít, nyugtalanít, jeleskedik, szíveskedik, értelem,

65
 érzelem, fogalom, cipész, építész, festmény, koholmány, cáfolat, javaslat,
bizonyíték, ellenzék, indíték, érzék, engedékeny, érzékeny, fogékony, rejtély,
szabály, érem, illem, ütem, dugattyú, bölcsészet, borászat, növényzet, népies,
költőietlen, lakhatatlan. Új képzőket is gyártottak: bohóc, fegyenc, lelenc,
cukrászda, dalárda.
● Szóösszetétel: folyóirat, főnév, helyesírás, hullócsillag, jelenkor, egykedvű,
ábrándvilág, alkonypír, holdfogyatkozás, jellemrajz, bérkocsi, szemüveg stb.
● Egyéb módok:
– szeszélyes összetétel: gyümölcskosár, egyén, jelmez, delej;
– szóelvonás: ábrázol  ábra, borús  ború, szomjas  szomj, napkelet  kelet,
napnyugat  nyugat, mende-monda  monda, zenebona  zene;
– szócsonkítás: gyárt  gyár, gépely  gép;
– szóösszevonás: cső+orr  csőr, híg+anyag  higany.
● Az önözés elterjesztése.

Napjaink változásai:
– Angol eredetű nemzetközi szavak tömeges beáramlása: chatelés, digitális,
management, fájl stb.
– Szlengek tömeges keletkezése: plázacica, páva, banyatank stb.
– A digitális kommunikáció szórövidítései: vszínűleg, lol, ok stb.

2.2 A MAGYAR NYELV ROKONSÁGA

2.2.1. A magyar nyelv rokonságának hipotézisei

● Modellezhető a nyelvek genetikai rokonságon alapuló ágrajza, amit

családfának nevezünk, a családfához tartozó nyelveket pedig rokon

66
 nyelveknek. Ilyen családfák pl. az indoeurópai, az urál-altáji, a sémi-
hámi, a kínai-tibeti nyelvcsaládok.
● Nem tudjuk bizonyosan, hogy az emberiség közös ősszülőktől származik-
e (monogenezis), vagy pedig több különböző nyelvű törzsre kell
visszavezetnünk (poligenezis).
● Nem valószínű, hogy a nyelvek fejlődésében pusztán ilyen szétágazó
mozgás érvényesül. Például az angol nyelv az angolszász elem mellett
latin és kelta-brit nyelveket is magába olvasztott. A szétágazás helyett
tehát egyesülést látunk. A lapp és a román nyelv pedig a nyelvcserére
példa: egy nép átvette egy másik nép nyelvét. Megfigyelhetjük magyar
nyelvünkben a honfoglalás körüli időkben átvett tetemes mennyiségű
szláv, latin és német jövevényszót. Ezeket nyelvi érintkezésekből
származtatjuk.

● A „finnugristák” az Urál-hegység vidékére teszik az őshazát, ennek

nyugati vagy keleti lábához. A vita még eldöntetlen. Innen vonulnak az
obi-ugorok Szibériába, az Obhoz, a különvált magyarok pedig nyugatra,
a Volga és az Urál-hegység közötti területre (Baskíria, Magna
Hungaria). 750-800 között őseink betagozódtak a Don-Donyec
medencét uraló Kazár Birodalomba (Levédia). 850 táján kiválnak a
birodalomból, és nyugatra vándorolnak a Dnyeper vidékére (Etelköz). Itt
történt a vérszerződés, és innen indult meg a honfoglalás a Kárpát-
medence felé 894-898 (első hullám), 899-907 között (második hullám).
● A törökös eredet elmélete: Mondai hagyományunk Anonymusszal
kezdve a hun-magyar rokonságról tanúskodik. Mivel nem állnak
rendelkezésre hun nyelvemlékek, ezt csak történeti és antropológiai érvek
erősítik meg. Ez az elmélet Belső-Ázsiába helyezi a magyarok őshazáját.

67
 Korunk kutatói közül ki kell emelni Kiszely Istvánt, aki ennek az
elméletnek elkötelezett neves kutatója volt. Nála a hun-magyar őshaza
térképe így fest:

A törökös nyelvrokonság klasszikus nyelvész kutatója Vámbéry Ármin.

● Sumér-magyar rokonítás: Az elmélet kidolgozója Bobula Ida. Az ő
nyomán számos mai kutató is vallja ezt a rokonságot. Erős érv mellette,
hogy messze a mi magyar nyelvünkben lelhető fel a legtöbb sumér
szómegfelelés. Gosztony Kálmán 1050 sumer szó összehasonlítását
végezte el, melynek végén a következő eredményt kapta: 23 egyezés van
a latinban; körülbelül 40 az etruszkban(?); 20 az akkádban; 20 (a
bizonytalanok nélkül) az örményben; kb. 50 a török nyelvekben (a
kiegészítésekkel együtt kb. 75); 96 az északi finnugorban (kiegészítésekkel
kb. 110); 923 a magyarban (ennek 8%-a csak valószínű). Ezenkívül 10
van a kaukázusiakban, 3-4 a baszkban, 3 a bretonban, 2-3 az arabban. A
vizsgált 53 sumer nyelvtani jellegzetesség eredménye véleménye szerint
a következő: 21 párhuzamos a finnugorral, 24 a kaukázusival és 51 a
magyarral.
● László Gyula nevéhez fűződik a kettős honfoglalás elmélete. Neves
történészünk szerint Árpád magyarjai magyarul beszélő népet találtak a
Kárpát-medencében, a kései avarnak mondott kultúra népét, akik talán
568-ban települtek be földünkre: a „Griffes-indás” lelőhelyek hajdani
emberei. Mellette szóló erős érv, hogy ezek a temetők egybeesnek a
magyar nyelvű települések határaival, s határozottan
megkülönböztethetők Árpád honfoglaló nomádjainak lelőhelyeitől.
● Legközelebbi rokonaink, a manysik és chantik ma Nyugat-Szibériában
élnek, zord éghajlati körülmények között, télen nem ritka a -40 °C. Főleg
rénszarvastenyésztéssel, prémkereskedéssel foglalkoznak. Még őrzik az

68
 ősi sámánhitet. Földjük gazdag olajmezőkön húzódik, így egyre
gyakoribb az olajiparra való áttérés és a városokba költözés.

Feladat

Nézd meg Gadó György A chanti sámán fia című filmjét, és meséld el,
hogyan élnek a mai chantik, és milyen jövő vár rájuk!

Megoldás

A chantik ma is őrzik ősi szokásaikat: rénszarvastenyésztésből élnek,

Nyugat-Szibériában, igen zord éghajlat alatt, télen nem ritka a -40 fok. A
rénszarvas minden porcikáját feldolgozzák: húsát a háztetőn tárolják, azaz
fagyasztják, vérét nyersen sózva isszák, ami állítólag igen egészséges,
bőréből bundát készítenek, lábfejükből pedig lábbelit. Főzéshez a havat
forralják. Nyáron követik a csordát a legelőre, és sátrakban laknak. Ma is
él a sámánhit és a sámándob szokása.
Földjük gazdag olajmezőkön fekszik, ezért ezeket az olajtársaságok
fölvásárolják, a chantikat pedig városokba költöztetik. Cserébe motoros
szánokat biztosítanak ingyen üzemanyaggal. A falvakban lassan
elveszítik ősi hagyományaikat.

2.3 NYELVTÖRTÉNETI KORSZAKOK

2.3.1. A magyar nyelv történetének fő korszakai

69
Korszakhatárok: Nyelvünk állapotait csak igen elnagyoltan, durván behatárolt
korszakokra tudjuk megadni. Ezeket a korszakokat a nagyobb hatású események
jelölik ki, amelyek jelentősebb változásokat idéztek elő nyelvünk életében.
Mégpedig:

● Előmagyar kor (i.e. 1000-500-ig): A „rokon népekkel” való együttélés

kora. Alkorszakai: az uráli, finnugor, ugor korszak. Ezt csak
hipotézisekből, következtetésekből ismerjük, mivel nincsenek írásos
emlékei.
● Ősmagyar kor (i.e. 1000-500-tól a honfoglalásig): Nyelvünk „önálló”
életének az a szakasza, amikor népünk már elvált az ugoroktól, de még
nem telepedett meg mai szálláshelyén, a Kárpát-medencében. A
vándorlások során feltételezett erős török hatások érték nyelvünket.
Erről az állapotról is csak következtetésekből származó hipotéziseink
vannak írott emlékek hiányában.
● Ómagyar kor (a honfoglalástól a könyvnyomtatásig, 1526-ig):
Nyelvfejlődésünknek irányt szab az új etnikai-nyelvi környezet, s
megjelennek az írott források, amiknek birtokában már viszonylag
pontos képet festhetünk a legkorábbi ismert nyelvállapotról.
● Középmagyar kor (a könyvnyomtatástól a nyelvújításig, 1772-ig):
Nyelvünk egységesülésének folyamatát látjuk a korszakhatárokban:
ami a könyvnyomtatással indult meg, s utóbb a nyelvújítási
mozgalommal zárult le.
● Újmagyar kor (1772-től napjainkig): Legfontosabb eseménye a
nyelvújítás. További határvonalat nem tudunk vonni, noha a
számítógép, az erős angol nyelvi hatás mögött sejthető egy „legújabb
kor” kezdete.

Feladat

Állapítsd meg, melyik korszakból való az alábbi szöveg, és mik a főbb

jellegzetességei!

„Ieles asszonyokrolis mondhatnec czuda dolgokat, polgar aszonyokrol,

nemes asszonyokrol, es zaszlos aszonyokrol, kic io ercolczbe sokaig
hordoztac oe magokat, es végre meg czalatkoztac. Nemellyec wroknac
latuan gonosz életyeket, es masut mesze valo kesedelmeket, az miat

70
 megczalatkoztac: azert inti az Szent Pál az hazasokat hogy egymast meg
ne czallyac, es az Sattannec okot ne adgyanac czalardsagra…

Megoldás

A szöveg Bornemisza Pétertől származik a középmagyar korból. Nem

használ mellékjeleket, a latinból hiányzó hangokat betűkettőzéssel adja
vissza. A határozott névelő még nem alakult ki, sem a vonatkozó névmás,
az amiatt névmást is két szóba írja az miat alakban. A Sattannec szó ragja
nem illeszkedik.

2.3.2. A nyelvtörténet forrásai, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek

● Tihanyi apátság alapítólevele, 1055 (TA). Lelőhelye: Pannonhalmi

apátság könyvtára. Igen gazdag magyar szórványokban. Jeles anyaga a
csaknem teljes mondatnyi két töredék:

feherü uaru rea meneh hodu utu rea, illetve mortis uasaru kuta
rea.

● a szóvégi rövid magánhangzók lekopnak, egyidejűleg a szóbelseji

magánhangzók megnyúlnak (feherü, uaru stb.)
● még nem történt meg a raggá válás (uaru rea, utu rea stb.)
● összetett szavak keletkeznek (feherü uaru, hodu utu stb.)

● A Halotti beszéd és könyörgés nyelvi tanúsága

71
 Részlet a betűhív átiratból és a Bárczi-féle olvasatból:

Helyesírás és hangrendszer

● Latin betűs ábécét használ, a latinnal megegyező hangok jelölése

nem okoz gondot: b, p, d, t, m, f, r. A legtöbb hang olvasata azonban kétes.
● Magánhangzók:
● ö, ő: Úgy tűnik, hiányzik, nincs olyan betű vagy betűcsoport,
aminek az olvasata megfelelne ennek. (Lehet persze, hogy ez csak az „e-
ző”/”ë-ző” nyelvjárásból fakad, s más, „ö-ző” nyelvjárásban léteznek
ezek a hangok.)
● o, ó: Az „o” hang hosszúsága szinte mindenütt jelöletlen (kivéve:
hazóá), ennek feltehető oka a hosszú „ó” hiánya. (Valójában erősebb ok
az, hogy az „o” betűt tartalmazó szavak mai megfelelőiben mindenütt
rövid „o”-t találunk.)
● a?,˙a, á: Ezeket egyetlen betű jelöli, bár néhol előfordul
hosszúságot jelölő ékezet. Feltehetően van hosszú á hang, az ékezet
nélküli hang azonban valószínűleg rövid˙a hangot jelöl. (Emellett szól,
hogy a későbbi szavak a hangjának sokszor az o betű felel meg.)
magas i, magas í, mély î, mély ì: Kétféle betű jelölhet i-féle hangot: i betű
és y betű. Az i betű j hangot is jelöl. Ebből valószínű, hogy ez jelöli a
magas i hangot, s az y a mély î-t. Hosszú i-féle hangnak nincs nyoma.
● ü, ű: Több betű is előfordul a jelölésére: u, v, w, uv betű. Az utóbbi
föltehetően hosszúságot vagy hosszú kettőshangzót jelöl. Az ingadozó
jelölésre egyébként nincs magyarázat. (Megemlítendő, hogy ezek a betűk
u és v hangot is jelölnek.)
● e, ë, é: Hanghosszúság jelölésének nincs nyoma. A nyílt e/zárt ë
ejtés azonban bizonytalan.
● Mássalhangzók:
72
 ● g, k, gy?, dzs?, dźs?: A c betű k hangot jelöl, a g betű ejtése
azonban bizonytalan: lehet gy, dzs vagy dźs. (vogmuc =
v?ogymuk/v?odzsmuk/v?odźsmuk).
● n, ny: A szöveg egyértelműen megkülönbözteti a két hangot
(men˙yi – neki).
● v?, β?: Két betűt találunk: v és u betűt. Ez vagy két meglévő
hangot jelöl, vagy a változóban lévő kiejtésből fakadó bizonytalanságot.
● z, sz, zs, s: Az sz hangot két betű jelöli: z vagy s (zumtuchel –
milostben). A z betű azonban z hangot is jelölhet (oz gimils twl). Az s
hangot mindenütt s/S betű jelöli.
● dz, cs, c: A dz hang meglétének nincs nyoma. A c betű többnyire
vagy k vagy cs hangot jelöl, de előfordul c hang a timnuc szóban.
● j, l, ly: A j hangot a latinnak megfelelően i betű jelöli. Az l betű
többnyire kemény l hangot jelöl (Latiatuc), de előfordulhat lágy ly-os
kiejtése is (vvl = ’oly’).
● h, χ, χ´, γ: Ezekre a feltehetően meglévő hangokra kétféle betűt
találunk: h és ch betűt. Föltehetően a mai h gégehangunkat (h)
különbözteti meg a torokhangoktól (ch) a két betű. Ezek következetes
használata azonban bizonytalan.

Nyelvtani rendszer
● Az igejelezésből megvan az alanyi és tárgyas jelezés is: latiatuc
(tárgyas), holz (alanyi). Bizonytalanságot mutat a munda - mundoa
kétféle szóalak. (Lehetséges, hogy ez utóbbi tárgyas ’mondá’, az előbbi
pedig alanyi ’monda’ alak?) Az igeidők közül többnyire az elbeszélő
múltnak megfelelő alakokat találjuk: munda..* (Azonos ezekkel a –vá/-
vé végű alak: hadlaua, terumteve?) Előidejű alak az odutta vola.
Érdekes alak a „befejezett jövőnek” elkeresztelt emdul és a feltételes
alakú felszólító értelmű eneyc.
● A birtokviszonyt kifejező személyjelezés és birtokos rag egyaránt
megvan: feleym – halalnec halaláál. A birtok többségét jelölő i/y jel is
megvan.
● Határozóragjaink rendszere már gazdag, de néha még külön szóba írják
a határozói elemet: gimilcictul – gimils twl. A határozóragok még nem
illeszkednek (halalnec, fojanec).
● A névmások rendszere is fejlett: személyes névmások ragos alakban is
meggyökereztek: mív isemucut, neki, wt; kérdő és mutató névmások is
vannak: mic, kic ozuc, oz gimilsben.
● Kötőszók: kapcsolatos: es, ellentétes: ge ’de’. A módosítószó és a
kötőszó határán van az ysa ’bizony’, ami azóta kihalt nyelvünkből.

73
 Szókincs
A szöveg szókészletének zöme már a honfoglalás előtt megvolt
nyelvünkben. Az új szavak többnyire a keresztény vallás fogalmaira átvett
szavak körébe valók: miloszt, szent, paradisum, archangel, birsagnop, bun.
Az új fogalmakat azonban többnyire a meglévő szókinccsel fejezi ki,
jelentésváltozással: intetui, kegilme, ovdonia es ketnie, bulsassa stb.
Egy-két szavunk már kihalt: ysa ’bizony’, heon ’csupán’.

Feladatok
1. Gyakoroljátok órán a szövegemlék hangos olvasását hangrögzítővel,
majd vessétek össze szavanként a megadott olvasattal! Javítsátok az
esetleges hibákat!
2. Elemezzétek az Ómagyar Mária-siralom alábbi részletének nyelvezetét!

A betűhív átirat és Bárczi Géza olvasata: [1] megjegyzést írt: kép ne cs

2. feladat megoldása
Helyesírás és hangrendszer:

74
● Magánhangzók:
● ö, ő: Bárczi Géza szerint ö hangnak kell olvasni az urumemtuul,
kunuel, werud szavak u betűit itt: örömemtüül, köny vel, véröd. (Ez nem
nyelvjárási sajátosság, hiszen alapvetően e-ző, ë-ző nyelvjárásról van
szó.)*
● o, ó, ou: Az „o” hang hosszúsága mindenütt jelöletlen, ennek
ellenére Bárczi hosszúnak olvassa az o indulatszót. Az ö mintájára az o
esetében is nyíltabbá válást feltételez, vagyis, hogy egyes u betűket már
o-nak kell olvasni: urodum (uradom), fyodum (fiadom), iunhum (jonhom),
kynzathul (kínzatol). A sydou szóban ou kettőshangzót kell olvasnunk.*
● a, ạ, á: Bárczi az a betűt olvassa ạ-nak vagy á-nak, s az o betűket
a-nak. Ez szintén a nyíltabbá válás előrehaladott állapotát feltételezi.*
*(Természetesen az u betű ü, illetve u, s az o betű o olvasata is
elfogadható.)
● magas i, magas í, mély î, mély ì: Feltehetően megvan a magas és
a mély i, î hang.
Hosszú í megléte nem igazolható. A zártabbá válásnak megfelelően az y
esetleg néhol ë-nek olvasható (sepedyk = sëpedëk).
● ü, ű: Számarányuk a zártabbá válás során erősen lecsökkent.
Mindazonáltal ű-nek olvasandó az urumemtuul (örömemtűl).
● e, ë, é: A nyílt e/zárt ë ejtés bizonytalan, de feltehetően megvan,
s hosszú é-nek olvasandó több e betű: eses (ézës), en (én).
● Mássalhangzók:
● g, k, gy?, dzs?, dźs?: A k hangot már többnyire saját betű jelöli
(valek stb.), a g betű ejtése azonban változatlanul bizonytalan: lehet gy,
dzs vagy dźs. (yg = ëgy/ëdzs/ëdźs?).
● n, ny: A szöveg egyértelműen megkülönbözteti a két hangot (en
= n hang, kiniuhhad = ny hang: kinyuchjad).
● v, β?: Két betűt találunk: v és w betűt. A w (walast) talán a β
hangot jelöli.
● z, sz, zs, s: Az sz/s hangot határozottan megkülönbözteti a szöveg:
az s betű s-nek (syrolm = siralm), az sc, esetleg z sz-nek olvasandó
(scemem = szemem, ozuk = aszok). A z hang jelölése ingadozik: s vagy z
(ezes/eses = ézes). Az s betű zs-nek is olvasható, pl. a sydou = zsidó
szóban.
● dz, c, cs: Dz hang meglétének változatlanul nincs nyoma. A cs
hangot ch jelöli: thekunched.
● j, l, ly: A j hangot a latinnak megfelelően i betű jelöli. Az l betű
többnyire kemény l hangot jelöl, lágy ly csak az l és j hangok
összeolvadásakor fordul elő (ílylyen).
● h, χ, χ´, γ: A ch betű hiánya arra utal, hogy mindenütt gégénél
képzett h hangot kell ejteni.

75
 Nyelvtani rendszer
● Az igeragozásban megvan az alanyi és tárgyas személyjel is. A
felszólító módban teljes hasonulás figyelhető meg (kiniuhhad). Múlt
időben az elbeszélő múlt fordul elő: volék. A jövő időt csak az
időhatározók jelzik, egyébként jövő időben is a jelen idejű alakok
használatosak (sumha nym hyul). Gyakran találkozunk igenevekkel:
(tuled valnum, fugwa, husztuzwa). Gyakori a szenvedő igealak is
(tertetik).
● A birtokos személyjelezés igen gyakori és teljesen kifejlett.
● A személyes névmás ragos alakja egészen bonyolult viszonyok pontos
ábrázolását teszi lehetővé (tűled).
● Határozóragjaink rendszere már gazdag, de néha még külön szóba írják
a határozói elemet: en iunhomnak bel bua.
● A vonatkozó névmások rövid alakban fordulnak elő, kötőszói
szerepben: ki, hul (hol) stb. Megvan a közelre mutató névmás: ez
buthuruth.
● Kötőszók és indulatszók is változatosabban állnak rendelkezésre:
awagy, o, oh.

2.3.3. A nyelvújítás lényege és jelentősége példák alapján

● elavult szavak felújítása: hon, hős, aggastyán…

● tájszók bevonása a köznyelvbe: betyár, bojtár, burgonya…
● idegen szavak magyarítása: pillér, bálna stb. Ezek néha életképtelennek
bizonyultak, pl. Kappanhágó (Koppenhága).
● szóképzés: andalog, szíveskedik, érzelem stb. Új képzőket is gyártottak:
pl. bohóc, cukrászda.
● szóösszetétel: főnév, helyesírás, hullócsillag…
● egyéb ritkább módok: szeszélyes összetétel: egyén, jelmez; szóelvonás:
szomjas → szomj, napkelet → kelet; szócsonkítás: gyárt → gyár, gépely
→gép; szóösszevonás: cső + orr → csőr…

A nyelvújítás jelentősége

76
 ● haszna: Nyelvünk gazdagodott, finomodott, árnyaltabbá vált.
Alkalmassá vált az irodalom és a tudományok ápolására.
● kára: Nyelvünk fölhígult, a nyelvújítás előtt velősebb volt. Egyúttal
nyelvünk elszigetelődött, világszerte csak nagyon kevesen beszélik
anyanyelvünket; irodalmunk is többnyire ismeretlen marad külföldön.

Feladat

Határozd meg az alábbi nyelvújítási szavak megalkotásának módszerét!

szobor, alagya, értelem, alkonypír, barangol, delej, gyár, higany, ábra

Megoldás

szobor: elavult szavak felújítása; alagya: idegen szavak magyarítása; értelem:

szóképzés; alkonypír: szóösszetétel; barangol: tájszók bevonása a
köznyelvbe; delej: szeszélyes összetétel; gyár: szócsonkítás; higany:
szóösszevonás; ábra: szóelvonás

2.4 A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK

ALAKULÁSA

2.4.1. A szókészlet rétegei

● ősi örökség (alapnyelvi szavak): anya, szem, te, méh, nyár (fa), tavasz,
fazék stb.
● belső keletkezésű szavak: szógyártás: csibe, hej, pipi, ugat, tutyimutyi
stb.; szóképzés: érzelem, cukrászda, pirul, nyaral stb.; szóösszetétel:
irul-pirul, nono, kívül-belül, messze-messze, favágó, madárlátta,

77
 napraforgó, sárgadinnye stb.; ritkább szóalkotási módok (szeszélyes
összetétel, szóelvonás, szócsonkítás, szóösszevonás): szomj, egyén,
kelet, gyár, csőr, Csalagút stb.
● jövevényszók: ír, árpa, szekér, győz; keresztény, angyal, herceg;
kollégium, dohány, makaróni, dolmány stb.
● nemzetközi műveltségszók: digitális, menedzsment, pláza, e-mail stb.
● idegen szavak: fridzsider, teleszkóp, bicikli, grapefruit stb.

Feladat

Elemezd a szókészlet rétegei szerint az alábbi szavakat!

fül, winchester, értelem, nyávog, térül-fordul, nyugat, nyolc, gróf, centrifuga

Megoldás
fül: finnugor, winchester: nemzetközi műveltségszó, értelem: belső keletkezésű
képzett szó, nyávog: szógyártás, térül-fordul: szóösszetétel, nyugat: ritkább
szóalkotási mód (szóelvonás), gróf: jövevényszó, centrifuga: idegen szó

78
3. témakör: EMBER ÉS
NYELVHASZNÁLAT

3.1 EMBER ÉS NYELV

3.1.1. A nyelv mint a gondolkodás része

● A nyelv és a gondolkodás

Az ember az állatvilágból származik, a főemlősöktől. Ezért hozzájuk

hasonlóan elsődlegesen hangjelzésekkel kommunikálunk. De
kommunikációnkban fontos szerepet játszanak az egyéb
érzékszerveinkkel fölfogható jelek is: elsődlegesen a képek, de a
szagjelek is. Szaglószervünk az évmilliók alatt erősen visszafejlődött, de
látásunk éles maradt, hangképző szervünk pedig egészen kifinomult.
Különbséget kell tennünk azonban az érzékelhető jelenségek és a jelek
között: jel az, ami önmagánál többet jelent. A valóság képi megjelenése
önmagában még nem jel. Jellé akkor válik, ha magán az érzékelhető
valóságon kívül még valami mást, többletet is jelent. Például egy kutya
fölborzolt szőre, vicsorító fogsora és morgása a támadási szándékot jelzi.
Ilyenkor a főemlősök vészjelzést adnak, s ezt hangképző szervükkel
teszik. Jeleket tehát az állatok is használnak. A kutya maximum egy-két
tucat hangjelzést ismer, míg a főemlősök ennek többszörösét. Ezek a
hangjelzések alkotják a majmok nyelvét, s föltehetőleg a sapiens előtti
emberek nyelvét is. A sapiens faj azonban ugrásszerűen kiemelkedett a
többi emberszabású faj közül, s ezt az állítmány, vagyis a mondat
„föltalálásával” tette meg. A gondolkodás az állítmányt tartalmazó
mondattal jelenik meg. Ennek segítségével a sapiens faj kiirtotta a nála
erősebb testfelépítésű neandervölgyieket, s egyeduralkodóvá vált az
élővilágban.

79
● A nem nyelvi jelek a gondolkodásban

Amikor álmodunk, képeket látunk, és hangokat hallunk, ritkán egyéb

érzeteket is. De gondolkodva álmodunk: a képekről is megkérdezzük,
hogy az mit jelent, s álmodva is értelmezzük álmainkat. Ilyenkor az
álomképeket szimbolikusan fogjuk föl. Néha egy-egy kép többet jelent,
mint amit nyelvileg meg tudunk fogalmazni. Ez pedig azt bizonyítja,
hogy a nyelv a gondolkodásunknak csak egy része. A nyelvi változások
a beszédben mennek végbe, nyelv és gondolkodás kölcsönhatásban van
egymással: nyelv nélkül nem tudunk gondolkodni, s gondolkodás
nélkül nem gyarapodik a nyelv.

Feladat

Értelmezd az alábbi bibliai idézetet!

Olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és rossznak tudói. (Genezis)

Megoldás

A bibliai idézet az emberré válást a szabad gondolathoz köti. Egyedül az

ember képes jó és rossz, igaz és hamis között különbséget tenni. A
gondolkodás az állítmánnyal kezdődik.

80
3.2 A JEL, A JELRENDSZER

3.2.1. A nyelv mint jelrendszer

A nyelv jelek és szabályok együttese.

A nyelvi jelek a morfémák. Ennek tükrében a nyelvi szintek így néznek ki:

● A hangok (fonémák) jelelemek. Nincs önálló jelentésük, csak jelentés-

megkülönböztető szerepük van (pl. pap – pép – púp)
● A morfémák nyelvi jelek: saját jelentésük van (pl. kutya, az –ász/-ész
képző, a múlt idő jele stb.)
● A szintagmák és a magasabb szintű egységek jelkapcsolatok (pl. piros
rózsa. Jancsi fut.)
● A betűk a hangok látható jelei. (De pl. a kínai írásrendszerben szótagokat
jelölnek az írásjelek!)
● A szünet, a hangsúly és a hanglejtés szintén nyelvi jelek.
● Kiegészítő jelek a közvetlen kommunikációban a mimika, a gesztus és a
testbeszéd nonverbális jelei.

A morfémák típusai

● szótári szótő (pl. kutya): Önálló hangalakja és önálló jelentése van.

● nem szótári szótő (pl. fá- mint fák): Önállótlan hangalakja, de önálló
jelentése van.
● álszók: névelők, névutók, igekötők, kötőszók: Önálló alakjuk, de
önállótlan jelentésük van.
● toldalékok (pl. az –é birtokjel): Önállótlan alakja és önállótlan jelentése
van.
● a toldalékok típusai: képző, jel, rag. (Ezt csak a jelentés alapján
különböztettük meg!) A képző megváltoztatja a szó jelentését, és új
fogalmat képez (pl. –ász/-ész képző, mint cukrász). A jel csak módosítja
a jelentést, de nem alkot új fogalmat (pl. –b/-bb fokjel mint forróbb). A
rag kijelöli a mondatbeli szerepet (pl. –ban/-ben mint házban).
Megjegyzés: Lengyel Klára Az igenevek c. könyvében (Nyelvtudományi
értekezések sorozat) az igenevek toldalékait illetően hat érvet sorol föl
amellett, hogy ezek ragok, és csak négyet amellett, hogy képzők.

81
 A nyelvi szabályok

● A morfémák jelentése a morféma használati szabálya.

● fonémaszabályok (Pl. az –ó/-ő a szó végén mindig hosszú.)
● szintagmák, álszintagmák használati szabályai (Pl. a jelző a jelzett szó
előtt áll hangsúlyosan; a névelő a főnév vagy jelzős főnév előtt áll
hangsúlytalanul stb.)
● mondattani szabályok (Pl. a mellérendelő összetett mondat mindkét
tagmondata mondathangsúlyos, az alárendelő összetett mondatban csak a
főmondat kap mondathangsúlyt.)

Feladat

Bontsd nyelvi jelekre az alábbi mondatot, és nevezd is meg ezek fajtáját!

A fiúk a kutyájukkal együtt fürödtek a Balatonban.

Megoldás

A: névelő, fiú: szótő, -k: többesjel, a: névelő, kutyá-: kötött szótő, -juk:
birtokos személyjel, -kal: hasonult határozórag, füröd-: kötött szótő, -t: múlt
idő jele, -ek: személyrag (más nyelvtan szerint személyjel), a: névelő,
Balaton: tulajdonnév, -ban: határozórag

3.2.2. Jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben

82
● A jel: A jel olyan érzékelhető jelenség, ami valami önmagán kívüli
dologra utal.

A jelviszony ábrája
Jelentés
Jel → Jelölt

Eszerint a jelnek három fajtája van: index, ikon, szimbólum. Az index jelek
alapja az ok-okozati összefüggés (pl. lábnyom); az ikonikus jelek alapja a
hasonlóság (pl. a vizek kék színe a térképen); a szimbólumok alapja pedig az
önkényes szabály (pl. a karikagyűrű). Ezen alapszik jelentésük. Ábráik a
következők:

Index:
Ok-okozati összefüggés
Jel → Jelölt

Ikon:
Hasonlóság
Jel → Jelölt
Szimbólum:
Szabály
Jel → Jelölt

A jelek lehetnek természetes (pl. lábnyom, füst) vagy mesterséges jelek (pl.
a számok, betűk). A mesterséges jelek többnyire jelrendszert alkotnak.

● Jelrendszerek
A jelrendszerek jelek és szabályok együttesei. Ilyen jelrendszerek a
matematikai jelek rendszere, a kottaírás rendszere, a siketnémák jelrendszere,
a KRESZ jelrendszere és mindenekelőtt a nyelvek.

● A nyelvi jelek

83
A nyelvi jelek a morfémák.

● Jel, jelek, jelrendszerek a köznapi kommunikációban

A hétköznapi életben ma már szinte nem is tudnánk létezni a jelek,
jelrendszerek nélkül. Egy vasútállomáson például már az aluljáróban
mozdony ikonja tájékoztat, és hasonlóan találunk rá a jegypénztárra is.
Valószínűleg már az állomás bejáratánál találkozunk egy másik ikonnal: egy
áthúzott füstölgő cigarettával. A jegypénztár közelében egy táblán olvasható
az érkező és induló vonatokról tájékoztató tábla, amely a nyelvi és egyéb
szimbolikus jeleket kombinálja (óra, perc számjegyekkel, célállomás
betűkkel, helyjegy, gyorsvonati pótjegy kötelező szimbólumokkal, vágány
száma). A vágány előtt ugyanez ismétlődik meg. A vasúti kocsikon
számjeggyel olvasható az első vagy másodosztály jele. A fülkék, ülések
szintén számozva vannak. WC betűk jelölik a toalettet, s ismét találkozunk a
dohányozni tilos tábla ikonjával.

Feladat

Fejtsd meg a képen található jeleket és ezek fajtáit!

84
 Megoldás

A forgalmas aluljáróban jelekkel tájékozódhatunk. A vasutat ábrázoló tábla

ikonikus jel, míg a metrót jelzőé szimbólum. Az üzletek cégtábláin ugyancsak
váltakoznak az ikonikus jelek a szimbólumokkal. A képen nyelvi írott jelek is
fölfedezhetők, ezek szintén szimbolikusak.

3.3 NYELVVÁLTOZATOK

3.3.1. Anyanyelvünk rétegződése I. A köznyelvi változatok, a

csoportnyelvek és a rétegnyelvek

● Függőleges tagolódás: a nyelv időbeli tagolódása: ősmagyar nyelv,

ómagyar nyelv, középmagyar nyelv, újmagyar nyelv.
● Vízszintes tagolódás: nemzeti nyelv (a vízszintes tagolódás szerinti
nyelvváltozatok összessége), köznyelv (mesterséges, normatív
változat), területi tagolódás (nyelvjárások), társadalmi tagolódás
(rétegnyelvek), szakmai tagolódás (szaknyelvek, hobbinyelvek).

Feladat

Jellemezd a nyelv tagolódása szerint az alábbi szavakat!

ysa, hal, Árpád, burgonya, pityóka, matt, taccs, motoros fóka (nyeles
felmosó), online, nazális

85
 Megoldás

Ysa: ómagyar kori szó, hal: finnugor eredetű szó, Árpád: a török árpa
szóból képzett név, ősmagyar kor, burgonya: köznyelvi szó, pityóka:
székely tájszó, matt: hobbi nyelvből való, taccs: sportnyelv, motoros
fóka: katonai nyelv, online: idegen szó, eredetileg szaknyelvi, de már
bekerült a köznyelvbe is, nazális: nyelvészeti szakszó.

A köznyelv jellemzői, használati területe

● A köznyelv fogalma: A köznyelv mesterséges képződmény, amit az

egységes nemzeti nyelv igénye hoz létre. A nyelv természetes létmódja a
nyelvjárásokban és egyéb nyelvváltozatokban él. A köznyelv normatív
jellegű, amit a nyelvjárásokra is rákényszerítenek. Sokat köszönhet a
térbeli kommunikáció kiszélesedésének. Az olasz köznyelv például
Dante, Petrarca, Boccaccio hatására, a toszkán nyelvjárásból fejlődött ki,
a német nemzeti köznyelv pedig Luther német bibliájának köszönhető. A
köznyelv írott formája az irodalmi nyelv. Az irodalmi nyelvet helyesírási
szabályzatok irányítják.

● A magyar köznyelv: A magyar nemzeti köznyelv igénye először a

könyvnyomtatás során merült fel. Létrejötte a Kazinczy-féle nyelvújítás
nyomán ment végbe, s ezért elsődlegesen az észak-keleti nyelvjárás vált
az alapjává. Ma a tömegkommunikáció, elsősorban a televízió és az
internet vesz részt terjesztésében. A köznyelv és a nyelvváltozatok között
ma is szüntelen kölcsönhatás van: szakszók, szlengek tömegesen
áramlanak be a köznyelvbe, a köznyelv pedig igyekszik ezeket a
nyelvművelés szempontjai szerint normatív változatokkal helyettesíteni,
szabályozni. A köznyelv használati köre kiterjed a nyelvjárási régiókra is,
ott létrehozva a regionális köznyelveket.

Feladat

86
 Jellemezd az alábbi szöveget a köznyelv és a nyelvjárás szempontjából!

Édesạpām hāzạba most vezették be az internetet. Nagyon szomoró, hogy még

nem tudja használni.

Megoldás

A szöveg a regionális köznyelv tipikus példája: a kiejtés még őrzi az északi

nyelvjárás sajátosságait, de szókincse és nyelvtani szerkezetei a köznyelvet
tükrözik.

A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző

használati köre, szókincse

● Ifjúsági nyelv: A fiatalok igyekeznek megkülönböztetni magukat a

felnőtt korosztálytól, s ezt szó- és kifejezéskészletükben is megteszik. Sok
szavuk a diáknyelvből, argóból származik. Igen gyorsan alakulnak ki az
új szavak (neologizmusok) és gyorsan is avulnak el: pl. a Cső! helyett ma
már a Csá! köszönés jött szokásba. Ifjúsági szó pl. a kispályás ’elsős’.
Ifjúsági szóláshasonlat: Kevés vagy, mint Balaton szeletben a hullámzás.

● Művelt köznyelv: Az értelmiség nyelve. Szókészletére jellemző az

idegen szavak használata és a választékos stílus. Nyelvtani szempontból
a kerek, jól formált mondatok, összefüggő szövegszerkesztés jellemzi.

● Facebook-nyelv: A Facebook és az e-mail használatának kialakulóban

van egy sajátos nyelvváltozata. Ez is az ifjúsági nyelvre jellemző.
Gyakran használ rövidítéseket, ikonokat: pl. nemtom ’nem tudom’, lol
’vicces’, 5vös ’Eötvös József Gimnázium’ stb. (Ezekre egyéni példákat
kérek!)

87
 ● Idiolektus: Egyéni nyelvhasználat. (Pl. nálam: Csámcsigáljunk,
Mókuskáim, eggyetem)

● Familiáris nyelvváltozat: Családi nyelvváltozat. (Nálunk: palacsintáta)

Feladat

Elemezd társadalmi tagolódás szerint az alábbi szöveget!

Nagyon lol, amit posztoltál Hörcsikém. Mizu veled. Nálunk minden oksi. Csak
Vitaynak rosszcakát!

Megoldás

A Facebook-nyelv sajátosságai figyelhetők meg elsődlegesen, de ez családi

levelezés. Facebook-nyelv: lol, posztoltál, mizu, oksi. A Hörcsikém idiolektus,
az elköszönés pedig a familiáris nyelvhasználatra jellemző.

Csoportnyelvek, szaknyelvek, rétegnyelvek, hobbinyelvek; a szleng és az argó

● Szaknyelvek: Minden szakmának kialakul a saját szaknyelve, elsősorban

a szakzsargonok, terminus technicusok készlete, amelyet a szakmabeliek
egymás közt, szakmai szövegekben használnak: pl. szintaxis, nazális,
morfológia stb. Ezek egy része a köznyelvbe is bekerül (szakszók).

● Hobbinyelvek: Az egyes szabadidős tevékenységek sajátos kifejezés- és

szókészlete: pl. sáncolás, matt stb.

88
 ● Rétegnyelvek: A különböző életkorok (pl. gyereknyelv: mami, hami;
diáknyelv: föci, doga, nyögtan, ifjúsági nyelv: srác, ciki; katonai nyelv:
sumákol, motoros fóka, ’nyeles felmosó’), társadalmi rétegek (pl.
értelmiség nyelve: intelligens, antipatikus stb.)

● Az argó és a szleng: Az argó magyarul tolvajnyelv. A bűnözők titkos

nyelve, amiből azonban sok szó, kifejezés átterjed a szlengbe vagy a
köznyelvbe is. A caplizik, rinyál ’fél, izgul’, kiló ’százas’, rongy ’ezres’
ma már a szleng részét képezi; a meló, kaja, ciki pedig bekerült a
köznyelvbe. A szleng az argó elemeit letompítva, szalonképessé téve
viszi tovább: páva ’ficsur’, plázacica ’plázában gyakran vásárló lány’
stb.

Feladat

Válogasd szét rétegnyelvek szerint az alábbi szavakat!

pragmanyelvészet, föci, szajré, kaja, tali, posztol, patt, digitális, fókázik,

szimpatikus, palacsintáta

Megoldás

pragmanyelvészet: szaknyelv, föci: diáknyelv, szajré: argó, kaja: szleng

eredetű köznyelv, tali: Facebook-nyelv, posztol: szaknyelv, patt: hobbinyelv,
digitális: szaknyelvi eredetű köznyelv, fókázik: katonai nyelv, szimpatikus:
értelmiségi nyelv, palacsintáta: familiáris

3.3.2. Anyanyelvünk rétegződése II. A nyelvjárások és a nyelvi norma

NYELVJÁRÁSOK

89
Ajánlott könyv: Új magyar tájszótár, főszerk.: B. Lőrincz Éva. Akadémiai K.

Fogalma: A területileg elkülönült, de egy nyelvet beszélő népcsoportok

által beszélt nyelvváltozatok, ha különbségük nem éri el azt a határt,
amikor használóik nem értik meg egymást. (Ez utóbbi esetben két külön
nyelvről van szó.) Pontosítanunk kell azonban, mit értünk egy nyelvet
beszélő népcsoporton. Ez a definíciónkban benne van: azokat, akik
anyanyelvükön megértik egymást. Fontos észrevennünk azt is, hogy a nyelv
természetes formája, létmódja nem az egységes nyelv, hanem a kisebb-
nagyobb különbségeket mutató nyelvváltozatok. E változatok okai bonyolult
történeti folyamatok, s nem egyszerűsíthetők le valamiféle családfás
modellre. (A nyelvjárások történeti szerepének vizsgálatával
nyelvtörténetünk máig adós.)

Nyelvjárás és nemzeti köznyelv: Magyar nyelvünket századokkal korábban

még nyelvjárásokban beszélték, az egységes nyelv igénye először a nyomtatás
kapcsán merült fel. Nyomdászaink találták először szembe magukat avval a
dilemmával, hogy hogyan lehetne országos terjesztésű kiadványukat minden
magyar ember nyelvi igényeinek megfeleltetni. (Hátterében ott volt a nemzeti
nyelv térhódítása is!) A dunántúli ember „dunántúliul” írt könyvet kívánt, az
északkeleti „északkeletiül” írtat. A vitát a hatalmi túlsúly döntötte el:
minthogy nemzeti nyelvünk létrehozásában Kazinczy, a „széphalmi vezér” és
neológus barátai jártak elöl, természetes módon saját nyelvjárásukat találták
legszebbnek, s így lett az északkeleti nyelvjárás nemzeti köznyelvünk
alapjává. (Hasonló módon született meg Dante, Petrarca, Boccaccio toszkán
nyelvéből az olasz egységes nyelv.)

Definíciók:
Nyelvjárásterületek és nyelvjárásszigetek: Hazánk területét nyolc
nagyobb és néhány kisebb nyelvjárásterületre szokás fölosztani.
Nagyobb nyelvjárások:
– nyugati
– dunántúli
– palóc
– tiszai

90
– északkeleti
– déli
– mezőségi
– székely
Kisebb nyelvjárások:
– göcseji
– jász
– őrségi
– rábaközi
– ormánsági
– sárközi
– szlavóniai
– kalotaszegi
– csángó
stb.

Nyelvjárástérképünk: [2] megjegyzést írt: figyelj, ho

91
● Nyugati nyelvjárás: Moson, Sopron, Vas, Zala, illetve részben Győr és
Veszprém megye. Kisebb egységek: rábaközi, felsőőri, őrségi, göcseji.
Főbb jellemzők:
– nyíló kettőshangzók: juo, kiëz, füöd
– ё és ê: êmbёr

– uoma (alma), ebbü (ebből), tehen (tehén), kík (kék)

– l (ly): hele (helye), üllön le (üljön le)
– helyhatározóragok: -bu/-bü, -ru/-rü, -tu/-tü: birotu (bírótól)

Példaszöveg:
Körübelü mast ëgy iëvë vuot, ippen ien êsês üdüö vuot. Kezdëtt a huo esnyi
rëgge, de asztám miëgis ugy láttuk, hogy êdêrül. Gyün ấm ki a vadấsz
puskấsson, kutyấsson. Aszongya: „Na, lêginyëk, kü gyün ê velem ëggyet
vadấsznyi?”

● Dunántúli: Győr, Tolna, Fejér, Veszprém és részben Somogy megye.

Főbb jellemzők:
– kettőshangzók nincsenek; jellemző a zárt á és a nyílt ê, ä, valamint a zárt ë
– óma (alma), ebbű (ebből)
– fojó/foló, hallanyi (hallani), borgyu (borjú)
– magánhangzók közötti megnyújtott mássalhangzók: esső, tanittó

Példaszöveg:
Néha a têhênêt is ha mëkfêjtük a kalapungba, aszt is mëgittuk. Az is
előfordút töpszörösse: êhëssêk vóltunk! Mijấst kiértünk a falubú, mấ
êlővëttük a kënyêret, asztán ëttünk. Ősszē van a som.

92
● Déli: Baranya, Szlavónia, Sárköz, Duna mente, Dél-Somogy, Duna-Tisza
köze, Szeged környéke, Torontál megye.
Főbb jellemzők:
– özés, é-zés: lëtöttem, embör, értötte, gyék (gyík)
– fojik, fonyok/fonok
– abbú, ēmönt
– -bu,-bü/-bú,-bű: tüzbü (tűzből)
– vári, tudi/várja, tuggya

Példaszöveg:
Vót ëccör ety szögén juhász. Lêgyëtêtte a birkákat. Ëccör sikontást hallott.
Mönt a hang ûtán. Ëccör talất ëty tüzêt, abba vergődött ëty kis kégyó. A
juhász bêlêtartott ëty kis csaritot, azon kivötte a kégyót a tüzbü.

● Tiszai: Duna-Tisza közének egy része, a Tisza és a Körösök vidéke, Szolnok,

Békés, Hajdú megye jelentős része.
Főbb jellemzők:
– ó,ő/óu, őü, éi: jóu, őüriz, jéig
– jéig, kéiz/sziëp, de kík, szíp
– èlmënt, bòrjú
– fojik, gója
– -búl/-bűl, -túl/-tűl, -rúl/-rűl

Példaszöveg:
A jutejet mikòr kifejik, elszűrjük, ëgy vájlingba beleszűrjük, oszt beaottyuk
aotouvàl, vagy ojannal, amijet maguŋ csinálunk vaty patikaszërrèl.

93
● Palóc: A Vágtól keletre, a Dunától és a Budapest-Cegléd-Szolnok vonaltól
északra a Tiszáig és Borsod megye keleti határáig. Térségen belül is erősen
megosztott.

Főbb jellemzők:
– legjellegzetesebb az ajakréses ạ és az ajakkerekítéses hosszú ā: ạpām hāzạ
– ó, ő, é/ou, öü, ëi
– ë, í/ë, ē/e, éi-ëi: lëhet, kík/lëhet/ kék, lehet, kéiz/ kēz
– kilső, vëdër, tehen, tạnól (tanul), szomoró, gyűrő (gyűrű)
– folyik, szélyi (széle); ollyan, vizess; szeretyi; meffog, mëttạnāl
– vārjạ, mongyạ/vāri, mondi
– bírónott (bíróéknál), Kovácsnól (Kovácséktól), bạktërnyi (bakterékhoz)
előfordul

Példaszöveg:
Tạvạlelőtt ạrạttunk itt ạ faluvígënn, ạ pogrānyi útnā. Hāt ạszt ạ rëggelit
köjjöt csinānunk mā – ki is vótunk fārạdvạ és lëűtünk ạz ārokpạrtrë. Ém
vótạm ottant, Mạris, ạsztānn ạ Jạncsi gyerëke Rezső és ạ Fő Imris.

● Északkeleti: Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Hajdú és Bihar megye nagyobbik

része, és a szomszédos elcsatolt területek.
Főbb jellemzők:
– óu, ëi/ië: këiz, kiëk; àjtóu
– sēr, megett, embèr, ālma, kut, tüz
– gója, jány; hoszu, semi, balag
– mongya, tuggya, taníttya/mondi, tudi, tanítisiessünk
– lű, hí; megyen, vagyon

94
 Példaszöveg:
Akkor indúltak èl, szengyőrnap iëccakáján. Ű meg ment utánnok. Lezsbe!
De űtet nem híjták, a viën Szilágyinéit… Mekkerűltếk a Rozsájt. Víz vóut
abba az árogba, hát nagy árok az ott.

● Mezőségi: Tárkány vidéke, Kalotaszeg, Kolozsvár, Torda, Dés környéke,

Maros mente.
Főbb jellemzők:
– ó, ő, é-í-i; ë, í/e, œ: tœbbœt
– v/w: awwal
– okas, òrvas, malam;
– kiráj
– Sándorni (Sándorékhoz), Sándornul (Sándoréktól), Sándornit
(Sándoréknál); -bo/-bö (-ból/-ből); -hó/-hő (-hoz/-höz)

Példaszöveg:
Ēment haza az idesannyáhó.
Ó, fijam, mennyit ülté, aszmongya az annya, miféle kócsokat hosztál?
Ó, idesanyám, aszmongya, vettem ëgy nagy udvarházot. Szedöggyünk
össze, mennyünk az uj lakázsba.

● Székely és csángó: Csík, Háromszék, Udvarhely, Brassó megye, Maros-Torda

egy része, illetve Moldva.
Főbb jellemzők:
– ó, ő, é/uo, üö, ië; e/è/ä; ö/œ
– kendör, szëm, vöttem, èlvessük
– ạpám – apja; tehen
– Sấndòrnit (Sándoréknál), Sấndòrnúl (Sándoréktól), Sấndórni
(Sándorékhoz)

95
 – -buol,-büöl/-bol,-böl; kézvèl
– ikes ragozás: mozsgyék - mënnyën
– elbeszélő múlt: harangozấnâk, jövénk; régmúlt: Hogy ës híttấk vót. Az imént
jấrt vala itt.
– a, az határozott névelő a csángóban: e, ez
Példaszöveg:
Mekkésziccsük a kendörfődet. A kendörfődet mekszántyuk, s akkor èlvessük
a kendört. S mikor a kendört, kikél, s ha gyom van benne, ki kel gyomlálni.
Na, asztán mikor megnő, akkor virágozzuk.

Összefoglaló táblázat:

e-ë- a,á é- ou,öü- fojik- S.ékho kukorica kacsa talál-

ö - í- z-S.ék- -
uo,üö- folyik S.éknál -tengeri- tanál
â,á ië
törökbúz kácsa -
- - ó,ő
- -
a -
ạ,ā ëi lel-
folik S.ni-
-málé réce-
S.ékni kap
ruca

Nyugati ë a,á í- uo,üö folik S.ékhoz kukorica réce talál

– ië
â,á

Dunántúl ë a,á é- ó,ő fojik- S.ékhoz kukorica réce- talál

i - í folik
kácsa
â,á

déli ö a,á é ó,ő fojik S.ékhoz kukorica réce- talál-

kácsa tanál

tiszai ë a,á í- ou,öü/ó, fojik S.ékhoz, kukorica kacsa tanál

é- ő S.ék - -
-tengeri
ëi
kácsa lel

96
 palóc ë ạ,ā é ó,ő/ou,ö folyik S.nyi kukorica kacsa tanál
ü

északkele e a,á í- ou,öü fojik S.éknál tengeri kacsa lel

ti ië -
-málé
ruca

mezőségi e/ë a,á é- ó,ő fojik- S.ni törökbúz réce- kap

í- folyik a
ruca
i

székely/ e/ë/ a,á é- uo,üö/ó, fojik S.ni- törökbúz réce- kap

ö ië ő S.ékni a
csángó - ruca
ëi

Feladatok
1. feladat: Ha nyelvjárási területen laktok, gyűjtsetek saját nyelvjárásotokból
tájszókat! Ha köznyelvet használó nyelvterületen laktok, szervezzetek
osztálykirándulást épen megmaradt nyelvjárásterületre, s ott végezzétek el a
gyűjtést! A megoldást beszéljétek meg tanárotokkal!
2. feladat: A nyelvjárás használata és ismerete nem ugyanaz. Az ismeret
nyelvhasználatunk tudatosítása, nyelvészeti feltárása. Ha nyelvjárási területen
laktok, gyűjtsetek a nyelvjárásotokat tisztán beszélő idős falubeliektől szöveget
hangfelvételen! Próbáljátok meg ezt fonetikai jelekkel írott formában is
lejegyezni! Ha köznyelvet használó területen laktok, ugyanezt tudatos tanulmányi
kirándulás formájában végezzétek el! Elemezzétek a nyelvjárási jelenségeket! (A
megoldásokat beszéljétek meg tanárotokkal!)
3. feladat: A nyelvjárási emlékek gyakran a folklórnak is értékes emlékei. Ha
nyelvjárási területen laktok, gyűjtsetek idősebb falubeliektől régi dalokat,
meséket! Ha köznyelvet beszélő területen laktok, a gyűjtést tanulmányi kirándulás
formájában végezzétek el! Ezeket nyelvi szempontból is elemezzétek! (A
megoldásokat tanárotokkal beszéljétek meg!)
4. feladat: Állapítsátok meg az alábbi szövegekről, hogy melyik nyelvjárási
területről valók, s elemezzétek nyelvi sajátosságaikat!
a.

97
 ● Hova, szomszédasszony?
● Megyek a szegény nyanyához.
● Igaz, hogy olyan rosszú van?
● Bizony igaz. Szegény nyanya. Már az a kis lé sem áll meg benne.
● Ajjaj! Hát mégis igaz? Ez az Örzsi leány mondta ám, de gondútam, talán csak
úgy beszélik, mert a télen is hót hírét kőtötték. Szegény Horváth néni. Aggya át
neki tisztületemet.
b.
- Szeretted-é nálunk? – kérdezte egyszer a csíki ember.
- Meleg, tiszta háztáj – ájtatoskodott a másik.

- Jó, hogy hozék egy kicsi bort…

- Míg odavoltál, egyet dícsért a feleséged.

Erre már a méreg elfutotta a székelyt: lábait széjjelvetette s mejbekapta az

ördögöt.

- Meghótál! – mondta szikrázó szemekkel.

c.
- Bodri juhász?

- Az, úgy híjták, míg élt.

- Míg élt?

- Míg élt, Bodri juhász volt a neve. Hát az hova lött?

- Nem esmerem, uram.

- Ott legeltetett kendtek mellett a csobori pusztán. A kisfiával.

- Lehetséges.

- Esmeri mán?

- Hajazok. Amék elment a Dunántúlra.

- Azt kellene tudni, hova ment. Dunántúlra-e, vagy merre?

- Vót nálam, mikor elment, igen. Hogy valami baja van a törvénnyel, egy időre
elmegy napszállatra.

A NYELVI NORMA

98
Nyelvünk normatív változata a nemzeti köznyelv, illetve ennek írott változata: az
irodalmi nyelv. Ez a nyelvújítás során alakult ki, elsődlegesen az északkeleti
nyelvjárásból, Kazinczy hatására. Erre legfőbbképp az irodalmi nyelvben volt
szükség, ami már a könyvnyomtatás idején megmutatkozott. Minthogy a
nyomtatott szöveg nemzeti közkincs, szükséges volt, hogy a nemzet egésze
számára egyaránt jól értelmezhető legyen, elsődlegesen a szókincs és a nyelvtan
tekintetében. Hasonló folyamat: a nyelvjárások egységes nemzeti köznyelvben
való szabályozása más nyelvekben is megfigyelhető: pl. az olasz nyelv a toszkán
nyelvjárásból alakult ki, a német köznyelv pedig Luther német bibliája nyomán.
Ezekben a nyelvekben azonban jóval nagyobb eltérés mutatkozott az egyes
nyelvjárások között. A magyar nyelvjárások leginkább kiejtésükben különböznek,
s ez nehezebben egységesíthető, és kérdéses, hogy szükség van-e erre az
uniformizálásra. Az irodalmi nyelv kiejtésbeli változatait nevezzük regionális
köznyelvnek. Ez is normatív nyelvváltozat, csak regionális szinten. A televízió és
a rádió hatására ma világosan kirajzolódik az a tendencia, hogy a tájnyelvek
kiejtését kiszorítja a köznyelvi ejtés.

3.3.3. Egynyelvű szótárak

● Egynyelvű szótár: Az olyan szótárak, amelyekben a címszó és a szócikk

azonos nyelvű.
● Kétnyelvű szótár: Amelyben a címszóhoz más nyelvű szócikk
kapcsolódik.

Egynyelvű szótáraink:
● Magyar értelmező kéziszótár (ÉKSz): A címszók betűrendjében
tartalmazza nyelvünk szavait, kifejezéseit, szólásait. Az azonos alakú
szavak külön szócikkben szerepelnek. A többjelentésű szavakat egy
szócikken belül számozottan értelmezik. Megadja a szavak szófaját,
stílusminőségét, jelentését, különböző kifejezésekben való előfordulását.
Újabb kiadásai kétkötetesek.

99
● A magyar nyelv értelmező szótára: Nem tartalmaz több szócikket az
előbbinél, de magyarázatai részletesebbek.
● Idegen szavak és kifejezések szótára: A magyar beszédben előforduló
idegen szavakat, kifejezéseket magyarázza magyar nyelven. Nem számít
kétnyelvű szótárnak, mivel ezeket a szavakat a magyar beszédben
használjuk.
● Szakszótárak: Az egyes szakmák sajátos szókészletét, zsargonjait
mutatják be. Pl. Katonai szótár, Orvosi szótár stb.
● Magyar szinonimaszótár: Két része van: az első szinonimabokrok
szerint rendezi a szavakat, a második a szavak betűrendes mutatója. A
stílusminőségeket ez is föltűnteti.
● Magyar tájszótár: A különféle nyelvjárásokban előforduló tájszókat és
kifejezéseket mutatja be többféle csoportosításban.
● Helyesírási szótár: Magyar szavak és közhasználatú tulajdonnevek
helyes írásmódját adja meg. Feltünteti az egyes szavak különböző eseteit
is.
● A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz): Szókincsünk
eredetét mutatja be. A szócikkek három részből állnak: az első bekezdés
a források feltüntetésével felsorolja a szavak első írott előfordulásait; a
második bekezdés a szavak eredetét mutatja be, ill. ezek lehetséges
szófejtéseit, magyarázatait; a harmadik bekezdés a szakirodalmat adja
meg. Megtalálható benne továbbá, ha a szó ismeretlen vagy vitatott
eredetű.
● A magyar nyelv történeti szótára: Nem foglalkozik a szavak
etimológiájával, ellenben részletesen mutatja be az írott források szerinti
fejlődésüket.
● Írói szótárak: Az egyes szerzők műveiben előforduló teljes szókészletet
mutatják be, megadva a forrásszövegeket is. Pl. Petőfi-szótár, Juhász
Gyula-szótár, Tóth Árpád-szótár.

Feladat
Ismerd fel, hogy melyik szótárból vettük az alábbi szócikkeket! Ismertesd
a tűz2 szócikk szerkezetét és rövidítéseit is!

100
Megoldás

ÉKSz. A számozások a többjelentésű szó egyes jelentéseit adják meg. ~:

a szótövet helyettesíti. fn: főnév, k.: kér, Kat: katonai nyelv, Ját: játék,
nép: népies, vál: választékos, Sz: szólás, m.: más, fgr: finnugor, mn:
melléknév, cs.: csap, irod: irodalmi

101
3.4 NEMZETISÉGI NYELVHASZNÁLAT ÉS HATÁRON
KÍVÜLI MAGYARNYELVŰSÉG

3.4.1. Nemzetiségi nyelvhasználat

Hazánkban nagyobb lélekszámban német, szlovák, ruszin, roma, román

és szerb nemzetiség él. Ezek többsége már emancipálódott. A kisebbik
rész beszéli még az anyanyelvét, de többnyire a standard nyelvet saját
regionális nyelvváltozatuk helyett. Ebben a tömegkommunikációnak van
nagy szerepe. A nyelv megőrzése szorosan összefügg a hagyományok,
különösen a vallási szokások őrzésével. Ez a szerb ortodoxoknál a
legerősebb. A nemzetiségi többségű falvakban anyanyelvű mise és
oktatás biztosított, a papok, tanítók azonban többnyire az anyaországból
jönnek, és nem beszélik a regionális nyelvet. Emiatt nagy a beolvadás. A
roma lakosság különleges helyzetben van a tekintetben, hogy nem áll
mögöttük anyaország. Különösen Szabolcs-Szatmár megyében élnek
nagyobb közösségben, és bátran vállalják nyelvüket magyarok
jelenlétében is, míg a többi kisebbségre az jellemző, hogy anyanyelvüket
otthon használják, és magyarok jelenlétében ezt szégyellik megtenni.

Feladat

Járj utána, hogy melyik magyarországi kisebbség őrzi leginkább nyelvi

szokásait!

Megoldás

A magyarországi szerbek. Ennek elsődleges oka az ortodox vallási és

kulturális kötődésük elevenen élése.

102
3.4.2. Határon túli magyarnyelvűség

A határon túl élő magyarság identitástudatának megőrzéséhez tudatos

nyelvpolitikára van szükség. Ebben nagy segítség volna a területi
(Székelyföld), ill. a kulturális autonómia megszerzése.
● Intézmények: Nyelvtervezésünk legfőbb irányítója a Magyar
Tudományos Akadémia. Fontos szerepük van az egyetemeken működő
magyar nyelvi tanszékeknek. A magyar nyelvű oktatást szabályozza az
Emberi Erőforrások Minisztériuma.
● Nyelvi politika határainkon túl: A kisebbségben élő magyarság nyelvi,
kulturális hagyományainak megőrzésében a magyar államnak is szerepet
kell vállalnia. Ezt nemzetközi szerződések biztosítják. A magyar kultúra
határainkon túli terjesztésében fontos szerepet vállal a Balassi Intézet
(KKM Oktatási és Rekreációs Kft). Határainkon túl mintegy 4-5 millió
magyar él, többségük az elcsatolt országrészekben, a Felvidéken,
Kárpátalján, Erdélyben, a Vajdaságban. Jelentős magyar szórvány
található Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, a
Benelux államokban, az Egyesült Államokban és Kanadában. Az
elszakadt országrészekben magyar nyelvű iskolák, részben magyar
nyelvű tanszékek biztosítanak lehetőséget a magyar nyelvű tanulásra.
Erdélyben magyar egyetem is működik. A szórványok magyar nyelvű
egyetemi tanulmányaira szintén a Balassi Intézet (illetve ennek utódja)
készíti föl a diákokat.

Feladat

Nézz utána interneten a Balassi Intézet (KKM Oktatási és Rekreációs Kft)

tevékenységének!

Megoldás

A volt Balassi Intézet ma már beolvadt a KKM-be. Feladatköre azonban

változatlan: külföldön terjeszti és népszerűsíti a magyar nyelvet és kultúrát,
valamint idehaza magyar egyetemekre készíti fel a külföldi és határon túli

103
 diákokat. A volt Hungarológiai Intézet és Nemzetközi Előkészítő Intézet
összeolvadásából jött létre.

3.4.3. Nyelvi identitás

A nemzetiségek körében fontos kérdés a nyelvi identitás megőrzése. Ez

sokban múlik a családi helyzeten és a társadalmi környezeten. Az identitásban
nagy szerepet játszik a nyelv megőrzése, valamint a kulturális és vallási
szokások ápolása. Azok a fiatalok, akiknek mindkét szülője magyar, szinte
biztosan megőrzik magyar nyelvüket és identitásukat.
Különbséget kell tennünk a szórvány és az egy tömbben élő magyarság
helyzetében. A szórványmagyarság identitását elsődlegesen a család
biztosítja, de jelentős a helyi szervezetek és az anyaország támogatása is.
Egy tömbben élő magyarságról beszélünk az elcsatolt országrészekben
élő magyar kisebbség esetében (határon túli magyarság). Ők bizonyos
kulturális autonómiával rendelkeznek. A Székelyföld ezen felül a területi
autonómiáért is küzd. Településenként a lakosság összetétele szerint kötelező
a magyar településnevek használata, a magyar nyelvű iskola és mise
biztosítása. Ezek alapvető emberi jogok.

Feladat

Értelmezd az alábbi szövegrészletet!

Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága

A Bizottság az emberi jogok tömeges, nagymérvű és rendszeres
megsértésének eseteivel foglalkozik.
A panasz alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a Polgári
és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, valamint
a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányában foglalt
jogok megsértése lehet. Az ügy kivizsgálása nyomán a bizottság
nyilatkozatban marasztalhatja el a bepanaszolt államot.

104
 Megoldás

Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága külön foglalkozik a kisebbségi jogok

védelmével, ami az egyetemes emberi jogok közé tartozik. Ide tartozik az
egyének panasza a nemzetiségük miatt ért sérelmek esetében, továbbá a
politikai, szociális és kulturális hagyományok szabad gyakorlásának
megsértése esetében.

3.4.4. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia

● Nyelvi sokszínűség: Magyarországon számos nyelvi kisebbség él,

viszonylag kis lélekszámban: németek, szlovákok, ruszinok, románok,
szerbek és romák. Számukra a magyar állam anyanyelvű oktatást és
misehallgatást biztosít, a romák kivételével, akik anyaország híján
asszimilációra vannak ítélve, és nem tartoznak egyetlen egyházközséghez
sem. Újabban azonban vannak roma iskolák, sőt elvétve roma nyelvű
iskolák is léteznek. Példaképpen: Románia szintén soknyelvű ország: a
románokon kívül nagy létszámban élnek ott magyar és német
anyanyelvűek is. Számukra szintén biztosított az anyanyelvű oktatás és
misehallgatás.
● Nyelvi tolerancia: A nyelvi toleranciát nemzetközi jogok biztosítják, de
fontos, hogy ezt minden egyes állampolgár be is tartsa. Amennyiben nem
adjuk meg mások emberi jogait, mi magunk sem tarthatunk igényt arra,
hogy határainkon túl tiszteletben tartsák a magyar kisebbségek jogait.
● Nyelvi diszkrimináció: Az állampolgárt ért jogi megkülönböztetést,
jogfosztást, etnikai, nyelvi alapú bántalmazást nevezzük nyelvi
diszkriminációnak. Ezt egész Európában a törvény szigorúan bünteti.
Elvétve előfordulnak etnikai-nyelvi indíttatású atrocitások, ilyenkor
lényeges, hogy elfogulatlan bíróság vizsgálja ki, és szigorúan büntesse az
elkövetőket. Magyarországon a romák ellen követtek el az elmúlt
évtizedekben rasszista bűncselekményeket. Ezek egy részére fény derült.
Ha érdekelnek a témában adatok, nézd meg az Amnesty International
kiadványát: https://www.amnesty.org/en/wp-
content/uploads/2021/06/eur270012010hu.pdf

105
 Feladat

Nézz utána, hogy Romániában hogyan oszlik meg a magyar, német és roma
kisebbség területi alapon. Vedd figyelembe azt is, hogy falvakban vagy
városokban élnek-e!

Megoldás

A magyarság lényegében egy tömbben él a Székelyföldön. Másutt a

városokban kisebbségben vannak, de léteznek magyarlakta falvak is. A német
kisebbség a volt szász városokban alakult ki, és ma is ott él. A romák elszórtan
élnek, nincsenek saját településeik.

3.5 NYELV ÉS POLITIKA

3.5.1. Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, a nyelvi norma

● A nyelvművelés: A nyelvművelés a nyelvészek tudatos beavatkozása a

nyelv életébe, állapotába. Pl. egy-egy nyelvi normánkhoz nem illő szó
kiküszöbölése, magyarítása céljából, vagy egy új nyelvi jelenség
elterjesztése érdekében.

● A nyelvtervezés: Nyelvészeink a nyelv fejlődését tudatosan

szabályozzák. Ezt a tevékenységet nevezzük nyelvtervezésnek. Ügyelnek

106
 a nyelv természetének, hagyományainak megtartására, de figyelembe
veszik a változó társadalmi igényeket, tendenciákat.

● Nyelvpolitika: A fogalom kiterjed a határon belül élő nyelvi régiók

nyelvi sokszínűségének ápolására, megtartására, valamint a nyelvi norma
érvényesítésére – de a határon túli magyarság nyelvének ápolására,
megőrzésére is. Kormányunk felelőssége az elcsatolt magyarság
kulturális és főleg nyelvi jogainak védelme. Ez azonban a kölcsönösség
elvén alapul, amennyiben a Magyarország területén élő nyelvi
kisebbségek jogait is biztosítaniuk kell, például anyanyelvű oktatás és
misézés biztosításával.

3.5.2. A mai magyar nyelvművelés néhány kérdése

Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban

● Nyelvészeti folyóiratok: Fontos szerepük van a nyelvi jelenségek

föltárásában és irányításában. Magyar Nyelvőr (Első szám: 1872),
Magyar Nyelv, Nyelvtudományi Értekezések
● Helyesírás: Első helyesírási szabályzatunkat a Magyar Tudós Társaság
adta ki Vörösmarty Mihály közreműködésével 1832-ben. Legújabb
kiadása A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás (2015). Fontos
kiadvány a Magyar helyesírási szótár. Ezeket a szaknyelvi helyesírási
szótárak egészítik ki.
● Intézmények: Nyelvtervezésünk legfőbb irányítója a Magyar
Tudományos Akadémia. Fontos szerepe van az egyetemeken működő
magyar nyelvi tanszékeknek. A magyar nyelvű oktatást szabályozza az
Emberi Erőforrások Minisztériuma.
● Nyelvi politika határainkon túl: A kisebbségben élő magyarság nyelvi,
kulturális hagyományainak megőrzésében a magyar államnak is szerepet
kell vállalnia. Ezt nemzetközi szerződések biztosítják. A magyar kultúra
határainkon túli terjesztésében fontos szerepet vállal a Balassi Intézet

107
 (KKM Oktatási és Rekreációs Intézet). Határainkon túl mintegy 4-5
millió magyar él, többségük az elcsatolt országrészeken, a Felvidéken,
Kárpátalján, Erdélyben, Vajdaságban. Jelentős magyar szórvány található
Ausztriában, Horvátországban, az Egyesült Államokban,
Németországban, Párizsban, Dél-Amerikában, Ausztráliában. Az
elszakadt országrészeken magyar nyelvű iskolák, részben magyar nyelvű
tanszékek biztosítanak lehetőséget a magyar nyelvű tanulásra. Erdélyben
magyar egyetem is működik. A szórványok magyar nyelvű egyetemi
tanulmányaira szintén a Balassi Intézet készíti föl a diákokat.
● Nyelvművelés és új nyelvi jelenségek: Nyelvművelőinknek választ kell
adniuk korunk nyelvi változásaira: szlengek gyors változása, angol
szavak tömeges beáramlása, rövidítések a digitális levelezésben, az
ifjúsági nyelv gyorsan változó jelenségei. Ezeket nem célszerű
gyökerestül kiirtani, hiszen színesítik nyelvünket, és bekapcsolják a
magyar nyelvet a világ nyelveinek vérkeringésébe. Érdekes válaszreakció
a szlengszótárak és a szlengtérkép digitális publikációja. Újabban az
ifjúsági és diáknyelv jelenségeivel szemben is több megértést mutatnak:
értékelik nyelvi leleményeit, de kárhoztatják az esetleges durvaságokat és
sablonos kifejezéseket. Ugyanakkor ügyelnünk kell nyelvünk
természetének megőrzésére.

Feladat

Értékeld az alábbi szöveget a nyelvművelés szempontjai szerint!

A két mandró csipái már kocsányon lógtak a két csajszi virgácsain, miközben
úttörőgombóccal tömték a majmot.

Megoldás

A szöveg az ifjúsági nyelvből származik. Az első tagmondat tiszteletlenül

beszél az emberi kapcsolatokról, kapcsolatuk testies és lélektelen. A mandró
és csajszi sematikus, elkoptatott kifejezés. A kocsányon lógtak kifejező, de
nem illik a csipái alanyhoz, ez képzavar. A csipái és a virgács nem
egyeztethető össze az emberi méltósággal. A második tagmondat ugyanakkor
kedves és ötletes diáknyelvi szavakat, kifejezéseket használ.

108
4. témakör: A NYELVI RENDSZER

4.1 A NYELV MINT JELRENDSZER

4.1.1. A nyelvi szintek

Fonémák: Nincs önálló jelentésük, csak jelentésmegkülönböztető szerepük, pl.

kar – kör – kér. Belőlük épülnek fel a morfémák.
Morfémák: Saját jelentésük van. Pl. kutya, és, -ról/-ről. Belőlük épülnek fel a
szóalakok.
Fajtái:
– Szótári szótő: önálló hangalakja és önálló jelentése van, pl. kutya, macska.
– Nem szótári szótő: önálló jelentése van, de nincs önálló hangalakja, pl.
kutyá-(k).
– Álszók: Önálló hangalakjuk van, de csak járulékos jelentésük, pl. alatt, fel-.
– Toldalékok: önállótlan hangalakjuk és járulékos jelentésük van, pl. -ász/-
ész, -k, -val/-vel.

Szintagmák: összetett hangalakjuk és összetett jelentésük van, pl. szép lány,

kenyeret eszik. Belőlük épülnek fel a mondatok.
Mondatok: A szöveg alapegységei. Önálló ítéletet tartalmaznak. Lehet
egyszerű, azaz egy tagmondatból álló (Megette a kenyeret.), vagy összetett, azaz
több tagmondatból álló (Megebédelt, aztán elment.). Az alárendelő összetett
mondatokban csak egy ítélet van, míg a mellérendelő összetett mondatokban
több.
Szöveg: Mondatokból szerkesztett egység. A beszéd (parole) része.

109
4.2 HANGTAN

4.2.1. A magánhangzók és mássalhangzók rendszere

● Magánhangzóink rendszere

Hangszínünket a következő tényezők határozzák meg: nyelvünket előre

dugjuk (magas hangok, elöl képzettek), s hosszanti irányban szűkítjük a
szájüreget, vagy hátrahúzzuk (mély hangok, hátul képzettek), s így
hosszanti irányban öblösebb hangot képzünk. Nyelvünk függőleges
mozgásával is szűkíthetjük vagy öblösíthetjük a szájüreget. Ha
szájpadlásunkhoz közelítjük a nyelvünket, élesebb hang keletkezik (zárt
hangok, felső nyelvállásúak), ha lenyomjuk a nyelvet, öblösebb (nyílt
hangok, alsó nyelvállásúak), a kettő között vannak a középső nyelvállású,
középzárt hangok. Az ajak formája is meghatározó: ha csücsörítünk,
ajakkerekítéses, ha keskeny résnyire nyitjuk az ajkat, ajakréses hangok
keletkeznek (ezek szintén élesebbek). Végül a hangzás időtartama szerint
beszélünk rövid és hosszú magánhangzókról (a hosszúságot a betűkön
vesszővel jelöljük).

110
 elöl képzett: hátul képzett:
ajakréses magas mély ajakréses
ajakkerekítéses
felső
i, í ü, ű u,ú
nyelvállású

középső é ö, ő o,ó
nyelvállású

a
alsó e
nyelvállású

legalsó á
nyelvállású

● Mássalhangzóink rendszere

Képzésüket a következő tényezők határozzák meg:

● A képzés módja: hirtelen fölpattanó akadály (zárhangok), előfordul,
hogy a zárhangok képzésében az orrüreg is részt vesz (orrhangok),
keskeny réshez súrlódó levegő (réshangok), a kettő együtt (zárrés
hangok), nyelvünkkel való csettintés (folyékony hang), nyelvünk gyors,
pergő mozgása (pergő hang).
● A képzés helye: két ajak között vagy alsó ajak és felső fog között
(ajakhang), fogak között vagy fogínynél (foghang), elülső szájpadlásnál
(elülső szájpadláshang), hátulsó szájpadlásnál (hátulsó
szájpadláshang), gégénél (gégehang). Ezen kívül hangjaink lehetnek
zöngés vagy zöngétlen hangok (de nincs mindegyiknek zöngétlen párja,
a h-nak pedig zöngés párja nincs), és hosszú vagy rövid hangok. Az ly
kiejtése: j.

111
4.2.2. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás
összefüggése

● Illeszkedés: Többalakú toldalékaink közül mindig azt választjuk, aminek

a magánhangzója leginkább hasonlít, illik a tő hangrendjéhez és
hangalakjához.

● Hangrend: Egy szó hangalakja a magas és mély magánhangzók szerint:

– mély: Csak mély magánhangzói vannak.
– magas: Csak magas magánhangzói vannak.
– vegyes: Mély és magas magánhangzó is szerepel benne.

● Hangalak: A hangalak megállapításakor a hangmagasság mellett más

szempontokat is figyelembe veszünk (pl. a.k. vagy a.r., vagy, hogy melyik
magas magánhangzóról van szó).

112
Toldalékaink lehetnek egy-, két- vagy háromalakúak. Az egyalakú toldalék
nem tud illeszkedni: hatkor, hétkor.

● Kétalakú toldalékok (-ás/-és; -ban/-ben stb.) illeszkedése:

mély tő - mély toldalék pl.: házban
magas tő - magas toldalék pl.: kertben
kivétel: i (Egykori mély i hangunk emlékét őrzi!) pl.: szívjon, zsírban,
sírban, de: szívben, hírben, nyírben
vegyes tő - Az utolsó magánhangzó dönt.
mély: - mély toldalék pl. békával
i, é: - mély toldalék kávéval,
Palival
ü, ö: - magas toldalék pl. kajütben,
sofőrrel
e: - ingadozik a toldalék Ágnesnek,
Ágnesnak

● Háromalakú toldalékok (-hoz/-hez/-höz; -szor/-szer/-ször) illeszkedése:

mély tő - mély toldalék pl. házhoz
magas tő: ajakréses - ajakréses toldalék pl. kézhez
ajakkerekítéses - ajakkerekítéses toldalék pl. kőhöz
vegyes tő: - Szintén az utolsó magánhangzó dönt, csak
az ü, ö kap magas ajakkerekítéses toldalékot: pl. kajüthöz, de:
Ágneshez/Ágneshoz.

● Összetett szavak esetén csak az utótagot vesszük figyelembe. Pl.:

vasérccel (nem pedig vasérccal, mert az érc nem vegyes, hanem magas
hangrendű!)

● Mássalhangzótörvények

113
Bizonyos mássalhangzókat nem tudunk együtt kiejteni, vagy legalábbis
nyelvünk tiszta, könnyű kiejtésének nem felelnek meg, s ezért ejtésük
valamiképpen megváltozik. Ezt mássalhangzó-alkalmazkodásnak vagy
mássalhangzótörvénynek nevezzük. Mássalhangzótörvényeinket az
alábbiakban próbáljuk meg rendszerezni.

Részleges hasonulás: Két mássalhangzó találkozásakor egyikük a könnyebb

ejtés kedvéért megváltoztatja egyik tulajdonságát, s így részlegesen hasonul a
másikhoz, de nem teljesen.
● Zöngésülés: Zöngés és zöngétlen mássalhangzó találkozásakor a
zöngétlen hang alkalmazkodik a zöngés hanghoz, azaz maga is
zöngéssé válik. Pl. ablakban (ejtsd: ablagban!), népdal (ejtsd:
nébdal!), eszik belőle (ejtsd: eszig belőle!)…
● Zöngétlenülés: Zöngés és zöngétlen mássalhangzók találkozásakor a
zöngés hang alkalmazkodik a zöngétlen hanghoz, azaz maga is
zöngétlenné válik. Pl. tűzhöz (ejtsd: tűszhöz!), adhat (ejtsd: athat!),
hideg tél (ejtsd: hidek tél!)…
● Képzés helye szerinti részleges hasonulás: Az n hang máshol
képzett orrhanggal vagy zárhanggal találkozva megváltoztatja
képzésének helyét. Pl. szénpor (ejtsd: szémpor!), öngyújtó (ejtsd:
önygyújtó!), tanmenet (ejtsd: tammenet!)…

Teljes hasonulás: Két mássalhangzó találkozásakor az egyik teljesen hasonul

a másikhoz, így egy hosszú mássalhangzót ejtünk.
● Írásban nem jelölt teljes hasonulás: Írásban nem a megváltozott
hangot, hanem az eredeti szóelemeknek megfelelő hangokat tüntetjük
fel. Pl. készség (ejtsd: késség!), község (ejtsd: kösség!), anyja (ejtsd:
annya!), fagyjon (ejtsd: faggyon!)
Találkozó mássalhangzók: l, gy, ny + j; z, sz + s.
● Írásban jelölt teljes hasonulás: Írásban a megváltozott hangot
tüntetjük fel, azaz kiejtés szerint írjuk. Pl. lássa – felszólító mód
(eredeti szóelemek: látja), fesse – felszólító módú t-végű ige (eredeti
szóelemek: festje – csonka tőből képezzük!), mossa – tárgyas igealak
(eredeti szóelemek: mosja), bottal (eredeti szóelemek: botval), arra
(eredeti szóelemek: azra)…
Találkozó mássalhangzók: t + j felszólító módjel; s, sz, z, dz + j jel;
msh + -val/-vel, -vá/-vé; ez, az + msh.

114
Összeolvadás: Két mássalhangzó találkozásakor mindkettő megváltozik,
mégpedig úgy, hogy egy harmadik, hosszú hanggá olvadnak össze. Pl. botja
(ejtsd: bottya!), adja (ejtsd: aggya!), metsz (ejtsd: mecc!), higgye (sajátos alak:
eredeti elemek: hiszje)…
Találkozó mássalhangzók: t, d, n + j; t, d, gy + s, sz. Írásban nem
jelöljük a hangváltozást, azaz az eredeti szóelemeket írjuk. Kivéve:
higgye.
Különleges esetet alkotnak a t-végű igék: felszólító módban ccs vagy ss
hangot ejtünk, helyesírásukban pedig ts vagy ss szerepel: pl. ejtse, üsse.
Kijelentő módú tárgyas alakban viszont ty-t vagy tty-t ejtünk: bontja ’bontya’,
mondhatja ’mondhattya’.
Rövidülés: jobbra (ejtsd: jobra!); nyúlás: kisebb (ejtsd: kissebb!); kiesés:
mondta (ejtsd: monta!)

Feladat

Nevezd meg a példákban előforduló mássalhangzótörvényeket!

patakban, vasgerenda, dobták, jégcsap, színpad, halljuk, késsel, családja,

többre, ennek, futsz

Megoldás

patakban: zöngésülés, vasgerenda: zöngésülés, dobták: zöngétlenülés,

jégcsap: zöngétlenülés, színpad: képzés helye szerinti részleges hasonulás,
halljuk: jelöletlen teljes hasonulás, késsel: jelölt teljes hasonulás, családja:
összeolvadás, többre: rövidülés, ennek: jelölt teljes hasonulás, futsz:
összeolvadás

115
4.3 A HELYESÍRÁS

4.3.1-2. A magyar helyesírás rendszerszerűsége, helyesírási szótár,

elektronikus szótárak

● A magyar helyesírás története

Helyesírásunk előzményei a középmagyar korba nyúlnak vissza. Ekkor

alakult ki helyesírásunknak egy protestáns és egy katolikus változata. A
protestáns változat Károli Gáspár bibliafordítása nyomán formálódott, és
rendszerbe foglalója Dévai Bíró Mátyás volt. A katolikus helyesírásra
Pázmány Péter és Káldi György munkássága nyomta rá a bélyegét. A két
helyesírás nem sokban különbözött: a protestáns helyesírás a c-t tz-vel, a cs-t
ts-sel jelölte, míg a katolikus helyesírásban a c cz, a cs pedig ch alakban jelent
meg. Ennek emlékét családneveinkben lelhetjük föl (Rátz – Móricz, Takáts –
Madách). A nyelvújítás korában döntő fordulatot hozott az ypszilonista-
jottista háború: Verseghy Ferenc elve volt a kiejtés szerinti írásmód
(ypszilonisták), míg Révai Miklós a szóelemző írásmód mellett tört lándzsát.
A vitából Révai irányzata került ki győztesen. Első akadémiai helyesírási
szabályzatunk 1832-ben látott napvilágot. Azóta ennek a 12. kiadása (2015)
van forgalomban. Megjelent az új Helyesírási szótár is. A helyesírási szótárt
új elektronikus szótárak egészítik ki.

● A magyar helyesírás jellege: betűíró, latin betűs, hangjelölő,

értelemtükröző (pl. tanítja vagy Medve – medve) és nyelvkövető (azaz
követi a nyelvi változásokat: nejlon, rekamié, zsűri) jellegű.

● A magyar helyesírás alapelvei

– kiejtés elve: Ez a legátfogóbb alapelv. Pl. bíró, ballag, vizet stb.

– szóelemzés elve: A szavakban feltüntetjük a szóelemek eredeti
alakját: anyja, látja, mondja
– hagyomány szerinti írásmód: A mai írásmódtól eltérően
megőrizzük az eredeti helyesírást: folyó, Wesselényi, Madách

116
 – egyszerűsítő írásmód: Kétjegyű betűknél (pl. könnyen), ill.
sorszámoknál alkalmazzuk: 12-13. oldal.

● Fontosabb változások a helyesírási szabályzatban

● néma h: Kétféleképpen írható: dühvel – dühhel.

● köznevek nagy kezdőbetűs írása megszűnik, kivéve a hivatalos
iratokban: Alperes.
● megengedett kisbetű: A kutatóintézet kidolgozta vagy A
Kutatóintézet kidolgozta.
● 1-jén vagy 1-én.
● i képzős háromtagú összetételek: gépjármű-vezetői.
● Csörsz-árok, de Csörszárok utca
● létesítménynevek: Corvin mozi
● Mariann-nal.

Feladat

Írd le helyesen az alábbi szavakat!

vers+ben, víz+part, külön+ben, búsul+jon, egész+ség, fonál+val,

ez+ről, edz+jük, mulat+ság, meggy+ből, vét+j+en, mos+j+on…

Megoldás

versben, vízpart, különben, búsuljon, egészség, fonállal, erről, eddzük,

mulatság, meggyből, vétsen, mosson

117
4.4 ALAKTAN ÉS SZÓTAN

4.4.1. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak

felépítésében, a szószerkezetek alkotásában

● A morféma fogalma és fajtái: Nyelvünk jelkészletét a morfémák

alkotják. (Figyelmeztető: A nyelv jelek és szabályok rendszere. A
morfémák tehát a jeleink!) A morféma nem azonos azzal, amit általában
szónak nevezünk. Maga a szó fogalma sem világos: néha lexémát, néha
szóalakot értünk rajta. A kettő nem ugyanaz:

● lexéma: a morféma egyik fajtája. Mondjuk szótőnek is. Ezek a morfémák

jelkészletünk gerincét alkotják, ezért a köztudatban a lexémákat tartjuk a
nyelv jeleinek. A lexémák azonban csak egy csoportját jelentik a
jelkészletnek, morfémáinknak. A lexéma a mondatban gyakran más
morfémákkal összekapcsolva fordul elő. A lexéma fajtái:
– szótári szótő: a lexémának az az alakja, ami a szótárakban megtalálható
a szócikkek elején. Pl. szék, kutya stb. Önálló alakjuk és önálló jelentésük
van. (Pl. a kutya lexéma alakja a k+u+ty+a hangokból felépülő hangsor;
jelentése pedig egy bizonyos állatfaj fogalma.)
– nem szótári szótő: a lexémának az az alakja, ami csak más
morfémákkal együtt használatos, s ezért a szótárban címszóként nem
található meg. Pl. kutyá- (a kutyák szóalakban), köv- (a köves szóalakban)
stb. Alakjuk önállótlan, de jelentésük ugyanúgy önálló, mint a szótári
töveké. (Pl. a kutyá- lexéma alakja a k+u+ty+á hangsor, jelentése pedig
egy bizonyos állatfaj fogalma.) A nem szótári szótő kötött voltát a végére
kitett kötőjellel szoktuk jelölni (ld. kutyá-).
– szóalak: Csak mondatban fordul elő, s állhat egy vagy több
morfémából. (Szerkezetének szabályait az alábbiakban ismertetjük.)

● Morfémacsoportok a szóalak elemzése szerint

– szótő: szótári vagy nem szótári

– toldalék: képző, jel, rag
– álszók

118
 Toldalék: A toldalék mindig a szótövet követi, s vele egybe kell írni.
Alakilag is (nem alkotnak külön szót, nem lehet külön szóba írni őket),
jelentés szempontjából is önállótlanok. (Mindig egy másik szóelem, a tő
jelentését változtatják meg, tehát csak egy másik jelentéssel együtt van
értelmes jelentésük.)* (Huszár János a toldalékokat csak jelentésük
szerint osztályozza!)
Képző: A képző megváltoztatja a szó fogalmi jelentését, akár még a
szófaját is, ezáltal új szó jön létre. Pl.: kert = ’bekerített földterület’
(főnév), kertész = ’a kert gondozásával megbízott ember’ (főnév),
kertészkedik = a kertben végzett munka (ige). A képző által tehát
megváltozott a szójelentés. A képző nem köti meg a szófajt, és nem zárja
le a szóalakot.
Jel: A jel módosítja a szó jelentését, azaz hozzátesz egy
jelentésmozzanatot a változatlanul hagyott jelentéshez. Pl.: kert =
’bekerített földterület’ (főnév), kertek = ’több bekerített földterület’
(főnév). A jel nem változtatja meg a szófajt, sem a fogalmat, megköti a
szófajt, és nem zárja le a szóalakot.
Rag: A rag két szó közötti mondattani viszonyt fejez ki. (Kijelöli a
szóalak mondatrészi szerepét.) Pl. kert = ’bekerített földterület’, dolgozik
= hasznos cselekvést folytat, kertben dolgozik (az a viszony, amely a
kertet a ’dolgozik’ ige helyeként jelöli meg, vagyis helyhatározó rag). A
rag lezárja a szóalakot.
Álszók: Az álszók állhatnak a szótővel kapcsolódó szóalak előtt
(prepozíció) vagy mögött, de akár meg is szakíthatják azt. Alakilag
önállóak (külön szóba írjuk őket), de jelentésük ugyanolyan önállótlan,
mint a toldalékoké (csak egy másik szóhoz járulva lehet értelmes
jelentésük). Fajtái: névelő, névutó, segédige, igekötő, kötőszó.

● Szóalak és morfémák

A mondatban a szóalakok gyakran több morfémából épülnek fel, mégpedig

szótő + szuffixum (olyan toldalék, ami hátulról kapcsolódik a tőhöz, pl.
kézben), illetve ritkán prefixum (olyan toldalék, amely a tő előtt áll) + szótő
(pl. legszebb). A szótövet több szuffixum is követheti, pl.: kert+ek+ben.
Ilyenkor a több szóelemből álló tövet relatív tőnek nevezzük, az egyetlen
szóelemből állót pedig abszolút tőnek.

119
Az ige alaktana

● Igetövek: Sok igének több töve van, ezek egy része kötött, nem
szótári szótő, azaz nem fordulhat elő önmagában.
● Képzők:
- Névszóból képeznek igét: -l (fésül, talpal), -z (gereblyéz, foltoz),
-ászik/-észik (halászik),
-zik (málnázik), -kodik/-kedik/-ködik (ügyeskedik), -l/-ll (csodál),
-ít (szépít), -ul/-ül (szépül), -odik/-edik (öregedik)
- Igéből képeznek igét:
műveltető: -at/-et/-tat/-tet (olvastat),
visszaható: -kodik/-kedik/-ködik, -kozik/-kezik/-közik, -ódik/-
ődik, -ódzik/-ődzik (mosakodik),
szenvedő: -atik/-etik, -tatik/-tetik (adatik),
gyakorító: -g, -gat/-get, -gál/-gél, -dos/-des/-dös, -kod/-ked/-köd,
-dogál/-degél/-dögél (álldogál),
mozzanatos: -n, -int, -ll (villan),
kezdő: -d, -l, -dul/-dül (éled),
ható*: -hat/-het (moshat)
- Igenévképzők: -ni (írni); -ó/-ő, -t/-tt, -andó/-endő (főző, főtt,
főzendő); -va/-ve (írva)
*A „hatóképző” jelszerűen viselkedik a következő tekintetekben: 1.
Mindig az utolsó helyen áll a képzők között. 2. Minden igéhez
hozzákapcsolható. 3. Nem az ige fogalmát változtatja meg, hanem
csak hozzátesz egy jelentésmozzanatot.
Az igenévképzők újabb kutatások szerint viszonyragok. (Ld.:
Lengyel Klára: Az igenevek szerepe a szófajok rendszerében; Huszár
János: Új kis magyar nyelvtan!)

● Igei jelek:
Múltidőjel: -t/-tt (írt, olvasott), felszólítómód jel: -j (írj), feltételes
módjel: -na/-ne/-ná/-né (írna), személyragok. Az alany, ill. részben
a tárgy személyét, számát kifejező toldalékot legújabban jelnek
tekintjük! (Ld.: Huszár János: Új kis magyar nyelvtan!)
● Segédigék:
fog = Jövő időt kifejező segédige. (Ezt úgy kell érteni, hogy a jelen
időben használatos főigének fölébe rendeljük a fog ’hozzáfog’

120
 jelentésű segédigét, s ezáltal szerkezeti és alaki szempontból ez kerül
a mondat középpontjába, tartalmilag azonban nem egyedül alkotja a
mondat igéjét, hanem a főigével együtt.) A személyragokat a
segédigéhez kapcsoljuk: írni fognak.
volna = Múlt idejű feltételes módot kifejező segédige. (A létigének
külön alak felel meg jelen, múlt és jövő időben: van, vol(t), lesz. A
volna alakban e múlt idejű létige töve (vol-) + a feltételes módjel (-
na) szerepel. A volna segédige mellett tartalmilag a főige a mondat
igéje, s a mond vala régies alakhoz hasonlóan a két ige együtt alkotja
a mondat igéjét, s a toldalékokon is megosztoznak: időjel és
személyrag a főigén, módjel a segédigén található: adtak volna.)*
*Újabban a kell, lehet, szabad stb. igéket is segédigének tartják, a
volna segédigét pedig kopulának!

● A névszók alaktana

(névelő) + szótő + képző + jel + rag

(névelő) + szótő + képző + jel + névutó

● Névszótövek: Gyakran többalakúak! Ezek egy része kötött, nem

szótári szótő, azaz nem fordulhat elő önmagában.
● Képzők:
− Főnévképzők: Igen sokféle képzője van. Egy-egy gyakoribb
típus: igéből főnevet képez: -ás, -és (pl. futás), -alom/-elem (pl.
történelem), -dalom/-delem (pl. irodalom), -mány/-mény (pl.
építmény), melléknévből főnevet képez: -ság, -ség (pl. szépség),
főnévből újabb főnevet képez: -ász, -ész (pl. kertész).
− Melléknévképzők: -s (sós), -i (debreceni), -ú/-ű (négylábú), -
szerű (tervszerű), -féle (kenyérféle), -beli (hazájabeli) stb.
− Számnévképzők: -d törtszámnévképző, -dik
sorszámnévképző (A tőszámneveket nem képezzük, mert maga
a szótő fejezi ki őket.)
● Jelek:

121
 − Főnévjelek: többesjel: -k (fiúk), többesjel személyek esetében:
-ék (Kovácsék)
− birtokjel: -é (Pistáé)
− birtokos személyjelek: -m (karom)
-d (karod)
-ja, -je, -a, -e (karja)
-nk, -unk, -ünk
(karunk)
-tok, -tek, -tök
(karotok)
-juk, -jük, -uk, -ük
(karjuk)
− birtoktöbbesítő jel: -i (Ezt azonban ajánlatos a birtokos
személyjelekkel együtt elemezni, ahogy nem elemezzük külön a
birtokos többességét jelző –k többesjeleket sem.)
vagyis:
− több birtokra utaló birtokos személyjelek:
-im (kezeim)
-id (kezeid)
-jai, -jei, -ai, -ei (kezei)
-jaink, -jeink, -aink, -eink (kezeink)
-jaitok, jeitek, aitok, eitek (kezeitek)
-jaik, -jeik, -aik, -eik (kezeik)
− Melléknévjelek: a fokjelek. A tulajdonságokat a dolgok nem
sajátjukként hordják magukon, hanem több-kevesebb mértékben
részesülnek belőlük. Ennek egymáshoz hasonlított mértékét
fejezik ki a fokjelek.
alapfok: (jelöletlen) keserű
középfok: -bb keserűbb
felsőfok: leg- + -bb legkeserűbb
túlzófok: legesleg- + -bb legeslegkeserűbb*
*(A –só/-ső végű mellékneveknek nincs középfokú alakjuk, a
felsőfokot pedig –bb nélkül alkotjuk meg: legalsó, legfelső.)
122
 (A fokjelek mellett a melléknév a főnév jeleit is fölveheti: pl. szépek.)
− Számnévjelek: Néhány határozatlan számnév fokozható, fokjelei
megegyeznek a melléknév fokjeleivel:
alapfok: jelöletlen, pl. sok
középfok: -bb, pl. több
felsőfok: leg- + -bb, pl. legtöbb
túlzófok: legesleg- + -bb, pl. legeslegtöbb
(Ezeken kívül fölveheti a főnév jeleit is, pl. Többem van, mint neked.)

● Ragok:
− Főnévragok: tárgyrag: -t (várat) és határozóragok: -ban/
-ben, -ba/ -be, -ból/ -ből; stb. (házban)
− Melléknévragok: -an/-en mód- és állapothatározó rag (pl.
pirosan).
(Emellett a melléknév a főnév ragjait is fölveheti: pl. szépről.)
− Számnévragok: -szor/-szer/-ször számhatározó rag, -kor, -án/-
én időhatározó rag, -an/-en számállapot-határozó rag.
* A képző – jel – rag sorrend nem érvényesül a személyes névmások
alaktanában: én+től+em = tő+rag+jel!* (Huszár János idézett műve szerint
az igék alaktanában sem!)

● Névelők: A főnév határozottságát fejezik ki, s mindig a főnév előtt

(esetleg jelzős főnév előtt) állnak, hangsúlytalanul.
− Határozott: a, az (a gyerekek, az emberek – A hangsúly a főnév
első szótagján van!)
− Határozatlan: egy (egy kislány – A hangsúly itt is a főnévre
esik!)

● Névutók: A ragokhoz hasonlóan a főnevek határozói viszonyát

fejezik ki. A főnév mögött állnak, vele szorosan összetartoznak, de
külön szóba írjuk őket (pl. a ház mögött).

123
 Feladat

Elemezd az ige-, ill. névszóalakokat az alábbiak szerint:

tő: 1, képző: 2, jel: 3, rag: 4

erőlködtél, álltál volna, meg fogják szőni, kertészeinkkel, az ökreink közül,

Pistáék

Megoldás

1 2 2 3 4 1 3 4 1si 3 ik 1si 4 1 2 1 2 3+3 4

erő+l+köd+t+él,áll+t+ál vol+na, meg fog+ják sző+ni, kert+ész+eink+kel,
ne 1 3+3 nu 1 3
az ökr+eink közül, Pistá+ék

4.4.2. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók

Alapszófajaink: A dolgok létezésmódját, magukat a dolgokat, ezek

tulajdonságát, viszonyát megnevező szavak. Önálló mondatrészek.

124
 ● Ige: létige (van), cselekvő tárgyas (eszik), cselekvő tárgyatlan (alszik),
történő (botlik), szenvedő (tétetik), visszaható (verekszik), műveltető
(etet), mozzanatos (villan), gyakorító (villog), kezdő (gyullad), ható (ehet)
● Igenevek: főnévi igenév (írni, írnom), melléknévi igenév (főző, főtt,
főzendő), határozói igenév (sírva, sírván). Más szófaji rendszerek a
névszók és határozószó alá sorolják be. Újabban az is fölmerült, hogy az
igenevek nem alkotnak külön szófajt, hanem ragos igék.
● Névszók: főnév, melléknév, számnév, ezeket vagy határozószókat
helyettesítő névmások
− Főnév: köznév (kutya), tulajdonnév: személynév (Nagy Lajos),
földrajzi név (Gellért-hegy), intézménynév (Balassi Intézet), cím
(A kőszívű ember fiai), folyóiratok neve (Magyar Nemzet),
márkanév (Opel); gyűjtőnév (nyáj)
− Melléknév: (kicsi)
− Számnév: határozott: tőszámnév (öt), törtszámnév (ötöd),
sorszámnév (ötödik); határozatlan (kevés)
− Határozószó: helyhatározószó: valóságos (benn), névmási (itt);
időhatározó-szó: valóságos (tegnap), névmási (mikor);
módhatározószó: valóságos (gyalog), névmási (így);
állapothatározó-szó: valóságos (hanyatt), névmási (azonos a
módhatározó-szóval)
− Névmás: egyirányú: személyes névmás (te), birtokos (enyém),
visszaható (maga), kölcsönös (egymás); többirányú: mutató (itt),
kérdő (ki), vonatkozó (ahol), határozatlan (valahány), általános
(akármilyen), tagadó (sehol)

Viszonyszók: névutó, igekötő, névelő, kötőszó: Álszók, azaz nem alkotnak

önállóan mondatrészt.
● Névutó: helyhatározói (alatt), időhatározói (óta), állapot- és
módhatározói (nélkül, gyanánt), társhatározói (együtt), okhatározói
(miatt), célhatározói (végett), részeshatározói (számára), eszközhatározói
(által)
● Igekötő: (be, ki, le, fel…)
● Névelő: határozott (a, az), határozatlan (egy)
● Kötőszó (és, vagy, aki)
● Szóértékű módosítószó: kérdő (vajon), óhajtó (bárcsak)
● Partikula (bár – Bár ne mentem volna el!)

125
 Mondatszók: módosítószó, indulatszó: Önállóan alkothatnak mondatot, de
nincs mondatrészi értékük.
● Módosítószó: állító (igen), tagadó (nem), tiltó (ne), egyéb (talán)
● Indulatszó: (ejnye)

Feladat

Állapítsd meg az alábbi mondat szavainak szófaját!

Vajon elkészültek-e már a mára ígért estélyi ruhák?

Megoldás

Vajon: kérdőszó, el: igekötő, készültek: ige, -e: kérdőszó, már: határozószó,
a: határozott névelő, mára: határozószó, ígért: melléknévi igenév, estélyi:
melléknév, ruhák: főnév

4.5 A MONDAT SZINTAGMATIKUS SZERKEZETE

4.5.1. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a

mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik

126
A szószerkezet (idegen néven szintagma) a mondatrészek egymáshoz
kapcsolódása a mondatban. Két fő típusa van: az alárendelő és a
mellérendelő szószerkezet. Korábbi nyelvtanok a kétpólusú mondat elve
alapján külön említették a hozzárendelő szószerkezetet (alany és állítmány
kapcsolata). Ma az alanyt is bővítménynek tekintjük. (Legújabban fölmerült
az az elmélet is, hogy az egypólusú mondat pólusa nem az állítmány, hanem
az ige. – Ld.: Huszár János: Új kis magyar nyelvtan!)

● Alárendelő szintagma: Két mondatrészből áll: az alaptagból és a

meghatározó tagból (bővítményből). Közöttük nyelvtani viszony áll
fenn. Fajtái:
− alanyi: Jancsi ír. Igeneveknek is lehet alanyuk: Mama
sütötte (pogácsa).
− tárgyi: iránytárgy: kenyeret eszik, eredménytárgy:
kenyeret süt
− határozói: széken ül, tegnap esett, Katinak küld,
Katival játszik, tollal ír stb.
− jelzői: minőségjelző: szép kert, kijelölő jelző: második
sor, mennyiségjelző: sok virág, birtokos jelző: Jancsi
háza, értelmező: Zrínyi, a költő
● Mellérendelő szintagma: Tagjai azonos mondatszinten állnak, közöttük
tartalmi, logikai kapcsolat van, alaptagjuk közös. Fajtái:
− kapcsolatos: Pista és Jancsi; tollak, ceruzák
− ellentétes: sovány, de erős
− választó: győzök vagy meghalok
− következtető: nehéz, tehát elmerül
− magyarázó: elmerül, hiszen nehéz

Feladat

Elemezd az alábbi szintagmákat!

szép embertelenség; buta, de lelkes; kemencében süt; nyaralni megy;

kitűnő, hiszen szorgalmas; lekvárt főz; tanulni tanult; vagy lusta, vagy
buta; beleszeretett Katiba

127
 Megoldások

szép embertelenség: minőségjelzős szintagma, buta, de lelkes: ellentétes

sz., kemencében süt: helyhatározós sz., nyaralni megy: célhatározós sz.,
kitűnő, hiszen szorgalmas: magyarázó sz., lekvárt főz: tárgyas sz., tanulni
tanult: tekintethatározós sz., vagy lusta, vagy buta: választó sz.,
beleszeretett Katiba: állandó határozós sz.

4.5.2. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes

használatuk a mondatok felépítésében

● Állítmány: A mit állítunk kérdésre felelő mondatrész. A mondat fókusza.

Fajtái: igei állítmány (Kati eszik.), névszói-igei állítmány (Kati
szorgalmas volt. Szorgalmas vagyok.). A névszói-igei állítmány alesete a
névszói állítmány, amelyben a létige kiesik, azaz nulla fokon van jelen
(Kati szorgalmas.).
● Alany: A ki, mi kérdésre felelő mondatrész, amely mindig ragtalan.*
(Huszár János szerint a Nekem kell megírnom a leckét. mondat alanya a
nekem. Az állítmány elsődleges vonzata. Fajtái: határozott alany (A fiú
focizik.), határozatlan alany (Valaki csöngetett. Csöngettek. – Itt a
személyrag fejezi ki a határozatlan alanyt.), általános alany (Mindenki
elkésett. Azt hinné az ember…, Megítél a világ., Addig üsd a vasat, amíg
meleg!, Egyszer élünk., Egyszer vetik a búzát. – Az utóbbi mondatokban
a személyrag fejezi ki az általános alanyt.) Nincs minden mondatnak
alanya, ezeket alanytalan mondatnak nevezzük. (Alkonyodik.)
● Tárgy: A kit, mit kérdésre felelő mondatrész, amely –t tárgyragot kap.,
kivéve a személyes névmás táryesetét. Az ige második számú vonzata.
Fajtái: iránytárgy (Kenyeret eszik. Engem kért meg.), eredménytárgy
(Kenyeret süt.).
● Határozó: A hol, mibe, mikor, hányszor, kinek, milyen módon, milyen
állapotban, kivel együtt, ki által, mi okból, mi célból, mivé, miből, milyen
tekintetben, kinél, mennyivel, mennyire stb. kérdésre felelő mondatrész.

128
 Fajtái a kérdőszavak szerint alakulnak. Az állandó határozó az ige
helyhatározó-ragos, de egyéb viszonyt kifejező vonzata (Hálát érez
iránta.).
● Jelző: Rendszerint a harmadik mondatszinten álló mondatrész. Fajtái:
minőségjelző (Hűvös este.), kijelölő jelző (az a fiú), mennyiségjelző (sok
gyümölcs), birtokos jelző (Jancsi tolla), értelmező (Zrínyit, a költőt). A
minőség, kijelölő, mennyiségjelző ragtalan; a birtokos jelző -nak/-nek
ragot is kaphat; az értelmező megkapja a jelzett szó jeleit és ragjait, és
mindig hátul áll, vesszővel választva el a jelzett szótól.

Feladat
Elemezd az alábbi mondatokat a mondatrészek szerint!

- Kati otthon ülve hallgatja a zenét.

- Kati mosogatás közben a konyhában beszélget a Mamával.
- Kati a főtt krumplit hámozva csángó népdalokat énekel a sámlin ülő árva
gyerekeknek.

Megoldások

- Kati otthonh ülveá hallgatja a zenét.

- Kati mosogatás közbeni, a konyhábanh beszélget a Mamávalt.
- Kati a főttmi krumplit hámozvaá csángómi népdalokat énekel a sámlinh ülőmi
árvami gyerekeknekr.

4.6 MONDATTAN

129
4.6.1. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta
szerinti típusai

A mondat a beszéd egysége, a beszéd alapját képező elemi egység.

● A mondat szerkezet szerint lehet egyszerű vagy összetett. Az egyszerű

mondat lehet tagolt (Jancsi ír.) vagy tagolatlan (Jaj! Kedves János!). A
tagolatlan mondat nem tartalmaz állítmányt. A tagolt mondat lehet
egyszerű (Jancsi ír.) vagy bővített (Jancsi levelet ír.). Az egyszerű
mondat csak az állítmányt és ennek kötelező vonzatait tartalmazza. (A
hagyományos mondattan szerint csak alanyt és állítmányt.) A mondat
lehet teljes vagy hiányos. A hiányos mondat a szövegkörnyezetből
egészíthető ki. (Eljössz hozzánk? – El. Vagy: Megetted az ebédet? –
Megettem.) Tehát nem csak az alany, állítmány hiánya teszi hiányossá a
mondatot, hanem például a kötelező tárgy elmaradása is.

● Mondatfajták: Tartalmuk szerint a mondatokat öt csoportba soroljuk:

kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó.

● Kijelentő mondat: Egyszerű megállapítást, ítéletet tartalmaz.

Kifejezőeszköze a kijelentő módú ige és az eső-ereszkedő
hanglejtésforma, írásban pedig a pont.
/Jancsi / olvas./
● Kérdő mondat: Nem állít, hanem kérdez, azaz állítmány helyett kérdés
van benne. Írásban kérdőjellel zárjuk.
Az eldöntendő kérdő mondat az igazságértékre kérdez:
Eljönnél-e hozzánk? - eldöntendő kérdő mondat;
Eljössz hozzánk? - eldöntendő kérdő mondat.
Kifejezőeszköze az –e kérdőszócska (és a vajon kérdőszó) vagy a kérdő
hanglejtés.
A kiegészítendő kérdő mondat az ismeretlen mondatrészre kérdez rá.
Kifejezőeszköze a kérdő névmás (és a vajon kérdőszó):

130
 Mikor jössz el hozzánk? – időhatározóra kérdező kiegészítendő
kérdő mondat;
Ki jön el hozzánk? – alanyra kérdező kiegészítendő kérdő mondat.
● Felkiáltó mondat: Indulatot, erős érzelmeket fejez ki. Az ige kijelentő
módban áll. Gyakoriak benne az indulatszók, s dallama egészen
szeszélyes és szélsőséges lehet. Írásjele a felkiáltójel.
Tyű, de gyönyörű!
● Felszólító mondat: A felszólító mondat igéje felszólító módban áll: nem
„van”, hanem „legyen”, következésképpen értelmileg jövő idejű.
Felszólító mondatainkkal cselekvésre szeretnénk késztetni valakit. Ezt
szerényebben vagy erőszakosabban tehetjük: kérés, felszólítás, parancs,
tiltás. Írásjele a felkiáltójel.
Gyere gyorsan!
● Óhajtó mondat: Az óhajtó mondattal vágyainkat közöljük, azt, hogy
szeretnénk, ha valami lenne. A felszólító mondathoz áll közel: nem a
„van”, hanem a „szeretném, hogy legyen” értelmű „lenne/volna”
feltételes módú igéje van. Ez múlt idejű is lehet. Gyakori eszköze a bár,
bárcsak, vajha indulatszó, esetleg módosítószók is. Írásjele a felkiáltójel.
Bárcsak meglátogatna!
Bár meglátogatott volna!

● A mondat igazságérték szerint állító (Eljött. Eljött-e?) vagy tagadó

mondat (Nem jött el. Nem jött-e el?). A felszólító mondat (Gyere ide!)
tagadó formáját tiltó mondatnak hívjuk (Ne gyere ide!).

Feladatok

1. Állapítsd meg a mondatok fajtáit és igazságértéküket, jelöld meg a

jellegzetes kifejezőeszközöket!

131
- Ne nézz bolondnak!
- Idegeneknek belépni tilos!
- Nem szabad kinyitni a tűzcsapot.
- Melyik vonattal érkezel?
- Megjött-e már a Jancsi?
- Megjött a Jancsi?
- Bárcsak ne ma érkezne meg!
- Kérd föl Katit táncolni!
- Katit kérd föl táncolni!

Megoldás

- Ne (tiltószó) nézz (felszólító módjel) bolondnak! – felszólító, tiltó mondat

- Idegeneknek belépni tilos! (felkiáltójel) – felkiáltó, állító mondat (csak
értelmileg tiltó)
- Nem (tagadószó) szabad kinyitni a tűzcsapot. (pont) – kijelentő, tagadó
mondat
- Melyik (kérdő névmás) vonattal érkezel? (kérdőjel) – kiegészítendő kérdő
mondat, állító
- Megjött-e (kérdőszócska) már a Jancsi? (kérdőjel) – kérdőszavas
eldöntendő kérdő mondat, állító
- Megjött a Jancsi? (kérdőjel, szórend, hanglejtés) – kérdőszó nélküli
eldöntendő kérdő mondat, állító
- Bárcsak (indulatszó) ne (tiltószó) ma érkezne (feltételes módjel) meg!
(felkiáltójel) – óhajtó, tiltó mondat
- Kérd (felszólító mód) föl (igekötő fordított szórendje) Katit táncolni!
(felkiáltójel) – felszólító mondat, állító.
- Katit (fordított szórend) kérd (felsz.m.) föl (ford. szórend) táncolni! –
felszólító m. Kérd föl! – felszólító mondat, állító

132
 - Katit (fordított szórend) kérd (felsz.m.) föl (ford. szórend) táncolni! –
felszólító m. Katit kérd föl! (Ne Ágit!) – felszólító mondat, állító

2. Elemezd az alábbi mondatok szerkezetét!

Így: (- Pista eljött?) – El. = Hiányos mondat. Az előző kérdő mondatból

egészíthetjük ki így: (Pista eljött.), azonban sem az ige, sem az alany nincs
megnevezve, s ezért önmagában hiányos szerkezetű.
Órákon át írt. – Fagy. – Egerek, pockok, rigók, a mező számtalan apró népe.
– Sosem virrad meg hazám felett. – Mikor látogatsz meg? – Holnap. (Ha az
előző mondatra felel.) – A szobában olvasok. – Rá gondolt. – Tegnap
érkeztünk.

Megoldás

Órákon át írt. (bővített hiányos mondat, alany hiánya) – Fagy. (alanytalan

mondat) – Egerek, pockok, rigók, a mező számtalan apró népe. (tagolatlan
mondat) – Sosem virrad meg hazám felett. (bővített alanytalan mondat) –
Mikor látogatsz meg? (bővített mondat, rejtett alannyal és tárggyal) – Holnap.
(Ha az előző mondatra felel: bővített hiányos mondat, állítmány, alany és
tárgy hiánya) – A szobában olvasok. (bővített mondat rejtett alannyal) – Rá
gondolt. (hiányos bővített mondat, alany hiánya) – Tegnap érkeztünk.
(bővített mondat, rejtett alany)

4.6.2. Az egyszerű és összetett mondatok felismerése, egyszerű

mondatok elemzése

133
● Egyszerű mondat: Csak egy állítmányt tartalmaz, kivéve a tagolatlan
mondatot, amelyben nincs állítmány.

● Összetett mondat: Lehet alárendelő vagy mellérendelő. Az alárendelő

összetett mondat tagmondatai: főmondat és mellékmondat. A
mellékmondat a főmondatnak valamely hiányos mondatrészét fejti ki
tagmondat formájában. A mellérendelő összetett mondat tagmondatai
egyaránt főmondat értékűek, s köztük tartalmi-logikai kapcsolat van.

− Az alárendelő összetett mondat:

Az alárendelő összetett mondat tagmondatai nem egy szinten helyezkednek
el: egyikük alárendeltje a másiknak, ennek egyik hiányos mondatrészét fejti
ki önálló tagmondat formájában. Az alárendelő összetett mondat tagmondatait
így főmondatnak és mellékmondatnak nevezzük. A főmondatban gyakran
utalószó áll, amely azonos mondatrészi szerepű a mellékmondattal. A
mellékmondat élén pedig gyakran kötőszót találunk, ami viszont nem mindig
azonos mondatrészi szerepű a mellékmondattal. (A Huszár-féle tankönyv
szerint az alárendelő összetett mondatban két ige, de csak egy állítmány
található. Amelyik tagmondat az állítmányt tartalmazza, az a főmondat!)

− Az alárendelő összetett mondat típusai mondatrészi szerep szerint:

Az alárendelő összetett mondatnak mondatrészi szerep szerint annyi fajtája
van, ahány mondatrész lehetséges. (De az igei állítmány nem fejezhető ki
mellékmondattal!) A mellékmondat így lehet:
● állítmányi (Amilyen a mosdó, olyan a törülköző.)
● alanyi (Az vesse rá az első követ, aki sosem vétkezett.)
● tárgyi (Azt mondta, hogy eljön.)
● határozói (Ott legel a gulya, hol a számadója.)
● jelzői (Olyan ruhát vegyél, amit ünneplőnek is hordhatsz!)

A határozói mellékmondat fajtái:

□hH Ott foglak várni, ahol megbeszéltük.
□khH Abba ütik be a lábukat, amit az építők elvetettek.
□iH Akkor szólj, ha kérdeznek!
□mH Úgy hívják, ahogy az apját.
□áH Úgy versenyzett, hogy magas láza volt.

134
 □eH Azzal szereld meg, amit találsz!
□tH Azzal utazz együtt, aki legkevésbé zavar!
□oH Amiatt késtem el, hogy nem jött a busz.
□cH Avégett utaztam el, hogy találkozzam vele.
□erH Abból főzd meg, amit találsz otthon!
□edH Mindenki azzá lesz, amiért megdolgozik.
□rH Annak add oda, aki rászorul! Ill. Annak van, aki megdolgozik érte.
□fH Annyira megszerették, hogy el se eresztették.
□méH Annyival magasabb nála, amennyivel a cipőtalpa vastagabb.
□haH Nagyobb annál, aki ágaskodik.
□ádH Kíváncsi vagyok arra, hogy mi lesz belőled.

A jelzői mellékmondat fajtái:

□miJ Olyan autóm volt, hogy a csodájára jártak.
□meJ Annyi ruhája van, hogy nem győzi váltogatni őket.
□kJ Azt a cipőt vedd fel, amit elöl találsz!
□éJ Zrínyiről tanulunk, arról, aki Szigetvárnál elesett.
□bJ Annak a pénze lett, aki megtalálta.

● Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok: Néha a

mellékmondatoknak a mondatrészi szerepen túl egyéb sajátos
jelentéstartalmuk is van. Ezeket sajátos kötőszó fejezi ki. Fajtái a
következők:
– feltételes: Börtönéből szabadult sas lelkem, ha a rónák végtelenjét
látom. Kötőszó: ha, hogyha. felt
– megengedő: Áll a ház még, bár fogy gazdagsága. Kötőszó: bár,
bárha, noha, holott, jóllehet, pedig, ha… is. megengedő
– hasonlító: Nincs oly vitéz a földön, mint Háry bátya volt. Kötőszó:
mint, mintha. has
– következményes: Megvallattak, hogy vérzett a húsunk. Kötőszó:
hogy, úgyhogy. követk

135
 ● A tagmondatok sorrendje

A fenti példákból már láthattuk, hogy leggyakrabban a főmondat áll elöl,

s utána következik a mellékmondat, de sorrendjük meg is fordulhat.

Végre megírtam, amire oly rég készülök. 1. főmondat 1○

/ 

2. mellékmondat 2.

Amire oly rég készülök, ma végre megírtam. 2. főmondat 2. ○

 
1. mellékmondat 1.

Előfordul azonban, hogy a mellékmondat félbeszakítja a főmondatot,

vagy a főmondat ékelődik be a mellékmondatba.

Azokra a problémákra, amikről beszéltem, még nem találtam megoldást.

1. – 1. ○

2.
A probléma, hidd el, nem megoldhatatlan. 2.○

1. – 1.

Feladat

136
Ábrázold az alábbi összetett mondatok kapcsolatát!

- Akkora volt a sár, hogy alig lehetett járni.

- Kisült, hogy korántsem tréfaság a beszéd.
- Úgy látszik, hogy igazad van.
- Szeretném, ha szeretnének.
- Álmodj olyanokat, amikben legnagyobb kedved telik!
- Mehetsz, amerre csak akarsz.
- Abból baj lesz, ha sokat dohányzol.
- Ő tett azzá, aki vagyok.
- Beszéltünk erről, arról, amint nyelvünkre jött.

Megoldás

- 1. Akkora volt a sár, 2. hogy alig lehetett járni. 1.○


2. Áköv
- 1. Kisült, 2. hogy korántsem tréfaság a beszéd. 1.○

2. A
- 1. Úgy látszik, 2. hogy igazad van. 1○

2. mH(alanyi
értelemben)
- 1. Szeretném, 2. ha szeretnének. 1.○


137
 2. Tfelt
- 1. Álmodj olyanokat, 2. amikben legnagyobb kedved telik! 1.○

2. T
- 1. Mehetsz, 2. amerre csak akarsz.
1. ○

2. hH

- 1. Abból baj lesz, 2. ha sokat dohányzol. 1. ○


2. erH felt
- 1. Ő tett azzá, 2. aki vagyok. 1. ○

2. edH
- 1. Beszéltünk erről, arról, 2. amint nyelvünkre jött. 1. ○

2. mH

● Mellérendelő összetett mondat

A mellérendelő összetett mondat tagmondatai egyenrangúak, főmondat

értékűek, s közöttük tartalmi-logikai kapcsolat van (pl. Jancsi megette az ebédet,
de Pisti éppen csak beletúrt.). (A Huszár-féle tankönyv szerint a mellérendelő
összetett mondat két igét és két állítmányt tartalmaz.)

138
● A mellérendelő összetett mondat típusai

– Kapcsolatos
Ábra:○– ○
Kötőszók: és, s, meg, is, sem, se, is-is, sem-sem, se-se, nemcsak - hanem… is.
Kötőszó azonban nem kötelező, elégséges a vessző is, gyakran például puszta
időrend vagy egyéb laza összegzés tartalmú kapcsolat van a mondatok között.
A vesszőt azonban a kötőszók előtt is ki kell tenni.
Ez elment vadászni, ez meglőtte…
Elért az Ősz, és súgott valamit.

– Ellentétes
Ábra:○ ○
Kötőszók: de, azonban, ellenben, mégis, mégsem, hanem. Az ellentét azonban
itt is lehet jelöletlen, pusztán a két tagmondat tartalma között meghúzódó
ellentét.
Keveset szól, sokat mond.
Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.
– Választó
Ábra: ○~○
Kötőszók: vagy, vagy - vagy, akár - akár.
Éj van-e, vagy szemem világa veszett ki?

– Következtető
Ábra: ○ →○
Kötőszók: ezért, tehát, ennélfogva, következésképpen. Az első mondatot
logikai értelemben oknak, a másodikat okozatnak kell tartanunk.
Az olaj könnyebb a víznél, tehát a víz színén marad.

139
– Magyarázó
Ábra:○ ○
Kötőszó: ugyanis, hiszen, tudniillik. Kifejezheti az előbbi logikai viszony
fordítottját, vagyis, hogy elöl áll az okozatot, hátul az okot megjelölő mondat.
Az olaj a víz színén marad, ugyanis könnyebb a víznél.
Néha azonban a második mondat részletezi, értelmezi az elsőt. Kötőszó:
vagyis, azaz.
Nagy elhatározásra jutott, azaz elővette a pipáját.

Feladatok

1. Ábrázold az alábbi mondatokat!

- Meg is táncoltatta, el is jegyezte.
- Sokat markol, keveset fog.
- Fáj a szívem, a szemem meg nevet.
- Se nem üzent, se nem írt.
- Akár a legényt a lányhoz, akár a lányt a legényhez.
- Nem a látszat fáj, hanem ami mögötte van.
- Egész éjszaka dolgoztam, mégse végeztem vele.
- Elárult minket, tehát köztünk helye nincs.
- Nincs köztünk helye, mivelhogy elárult minket.

Megoldás

- Meg is táncoltatta, el is jegyezte. – kapcsolatos○- ○

- Sokat markol, keveset fog. – ellentétes ○  ○
- Fáj a szívem, a szemem meg nevet. – ellentétes○ ○

140
- Se nem üzent, se nem írt. – kapcsolatos ○ - ○
- Akár a legényt a lányhoz, akár a lányt a legényhez. – választó ○ ~○
- Nem a látszat fáj, hanem ami mögötte van. – ellentétes ○  ○
- Egész éjszaka dolgoztam, mégse végeztem vele. – ellentétes○ ○
- Elárult minket, tehát köztünk helye nincs. – következtető ○ → ○
- Nincs köztünk helye, mivelhogy elárult minket. – magyarázó○ ○

2. Ábrázold a mondatok szerkezetét!

- Vagy te oldod meg a feladatot, vagy a tanár.
- Se ceruzát, se füzetet nem hozott.
- Csak könyveket, de nem tudományt tart a polcon.
- Ócska, hiszen régi lábosban főtt.
- Igen-igen régi, tehát értéktelen dolgok ezek.
- Kati százszor szebb a páváskodó hiú majom nővérénél.
- A tegnap óta menyasszony Kati városi jogász vőlegénye tegnap érkezett meg
a falu esőtől latyakos főterén álló földíszített fogadóba.

Megoldás

- Vagy te oldod meg a feladatot, vagy a tanár.

oldod meg (Á)
/ | \
vagy te (A) ~ vagy a tanár (A) a feladatot (T)

- Se ceruSzát, se füzetet nem hozott.

141
 nem hozott (Á)
/ \
se ceruzát (T) – se füzetet (T)

- Csak könyveket, de nem tudományt tart a polcon.

tart (Á)
/ | \
csak könyveket (T) de nem tudományt (T) a polcon (hH)

- Ócskami, hiszen régimi lábosbanh főtt.

főtt (Á)
|
lábosban (hH)
/ \
ócska (miJ)  hiszen régi (miJ)

- Igen-igenf régimi, tehát értéktelenmi dolgok ezek.

dolgok (Á)
/ | \
régi (miJ)  tehát értéktelen (miJ) ezek (A)
/
igen-igen (fH)

- Kati százszormé szebb a páváskodómi hiúmi majommi nővérénélha.

142
 szebb (Á)
/ | \
Kati (A) százszor (méH) a nővérénél (haH)
/ \
páváskodó (miJ) majom (miJ)
/
hiú (miJ)

- Ab tegnap ótai menyasszonymi Katib városimi jogászmi vőlegénye tegnapi

érkezett meg ah falub esőtőlo latyakosmi főterénh állómi földíszítettmi fogadóbah.

érkezett meg (Á)

/ | \
vőlegénye (A) tegnap (iH) fogadóba (hH)
/ / \ / \
A Kati (bJ) városi (miJ) jogász (miJ) álló (miJ) földíszített (miJ)
/
| főterén (hH)
/ \
menyasszony (miJ) a falu (biJ) latyakos (miJ)
| /
tegnap óta (iH) esőtől (oH)

143
4.6.3. A helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban

A névmások helyes használata

● A személyes névmásokat általában elhagyjuk, mert a személyjel

magában is kifejezi az alany és a tárgy személyét. Látlak. (Nem pedig:
Én látlak téged.)
● De kitesszük a személyes névmást hangsúlyos helyzetben: Én
vagyok a nagyobb, (nem te).
● A főnevek ismétlődését törléssel vagy névmásítással kerüljük el.
- Törlést alkalmazunk, azaz az ismétlődő főnevet egyszerűen
elhagyjuk, ha az előző mondattal egyező alanyi, tárgyi szerepben
fordul elő, s a személyjel egyértelműen utal rá:
Pisti megbotlott, és elvágódott az úton.
S nem: Pisti megbotlott, és Pisti elvágódott az úton.
- Más esetekben elsősorban személyes névmással helyettesítjük az
ismétlődő főnevet:
Pisti vett tíz kiflit, és megette őket. (Pisti vett tíz kiflit, és megette a kifliket.)
- Az ez mutató névmást hangsúlyos helyzetben használjuk:
Pisti tíz kiflit vett, s ezeket mind megette. (Pisti tíz kiflit vett, s őket/azokat
mind megette.)
- Ha a következő mondat főnevére vagy ezt helyettesítő vonatkozó
névmásra utalunk előre, akkor távolra mutató az névmást
használunk:
Az szóljon hozzá, aki érti. (Ez szóljon hozzá, aki érti.)
- Néha az előző mondat főnevére is az névmás utal, például, ha több
főnév közül a távolabbira utalunk:
Krumplit és húst vett, ezt megsütötte, azt megfőzte a héjában. (A krumplit főzte
meg!)
- Két főnév közül az alanyi helyzetben lévőt törléssel, a másikat
vonatkozó névmással helyettesítjük. A vonatkozó névmás mindig
az utolsó, hozzá legközelebb eső főnévre utal:
A pincér odament a vendéghez, s így szólt… (A pincér szólt.)
A pincér odament a vendéghez, aki így szólt… (A vendég szólt.)
- Három főnév esetén is ezt a szabályt alkalmazzuk:

144
A pincér odahívta a tulajdonost a vendéghez, s így szólt… (A pincér szólt.)
A pincér odahívta a tulajdonost a vendéghez, aki így szólt hozzá… (A vendég
szólt a tulajdonoshoz.)
A tulajdonost úgy tudjuk névmással helyettesíteni, ha megváltoztatjuk a
főnevek sorrendjét:
A pincér odahívta a vendéghez a tulajdonost, aki így szólt hozzá… (A
tulajdonos szólt a vendéghez.)
● Gyakran tévesen használjuk az aki/amely ill. ami/amely névmásokat.
A főnévi vonatkozó névmást (aki, ami) akkor használjuk, ha az
előző mondat főnevét mutató névmás (az) helyettesíti: (Ennek
kérdése: mit?)
Azt tanuld meg, amit föladtam.
Ha a főnevet megneveztük, melléknévi vonatkozó névmással (amely)
fűzünk hozzá újabb megállapítást: (Ennek kérdése: Milyen leckét?
Melyiket?)
Megtanulta a leckét, amelyet föladtam.
Ami névmást használunk akkor is, ha ez a mondat egészére utal:
Jancsi megint elkésett, amin csöppet sem csodálkozom.
A két vonatkozó névmás között ma már stiláris különbség is van: az amely
választékosabb, az ami keresetlenebb. Ez lehet az oka, hogy gyakran stiláris
okokból fölcserélik őket. Az ami helyett használt amely finomkodónak, kissé
modorosnak hat, míg az amely helyett használt ami néha igénytelennek tűnik.

● Igeneves szerkezetek, mellékmondatok

Az igenevek igék, tehát nekik maguknak is lehetnek ugyanolyan
bővítményeik, mint a fent bemutatott főigéknek. Voltaképp mondatot
építenek a mondaton belül, s így nagy szerepük van az árnyalt, bonyolultabb
gondolatok megfogalmazásában:

- Sándor leült az asztalhoz. → Sándor leült az asztalhoz megírni a

végrendeletét. (Sándor végrendeletet ír.)

145
 - Megvette a vadonatúj autót. → Megvette a tegnap összetört
vadonatúj autót.

(A vadonatúj autó tegnap összetörött.)

- Kati vígan táncol. → Kati vígan táncol a fájós lábát húzva maga
után.

(Kati húzza maga után a fájós lábát.)

Ezeket a mondatokat nézve megérthetjük, mekkora információtöbbletet,

mennyivel pontosabb, árnyaltabb beszédet jelent az igeneves szerkezetek
használata, s mennyivel szegényesebb, pontatlanabb volna nélkülük a
mondat.
De az igeneves szerkezetek nagymértékben bonyolulttá, nehézkessé, néha
szinte követhetetlenné is teszik a mondatot:

- Miklós kenyeret eszik. -> Miklós (az édesanyja sütötte kenyeret)

eszi. -> Miklós [a (tegnap megérkezett édesanyja) sütötte kenyeret]
eszi. -> Miklós a {[tegnap megérkezett, (külföldre szakadt édesanyja)]
sütötte kenyeret} eszi. -> Miklós (a búzatábla szélén ülve) {a
[tegnap megérkezett, (külföldre szakadt édesanyja)] sütötte kenyeret} eszi.
-> Miklósnak folyton visszatérő álma volt (a búzatábla
szélén ülve) ├{[a külföldről megérkező (rég elszakadt édesanyja)] sütötte
kenyeret} enni┤.

Nyilvánvaló, hogy ezek a mondatok rosszak, bár nincs bennük szerkezeti

hiba. A mondatnak tehát bizonyos mennyiségi szabályai is vannak, s
ennek egyetlen mércéje: a könnyű érthetőség.
Vegyük észre azt is, hogy nyelvünk éppen az ilyen igeneves és jelzős
szerkezeteknél tűnik nehézkesnek, érthetetlennek. Ennek az is oka, hogy a
magyar nyelv éppen ezek miatt elölről toldalékol. A fenti példákból jól látjuk
ezt: a Miklós kenyeret eszik. mondat szerkezete áttekinthető, és azonnal
megérthető. Ha ebbe a mondatba bele akarom vinni azt a tartalmat is, hogy
édesanyja sütötte a kenyeret, mondatunk még követhető, de máris nehézkes.
Azt azonban már egyértelműen mindenki mondatszörnyetegnek érzi, ha ebbe
az igeneves szerkezetű mondatba még azt az információt is

146
belegyömöszölöm, hogy édesanyja külföldön él, hát még, ha azt is, hogy
mikor érkezett meg. A megoldás az, hogy nem kell mindent egyetlen
mondatban elmondani, erre találták föl azt, hogy beszédünk, a szöveg több
mondatból állhat.
Ez a szabály láncolatos jelzőinkre is vonatkozik: a szalagokkal fölékesített
szép szószerkezet pontosabbá és szemléletessé teszi mondatunkat. A törött
pengéjű ollóval apróra vágott szalagokkal fölékesített viszont már erőltetett,
áttekinthetetlen gubanc, ami nem széppé és szemléletessé teszi beszédünket,
hanem zavarossá és érthetetlenné.

Feladatok

1. Küszöböld ki a mondatokból a szóismétlést!

Pista elment vizsgázni. A tanár jelest adott Pistának.
Pista bemásolta a füzetébe a leckéket, s meg is tanulta a leckéket.
Az almákat kérem, az almák a felső polcon vannak. (A felső polcon körték is
vannak.)
Az almákat kérem, az almák a felső polcon vannak. (Tudom, hogy almáról van
szó, s a felső polcon csak almák vannak.)
Megértek az almáim, s az almáimat mind leszedtem.
Almáim közül sok megérett, s az érett almákat leszedtem.

Megoldás

Pista elment vizsgázni. A tanár jelest adott neki.

Pista bemásolta a füzetébe a leckéket, s meg is tanulta őket.

147
Az almákat kérem, amik a felső polcon vannak.
Azokat kérem, amik a felső polcon vannak.
Megértek az almáim, s mind leszedtem őket.
Almáim közül sok megérett, s ezeket leszedtem.

2. Javítsd ki az alábbi mondatok értelemzavaró hibáit!

Pisti meghúzta Kati copfját, s az fölsikított.
Eltemették a megboldogultat, aki egyfolytában énekelt.
Petőfi elesett Segesvárnál, de a kozákok Szibériába vitték, s Balajthy kiásta
az elesettet.
Petőfi a négyökrös szekéren összeismerkedett Erzsikével, aki erről nyomban
verset írt.
Petőfi összeismerkedett Erzsikével a négyökrös szekéren, aki erről nyomban
verset írt.
Petőfi elszavalta a kispapoknak, amelyet két nappal korábban írt.
Petőfi elszavalta versét öreg édesapjának, akit keserves vándorlása közben
szült.
Ez a frontrendszer északi irányból húzódik a Pireneusi-félszigetre, amely
lassanként elhagyja térségünket.

Megoldás
Pisti meghúzta a copfját Katinak, aki fölsikított.
Eltemették a megboldogultat, aki éltében folyton énekelt.
Petőfi valószínűleg elesett Segesvárnál, de mások szerint a kozákok vitték
magukkal Szibériába, ahol nemrégiben Balajthy kiásatta a költő feltételezett
csontjait.
Petőfi a négyökrös szekéren összeismerkedett Erzsikével, s erről nyomban
verset írt.

148
Petőfi összeismerkedett Erzsikével a négyökrös szekéren, s erről nyomban
verset írt.
Petőfi elszavalta a kispapoknak, amit két nappal korábban írt.
Petőfi elszavalta versét, amit keserves vándorlása közben szült, öreg
édesapjának.
Ez a frontrendszer északi irányból húzódik a Pireneusi-félszigetre, s
lassanként elhagyja térségünket.

3. Javítsd ki az alábbi mondatot!

Miklósnak folyton visszatérő álma volt a búzatábla szélén ülve a külföldről

megérkező édesanyja sütötte kenyeret enni.

Megoldás

Miklósnak folyton visszatérő álma volt, hogy a búzatábla szélén ülve azt a
kenyeret egye, amit a külföldről visszatérő édesanyja sütött.

149
5. témakör: A SZÖVEG

5.1 A SZÖVEG ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ

5.1.1. A szöveg fogalma, jellemzői

● A szöveg: A szöveg a mondatnál magasabb szintű kommunikáció

egysége: teljes, összefüggő, befejezett kommunikációs egység (pl. egy
könyv, egy cikk, egy vers).

● Jellemzői: A szöveget a mondatok véletlenszerű sorozatától a kohézió,

szövegösszetartó erő különbözteti meg. Az alábbi mondatok nem
alkotnak szöveget: Pista tegnap érkezett haza. Indiában árvíz pusztított.
Kétszer kettő négy. Jó reggelt! A következő azonban igen: Súlyos baleset
történt az 5-ös főúton. K. János szabálytalanul előzött gépkocsijával, és
az előzést nem tudta befejezni. Összeütközött a szemben haladó furgonnal.
A balesetben szerencsére senki sem halt meg. Ez a kohézió miatt
tekinthető teljes, egységes szövegnek. A kohéziónak két fajtáját
különböztetjük meg: a lineáris és a globális kohéziót. Lineáris kohézió
érvényesül a 2. és 3. tagmondat között, amennyiben alanyuk közös, s ezt
a harmadik tagmondatban az alany elhagyásával, ill. a puszta
személyjellel fejezzük ki. Ugyancsak hasonlóval találkozunk a 4.
tagmondat esetében, ennek is a 2. tagmondattal van közös alanya.
Globális kohéziót biztosít a tagmondatok időrendes szerkezete, valamint
a baleset szó ismétlése. Ennek tekinthető az is, hogy valamennyi mondat
a közlekedés fogalomköréhez kapcsolódik. Összefüggést teremt a
mondatok téma–réma (Itt: ismert közlés – új közlés.) rendje is. A szöveg
rövidsége miatt a tagmondatok rendszerint rémával kezdődnek. Téma
helyzetbe kerül azonban az utolsó mondat A balesetben álszintagmája.
Globális kohéziót teremtene az esetleges cím is, de az itt elmaradt. Talán
a rovatcím helyettesíti, mint pl. Baleseti hírek vagy Közlekedési hírek.

150
Feladat
Magyarázzátok meg a fenti fogalmak segítségével, hogy miért tekinthető
egységesnek az alábbi Pilinszky-vers:
Négysoros
Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

Megoldás
A szövegben nem találkozunk lineáris kohézióval, sőt egy – a cím – kivételével
globális kohézióval sem. A cím késztet minket arra, hogy mélyebb, rejtett szinten
összefüggést keressünk a rövid, látszólag össze nem függő versmondatok között.

5.1.2. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet

● A szöveg: A szöveg a mondatnál magasabb szintű kommunikáció

egysége: teljes, összefüggő, befejezett kommunikációs egység (pl. egy
könyv, egy cikk, egy vers).

● Szövegösszefüggés: A szöveget a szövegösszefüggés (kohézió)

különbözteti meg a véletlenszerű mondatok halmazától. A szövegnek van
kezdete, közepe és vége. A szövegmondatokat beszerkesztjük a
szövegbe, a szöveget pedig megszerkesztjük a mondatokból.
Beszerkesztés: A-B-C-D-E
Megszerkesztés: A-B-C-D-E

151
● A lineáris kohézió biztosítja a mondatok egymáshoz kapcsolódását, a
globális kohézió pedig a szövegegész összetartozását.

● A beszédhelyzet meghatározza a szöveg tartalmát és megformálását. A

szöveg mindig valamilyen határozott beszédhelyzetben jelenik meg,
amely értelmezi, kiegészíti a szöveg jelentését. Ennek eszköze a deixis.
Ilyen konkrét beszédhelyzet pl. egy balatoni családi beszélgetés vagy egy
érettségi vizsgafelelet. Vegyük az alábbi példamondatot: Tegnap itt
nagyon meleg volt. A tegnap és az itt szó csak a beszédhelyzetből
értelmezhető: pl. 2016. 07. 18-án Szántódon nagyon meleg volt. A dátum
és a hely megjelölése még a meleg szó értelmezésében is segít: mást
értünk a nyár közepén meleg alatt, mint például januárban, és mást
jelentene Fokföldön, sőt még Budapesten is. (Szántódon igazi strandidőt,
míg Budapesten elviselhetetlen hőséget.)

Feladat

Értelmezd az alábbi mondatot!

Nekem ez így most nem lesz jó.

Megoldás

A példa jellegzetes deiktikus szerkezet. A nézőpont a beszélő, őrá vonatkozik

a nekem. A most szintén a beszélő idejét jelöli meg. Az ez és az így a
szövegkörnyezetből egészíthető ki vagy a szituációból: anaforák.

152
5.1.3. A szövegek jellemzőinek megfigyelése, megnevezése,
rendszerezése

Vesd össze, és elemezd az alábbi szövegek jellemzőit!

1. "Figyelem! Sürgősen megkérünk minden házzal rendelkező puhatestűt,
hogy ingatlanát záros határidőn belül hagyja el, az annak külső felszínén
keletkezett, és azóta is folyamatban lévő tűzeset miatt. A károsultakat
folyékony és félig megszilárdult tejipari termékekkel kártalanítjuk,
amelyek együttes mennyisége egyelőre kétnapi fejadagot tesz ki."

2. Csiga-biga, gyere ki!

Ég a házad ideki.
Kapsz tejet, vajat,
Holnapra is marad.

Egy lehetséges megoldás

- Szövegtípus:
1. Hivatalos szöveg 2. Köznapi-művészi
szöveg
- Kommunikációs funkció:
1. Felhívás 2. Felhívás
- Címzett:
1. Általános (Minden…) 2. Konkrét (Csiga-biga)
- Megszólítás:
1. Általános, önöző 2. Tegeződő
- Szerkezet:
1. Erős lineáris kohézió 2. Laza lineáris kohézió

153
Gyakori alárendelés Mellérendelések
- Megformáltság:
1. Kifejtett mondatok 2. Hiányos mondatok,
rejtett alanyok
- Stílus:
1. Hivatalos, szakszerű, személytelen 2. Köznapi,
gyereknyelvi,
kedveskedő

Feladat

Elemezd a fentiek mintájára az alábbi Pilinszky-verset!

Négysoros

Alvó szegek a jéghideg homokban.

Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

Megoldás

A vers mondatai között semmilyen lineáris kohéziós eszköz nem

figyelhető meg. Látszólag összefüggéstelen mondatok halmaza, a közös
cím azonban arra késztet minket, hogy mégis összetartozónak gondoljuk
el őket, vagyis van globális kohézió. Ezt a rejtett metafizikai szinten
tehetjük meg: a szegek Krisztus keresztfájának szögeire utalnak. Az
elhagyatottság szintén a megfeszített mondatára utal: Istenem, Istenem,
mért hagytál el engem. A helyszín azonban a modern nagyváros, s így a
nagyvárosi magányra is asszociál. A 3. mondat önéletrajzi utalás: a költő

154
 első felesége hagyta égve a folyosó villanyát, amikor elhagyta a költőt
(személyes elhagyatottság). A vérontás szakrális szó: egybeköti a
személyes élményt a kereszthalál motívumával.

5.1.4. A címzett szerepe a szöveg megalkotottságában

● A címzettnek a szövegben meghatározó szövegszervező szerepe van.

Deixis funkciót tölt be, s biztosítja a globális kohéziót. Minden szövegre
jellemző a kétpólusúság: a feladó és a címzett nézőpontja. A címzés a
szöveg címét pótolja, s így összefoglalja a szövegbeli szerepeket.
● A feladó a címzettel lehet tegeződő, magázódó, önöző vagy tetszikező
viszonyban. Ez a viszony végighúzódik a szöveg egészén, és függ a
címzetthez való viszonyunktól, de meghatározza a megszólított életkora
is, pl. a gyerekeket tegezni szokás.
● A nyelvtani viszony szerint beszélhetünk a címzetthez E/2., E/3., T/2.,
T/3. vagy T/1. személyben. Ez nem csupán tegeződés vagy magázódás
kérdése, a T/3. személy kifejezhet általános megszólítást is. Ez főképp a
hivatalos kommunikációra jellemző. Ilyen sajátossága a T/1.-nek is lehet,
pl. Oldjuk meg a következő feladatot! Itt a T/1. értelme nem azonos a ti/te
+ én alannyal, hanem sajátos formája a T/2.-nek.
● Ismeretségi szint szerint különböző titulusokat és jelzőket illeszthetünk a
címzett neve elé: Kedves …! Drága …! Tisztelt … úr/asszony! A
megszólítás elhagyása barátságtalan címzés, pl. a határozatok stílusára
jellemző.
● Lényeges ismérv az is, hogy az illetőt keresztnevén, vezetéknevén vagy
teljes nevén szólítjuk-e meg. A keresztnév bizalmas viszonyra utal, míg a
teljes név és a vezetéknév lazább ismeretséget feltételez, s rendszerint
együtt jár az úr/asszony titulussal. A tekintetes, méltóságos, nagyságos
stb. ma már régies nyelvhasználatra utal. A nevet időnként fölcserélhetjük
a feladó és címzett viszonyát jellemző szóval, pl.: Drága barátom!
Hivatalos levelekben szokásos a Tisztelt Cím! rövidítés, amit a fejléc
pontos címzése tesz lehetővé, de ez nem az udvarias megszólítások közé
tartozik.
● Lényeges követelmény, hogy a címzést következetesen alkalmazzuk!

Feladat

155
 Próbáld behatárolni, hogy milyen viszonyban lehetett Berzsenyi az alábbi
címzettekkel, netán az illető személyére is tippelhetsz!

a. Kedves Barátom! b. Kedves Atyám Uram! c. Kedves Komám Uram! d.

Kedves Kisasszony Húgom! e. Nagyérdemű Barátom! f. Nagyfényű Gróf,
Kegyelmes Uram! g. Kedves Susim!

Megoldás

a. Horváth István, írótárs b. Berzsenyi Lajos, édesapja c. Kis János, rokon d.

Dukai Takáts Judit, sógornő e. Kazinczy Ferenc, kritikus és pártfogó f. Gróf
Festetich György, pártfogó g. Dukai Takáts Zsuzsanna, felesége

5.2 A SZÖVEG SZÓBAN ÉS ÍRÁSBAN

5.2.1. A szóbeliség és írásbeliség hatása a szövegformálásra

● Szóbeli műfajok: társalgás, meghívás, köszöntés, kérés, ítélet, előadás,

szónoki beszéd stb.
− A szóbeli műfajok jellemzői: Rendszerint gazdag a visszajelzés
(gesztusnyelv, mimika, felelet, kérdés, értelmező és ellenőrző funkció). A
rögtönzött szöveg jellemző rá. Ennek sajátosságai: kevéssé igényes
szerkezet; laza mondatkapcsolatok; hiátusok; ismétlések, töltelékszók,
nyelvi panelek. De például a szónoki beszéd megtervezett, erre többnyire
az írott szöveg tulajdonságai jellemzők; de gyakoribbak az egyszerű
mondatok, vagy az összetett mondatok közül az áttekinthető

156
 körmondatok. Gyakoribb a modalitás is: szónoki kérdés, felkiáltás,
megszólítás; valamint az alakzatok használata: ellentét, ismétlés stb.
● Írásbeli műfajok: feljegyzés, levél, dolgozat, önéletrajz, kérvény,
hirdetés, értekezés, novella, a sajtóműfajok: karcolat, hír, tudósítás,
interjú stb.
− Az írásbeli műfajok jellemzői: A kézírás sokat elárul az alkotó
személyiségéről. A gépi írás, ami jelenleg terjedőben van, mindent a
stílusra bíz: mindnyájunknak van egyéni stílusa: közeli ismerősök
szövegét olvasva az illető hangját is hallhatjuk. Az írott szöveg javítható,
ezért a félresikerült mondatok nem maradnak benne, hanem kitörlődnek.
Kevesebb a szóismétlés, nincsenek töltelékszavak, kerekebbek és
bonyolultabbak a mondatok. Általában a stílus és a szerkezet igényesebb.
Ugyanakkor nincs közvetlen visszajelzés, hiányzik a nonverbális
kommunikáció; a visszajelzéseket is az alkotónak kell elképzelnie.
● A chatelés mint írásbeli beszélgetés: A chatelés átmenetet képez a
szóbeli és írásbeli szövegek között. A kommunikáció szempontjából a
vevőnek állandó visszacsatolási lehetősége van, ugyanakkor a
testbeszédre nincs lehetőség. Ezt bizonyos ikonokkal helyettesítik:
emoticonok, szívecske, kérdőjel stb. Nagy szerep jut benne a
rövidítéseknek, stílusa pedig általában pongyola.

Feladat

Jellemezd az alábbi szóbeli szöveget, majd próbáld meg lefordítani írott

formára!

Tegnap vagy mikor egy mandró megbütykölte a hogyhívjákék micsodáját,

úgyhogy egészen ööö olyan izé lett, mint az a kütyü. Most miért vagy már
megint ideges, apu?

Megoldás

Tegnap, vagy a napokban egy ember megjavította X. Y-ék gépét, úgyhogy

egészen olyan lett, mint az a másik gép. (A szöveg lényege a töltelékszók
használata a konkrét szavak helyett, így ez csak egy lehetséges megoldás, s
másképpen is megoldható a feladat.)

157
5.2.2. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei (Érettségi
portál 2016)

A téma, a szándék, a közölni kívánt valóság, a beszélő(k), író(k), illetve a

hallgató(k), olvasó(k) igényeit különbözőképpen elégítik ki az írott és a szóbeli
szövegek. Sajátos megjelenési, visszajelzési, szerkesztésbeli, mondatszerkesztési,
műfaji jellegzetességeik alapján jól elkülöníthetők egymástól.

A szóbeli és írásos szövegek eltérő jegyei

Szempontok Élőszó Írott szöveg

Különbséget „Verba volant…” „…scripta manent.”

megfogalmazó (A szó elszáll…) (…az írás megmarad.)
közmondás

Kiváltott benyomás Akusztikai (időbeli) Vizuális (térbeli) benyomás: látom.

benyomás: hallom.

Hatóköre Időben múlandó, Időben, térben kevésbé korlátozott,

pillanatnyi. századokat átél.

A hallgató A hallgató azonnal A visszajelzésnek csak korlátozott

visszajelzési reagálhat, sokféle lehetőségei vannak. (késleltetett)
lehetőségei lehetőség van.

A szöveg alkotása Gyors gondolkodást Időt enged a gondolkodásra.

igényel.

A szöveg Gazdag Korlátozottabb: nonverbális és zenei

kifejezőeszközeinek kifejezőeszközökben: elemeknek alig jut szerep, helyette
köre verbális, nonverbális írásjelek.
és zenei elemek
együtt vannak jelen.

Nyelvi Spontánabb Tudatosabb (igényesebb)

megformálása (igénytelenebb)

158
 A szöveg Lazább, Szabályosabb, megformáltabb
szerkesztése szabálytalanabb

Mondatszerkesztés Hiányos mondatok Teljes mondatok túlsúlya

túlsúlya

Egyéb nyelvi Nyelvi panelek, Előfordul(hat) irodalmi vagy

eszközök töltelékszavak, szakszavak használata is. Csiszolt
közhelyek használata mondatok, alárendelések, arányosság
előfordul. Gyakoriak
a mellérendelések.

Szövegfajtái beszélgetés, vita, tanulmány, cikk, hivatalos levél,

interjú, megbeszélés, magánlevél, napló, emlékirat, kritika,
előadás, felszólalás, esszé
rádiós stb.

Az élőszó és az írás szerepe a nyelvben

Lényegesen többet beszélünk, mint írunk. A nyelvi norma azonban

írásban magasabb szinten érvényesül, mint szóban, ezért célszerű és
ajánlott az írásos szövegek tanulmányozása. Az írásos forma maradandó
voltánál fogva alkalmas a nyelvi hagyomány őrzésére. A nyelvi
változások élőszóban kezdődnek. A helyes és szükséges változások idővel
az írott nyelvben is elfogadottá válnak. Beszéd és írás tehát
kölcsönhatásban van egymással.

Forrás: kidolgozott érettségi tételek | Érettségi

Feladat

Elemezd az alábbi szöveget a táblázat szerint!

159
 A fehérre koptatott farmernadrágos gumigolyó odaugrott az Adidas
cipőshöz:
- Ki dumál itt parkolóhelyről, nekem te ne lökd a süketet, vagy zsernyák
vagy, vagy mi? Szegény maszektaxisnak is csak élnie kell valamiből, és
aztán, ha elbaltázza a dolgot, nem hullik neki a zsozsó, vagy azt irigyled?

Megoldás: Az írott szöveg szóbeli párbeszédet utánoz, ezért az

egyszerűség kedvéért csak a beszélő szavait vegyük alapul, s tekintsük
élőszónak!

A szóbeli közlés mulandósága miatt a beszélő erkölcsi felelőtlenséget

enged meg magának. A szóbeli közlés gyors gondolkodást igényel, emiatt
a nyelvi szerkezetek erősen lazák és hiányosak, pl. nincsenek megfelelően
tagolva, mindent összemos két mondatba. A szóhasználat is igénytelen,
sőt durva. A tegeződő stílus is szemtelen modorra vall.

5.2.3. Szövegek alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó

közlésformák néhány egyszerűbb műfajában

Tájékoztató közlésformák: A tájékoztató közlésformák elsődlegesen a

sajtóműfajokban jelennek meg.
● hír (Legyen friss, közérdekű, fontos, tömör, tartalmazzon információt!)
● közlemény (közérdekű információt tartalmazó üzenet)
● tudósítás (pontos, tárgyilagos, tényszerű)
● interjú (Az információk párbeszédes formában hangzanak el.)
● riport (A megtörtént esemény leírásában több résztvevő is megszólal, az
interjúnál összetettebb.)

160
● recenzió: ismertetés (pl. könyv, folyóirat) véleményformálás nélkül.
Recenzió: Ismertetést közöl valamely könyvről, folyóiratról, filmről,
színdarabról, koncertről, kulturális eseményről. Tárgyilagos hangvétel
jellemzi, de célja a figyelemfelhívás. Meg kell ragadnia az ismertetett mű
lényeges tartalmi és formai vonásait. Egy példa:
Ez a verseskötet a szerző lírai naplóját tartalmazza, élete mélypontjától (1995)
kezdődően a kilábalásig (2007). Békés családi életét egy kétségbeejtő
szerelem dúlta fel, amelyet ebben a formában írt ki magából. Magát a
történetet Új Werther című levélregényében írta meg, ott elolvasható. Itt nem
a történeten, hanem ennek lírai vetületén van a hangsúly. Ennyiben
élményköltészet. Többségük neoklasszicista stílusú; formájukra leginkább a
szabad jambusok jellemzők, de akadnak egészen szabad versek és kötött rímes
darabok is. Posztmodern vonás az intertextualitás gyakori jelenléte:
leggyakrabban Ovidiust és Petrarcát zsákmányolgatja, de akad József Attila
és Upanisádok idézet is, nem is beszélve a Lírai glosszákról, ahol a versek
egy-egy kedvenc idézetéről szólnak. A szerző vallomását idézve: „Ha valami
el nem hagyott ezekben a nehéz esztendőkben, az a Jézusba vetett hit és
reménység: Szeretnék én már lélek lenni / Eltűnni innen, elsietni, / Súlytalan
lábam mázsás nyomokban / Lépkedni kimért metrumodban, / Haragjuk csövét
versedre töltve, / Szíved dobogni mindörökre.” (Anna című verseskötetének
recenziója – Libri katalógusa)

Érvelő közlésmód műfajai:

● esszé
● kritika
● glossza
● tanulmány
● monográfia stb.

Tanulmány: Valamely tudományos kérdésről készült elemző, részletező

írásmű a szakirodalom köréből. Lépései: anyaggyűjtés, elővázlat készítése,
elrendezés, kidolgozás. Példaképpen egy vázlatot mutatunk be.

A boldogságfilozófia összeomlása a Lilla-ciklus záró darabjában

1. Watteau és Csokonai boldogságfilozófiájának gyökerei

161
● Watteau önarcképének megdöbbentő melankóliája
● További képzőművészeti példák a rokokó boldogságfilozófiáján átütő
melankóliára
● Boldogságfilozófia és rokokó ars poetica Csokonainál (Főúri mulatságok
és Csokonai rokokója – Dorottya; Lilla-élmény és rokokó dalok;
Klasszikus példák: Anakreón, Háfíz - tanulmányok az anakreontikához;
a boldogságfilozófia mögött meghúzódó válság felismerése a kései
művekben)
2. A Lilla-ciklus keletkezése és felépítése (A Júlia-élmény és Himfy mint
példakép)
● A Vajda Júliával folytatott kapcsolat rövid ismertetője
● Kísérlet a Lilla-versek kronológiájának bemutatására
● Himfy hatása a ciklusépítésre: a kötet utólagos kompozíciójának
tudatossága
● Miért került a kötet végére ez a vers?
3. A bimetrikus vers Csokonai versformái között
● A magyar verstanok születése: klasszikus triász, Ráday, Földi
● Csokonai versformáinak áttekintése
● A verszene mint értékteremtő tényező a kötetben
● Miért a bimetrikus versek a szebbek?
4. Apró díszek a rokokó művészetben és irodalomban
● Apró díszek a rokokó használati tárgyain és egyéb díszítőművészetében
● Apró díszek a rokokó költészetben
● Mitológiai képek a rokokó művészetben és a nagy istenek válsága
5. Apró díszek Csokonai A Reményhez című versében
● A vers képeinek számbavétele
● A vers ellentétező szerkezete nem töri meg a képek egységét
● Spes istennő és Csokonai verse
6. A „virágos stíluson” átütő melankólia
● Csokonai elégiái és az érzés őszinteségének kérdésessége
● A melankólia keresése más verseiben
● A verszárlat egybecsengése elégiáival

Meggyőző közlésfajták: A retorikai művek. Együttesen használják az

érzelmi és észérveket. Céljuk a hallgatóság meggyőzése a szónok által
képviselt álláspontról.
● prédikáció
● védő- és vádbeszéd
● politikai beszédek
● nekrológok

162
A nekrológ: Az elhunytat megsirató, érdemeit bemutató beszédmű.
Szándéka, hogy növelje az elhunyt jó hírét, megőrizze emlékezetét.
Példaképpen Kölcsey Kazinczy sírja felett mondott nekrológjából idézek:
„A végzet akará ezt így! és valóban ritka szép és jó kezdődött és
tenyészett valaha előrement áldozatok nélkül. Kenyér után indúl a
sokaság, magányos hasznokat vadász, s azt, ami az egészet érdekli,
ami lelket táplál, nemzeti erőt fejt, s gyümölcsei csak jövendőben
érnek meg, gyűlöli. Atyáinkat hosszú zsibbadás lankasztá; volt idő,
mikor bűnösen feledének mindent, ami őket a porból, hova hullának,
felemelheté vala. Nehány kevésnek mellében támadt a gondolat: a
haza veszélyben forgó nyelvét ragadni meg, ezt felvirágoztatni, ezt
erőre hozni; s erejével rázni fel az álomba süllyedt népet, hogy lásson
és érezzen. De a nép őket nem hallgatá; de a népnek ereje nem volt
őreájok fel, s a jövőbe kipillantani; s így elhagyatva futák meg a
pályát, különködőknek tartattak, s kinevettetének; mert nem akarák
követni a bölcseséget, mely egyedűl a jelenlét hasznairól
gondoskodik. Ily környűlmények közt lépett fel, ily környűlmények
közt küzdött a mi Kazinczynk is; nem haszon nélkül a nemzetre, nem
nyom nélkül a jövő korra nézve; de fájdalmul önmagának.”
Vitázó közlésformák: Párbeszédes formájú szóbeli vagy írásbeli
beszédművek. Céljuk a vitapartner érveinek, álláspontjának megcáfolása és
saját álláspontjuk bizonyítása. Műfajai:
● filozófiai dialógus
● bíróság előtti vita a peres felek között
● tudományos vita
● köznapi vita
A vitának minden esetben kulturáltan kell lezajlania, tilos az ellenfél
sértegetése és a személyeskedés.
Filozófiai dialógus: Eredetileg szóbeli műfaj volt, és Szókratész teremtette
meg. Írott példái Platón dialógusaiban maradtak fenn. Szókratész módszere a
bábáskodás, ami azt jelenti, hogy nem tanítani akar a bifláztatás értelmében,
hanem a bennünk rejlő tudást akarja napvilágra segíteni. Részei: a bennünk
élő előítéletek, tévedések cáfolata kérdezősködés által (irónia), a rávezetés és
a következtetések útján való kifejtés. Példaképpen Platón Lakoma című
művének részletét idézzük:
„- Könnyen – felelte ő. – Mert mondd csak: ugye valamennyi istent
boldognak és szépnek tartod? Vagy volna bátorságod bármelyik
istenről azt állítani, hogy nem szép és nem boldog?

163
 - Zeuszra, dehogyis! – mondtam.
- S nem azokat tartod-e boldognak, akik minden jóság és szépség
birtokában vannak?
- De igen.
- Erószról viszont elismered, hogy a jó és a szép hiányában
vágyakozik azok után, amiknek híjával van.
- Elismerem.
- Hogyan lehetne hát isten, ha nincs része a szépben és jóban?
- Sehogy sem, úgy látszik.
- No, látod – mondta -, hogy te sem tartod Erószt istennek?”

Feladat

Állapítsd meg az alábbi szöveg típusát, és emeld ki néhány jellegzetességét!

Kölcsey kritikai tanulmányai irodalomkritikánk legszebb darabjai.

Fölvillantják a kort, annak szellemi mozgalmait, harcait, a küzdő személyek
oldaláról megvilágítva. Berzsenyi közismert sértődése, tragikus költői sorsa
Kölcsey szemszögéből kap világítást. Az emlékbeszédben a recenzens
megvallja, mik voltak azok az irodalompolitikai okok, amik a Berzsenyi elleni
támadásra sarkallták. Igen, Kölcsey kritikája történelmi példázat arra, hogy
aki politikai indítékból az emberi-morális érdeket félreteszi: az utókor előtt
kell felelnie. Ma már aligha vallja valaki, hogy Kölcsey félrehallásai mögött
ne szándékos bántó szándék lappangott volna. A sértődékeny költő jól érezte
ki belőlük a tövist. De azt se tagadhatja senki, hogy Kölcsey elemzése remek
ítész műve: nála remekebb, tömörebb kritikai látleletet azóta sem készített
senki Berzsenyi lírájáról.

Megoldás

164
 A szöveg a Libri katalógusának könyvismertetője. A könyv témáját a Kölcsey
kritikai tanulmányai kifejezés összegezi. A Berzsenyi-kritika előtérbe állítása
az olvasók figyelmének felkeltésére szolgál. Kiderül, hogy a híres, sokat
vitatott kritika mellett Kölcsey nekrológját is tartalmazza a könyv. A vitában
állást is foglal a recenzens.

5.2.4. A szövegfonetika helyes használata (hangsúly, hanglejtés,

hangerő, szünet, beszédtempó)

● Mondatfonetikai eszközök: Minthogy hangképző szerveink

segítségével, hangjelzések útján társalgunk, beszédfonetikai
eszközeink is fontos tényezői beszédünknek. Ezek a következők:
hangsúly, hanglejtés, szünet, hangerő, beszédtempó, hangterjedelem,
hangszín. Közülük az utóbbi négynek nincs jelentés-megkülönböztető
szerepe. Ezek emóciós szerepűek: a kiabálás indulatot jelez, a motyogás
gátlásosságot, szorongást, félénkséget. A hadarás és vontatott beszéd
inkább vérmérsékletet: felpörgött, kapkodó vagy nyugodt, flegmatikus
kedélyt. A hangterjedelem részben egyéni mérleg, részben indulatot
takar: izgatott nőnek sipító hangja van, a nyugodt férfi duruzsolva,
egyhangúan beszél.
Az első háromnak azonban fontos szerepe van a jelentés szempontjából.

● Szünet: Beszédünket szünetek segítségével tagoljuk. Szünettel a

különböző szövegszinteken találkozunk, s terjedelmük is ezek arányában
növekedik: magasabb szinteken hosszabb szünetet használunk tagolás
céljából: szóköz, szintagmák közötti szünet, mondatzáró szünet,
magasabb szintű szünetek: bekezdés, fejezet, könyv stb. A mondaton
belüli szüneteket függőleges vonalakkal így jelölhetjük:
//Hervad már/ ligetünk// s díszei/ hullanak.//

165
 (A szavak közötti igen rövid szüneteket nem jelöltük meg külön
vonalakkal, mert ezeket a szóköz egyértelműen jelzi. A szimpla vonal a
szószerkezetek közötti, a dupla vonal a mondatok, tagmondatok közötti
szüneteket jelöli.)

● Hangsúly: A hangsúly minden nyelvben fontos része a beszédnek,

nélkülük a mondat nem értelmezhető. Ez is különböző szinteken jelenik
meg:
– szóhangsúly: A magyarban mindig a szavak első szótagja
hangsúlyos. De nem minden nyelvben van ez így: más nyelvek az
utolsó szótagot hangsúlyozzák, a latinban pedig inkább az utolsó
előtti szótag szokott hangsúlyt kapni. Így hangsúlyozzuk a szavakat:
emlékezetnek.
– szakaszhangsúly (verstanban: szólamhangsúly): Ez kb. a
szintagmákra vonatkozó hangsúlyszabályokat fedi. A szakaszhangsúly nem külön
valami a szóhangsúlytól, hanem erősebb nyomatékú szóhangsúly. A
szakaszhangsúly általában a szintagma első szavára esik, pl. jelzős szerkezetekben
a jelzőt kell hangsúlyozni, nem a jelzett szót:
tarlott bokrai, nem pedig: tarlott bokrai, és nem is: tarlott bokrai
A névelő, névutó, kötőszó azonban mindig hangsúlytalan:
és a füzes ernyein
A névelő hangsúlyozása még akkor is hiba, ha ezzel valami jelentéstöbbletet
akarunk kifejezni, mert megbontja a magyar nyelv hangsúlyrendjét. Ne
mondjuk tehát így, abban az értelemben, hogy csak egy kabátom van:
a kabátom, hanem mondjuk magyarul: az egyetlen kabátom!
Néha az alapszabálytól való eltérés a kiemelés eszköze:
Oh gyakran a szívnek édes ösztöneit
S tárgyaihoz vonzó rózsaköteleit…
Itt a két tárgyként szereplő szó mellérendelő kapcsolata okozta a jelzett szóra
átcsúszó hangsúlyt.
● mondathangsúly: (Vigyázat, az állítmányt a réma értelmében
használjuk!) A mondathangsúly sem külön dolog, hanem a mondaton
belüli erősebb szakaszhangsúly. Minden egyszerű mondatban
egyetlen mondathangsúly van, s ami ezt viseli, az a mondat
állítmánya. (Kivétel persze a halmozott állítmány.)

166
 Hollószárnyaival/ lebegett/ a zordon Enyészet.
Illetve:
Mélység és magasság visszhangozák/ azt.

● A hanglejtés és a mondat
Beszédünknek sajátos dallama van. Ez sok mindentől függ: részben
érzelmeink kifejezője, részben azonban jelentést hordoz. Láttuk, hogy a
mondat fonetikai eszközei elsődlegesen az állítmányhoz igazodnak. Pusztán
a hanglejtés megváltoztatása állító mondatból kérdő mondatot csinálhat. A
dallam nyelvenként is különböző: vannak dallamosabb nyelvek.
A magyar nyelv hanglejtése elsődlegesen eső-ereszkedő, vagyis a mondat
elejét ejtjük magasabb hangfekvésben, s a vége felé folyamatosan ereszkedik
a hangmagasság, előbb gyorsan, aztán lassabban. Elemzéskor három
hangfekvést szoktunk kijelölni: felsőt, középsőt és alsót. Tehát az alapvető
magyar mondatdallam ilyen:
Felső hangfekvés: Itt lenn
Középső hangfekvés: ringattam én
Alsó hangfekvés: ölemben őt.
A kijelentő mondat alapformája az eső-ereszkedő hanglejtés. Csúcsa az
állítmányi rész első szótagja:
Felső hangfekvés: régi
Középső hangfekvés: Pista a autóval
Alsó hangfekvés: ment
el.
Az eső-ereszkedő hanglejtésforma kérdő mondataink többségére is
vonatkozik. Ennek csúcsán – kérdő mondatról lévén szó – a kérdő
mondatrész áll.
Felső hangfekvés: Melyik autóval
Középső hangfekvés: ment el
Alsó hangfekvés: Pista?

167
Kivételt képeznek a kérdőszó nélküli eldöntendő kérdő mondatok, ahol a
kérdő jelleget egyedül a hanglejtés fejezi ki. Ezeknek a dallamformája
emelkedő-eső.
Felső hangfekvés: a lec-
Középső hangfekvés: írtad két?
Alsó hangfekvés: Meg-
Összetett mondatokban a vesszőnél középen lebegtetjük a hangunkat, nem
visszük le a legalsó hangfekvésbe. Súlyos hiba azonban fölkapni a hangot,
vagyis ereszkedő-szökő hanglejtést használni.
Felső hanglejtés: gettünk,
Középső hanglejtés: arról beszél-mi lesz velünk
Alsó hanglejtés: Pistával
holnap.
Helyesen:
Felső hanglejtés: arról mi lesz
Középső hanglejtés: Pistával beszélgettünk, velünk
Alsó hangfekvés:
holnap.

Feladat

Állapítsd meg a mondatok fajtáit és igazságértéküket, jelöld meg a jellegzetes

kifejezőeszközöket, és határozd meg a mondatok hanglejtését!

- Ne nézz bolondnak!
- Idegeneknek belépni tilos!
- Nem szabad kinyitni a tűzcsapot.
- Melyik vonattal érkezel?
- Megjött-e már a Jancsi?

168
- Megjött a Jancsi?
- Bárcsak ne ma érkezne meg!
- Kérd föl Katit táncolni!
- Katit kérd föl táncolni!

Megoldás

- Ne nézz bolondnak! Tiltó mondat. Kifejezőeszközei a ne tiltószó, a felszólító

módú igealak és a felkiáltójel. Eső-ereszkedő hanglejtés.
- Idegeneknek belépni tilos! Állító formájú tiltómondat. A tiltást a tilos szó
fejezi ki. Egyéb kifejezőeszköze a felkiáltójel. A mondathangsúlyt a tilos szó
kapja meg, és egyben ezt ejtjük felső hangfekvésben. Az előtte álló
mondatrészek középső hangfekvésben lebegnek.
- Nem szabad kinyitni a tűzcsapot. Tagadó kijelentő mondat. A tiltó mondattól
a pont különbözteti meg. Kifejezőeszköze a tagadószó. Hanglejtése eső-
ereszkedő.
- Melyik vonattal érkezel? Kiegészítendő kérdőmondat. Kifejezőeszköze a
kérdőnévmás és a kérdőjel. Eső-ereszkedő hanglejtésű.
- Megjött-e már a Jancsi? Eldöntendő kérőmondat. Kifejezőeszköze az -e
kérdőszócska és a kérdőjel. Eső-ereszkedő hanglejtés jellemzi.
- Megjött a Jancsi? Eldöntendő kérdőmondat. Kifejezőeszköze a kérdőjel. A
kijelentő mondattól szóban az emelkedő-eső hanglejtés különbözteti meg.
- Bárcsak ne ma érkezne meg! Óhajtó, tagadó mondat. Kifejezőeszköze a
bárcsak indulatszó, a ne tiltószó, a feltételes módú ige és a felkiáltójel. A
hangsúly és a felső hangfekvés a tiltószóra esik.
- Kérd föl Katit táncolni! Állító felszólító mondat. Kifejezőeszköze a
felszólító igemód és a felkiáltójel. A hangsúly az igére esik, eső-ereszkedő
hanglejtésű.
- Katit kérd föl táncolni! Állító felszólító mondat. A hangsúly itt a tárgyra
esik, ez kapja a felső hangfekvést. Eső-ereszkedő hanglejtés.

169
5.3 A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS JELENTÉSE

5.3.1. A szöveg és a mondat viszonya

A szöveg a mondatnál magasabb szintű kommunikációs egység, amit

mondatokból szerkesztünk összefüggő, lezárt egésszé. A mondatokat
beszerkesztjük a szövegbe, a szöveget pedig megszerkesztjük a
mondatokból, ilyen módon:
a-b-c-d-e, illetve: a-b-c-d-e.

A szövegmondatok összetartozását a szövegösszetartó erő, a kohézió

biztosítja. A kohéziónak két fajtája van. A lineáris kohézió kapcsolja
egymáshoz az egymást követő mondatokat, a globális kohézió pedig a
szöveg egészének összetartozását biztosítja.
Mondatok egymás utáni véletlenszerű sorozata még nem alkot szöveget.

Összefüggéstelen mondatok véletlen halmaza:

A piros labda elgurult. Szép nyári idő van ma. A

nagypapa elesett az utcán. Az ólom nehezebb a víznél.
Kétszer kettő: négy.

Összefüggő szöveg:

170
 Jancsi és Pisti a téren labdáztak. A labdájuk kigurult az
utcára. Jancsi utánaszaladt, s egy arra jövő autó
majdnem elütötte.

Feladatok

1. Elemezd a második példát abból a szempontból, hogy mi teremti meg

benne a szövegösszefüggést, kohéziót!

Megoldás

- A szöveg időrendben szerveződik.

- Jancsi az 1., 3., 4. tagmondatban is szerepel. (A 4. tagmondatban a
tárgyas igerag utal rá.)
- A labda szó ismétlődik az 1. és 2. mondatban.
- A 4. tagmondatot és kötőszó fűzi a 3.-hoz.

2. Rendezd sorrendbe, összefüggő szöveggé az összekevert mondatokat!

1. Ezt ti is kipróbálhatjátok. 2. Az ólom nehezebb a víznél. 3. Le fog

merülni. 4. Tehát, ha beledobom a vízbe.

Megoldás

2.-4.-3.-1.

171
5.3.2. A különféle szövegek felépítése, egységei

Példaképp vegyünk egy elbeszélő, egy leíró és egy értekező szöveget!

Elbeszélő szöveg
● Szerveződése időbeli.
● Fontos tényezője az elbeszélő, aki a maga szemszögéből mondja
el a történetet, ő áll a fókuszban.
● A történetnek szereplői vannak, akik az önálló mondatokban
ismétlődnek, s ezáltal rendet teremtenek az elbeszélésben.
● A mondatok történetté rendeződnek.

1. példa: Tegnap egy ember haladt keresztül a mezőn. Hirtelen

fekete felhők gyülekeztek. Az égen villám cikázott végig, s
mennydörgés csattant. Az ember egy közeli fa alá
menekült az eső elől. A fába belecsapott egy villám. Az
emberből csak egy elszenesedett oszlop maradt.

Leíró szöveg
● Szerveződése térbeli.
● Fontos tényezője a leíró, aki a maga perspektívájából szemléli a
bemutatott tárgyat.
● A mondatokbeli tárgyak képpé rendeződnek.
● A leírás kompozíciója többféle lehet: pl. az egésztől halad a
részletek felé, vagy a részletektől az egész felé.

2. példa: A kép két vitorlást ábrázol. A hajók szinte betöltik a képet.

Mindkettőnek dupla fehér vitorlája van. Az egyik hajótest
sötétbarna, a másik fehér. Éjszaka van, az ég kékes
sötétszürke, s a víz szintén. Elöl a vízben a vitorlák
tükröződnek.

172
Értekező szöveg
● Szerveződése logikai.
● A szövegalkotó rendszerint személytelenségbe burkolózik.
● A „szereplők” itt is ismétlődnek, vagy alá-fölérendeltségi, ok-
okozati stb. viszonyban állnak.
● A mondatok logikai sorba rendeződnek.

3. példa: Jókai és hőseinek a morálja egyben valami esztétikai

mércéjű úri erkölcs: kifinomult arisztokratái nem tartják
elegáns viselkedésükhöz méltónak az alantas
cselekedeteket. Az arany emberben ez a problémamentes,
egyértelmű etikai rend összeomlik: az ember
bonyolultnak, kiismerhetetlennek, labirintusszerűnek
találja a valóságot, amelyben a legszebb és legjobb
szándékú lélek is tévelyeg, s lépten-nyomon tetten éri
bűnös magát.

Feladat

Elemezd a példákat a fentebb megadott szempontok szerint!

Megoldás

A) Szövegszerveződés: 1. Időrendes események. 2. Térbeli rend: előtér –

háttér. 3. Logikai rend: elsődlegesen ellentét.
B) A szövegalkotó: 1. Az elbeszélő ideje: tegnap. 2. A leíró perspektívája:
elöl. 3. A szövegalkotó személytelen, nem jelenik meg.
C) Szereplők: 1. egy ember és a vihar 2. két vitorlás 3. Jókai hősei, az
ember.
D) Mondatrend: 1. történet 2. előtér, háttér; egész hajó, részletek 3. a két
összetett mondat között ellentét, az 1/1.-2. tagmondat között kifejtő, a
2/1.-2. között kifejtő, a 3.-4. között ok-okozati összefüggés van.

173
5.3.3. Szövegméret, megjelenés

Szövegméret: Műfajonként különbözik. Példaként vegyünk egy lírai verset,

egy regényt és egy értekezést!

● Lírai vers: Terjedelme általában rövid, maximum kb. 100 sor.

Műfajonként is van eltérés: az epigramma és a dal rövidebb, az elégia,
óda és episztola hosszabb. A dal ideális mérete kb. a szonettnek
megfelelő, azaz 14 sor, amiben még megőrizhető az egyetlen hangulat,
érzés, hullámzás nélkül. Az epigramma ennél is rövidebb, gyakran csak
2-4 sor. Leghosszabb az episztola, ez ideálisan levél hosszúságú, és egyik
tárgyról a másikra csapong, s így részekre szakad. Az óda nagy
lélegzetvétele miatt terjedelmesebb a dalnál, de még egységes tárgyú.
Példa: Petrarca: Ti szerencsés füvek… (dal). Shelley: Óda a nyugati
szélhez (óda).

● Regény: Terjedelmét az ábrázolt hős/hősök életsorsa határozza meg. A

kisregény rendszerint a főhős életének egy szakaszát mutatja be. A
nagyregény teljes sorsot ábrázolhat, sok mellékszereplővel.
Legterjedelmesebbek a családregények, amelyek több generáció sorsát
követik nyomon. Példa: Hoffmann: Az arany virágcserép (kisregény),
Balzac: Goriot apó (nagyregény), Galsworthy: A Forsyte Saga
(családregény).

● Értekezés: Itt is a műfajoktól függ a terjedelem, növekvő sorrendben:

tanulmány, monográfia, összefoglaló mű. A tanulmány rendszerint
folyóiratban jelenik meg, a monográfia egy könyvben, az összefoglaló mű
többnyire többkötetes. Példa: Németh László: A tagoló vers (tanulmány),
Horváth János: Petőfi Sándor (monográfia), A magyar irodalom
története, Akadémiai Kiadó, 1964 (összefoglaló mű).

Megjelenés

174
● Lírai vers: Önállótlanul: folyóiratban, verses kötetben, antológiában. A
vers külső megjelenése humoros modern definíciója szerint: az az
irodalmi szöveg, amely nem ér ki a lap szélére. Komolyabb definíció
szerint: az a lírai stílusú szöveg, amelynek zenei ritmusa van. Ezt a zenei
formát követi a megjelenése is: gyakran strófákra tagolódik, és sorai
arányos hosszúságúak.

● Regény: Önálló könyv formájában, de néha folytatásokban, folyóiratban,

magazinban jelenik meg. Külsejére jellemző, hogy fejezetekre tagolódik.
A fejezetek önálló címet kaphatnak, de modern regényekben ez gyakran
elmarad, és számozással vagy egyszerű sorközökkel jelölik. A folytatásos
regény fejezetenként lát napvilágot.

● Tanulmány: A rövid tanulmány folyóiratokban jelenik meg, a

monográfia és az összefoglaló mű önálló könyvben/könyvekben.
Jellegzetessége a jegyzetanyag és az irodalomjegyzék, amit dőlt betűkkel,
internetes felületen aláhúzott kék betűkkel jelölnek.

Szépirodalmi művekhez gyakran kapcsolódik művészi grafika (újabban

ritkán!), a tanulmányokhoz pedig ábra, táblázat.

Feladat

Gyűjtsd össze az általad olvasott tanulmányokat, szerző, cím, kiadó, évszám

vagy forrás megjelölésével!

Megoldás

Pl.: Illyés Gyula: Petőfi Sándor. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1975.

magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/.../petofi/illyes.htm

175
5.3.4. A szövegkohézió, a témaháló és a cím

● A szöveg egysége és a szövegkohézió: A szöveg egységét biztosító erőt

kohéziónak nevezzük. Ez egyfelől az egymás utáni mondatok
összekapcsolását jelenti. (Nyaklánchoz hasonlítva: az első mondat
láncszeméhez hozzákapcsoljuk a másodikat, ehhez a harmadikat és így
tovább.) Ezt hívjuk lineáris kohéziónak. Másrészt pedig a
szövegegésznek tartalmi összetartozását, vagyis azt, hogy valamiképpen
a szöveg egésze egy dologról szól (egyetlen láncot alkot, s a mondatok
mind ennek a szemei). Ez a globális kohézió. Egyértelmű azonban, hogy
minél magasabb szövegszintre lépünk, annál inkább a globális kohéziós
eszközök dominálnak, vagyis magasabb szinteken már nincsenek
nyelvtani kapcsolatok. Így:

tagmondat  összetett mondat  bekezdés  magasabb

szövegegységek
erős kohézió  laza kohézió
határozott lineáris és globális kohézió  csak globális kohézió

A globális kohézió az az összetartó erő, ami a szöveg mondatainak

jelentésbeli egységéből fakad. Fő eszközei: az ismétlés, a szinonimák, a
cím és a kompozíció egyéb jelentésszintű tartalmi-logikai kapcsolatai.

Példa:

Vannak népek, amelyek idegenkednek a tolltól; vannak viszont,

amelyek valósággal mániákusai a fogalmazásnak. Ezeket becsüljük.
Minden jó mondat egy csiszolás azon, amivé az emberiség válhat. (A
hatásos rossz mondat: karcolás.) A jó mondat természetesen nem
más, mint egy jó gondolat megcáfolhatatlannak tetsző,
telitalálatszerű előadása. A jó mondat így örök nevelő.
Magam sem tudom, mikor olvastam, tán még diákfővel – azt
hiszem, Shawtól – ezt a mondatot: A hazug büntetése nem az, hogy

176
 nem hisznek neki, hanem az, hogy ő nem hisz másoknak. Nem
voltam hazudó természet, de ez a mondat úgy megdermesztett, s
ugyanakkor úgy megnevettetett – azaz valahol mégiscsak úgy telibe
talált –, hogy nevelt rajtam annyit, mint egy gimnáziumi tankönyv.
(Illyés Gyula: Anyanyelvünk.)

● Kulcsszók: A szövegrészletben több szó ismétlődik. Ezek a visszatérő

szavak jelzik a szöveg főbb kulcsfogalmait, s a legtöbbször ismételt
szavak az elsődleges kulcsszók. Az ismételt szavak mélyebben vésődnek
be emlékezetünkbe, s maguk köré rendezik a szöveg többi elemét is.
Ismétlődő szavaink: mondat=6 (jó mondat=3, hatásos rossz mondat=1),
nevel=2, hisz=2.
Az ismétlés azonban itt is gyakran szinonimák formájában
történik. A szinonimák megválasztásának nagy szerepe van a pontos,
árnyalt beszédben, de gyakran éppen a jelentésárnyalatuk az, ami
lényegtelen, s inkább az azonos jelentésük kerül előtérbe. A mondat
szinonimái: toll, fogalmazás; egyéb szinonimák: jó mondat = jó gondolat;
hatásos rossz mondat  ld. hazug, tankönyv; nem hisz = hazug; népek =
emberiség; megcáfolhatatlan = telitalálatszerű. *(Csak a fontosabb
ismétléseket emeltük ki!)
A logikai viszonyok közül az ellentét dominál a szövegben.
Ellentétes értelmű szavak: jó mondat, jó gondolat  rossz mondat; nevel,
megcáfolhatatlan, telitalálatszerű  hazug, nem hisz; csiszolás 
karcolás.

A kulcsszók a szövegnek az ismétlések, szinonimák, mondaton belüli

szerep által legkiemeltebb szavai.

● Témahálózat: Témahálózat alatt a szöveg mondatainak hálózatát,

rendszerét értjük. A szövegnek általában nem egyetlen témája van,
hanem folytonosan változó témahálózata, s ezek jelölik ki a szöveg
gondolatmenetét.

● Témahálózat és szövegszerkesztés: Világos gondolatmenetű szövegnek

rendszerint jól fölvázolható, áttekinthető témahálózat felel meg. A

177
témákat kiemelve megkapjuk a szöveg gondolatmenetét, gondolati
vázlatát. Gyakorlott írók, előadók ezekből szoktak maguknak vázlatot
készíteni. Nézzünk egy példát:

Kisebb terjedelmű szövegemlékeinket kézzel írott magyar nyelvű

könyvek követik. Sajnos az első, eredeti kódexek elvesztek, néhánynak
azonban fennmaradt a másolata. A legrégibb teljesen magyar nyelvű
könyv, a Jókai-kódex is ilyen másolat. Eredetijét 1372 és 1400 között
írhatták, és erről csak jóval később, 1448 táján másolta le egy
budavári kolostorban élő cseribarát kódexünket. Az eredeti kézirat
elveszett. A másolat is csak csonkán (81 levél) maradt ránk…
Az Assisi Szent Ferenc életéről és legendáiról szóló könyv egy
latin nyelvű ferences gyűjtemény egyes részeinek fordítása. Ezért
emlékünket régebben „Ferenc-legenda” néven is emlegették.
A kódex felfedezője, Ehrenfeld Adolf véletlenül, még
diákkorában jutott a könyv birtokába. Toldi Ferenc 1852-ben
foglalkozott a kódex nyelvtörténeti és irodalomtörténeti
jelentőségével, és tulajdonosáról Ehrenfeld-kódexnek nevezte el.
1925-ben a magyar állam egy londoni árverésen megvette, és akkor
Jókai Mór születésének százéves fordulója emlékére a Jókai-kódex
nevet kapta.
Nyelvemlékünket jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár
Kézirattárában őrzik.

A rövid, ismertető célú szöveg megadja a legfontosabb tudnivalókat a

könyvről. Szerkezeti vázlata így adható meg:

1. bekezdés: Magyar nyelvű szövegemlékek – (kisebb szövegek)

– kódexek – eredeti kódexek
– Jókai-kódex – eredeti – másolat
2. bekezdés: a könyv tartalma
3. bekezdés: a kódex felfedezése
4. bekezdés: lelőhelye

178
● A cím: Nem beszéltünk még a globális kohézió egyik legfontosabb
eszközéről, a címről. A cím a szöveg tulajdonneve. Rendszerint a szöveg
témáját jelöli meg.
– Az összefoglaló cím a szövegegész témáját igyekszik megjelölni
(Oidipusz Kolónoszban; Történelem érettségi témavázlatok)
– A reklámcím a szöveget áruként címkézi meg, s a piaci termékekhez
hasonlóan mintegy márkanevet, árucímkét ad neki. Célja a
figyelemfelhívás és kedvcsinálás a vásárláshoz, s nem mindig fejezi ki a
szöveg valóságos tartalmát, sőt néha szándékosan félrevezető (Vesztegzár
a Grand Hotelben; A Da Vinci-kód).

Stílusa szerint lehet a cím egy-két szavas (pl. Az arany ember; Hamlet),
de lehet hosszabb, akár egész mondatos is (Drágám, a kölykök
összementek; Az istenek a fejükre estek stb.).

Címet nemcsak a szövegegésznek, hanem a kisebb szövegrészeknek,

fejezeteknek is adhatunk (fejezetcím). Tankönyvekben, jogi és
szakszövegekben a bekezdések elé is tehetünk címet. A szöveg
témaszerkezetét cím helyett tipográfiai kiemeléssel is fölfedhetjük
(rejtett cím).

Feladat

Vázold föl az ömlesztett szöveg témahálózatát!

Mondatfajtáknak a mondatok tartalom szerinti öt csoportját nevezzük:

kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó. A kijelentő mondat
egyszerű megállapítást, ítéletet tartalmaz. Kifejezőeszköze a kijelentő
módú ige és az eső-ereszkedő hanglejtésforma, írásban pedig a pont.
Jancsi olvas. A kérdő mondat vagy az állítmány igazságtartalmára kérdez
rá, vagy az ige valamely bővítményére. Az előbbit eldöntendő kérdő
mondatnak nevezzük, az utóbbit kiegészítendőnek. Írásban kérdőjellel
zárjuk. Eljönnél hozzánk? – eldöntendő; Mikor jössz el hozzánk? –

179
 kiegészítendő. A kiegészítendő kérdő mondatban kérdő névmást
használunk, az eldöntendőben -e kérdőszócskát vagy emelkedő-eső
hanglejtést. A felkiáltó mondat indulatot, erős érzelmeket fejez ki.
Gyakoriak benne az indulatszók, s dallama egészen szeszélyes és
szélsőséges lehet. Írásjele a felkiáltójel. Tyű, de gyönyörű! Felszólító
mondatainkkal cselekvésre szeretnénk késztetni valakit. Ezt szerényebben
vagy erőszakosabban tehetjük: kérés, felszólítás, parancs, tiltás. Jellemző
igemódja a felszólító mód. Írásjele a felkiáltójel. Gyere gyorsan! Az
óhajtó mondat vágyainkat, kívánságainkat fejezi ki. Jellemző igemódja a
feltételes mód, s gyakori eszköze a bár, bárcsak, vajha indulatszó, esetleg
módosítószók is. Írásjele a felkiáltójel. Bárcsak meglátogatna!

Megoldás
Mondatfajták – kijelentő mondat – kérdő mondat – kiegészítendő kérdő
mondat – eldöntendő – felkiáltó mondat – felszólító mondataink – óhajtó
mondat

5.3.5. Bekezdés, tömb, szakasz

● Bekezdés
A bekezdés a mondat fölötti szövegegység. Bekezdésen belül erősebb a
mondatokat összetartó kohézió, míg a bekezdések között lazább a kapcsolat.
Akkor nyitunk új bekezdést, ha új gondolatsort kezdünk új témával. Az új
bekezdés jele, hogy első mondatát beljebb kezdjük. Jogi szövegekben a
bekezdéseket betűjelekkel látják el.
● Tömb
Tömb alatt az informatika azt a szövegtagolást érti, amely az automatikus
címadásban együttesen jelenik meg. Ezekre a tömbökre a tartalomjegyzékben
rákereshetünk, és könnyen föllapozhatjuk a tömböt. A tömböket jelölhetjük
számozással, betűjelekkel, címekkel és megfelelő tördeléssel. Ha a tömböket
külön-külön mentjük el, az is lehetséges, hogy ezeket külön is nyissuk meg a
tartalomjegyzékből.
● Szakasz
A Word programban lehetőség van bizonyos, akár több bekezdésnyi
szövegegységek elkülönítésére. Ezeket a szakaszokat beljebb írjuk, beljebb
állítva a margót. A szakaszokkal akár hasábokat is kialakíthatunk.

180
Feladat

1. Tördeld bekezdésekre az előző tétel példaszövegét! A bekezdések témáinak

jelölésére adj rejtett címet is a bekezdéseknek!
2. Számítógépen próbáld a bekezdéseket külön-külön elmenteni, és készíts
róla tartalomjegyzéket!

Megoldás: 1. feladat
Mondatfajtáknak a mondatok tartalom szerinti öt csoportját nevezzük:
kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó.
A kijelentő mondat egyszerű megállapítást, ítéletet tartalmaz.
Kifejezőeszköze a kijelentő módú ige és az eső-ereszkedő hanglejtésforma,
írásban pedig a pont. Jancsi olvas.
A kérdő mondat vagy az állítmány igazságtartalmára kérdez rá, vagy az ige
valamely bővítményére. Az előbbit eldöntendő kérdő mondatnak nevezzük,
az utóbbit kiegészítendőnek. Írásban kérdőjellel zárjuk. Eljönnél hozzánk?
eldöntendő; Mikor jössz el hozzánk? – kiegészítendő. A kiegészítendő kérdő
mondatban kérdő névmást használunk, az eldöntendőben -e kérdőszócskát
vagy emelkedő-eső hanglejtést.
A felkiáltó mondat indulatot, erős érzelmeket fejez ki. Gyakoriak benne az
indulatszók, s dallama egészen szeszélyes és szélsőséges lehet. Írásjele a
felkiáltójel. Tyű, de gyönyörű!
Felszólító mondatainkkal cselekvésre szeretnénk késztetni valakit. Ezt
szerényebben vagy erőszakosabban tehetjük: kérés, felszólítás, parancs, tiltás.
Jellemző igemódja a felszólító mód. Írásjele a felkiáltójel. Gyere gyorsan!
Az óhajtó mondat vágyainkat, kívánságainkat fejezi ki. Jellemző igemódja a
feltételes mód, s gyakori eszköze a bár, bárcsak, vajha indulatszó, esetleg
módosítószók is. Írásjele a felkiáltójel. Bárcsak meglátogatna!

181
5.4 SZÖVEGÉRTELMEZÉS

5.4.1. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és

stratégiák

(Tóth Beatrix: A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata; Steklács

János: Olvasási stratégiák, szövegértő olvasás)

● Szövegértés, szövegfeldolgozás
Az elmúlt évtizedekben megváltozott az olvasás fogalma, elsősorban a
kognitív tudományok hatására. A behaviorista elméletben a betűfelismerés
és a szójelentés állt a középpontban, egyfajta dekódolási készség megléte. Ez
napjainkra egyféle kulturális analfabetizmushoz vezetett. A kognitív
tudományok szerint az olvasás feladó és vevő kölcsönös együttműködése: az
olvasó hipotéziseket állít fel a szöveg várható folytatásával kapcsolatban,
következtetéseket von le, ideiglenes jelentéseket tételez fel, s szükség esetén
korrigál, problémákat old meg, pl. megpróbálja kitalálni az ismeretlen szó
jelentését a szövegkörnyezetből stb.
● Olvasási típusok
Más módon szerezzük meg az információkat egy tankönyv leckéjéből, egy
versből, egy menetrendből, egy újságból vagy egy internetes áruház
honlapjáról. Az olvasás módja tehát függ az olvasási céltól. Eszerint a
következő olvasási típusokról beszélhetünk:
● áttekintés: pl. áttekintjük egy újság tartalmát
● átfutás: pl. átfutjuk az internetes áruház honlapját
● részletes olvasás: pl. versolvasás
● korrektúraolvasás: pl. a tanár dolgozatjavítása
● beleolvasás: pl. könyvesboltban könyvet választunk

Olvasási stratégiák

Keen – Zimmermann szerint a legjobb stratégia:

● előzetes tudás aktiválása;
● az információk rangsorolása;
● a szöveg és a szerző kérdezése;

182
 ● különböző érzékszervi képek előhívása;
● következtetés levonása;
● újra elmondás vagy szintetizálás;
● javító stratégiák használata.

Feladat

Próbáld értelmezni és megtanulni az alábbi leckét!

A marketing
A reklám a marketing része. Mindkettőnél cél egy bizonyos termék vagy
szolgáltatás eladása, a fogyasztásra ösztönzés. Míg azonban a reklámnál egy
üzenetet juttatnak el a fogyasztóhoz („válaszd ezt”), a marketing magát a
terméket próbálja vonzóbbá, jobban eladhatóvá tenni. Idetartozik a termék
csomagolásának terve, az árkalkuláció, a márka, a termék helyének
megválasztása a boltban, az akciók. Ezen korábbi terjesztési módok mellett a
2010-es évektől kezdve egyre jelentősebb az internet közösségi terein
megjelenő reklámhordozók és terjesztési módszerek szerepe. A Facebook,
Instagram, YouTube, TikTok, Prezi stb. lehetőséget biztosít arra, hogy az
internet közösségi tereit használók hatalmas közösséggel osszák meg az
általuk készített fényképeket, videókat, írásokat, animációkat stb. Ez az
úgynevezett "grassroot" kiadás (publishing) világa. Manapság már arra is van
példa, hogy nagyjátékfilm a hivatalos bemutatóját közvetlenül követően
megjelenik a YouTube-on, lehetőséget adva bárkinek az ingyenes
megnézésre. A reklámot gyakran nevezik marketingkommunikációnak.
Internethasználatunk során gyakran kapunk reklám jellegű e-maileket
(levélszemét vagy spam). Talán a legagresszívabbak a beugró reklámok,
amik akadályozzák az internet zökkenőmentes használatát. Ezek tiltott
reklámozási módok.

Megoldás

Mi a reklám és a marketing közötti összefüggés? Mi az azonos és mi a

különböző bennük? Mi minden tartozik a marketinghez? Hogyan változott
meg a marketing az internet hatására? Mit jelentenek a következő nevek:
Facebook, Instagram, YouTube, TikTok, Prezi? Mik érhetők el ezeken az
oldalakon? Mi az, hogy grassroot? Grassroot=publishing. Mi a publishing? A
publishing a YouTube-on. Reklám=marketingkommunikáció. Mi a spam? A
spam és a beugró reklámok.

183
5.4.2. A téma értelmezése mindennapi, ismeretterjesztő és
szépirodalmi szövegekben

Mindennapi szöveg: Adj kifejező címet az alábbi szövegnek! Értelmezd pár

sorban a párbeszéd témáját!

A fehérre koptatott farmernadrágos gumigolyó odaugrott az Adidas

cipőshöz:
- Ki dumál itt parkolóhelyről, nekem te ne lökd a süketet, vagy
zsernyák vagy, vagy mi? Szegény maszektaxisnak is csak élnie kell
valamiből, s aztán, ha elbaltázza a dolgot, nem hullik neki a zsozsó,
vagy azt irigyled?

Megoldás

Cím: Budapesti parkolás vagy A maszektaxis vagy Vigyázat, maszektaxis

Téma: Harc a parkolóhelyért Budapesten.

Ismeretterjesztő szöveg: Adj témamegjelölő címet az alábbi szövegnek!

Jelöld meg bekezdésenként is az altémákat!

Kisebb terjedelmű szövegemlékeinket kézzel írott magyar nyelvű

könyvek követik. Sajnos, az első, eredeti kódexek elvesztek, néhánynak
azonban fennmaradt a másolata. A legrégibb teljesen magyar nyelvű
könyv, a Jókai-kódex is ilyen másolat. Eredetijét 1372 és 1400 között
írhatták, és erről csak jóval később, 1448 táján másolta le egy
budavári kolostorban élő cseribarát kódexünket. Az eredeti kézirat
elveszett. A másolat is csak csonkán (81 levél) maradt ránk…
184
 Az Assisi Szent Ferenc életéről és legendáiról szóló könyv egy
latin nyelvű ferences gyűjtemény egyes részeinek fordítása. Ezért
emlékünket régebben „Ferenc-legenda” néven is emlegették.
A kódex felfedezője, Ehrenfeld Adolf véletlenül, még diákkorában
jutott a könyv birtokába. Toldi Ferenc 1852-ben foglalkozott a kódex
nyelvtörténeti és irodalomtörténeti jelentőségével, és tulajdonosáról
Ehrenfeld-kódexnek nevezte el. 1925-ben a magyar állam egy londoni
árverésen megvette, és akkor Jókai Mór születésének százéves
fordulója emlékére a Jókai-kódex nevet kapta.
Nyelvemlékünket jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár
Kézirattárában őrzik.

Megoldás

Szövegcím: A Jókai-kódex
1. bekezdés: A Jókai-kódex helye szövegemlékeink között
2. bekezdés: A kódex tartalma
3. bekezdés: A kódex felfedezése
4. bekezdés: A kódex lelőhelye

Szépirodalmi szöveg: Adj kifejező címet az alábbi szövegnek, amellyel

megjelölöd a mögöttes jelentést!
Ahol ezek az óriás darázsfészkek függnek alá a fákról, ahol a
sárgarigó hallatja a pagonyban hívogató füttyét, ott gyümölcsnek
kell lenni.
Tímár megindult a rigófütty után.
S amint keresztülvergődött a tüskés galagonya- és
vörösgyűrűbozóton, amik hegyes tőreikkel összevissza szurkálták
ruháin keresztül, egyszerre a bámulattól megigézve állt meg.
Amit maga előtt látott, az a paradicsom volt.
Megoldás

185
 A megtalált paradicsom vagy A visszanyert paradicsom vagy A
paradicsomban

5.4.3. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek szerepe a szöveg

értelmezésében

● Beszédfonetikai eszközök: Hangszín, hangterjedelem, hangerő,

beszédtempó, szünet, hangsúly, hanglejtés. Azt szoktuk mondani, hogy
a mondatjelentés szempontjából csak az utóbbi háromnak van
jelentősége. Ez nem teljesen így van a szövegfonetika esetében. Például
nagy szerepe van a szöveg hatása szempontjából annak, hogy milyen
beszédtempóban hangzik el a szöveg: a lassú, vontatott szöveg unalmat
szül, akárcsak a monoton hangterjedelem. A túlzottan halk hangerő
egyenesen az érthetőség gátja lehet, ahogy a hadaró beszédtempó is. A
sipítozó vagy ordítozó előadás pedig kellemetlen benyomást szül, míg
egy szép bariton hangszín magában is már kellemes. Ezeket többnyire
írásjellel nem jelöljük, csak a hangos megszólaltatásban jelennek meg. De
van kivétel: a párbeszédes szövegben a gondolatjelek a sorok elején
más-más beszédfonetikát jeleznek. Nem mindegy például, hogy egy
szövegrészt női vagy férfi hangon képzelünk-e el, vagy akár az, hogy
kolerikus vagy flegmatikus szereplő hangjára van-e írva a szöveg.
● Hangsúly, hanglejtés: Ezeket írásban is jelöljük, pl. felkiáltójelek,
kérdőjelek formájában. Fontos eszközei ezek a szöveg retorizáltságának
és változatosságának, élénkítésének. Szónoki vagy művészi szövegben
gyakoribbak, míg pl. a tudósító vagy értekező szövegekben többnyire
ponttal zárjuk a mondatokat. A stílussal is összefüggésben vannak, pl. a
romantika inkább kedveli a felkiáltó és kérdő (szónoki kérdés, költői
kérdés) mondatokat, mint pl. a reneszánsz vagy a modern stílusok. Nem
mindegy az sem, hogy egy mondat mennyire összetett vagy rövid.
Példaként említhetjük a barokk körmondatot vagy a romantikus
tirádát. Ezekben a sok vessző mellet pontosvesszővel és kettősponttal
is találkozunk, amik rendet teremtenek a sok tagmondat között. A
realizmus és a naturalizmus viszont a rövid mondatokat kedveli.

186
 Avantgárd találmány a központozás elhagyása. Ez rendszerint a verszene
hangsúlyozására szolgál, az értelmi hanglejtéssel, töredezettséggel
szemben. Nézzünk erre egy példát Apollinaire-től:

Búcsú

Letéptem ezt a hangaszálat

Már tudhatod az ősz halott
E földön többé sose látlak
Ó idő szaga hangaszálak
És várlak téged tudhatod

● Szünet: A szöveg tagolásának legfontosabb eszközei makroszinten. A

mondatfonetikában szünetet tartunk a szavak, szintagmák, tagmondatok,
mondatok határán, mégpedig az egészen rövid szünettől a hosszabb
szünet felé haladva. Ezeknél is terjedelmesebb szünettel tagoljuk a
szöveget bekezdésekre, fejezetekre stb. Megkönnyíti a szöveg
befogadását, ha rövidek a bekezdések és a fejezetek, sőt a fejezetcímek is
ezt szolgálják. Itt a betűtípusoknak is szerepük van: nagyobb és félkövér
betűvel szokás kiemelni a fejezetcímeket, s előttük, utánuk sorközt
tartunk, ami hosszabb szünetet jelöl. Legnagyobb és legvastagabb
betűtípussal és szünettel a szövegegész címét szokás jelölni. A szöveg
előtt és után elvileg akár végtelen hosszúságú szünet is állhat. Nem
bizonyos, hogy elolvassuk vagy újraolvassuk a szöveget.

Feladat
Hasonlítsd össze a szövegfonetikai eszközök és írásjelek tekintetében Jókai
Mór Az arany ember, illetve Esterházy Péter Függő című regényét!

Megoldás
Jókai regénye erősen tagolt, sok fejezetre, illetve könyvre oszlik, s ezeknek
címük is van. A fejezeteken belül is tagolt és élénk a szöveg (hosszabb-
rövidebb bekezdések, párbeszédek stb.). Esterházy regénye az írásjelek
tekintetében egyetlen mondat, ami megnehezíti az olvasást, s arra kényszeríti
az olvasót, hogy maga teremtsen valamiféle tagolt rendet a szövegben.

187
 Megjegyzendő, hogy maga Esterházy sem tagadta, hogy helyenként
mondatzáró írásjelek helyett használta a tagmondatok közötti írásjeleket.

5.5 AZ INTERTEXTUALITÁS

5.5.1. A szövegköztiség, intertextualitás jelenségeinek értelmezése

irodalmi és nem irodalmi szövegekben

● Az intertextualitás

Magyarul szövegköztiség. Két szöveg közötti összefüggés. Leginkább a

szépirodalmi szövegekben használatos stíluseszköz. A befogadó szöveget
nevezzük intertextusnak, a megidézett szöveget pedig archetextusnak. A
tudatos költői megidézés az evokáció (előhívás, megidézés). A motívumok
idegen szövegből, környezetből való átvétele az embléma. Általános
intertextualitás az idegen szerzőtől való idézés; intratextualitás az
önidézés, amikor a szerző saját korábbi szövegét idézi meg (pl. Jónás imája
utal a Jónás könyvére).

● Az intertextualitás stílushatása: Az intertextualitás mindig a teljes

archetextust idézi fel, ezáltal a költői sűrítés páratlan eszköze. Pl. a fent
említett Babits-mű címe fölidézi a teljes Jónás könyvét: Jónás
menekülését küldetése elől, majd prófétai kiállását és vágyát, hogy az Úr
eszköze lehessen. A két mű között folyamatos vibrálást hoz létre.

Az intertextualitás egy irodalmi szövegben: Varsányi József: Szomorú

tiszafák

188
Szomorú tiszafák mély árnya alatt Ovidius: Átváltozások, a szerelmi
vágy megidézése

zölden mohos fatörzsre ülsz

s nézel magad elé:
haza sose kerülsz.
Itt repkény kúszik a hosszú törzsre,
ott kéreg alatt dobogó szívet érzel,
Ovidius i.m.: Egy nimfa halandó
ifjúba szeret bele, akit kérésére fává
változtatnak az istenek, a nimfa pedig
köréje fonódik szerelmes vággyal.
Apolló szeret bele Daphnéba, akit
babérfává változtatnak az istenek.
Apolló még a fa kérgét is vággyal
öleli.

s „Szeret. Nem szeret…” A szerelmesek babonás játékáról van

szó.
- dobálod szét a babért. Utalás a fenti történetre: a babér a
költészet jelképévé vált.

Ha árny jön erre, s szólsz:

„Még valamennyire én vagyok én, I.m.: Cadmus meggondolatlanságból

önmagát átkozta meg, s az istenek
fogd a kezem!”
kígyóvá változtatták. Ezek segélykérő
utolsó szavai hitveséhez,
Harmóniához.

Majd mond az árny: Harmónia válasza a kígyóvá változott

Cadmushoz.
„Előbb vetkezz ki e szörnyű
alakból!”

Hát ne szólj,
vagy mondd, mit a koldus:

„Most már akkor se ennék, ha Utalás az Upanisádok koldusára, az ő

adnának!” elkeseredett szavaira, ami után az
emberek dúsan ellátják élelemmel. A
remény motívuma.

189
 Az intertextualitás nem irodalmi szövegben
Értelmezd az alábbi köszönést!
…csak Vitaynak rosszcakát!

Feladat

Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd című verséből idézünk. Értékeld, hogyan

használja a költő az intertextualitás eszközét!

Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Megoldás

Kosztolányi szövege az ómagyar nyelvemléket idézi (inertextualitás). Ezzel

felidézi a teljes szöveget és ennek felfogását, szemléletét, majd vitába száll
vele. A közös halandóság nem nyújt vigaszt a megismételhetetlen személy
elvesztésére.

5.6 A SZÖVEGTÍPUSOK

5.6.1. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati

színterek szerint

190
 ● Szövegtípusok a megjelenés szerint: szóbeli, írott, elektronikus
szövegek. A nyomtatott szövegek megjelenése lehet egyszeri vagy
rendszeres (periodikák). Az elektronikus szövegeké lehet: egyszeri,
állandó vagy megújuló.

● Szövegtípusok műfajok szerint: szóbeli szövegek: társalgás, meghívás,

köszöntés, kérés, felelet, előadás, szónoki beszéd stb. Írott szövegek:
feljegyzés, levél, dolgozat, önéletrajz, kérvény, hirdetés, értekezés,
novella stb. Elektronikus szövegek: hírek, Facebook-bejegyzések,
blogok, e-mail, honlapok stb.

● Szövegtípusok a nyelvhasználati színterek szerint: mindennapi (pl.

vicc, levél, falfirka), közéleti (pl. felszólalás, hozzászólás, vita), hivatalos
(pl. kérvény, rendelet, határozat), egyházi (pl. prédikáció, zsoltár),
tudományos (pl. előadás, értekezés), sajtóban és médiában megjelenő (pl.
hirdetés, riport, híradó), szépirodalmi (pl. lírai vers, regény, dráma) stb.

5.6.2. Digitális és hagyományos, folyamatos és nem folyamatos

szövegek

Hagyományos szöveg: Folyamatos, nyelvileg kidolgozott szöveg. Van

eleje és vége, így befejezett egészet alkot. Gyakran címe is van. Számtalan
műfaja szerint változó a szöveg terjedelme, formája és tartalma, az
újsághírtől a többkötetes regényig. Formája szerint lehet párbeszédes vagy
elbeszélő jellegű, illetve a kettőt kombináló. Olvasata időbeli, időrendes.
Digitális szöveg: Lehet folyamatos vagy nem folyamatos. Folyamatos
például egy internetre feltöltött cikk vagy szépirodalmi mű. A webshopok
szerkezete nem folyamatos és időrendes, hanem térbeli elrendezésű. A
webáruház felületére lépve rendszerint több opció közül választhatunk:
megnyitjuk a termékkínálatot, tájékozódunk a cégről, a kapcsolatokat
tekintjük meg stb. A termékek keresése több szempontból lehetséges:
kereshetünk árkategóriák szerint, gyártók szerint vagy a terméktípusok
szerint, illetve ezeket kombinálva. A termékek elrendezése is többféle
lehet: például árkategóriák szerint csökkenő vagy növekvő elrendezésű, a
megjelenés, gyártás éve szerinti vagy népszerűség szerinti. Az utóbbira

191
példa a Libri toplistája. A terméket kiválasztva tájékozódhatunk annak
fontosabb adatairól, megtekinthetjük a képét, vásárlói értékeléseket
olvashatunk, illetve bővebb termékleírásra kattinthatunk. Ez utóbbiak rövid
folyamatos szövegek.
Alapvetően folyamatos szövegeket találunk a MEK felületén, illetve a
Wikipédián is. Ez utóbbi azonban lehetőséget kínál a folyamatos olvasás
megszakítására egy-egy hivatkozás, utalás megnyitásával.
Nyilvános, mindenki számára nyitott felület pl. a Facebook. Ezen
többnyire rövid megszólalások, hozzászólások találhatók, s így alapvetően
párbeszédes szerkezetű. Emotikonokkal szöveg nélkül is kifejezhetjük
tetszésünket vagy nem tetszésünket.

Feladat

Gyűjtsd össze azokat az internetes felületeket, amiket leggyakrabban

látogatsz meg!

5.6.3. A legjellegzetesebb közlésmódok: a beszélt nyelvi társalgási és az

írott monologikus szövegek

● Beszélt nyelvi társalgási szöveg

Rendszerint párbeszédes, dialogikus szöveg. A beszélő és a hallgató
perspektívájához igazodik, s nagyfokú benne a közös nyelv és a közös valóság
szerepe. (Pl. az Együtt vagytok-e még? kérdésben kettejük korábbi
beszélgetését vagy élményét idézi föl a beszélő. – bennfoglalás) A szöveg
gyakran töredezett, s erősen hiányos szerkezetű. Mondják is, hogy a jóbarátok
fél szóból is megértik egymást. A beszélő és hallgató viszonyát az ismeretség
foka, az életkor és társadalmi előírások szabályozzák, pl. az udvariassági
szabályok. Erkölcsiségünk ebben nyilvánul meg legteljesebben és
legtermészetesebben. A társalgás stílusa és tartalma ugyanakkor nagy
változatosságot mutat. Másképp társalgunk egy boltban, egy baráti
beszélgetésben vagy egy szomszédunkkal a buszmegállóban. A tegeződéstől
az önözésig változó a megszólítás is. A köszönést is bonyolult szabályok
irányítják. A nyelvi szöveget nonverbális jelek kísérik, és állandó a
visszacsatolás lehetősége.
● Írott monologikus szövegek

192
 Műfajai: levél, feljegyzés, tudósítás, védőbeszéd, prédikáció stb. Az írott
szöveg rendszerint kidolgozottabb a szóbeli társalgásnál, ugyanakkor
hiányzik belőle a közvetlenség. Jellemzően egyirányú kommunikáció, nincs
is mindig megszólítottja. Ennek ellenére ez is kétpólusú: egyszerre veszi
figyelembe a beszélő és a megcélzott olvasó/olvasók nézőpontját és
elvárásait. A visszacsatolás csak késéssel lehetséges. Hiányzik a nyelvi
közlést kísérő nonverbális kommunikáció. A stílusra a kerek mondatok
jellemzők, s nagyfokú a mondatok kifejtettsége. Tartalomtól és címzettől,
illetve a feladó és vevő viszonyától függően ez is nagy változatosságot mutat,
amit társadalmi szabályok, pl. illemszabályok, függőségi viszonyok stb.
határoznak meg.

Feladat

Fordítsd le beszélt társalgási szövegre az alábbi írott monologikus szöveget!

Egyszer egy vándor érkezett egy hídhoz. A híd azonban sorompóval volt
elzárva. A vándor előhívta a híd őrét, és megkérte, hogy eressze át. Ő azonban
nem akarta átereszteni, mondván, hogy a híd rossz állapotban van, s félő,
hogy leszakad. A vándor azonban addig fogadkozott, hogy megjavítja a hidat,
ha véletlenül le találna szakadni, hogy a híd őre végül is áteresztette.

Megoldás
- Itthon vagy-e hidasmester?
- Itthon vagyok, csak most jöttem.
- Eressz által a hidadon!
- Nem eresztlek, mert leszakad.
- Ha leszakad, megragasztjuk?
- Mivel tudnád megragasztni?
- Úri gyönggyel, gyöngyvirággal.
- Hol vennéd az úri gyöngyöt?
- Isten adná szent markából.
- Jöjj átol, jöjj átol, te szép aranyifjú!

5.6.4. Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok: mindennapi,

közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi

193
● Szövegtípusok a nyelvhasználati színterek szerint: mindennapi (pl.
vicc, levél, falfirka), közéleti (pl. felszólalás, hozzászólás, vita), hivatalos
(pl. kérvény, rendelet, határozat), egyházi (pl. prédikáció, zsoltár),
tudományos (pl. előadás, értekezés), sajtóban és médiában megjelenő (pl.
hirdetés, riport, híradó), szépirodalmi (pl. lírai vers, regény, dráma) stb.
Ld. 5.6.1.!

● A mindennapi szövegek jellemzői

A mindennapi szöveg a lehető legváltozatosabb, mind megjelenési formáját,
mind műfaját, mind stílusát tekintve. Nagymértékben függ a beszélőtől is,
annak nyelvhasználati képességeitől, pl. vannak szűkszavú, és vannak
bőbeszédű emberek. Lehet monologikus, dialogikus vagy polilogikus. A
monologikus forma az írott szövegre jellemző, pl. levél. Dialogikus szöveg
például, amikor beszámolsz édesanyádnak az iskolában történtekről.
Harmadik személy megjelenésekor megváltozik a szöveg jellege, pl.
bizalmasból átvált udvarias társalgási stílusba. Polilogikus szöveg például egy
csoportos beszélgetés is. A mindennapi szövegnek rendszerint nincs címe,
címként a megszólítás szolgál, vagyis címzettje van.
● A közéleti szöveg jellemzői
Meghatározója a beszédhelyzet, vagyis fórum. Más lesz a beszéd jellege egy
vizsgafeleletben vagy egy ünnepi alkalomkor, és megint más egy bírósági
tárgyaláson. Az ünnepi beszédek sajnos gyakran élnek közhelyekkel, amit
elsősorban az évente ismétlődő alkalmak számlájára írhatunk. A közéleti
szöveg jellemzője a monologikus forma, ami még a vitában is sokszor
megjelenik, pl. egy parlamenti vitában a hozzászólások összefüggő
monologikus szöveget alkotnak, és a beszéd átadása szervezetten történik.
Fontos tényező itt is a megszólítás, pl. Tisztelt ház! Kedves tanulók!
● A hivatalos szöveg jellemzői
A hivatalos érintkezés mindig személytelen és önöző jellegű. Lehet nyilvános,
pl. egy törvényhatározat megjelenése a közlönyben vagy személyre szóló, pl.
egy meghívó valamilyen hivatalos alkalomra. Formájára az írott forma
jellemző, bár napjainkban az elektronikus forma is terjedőben van. Címként
gyakran a műfaj szerepel, esetleg kiegészítve a konkrét tárggyal, pl. Pályázati
felhívás vagy A Magyar Írószövetség versíró pályázata.
● A tudományos szöveg jellemzői
A tudományos szöveget is meghatározza a fórum: szólhat szélesebb, nem
szakmai közönségnek (ismeretterjesztő irodalom) vagy szűkebb szakmai
körnek (szakszöveg). Tudományáganként is igen eltérőek, más lesz egy
matematikai vagy kémiai, és más egy irodalomtudományi vagy

194
 történelemtudományi szöveg jellege. A tudományos szövegnek is jellemzője
a személytelenség, továbbá az értekező stílus. Fontos tartozéka a
témamegjelölő cím.
● A sajtó- és médiaszövegek jellemzői
Érdemes szétválasztani a kettőt: a sajtószöveg jellemzője az írásos forma, míg
a médiaműfajokra a beszélt, illetve a komplex szöveges-képi megjelenítés
jellemző. Általában mindkettő széles közönséghez szól, ezért kerüli a
szakzsargonokat, és könnyebb érthetőségre törekszik. Jellemző az is, hogy
melyik társadalmi réteget szólítja meg (műveltségi szint, életkor stb. szerint).
Nyelvhasználatára többnyire a választékos köznyelv jellemző.
● A szépirodalmi szövegek jellemzői
Műnemenként érdemes elkülöníteni. Eszerint beszélünk lírai, epikus és
drámai szövegekről. Műforma szerint lehet verses vagy prózai. Arisztotelész
szerint az eposz nyelve fennkölt, a drámáé egyszerű, a líra nyelve pedig a kettő
között áll. A regényt nem tekintette kanonikus műfajnak. Ma azt mondhatjuk,
hogy a prózai elbeszélés közelebb áll a hétköznapi stílushoz, a dráma ma is
egyszerű, a líra viszont a legstilizáltabb. A drámának meghatározója a
színpadi megjelenítés, és így az újraolvasás lehetetlensége. A líra hihetetlen
tömörségét a nyomtatott megjelenés és a többszöri olvasás teszi lehetővé.
Újabban a nyomtatott regény is igényli a többszöri olvasást, s így nyelvezete
bonyolultabbá vált. Fontos tartozékuk a cím.

5.6.5. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges

szövegtípusok: különböző típusú önéletrajzok, motivációs levél;
különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény,
beadvány; hozzászólás, felszólalás, vitaindító, rövid ünnepi beszéd;
ajánlás, méltatás; szórólap szövege

● Hagyományos önéletrajz: Fogalmazása: összefüggő mondatokban

- Cím: Önéletrajz
- Személyes adatok (születési hely, idő, családi adatok)
- Iskolák (az iskolák neve, tanulmányok időtartama, szaktárgyak
iránti vonzalom, az elért eredmények)
- Szakképzettségek (hol, mit, mikor)
- Munkahelyek, beosztások, eredmények, kitüntetések

195
 - Nyelvismeret
- Szakmai munkásság (eredmények, tanulmányutak)
- Szabadidős tevékenység, társadalmi tevékenység, érdeklődés
- A cél kiemelése és indoklása
- Lábazat: keltezés, aláírás, cím

● Modern típusú önéletrajz: Fogalmazása: vázlatos, adatok felsorolása

- Fejléc: Név és elérhetőség
- Cél megnevezése
- Iskolák
- Érdeklődés
- Tanulmányi versenyek
- Nyelvismeret
- Szabadidős tevékenység
- Személyes adatok
- Lábazat: keltezés és aláírás

● Motivációs levél: Pályázatok melléklete. Részletesen kitér a pályázó

értékeire és motivációira.
● Panaszos levél: 3 részből áll: A panasz részletes leírása, az intézkedés
kérése, valamint a panasz felvevőjének igazolása a bejelentésről.
● Kérvény: Írásos hivatalos kérés
- Fejléc: Címzett neve és címe
- Megszólítás (Tisztelt…)
- Kérés tárgya
- Indoklás
- Intézkedés kérése
- Elköszönés (Köszönettel vagy Tisztelettel)
- Keltezés, aláírás
- Melléklet

196
● Beadvány: Valamilyen kifogás kapcsán írt hivatalos kérelem. Hasonló
formájú a kérvényhez, de a főrész hármas tagolású:
- A tényállás részletes ismertetése
- A kifogás megfogalmazása
- A kérés előadása
● Hozzászólás: Szóbeli, rögtönzött szónoki műfaj, melyben
véleményünket, egyetértésünket vagy ellenvéleményünket fogalmazzuk
meg. Érdemes véleményünket érvekkel alátámasztani.
● Felszólalás: Szóbeli, tervezett szónoki műfaj, rendszerint kerekebb és
terjedelmesebb a hozzászólásnál. Ajánlott szerkezeti vázlat:
- tétel
- indoklás
- bizonyítás (az ellenérvek cáfolata nélkül, vagyis nem teljes
bizonyítás, csak megerősítés)
- díszítés
- összegzés
● Vitaindító: Szóbeli, tervezett szónoki műfaj. Hasonló a felszólaláshoz,
de mivel elsőként hangzik el, meg kell fogalmazni a megszólalás elején a
tárgyat, a végén pedig vitára bocsátani a kérdést. Nem feltétlenül
fogalmazzuk meg saját álláspontunkat, inkább a lehetséges tételeket és
ellentételeket ismertetjük.
● Rövid ünnepi beszéd: Mindig adott alkalomra szól: ballagás, nemzeti
ünnep, lakodalmi köszöntő stb. A tárgy veszélye abban rejlik, hogy
előttünk már sokan megemlékeztek erről az eseményről, ezért fontos,
hogy elkerüljük a közhelyeket és üres szóvirágokat, s legyünk eredetiek.
Ennek egyik lehetséges megoldása a személyes és személyhez szóló
tartalom. Érvelésnek és cáfolatnak nincs helye ebben a műfajban.
● Ajánlás: Szóban is, írásban is megjelenhet. Valakit vagy valamit ajánlunk
a nagyközönségnek. Ez lehet például egy újonnan megjelenő író, költő
ajánlása. Ilyen Juhász Gyula ajánlása József Attila első kötetéhez,
melyben „Isten kegyelméből való költő”-nek nevezi Attilát.
Másfelől ajánlást csatolhatunk egy hivatalos irathoz is, pl. a munkáltató
ajánlása egy álláspályázathoz.
● Méltatás: Rokon műfaj az előbbivel, de itt rendszerint ismert személyt,
életművet méltatunk, pl. egy kitüntetés vagy egy évforduló kapcsán.
Gyakori írói eszköz az életműből vett idézés. Az általánosságoktól,

197
 közhelyektől itt is őrizkedni kell, legyen mindig személyre szabott, amit
mondunk.
● Szórólap szövege: A reklámműfajhoz tartozik, ennek kisméretű,
postaládában vagy kézbe adott formában terjesztett változata. Szórólapon
hirdethetjük például szolgáltatásunkat, újonnan alapított cégünket,
termékeinket stb. Fontos a szórólap grafikai tervezése: legyen
figyelemfelkeltő a megjelenés! A szöveg pedig legyen rövid, tömör,
lényegre törő és könnyen áttekinthető!

Feladat
Mindegyik fent említett műfajra írj egy-egy példaszöveget! Ez természetesen
lehet fiktív szöveg is.

5.6.6. Az esszé műfaji jellemzői

Az esszé fogalma: „Bár az esszé mint önkifejezési tudatforma igen rég jelen van
a világirodalomban, pontos műfaji meghatározása mindmáig nem ismeretes." –
írja a Magyar irodalom története.. Ez összetett átmeneti jellegéből adódik.
Általánosságban ezeknek a prózai szövegeknek két fő jellemzőjük van:

● egy témával kapcsolatban a párbeszéd (párbeszédbe való

bekapcsolódás vagy a párbeszéd kezdeményezésének,
létrehozásának) igénye
● a gondolkodás eszköztárával törekszik áttekinthetőbbé, világosabbá,
érthetőbbé tenni helyzeteket, dolgokat, gondolatokat.

Megteremtője Montaigne.
A köznyelvben esszének nevezzük:

● az elemző vagy értelmező irodalmi fogalmazást

● az egy témáról szóló irodalmi fogalmazást, amely rendszerint a
szerző személyes véleményét tükrözi
● az olyan filozófiai-szaktudományi értekezést, amely mondanivalóját
szépírói eszközökkel fejti ki. Az esszé így az értekező próza c. műfaji
kategóriába tartozik.

Nyelvezete: Átmenet a tudományos és a szépirodalom között. Az értekezéshez

képest kevésbé tárgyilagos és száraz, igyekszik tárgyát, mondanivalóját élvezetes

198
formában előadni. Ugyanakkor az értekező műfajokhoz tartozik, s így a
szépirodalom nyelvéhez képest tárgyilagos, például hiányoznak belőle a képi és
retorikai elemek. Fontos sajátossága a szellemesség, váratlan fordulatok.

Tágabb értelmezés: Tágabban minden elemző-értekező műfaj gyűjtőneve. Mint

ilyen, személytelen, tárgyilagos és szakszerű szöveg. Nem nélkülözi a terminus
technicusokat sem. Logikus felépítésű és világos tagolású. Szerkezetére a logikai
kapcsolatok jellemzőek.

Feladat

Írj szűkebben értelmezett esszét kedvenc irodalmi művedről!

199
6. témakör: A RETORIKA ALAPJAI

6.1 A NYILVÁNOS BESZÉD

6.1.1. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben

● A retorika: Magyarul szónoklattan vagy ékesszólás. A retorika

napjainkban minden olyan szóbeli megnyilatkozást vizsgál, amelyben
legalább az egyik fél nem csak a saját képviseletében szólal meg. A
nyilvánosság előtt mondott beszédek közé soroljuk a tanári előadást és az
iskolai feleletet is.

● Retorika és kommunikáció: A nyilvános beszéd különböző műfajaiban

más-más módon érvényesülnek a hagyományos kommunikációs funkciók
(ismeretközlés, kifejezés, felhívás, kapcsolatteremtés, -tartás, -zárás,
esztétikai szerep, metanyelvi funkció). A nyilvános beszédre általában az
egyirányú kommunikáció jellemző, de van kivétel is, pl. a vita.
Meghatározók a kommunikációs tényezők: beszélő és hallgató(k), közös
nyelv, közös valóság, közös előismeretek, beszédhelyzet, csatorna. A
kommunikációs cél általában a meggyőzés.

● A nyilvános beszéd műfajai: Politikai beszédek, prédikáció, vád- és

védőbeszéd, ünnepi beszédek, méltatások, vita stb.

Feladat

Idézd föl irodalmi tanulmányaidból, hogy kik voltak a retorika antik és

magyar híres szónokai!

Megoldás

200
 Démoszthenész, Cicero, Julius Caesar; Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák
Ferenc stb.

6.1.2. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az

anyaggyűjtéstől a megszólalásig

A beszéd felépítése:

● Princípium (bevezetés): A jóindulat megnyerése, tárgymegjelölés.

● Narráció (elbeszélés): Az eset, tényállás ismertetése.
● Partíció (felosztás): Bonyolultabb tényállás esetén ennek részekre
bontása.
● Propozíció (tétel): Álláspontunk rövid, világos megfogalmazása.
● Argumentáció, konfirmáció (érvelés, bizonyítás): Logikai érvek,
példák, hasonlatok, hiteles tanúk felsorakoztatása.
● Refutáció (cáfolat): A megfogalmazott vagy megfogalmazható
ellenérvek egyenként való cáfolata.
● Peroráció (befejezés): Az elhangzottak rövid összegzése,
elköszönés.

A beszéd megszerkesztésének menete:

● Anyaggyűjtés: Ezt megelőzi a témaválasztás, címadás, a

kommunikációs körülmények feltérképezése, a szövegtípus
kiválasztása. Maga az anyaggyűjtés történhet könyvtárban vagy
interneten.
● Elrendezés: Először elővázlatot készítünk, majd megfogalmazzuk a
tételmondatokat, megtervezzük a témahálózatot, s eköré rendezzük el
az összegyűjtött példákat, idézeteket, gondolatokat és érveket. Az
elrendezett szöveg legyen logikusan felépített, előrehaladó és
folyamatos, arányos, érvényesüljön benne a fokozatosság és legyen
kerek, befejezett.
● Kidolgozás: Az elrendezett anyagot nyelvi formába öntjük,
megfogalmazzuk, fölékesítjük. Idetartozik az előadásmód
megtervezése is.
● Emlékezetbe vésés: Gyakorlott szónokok nem szó szerint tanulják be
a szöveget, csak a vázlatpontokat és a kidolgozás fontosabb elemeit
memorizálják. Kezdő szónokoknak ajánlatos szó szerint betanulniuk

201
 a szöveget, de ekkor is törekedni kell a természetes, szabad beszédre.
Idetartozik a hangzó szöveg begyakorlása is.
● Megszólaltatás: Maga a nyilvános előadás. Ügyeljünk a szabad
légvételre, a szilárd álló helyzetre, az indokolt, de nem túlzó
gesztikulálásra.

Feladat

Készülj fel egy irodalom feleletre a fent leírtak szerint!

6.1.3. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése

A két műfaj sok egyező vonást mutat, de vannak különbségek is köztük:

pl. a kiselőadás gyakran nem a tananyagról szól, míg a vizsgaelőadás
igen. A kiselőadás gyakran tartalmaz képi kiegészítőket, míg a
vizsgafelelet kizárólag szöveges. A kiselőadás nagyobb közönséghez
szól, akik nem feltétlenül szakmabeliek, ezért az ismeretterjesztő
műfajhoz áll közelebb, pl. színesnek és közérthetőnek kell lennie, míg a
vizsgafelelet szűkebb szakmai közönségnek szól, ezért szaknyelvet kell
használnunk, és a tanultakra kell koncentrálnunk.

● A kiselőadás felépítése

Nézzünk egy példát: egy mexikói magyar diák kiselőadását Hemingway

Az öreg halász és a tenger c. regényéről!

Ernest Hemingway és „Az öreg halász és a tenger”

1. Hemingway azt állítja, hogy semmi szimbólum nincsen a rövid

regényében. „The sea is the sea. The old man is an old man. The boy is
a boy and the fish is a fish. The shark are all sharks no better and no
worse. All the symbolism that people say is shit. What goes beyond is
what you see beyond when you know.” Viszont annak ellenére, hogy
Hemingway ezt állítja művéről, ez a regény mégiscsak tükrözi az író
életének valamennyi fontosabb szakaszát. Továbbá az öregember
szerepén keresztül az olvasó belepillanthat nemcsak Hemingway énjébe,

202
hanem megismerhet legalább egy embert, aki közel állt hozzá, és fontos
szerepet játszott életében.

2. Hemingway, aki 1899-ben született Amerikában, a huszadik században

keletkezett legfontosabb művek közül jó néhányért felelős. Jellegzetes
stílusát az egyszerűség és figyelmes szerkesztés jellemzi. Legfőbb célja
a felesleg kiszűrése és a lényeg átadása a lehető legrövidebben. Azt állítja,
hogy ezt a formát riporterként tanulta, amikor a Kansas City Starnak
dolgozott 1917 és 1918 között. „Az újság a rövid mondatokat és
befejezéseket értékelte és aktív igék használatával tömören, tisztán,
autentikusan és azonnal akarta közölni mondanivalóját.” Hemingway
szerint ezek voltak a leghasznosabb szabályok, amelyeket valaha tanult.

3. Nem is felejtette őket el későbbi műveiben, mint például „Az öreg

halász és a tenger”, amelyben jellegzetes stílusa (rövid mondatok,
kevés melléknév használata és ismétlődő kulcsmondatok) élesen
észlelhetők. A műben a nyelvezet távol tart az érzelmességtől, az
érzelmeket inkább féken tartja, mint hogy kiengedné őket. Ez a tendencia
Hemingway egyik fő, több művében előforduló témájára utal, a
sztoicizmusra – a türelem és a bátorság kimutatása a szenvedés ellenére –
, amire kívánatos jellemként tekintett.

4. Az öregember az összes nehézsége ellenére egy bizonyos belső békét

és nyugalmat sugárzik. Semmi nem tudja zavarni, az sem, hogy
szerencsétlen, hisz minden múlandó. A kisregény az öregember egy óriási
hallal való küzdelméről szól, amit végre sikerül leküzdenie egy hosszú,
de türelmes harc után, miközben majdnem belehal. Viszont a visszaúton
megtámadják a haltetemét a cápák, és csontig megeszik, ezért az
öregember csak egy óriás csontvázzal tér vissza a kikötőbe. Ezt a
küzdelmet a szokásos sztoicista hozzáállással vívja végig, akár az addigi
szerény kis életét. Nem panaszkodik, nem sajnáltatja magát még akkor
sem, amikor csak egy használhatatlan csontvázzal tér haza, és tudja, hogy
a háromnapos küzdelem hiába volt.

203
5. Elképzelhető, hogy Hemingway az öregember példáját egy George
Fuentes nevezetű kubai halászról vette, akivel együtt a kubai évei során
horgászott a Pilar nevezetű hajóján. Hemingway mindig is felnézett a
Fuentes fajtájú emberekre, mert bölcsnek és bátornak találta őket, és egy
különleges belső nobilitást látott bennük. Sok időt töltöttek együtt a
hajón, ahol Hemingwaynek hasonló szerepe volt, mint a fiúnak a
regényben. Hemingwayt és Fuentest a tenger és a halászat szeretete
kötötte össze, mindketten békét találtak a természetben, órákon és
napokon keresztül voltak képesek halászni a tengeren a Pilarban.

6. Hemingway mélyen tisztelte a Fuenteshez hasonló embereket, akik

egyszerű, de becsületre méltó életet éltek, és elképzelhető, hogy
halásztársa néhány tulajdonsága felhasználásával hozta életre az
öregember jellemét a regényében. Viszont az is tény, hogy ha valaki meg
szeretné ismerni Hemingwayt, akkor ajánlatos a fikcióját megfontoltan
olvasni, hisz ott valósághűbben írja le a vele megtörtént eseményeket.
Példa erre a „A Farewell to Arms” című regényében megjelent leírások a
főszereplő első világháborús sebeiről. Ezek a részletek sokkal jobban
hasonlítottak Hemingway világháborús szenvedéseire, mint bármi más,
ami megjelent róla, vagy amit Hemingway írt saját magáról.

7. Egyértelmű, hogy a regény az öregember jellemében tükrözi

Hemingway saját szeretetét a tenger, a természet és a halászat iránt,
de az, hogy semmi mást nem jelent a regény, mint amit elsőre
olvasunk, és nincsen semmi szimbólum benne, az vagy igaz, vagy sem.
Ez teljes mértékben az olvasótól függ. Az író tetszésétől függetlenül az
olvasó húzhat párhuzamokat az író élete és a művében megjelent
események között, és ezáltal adhat mélyebb értelmet a műnek és egy
ablakot az író lelkébe.

8. Ebbe a kérdésbe alaposabban belemélyül Hemingway, amikor a tonhal

általános elnevezéséről ír. Azt írja, hogy a halászok az összes halat
tonhalnak nevezik, és csak akkor tesznek különbséget a halak között,
amikor kikerülnek a piacra. Ez a kép a könyv allegorikus oldalát erősíti,
ahol a hal a mű és a halász az író, és csak akkor lesz értéke akár a
halnak, akár a műnek, amikor a piacra kerül. A piac léte által

204
valahogy elvész az összhang az alkotó és a kreált között, hisz kénytelenek
szubjektív értéket adni egy fogyasztható terméknek. Ez a jelkép érthető,
főleg, ha tekintetbe vesszük Hemingway mérgét és sértődését az előző
műve kedvezőtlen fogadásáért.

9. „Az öreg halász és a tenger” viszont nagy sikert aratott, mihelyt

megjelent a „Life” című magazinban. 1952. szeptember 1-jén az egész
regényt megjelentették a magazinban. Az első kiadás 5300000
példányban kelt el, míg a könyves változatból 153000 példányt vásároltak
meg. Hamarosan a „bestseller” lista tetejére került, és ott is maradt hat
hónapon keresztül. Jól fogadták a kritikusok a regényt, és többen
Hemingway legjobb művének tekintették.

10. Hemingwaynek és Santiagónak is a legnagyobb ellenfeleik

önmaguk voltak. Vagy feladják a harcot, és semmivel sem lesznek
gazdagabbak, vagy bebizonyítják, hogy képesek még mindig – Santiago
esetében kora ellenére, Hemingway esetében a sikertelen könyve ellenére
– produkálni. Be kell bizonyítaniuk, ha másnak nem, akkor legalább
önmaguknak, hogy még nem váltak használhatatlanná. Ahogy ráharapott
a csalira a nagy hal, a halászra támadt a bizonyítási kényszer, és azon túl
szinte csak ekörül az ötlet körül forgott a kisregény. „The thousand times
he had proved it mean nothing. Now he was proving it again. Each time
was a new time and he never thought about the past when he was doing
it.” Az nem számított, hogy már számtalanszor lenyűgözte a falut nagy
fogásaival, és senki sem kételkedett halász-tehetségében, még mindig
nyomasztotta a teljesítés kényszere. Ez nagyon is jelképes Hemingway
írására, „Az öreg halász és a tenger”-re vonatkozóan. Egy óriási kudarccal
szemben szüksége volt megmutatni, hogy még él benne az írói képesség,
és üldözi a nagy halat, a regényt, míg birtokába nem veszi.

11. Annak ellenére, hogy Hemingway azt állítja, hogy semmi

szimbólum nincsen regényében, mégiscsak lehet néhány párhuzamot
húzni Santiago jelleme és Hemingway között. Szorosan kapcsolódik
egymáshoz a két karakter, és a regény néhány részletében szinte
elkülöníthetetlenné válnak. Allegorikusan összefonódik a két férfi
életkalandja, és Santiago történetét olvasva belepillanthatunk Hemingway

205
 rejtett énjébe. A regény, „Az öreg halász és a tenger” megírásával
Hemingwaynek sikerült visszaállítania magát az irodalmi élet nagyjai
közé, és bebizonyítania, hogy még mindig minden az, ami volt, sőt talán
annál több is, hisz a regény megírásával 1953-ban megnyerte a Pulitzer-
díjat fikció írásáért, és valószínű, hogy a regény nagy szerepet játszott
abban, hogy Hemingwayt Nobel-díjjal tüntessék ki 1954-ben.

Bibliográfia

- Elizondo, Sonny. „GradeSaver: ClassicNote: About The Old Man and

the Sea.” 13. május 2006.
<http://www.gradesaver.com/classicnotes/titles/oldman/about.html>.
- Hemingway, Ernest. The Old Man and the Sea. Moscow: Foreign
Languages Publishing House, 1963.
- High, Peter B. An Outline of American Literature. New York: Longman
Group Limited, 1986. (143-150)
- Kinzer, Stephen. „The Old Man Who Loved the Sea, and Papa.” The
New York Times 28. január 2002.
- The Hemingway Resource Center. „Ernest Hemingway Biography.”
13. május 2006.
<http://www.lostgeneration.com/childhood.htm>.

● Az előadás szerkezete: (A tételmondatokat kövér betűkkel jelöltem, és a

bekezdéseket megszámoztam!) Már a bevezetés (1.) megjelöli a
gondolatmenet fő témáját: Van-e szimbolikus tartalma a regénynek? Erre
tér vissza a 7., 8., 10. bekezdés, és evvel zárul a dolgozat (11.). Fontos
szerepe van a 4. bekezdésnek, amelyben a belső békében jelöli meg a
szimbolikus tartalom lehetséges létét. Ezt viszi tovább az 5-7. bekezdés.
A közbülső bekezdések, anélkül, hogy eltérnének a fő tárgytól, a kötelező
irodalomtörténeti adatokat ismertetik (keletkezés, utóélet). A
bekezdéseken belül a tételmondat rendszerint elöl áll, s ezt fejtik ki a
következő mondatok.
● Nyelvezete: Közérthető. Az angol nyelvű idézet az egyetlen nehézség, de
ékesíti az előadást, és dicséri az előadó felkészültségét.

206
A vizsgafelelet felépítése

Arany János kései költészete: az Őszikék ciklus balladáinak tematikus és

műfaji jellemzői

● Életrajzi háttér: Arany János (1817-1882) a nép-nemzeti irodalom

betetőzője irodalmunkban. Stílusát tekintve a romantika és a realizmus
határán áll. Népi származéknak vallotta magát. Két nagy balladatermő
korszaka a nagykőrösi gimnáziumi tanári évek és a Margit-szigeten 1877-
ben töltött pihenő időszaka. 1865-től 1877-ig volt az Akadémia tagja,
majd titkára. Munkáját, mint máskor is, nagy szorgalommal végezte, ami
miatt nem jutott elegendő ideje a költői alkotásra. Ekkor fordította
magyarra Arisztophanész komédiáit. 1876-ban leköszönt titkári állásáról,
de ezt nem fogadták el, s megoldásként egy év fizetett szabadságot adtak
neki. Az 1877-es nyarat a Margit-szigeten töltötte, a tölgyek alatt
sétálgatva, pihenve, ahová a Gyulai Páltól ajándékba kapott kapcsos
könyvét is magával vitte. A maga gyönyörűségére írogatott, műveit nem
szánta nagyközönség elé. A Kapcsos könyv lírai verseket és balladákat
vegyesen tartalmaz.

● A ballada műfaja: A ballada klasszikus definíciója: tragédia dalban

elbeszélve. Vele rokon műfaj a románc. A balladát és a románcot Arany
eredetük szerint különböztette meg: a románcok eredete a spanyol
románc, míg a balladáké a skót és a székely népballada. Általában a
románc (pl. a Mátyás anyja) líraibb formájú, és nem tragikus kimenetelű.
A balladában erősebb az epikus és a tragikus elem, s természetesen mások
a versformák: pl. míg a Mátyás anyja ütemhangsúlyos, addig a balladák
rímes-időmértékesek.

● Arany balladáinak osztályozása: Tematikailag megkülönböztetünk

történelmi (V. László, Szondi két apródja, Walesi bárdok), lélektani
(Ágnes asszony) és parasztballadákat (Ágnes asszony, Tengeri hántás,
Vörös Rébék). Nagyvárosi ballada a Hídavatás. Szerkezetileg lehet
egyszólamú (Ágnes asszony, Walesi bárdok, Tetemre hívás) vagy
többszólamú (V. László, Szondi két apródja, Tengeri hántás). Versformák
tekintetében a rímes-időmértékes forma számos változata figyelhető meg:
daktilikus a Tetemre hívás, anapesztikus a Szondi két apródja, trocheikus
az Ágnes asszony, jambikus a Walesi bárdok.

207
● Őszikék balladák: Az egyszólamú balladák uralkodnak; gyakori a
balladai homály; a költeményeket babonás légkör lengi körül. A
nyelvezet még finomabbá válik, homályosabb, sejtelmesebb a stílus.
Vörös Rébék: A középkori boszorkányhitet idézi fel: Rebi néni lelkét a
gonosz szállta meg, mindenkire romlást hoz. Varjú képében kísért, s
halála után gonosz lelke egyik varjúból a másikba száll, vég nélkül. A
vers refrénje démonűző mondat: Hess madár. A Tetemre hívás szintén
középkori babonás szokást idéz föl: a meggyilkolt ember teteméhez sorra
hívják ismerőseit, s a halott sebe vérzéssel jelzi gyilkosát. A tetemre
hívásnál hivatalos személy is jelen van, ő a tiszti pörosztó. Erkölcsi
tanulsága a könnyelmű, kacér lány viselkedésének tragikus kifejletében,
és tébollyal való bűnhődésében áll. A Hídavatás a Margit híd
fölavatásához kapcsolódik, amit állítólag tömeges öngyilkosság követett.
A vers tartalmilag a haláltánc szerkezetére épül: a nagyváros tragikus
szereplői buknak föl az árból, és mondják el szerencsétlen történetüket.

● Tengeri hántás: Kivételesen kétszólamú ballada: a keret megadja a

balladamondás hiteles népi szokását: tengerihántás közben a falu
összegyűlik, s egy idősebb férfi balladával oldja a munka egyhangúságát.
Közben a tűz körül melegednek. A balladát a versszakok végén
kiszólások szakítják meg, amelyek kétértelműségükkel árnyalják a
homályos történetet: Teli a hold, most buvik fel – a leány nőiesedésére
céloz; Aha, rókát hajt a Bodré – Tuba Ferkó kerülgeti Dalos Esztit; Töri
a vadkan az irtást – a szeretők titokban találkoznak; Soha, mennyi csillag
hull ma – Eszti szüzességének elvesztése; Nagy a harmat, esik egyre –
Eszti könnyeinek hullása; De suhogjon az a munka – Dalos Eszti sóhajai;
Az a Lombár nagy harangja – az Esztiért szóló lélekharang; Kuvikol már,
az ebanyja! – a halálmadár nyugtalanítja Ferkót; Tizenkettőt ver
Adonyban – éjfél, a kísértetjárás ideje. Babonás a ballada zárlata: éjfélkor
a szerelmespár furulyáját vélik hallani, akik egy lepedőn suhannak át az
égen. Az erkölcsi tanulság itt is a szerelem könnyelműségében rejlik:
Tuba Ferkó elcsábítja, majd hűtlenül elhagyja Dalos Esztit, s ezért
holdkórossággal és halállal bűnhődik.

● Vörös Rébék: Rebi néni megkeríti Sinkó Terának Pörge Danit, majd
Terát házasságtörésre csábítja a kasznárral. Sinkó Tera gyermeket fogan
a kasznártól, s Pörge Dani elűzi otthonról, Rebi nénit pedig lelövi.
Menekülés közben Dani összeakad a pallón a kasznárral, s letaszítja a
mélybe. Pörge Daniból haramia lesz, a csendőrök elfogják és felakasztják.
Sinkó Tera megsiratja.
○ A ballada cselekménye egy szálon fut, témáját tekintve
parasztballada, formájára nézve refrénes, trocheikus verselésű.
Hangulata nyugtalanító, démonikus, a bűnt metafizikai
létezőként ábrázolja. A néphit szerint a varjú halálmadár, romlást
hoz a házra, amelyre rászáll. Rebi néni kettős alakban él: emberi

208
 formájában rosszindulatú kerítő vénasszony, metafizikai
lényegében pedig boszorkány, maga a testet öltött gonosz. A
refrén is gonosz szellemet űző varázsige. A zárlat szerint a gonosz
örökösen jelen van halhatatlan mivoltában, csak a testét
cserélgeti.

● Vita folyt arról, hogy Arany elsődlegesen epikus vagy lírikus költő-e.
Epikus voltát ő maga határozta meg Petőfivel szemben, akit lírában
helyezett maga fölé. Németh G. Béla vetette fel először azt a véleményt,
hogy Arany elsődlegesen lírikus, mondván, hogy a lírában újította meg
költői nyelvünket. Arany nagyepikájában nem tudta a Toldi színvonalát
megismételni, lírájában pedig sok az elkoptatott toposz és metafora.
Balladái azonban semmit sem veszítettek szépségükből. Meg kell
említeni, hogy műfordítóként is időtálló remekeket hozott létre: pl.
Hamlet-fordítása vagy Arisztophanész komédiái.

A felelet felépítése: A felelet elővázlathoz igazodik, a vázlatpontokat előre

megjelöli, oly módon, hogy mondanivalója beleférjen a rendelkezésre álló
időkeretbe, de azt tartalmasan töltse ki. Az életrajzi háttér nem mondja el a teljes
életrajzot, hanem a balladatermő korszakokra koncentrál. A ballada
meghatározása definícióval kezdődik, majd felosztással tisztázza a románc és a
ballada különbségét. Arany balladáinak osztályozása kitér a lehetséges
osztályozási szempontokra. Az Őszikék balladáinak jellemzése példákkal
szemlélteti a megadott témát: ez már a megadott tétel kidolgozásához tartozik.
Végül két balladát emel ki a megadott korszakból, ezeket részletesen ismerteti. A
befejezés Arany balladáinak méltatása, irodalmi helyük az életműben.

A felelet nyelvezete: Szakmabeliek számára világos, kerüli a tudálékosságot, de

használja a szakterminológiát: egyszólamú ballada, kétszólamú ballada, rímes-
ütemhangsúlyos verselés, rímes-időmértékes verselés, metafizikai létező stb.

Feladat

Készíts kiselőadást és vizsgafeleletet Arany János nagykőrösi balladáiról! A

kidolgozott szöveget add is elő órán!

6.1.4. Az állásinterjú

209
Az állásinterjú sikere gyakran már az ajtóban eldől. A megjelenés, a belépés,
a mimika és a kézfogás mind sokat elárulnak az illetőről. Félreértés ne essék,
ekkor nem zárul le a jelölt személyiségének és képességeinek feltárása – kap
még esélyt, hiszen az első benyomás nem mindig megfelelő és igaz.

Az állásinterjú legfontosabb "követelményei"

● Ne késsünk el! (Inkább érkezzünk kicsivel előbb) Határozottan

mutatkozzunk be! Fontos a megfelelő kézfogás (nem lazán /hal/, de nem
is túl erősen). Emellett a mosoly csodákra képes, jó benyomást kelt, és
oldja a feszültséget. Az interjúztató nevét mindenképpen jegyezzük meg,
legalább a keresztnevét, mert jól jöhet még a későbbiekben.
● Legyünk udvariasak, de ne vigyük túlzásba! Akkor üljünk le, amikor az
interjúztató (férfiak női interjúztató esetében később), ne tegyük keresztbe
a lábunkat, illetve ne üljünk terpeszben! A lábunkat rakjuk egymás mellé
és húzzuk ki magunkat!
● Próbáljunk meg – a körülményekhez képest – lazának mutatkozni (de
azért ne essünk szét!).
● Adjunk a külsőnkre! Bizonyított, hogy ha az álláskereső vonzó külsejű, a
leendő munkaadó hajlamosabb pozitívabban gondolkodni róla
(intelligens, megbízható). A jól ápoltság elsődleges. Emellett kerülendő a
feltűnő frizura. Tiszta, ápolt hajviselet ajánlott. A smink legyen egyszerű.
Olyan illatosítókat használjunk, melyek kevésbé erősek és az
egyéniségünknek megfelelnek! Fontos a helyes öltözködés. Lehetőleg
olyan ruhát vegyünk fel, mellyel alkalmazkodunk a választott munkahely
környezetéhez. Ne essünk túlzásokba – legyünk szolidak! Nőknek
kerülendő a miniszoknya, a túl nagy dekoltázs, az átlátszó blúz, a túl
sportos ruházat. Javasolt a kosztüm, mely nem rikító színű. A cipő
megválasztásában nagyobb szabadsággal rendelkeznek, mint az urak, de
kerülniük kell a túl lapos vagy a túlságosan magas sarkat. Uraknál fontos
a visszafogott, de elegáns és kulturált megjelenés. Lehetőleg öltöny, vele
harmonizáló inggel és nyakkendővel. A megfelelő cipő kiválasztása is
nélkülözhetetlen. Tilos a fehér zokni a sötét nadrághoz! A cipő legyen
tiszta!

Mit vigyünk magunkkal a felvételi beszélgetésre?

Semmiképpen se vigyünk olyan nagy táskát, melybe még két könyv meg egy
kis magnó is belefér. A hölgyek kis táskát viseljenek, melyben zsebkendő,
pénztárca, notesz, toll, mobiltelefon (Ne feledjük el kikapcsolni az állásinterjú
kezdete előtt!) elfér. Kerüljük az aktatáskát!
Az állásinterjú viselkedési "szabályai"

210
Nem is hinnénk, mekkora szerepet játszik az állásinterjú során a testbeszéd
(mozgásunk, taglejtésünk, arckifejezésünk). Testünk sokszor ellentétbe
ütközik az általunk mondottakkal: pl. állítjuk, nem izgulunk és határozottak
vagyunk, ugyanakkor tördeljük a kezünket, nagyokat nyelünk, piszkáljuk a
nyakunk, orrunk stb. Pszichológusok kimutatták, hogy környezetünk az
érzéseinkről és magatartásunkról szóló jelzéseket a következők alapján
észleli:

7%-ban a szavainkból,
38%-ban a hangunk és
55%-ban arckifejezésünk alapján

Szemkontaktus
A szem a lélek tükre. Ez az állítás még inkább igaz az állásinterjú alatti
beszélgetésen. A domináns személyiségű emberek egyenesen a másik
szemébe néznek, a kevésbé határozott emberek elfordítják a tekintetüket.
Tehát mindenképpen jó benyomást kelt, ha az állásinterjú során partnerünk
szemébe nézünk - de ne bámuljuk folyamatosan.
Még néhány jó tanács…

● Ha van lehetőséged, a beszélgetés előtt próbáld el az állásinterjú

menetét egy barátoddal!
● Táskád, szemüveged, telefonod, kulcsaid ne tedd ki a
tárgyalóasztalra!
● Ne tegezd le az interjúztatót, csak ha ő felajánlja, hogy tegeződjetek!
● Pozitív közléssel kezdd a beszélgetést, és azzal is fejezd be!
● Próbálj meg jó hangulatot kialakítani az állásinterjú során!
● Légy tárgyilagos, lényegre törő, alkoss tömör mondatokat!
● Távozáskor köszönd meg a kávét a titkárnak!

Néhány gyakran előforduló interjúkérdés

- Melyek a rövidtávú tervei?

- Melyek a hosszútávú tervei?
- Mesélje el a legsikeresebb szakmai élményét!
- Miért szeretne állást változtatni?
- Hogyan képzeli el az ideális munkakört?
- Mit szeretne elérni az életében?
- Melyek a munkával kapcsolatos közvetlen céljai?
- Hogyan képzeli el későbbi pályafutását?
- Mit gondol, milyen az Ön munkastílusa?
- Mit tekint eddigi legnagyobb sikerének?

211
- Miért kellene kiválasztanom erre a pozícióra?
- Adja el nekem ezt a tollat!
- Beszéljen magáról öt percet! stb.
Ezen interjúkérdéseket érdemes átfutni az állásinterjú előtt, és elgondolkodni,
mit is válaszolnál rá. Sokkal könnyebb lazának maradni, ha nem érnek teljesen
váratlanul a kérdések!

Ezek mellett különböző szituációs játékokba is belefuthatsz, melyek a

leleményességed, személyiséged, megítélésed "vizsgálják". Vannak olyan
állásinterjúk is (assessment center), ahol a jelentkezőket a betöltendő
munkakörre jellemző feladatok elé állítják és reakcióikból, viselkedésükből
próbálnak arra következtetni, hogy hogyan is teljesítenének az adott
pozícióban. Az így kiválasztott jelöltek nagyobb valószínűséggel válnak be,
mivel kiválasztásuk nemcsak verbális, hanem gyakorlati tapasztalatokon is
alapszik. Ilyen típusú állásinterjúra is érdemes felkészülni, bár nem jellemző,
hogy rögtön az első körben ehhez folyamodna a kiválasztást végző
cég/személy, inkább a második, harmadik körre továbbjutott pályázókat
szokták az assessment center keretében is vizsgálni.
Feladat

Képzeld el önmagad az ideálisnak elgondolt állás interjúján! Válaszolj az itt

felsorolt kérdésekre!

Megoldás

- Melyek a rövidtávú tervei? Legyünk igényesek, hozzáértők, de ne

beképzeltek!
- Melyek a hosszútávú tervei? Jó, ha tisztában vagyunk a cég helyzetével,
lehetőségeivel és álláshelyzetével. A karriervágy nem hátrány, ha konkrét
ismereteken alapul.
- Mesélje el a legsikeresebb szakmai élményét! Feltétlenül pozitív élményt
említsünk, de azt tárgyilagosan adjuk elő, ne hencegve.
- Miért szeretne állást változtatni? Nem jó, ha személyes konfliktusokra
hivatkozunk, mert ilyesmi az új munkahelyen is előállhat. Jó néven veszik,
ha például arra hivatkozunk, hogy nem tudjuk képességeinket, életcéljainkat
megvalósítani, kiélni.
- Hogyan képzeli el az ideális munkakört? Az egymást segítő
munkaközösség hangsúlyozása pozitívum. Sose legyünk agresszíven
karrieristák!
- Mit szeretne elérni az életében? Beszéljünk őszintén nagy álmainkról!
- Melyek a munkával kapcsolatos közvetlen céljai? Az álmodozás
önmagában kevés, ezt le kell tudnunk bontani apró lépésekre.

212
 - Hogyan képzeli el későbbi pályafutását? A kérdező azt szeretné hallani,
hogy az ő cégüknél szeretnénk kitartani. Adjuk meg neki ezt a bizalmat!
- Mit gondol, milyen az Ön munkastílusa? Emeljük ki erényeinket, de ne
hazudozzunk!
- Mit tekint eddigi legnagyobb sikerének? Jó, ha fel tudunk mutatni valami
dokumentálható eredményt.
- Miért kellene kiválasztanom erre a pozícióra? Biztosítsuk a kérdezőt arról,
hogy rendelkezünk a szükséges adottságokkal.
- Adja el nekem ezt a tollat! Itt rábeszélő képességünkre kíváncsiak,
általában az üzleti tevékenységi körökben. Legyünk talpraesettek!
- Beszéljen magáról öt percet! Legyünk őszinték, de ne túl bizalmaskodók,
ha lehet, beszéljünk sikereinkről és pozitív előgyakorlatokról is.

6.1.5. A szónoki beszéd fajtái (tanácsadó beszéd, törvényszéki beszéd,

alkalmi beszéd) és jellemzői

A szónoki beszéd már az ókori görögöknél megjelent, híres képviselője

Démoszthenész. A rómaiaknál Cicero és Julius Caesar voltak a leghíresebb
szónokok. A szónoki beszédnek sok fajtája alakult ki az alkalmaktól függően, de
célja minden esetben a meggyőzés. Ilyen alkalmak a politikai szónoklat, az
egyházi prédikáció, a bíróságon elhangzó vád- és védőbeszédek, az ünnepi
megemlékezések stb. Tágabb értelemben minden nyilvános beszédet ide
sorolunk, pl. a tanári előadást, a diákok kiselőadását, sőt a feleletet vagy egy
értekezleten elhangzó hozzászólást is.

Tanácsadó beszéd: Ez tág fogalom: ideértjük a politikai beszédeket,

országgyűlési felszólalásokat, munkahelyi értekezlet vitaindítóit vagy a reklám
körébe tartozó előadásokat valamely cég tevékenységéről vagy termékéről stb. A
legklasszikusabb változat a politikai beszéd, Démoszthenésztől Kossuth Lajoson
át Orbán Viktorig vagy Gyurcsány Ferencig. A tanácsadó beszéd célja, hogy
meggyőzze a hallgatóságot saját álláspontja helyességéről és támogatásáról,
például Catilina árulásáról vagy egy éves költségvetés elfogadásáról, vagy egy
politikai program elfogadásáról, mint például a közteherviselésről (Kölcsey).
Terjedelme rendszerint hosszabb, de a hozzászólások már rövidebbek, s időbeli
terjedelmük is gyakran korlátozott. A túl hosszú beszéd azonban fárasztó és
könnyen unalmat szül, ezért a nagyobb horderejű beszédek is korlátozott
terjedelműek. Ezeknél különösen fontos a világos tagolás, színesség, szónoki

213
kérdésekkel történő élénkítés, az értelmi meggyőzés mellett az érzelmi hatások
kellő alkalmazása.

Törvényszéki beszéd: Ennek két résztvevője van, akiknek az álláspontja

egymással szemben áll: a vád és a védelem képviselője, s ennek megfelelően
beszélünk vád- és védőbeszédről. A vád-, illetve védőbeszéd a tanúk és a vádlott
meghallgatása, kikérdezése után hangzik el, összefoglalva az ütköző
álláspontokat. Rendszerint használja a szónoki beszéd klasszikus szerkezetét:
bevezetés, a tények ismertetése, tételének megfogalmazása, emellett érvek
felsorakoztatása, az elhangzott ellenérvek cáfolata és összegzés, benne a kért ítélet
vagy felmentés javaslata.

Alkalmi beszéd: Gyakran találkozunk vele halálozások, évfordulók, ünnepi

események alkalmával. Célja nem annyira az álláspontunkról való meggyőzés,
hanem inkább a személy vagy az esemény méltatása. Első magyar nyelvű
szövegemlékünk is ehhez kapcsolódik, a Halotti Beszéd, bár itt nem annyira
méltatással, hanem példabeszéddel találkozunk. A mai halotti beszédek azonban
szinte kizárólagosan az elhunyt méltatására összpontosítanak. Lényegében ehhez
hasonlók a híres emberek évfordulóihoz kötődő megemlékezések is. Hasonlóan
az ünnepi beszédek is ebbe az évfordulós körbe tartoznak, csak nem egyes
személyekhez, hanem csoportokhoz, társadalmi csoportok által végbevitt
cselekedetekhez kötődnek. Alkalmi beszéd a ballagások, évzárók alkalmából
elhangzó beszéd is. Ezekben ajánlatos személyes élményeket emlegetni és több-
kevesebb diákos humort vinni.

Feladat

Írj ballagási beszédet elballagó évfolyamtársaid számára!

6.2 ÉRVELÉS, MEGVITATÁS, VITA

6.2.1. A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata

214
● A vita alkalmai és lebonyolítása
Vitára kerülhet sor egy parlamenti törvényjavaslat, egy munkahelyi téma
megvitatásakor vagy akár egy tanórai téma vitára bocsátásakor.
– A vita lehet irányított. Ilyenkor a vitavezető vezényli le a vitát, s adja meg a
szót a hozzászólóknak, akik előzetes bejelentés vagy kézfeltartás alapján
kapják meg a szót. Az irányított vitát a vitaindító nyitja meg, majd sorban
szólnak hozzá a felszólalók. A vitavezető lehet az országgyűlés elnöke, az
intézet igazgatója vagy akár a tanár.
– Spontán vita kialakulásakor nincs vitavezető, s a hozzászólók kulturált
szóátvétellel jutnak szóhoz. A hozzászólások sorrendje alkalomszerű.

● A kulturált felszólalás és hozzászólás

Ezek nagymértékben függenek a beszédhelyzettől. A parlamenti vitákat az
előre elkészített felszólalás jellemzi, s gyakran felolvasás formájúak. Erre a
megtervezettség jellemző. Tartalmazhat érveket és ellenérveket, iróniát, gúnyt
és kérdéseket. Az irónia és gúny ne az előző felszólaló személyének, hanem
a vita tárgyának szóljon! Az érv is legyen tényszerű és meggyőző.
A munkahelyi vagy értekezleti vitát is hasonló menetrend jellemzi,
rendszerint előre megadják írásban a vitaindítót, és ehhez kézfeltartással
szólnak hozzá. A vitavezető rendszerint az igazgató vagy annak megbízottja.
De előfordul, hogy a vitaindító beszéd a helyszínen hangzik el felolvasás
formájában. Az előbbire a tervezett felszólalás, az utóbbira a spontán
hozzászólás a megvitatás formája.
A tanórai vitát rendszerint a vitavezető tanár bocsátja vitára, és spontán
hozzászólásokkal bonyolódik le, tanári irányítással. De lehet a vitaindító és a
vitavezető külön személy is, pl. egy tanulói kiselőadás megvitatásakor. A
szókérést kézfeltartás jelzi, de előfordul a vita hevében, hogy spontán vesszük
át a szót, közbeszólással. Ez a vita hevét jelzi, és nem feltétlenül
kárhoztatandó, de arra ügyelni kell, hogy hagyjuk egymás gondolatmenetét
befejezni.
Az egyszerű egyetértek vagy nem értek egyet még nem vitajellegű
hozzászólás, véleményünket érvekkel is alá kell támasztanunk. Minden
esetben mellőzni kell a személyeskedést és az elfogult, meggyőződés nélküli
véleményalkotást, azaz hinni kell, hogy igaz, amit mondunk.
Hozzászólásunkban a vitapartner érveinek gyenge vagy hamis pontjait kell
megtámadni.

Feladat

Rendezzetek vitát a nők egyenjogúságáról!

215
6.2.2. Az érvelés műfajai: a tétel, a bizonyítás, a cáfolat, az érv és
ellenérv

● A tétel: A tétel röviden, tömören, lényegre törően foglalja össze fő

állításunkat. Előfordul, hogy felosztással elemezzük a tárgyat, és a
felosztásnak megfelelően külön-külön tételeket állítunk fel. A tétel
mellett használhatunk altételeket is. Ilyenkor minden tételt és altételt
bizonyítani kell.

● A bizonyítás: A bizonyítás eljárása lehet részletes, mindenre kiterjedő,

amely a létező és lehetséges ellenérveket egyenként megcáfolja, vagy
egyszerű, a tételre szorítkozó. Az argumentáció csak megerősíti a tételt,
például egy tekintélyre hivatkozással, egy frappáns hasonlattal vagy egy
idézettel. A konfirmáció logikai bizonyítást tartalmaz, a logikai érvek
alkalmazásával.

● A cáfolat: A cáfolat mindig az ellenfél bizonyítékainak hamisságára,

hiányosságaira kell, hogy vonatkozzon, sose az ellenfél személyére. Pl.
Nekem úgy tetszik, hogy a bizonyíték nem kielégítő. Vagy: Nekem az a
véleményem, hogy a bizonyítás téves, ugyanis… Vagy: Nekem más adatok
állnak rendelkezésemre.

● Az érv: Az érvek fajtáit lásd a következő (6.2.3.) tételben! Itt csak röviden
az alábbiakat közöljük. Az érv definíciója: Az érv olyan megállapítás
vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Az érv
felépítése: háromtagú érv: tétel, bizonyíték, összekötő elem. Pl. tétel:
Anna nem vihette el a pénzautomatát. Bizonyíték: Anna negyven kiló
mindössze, az automata pedig több, mint egy mázsa. Összekötő elem:
Nem valószínű, hogy Anna elbírta volna az automatát. Kéttagú érv: Ha
az összekötő elem magától értetődő, nem szükséges kitennünk.

● Ellenérv: A vitapartner érvével szembeállított ellentétes érv. Nem azonos

a cáfolattal, mert a tételt nem semmisíti meg, csupán meggyengíti, más
megvilágításba helyezi, amely ellentétes következtetésre ad alkalmat. Pl.:
Egyfelől igazat kell adnunk ennek az érvnek, de másfelől nézve…

Feladat

Bizonyítsd vagy cáfold meg az alábbi tételt!

Véleményem szerint a dohányárusítást be kéne tiltani, mert a dohányzás

felelős a gyakori rákbetegségekért.

216
 Megoldás

Lehetséges érvek a betiltás mellett vagy ellen: A betiltás mellett:

fölsorolhatjuk a dohányzás okozta betegségeket. Hangsúlyozhatjuk a
drogokkal való párhuzamot, amit már betiltottak. Hangsúlyozhatjuk, hogy a
dohányosok környezetük egészségét is veszélyeztetik.
A betiltás ellen: elsősorban a személyes szabadságjogokra hivatkozhatunk.
Kiemelhetjük a dohányosok nagy számát, ami megnehezíti e törvényi tiltást.
Gyengíthetjük az ellenfél álláspontját avval, hogy a dohányzás csak
rizikófaktor. Hivatkozhatunk az elvonási tünetek stresszhelyzetére.

6.2.3. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek

elrendezése. A releváns és a hibás érv megkülönböztetése

Az érv felépítése: Ld. 6.2.2.!

Az érvelés logikája, technikája: Az érvelésnek több fajtája lehetséges:

● Meghatározásból levezetett érv: Az internet általánosan elterjedt

kommunikációs eszköz, amely a gyors információszerzés
leghatékonyabb eszköze. Tehát az internet ma már megkerülhetetlen.
● Ok-okozati összefüggésből származtatott érv: Ma már nem fér el
több autó Budapest utcáin. Ezért támogatni kell a tömegközlekedést.
● Körülményekből levezetett érv: Beleakadt a lábam a
gumiszőnyegbe. Mikor föltekintettem, láttam, hogy egy szemben
haladó gépkocsi átjött a sávomba. Félrerántottam a kormányt, és
nekimentem a szabályosan parkoló autónak. Nem tehettem mást.
● Összehasonlításon alapuló érv: A barátság olyan, mint a szerelem:
ha nem ápoljuk, hamar elmúlik. Ezért ápolnunk kell baráti
kapcsolatainkat.
● Ellentéten alapuló érv: A magányos emberek könnyen esnek
depresszióba. Ezért érdemes társas kapcsolatokat keresnünk.
● Általános-egyes elvén alapuló érv: Minden nemzet a maga nyelvén
lett tudós. Nekünk is ápolnunk kell anyanyelvünket.
● Valószínűségen alapuló érv: Anna alig negyven kiló. A pénzautomata
több, mint egy mázsát nyom. Nem valószínű, hogy Anna vitte el az
automatát.
● Bizonyítékokból származtatott érv: Statisztikák bizonyítják, hogy a
dohányosok gyakrabban betegszenek meg rákban. Tehát a
dohányzás elsődleges rizikófaktor a rákos megbetegedésekben.

217
 Az érvek elrendezése: Két alaptípus ismert: a lejtéses érvelés, amikor az
erős érvektől haladunk a gyengébbek felé, és a fokozásos érvelés, amikor a
gyenge érvek felől haladunk az erősek felé. A következtetés lehet kétirányú:
indukció vagy dedukció. (ld: később!)

A releváns és a hibás érv megkülönböztetése: A szabályos és szabálytalan

következtetéseket már Arisztotelész is tárgyalja az indukciók között. Pl.:
Szabályos következtetés: 1. premissza: Minden ember halandó. 2. premissza:
Szókratész ember. Konklúzió: Szókratész halandó. Szabálytalan
következtetés: 1. premissza: Némely ember filozófus. 2. premissza:
Homérosz ember. Konklúzió: Homérosz filozófus. Vagy: Némely madár
húsevő. Némely madár növényevő. Tehát némely madár húsevő is meg
növényevő is. Hibás érv a személyeskedés is, pl.: X. szerint a madarak
kétlábúak. X. nagy szamár. Tehát a madarak négylábúak.

Feladat

Cáfold meg az alábbi következtetést!

Némely ember filozófus. Homérosz ember. Tehát Homérosz filozófus.

Megoldás

A némely szó az emberek fogalomnak csak részhalmazát jelöli meg, ami

megengedi a némely ember nem filozófus halmazt. Nincs bizonyíték arra,
hogy Homérosz melyik részhalmazba tartozik.

6.2.4. A legfőbb érvelési hibák

● Az érvelés fajtái: Lehet két- vagy háromtagú érv. A háromtagú érvnél egy
közvetítő elemet is beépítünk: Pl. Az iskolai konyhákon népszerűsíteni kell a
magyar konyha ízeit. (tétel) A mai gyerekek alig kedvelnek mást a

218
 hamburgeren kívül. (bizonyíték) A fiatalságnak kellene továbbvinnie a
magyar ízek szeretetét. (összekötő elem)
a) Definícióból levezetett érv: Az Internet olyan kommunikációs
eszköz, amely lassacskán kiszorítja a nyomtatott szövegű
kommunikációt. Tehát az Internet ma már megkerülhetetlen.
b) Ok-okozati összefüggésből származó érv: Nem fér el több
autó Budapest utcáin. Ezért támogatni kell a tömegközlekedés
népszerűsítését.
c) Körülményekből levezetett érv: Lábam beleakadt a
gumiszőnyegbe, ezért lepillantottam. Amikor föltekintettem,
láttam, hogy a szemben jövő autó átjött a sávomba. Félrerántottam
a kormányt, és nekimentem a szabályosan parkoló gépkocsinak.
Nem tehettem mást.
d) Összehasonlításon alapuló érv: A barátság olyan, mint egy
gyümölcsfa. Ha elhanyagoljuk: elpusztul.
e) Ellentéten alapuló érv: Az otthonülő emberek hajlamosabbak
a depresszióra. Ezért érdemes sportolni.
f) Az általános-egyes elvén alapuló érv: Minden nemzet a maga
nyelvén lett tudós. Nekünk is ápolnunk kell anyanyelvünket.
g) Bizonyítékokból származtatott érv: Statisztikai adatok
bizonyítják, hogy Harry Potter sorozat kelt el a legnagyobb
példányszámban. Ugyanakkor a Nagy Könyv felmérése során nem
került be a top 10-es listába. Ebből látszik, hogy az emberek nem
azt olvassák legszívesebben, amit esztétikailag értékesnek
tartanak.
h) Valószínűségen alapuló érv: Mirella ötven kiló sincs. A
pénzautomata több mint egy mázsát nyom. Nem vihette el Mirella
az automatát.
● Más szempontokból beszélünk fokozásos (a gyengébb érvektől haladunk a
legerősebb érvek felé), ill. lejtéses érvelésről (az erős érvtől haladunk a
gyengék felé).
● A következtetés iránya szerint indukcióról (az egyedi esetekből vonjuk el az
általános tételt, pl. Nagy Sándor meghalt, Caesar meghalt, Nagy Károly
meghalt, még senki sem élte meg a 150 évet. Tehát az ember halandó.) vagy
dedukcióról beszélhetünk (általános igazságból következtetünk az egyes
esetekre, pl. Minden ember halandó. Szókratész ember. Tehát Szókratész
halandó.)
● Az ellenérvek számbavétele és cáfolata (refutáció) nélkül a bizonyítás
hiányos!

219
 A hibás érvek

● Formai hibák: Pl. 1. Bizonyos gombák mérgezőek. 2. Bizonyos gombák

ehetőek. Tehát bizonyos gombák ehetőek is meg nem is.
- circulus vitiosus (hibás kör): Pl. 1. A határozói igenév toldaléka
képző, nem pedig rag. Bizonyítás: 1. A határozószók ragtalanul
fejeznek ki határozói viszonyokat. 2. A határozói igenév
ragtalanul fejez ki határozói viszonyt.
● Tartalmi hibák: Pl. 1. Isten mint fogalom jelen van az emberek
elméjében. 2. Az emberek elméjében jelenlevő fogalmak léteznek. Tehát
Isten létezik.
● Egyéb: Pl. érzelemre hivatkozás, ok-okozati hibák, általánosítási hibák,
argumentum ad logicam (logikai hibára hivatkozás), argumentum ad
hominem (személyeskedés), argumentum ad ignorantiam (ellenpélda
hiányára hivatkozás), argumentum ad populum (a közvéleményre
hivatkozás).

Feladat és megoldás

Elemezd az alábbi következtetéseket az érvelési hiba szempontjából!

a. Egyes állatok kétlábúak. Egyes állatok négylábúak. Tehát vannak olyan
állatok, amik kétlábúak is és négylábúak is. – formai hiba
b. Mindenki úgy vélekedik, hogy a csillagok a Föld körül keringenek. A
Nap csillag. Tehát a Nap a Föld körül kering. – argumentum ad populum
c. X úgy vélekedik, hogy a Föld a Nap körül kering. X megrögzött eretnek.
Tehát a Nap kering a Föld körül. – argumentum ad hominem

6.2.5. A hatásos előadásmód eszközei

A hatásos meggyőzésnek nem csak nyelvi tényezői vannak. Arisztotelész

szerint a szónok meggyőző ereje lehet logikai (logosz), ez érvekből

220
 származik; lehet etikai (ethosz), ami a beszélő személyiségéből sugárzik;
és érzelmi (pathosz), mert valamilyen érzelmet a beszéd és a beszélő
kivált a hallgatókból.
A meggyőző közlésnek határozott célja van: cselekedtet, vélemény-
vagy viselkedésváltozást akar elérni. Ennek során a meggyőzés
legfontosabb tényezői:
viselkedés, küllem, hitelesség;
● A kommunikáció forrása: szakértelem, [3] megjegyzést írt: el van cs
igazítani
megbízhatóság, tekintély [4] megjegyzést írt: el van cs
igazítani
● A kommunikáció tartalma: szerkezet; érvrendszer, érzelmi és értelmi
[5] megjegyzést írt: el van cs
elfogadhatóság, hitelesség igazítani
[6] megjegyzést írt: el van cs
● A kommunikáció befogadója: kor, nem; tájékozottság; elkötelezettség, igazítani
intelligencia [7] megjegyzést írt: el van cs
igazítani
A beszédmű megalkotásának egyik fontos lépése tehát a szerkezet
kialakítása, az érveink elrendezése. Még a vázlatírás szakaszában fontos
azt meghatározni, hogy az elrendezésnek mi legyen az alapelve (pl.
időrend, térbeliség, rész-egész, ok-okozati összefüggés stb.). Az érveket
(az alátámasztott, bizonyított vagy cáfolt állításokat) a tételként
felvetett téma bizonyítására használjuk. A különböző érvek
(meghatározásból levezetett, ok-okozati összefüggésekből származó,
körülményekből levezethető, hasonlóságon alapuló, „a fortiori”,
bizonyítékokból származó) felsorakoztatása, elrendezése eltérő
hatékonyságú érveléshez vezet: a legerősebb érvsorrend a primátus-elv
(a legerősebb érv van elöl) és az emelkedő érvsorrend (a legfontosabb
érv a mondandónk végén hangzik el), ezektől gyengébb a piramis-elv (a
legerősebb érv középre kerül). Gyakori érvsorrend még a dramaturgiai
sorrend (fordulatot tartalmaz, de emelkedően), a dialektikus érvsorrend
(tézis – antitézis szintézis), a pragmatikus érvelés (probléma-
megnevezés, körbejárás, javaslattétel) és az „össztűz” (a személy vagy
nézet mindenoldalú támadásnak van kitéve).
Lényeges módszere az érvelésnek az indukció (egyes jelenségekből
következtethetünk az általánosra) és a dedukció (az általánosból
következtethetünk az egyesre).
A szónok etikai meggyőző ereje (ethosz) a személyiségéből származik.
Ha a nyilvánosság előtt szereplőnek hatalma van a befogadók fölött, az
behódoláshoz, engedelmességhez vezet, de nem feltétlenül hosszú ideig.
Tartós változásokat a meggyőző közlés akkor eredményez, ha a befogadó

221
elfogadja a kommunikátor álláspontját, azonosul vele. A tömeges
befolyásolást propagandának nevezzük.
A közszereplő elfogadásának kulcsa az érzelmi elfogadás, a hitelesség, a
megbízhatóság. Jó, ha erényes, kellemes ember, ha vannak tiszteletre
méltó emberi tulajdonságai, ha az adott tárgykörben szakértelemmel
rendelkezik. Ha a közszereplő érdekei megegyeznek a hallgatók
érdekeivel, vagy nézetei hasonlóak, akkor könnyebben elfogadják. A
szónok hatékonysága azáltal növekedhet, ha saját érdekeit érveléskor félre
tudja tenni, és ha nem erőszakos.
A meggyőzésnek lehet fő útja (ha figyelnek a beszélőre) és lehetnek
mellékútjai (ha nem figyelnek a közszereplőre). Az emberek jobban
odafigyelnek valakire, ha személyesen érinti őket a téma. Ilyenkor
kevéssé számít a beszélő külseje, személyisége, inkább csak a komoly
érvek befolyásolnak. A meggyőzés fő útja mindig időigényesebb
folyamat, mint a mellékútja. Ha nem figyelnek a megszólalóra, mert a
hallgatóságot nem érinti a kérdés, kevés az ideje és túl sok az információ,
esetleg alulinformált, a kérdés jelentőségét nem ismeri fel, akkor is
lehetséges a meggyőzés, de ehhez vonzó közszereplő kell. Segíthet a
környezet egyetértése, az üzenet ismétlése, a vonzó címkék, szlogenek,
analógiák hangoztatása, az üzenet kapcsán az előnyök és a hátrányok
mérlegelése. A modern civilizáció életritmusa sajnos a meggyőzés
mellékútjainak nagyobb teret ad.
A szónok érzelmi meggyőző ereje (pathosz) abban nyilvánul meg,
hogy a személye és/vagy a beszéde érzelmi hatást tesz a hallgatóságra.
Ezért a szónoknak ismernie kell a befogadás lélektanát is, azokat az
embereket, azt a közeget, ahol megszólal, mert elvárásaikra,
gondolkodásmódjukra, teherbírásukra tekintettel kell lennie. Tudnia kell
például, hogy egy átlagos hallgató teherbírása nem több 45 percnél, ezen
belül is 10-15 percenként célszerű témát váltani.
Az is mérlegelendő, hogy mekkora közönség előtt szerepel. A kisebb
közönség, a „kisközélet” általában jobban honorálja az egyéni stílust, a
szubjektív megnyilatkozásokat, mint a nagyközönség. Tömegekre
általában több külsőséggel, több érzelemmel lehet hatni, és nagyon fontos,
hogy egyszerű, közérthető nyelven beszéljünk.
Ha maradandó nyomot szeretnénk hagyni közönségünk
emlékezetében, akkor nem szabad adatokkal túlterhelni a hallgatókat.
A sok tény és adat legfeljebb rövid távon jegyezhető meg, de nehezen
hívható elő az emlékezetből. A szemléletesség, a megfelelő példák és
asszociációk mindig segítik a megértést. Az emlékezés-lélektan
vizsgálatai szerint egy-egy beszédműről leginkább valamiféle
összbenyomást őrzünk meg, sokáig emlékszünk egy-egy szemléletes

222
 példára, s a legtöbb ember számára könnyebben megjegyezhető a
beszédek eleje és a vége, mint a közepe. A színházi előadások
zárójelenetére például tovább emlékszünk, mint a darab részleteire.
Különbséget kell tennünk az emberek „szájíze szerinti beszéd” és a
„fejek feletti beszéd” között. Ez utóbbiról akkor beszélünk, ha nem
sikerül megtalálnunk a kapcsolatot a közönséggel.
A befogadás szempontjából nagyon különbözőek az emberek. Kb. 50%-
uk képekben gondolkodik, intuitív, vizuális típus. Nekik sok példára, s
ha lehetséges, akkor látványra, szemléltetésre van szükségük a beszéd
megértéséhez. Mások (kb. 40%) elvontan és logikusan gondolkodnak,
nekik tömör, lényeglátó megállapításokra van szükségük. Ismét mások
csak a saját normáik szerinti gondolkodást képesek befogadni, vagyis
sokféle elvárásnak kell megfelelni.
Jó, ha tudjuk, hogy a kellemes információ kétszer olyan jól rögzül, mint a
közömbös, és 40%-kal jobban, mint a negatív információ. A közömbös
információt jegyezzük meg a legkevésbé. A közlés eleje és vége jobban
megjegyezhető, mint a közepe. A friss benyomások közül mindig az
utolsók a legerősebbek.
Ha van lehetőségünk arra, hogy megválasszuk a megszólalás időpontját,
akkor igazodjunk az emberek napi és heti ritmusához. Az ötnapos
munkahéten belül a kedd és a csütörtök jobb teljesítményeket
eredményez, mint a hétfő vagy a péntek. A napi teljesítménycsúcsok 9.30,
16 óra és 21 óra körül vannak, a negatív fordulópontok pedig 10 és 18 óra
körül.
A legjobb előadás hatásfoka is legfeljebb 20% lehet. Ha a szónoki
elgondolás 100%, akkor ebből a kifejezés képessége 80%-ot hozhat ki, a
hallgatói felfogott rész 60%, a feldolgozott rész 40%, a továbbítás pedig
a hallottak 20%-a!
● A meggyőzés nyelvi eszközei
A kifejező és meggyőző beszéd előadásakor ügyelnünk kell a jó
hangzásra is. Nem szabad összekapcsolnunk túl hosszú vagy túl rövid
szavakat. Rossz hatású egy vagy több szótag ismétlődése is (pl. az üzletbe
be nem tér). Lehetőleg kerüljük a nehezen kiejthető szavakat, a
mássalhangzó-torlódásokat. Ügyeljünk arra, hogy a szóhatárok
véletlenszerű egybeolvadása soha ne eredményezzen illetlen szavakat (pl.
„Tudhatta, közöttünk nem vala gát!“)!
A retorika a stilisztika eszközei közül elsősorban az alakzatokat
alkalmazza. Szerepeltetésük során a leggyakoribb hibák: a fölösleges

223
ismétlés, a rossz mondatszerkesztés, a képzavar, össze nem illő,
félreérthető képek alkalmazása.
Sajátos szerepe van a retorikában a kérdésnek. Lehet a pátosz, a
gondolatkiélezés eszköze, rávilágíthat ellentmondásokra, következtetések
alapjául szolgálhat. Azokat a kérdéseket, amelyekről úgy látjuk, hogy
ellentmondásba akarnak bennünket keverni, azonnal meg kell
válaszolnunk. Célja szerint a kérdés lehet provokatív, csapdába ejtő, vita-
és ellenkérdés, amikor kérdésre kérdéssel válaszolunk, stíluskérdés,
amikor a partner stílusát firtatjuk és moralizáló, lelkiismereti kérdés. Soha
ne tegyünk fel olyan kérdést, amelyre nem tudjuk a választ! Sose
kérdezzünk úgy, hogy a hallgatók magukban ne azt válaszolják, amit mi
akarunk! A feltett kérdés csapda is lehet, ha benne rejlik a válasz, s ez
csak ködösítéssel kerülhető meg.

Forrás: nyelvtan tételek | Érettségi

Feladat
Figyeld meg a szónoki kérdések szerepét Vörösmarty Gondolatok a
könyvtárban című versében!

Megoldás
Vörösmarty a nagyromantikára jellemzően az emelkedett embert tartja
ideáljának. A legnagyobb kérdéseket teszi föl, és hiszi, hogy ezekre
csalhatatlan válaszokat is tud adni. Ilyenek: Ment-e a könyvek által a világ
elébb? De hát ledöntsük, amit ezredek ész napvilága mellett alkotának?
Mi dolgunk a világon? Ezek a szónoki kérdések kijelölik a vers
gondolatmenetét, és biztosítják egyre emelkedettebb hangvételét.

224
7. témakör: STÍLUS ÉS JELENTÉS

7.1 SZÓHASZNÁLAT ÉS STÍLUS

7.1.1. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a

szaknyelvben és a szépirodalomban

Vegyünk egy egyszerű példát!

a. Szépirodalom: Megy a gőzös, megy a gőzös
Kanizsára.
Kanizsai, kanizsai
Állomásra.

Elöl ül a masiniszta,
Hátul meg a krumplifejű
Palacsinta.

b. Mindennapi nyelv: Gőzös vonat indul Kanizsára. A mozdonyban a

vonatvezető ül. Aki a vonat végében ül, az pedig egy krumplifejű
palacsinta.

c. Szaknyelv: Figyelem! Az első vágányról gőzgép vontatta szerelvény indul

Kanizsa állomásra. A szerelvény elején található a gépkezelő, végében
pedig a burgonyából készült fejű tésztaféleség.

● Szóhasználat: a. gőzös, b. Gőzös vonat, c. gőzgép vontatta

szerelvény; a. Elöl, b. A mozdonyban, c. A szerelvény elején; a.
masiniszta, b. vonatvezető, c. gépkezelő; a. krumplifejű
Palacsinta, b. krumplifejű palacsinta, c. burgonyából készült fejű
tésztaféleség.
● Összegzés: A szépirodalmi és a mindennapi szóhasználat alig
különbözik, ellenben a szaknyelv erősen eltér mindkettőtől.
● Mondatformálás: a. Megy a gőzös, megy a gőzös, b. Gőzös
vonat indul, c. Az első vágányról gőzgép vontatta szerelvény
indul; a. Kanizsára, Kanizsai, kanizsai állomásra, b. Kanizsára, c.

225
 Kanizsa állomásra; a. Elöl ül, b. A mozdonyban ül, c. A
szerelvény elején található; a. Hátul meg, b. Aki a vonat végében
ül, az pedig egy, c. végében pedig.
● Összegzés: a. és b. réteget a költői alakzatok különböztetik meg.
c. réteg körülményesebb az első kettőnél. a. utolsó előtti sorát a
b. változat megmagyarázza.

Feladat

Alkoss a fentiek mintájára gyerekmondókát az alábbi szaknyelvi

szövegre!

Felhívjuk a felvonuló katonák figyelmét, hogy lépéseiket a vezényszóhoz

kell igazítaniuk. Aki ezt megszegi, megvonatik tőle az aznap esti
töltelékes tésztaféleség, ami minden katonának megfelelő táplálékot
nyújt.

Megoldás

Aki nem lép egyszerre,

Nem kap rétest estére.
Pedig a rétes nagyon jó.
Katonának ez való.

7.1.2. A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl.

bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése

● Stíluselem: A stilisztikai elemzés alapegysége. Bármely szinten, bármely

nyelvi vagy kifejezésbeli elem, amit a stílus szempontjából vizsgálunk.

● Stílusérték: Mennyiségi fogalom annak ábrázolására, hogy egy nyelvi

elem vagy forma mennyire tér el a szokványos használattól.
(Természetesen nem szerepel az SI-rendszerben, s így csupán igen durván
mérhető: „kicsi” vagy „nagy” stílusértékről szoktunk beszélni.) A
stílusérték lehet a nyelvi kifejezőeszköz jellemzője (állandósult
stílusérték) vagy az egyéni nyelvhasználat eredménye (alkalmi
stílusérték). Állandósult stílusértékük van pl. a következő szavaknak,

226
 kifejezéseknek: megboldogult, MALÉV, alászolgája! Alkalmi
stílusértékük van a meglepő egyéni szóalkotásoknak, kifejezéseknek: (a
magyar) Ugar, Pályád tisztességes csak légyen utolsó, illetve Babits Esti
kérdés című versének egyetlen mondatból álló mondatszerkezete.

● Motivált szavak: Arról van szó, hogy szavaink többségének hangalakja

és jelentése között semmiféle összefüggés nincs, ezek tehát
motiválatlanok, véletlenszerűek. Néhány szavunk azonban motivált:
például a hangutánzó és a hangulatfestő szavak.

● Szótári stílusminőségek: A szótári stílusminőségek állandósult

stílusértéket hordoznak. Ezeket az ÉKSz is megadja. (Rövidítéseit a
könyv végén közölt jelmagyarázatban oldhatod fel!)
● hangut (hangutánzó), hangf (hangulatfestő), Sz: (szólás), Szh:
(szóláshasonlat)
● Használati körük: argó, gyerm (gyermeknyelvi), hiv (hivatalos), irod
(irodalmi), kiv (kiveszőben lévő), nép (népies), nk (nemzetközi szó),
rég (régies), ritk (ritka), sajtó (sajtónyelvi), táj (tájszó); szakny
(szaknyelvi. Ebben a rövidítésben a szótár szaknyelvi utalásait vontuk
össze!); (Továbbá szerepelnek még az idegen eredetű szavak nyelvi
eredetének jelzései).
● Érzelmi árnyalatok: biz (bizalmas), durva, gúny (gúnyos), kedvesk
(kedveskedő), pejor (pejoratív), szépítő, tréf (tréfás), túlzó, vál
(választékos), vulg (vulgáris).

Feladat

Adj stílusminősítést az alábbi szavaknak! Megoldásodat vesd össze az

ÉKSz stílusminősítéseivel!
fenség: , fönség: , fenyővíz: , fércmunka:
, féreg (farkas): , fertály: , fess:
, fészek (lakás): , fickó: , fikció:
, filiszter: , filigrán:

Megoldás

227
 fenség: vál, fönség: nép, fenyővíz: táj, fércmunka: pejor, féreg (farkas):
rég, fertály: nép rég, fess: biz (vál), fészek (lakás): vál, fickó: pejor, fikció:
vál vagy sajtó, filiszter: kiv pejor, filigrán: vál

7.1.3. Egyszerű stílusjelenségek felismerése, magyarázata

Vegyünk példának egy diáklány által írt levelet!

Szia Andita-Bandita!

Igen, igen. Időnként előfordul, hogy jelentkezem. Milyen kérdés az, hogy
találkozunk-e otthon?! Persze, hogy találkozunk. Egy péntek este
összeülünk, alkoholizálunk, filmmaratonozunk. Közben pedig
megvitatjuk az élet nagy dolgait. A mai nap egyadta rohanás volt.
Szülinapi meglepetést készítettünk. Te, olyan volt a szervezés… szerintem
maffia nem csinálja ilyen szinten! Szóval vérprofik vagyunk.
Mindent összehoztunk, mindent kicsempésztünk a szobából az
ünnepelt jelenlétében.
Először is a kedvenc lila kacsáját (ami ráadásul szőrös is!)
léptettük le. Mondhatni, elraboltuk. Fenyegető levelet is írtunk – nem
vagyunk mi amatőrök! Újságból kivágtunk betűket, azokat ragasztottuk
fel egy papírra.
Abba minden ott volt fehéren-feketén! Kövesse az utasításaimat,
különben az alternatív kacsáját fokhagymanyomón passzírozzuk
keresztül.
Ezt Babus nagyon elhitte.
Még egy piros kinyitott esernyővel is sétálgatott a Margitszigeten. Hiába
nem mazsola ez a lány.
A végcél a Citadella volt. Ahol mi egy isteni, saját készítésű
pudingtortával és pezsgővel vártuk.
Akkor ott volt egy nagy eszem-iszom. Tiszta piknik hangulat.
Vittük a kis virág székpárnákat, meg a kockás konyharuhákat.

228
 A biztonsági őr bácsi szóvá is tette, hogy esetleg talán
tulajdonképpen nem kéne közterületen alkoholt juttatni a vérünkbe, de mi
nagyon meggyőztük, hogy csak egy pohárkával iszunk meg. Ami
egyébként igaz is volt, csak az a pohárka kicsit nagyobb volt az átlagos
pohárkánál. Teljesen kipurcantunk. Hazaérve már csak az ágyig tudtuk
elvonszolni magunkat. Jött a jól megérdemelt pihenés! Ez történt ma.
Gondolom, neked legalább ilyen mozgalmas napod volt: repülőket
térítettél el, esetleg partra kiúszott bálnákat próbáltál megmenteni, vagy
kikísérletezted az instant véres hurkát.
További szép napot!
Aztán te ne hanyagolj ilyen sokáig, mint én téged!
Üdv
Pici

● Értékelés: A levél jellegzetesen diáknyelvi szöveg. Keverednek benne

az argó és gyereknyelvi elemek a hivatalos nyelv ironikus
felidézésével, valamint a szlenggel. A humor áthatja a teljes szöveget,
mondhatni, ez a fő szervező elv. Jellemzője még a tegeződés.
● Szóhasználat: Argó: léptettük le; gyereknyelv: bácsi, Pici; ironikusan
használt hivatalos nyelv: alkoholizálunk, alternatív kacsa, instant
véres hurka; szleng: vérprofik, mazsola, kipurcantunk. Neologizmus a
filmmaratonozunk.
● Mondattan: A mondatokban, kifejezésekben szintén a stílusrétegek
keverése figyelhető meg: keveredik a köznapi közvetlen stílus az
ironikusan használt hivatalos nyelvvel, valamint a krimi irodalom
mondataival. Közvetlen stílus: egyadta rohanás volt, Aztán te ne
hanyagolj ilyen sokáig; hivatalos nyelv: esetleg talán tulajdonképpen
nem kéne közterületen alkoholt juttatni a vérünkbe; krimi irodalom
idézése: Kövesse az utasításaimat, különben…

Feladat

Írj hasonló levelet diáknyelvi stílusban barátnődnek/barátodnak címezve!

229
7.1.4. Stílusérték (alkalmi, állandó)

● Stílusérték

Mennyiségi fogalom annak ábrázolására, hogy egy nyelvi elem vagy forma
mennyire tér el a szokványos használattól. (Természetesen nem szerepel az
SI-rendszerben, s így csupán igen durván mérhető: „kicsi” vagy „nagy”
stílusértékről szoktunk beszélni.) A stílusérték lehet a nyelvi kifejezőeszköz
jellemzője (állandósult stílusérték) vagy az egyéni nyelvhasználat
eredménye (alkalmi stílusérték). Állandósult stílusértékük van pl. a
következő szavaknak, kifejezéseknek: megboldogult, MALÉV, alászolgája!
Alkalmi stílusértékük van a meglepő egyéni szóalkotásoknak,
kifejezéseknek: (a magyar) Ugar, Pályád tisztességes csak légyen utolsó,
illetve Babits Esti kérdés című versének egyetlen mondatból álló
mondatszerkezete.

Feladat

Értékeld stílusértékük szempontjából az alábbi kifejezéseket!

a. Hadd sirassam elmúlt nyarunkat! – Hadd sirassam forró nyarunkat! –

Hadd sirassam fehér, forró nyarunkat!
b. S éppen olyan, amilyenekben valaha hittünk. – S éppen olyan, kilyenekben
valaha hittünk.
c. S még ha írnék is verset, rákényszerítve. – S még ha versnék is ráncba
szedve.
d. Hamar elmúlt nyarunk, ég veled! – Tündöklő gyors nyarunk, ég veled!
e. Kék ujjú este – Édes este – Kellemes este

Megoldás

a. A 3. változat stílusértéke a legnagyobb, mivel ez a metonimikus

szerkezeten kívül olyan jelzőt is használ (fehér nyarunk), ami nem
tartozik a jelzett szó jelentéshálózatához.
b. A kilyenekben hapax legomenon, s így igen nagy az alkalmi stílusértéke.
c. Az előzőhöz hasonlóan hapax legomenonnal van dolgunk (versnék).
d. Az a. feladathoz hasonlóan egy metonimikus és egy szokatlan
jelzőhasználat adja nagy stílusértékét.
e. Az első változat a legköltőibb a megszemélyesítés miatt. Egyébként
intertextualitással van dolgunk, Homérosz „rózsás ujjú hajnal” kifejezését
idézi fel.

230
7.1.5. Stílushatás

● Definíció: Ha egy nyelvi elem valamiben eltér a szokásos használattól,

stílushatásról beszélünk. A stílushatás a befogadóra gyakorolt érzelmi-
intellektuális hatást mérlegeli. Beszélünk tragikus, komikus, groteszk,
fenséges, érzelmes, meghökkentő, bájos, kellemes, undorító stb.
stílushatásról. Ezek a klasszikus poétikában sokszor műfajokhoz kötöttek:
pl. a tragikus stílushatás a tragédiára, a komikus a komédiára, a fenséges
az eposzra, az érzelmes a lírára jellemző. A romantikától kezdve a
műfajok és a stílushatások azonban keverednek, sőt ez már Shakespeare
Rómeó és Júlia című tragédiájában is megfigyelhető.

Feladat

Értékeld stílushatás szempontjából a Rómeó és Júlia néhány jelenetét!

1.
ROMEO
Szentségtelen kézzel fogom ez áldott,
Szentséges oltárt, ezt a lágy kacsót,
De ajkam - e két piruló zarándok -
Jóváteszi s bűnöm föloldja csók.
JÚLIA
Zarándok, a kezed mivégre bántod?
Hisz jámbor áhítat volt az egész.
A szent kezét is illeti zarándok
És csókolódzik akkor kézbe kéz.
ROMEO
Szentnek s zarándoknak hát nincs-e ajka?
JÚLIA
Van, ámde csak imádkoznak vele.
ROMEO
Ó, szent, kezed ajkad kövesse, rajta,
Halld meg imám, ne lökj pokolba le.

231
 JÚLIA
A szent csak áll, bár hallja az imát.
ROMEO
Állj s a jutalmat én veszem im át.
A szöveg szabályos szonettet ad ki. Ez lírai formára vall. A stílus is lírai:
metaforákban beszélnek.

2.

BENVOLIO
Voltaképp hova akarsz kilyukadni?
MERCUTIO
Mit szakítasz félbe, mikor egy hajszálnyira vagyok a mondanivalóm kellős
közepétől? Tehát ezt a lyukat be kell tömni.
BENVOLIO
Romeónak is ez a célja. Azért nem akar - tágítani mellőle.
MERCUTIO
De hiszen ha betömi, akkor tágítja is.
A fiatal ifjak trágár célzásai a köznépet szórakoztatják a színházban.
Komikus elem a tragédián belül.

7.2 A SZÓJELENTÉS

7.2.1. A nyelvi szintek alkalmi és állandó stílusértékének megfigyelése,

felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban

● Stílusérték: Mennyiségi fogalom annak ábrázolására, hogy egy nyelvi

elem vagy forma mennyire tér el a szokványos használattól.
(Természetesen nem szerepel az SI-rendszerben, s így csupán igen durván
mérhető: „kicsi” vagy „nagy” stílusértékről szoktunk beszélni.) A

232
 stílusérték lehet a nyelvi kifejezőeszköz jellemzője (állandósult
stílusérték) vagy az egyéni nyelvhasználat eredménye (alkalmi
stílusérték).

● A hangalak stílusértéke:
– Állandó stílusérték: dörömböl, kukorékol, tutyimutyi.
– Alkalmi stílusérték: Bús donna, barna balkonon; ont monoton bút
konokon.
● A szóhasználat stílusértéke: Állandósult stílusértékük van pl. a
következő szavaknak, kifejezéseknek: megboldogult, MALÉV,
alászolgája! Alkalmi stílusértékük van a meglepő egyéni
szóalkotásoknak, kifejezéseknek: (a magyar) Ugar, fekete (zongora).

● Szószerkezetek, mondatok stílusértéke:

– Állandósult stílusérték: Intézkedést foganatosít, Pálinkás jó reggelt,
Nem rejti véka alá.
– Alkalmi stílusérték: Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl; Most tél
van és csend és hó és halál; Másodszor te is toll leszel.
● Szövegek stílusértéke:
Állandósult stílusértéke van pl. egy bírósági végzésnek, egy
locsolóversnek, egy dialógusnak stb. Alkalmi stílusértéke van Babits
Esti kérdés című versének, amely egyetlen mondatból áll; egy szabad
versnek, a központozás elhagyásának stb.

Feladat

Értékeld alkalmi stílusérték szempontjából az alábbi versszak különböző

nyelvi szintjeit!

Tódul a hullám habra hab

Benne sodródó kis halak
Először te is hal leszel
Szive-sincs-szava-sincs gyöngypikkely

233
 Megoldás

A központozás elmarad, ez lazítja a grammatikai szerkezetet, lineáris

kohéziót. A habra hab mondatnak tapadásos állítmánya a tódul,
önmagában tagolatlan. A szíve-sincs-szava-sincs hapax legomenon.
Általában az alkalmi stílusérték dominál.

7.2.2. A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek

Szavak jelentésszerkezete: Ha egy szó jelentésfejlődését vizsgáljuk,

megkapjuk a szó jelentésszerkezetét vagy jelentésstruktúráját.

Vegyük példának a darázs szót!

darázs fn A méhvel rokon fekete-sárga csíkos, fullánkos rovar./ Áll:

Darazsak: a hártyásszárnyúaknak több, ezzel rokon fajt magában foglaló
csoportja. [?] ~csípés fn Darázstól eredő szúrás feldagadt helye. ~derék
fn nép biz Nagyon karcsú női d. ~derekú mn Nagyon karcsú d. <nő>.
~fészek fn 1. A darazsak papírszerű burokba foglalt, gömbölyded fészke.
2. Konyha Kelt tésztából csigavonalban hajtogatott sütemény. 3. Ruha A
lép sejtjeire emlékeztető díszítő ráncolás. 4. nép Karbunkulus, kelés. 5.
vál felbolydult, izgatott közösség, csoport. Sz: ~be nyúl: kényes ügyet
bolygat. ~kő fn rég Mésztufa.

Jelentéselemek: széma. A szavak, szószerkezetek, mondatok legkisebb

jelentésmozzanata, amiből a szó, szószerkezet, mondat jelentése felépül.
Vegyük példának a puli szót!

234
Puli: kutya, háziállat, házőrző és nyájőrző, fekete vagy fehér szőrű,
barátságos, húsevő stb.

Feladat

Nézd meg az ÉKSz-ben a kutya szó jelentésszerkezetét!

Megoldás (Ész)
KUTYA [1] főnév és melléknév

● I. főnév kutyát, kutyája

● 1. Főleg vadászatra, ház- és nyájőrzésre haszn. háziállat (Canis
familiaris). Házőrző kutya; → hamis kutya; harapós kutya; kivert kutya: (átvitt
értelemben is) otthontalan, mindenünnen kirekesztett ember; kóbor kutya;
láncos kutya; veszett kutya: (átvitt értelemben is) ingerlékeny, ok nélkül is
mindenkit támadó, sértegető (természetű) személy; a kutya csahol, nyí, szűköl,
ugat, vakkant, vonít; ez már a kutyáké: kárba veszett, odavan; → belekap a
kutya (a lábába); a kutya letép ← vkit; kutyába se vesz vkit, vmit: semmire sem
becsüli, figyelemre se méltatja; kutyának (se) való: az emberhez méltatlan, v. az
ember számára megalázóan rossz. (szójárás) Kutya is haragszik az orráért v. ha
az orrát piszkálják; vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se
jó. Szóláshasonlat(ok): annyi, mint a tarka kutya: nagyon sok van belőle; éhes,
fáradt, fázik, hű, irigy, mérges, reszket, mint a kutya: nagyon éhes
stb.; bánja v. megbánta, mint a kutya, amelyik kilencet kölykezett: nagyon
megbánta; bekapja, mint a kutya a legyet: hirtelen bekapja; (tájszó) összehúzza
magát, mint a kutya a vackon: a) nagyon összehúzódik; b) nagyon szerény, nem
akar alkalmatlankodni; úgy élnek v. úgy vannak, mint a kutya meg a
macska: rossz viszonyban vannak, örökké marakodnak; lepereg róla, mint
kutyáról a víz: <szidás, korholás> nyomtalanul, hatás nélkül lepereg róla; olyan
sár van v. úgy esik v. olyan rossz idő van, hogy a gazda → ölben viszi ki ugatni
a kutyát; lelövi, mint egy kutyát: kímélet nélkül lelövi; úgy bánik vkivel, mint a
kutyával:emberi voltát nem nézve, durván, megalázóan, nagyon rosszul bánik
vele. □ Morzsa kutyánk, hegyezd füled. (Petőfi Sándor) Ajtó előtt hasal egy
kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyújtja. (Arany János) Jó kutyánk,
Burkus, elveszett. (Ady Endre) Hattyú kutyám, Ülj itt s vigyázz a házra.
(Kosztolányi Dezső) Ádáz kutyám, itt heversz mellettem (Babits Mihály) || a.
(népies) Kutyástul, macskástul: minden holmijával, pereputtyával együtt;
mindenestül.
● 2. Földi kutya: hengeres testű, széles, vaskos fejű, arasznyi nagyságú, a
vakondokhoz hasonló életmódot folytató rágcsáló állat (Spalax typhlus).
● 3. (átvitt értelemben, bizalmas) Vkinek a kutyája: a) (rosszalló) olyan
személy, aki vkinek ki van szolgáltatva, akivel vki tetszése szerint bánhat. Nem
leszek más kutyája. Hát kutyája vagy neki? b) (ritka) vki iránt feltétlen, szolgai
hűséggel viseltető személy. □ Leghívebb embere volt szegény apámnak.
Kutyája volt neki. (Jókai Mór)
● 4. (átvitt értelemben, bizalmas) <Szitkozódásban, megvető megszólításként v.
megnevezésként:> rossz, gonosz, hitvány, megvetést, dühöt, lebecsülést

235
 ébresztő v. érdemlő személy. Fösvény kutya; irigy kutya; lusta kutya. Te komisz
kutya. □ Ha nem mégysz, mindjárt főbe lőlek itt ezzel a pisztollyal, kutya.
(Eötvös József) Beteg ne légy nekem, mert agyonütlek. Hol mászkálsz már, te
kutya? (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Nagy kutya: a) (tréfás)
ravasz, fondorlatos, fortélyos személy, akinek az eszén nehéz túljárni, akibe nem
jó belekötni. □ Nagy kutya a vicebíró. (Mikszáth Kálmán) b) (tréfás)
szoknyavadász. Nagy kutya az öreg! □ Az ispán hát az meg mindég is nagy
kutya volt, ettől nemigen maradhatott cselédasszony vagy leány az udvarban.
(Kaffka Margit); c) (bizalmas) jelentékeny, nagy rangú személy, ill. úr. Sokan
voltak az összejövetelen, köztük néhány nagy kutya.
● 5. (átvitt értelemben, bizalmas) Figyelembe nem veendő, teljesen
jelentéktelen személy, tárgy, dolog; senki, semmi. Hát ez (v. ő) kutya? Ez se
kutya. □ Ha Tokaj a bortermő hegyek királya, Somlyó se kutya (Mikszáth
Kálmán) Hát a dióval gurigázni kutya? (Tömörkény István) A ló jó ló, de aki
rajta ül, az se kutya. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt
értelemben, bizalmas) Kutya se: senki. (A) kutya se áll vele szóba; kutya sem
kereste; kutya se törődik vele; kutyának se kell. □ Régen volt az, a kutya sem
emlékezett már arra (Mikszáth Kálmán) Hiszen magát nem ismeri ott a kutya
se. (Gárdonyi Géza)
● 6. (bizalmas) <Indulatos beszédben, főleg szitkozódásban, többé-kevésbé
elhomályosult jelentéssel.> 61 (durva v. bizalmas, tréfás)
<Átkozódásban.> (Hogy) a kutyák nyalják fel (→ felnyal) a vérét! Hogy a kutya
egye meg (a máját)! Kutya legyek, ha : <bizonygatás kifejezéseként>. □ Vártam
magát, hogy majd csak meglep már egyszer minket , de maga azt nem tette,
kutya egye meg a dolgát. (Arany János) Cím, cím, öcsém; veszett kutya marja
meg, ez most a magyar fő törekvése! (Tolnai Lajos) 62 <Bosszúság, harag,
felháborodás kitörésében.> Kutya teremtette! A kutya mindenit v. mindenségit
(annak a.)! Kutya meg a mája! □ Láncos kutya megugatta lelke! Soha ilyen cifra
tréfát! (Jókai Mór) Tyhű, kutya teremtette! hol a tárcám? (Gárdonyi Géza) Hej,
a kutya teremtésit ennek a világnak! (Tömörkény István) 63 <Nagy elképedés
kifejezésében.> □ Tyhű! kutya meg a macska! bámult Tapadó, fele áron sem
vesznek itt ma (Vas Gereben) 64 <Tagadás, elhárítás, visszautasítás indulatos
kifejezésében.> Kutya füle → v. fülét; bánja a kutya; törődik vele a kutya; kell
a kutyának! [Hallom, rokonod az ipse.] Rokona a kutyának, de nem nekem. □
Nyájas szófogadás, kígyó-csúszású hízelgés lesz kenyerem (s zsíros kenyerem)
hah, lesz a kutyának, Nem pedig én nékem! (Petőfi Sándor) Mihály bátyám
Bátyád a kutya dörög Szélpál Mihály. (Tömörkény István)
● II. melléknév kutyául, kutyább (átvitt értelemben)
● 1. (bizalmas) Gyalázatos, nyomorúságos, a maga nemében a lehető
legrosszabb; cudar. Kutya élet, dolog, helyzet, világ. Kutyább állapotban még
sose voltam. □ Könnyű a németnek, A kutya németnek Adót egzekválni.
(népköltés) Ezt a kutya, másért síró Magyar sorsot nem érdemlem. (Ady Endre)
● 2. (bizalmas) Nehéz, bosszantó, az embert alaposan próbára tevő. Ilyen kutya
anyaggal még nem vesződtem. Kutya egy munka ez. Kutya természete van! □
Hanem aztán ez a legkutyább út (Mikszáth Kálmán) || a. (tréfás) A maga
bosszantó, rossz voltában, komiszságában is elismerést keltő. Kutya egy
asszony ez, nem fél az ördögtől sem. Hát kutya egy fickó, meg kell adni.
● 3. (bizalmas) Veszedelmes, kiszámíthatatlan <tárgy, dolog>. □ Láttál-e már
valamikor kovás pisztolyt, mert kutya ám az is, ha elsül. (Mikszáth Kálmán)
● 4. (bizalmas) Kutya baja: nincs komoly baja; semmi baja. Kutya baja sincs,
csak fekszik. Nincs már kutya bajom sem. Nem volt nekünk ott kutya bajunk se.
Holnapra nem lesz már kutya baja se! Kutya baja se lett belőle. Kutya baja, csak
a nyaka v. a torka véres: meglehetősen veszedelmes, reménytelen helyzetben,
állapotban van.

236
 ● 5. (bizalmas) Vkinek kutya kötelessége vmi: erkölcsi, társadalmi v. vmilyen
függő viszonyból következő, feltétlenül szigorú kötelessége. A férjnek kutya
kötelessége megvédeni feleségét. Kutya kötelessége elmondani, amit az ügyről
tud. □ Helybeli ember, kutya kötelessége tudni mindenkinek, kicsoda, micsoda.
(Mikszáth Kálmán)
● 6. Kutyául: (bizalmas, tréfás) a) nagyon rosszul; gyalázatosan,
cudarul. Kutyául bántak vele; kutyául érzi magát. □ Bizony, kedves barátom,
kutyául vagyunk. (Petőfi Sándor) Ha olyan kutyául tartotta az egész hadsereget,
mint minket, hát legalább hozott haza egymilliót. (Jókai Mór); b) bosszantó,
kellemetlen, az embert próbára tevő módon; alaposan, nagyon, ugyancsak. De
kutyául süt a nap! Kutyául megjártam!
● 7. határozói használat(ban) (bizalmas) <melléknév v. határozó előtt, vmely
kellemetlen, rossz tulajdonság v. állapot fokozására:> szörnyen,
rettenetesen. Kutya hideg, meleg; kutya rossz idő. Kutya rosszul érzem
magam. □ Öreg! te kutya komisz pályát futottál meg. (Tolnai Lajos) De kutya
nehéz dolog is ez a házasodás. (Móricz Zsigmond)
● Szólás(ok): egyik kutya, másik eb: egyformán rossz mind a kettő; itt van a kutya
elásva v. eltemetve: ez itt a bökkenő; megette a kutya: nem lett belőle semmi; a
kutya se ugatja (meg): senki sem törődik vele, senkinek sem hiányzik; kutya van
a kertben: <főleg szerelmi v. házastársi hűség terén> vmi nincs
rendben; lesz v. jön még (a) kutyára dér:<fenyegetésként:> majd megjárod,
megjárja még; kutyára bízza a hájat v. a szalonnát: olyanra bíz vmit, ritk. vkit,
aki inkább kárt tesz benne; ld. még eb, halál. Közmondás(ok): A kutya ugat, a
karaván halad: a céltudatos ember nem törődik az ellenség gáncsoskodásával és
fecsegő mendemondáival. Amelyik kutya ugat, az nem harap: a hangoskodó
ember rendszerint nem veszélyes. Nem csak egy tarka kutya van a világon: a
hasonló még nem azonos. Nem eszi meg a kutya a telet: nem szokott elmúlni a
tél komolyabb hideg nélkül. Kutyából nem lesz szalonna: az alaptermészeténél
fogva rossz, kegyetlen ember ilyen is marad. (régies) Amely kutyának veszett
hírét költik, el kell annak veszni: rágalmazással vesztét lehet okozni vkinek.
(tájszó) Idegen kutyának lába közt a farka: idegenek között mindenki
bátortalanabb, mint a megszokott környezetben. (durva) Az erősebb kutya
baszik: annak sikerül vmi, akinek nagyobb a hatalma, az ereje, aki
erőszakosabb.
● Szóösszetétel(ek): 1. kutyaábrázat; kutyaadó; kutyabarát; kutyacsaholás;
kutyaeledel; kutyafaj; kutyafalka; kutyafarok; kutyafogat; kutyagyomor;
kutyaidomítás; kutyaidomító; kutyaképű; kutyakórház; kutyalánc;
kutyamarakodás; kutyanyom; kutyaoltás; kutyaörv; kutyapóráz; kutyaszánkó;
kutyaszar; kutyaszíj; kutyaszokás; kutyaszőr; kutyatartás; kutyatemető; 2.
egykutya; fakutya; farkaskutya; juhászkutya; kiskutya; kölyökkutya;
mészároskutya; pásztorkutya; rendőrkutya; vadászkutya; vaskutya.
● kutyácska; kutyás.

7.2.3. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló

alakú szópár, ellentétes jelentés

237
● Egyjelentésű szavak: Elvileg minden dolognak saját neve van, s így egy-
egy hangalakhoz egy-egy jelentés tartozik, ezeket hívjuk egyjelentésű
szónak, s így ábrázoljuk:

H-J

Például: telefonál, magnetofon, vasalódeszka stb.

Valójában az egyjelentésű szavaink ritkábbak, mint a többjelentésűek,
többnyire modern, gyakran idegen eredetű szavak, amiknek még nem
alakult ki bonyolult jelentésmezőjük.
● Többjelentésű szavak: A többjelentésű szavak jelentésbővüléssel jönnek
létre, azáltal, hogy egy szót nem teljesen eredeti jelentésében használunk,
s ha ez általánosan elterjed, a szó új jelentést nyer. Többnyire sejthető a
jelentések származása, de pontosan fölrajzolni a jelentések családfáját
mégsem igen tudjuk. A szótárban a különböző jelentéseket sorszámmal
jelölik. Ami azonban nem feltétlenül jelent határozott „születési
kronológiát”, csak arra szolgál, hogy elkülönítsük az egyes jelentéseket.
Pl. a körte 1. jelentése a gyümölcs, 2. a villanykörte, ami alakjáról kapta a
nevét, tudniillik az első villanyizzók mind körte formájúak voltak, s ez
még ma is nagyon gyakori, bár egyre több a másfajta villanyégő, mint pl.
a mignonégő. A többjelentésű szó képlete:

H -J1
-J2

Példák: toll 1. madártoll, 2. íróeszköz; levél 1. falevél, 2. postai levél; daru 1.

madár, 2. emelőszerkezet
● Azonos alakú szavak (homonimák): Az azonos alakú szavakat nem
tekintjük egy szónak, minthogy eredetük is egymástól független, vagyis
két különböző szó véletlenszerű hasonló hangalakjáról van szó. (Néha
lehetséges történelmi kapcsolat, csak ma már ezt nem érzékeljük. Az ilyen
szavakat szintén azonos alakúnak nevezzük leíró nyelvtanunkban,
történeti nyelvtanunkban azonban nem.) Gyakori, hogy e szavaknak a
szófaja is eltér. Ilyenek például az ég ige és az ég főnév. Nem látható,
miképp lehetne egyiket a másikból származtatni. Ellenben gyanús, hogy

238
 az égbolthoz mindig a fényesség képzete társul, tehát valami fényes, mint
a tűz, a földhöz pedig a sötétségé, de hogy volt-e valamiféle ősi, mágikus
vagy egyéb kapcsolat a két szó között, ma már nem tudjuk megállapítani.
Ezért azonos alakú szavaknak mondjuk őket. Az azonos alakú szavak
képlete:

H–J
-J

A jelentéseket nem számozzuk meg. Szótárakban két külön címszóként

és szócikként szerepelnek.

Példák: ír ige, ír nemzetiséget jelentő főnév és melléknév; nyúl ige, nyúl

állatot jelentő főnév; fél ige, fél számnév; stb.

● Hasonló alakú szavak: A hasonló alakú szavak alakja nem teljesen

azonos. Gyakran többjelentésű szavakból keletkeznek szóhasadással
(alakjuk elkülönül), s világosan felismerhető etimológiai kapcsolat van
köztük (azonos tő). Összekeverésük, felcserélésük súlyos nyelvhelyességi
hiba. Ábra:

H J
X
H J
(Az X azt jelöli, hogy nyelvi hiba esetén keresztben, fölcserélve
használjuk őket.)

Példák: egyelőre: időhatározó szó: ’még’, ’jelenleg’ – egyenlőre: egyenlő,

egyforma részekre; helység település – helyiség lakrész; nemzetség: szűkebb
családfa, pl. Árpád-nemzetség – nemzetiség: valamely nemzethez tartozó, pl.
szlovák; stb.

239
● Szinonimák: Olyan különböző hangalakú szavak, amelyeknek jelentése
közt egyértelmű kapcsolat van, s ezért esetenként használhatók egymás
helyett. Ezen belül megkülönböztethetők az azonos jelentésű (bicikli –
kerékpár), a fogalmi jelentésükben érintkező, de határozottan különböző
szavak (hegy – domb) és a stílusárnyalatban különböző szavak (eszik –
zabál).

H–J
H–

● Az azonos jelentésű szavak egyike gyakran idegen szó. Itt a szavak

magyarítása, magyar szóval való fölcserélése még nem teljesen ment
végbe, vagy sikertelennek bizonyult, s a magyar szó mellett megmaradt
az idegen szó is. A magyar szó többnyire választékosabb, de az idegen
közkedveltebb, elterjedtebb. Ilyen volt a bicikli – kerékpár szópár is:
sportegyesületek nevében, szakszövegekben mindig a hivatalosabb
kerékpárt használják, de bizalmas beszélgetésünkben mégsem
kerékpározni, hanem biciklizni hívjuk egymást.
● A fogalmi jelentésükben érintkező szavak hasonló, de határozottan
megkülönböztethető dolgokat jelentenek. Pl. a domb (kétszáz méter alatti
kiemelkedés), a hegy (kétszáz méter feletti). Az ér, patak, folyó, folyam
szavak szintén ilyenek: szaknyelvben nem szabad összecserélni őket, bár
hétköznapi beszédünkben ezt gyakran elkövetjük. S ha nagyon tágasan
értjük az ilyen szinonim kapcsolatokat, végül könnyen oda jutunk, hogy
minden mindennel rokon, hiszen például, ha az ér és a folyam szinonimák,
miért ne lehetne szinonimájuk a forrás és a tenger, ennek meg a tó és az
óceán, aztán az eső és a harmat, dér és a hó, jég, felhő, gőz, gáz, levegő
stb.
● A stílusárnyalatban különböző szavak fontos eszközei a szép és
választékos magyar beszédnek. Nem mindegy például, hogy valaki kövér,
molett vagy dagadt. Az első a legszélesebben használt, sem szépítgetést,
sem durvaságot nem hordozó szó. Az utóbbi durva és sértő, a molett pedig
kissé modoros, gyakran eufémiaszerű kifejezés, ami eredeti, pontos
jelentésében nem egészségtelenül telt női testformát (keblek, far) jelent.
Vigyázzunk továbbá, nehogy túlzott udvariasságból „molett úr”-at
mondjunk! Ám ha egyik sem tetszik, bőven válogathatunk: túltáplált, jól
táplált, duci, dagi, dagadék, pufi, pufók, puffancs, tömörgyönyör,
teltkarcsú, gombóc, vaskos, gömbölyű, golyó, hógolyó, hájas, hájpacni,
köpcös, tagbaszakadt stb. De vigyázzunk, hogy sose bántsuk meg
egymást!

240
● Ellentétes jelentésű szavak: Közös fogalomkörbe tartozó ellentétes
irányú szópárok. Pl. jön – megy, él – hal; férfi – nő; kicsi – nagy, jobb –
bal; elöl – hátul, itt – ott; stb.

Feladatok

1. Helyezd mondatba a hasonló alakú szavakat úgy, hogy kiderüljön

jelentésük különbsége!

Tartam – tartalom; különböző – különféle; lélektelen – lelketlen; létére –

lévén; járatos – jártas; érem – érme; értetlen – érthetetlen; szível - szívlel
2.Versenyezzetek, hogy ki tud több szinonimát mondani az eszik igére!

Megoldás
1.
A dolgozat tartama három óra. – A dolgozat tartalma a matematika.
Különböző megoldások születtek. – Különféle feladatokat kellett megoldani.
A modern líra gyakran lélektelen. – Haynau lelketlen ember volt.
Gyerek létére igen erős. – Felnőtt lévén igen erős.
Járatos a faluban. – Jártas a mesterségben.
Sportolóink sok éremmel tértek haza. – A százforintos szép érme.
Jancsi nagyon értetlen gyerek. – Ez a vers érthetetlen.
Nem szívelem Jancsit. – Megszívlelem a jótanácsot.

2.
eszik, eszeget, étkezik, táplálkozik, zabál, kajál, fal, burkol, falatozik,
lakomázik, lakomát csap, lakmározik, kosztol, habzsol, csipeget, nyámnyog,
kóstolgat, majszol, tömi a majmot, tömi magát, növeszti a háját, csámcsog,
turkál az ételben, reggelizik, tízóraizik, ebédel, uzsonnázik, vacsorázik

241
7.2.4. Egynyelvű szótárak használata (pl. Magyar szinonimaszótár,
Magyar értelmező kéziszótár), valamint kétnyelvű szótárak ismerete

Egynyelvű szótár: Az olyan szótárak, amelyekben a címszó és a szócikk azonos

nyelvű.
● Egynyelvű szótáraink
− Magyar értelmező kéziszótár (ÉKSz): A címszók
betűrendjében tartalmazza nyelvünk szavait, kifejezéseit,
szólásait. Az azonos alakú szavak külön szócikkben
szerepelnek. A többjelentésű szavakat egy szócikken
belül számozottan értelmezik. Megadja a szavak szófaját,
stílusminőségét, jelentését, különböző kifejezésekben
való előfordulását. Újabb kiadásai kétkötetesek.
− A magyar nyelv értelmező szótára: Nem tartalmaz több
szócikket az előbbinél, de magyarázatai részletesebbek.
− Idegen szavak és kifejezések szótára: A magyar
beszédben előforduló idegen szavakat, kifejezéseket
magyarázza magyar nyelven. Nem számít kétnyelvű
szótárnak, mivel ezeket a szavakat a magyar beszédben
használjuk.
− Szakszótárak: Az egyes szakmák sajátos szókészletét,
zsargonjait mutatják be. Pl. Katonai szótár, Orvosi szótár
stb.
− Magyar szinonimaszótár: Két része van: az első
szinonimabokrok szerint rendezi a szavakat, a második a
szavak betűrendes mutatója. A stílusminőségeket ez is
föltűnteti.
− Magyar tájszótár: A különféle nyelvjárásokban
előforduló tájszókat és kifejezéseket mutatja be többféle
csoportosításban.
− Helyesírási szótár: A magyar szavak és közhasználatú
tulajdonnevek helyes írásmódját adja meg. Tartalmazza
az egyes szavak különböző eseteit is.
− A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz):
Szókincsünk eredetét mutatja be. A szócikkek három
részből állnak: az első bekezdés fölsorolja a szavak első
írott előfordulásait a források feltüntetésével; a második
bekezdés a szavak eredetét mutatja be, ill. ezek lehetséges
szófejtéseit, magyarázatait; a harmadik bekezdés a
szakirodalmat adja meg. Feltünteti, ha a szó ismeretlen
vagy vitatott eredetű.

242
 − A magyar nyelv történeti szótára: Nem foglalkozik a
szavak etimológiájával, ellenben részletesen mutatja be
az írott források szerinti fejlődésüket.
− Írói szótárak: Az egyes szerzők műveiben előforduló
teljes szókészletet mutatják be, megadva a
forrásszövegeket is. Pl. Petőfi-szótár, Juhász Gyula-
szótár, Tóth Árpád-szótár.

Kétnyelvű szótár: Amelyben a címszóhoz más nyelvű szócikk kapcsolódik.

● Kétnyelvű szótárak: Nagy szótárak, kéziszótárak, kis szótárak,
útiszótárak, elektronikus szótárak. Pl. Országh László: Magyar
– angol kéziszótár, Országh László: Angol – magyar kéziszótár.
Az utóbbi a szócikkekben megadja a kiejtést is, valamint a
szóhoz tartozó kifejezéseket. A függelék felsorolja a
legfontosabb képzőket és végződéseket, valamint az angol
mértékegységeket.

Feladat

Ismerd föl, hogy melyik szótárból vettük az alábbi szócikkeket! Ismertesd

a tűz2 szócikk szerkezetét és rövidítéseit is!

243
Megoldás

Magyar értelmező kéziszótár. Az azonos alakú szavak külön szócikket

alkotnak. Megadja a szófajt, majd fölsorolja a jelentéseket (többjelentésű
szó). Végül a szóval alkotott összetételeket veszi sorra.

244
 ts: tárgyas, tn: tárgynélküli, ~: a szó ismétlése, v: vagy, vmit: valamit, rég:
régies, k.: kér, átv: átvitt értelem, Kat: katonai nyelv, nép: népies, vál:
választékos, Sz: szólás, fgr: finnugor, mn: melléknév, fn: főnév, irod:
irodalmi

7.3 STÍLUSESZKÖZÖK

7.3.1. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök

tudatos használata a szövegalkotásban

● Megszólítás: Szituáció és célfüggő. Hivatalos stílusban szinte

kötelező a Tisztelt … Úr/Asszony! megszólítás. Bizalmas
levélben ezt a Kedves + Keresztnév! formula helyettesíti.
Családiasan az Édes + becenév! formulát használjuk. Szóban a
megszólítást a köszönés helyettesíti: Jó napot kívánok, … úr!
vagy Szia, Mama!

● Szövegalkotás és stíluseszközök: Általában csak szűkösen

használjuk a költői és retorikai eszközöket. A hivatalos nyelv
például teljesen kiiktatja a metaforát. A tudományos stílus sem
kedveli ezeket az eszközöket. A szónoki stílusra azonban
jellemző a retorikai alakzatok használata, a költői stílusra pedig
a szóképeké. De nem mindig, például a realista stílus igen
takarékosan él vele, lévén stíluseszménye a világos, tiszta stílus.
Példaképp Petőfi István öcsémhez írt episztoláját említhetjük,
amely a köznapi stílus fordulatával indul (Hát hogymint vagytok
otthon, Pistikám?), majd a vers tetőpontjáig tartózkodik a költői
képek, alakzatok használatától, ehelyett a hétköznapi
beszédmódot találjuk. A tetőponton aztán annál kiemeltebb lesz
az alakzatok szerepe: S anyánkat, ezt az édes jó anyát, O
Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd! (ismétlés, felkiáltás,
fokozás). A romantikus stílus ellenben halmozottan él az
alakzatokkal és szóképekkel: Lélekzetétől meghervadt az élet…
Most tél van és csend és hó és halál. (Vörösmarty: Előszó)
(Megszemélyesítés, metafora, poliszindeton.) A hétköznapi

245
 stílusban a szólásoknak, közmondásoknak és a humornak van
nagy szerepe. (Kevés, mint Balaton szeletben a hullámzás. Nem
rejtem véka alá. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! […]
csak Vitaynak rosszcakát!) Ezekkel a mindennapokban
takarékosan kell élni.

● Befejezés: A hivatalos stílusnak erre is előírásos formulái

vannak: Tisztelettel, Üdvözlettel, Köszönettel. A tudományos
stílus nem tartalmaz elköszönést, ehelyett valamely frappáns
mondattal, például egy idézettel zárja az írás- vagy
beszédművet: ,,S nem kellene minden nyomon boszonkodó
nevetéssel, s nevető boszonkodással ama régire
visszaemlékeznünk, midőn még így énekeltek:
Debrecennek útcái, sírjatok
Nem kérdi már az idegen, hogy ha Lukács pap itthon
És egészségben vagyon!” (Kölcsey)
● A szónoki stílus szintén frappáns, hatásos befejezést kíván. Ez gyakran
érzelmi töltésű: Nézzétek, soha nem sírtam, s most könnyezem! (Kossuth)
A költői stílusban műfajtól és stílusiránytól függ a berekesztés, pl. az
epigramma kedveli a csattanót: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre
derül! (Kölcsey) A dal viszont kerüli az erős zárást, inkább elhalkítja a
hangot: s édes illattal a citromliget felől (saját versem). A hétköznapi
stílus elköszönéssel zárja a beszélgetést: Szia! Vigyázz magadra! stb.

Feladat

Elemezd Petrarca Ti szerencsés füvek, boldog virágok… című szonettjét a

költői eszközök és a szerkezet viszonya szempontjából! (Ld. 9. osztályos
szöveggyűjtemény!)

7.3.2. A mondatszerkezet stiláris változatai: a verbális stílus, a

nominális stílus, a körmondat

246
 ● Verbális stílus: Igés stílus. Jellemzője az igék, igenevek, határozószók
túlsúlya. Jellemző az expresszionizmusra.

,,Le a kapitalizmussal! Hatalmat, húst a dolgozóknak!...

A tőke szennyében gázolunk, kedves fegyverünk böködi tomporunkat.
Böködj, böködj csak szüntelenül (…)”– József Attila

● Nominális stílus: Névszós stílus. Jellemzője a névszók túlsúlya, s

különösen a jelzős szerkezetek. Az impresszionizmusra jellemző.

,,Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még

Üveges szemmel aludtak a boltok,
S lomhán söpörtek a vad kővidék
Felvert porában az álmos vicék,
Mint lassú dzsinnek, rosszkedvű koboldok.” – Tóth Árpád

● Körmondat: Többszörösen összetett, arányosan tagolt mondat.

Különösen kedvelte a barokk (barokk körmondat) és a romantika
(romantikus tiráda).

,,Mint mikor az fölszél Késmárkbul kiszakad,

S ama sűrű fenyőserdő közbenakad,
Támaszt zúgást nagyot, nem reked, nem lankad,
Hajol előtte lágy, és kemény ág szakad:

Ilyen nagy zöndülés esik őközikbe,

Mert fölforr az haragos vér mindenikbe. – Zrínyi

Mert mozogjon, avagy álljon

E parányi föld veled,
Lengjen fényben vagy homályon
Hold és nap fejünk felett,
Bárminő színben jelentse
Jöttét a tündér szerencse,
Sem nem rossz az, sem nem jó:
Mind csak hiábavaló!” – Kölcsey

Feladat

Rajzold föl a fenti két körmondat szerkezeti rajzát!

247
Megoldás

Zrínyi: ○8
__________________has.___/ \
/ / / / / / / \
□1-□2-□3-□4-□5-□6-□7 □9oH

Kölcsey: ○4-○5↔○6
__megeng./__/
/ / /
□1-□2-□3

7.3.3. A szövegstílus hangzásbeli sajátosságai (pl. zeneiség, ritmika,

különféle hanghatások)

● Hangszimbolika: A hangoknak szimbolikus jelentésük van, mint azt

Rimbaud A magánhangzók szonettje c. versében bemutatja. A
magánhangzók tisztán zenei hangok, így a zenei hatás érvényesül bennük,
pl. a mély magánhangzók búsabb, a magasak vidámabb hangulatot
árasztanak. De a mássalhangzóknak is van zenei szerepük: a zöngés
hangok duruzsolnak, a zöngétlenek keményebbek, az l a legdallamosabb
hangzású, az orrhangok jobban rezonálnak, az r pedig harsány hangzású,
mint a trombitahang. Ezeket a zenei hatásokat a költők is kihasználják.
Nézzünk egy példát!
,,Ősz húrja zsong,
Jajong, busong
A tájon,
S ont monoton
Bút konokon
És fájón.” – Verlaine, Tóth Árpád ford.

248
Értékelés: A mély magánhangzók túlsúlya szembetűnő, különösen az o hangok
gyakorisága. Ez szomorkás hangulatot áraszt. Az orrhangok is mélyen rezonálnak.
A mély magánhangzók közül kirí az ősz magas hangzása, középpontba állítva a
fő motívumot. Legkeményebben a konokon szó kopog, utánozva a fájdalom
ütéseit.

● Hangutánzás: A hangutánzó szavak jelentése motivált: hangalakjuk is

segít a jelentésben. Utánozhatnak emberi: krákog, köhög, szürcsöl; állati:
ugat, mekeg, nyerít; tárgyi hangokat: kopog, csobog, zakatol. Ezek
gyakran expresszív hatásúak.

● Hangulatfestés: Hangalakjukkal a hangulatfestő szavak is segítik a

jelentést, utánoznak igéket és tulajdonságokat: kullog, csámborog, biceg;
bamba, tutyimutyi, nyámnyila.

● Alliteráció: Verstani fogalom: a kezdőhangok összecsengése,

ismétlődése. Pl.:

,,Bús donna barna balkonon

Mereng a bíbor alkonyon.” – Babits Mihály

Vannak alliteráló versek is, amelyek a szóvég helyett a szókezdő hangokat

csendítik össze, pl. Sir Gawain és a zöld lovag.

Feladat

Keress alliterációkat a Stabat Mater című himnuszban!

Megoldás

függött Fia; kemény kardnak kellett kinzón; kinok között; kérem, kinját vélem,
kinek; Szüzek szüze! légy szivedben; sirván Krisztus sirján sebeit; pálmás
paradicsom

7.3.4. Az egyszerűbb szóképek: hasonlat, metafora, megszemélyesítés,

metonímia, szinesztézia, szinekdoché
249
A szóképek (trópusok) a szemléletesség eszközei.
● Metafora: A hasonlóság alapján történő felcserélés (egyszerű
m.) vagy azonosítás (teljes m.).
- Teljes metafora: Köznyelvi: Te vagy az
én kincsem. Költői: A korláttalan
természet / Vadvirága vagyok én.
- Egyszerű metafora: Köznyelvi: Hogy
vagy, kis csillagom? Költői: Az égi
rónán ballag már a hold.
● Hasonlat: Két dolog összekapcsolása hasonlóságuk alapján.
- Köznyelvi: Olyan vagy, mint a
lépcsőház: sötét és korlátolt.
- Költői: Mint befagyott tenger, olyan a
sík határ.
● Metonímia: Érintkezésen alapuló felcserélés.
- Köznapi: Térbeli (asztalt bont); időbeli
(nagy idők tanúi); anyagbeli (belemártja
a vasát); ok-okozati (nagyszájú)
- Költői: Fölkelvén pedig jó Toldi György
asztala, / vitéz ő szolgái rudat hánynak
vala. (Arany)
● Megszemélyesítés: Élettelen dolognak emberi vagy állati
tulajdonságokkal való felruházása.
- Köznapi: Felhőbe takaródzik a nap.
- Költői: Alant röpül a nap, mint a fáradt
madár. / Vagy hogy rövidlátó már öreg
korától, / S le kell hajolnia, hogy valamit
lásson?
● Szinesztézia: Különböző érzékletek összekapcsolása, keverése.
Főleg a költői stílusra jellemző.
- A kirakatban lila dalra kelt egy
nyakkendő.
● Szinekdoché: Nyelvtani viszonyok felcserélése, pl. egyes szám
többes helyett.
- Mentek-e tatárra, mentek-e törökre?

250
Feladat

1. Írj levelet egy barátodnak a köznapi szóképekkel felékesítve! Lehetőleg

használd őket humorosan!

2. Elemezd az alábbi verset a szóképek szempontjából!

Juhász Gyula: Tiszai csönd

Hálót fon az est, a nagy, barna pók, - megszemélyesítés

Nem mozdulnak a tiszai hajók.

Egyiken távol harmonika szól,

Tücsök felel rá csöndben valahol.

Az égi rónán ballag már a hold: - metafora és megszemélyesítés

Ezüstösek a tiszai hajók.

Tüzeket raknak az égi tanyák, - metafora

Hallgatják halkan a harmonikát. - megszemélyesítés

Magam a parton egymagam vagyok,

Tiszai hajók, néma társatok!

Ma nem üzennek hívó távolok,

Ma kikötöttünk itthon, álmodók!

7.3.5. A bonyolultabb szóképek: összetett költői kép, allegória,

szimbólum

251
 ● Összetett költői kép: Trópusok és figurák kombinációi.
Minek nevezzelek, / Ha a merengés alkonyában / Szép szemeidnek esti
csillagát / Bámulva nézik szemeim…
● Allegória: Átvitt értelmű beszéd. Dante három fajtáját különbözteti meg:
1. tulajdonképpeni allegória, 2. morális értelmű allegória, 3. misztikus
vagy anagogikus allegória
Partra szállottam, / Levonom vitorlám…
● Szimbólum: Kibontott jelkép. Az allegóriával szemben a képi és értelmi
elem összekapcsolása nem önkényes, hanem a képi (rendszerint
természeti) elem eleve magában foglalja a gondolati, ill. metafizikai
értelmet.
Bolond hangszer: sír, nyerít és búg. / Fusson, akinek nincs bora, / Ez a fekete
zongora…

Feladat
Elemezd az alábbi allegorikus idézetet!
Ha lesz egykor, hogy mit szívem kívánna,
e szent Dal, melynek ég s föld munkatársa,
s amely több évre tett engem sovánnyá,
legyőzi a zordságot, mely kizárt a
drága karámból, hol bárányka voltam
s szunnyadtam a gaz farkasok dacára,
új gyapjam nő majd, milyet sose hordtam:
új hangot váltok, hogy otthon díszítsem
fejem új lombbal, régi templomomban.
(Dante: Paradicsom XXV. 1-9)

Megoldás

A szent dal az Isteni színjáték, amely sok böjtölés árán született meg. A zordság
a száműzetése, a karám Firenze. A bárányka saját szelíd, békepárti politikájára
utal, a farkasok a fekete guelfek. Az új gyapjú ghibellin nézetei, az új hang új
költői stílusa. Az új lomb a remélt babérkoszorú.

252
7.3.6. Metaforikus jelentés

Definíció: Hasonlóságon alapuló átvitt értelmű beszéd. Elsődlegesen a

szépirodalmi nyelvben használatos.

● 1. példaszöveg: Itt – szívem mellett, itt rágja egy féreg… Érzem, mint
mardossa azt… A halált én magammal hordom! – Szárazak szemeim, mint
a mező az aszály idején! Orcám sárga, mint az érett kalász. Érlelődöm én
is a betakarításra. Lehullott testem, mint a megszedett szőlőtő. Közel van
a lemetszés ideje. Légyen meg a te akaratod… (Kármán: Fanni
hagyományai)

● Értékelés: Az értelmezést a teljes metaforák vezérlik: féreg = halál. A

halál = aratás, szőlőszüret metaforákat pedig két hasonlat vezeti be,
segítve a megfejtést, amely nem tér el az első metaforától.

Feladat

Értelmezd Berzsenyi metaforikus beszédét a következő idézetben!

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak.

Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrint, s balzsamos illata
Közt nem lengedez a Zephyr.

……………………………………………

Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,

253
 Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajakam, még alig illetem
Egy-két zsenge virágait.

Megoldás

Az első versszak a nyarat fölváltó ősz képeit viszi tovább metaforikus

tartalommal, önmaga öregedésére vonatkoztatva: koszorúm bimbaja,
tavaszom, nektár, zsenge virágait.

7.3.7. Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlés, ellentét,

gondolatritmus

● Az alakzatok, idegen szóval figurák, az érzelmi hatáskeltés

eszközei. Különösen a szónokok kedvelik. Ezért szónoki
alakzatnak is nevezik őket.
● A költészetben a klasszicizmus és a romantika számára volt
különösen kedvelt, de már az ókori szónokok is gyakran éltek
vele; a költők kevésbé.
● Az alakzatok stílushatása: Az alakzatok az élénkítés, az
érzelmi hatás eszközei.
– Adjekció vagy ismétléses alakzatok: Az erősítés eszközei. Egyúttal a ritmust is
szolgálják.
● Halmozás: Íz, szín, tűz vagyon a borban… - Kazinczy

● Ismétlés: Pánt is, hallja egész Arcadia, hallja, s ítéljen,

254
 Pánt is, hallja egész Arcadia, dalba legyőzöm. – Vergilius

● Ellentét: Gyűlölök és szeretek. – Catullus

– Gondolatritmus: Búzavirág szedni a búzamezőbe.

Búzavirág szedni, koszorúba kötni,
Koszorúba kötni, s magát ott múlatni. - népballada

Feladat

Elemezd az idézet alakzatait!

A virtus nagy tűneményi

Gőz, mit hagymáz lehele;
A kebel lángérzeményi
Vértolulás kínjele;
A vég, melyet Sokrat ére,
Catonak kihulló vére,
S Zrínyi Miklós szent pora
Egy bohóság láncsora. (Kölcsey)

Megoldás

A versszak paradoxonok sorozata, egyben kicsinyítés.

255
7.4 STÍLUSRÉTEG, STÍLUSVÁLTOZAT

7.4.1. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése,

felismerése, elemzése összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel

Nyelvhasználati színterek szerinti stílusrétegek: mindennapi, közéleti és

hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi
● Mindennapi stílus: Jellemzői: Nagyfokú kötetlenség, laza
mondatszerkezet, hiátusok, beszélőtől függő szókincs, akár trágár
szavak is. Természetesen vannak kötöttségek is, pl. az
udvariassági szabályok, köszönési normák stb.
● Közéleti (szónoki) stílus: Jellemzői: Előre megtervezettség,
átmenet az írott és beszélt nyelv között, jól szerkesztett
mondatok, világos szerkezet, díszítőelemek: pl. retorikai
alakzatok, néha szóképek stb.
● Hivatalos stílus: Jellemzői: Írott forma, személytelenség,
bonyolult mondatszerkezet, nyelvi panelek, jogi terminológia,
erős, világos tagoltság stb.
● Tudományos stílus: Jellemzői: Általában írott formájú, terminus
technicusok használata, világos, logikus szerkezet, gyakori
alárendelő mondatszerkezetek, precízen kidolgozott szöveg,
jegyzetek használata stb.
● Sajtó- és médiaszövegek stílusa: Jellemzői: Köznyelv
használata kevés szakszóval, nyelvi panelek nagy száma,
neologizmusok, elsődlegesen tájékoztató funkció stb.
● Szépirodalmi stílus: Jellemzői: Egyéni, igényes stílus, a
gyönyörködtetés igénye, gazdag stíluseszközökben és érzelmi
hatásokban, műfajonként elkülönülő kötöttségek és
szövegformák, pl. prózai vagy verses forma, rímes, időmértékes
vagy szabad vers stb.

Feladat

Határozd meg a példaszövegek stílusrétegét, és elemezd őket a

szembetűnő stílusjegyek szerint!

256
a. Tragikus kimenetelű baleset történt Vác közelében a 2-es főúton. A GZC
201 rendszámú személyautó vezetője ittasan vezette gépkocsiját, és
összeütközött a szemben közlekedő kamionnal. A személygépkocsi
vezetője a helyszínen belehalt sérüléseibe, a kiérkező mentők már nem
tudták megmenteni. A kamion vezetője könnyebb sérüléseket szenvedett.
b. - Meg-e? – hitetlenkedett Szántód-Kőröshegyi Fürödneki Pipás
Szaniszló. – Engedelmet kérek, de a te édesapádnak hány nebulója van
otthon?
- Öt – felelte Hörcsi, s nem tudni, miért, valami büszkeséget érzett.
- Na, tetszik látni! – kapott a szaván Szaniszló. – Nekem meg éppen
huszonöt van. Már most mit gondolsz, fiúcska, melyik a nehezebb: öt
gyereknek reggelit készíteni, ebédet, vacsorát főzni, tízórait csomagolni
az iskolába vagy huszonötnek?
- A halak is járnak iskolába? – álmélkodott Hörcsi.

c. Felhívom figyelmét, hogy az MT25/1993 számú hatályos rendelet

értelmében Önt kötelezettség terheli a 2016-os évi személyi jövedelemadó
bevallásának elkészítésére és címünkre való folyó év június 30-i
megküldésére, amely kötelezettségének nyilvántartásunk szerint Ön a mai
napig nem tett eleget.

d. Az alakzatok stílushatása:
a) Adjekció vagy ismétléses alakzatok: Az erősítés eszközei. Egyúttal
a ritmust is szolgálják.
b) Detrakció vagy kihagyásos alakzatok, pl. a balladai homály: A
tömörítés és feszültségkeltés eszközei.
c) Immutáció vagy helyettesítéses alakzatok, pl. allegória,
szimbólum, archaizmus stb.: A tartalmi elmélyítés, a stílus
színezésének eszközei.
d) Transzmutáció vagy felcserélés: pl. Pályám tisztességes csak
légyen utolsó. – Zrínyi: költői ritmusalakzat.

e. Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa!

Mélyen megilletődve hajlok meg előtted.
Mikor Szegedhez közeledtem, sajnálni kezdém, hogy mellemből
kifogyott a hang; de midőn Szeged népét látom, úgy látom, hogy nincs mit
sajnálnom, mert itt többre nincs szükség, mint hogy a lelkesedés előtt
mélyen meghajoljak.

257
 f. - Ki dumál itt parkolóhelyről, nekem te ne lökd a süketet, vagy zsernyák
vagy, vagy mi? Szegény maszektaxisnak is csak élnie kell valamiből, és
aztán, ha elbaltázza a dolgot, nem hullik neki a zsozsó, vagy azt irigyled?

Megoldás

a.: Sajtónyelv: pontos adatok közlése, száraz tárgyilagos stílus,

tényközlés.
b.: Szépirodalmi meseszöveg. A reális párbeszéd áthajlik a meseszerűbe,
a fikcióba. A párbeszéd a társalgási stílust utánozza gyermek és felnőtt
között, de tegeződnek. Köznapi, gyermeknyelvi elem pl. a nebuló.
c.: Hivatalos stílus, a jogi nyelv jellemzi, bonyolult, de precíz fogalmazás,
önözés és személytelenség.
d.: Tudományos stílus, gyakori terminus technicusok, rendszerezés és
tagolás.
e.: Szónoki stílus, érzelmi hatásokkal dolgozik, behízelgés, vagyis a
jóindulat felkeltése.
f.: Köznapi, társalgási stílus, közelebbről a pesti nyelv durvább változata.
Laza szövegszerkesztés, hanyag nyelvhasználat, tagolatlanság, durva
szavak, argó és szleng elemek.

7.4.2. A társalgási stílus ismérvei, minősége

● A társalgási stílus műfajai: Beszélgetés, magánlevél, üdvözlet,

telefonbeszélgetés stb.

258
● A társalgási stílus jellemzői: Beszélgetésben a nagyfokú kötetlenség.
Párbeszédes forma. A kommunikáció létrehozásakor a köszönés, ill.
megszólítás (Szia! Jó napot kívánok! Csókolom! Hová tetszik menni, Pista
bácsi? stb.). Lezárásakor az elköszönés, üdvözletküldés (Cső!
Viszontlátásra! Csókoltatom Erzsiéket!) A társadalmi függőségek
szerepe: tegezés, magázás, önözés, tetszikezés. A személyes stílus
maximális érvényesülése, pl. szójárások, idiolektusok. Gyakori kérdő és
felszólító mondatok. Laza szerkezetű, gyakran hiányos mondatok.
Töltelékszavak. A gyakori szerepcsere: a szó átadása, átvétele.
● A társalgási stílus minősége: Legyünk a köznapi társalgásban is
igényesek! Beszéljünk kerek mondatokban, a hiányos mondatok
egészüljenek ki a szövegkörnyezetből! Ne használjunk töltelékszavakat
(izé, hogy is hívják stb.)! Ne használjunk durva szavakat! Legyünk
választékosak! Érzelmileg színezzük a szöveget a személyes kapcsolat
függvényében: Úgy hiányoztok! Jó volna már talizni! Édes Mari-
Barikám! Kis csillagom! Drága tanár úr! stb. Mindig jól jön egy kis
humor!

Feladat

Értékeld az alábbi beszélgetést a stílus szempontjából!

- No, fát hozott?

Mire a válasz:
- Nem. Tetűt.
Ez a te embered.
- Hehehe! – kacagsz bután. – Jó kedve van, Áron bácsi!
- Jó, mert jól háltam!
Ha erre nem tudsz felelni, eredj haza. De téged se a gólya költött,
ezért visszaturbékolod:
- Kied miatt sem nyögnek már a galambok!

259
 Az ember úgy megnéz, hogy egy krajcárérő becsületet sem hagy
rajtad, s így utálkozik:
- Nem, mert magát várják! Lábtól való már maga is.

Megoldás

Vidékies társalgási stílus, kötekedő, vetélkedő forma, jellemzője a

szólásokban való kifejezés, átvitt értelmű mondatok, kifejezések.

7.4.3. A tudományos és a szakmai stílus

Műfajok

Az idetartozó műfajokat elsődlegesen meghatározza a szakágazat és a megcélzott

közönség, illetve a szöveg fóruma. Lényegileg más lesz egy matematikai
értekezés és más egy irodalomtörténeti. Megint más a szakkönyv, és más az
ismeretterjesztő kiadvány. És természetesen más lesz egy akadémiai felszólalás,
és más egy internetes oldal szövege. A tudományos szöveg elsődlegesen írott
formában jelenik meg. Szövegtípusa értekező. Klasszikus műfajai: esszé,
ismeretterjesztő cikk, tanulmány, szakdolgozat, disszertáció, recenzió, kritika,
monográfia, kézikönyv, tankönyv, lexikoncikk; tudományos előadás, szakmai
vita, felszólalás; iskolai felelet, iskolai dolgozat stb.

Általános jellemzők, szókincs

A tudományos szöveg célja a világ objektív megismerése, leírása. Ehhez igazodik

a stílus is, aminek legfőbb törekvése a szubjektivitás és az érzelmi
megnyilatkozások kiküszöbölése. Ezt nevezzük tárgyilagos stílusnak. Gondot
jelent az is, hogy megismerésünk gyakran nyelvi korlátokba, nyelvünk
elégtelenségébe vagy szubjektivizmusába, pontatlanságába ütközik. Ezért a
tudományágak gyakran kialakítják a maguk szaknyelvét. Így nincs általában vett
tudományos nyelv, csak tudományos szaknyelvek vannak. Gyakori a szakmák
nemzetek felettisége is, ami részben a mestervizsga előtti külföldi tanulmányutak
következménye, másrészt pedig a gazdasági, tudományos együttműködés

260
eredménye. Ősi foglalkozásaink, mesterségeink nyelve is tele van német, latin,
illetve szláv eredetű, valamint ezekből eredő idegen szavakkal, a modernek pedig
angol kifejezésekkel. A tudományos stílusnak egzakt pontosságra kell törekednie,
ezért a szakszöveg változatos szinonimák helyett egyértelmű szavakat használ,
nem törődve a szóismétlésekkel, amelyek az egyes fogalmaknak mintha csak a
tulajdonnevei volnának. Az ilyen szavakat, kifejezéseket szakszónak, terminus
technicusnak nevezzük. A szakszókat tárgyszónak is nevezik, ezek mutatói a
tárgyszómutatók, tezauruszok. Minden szerzőt minősít terminológiája
(kifejezéskészlete), annak terjedelme, pontossága és következetes használata. A
pontos kifejezés igénye azonban nemcsak a szavakra korlátozódik, néha a
mondatok is erősen eltérnek a szokásostól. Figyeljük meg Hegel
mondatszerkesztését:

A felmutatott itt, amelyet megrögzítek, éppúgy olyan ez az itt, amely

valójában nem ez az itt, hanem elöl és hátul, fent és lent, jobb és bal… Az
itt, amelyet gondolunk, volna a pont; de ennek nincs léte; hanem azzal,
hogy léttel bírónak mutatjuk fel, a felmutatás nem közvetlen tudásnak,
hanem mozgásnak bizonyul a gondolt itt-ből kiindulva sok itt-en keresztül
az általános itt-hez, amely az itt-ek egyszerű sokasága, ahogyan a nap a
most-ak egyszerű sokasága.

A szerző a térbeliség meghatározásakor a leghétköznapibb használatú

térfogalmakat igyekszik megtisztítani a pontatlan jelentésárnyalatoktól. Ezért
különlegesen használja őket: az itt, ez, nem ez, lét kifejezések főnévvé váltak, azaz
fogalmak neveként szerepelnek. Ezt a betűforma is kiemeli. Másutt pedig a
toldalékok kötőjeles használata igyekszik megtartani fogalmi jellegüket.

Általános stiláris követelmények: A tudományos értekezés legfőbb

követelménye az igazság. Ennek eszközei: a megbízhatóság, pontosság,
világosság; egyes műfajokban az élvezetes előadásmód.

Szerkesztés és vázlat

A szerkezet világos gondolatmenetre épül és áttekinthetően tagolt. Klasszikus,

iskolás részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Ez azonban túlzottan sematikus: a
szöveget sokkal inkább a tárgy belső rendjéhez kell igazítanunk. Terjedelemtől
függően ez alacsonyabb-magasabb szinteken nyilvánulhat meg. Irodalom
tankönyvünk például időrendes szerkezetű. Nagyobb fejezetei az egyes
korszakokat fedik: ókor, középkor, reneszánsz stb. Ezeken belül a korszakok
általános jellemzése tekinthető bevezetésnek, majd ezt követi az egyes szerzők
bemutatása, illetve a szerzőkön belül kisebb témák, pályaszakaszok, művek
rendjében haladunk az egyre szűkebb és konkrétabb témák felé. A legkisebb
témán belül is világos rendet teremthetünk a bekezdések átgondolt
megszerkesztésével. Ne ugráljunk át egyik kérdésről a másikra, egyik

261
szempontról a másikra. Pl. Csokonai A Reményhez című versének bemutatásakor
válasszuk szét világosan a vers irodalomtörténeti összefüggéseinek tárgyalását az
életrajzi háttértől, ezt pedig a tartalmi, stiláris és verstani kérdésektől. Ha pedig a
vers stílusát elemezzük, ne zagyváljuk össze azokat a sajátosságokat, amik
általában a rokokóra jellemzők, azokkal, amik Csokonai saját találmányai: pl. nem
a rokokó saját jellegzetessége az, hogy a költő szomorkás végkicsengést, elégikus
zárlatot ad a versnek, de az apró díszekből való építkezés igen. A világos, logikus
szerkesztésben segít az előre megtervezett vázlat. A vázlat többnyire a
résztémákat, vagyis a fejezetek, bekezdések címét adja meg.

A bekezdések és a témahálózat

A tudományos szöveg stílusára az áttekinthető fogalmazásmód jellemző:

igyekszik egyértelműen megjelölni, hogy miről beszél, azaz a témát. Ezek
alkotják a szöveg témahálózatát, amit a bekezdések tagolnak kisebb-nagyobb
témakörökre.

A bekezdés szerkesztése

A bekezdések egy-egy téma köré szerveződnek. Minél tudományosabb,

szakszerűbb egy szöveg, annál részletesebben és igényesebben fejti ki az egyes
témákat. Ez azt jelenti, hogy nem éri be főbb gondolatainak megfogalmazásával,
hanem ezeket alaposan kifejti és alátámasztja. Gyakran minden egyes gondolat
külön bekezdést kap, s középpontjában áll a tételmondat. Leggyakrabban a
bekezdés élén helyezkedik el, s őt követi a magyarázat, értelmezés, bizonyítás.
Lehet azonban fordított is a sorrend, ilyenkor levezetjük a tételt. S előfordul e
kettő kombinációja is, amikor a tétel a bekezdés közepén található.
A tétel kifejtésének többféle klasszikus eszköze van: magyarázat, felosztás,
bizonyítás (logikai úton vagy tanúkkal – hivatkozás, idézet), példa, hasonlat stb.

Példa:
(Felosztás:) Másodszor: (Tételmondat:) Azt tanítja az Római
Gyülekezet, hogy szabad az Újtestamentumban is fogadásokat tenni és oly
dologra kötelezni magunkat, mellyekrűl az Úristen parancsolatot nem
hagyott. (Hivatkozások:) Ez abból kitetszik, hogy az Isten sok helyeken
inti az embereket, hogy őnéki fogadásokat tegyenek: Deuter 23.V.21.,
Numer.6.V.2., Psal.75.V.12., Eccles.5.V.3. (Példák:) Példánk is vagyon
sok helyen errűl. Nevezet szerént Jákobrúl azt olvassuk, hogy minden
marhájának dézmáját Istennek ígéré, Gen.28.V.21. Szent Pál is
fogadásból Jeruzsálembe méne, Act.18.V.18. et cap.21.V.23.
(Hivatkozások:) Mert az Isaiás prófétálása szerént: az új
Testamentumban is tiszteltetik az Úristen sok fogadásokkal. (Az ellenfél
tanújának megidézése:) Calvinustúl is hallók ezelőtt, hogy Istennek

262
 kedves fogadásokat tehet az keresztyén ember. (Pázmány Péter: Egy
tudakozó prédikátor nevével íratott öt levél. Európa, 1984. 95-96. p.)

Idézés, hivatkozás

Tudományos munkájában korunk tudósa nem áll egyedül: vele vannak az elmúlt
korok és a mai társadalom tudóstársai. Természetes és szinte kötelező dolog
egymást olvasni, s olvasmányainkat fölhasználni értekezéseinkben. Ennek
eszközei az idézés és a hivatkozás. Az idézés szó szerinti átvétel egy másik
szövegből. Többnyire az egyetértés okán, de néha vitatkozás végett is átültetjük
szövegünkbe egy másik szöveg részletét. A hivatkozás hasonló jelenség, de nem
szó szerint, csak tartalmilag vesszük kölcsön, használjuk a másik szöveg
gondolatát. Mindkettőre vonatkozik a forrás feltüntetésének kötelező volta a
következő formában:
● Idézés: „Idézet.” (Szerző: Cím. Kiadó, év. Oldalszám.)
● Hivatkozás: Tartalmi idézet. (Szerző: Cím. Kiadó, év. Oldalszám.)
Ismétlődő forrás esetén egyszerűsíthetünk így:
● „Idézet.”/Tartalmi idézet. (I. m. Oldalszám.)* I. m. = Idézett mű.
A tanulmány végén szokás megadni a felhasznált (elolvasott) szakirodalom
jegyzékét is (Sorszám. Szerző: Cím. Kiadó, év.) formában. A terjedelmes
szakirodalom nem csökkenti, hanem növeli munkánk hitelességét! Amennyiben
idézeteink vagy hivatkozásaink nagy százalékban származnak ugyanazokból a
művekből, megtehetjük, hogy a szövegben csak a szakirodalom szerzőjét vagy
címét rövidítve adjuk meg a lapszámmal, s a pontos adatokat a szakirodalom
jegyzékére bízzuk. Előfordul az is, hogy a szövegben csak csillagozunk, vagy
sorszámmal indexeljük a jegyzeteket, s a forrást a jegyzetben közöljük pontos
adatokkal, netán magyarázatokkal. A jegyzet szerepelhet a lap alján (lábjegyzet)
vagy a tanulmány végén.

Példák:
● Idézés:
„Bestyéje, lám ugyan jő az sok veszél fejemre, mint az sok légy az
jungátára. Oly nap nincs, hogy vagy juhaimot vagy kecskémet el ne
lopnák!” (Kőszeghy–Szabó 1990: 20).

● Hivatkozás:
Az eredeti kéziratban a szó júngatara alakban van leírva (Mišianik–
Eckhardt–Klaniczay 1959: 65).

Hozzájuk tartozó irodalomjegyzék

SZAKIRODALOM
….

263
 ● Eckhardt Sándor (szerk., jegyz.) 1968. Balassi Bálint összes versei, Szép
magyar comoediája és levelezése. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest.
● Gunda Béla 1964. Olasz sajtkészítők Magyarországon. Ethnographia 75:
599–600.
● Heltai Gáspár 1575/1980. Krónika a magyarok dolgairól. In: Heltai
Gáspár és Bornemisza Péter művei. Vál., szöveggond., jegyz.
Nemeskürty István. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest.
● Herczeg Gyula (főszerk.) 1952. Olasz–magyar szótár. I. köt. Akadémiai
Kiadó. Budapest.
● Jakab László–Bölcskei András 2001. Balassi-szótár. Debrecen.
● Kőszeghy Péter–Szabó Géza (szerk., jegyz., utószó) 1990. Gyarmati
Balassi Bálint, Szép magyar komédia. Szépirodalmi Könyvkiadó.
Budapest.
● Mišianik, Ján–Eckhardt Sándor–Klaniczay Tibor 1959. Balassi
Bálint Szép magyar komédiája. A Magyar Tudományos Akadémia
Irodalomtudományi Intézete. Budapest.
● Niederhauser Emil 1999. Jobbágyfelszabadítás Kelet-Európában.
História 1999/3: 20–3.
● Ortutay Gyula (főszerk.) 1977. Magyar néprajzi lexikon. I. köt. Magyar
Tudományos Akadémia. Budapest.
● Paládi Kovács Attila 1993. A magyarországi állattartó kultúra korszakai.
MTA Néprajzi Kutatóintézet. Budapest.
…
Feladat

Javítsd az alábbi szöveg szerkesztését! Tedd világosabbá a témahálózatot kiemelt

témacímekkel!

A fonéma a nyelv legkisebb alkotórésze, további azonos minőségű nyelvi

alkotóelemre nem bontható. A fonéma a beszéd hangjaiból elvont nyelvi
egység, melynek feladata a morfémák hangalakjának létrehozása,
felépítése. A fonéma jelentés nélküli építőelem. A morfémák alaki
különbségeit, tehát megkülönböztethetőségüket a fonéma-összetétel
mennyiségi és minőségi különbségei adják. Mivel a morféma elemi jel, a
fonémát jelrésznek, jelelemnek is szoktuk nevezni. A fonémáknak
jelalkotó, jelmegkülönböztető szerepük van. Például a bár-, bér-, bír-,
bor-, bőr-, búr- tőmorfémák felismerhetőségét, elkülöníthetőségét
magánhangzójuk minőségi különbsége okozza, illetőleg teszi lehetővé. A
fonémák összekapcsolódásának módját, lehetőségeit fonológiai
szabályok irányítják. A morfémák hangalakja, fonetikai felépítése
264
 konvencionális, a nyelvszokásból ered. Nem tudjuk megmagyarázni,
hogy például a tavasz- tőmorféma miért éppen a t-a-v-a-sz fonémákat
tartalmazza. Egyszerűen hozzászoktunk ahhoz, hogy a t-a-v-a-sz
fonémasorhoz a tavasz 'évszak' jelentés kapcsolódik. Bizonyos fonémák
emellett a jelentést közvetlenebbül is meghatározzák. A hangutánzó és a
hangulatfestő szavak hangalakjuk, hangzásuk által érzékeltetnek
különböző jelentéseket. Lásd például a kottyan, koccan, kattan, loccsan
szavakat, melyekben a jelentést erősen befolyásolja a fonémák minősége.
Használatuk természetesen ez esetekben is konvencionális. A szavak
fonetikai fölépítését ilyenkor a nyelven kívüli valóság is befolyásolja, így
a jelviszony közvetlen, természetes, reális. Ezért lehetnek az ilyen szavak
a legkülönfélébb nyelvekben is hasonló hangzásúak.

Megoldás

A fonéma: A fonéma a nyelv legkisebb alkotórésze, további azonos

minőségű nyelvi alkotóelemre nem bontható. A fonéma a beszéd
hangjaiból elvont nyelvi egység, melynek feladata a morfémák
hangalakjának létrehozása, felépítése.
A fonéma jelentése: A fonéma jelentés nélküli építőelem. A morfémák
alaki különbségeit, tehát megkülönböztethetőségüket a fonéma-összetétel
mennyiségi és minőségi különbségei adják. Mivel a morféma elemi jel, a
fonémát jelrésznek, jelelemnek is szoktuk nevezni. A fonémáknak
jelalkotó, jelmegkülönböztető szerepük van. Például a bár-, bér-, bír-,
bor-, bőr-, búr- tőmorfémák felismerhetőségét, elkülöníthetőségét
magánhangzójuk minőségi különbsége okozza, illetőleg teszi lehetővé.
Fonémák kapcsolódása: A fonémák összekapcsolódásának módját,
lehetőségeit fonológiai szabályok irányítják.
Hangalak és jelentés: A morfémák hangalakja, fonetikai felépítése
konvencionális, a nyelvszokásból ered. Nem tudjuk megmagyarázni,
hogy például a tavasz- tőmorféma miért éppen a t-a-v-a-sz fonémákat
tartalmazza. Egyszerűen hozzászoktunk ahhoz, hogy a t-a-v-a-sz
fonémasorhoz a tavasz 'évszak' jelentés kapcsolódik. Bizonyos fonémák
emellett a jelentést közvetlenebbül is meghatározzák. A hangutánzó és a
hangulatfestő szavak hangalakjuk, hangzásuk által érzékeltetnek
különböző jelentéseket. Lásd például a kottyan, koccan, kattan, loccsan
szavakat, melyekben a jelentést erősen befolyásolja a fonémák minősége.
Használatuk természetesen ez esetekben is konvencionális. A szavak
fonetikai fölépítését ilyenkor a nyelven kívüli valóság is befolyásolja, így
a jelviszony közvetlen, természetes, reális. Ezért lehetnek az ilyen szavak
a legkülönfélébb nyelvekben is hasonló hangzásúak.

265
7.4.4. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai,
stiláris kötöttségei

A közéleti stílus: A nem párbeszédes formájú, nyilvános, szóbeli

felszólalásokat értjük rajta. Klasszikus műfaj: az ókori Görögországban és
Rómában politikai és törvénykezési fórumokon alkalmazták. Művelői a
rétorok, tudománya a retorika.
● Műfajok: Politikai szónoklat, ügyvédi és jogi jellegű beszéd, ünnepi
beszéd, prédikáció, felszólalás.
● Általános stílusjegyek: „Happy end” és hatásvadászat: Valamennyi
műfajban erősen dominál a közönséghez intézett térbeli kommunikációs
szándék. Ebből adódik a közönség megnyerésének, a közönségre
gyakorolt közvetlen érzelmi hatásnak az igénye. Ez nagy kísértést jelent
a szónoknak, nem szabad érdektelennek, unalmasnak lennie, de az olcsó,
„inflációs” siker irányába sem szabad elmennie. Vannak bizonyos
automatikusan működő érzelmi effektusok, mint például a nevettetés és a
meghatás effektusai. Ezeket a megfelelő üres formákkal is kiválthatjuk,
de az efféle „bombasztikus” hatás tátongó űrt hagy maga után, s a
feltöltődés elmaradása utóbb csalódást okoz. Ilyen bombasztikus hatás
például a megszabadított királylány happy end sémája. A happy end
szinte ellenállhatatlanul váltja ki a feltámadás komikai élményét.
Fenntartva azonban azoknak a témáknak van, amelyekben valódi
feltámadásról van szó, a tartalom nélküli használat pedig durva visszaélés,
amit a művészetben giccsként, a szónoklatban bombasztikus elemként,
hatásvadászatként élünk meg. Ilyesfajta összefüggésben rója meg Janus
Pannonius a „vénasszonyok könnyeit vadászó” egyházi szónokokat. De
az olcsó humor is ilyen: a humornak is a tárgyból magából kell
következnie, vagyis abból a szellemi fölényből, amivel megpillantjuk, és
leleplezzük az értékzavart. A humor öncélú használata (poénkodás)
kiváltja ugyan a nevetést és a vele járó fölszabadító érzést, de nem tesz
bölcsebbé, nem mutat meg semmit, s így pillanatnyi hatása oly hamar
elillan, hogy percek múlva már újabb poénra szomjazunk. Megható elem
volt Kossuth részéről a szállóigeként megmaradt „legnagyobb magyar”
gesztus Széchenyi felé. Tudjuk azonban a történelemből, hogy célja
éppen a nagy vetélytárs háttérbe szorítása volt. Az ilyen nemes lelkű
maszk erkölcsi álságossága miatt vet maradandó árnyékot a szónokra.
Való igaz azonban, hogy az efféle mesterfogásokat a klasszikus retorika
tartalomtól független formai elemként tanította, s így a visszaélés

266
 kísértése eleve benne volt az iskolás szabályokban. A magabiztosság
„atyai” hatást kelt: azt szolgálja, hogy tudatlan, gyönge „gyermekként”
odameneküljünk a mindentudó, erős „édesapához”. Ilyenkor gondoljunk
arra, hogy a magabiztosságtól csak egyetlen lépés az önhittség. Profi
szónokok még azt is tudják, hogy finom ételek emlegetése a felidézett
ízek kellemességét tudattalanul kapcsolja a szöveget kísérő érzelmekhez,
s megkívántatnak olyasmit, amit csöppet sem kívánunk (fölcsigázás).
Hasonlóan lehet a kíváncsiság fölcsigázásával és a késleltetés eszközével
játszani.* (Ezek az információk nem elsajátítandók, hanem azt szolgálják,
hogy ne dőljünk be nekik!)
● Testbeszéd és artikulálás: A testbeszéd és hanghordozás
tudattalanunkban végbemenő emóciókat váltanak ki. Előbb említettem a
magabiztosságot. Magabiztosságunk elsődlegesen nem a szöveg
tartalmából árad, hanem sokkal inkább annak stílusából, és a beszédet
követő vegetatív irányítású jelekből: például a kéz szabad mozgása
önbizalmat, de túl heves mozdulatai ingerültséget tükröznek. A
kéztördelés gátlást, bizonytalanságot, az ökölbe szorított kéz elfojtott
ellenállást, makacs akaratot. A düh csúnyává torzítja az arcot, a mosoly
megszépíti, a duruzsoló hang nyugtatóan hat, de el is altatja a figyelmet,
a rikácsoló és üvöltöző hang ingerültségre vall, és ingerültté tesz, akár
tömeghisztériát is kelthet (a diktátorok mind üvöltöznek). A Beatles
zenekar elsöprő sikerében nagy szerepe lehetett a sok decibellel
megnövelt hangerőnek is, ez látható a hisztérikus, sokkos
közönségreakciókból a fényképeken.
● Stíluseszmény: A meggyőzésnek a lélek mélyéről, tudattalanunkból jövő
őszinte, mély érzelmek megjelenítésén, sodró erején és a gondolatok
világosságán kell nyugodnia. A jó szónoki beszéd tehát érzelmileg fűtött,
szenvedélyes, de egyúttal tagolt, világos gondolatmenetű és szabatos. Az
sem baj, ha rajta van személyiségünk bélyege, saját stílusunk.
Természetesen a szónok tudatában lehet, és kell is tudatában lennie az
általa használt szónoki eszközöknek, de ezek ismerete egyúttal arra is
szolgál, hogy önmagát ellenőrizze a hitelesség szempontjából.

A hivatalos stílus: Azoknak a szövegeknek a stílusa, amelyekben állami

intézmények, cégek érintkeznek egymással, illetve az állampolgárokkal,
ügyfelekkel.
● Műfajai: Törvények, rendeletek, közlemények, számlák, jegyzőkönyv,
hivatalos és üzleti levelek (értesítés, felszólítás, határozat; kérvény,
fellebbezés, pályázat stb.), de ide sorolhatjuk az önéletrajzot és a
névjegyet is.

267
● Általános jellemzők: A hivatalos stílus szó szerint „embertelen”,
minthogy éppen emberi mivoltunktól igyekszik elvonatkoztatni: a beszélő
nem saját nevében, hanem mint intézmény vagy cég igyekszik bennünket
puszta alárendelt állampolgárként vagy ügyfélként megszólítani. A
hivatalos stílust nem azért kell megismernünk, hogy magunk is jól
idomított eszközeivé váljunk ennek a torz gépezetnek, hanem, hogy túl
tudjuk élni, s hogy megleljük a módját emberi arcunk visszaszerzésének.

● Jogi nyelv: A jogi nyelv onnan ered, hogy ez az érintkezési forma

eredetileg is jogi szerepkörű volt. Elsődleges célja a pontos,
félreérthetetlen és félreértelmezhetetlen fogalmazás (hatályba lép, elévül,
tartozik – követel, előleg – foglaló). Innen ered gyakori stílushibája, a
körülményeskedés: intézkedést foganatosít (intézkedik), a tényállás
megvalósult (megtörtént), hatályba lép, valamint az esetében,
tekintetében, vonalán, terén névutók stb. A titulusok, megszólítások is a
jogi szerepkört írják körül: felperes – alperes, ügyfél, lakos, munkáltató –
munkavállaló. Az egykori címek helyébe lépve, a nyelvújítás idején
terjedt el az önözés. A középkor hagyományaként gyakoriak a
latinizmusok és germanizmusok is.

Feladat

Értékeld az alábbi hivatalos levelet! Figyeld meg, hogy a feladó hogyan oldja
fel a hivatalos stílus „embertelenségét”!

Kenderesi Kamilla Főiskola

1321 Budapest, Violácska u. 2/b
Tanulmányi igazgató

Kérem kedves Igazgató urat, hogy szíveskedjék számomra kiutaltatni

15.000 forint azonnali diáksegélyt, mivel múlt pénteken jelentős anyagi
veszteség ért: elveszítettem a pénztárcámat, benne az aznap megkapott
teljes ösztöndíjammal, s nem tudom fedezni a megélhetésemet. A dolog

268
 nem gondatlanságból történt, csak mert – hogy, hogy nem – lyukas volt a
zsebem. Intézkedését hálásan köszönöm!

Budapest, 2007. 03. 28. Szegény Béla 4. évf. hallgató

Megoldás

A hivatalos stílus humoros és kedves elemekkel keveredik, pl. a tisztelt

titulus helyett a kedves jelző szerepel. Megfelel szerkezetileg a hivatalos
levél kritériumainak, de egy kis humorral oldja ennek embertelenségét:
hogy, hogy nem – lyukas volt a zsebem.

7.4.5. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a

megjelenítés közlésértéke

● Műfajok: tájékoztató jellegűek: hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú;

véleményközlő jellegűek: cikk, kritika, glossza stb. Megjelenési helyük a
hírlap vagy újság. (Nem tekintjük publicisztikai műfajnak a
szakfolyóiratokban közölt tanulmányokat – ezek a tudományos stílushoz
tartoznak. Jóllehet, a hasonló megjelenési forma ezekre is erősen
rányomja bélyegét.)

● Általános jellemzők: A publicisztika az egyidejű, térbeli

információterjesztés tömegkommunikációs eszköze. Elsődleges
feladatköre a gyors és pontos hírközlés, tájékoztatás. Kétségtelen azonban
a befolyásolás, manipuláció céltudatos megléte is. Az újságot olvasás után
kidobjuk, tehát időbeli üzenete gyakorlatilag nincsen, ezért sajnos
könnyen válik a pillanat kegyeit kereső szerencselovagok prédájává. A

269
 publikáció egyidejűleg két értékskálán mozog: egyik a megbízók
értékrendjébe tartozó sikeres befolyásolás (figyelemkeltés, megnyerés,
szellemesség, szenzáció, bombahír), másik az igaz-hamis skála mutatója
(tárgyilagosság, tényfeltárás, elfogulatlanság, pontos adatközlés).

● Stílushibák: A sajtó tájékoztat, tehát stílusa mindenekelőtt tényszerű,

precíz, lényegre törő és logikus. Ugyanakkor tömegekhez kíván szólni,
ezért stílusa közérthető is. De el is kell adnia magát, s ezért érdekesnek,
élvezetesnek is kell lennie. A szellemes, élvezetes fogalmazás nem baj
önmagában, bajnak csak akkor tekinthetjük, ha mindezt manipuláció
céljából teszi. Hibái tehát: a hamis hír vagy a hír hamis megvilágítása,
tálalása; az unalmas, száraz tárgyalásmód, a zavarosság, az adatok
pontatlan, ködös bemutatása. Gyakran ismétlődő rutinjellegű témák,
műfajok könnyen kimerítik, elkoptatják szókincsünket: Ilyenkor
divatszók, divatos frázisok keletkeznek, amik még hamarabb elkopnak,
bántóan bután hangzanak. Pl. futballmeccsen az árnyékra vetődött,
kilyukasztotta a hálót, bevarrta stb. Ezek az eredetileg egyéni szólások
éppen egyéni jellegük miatt utánozhatatlanok, és szajkózásuk nevetséges.
Mint az “újság” szó is mutatja, a publicisztika inkább mozog az
újdonságok, mint az óságok tájain. Ezért szókészletében gyakori a
neologizmus: egységcsomag, operatív bizottság, SZJA, közművállalatok,
klímariadó stb. A választékosság igénye miatt időnként átesik a ló túlsó
oldalára, s körülményeskedő kifejezéseket használ: elintézésre kerül, a
felmerülő problémák terén kivételt képez, alacsony volt az együttműködési
készség a ...-k részéről stb. Ügyelni kell az idézés szakmai és erkölcsi
szabályaira is: rosszul kiragadott idézet akár az eredeti tartalom
ellenkezőjét is jelentheti.

Feladat

Értékeld az alábbi hírt a tájékoztatás minősége és a stílus szempontjából!

Figyeld meg azt is, hogy milyen célközönséget céloz meg, s hogyan
alkalmazkodik ennek elvárásaihoz!

Tegnap este hatkor döntött rekordot a Sziget

Megdőlt a Sziget Fesztivál tavaly felállított közönségrekordja, hiszen egy hét

alatt tizenhatezerrel többen látogattak ki a Hajógyári-szigetre, mint 2004-ben.

270
Idén 385 ezren buliztak a fesztiválon, míg tavaly csupán 369 ezren voltak kint,
a rekordot egyébként az utolsó nap este hat óra környékén sikerült megdönteni,
akkor lépett a fesztivál területére a 369 ezredik látogató. Kedden az eső ellenére
55 ezren tomboltak a Sziget Fesztiválon.

Megoldás

- A hír látszólag minden követelménynek eleget tesz: friss, közérdekű,

fontos, és válaszol az alábbi négy kérdésre: kivel vagy mivel, hol, mikor,
mi történt. Ugyanakkor azonban „jól értesültségben” és
szenzációéhségben szenved: fölösleges, bombasztikus számokkal terheli
meg a szöveget. (Hogy hány órakor dőlt meg a rekord, teljesen blöff
jellegű adat, hiszen a 369 ezer is kerekített szám volt!) Lényegi
információkat (műsorok stb.) ugyanakkor nem tudunk meg.

● Neologizmus a közönségrekord, a buliztak és a fesztivál. A

buliztak és a tomboltak egyben diáknyelvi szavak, amiből az érződik ki,
hogy a cikkíró a fiatal olvasók nyelvén kíván szólni.

271
8. témakör: DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

8.1 A DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ ISMÉRVEI

8.1.1. A digitális kommunikáció jellemzői, szövegtípusai, az új

digitális nyelv

Digitális kommunikáció: Felgyorsult időnk teszi szükségessé a hagyományosnál

jóval gyorsabb és egyszerűbb kommunikációt. Ma már joggal beszélhetünk arról,
hogy a digitális kommunikáció felváltotta a Gutenberg-galaxist. Meg kell
különböztetni a digitális tömegkommunikációt és a digitális csoport-, illetve
interperszonális kommunikációt.
● Digitális tömegkommunikációról beszélünk, amikor a nyomtatott szövegek
fölkerülnek digitalizált formában az internetre, s ott olvassuk őket. Nem
szükséges könyvtárba mennünk, hosszasan keresgélnünk, kölcsönöznünk
vagy a könyvtárteremben kényelmetlenül ülve olvasnunk a könyveket,
folyóiratokat, hanem mindezt az otthonunkból, kényelmes körülmények
között néhány keresőszóra rákattintva a számítógépünkkel, sőt akár
járművön utazva okostelefonunkkal is megtehetjük. Olvashatunk ilyen
módon folyamatos szöveget (MEK, Wikipédia), vagy tájékozódhatunk
bizonyos információk felől (menetrend, időjárás, fogalommagyarázat,
webáruházak kínálata stb.). De az audiovizuális kommunikációra is
lehetőségünk van ilyen módon (YouTube stb.). Mi is megalkothatjuk a saját
honlapunkat, hogy hirdetményeink eljussanak a széles nyilvánossághoz.

● Digitális interperszonális kommunikációról beszélünk, amikor egymással

chatelünk, e-mailezünk, sms-ezünk, whatsappozunk stb. De lehetőségünk
van egymást interneten hívni telefonon akár videóhívással is, pl.
Whatsappon. Ez lehetővé teszi a távoli ismerősökkel, rokonokkal való szinte
állandó, majdnem személyes kapcsolatot. Ráadásul a telefonnál jóval
olcsóbb, szinte ingyenes kommunikáció.

272
● Digitális csoportkommunikáció pl. a Facebook vagy az Instagram. Itt
rendszerint létrehozzuk a saját csoportunkat vagy nyilvánossá tesszük
gondolatainkat, hogy bárki hozzáférjen. Bejegyzésünket a csoport tagjai
lájkolhatják vagy választ küldhetnek rá. S mi is rendszeresen, folyamatosan
tájékozódhatunk a csoportunkbeli bejegyzésekről.
Új digitális nyelv: Ez különösen az e-mailezés és chatelés nyelvére jellemző.
Társalgásunk gyorsítása és levelezésünk egyszerűsítése érdekében sokszor nem
használjuk az ékezetes magánhangzókat (okos telefonon nincs hozzájuk külön
billentyű). Gyakran használt szavainkat is rövidítjük (tk, vszinuleg stb.) és
használjuk az elterjedt angol eredetű digitális szavakat és rövidítéseket (ok, lol
stb.). Mondataink is leegyszerűsödnek, sőt sokszor pongyola fogalmazást
eredményeznek.

Feladat

Írj rövid bejegyzést Facebook oldaladra egy téged foglalkoztató témában!

8.2 A DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ TÁRSADALMI

ASPEKTUSAI

8.2.1. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi

érintkezésre

● Információs társadalom az ipari társadalmat fölváltó formáció.

Magyarországon igazából csak a rendszerváltás és az internet elterjedése
óta beszélhetünk róla. Az információs társadalom fogalmához azonban
hozzátartozik az egyéb tömegkommunikációs eszközöknek a használata
is: írott média, televízió, rádió, mozi, színház, könnyűzenei fesztiválok,
mobiltelefon (okostelefon) stb. Ezek a többségükben új technikai
találmányok hihetetlenül megnövelték a társadalomban áramló
információ mennyiségét, sebességét és térbeli kiterjedését.

273
● Megváltoztak az információszerző szokásaink is. Ha sürgősen el kell
olvasnunk egy klasszikus novellát vagy drámát, nem megyünk
könyvtárba kölcsönözni, hanem elolvassuk a neten. A regények helyett
gyakran filmadaptációkat nézünk (szintén neten). Újabban a
számítógéphez sem vagyunk kötve: a zsebünkben hordott okostelefonon
kommunikálunk, s szerzünk be információkat. A modern technika
megnövelte a kommunikációval töltött időt is: egy átlagos magyar
tinédzser minimum két órát tölt tévénézéssel és internetezéssel.
● Az információs társadalom átstrukturálja a társadalom szerkezetét is: pl.
a fiatalok értékesebbek, erősebbek a munkaerőpiacon, mint a számítógép-
használatban lemaradó idősebb korosztály.
● Jelentős hátránya az információs társadalomnak, hogy a kommunikáció
nyilvánossá vált, ezáltal sérül a magánszféra szentsége. Szintén hátrány,
hogy a személyes találkozásokat gyakran az internetes érintkezéssel
helyettesítjük, ezáltal elszürkítve, virtuálissá téve emberi kapcsolatainkat,
barátságainkat.

Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra

● A televízió, rádió, sajtó hatására a nyelv homogenizálódik, egységessé

válik. Ez részben pozitív, részben negatív jelenség: a nyelvjárásokat a
teljes kiveszés fenyegeti. Másfelől a média a helyes, igényes köznyelv
elterjesztésében messzemenő érdemeket szerez (hírműsorok, tévériportok
stb.) De néha rombol is, divatszavakat, neologizmusokat terjeszt (pl.
kibeszélő show-k).
● Az internetezés hatására valóságos digitális nyelvjárások keletkeznek. A
minél gyorsabban írott üzenetek elküldése végett rövidítéseket (hnap, tali,
mizu) használunk. Ezek között sok az angol rövidítés (pl. lol ’vicces’,
asap ’amint lehet’, idk ’nem tudom’). Ezek nyelvünk öntörvényűségét
sértik. Elterjedőben vannak a gyorsan változó szlengek is (pl. király, jó
arc, para, páva).
● A gyors üzenet igénye és a gyors gépírás szükségszerűen hozza magával
a pongyola fogalmazást és a helyesírási hibák megszaporodását.
● Az írásbeli érintkezés a közvetlen kommunikációhoz képest számos
információ-veszteséggel jár: hiányzik a nonverbális kommunikáció
(mimika, gesztusok, testbeszéd) lehetősége.
● Skype, chat: A chatelés közbülső forma az írásbeli és szóbeli
kommunikáció között: az üzenet írásos formában jelenik meg, de adott az
azonnali visszajelzés lehetősége. Ugyanakkor a nonverbális
kommunikáció szinte elvész, helyébe az ikonok jóval szegényebb nyelve
lép. A chatben is gyakran élünk a rövidítésekkel és a gyors írásos közlést
szolgáló nyelvi pongyolaságokkal. A Skype valóságos digitális
szóbeliséget tesz lehetővé: a kommunikáció szóbeli, és gazdagon kíséri a
nonverbális jelek használata.

274
 Feladat

Az internet sajátos módon formálja nyelvünket. Új szavakat, kifejezéseket,

rövidítéseket vezet be a nyelvhasználatba. Elemezd ebből a szempontból az
alábbi szöveget, majd fogalmazd át köznyelven!

„szia mizu? Akk hnap tali? Btw tök lol a kép amit posztoltál”

Megoldás

Rövidítések: mizu = Mi újság? Akk = Akkor, hnap = holnap, tali = találkozás.

Idegen szavak rövidítései: Btw (By the way) = egyébként, lol (laughing out
loud) = vicces, felröhögök. Nemzetközi idegenszó: posztoltál = közzétettél.
Figyelemre méltó az írásjelek hiányossága is.

8.2.2. Az új „szóbeliség” (chat) jelenségei és jellemzői

● A televízió, rádió, sajtó hatására a nyelv homogenizálódik, egységessé

válik. Ez részben pozitív, részben negatív jelenség: a nyelvjárásokat a
teljes kiveszés fenyegeti. Másfelől a média a helyes, igényes köznyelv
elterjesztésében messzemenő érdemeket szerez (hírműsorok, tévériportok
stb.) De néha rombol is, divatszavakat, neologizmusokat terjeszt (pl.
kibeszélő show-k).
● Az internetezés hatására valóságos digitális nyelvjárások keletkeznek. A
minél gyorsabban írott üzenetek elküldése végett rövidítéseket (hnap, tali,
mizu) használunk. Ezek között sok az angol rövidítés (pl. lol ’vicces’,
asap ’amint lehet’, idk ’nem tudom’). Ezek nyelvünk öntörvényűségét
sértik. Elterjedőben vannak a gyorsan változó szlengek is (pl. király, jó
arc, para, páva)
● A gyors üzenet igénye és a gyors gépírás szükségszerűen hozza magával
a pongyola fogalmazást és a helyesírási hibák megszaporodását.
● Az írásbeli érintkezés a közvetlen kommunikációhoz képest számos
információ-veszteséggel jár: hiányzik a nonverbális kommunikáció
(mimika, gesztusok, testbeszéd) lehetősége.
● Skype, chat: A chatelés közbülső forma az írásbeli és szóbeli
kommunikáció között: az üzenet írásos formában jelenik meg, de adott az
azonnali visszajelzés lehetősége. Ugyanakkor a nonverbális
kommunikáció szinte elvész, helyébe az ikonok jóval szegényebb nyelve

275
 lép. A chatben is gyakran élünk a rövidítésekkel és a gyors írásos közlést
szolgáló nyelvi pongyolaságokkal. A Skype valóságos digitális
szóbeliséget tesz lehetővé: a kommunikáció szóbeli, és gazdagon kíséri a
nonverbális jelek használata.

Feladat

Az internet sajátos módon formálja nyelvünket. Új szavakat, kifejezéseket,

rövidítéseket vezet be a nyelvhasználatba. Elemezd ebből a szempontból az
alábbi szöveget, majd fogalmazd át köznyelven!

„szia mizu? Akk hnap tali? Btw tök lol a kép amit posztoltál”

Megoldás

Rövidítések: mizu = Mi újság? Akk = Akkor, hnap = holnap, tali = találkozás.

Idegen szavak rövidítései: Btw (By the way) = egyébként, lol (laughing out
loud) = vicces, felröhögök. Nemzetközi idegenszó: posztoltál = közzétettél.
Figyelemre méltó az írásjelek hiányossága is.

8.3 DIGITÁLIS SZÖVEGTÍPUSOK

8.3.1. Digitális és hagyományos, folyamatos és nem folyamatos

szövegek

Hagyományos szöveg: Folyamatos, nyelvileg kidolgozott szöveg. Van eleje és

vége, így befejezett egészet alkot. Gyakran címe is van. Számtalan műfaja szerint
változó a szöveg terjedelme, formája és tartalma, az újsághírtől a többkötetes
regényig. Formája szerint lehet párbeszédes vagy elbeszélő jellegű, illetve a kettőt
kombináló. Olvasata időbeli, időrendes.

Digitális szöveg: Lehet folyamatos vagy nem folyamatos. Folyamatos például

egy internetre feltöltött cikk vagy szépirodalmi mű. A webshopok szerkezete nem
folyamatos és időrendes, hanem térbeli elrendezésű. A webáruház felületére

276
fellépve rendszerint több opció közül választhatunk: megnyitjuk a
termékkínálatot, tájékozódunk a cégről, a kapcsolatokat tekintjük meg stb. A
termékek keresése több szempontból lehetséges: kereshetünk árkategóriák,
gyártók vagy a terméktípusok szerint, illetve ezeket kombinálva. A termékek
elrendezése is többféle lehet: például árkategóriák szerint csökkenő vagy növekvő
elrendezésű, a megjelenés, gyártás éve vagy népszerűség szerinti. Az utóbbira
példa a Libri toplistája. A terméket kiválasztva tájékozódhatunk fontosabb
adatairól, megtekinthetjük a képét, vásárlói értékeléseket olvashatunk, illetve
bővebb termékleírásra kattinthatunk. Ez utóbbiak rövid folyamatos szövegek.
Alapvetően folyamatos szövegeket találunk a MEK felületén, illetve a
Wikipédián. Ez utóbbi azonban lehetőséget kínál a folyamatos olvasás
megszakítására egy-egy hivatkozás, utalás megnyitásával.
Nyilvános, mindenki számára nyitott felület pl. a Facebook. Ezen többnyire rövid
megszólalások, hozzászólások találhatók, s így alapvetően párbeszédes
szerkezetű. Emotikonokkal szöveg nélkül is kifejezhetjük tetszésünket vagy nem
tetszésünket.

Feladat

Gyűjtsd össze azokat az internetes felületeket, amiket leggyakrabban látogatsz

meg!

8.4 DIGITÁLIS SZEMLÉLTETÉS

8.4.1. Az előadás szemléltetésének módjai (bemutatás, prezentáció)

Prezentáció (bemutatás): Programozott tananyagot készíthetünk számítógép

segítségével. Ennek menete a következő:
1. PowerPoint munkakörnyezet: A PowerPoint 2003 esetén az ablak
tetején találhatóak a menük és eszköztára, a PowerPoint 2007-nél egy
széles szalag húzódik fent végig a képernyőn, csoportokba gyűjtött
parancsikonokkal.
2. Fájlműveletek: Célszerű munkánkat mentéssel kezdeni, és a mentést
változás esetén megismételni. A mentés során a bemutató aktuális
állapota a lemezre kerül olyan formában, hogy később is dolgozhatunk
vele.

277
 3. Műveletek diákkal: Általában több diából álló bemutatót kell
készítenünk. Be tudunk szúrni új diákat, módosíthatjuk elrendezésüket.
4. Szövegek: Szöveget csak szövegdobozba gépelhetünk. Túl sok szöveg
egy dián ne szerepeljen, és a betűméretre is ügyelni kell.
5. Karakterformázás: Beállíthatjuk a betűk típusát, méretét, stílusát és
színét is ikonok vagy formázóablak segítségével.
6. Bekezdések formázása: Egy bekezdés a programban is az Enter jelig tart.
Igazíthatjuk balra, jobbra vagy középre, illetve sorkizárással.
7. Felsorolás: Hasonlóan készül, mint a szövegszerkesztő programban.
Segítségével az egymást követő bekezdések felsorolásjelekkel láthatók el.
8. Hasábok készítése: Két vagy három hasábot lehet beállítani a legördülő
menü segítségével. Háromnál több hasáb készítése a További hasábok
menüponttal lehetséges.
9. Dia hátterének formázása: Készíthetünk egy vagy több színű hátteret,
de háttérnek használhatunk képet is.
10. Képek a bemutatóban: Képeket több módon is beilleszthetünk
dokumentumunkba. Fájlban tárolt képeket szúrhatunk be. Vágólap
segítségével másik alkalmazásból másolhatunk át képeket. A ClipArt
képgyűjteményből is beilleszthetünk képeket.
11. Táblázatok: A táblázatok használhatók adatok megjelenítésére és
igazításra is.
12. Diagramok: Több különböző diagramtípus közül választhatunk:
oszloptípus, vonaldiagram (grafikon), sávdiagram, kördiagram.
13. Egyéb objektumok: Szövegdoboz, élőfej és élőláb, WordArt, dátum és
idő, diaszám.
14. Animáció: Két lehetőségünk van mozgások létrehozására. Az egyik a
diák megjelenéséért felel (áttűnés), egyéni animációval pedig a dián belül
lehet mozgásokat létrehozni.
15. Diavetítés: A vetítés segítségével tudjuk bemutatni az elkészült
prezentációkat.
16. Oldalbeállítás: Alapértelmezett beállítások: Diavetítés képernyőre (4:3),
tájolás (fekvő vagy álló).
17. Nyomtatás: Bemutatónk valamennyi elemét kinyomtathatjuk.
18. Prezentációkészítésről videók: Oktatóvideók a prezentáció készítésének
tanulásához, gyakorlásához.

8.5 AZ ELEKTRONIKUS ÍRÁSBELISÉG ÉS A

VILÁGHÁLÓ HATÁSA A SZÖVEGRE, SZÖVEGEK A
MÉDIÁBAN

278
8.5.1. Az internetes szövegek jellemzői, az írott és internetes szövegek
összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése

● Számítógép – /internet/
Új, eddig nem használt technikák és régebbi technikák együttes alkalmazása.
Hatástöbbszöröző eszköz. Az emberek közötti élő kapcsolat a gyakori
kommunikáció függvénye. Az emberek az interneten a problémáikra keresnek
megoldást. A neten az elsődleges megjelenési forma a weblap. Mindig
célközönségnek szól. A weblap szövegének szerkesztésekor a lényeget kell
megfogalmaznunk egyszerűen, érthetően, figyelemfelkeltő módon. Fontos a
hitelesség, a bizalomkeltés, a kulturált megjelenés. A jól kiválasztott
képeknek bizalomgerjesztő erejük van. A fejlécnek „ütősnek” kell lenni, mert
itt dől el, hogy az adott téma iránt érdeklődő tovább olvassa-e weblapunkat.
Az elérhetőséget jól láthatóan, egyértelműen kell feltüntetni a
kapcsolatfelvétel megkönnyítése végett.

● Kommunikáció az interneten: e-mail, internetes fórumok, chat,

társalgó/csevegő programok
Az új információs csatornákon megjelenő írott szövegek jelentős
része valójában nem az írásbeliség, hanem a szóbeliség birodalmába tartozik.
Az e-mail, az SMS, az internetes fórumok, a chat-üzenetek szövegei beszélt
szövegek, írott formában. Ezekben nem kell a hagyományos írásbeliségben
megszokott módon kifejtett, precízen fogalmazott mondatokat írnunk;
lehetünk hétköznapiak, érzelemkifejezésünk pedig közvetlenebb. Sőt: a
fölsorolt szövegformákban gyakran tudatosan is jelzik, hogy beszélt nyelvet
rögzítenek, azzal, hogy fonetikusan írnak. Ez nem a katasztrofális helyesírás,
hanem a címzetthez fűződő bensőséges kapcsolat, a bizalom és összetartozás
jele.
A számítógépes hálózatok alkalmasak a levelezésre, sőt a beszélgetésre
(csevegésre) is. A társalgó vagy csevegőprogram hasonlít az élőbeszédre:
rövid üzeneteket váltunk, amit éppen írunk, megjelenik a beszélgetőpartner
képernyőjén: akár egy földrésszel odébb is. Vitafórumok, beszélgető
csoportok alakultak. A csevegőprogramok is igyekeznek fölszámolni a
helyesírást, hiszen a gyorsaság, az esetlegesség, sőt az egyediség a fontos.
Mindez természetes is lehet, ameddig két ember magánügye, ám ezek a
csevegőprogramok tágabb közösségekhez is szólnak. A világháló terjeszt
nyelvi divatokat. Ezek a nyelvi igénytelenségek, következetlen, alkalmi
rövidítések pedig már megjelentek az iskolai dolgozatokban, különféle
reklámszövegekben, egyes rádió- és tévéadók nyelvezetében.

279
 Előnyök:
● lehetőség a sűrű kapcsolattartásra
● az e-mail-ek, SMS-ek elmenthetők, újra megtekinthetők, kevesebb időt
igényel az írás
● könnyebb ismerkedési lehetőség
● a rövidítések, hangulatpótló elemek által a nyelv bővül

Hátrányok:
● túl sok angol kifejezés, melyeknek nincs magyar megfelelője; a használt
nemzetközi nyelv alapja az angol
● a nyelv torzul, infantilis (köcce = köszi) kifejezések is helyet kapnak

Feladat

Írd le chat üzenetként, nyelvi szokásaidnak megfelelően az alábbi üzenetet!

Szia, Klári! Tegnap voltunk kirándulni. Ugye, holnap találkozunk? Majd

mesélek részletesen. Addig is puszi! Judit

Megoldás

Pl.: Cső Klari. Tegnap vtunk kiruccanni. Akk hnap tali? Majd besz. Addig is
pussz. Jutka

8.5.2. Az internetes adatkeresés, a különböző adatforrásokból

származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései

Az UFO
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az UFO (angol betűszó: Unidentified Flying Object, magyar jelentése:
„azonosítatlan repülő tárgy”, a köznyelvben egyszerűen ufó) olyan repülő
objektum, melyet nem azonosítottak. Az ufóészlelések túlnyomó
többsége valamilyen csillagászati, meteorológiai vagy a fizikában optikai
jelenségre, esetleg katonai repülőeszközre vezethető vissza. Néhány
esetben viszont felmerül, hogy az észlelt jelenség oka nem magyarázható,

280
ezeket próbálják tanulmányozni az ufológia területén tevékenykedő
önkéntesek.
A jelenség általában nagy érdeklődést kelt, ezért gyakran visszaélnek az
ezzel járó nagy nyilvánossággal, így sokan bizalmatlanul kezelik az olyan
bejelentéseket, amelyeket egy ember vagy kis csoport (laikus) tett, és
tárgyi bizonyítékok (fényképek vagy filmfelvételek) nem elérhetőek.
A kifejezést eredetileg a katonai repülésben alkalmazták, ahol ezt minden
olyan tárgyra értették, aminek még nem volt tisztázva az eredete (lehetett
ellenséges repülőgép, polgári gép, meteorológiai ballon vagy bármi
egyéb). Később a köznyelvben ennek egy szűkebb, eltorzított értelme
honosodott meg; szinte kizárólag idegen lényt vagy űrhajót („repülő
csészealjat”) értenek alatta. Az ufókutatásnak van egy nagy valószínűség
szerint hiedelmi, vagy félreértéseken alapuló ága, amit elsősorban
amatőrök végeznek, tudományos ufókutatás azonban egyelőre nincsen,
mert ahhoz kísérletileg ellenőrizhető, megismételhető feltételekre volna
szükség, amit a jelenségkör magától értetődően nem tud produkálni. Az
idegen lények létezését először a tudományos-fantasztikus irodalom (sci-
fi) vetette fel, bár a népek mondavilága tele van nem emberi lényekkel
(istenek, félistenek, szörnyek, tündérek, manók).
*

In: RIPOSTER
Hatalmas ufók szálltak meg három orosz várost!
Aggasztóan megnövekedett 2016-ban a repülő csészealj-észlelések
száma. Legalábbis ezt állítják egyes ufókutatók. Legutóbb
Oroszországban több helyszínen is felfigyeltek furcsa jelenségekre.
Hirdetés

Február 6. 08:00

Szerző: B.M.

Újabb félelmetes felvételek kerültek fel az internetre pár nappal ezelőtt.

Csak annyiban különböznek ezek a videók az eddigiektől, hogy az
azonosítatlan repülő tárgyak szinte egyhelyben, mozdulatlanul állnak,
mintha érdeklődnének az adott települések iránt.
Moszkva, Kolomna és egy kisebb település lakóit sokkolták a
megmagyarázhatatlan jelenségek. Mindenki döntse el maga, szerinte mi
látható a felvételeken!

Feladat

281
 Hasonlítsd össze a két cikket! Értékeld őket a megbízhatóság
szempontjából!

Megoldás

A Wikipédia tárgyilagos meghatározásra törekszik, megadja a szó

eredetét és jelentését, majd közli az eltérő magyarázatokat. Ezekhez
értékelést is fűz, de leszögezi, hogy a témának nincs megbízható
tudományos magyarázata.

A Riposter elsődlegesen hatásvadász elemeket tartalmaz: félelmetes

felvételek, aggasztóan, sokkolták. A zárómondat az olvasóra bízza a
magyarázatot, holott ő mint laikus erre nyilvánvalóan képtelen.
Definíciókat és alternatív értelmezéseket nem ad.

8.5.3. A különböző forrásból származó információk megadott

szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai
következtetés levonása. A pontos és etikus hivatkozás

Feladatok

1. Vesd össze a 8.5.2. téma szövegeit az alábbi szempontok szerint:

● Tárgyilagos hangnem vagy szenzációra törekvés
● Szerzőség megadása
● Világos vagy homályos fogalmazás
● Szabatos fogalmazás
● Utalások további fogalmakra
● Definíciók

2. Figyeld meg a pontos és etikus hivatkozásokat az alábbi

tanulmányrészletben!

CSERESNYÉSI LÁSZLÓ
PRAGMATIKA: A KONTEXTUS TUDOMÁNYA

282
1. Kérdésfelvetés, szakirodalom
Tanulmányom célja az, hogy a nyelvészeti pragmatika fogalmaival
alaposabban is megismerkedni kívánó nyelvész és nyelvtanár legelső lépéseit
megkönnyítse. Nem a pragmatizmus néven ismert filozófiai irányzatról van
szó. A nemzetközi szakirodalomból Levinson (1983) a nyelvészeti
pragmatika máig legalaposabb összefoglalása, bár vannak könnyebben
olvasható, de kevésbé ismert munkák is, pl. Thomas (1995). A magyar
szakirodalomból Németh T. Enikő publikációin túl ajánlom az olvasó
figyelmébe Szili (2004) mellett a Pléh & al. (1997) tanulmánygyűjteményt.
Áttekintő tanulmányában Nagy Katalin megjegyzi, hogy (Levinson szerint is)
a pragmatika a nyelvi jelentésnek azon aspektusaival foglalkozik, amelyeket
a jelentéstan (szemantika) nem tud kezelni (Nagy 2005). A szemantika és a
pragmatika vélt kettősségének a témaköre egyébként már valósággal önálló
kutatási területté nőtte ki magát (vö. Turner 1999, Bianchi 2004). Eddig
mintegy 35 módon definiálták a két terület különbségét (Nemo & Cadiot
1997).
Bibliográfia:
ARIEL, Mira 2002. The demise of a unique concept of literal meaning.
Journal of Pragmatics 34: 361–402. BIANCHI, Claudia szerk. 2004. The
Semantics/Pragmatics Distinction. CSLI, distr. by The University of Chicago
Press. GRICE, H. Paul 1975. Logic and Conversation. in Peter Cole & J. L.
Morgan szerk. Syntax and Semantics 3. Speech Acts. New York: Academic
Press, 41–58. MAGYARUL: 1997. A társalgás logikája. In: Pléh, Síklaki &
Terestyéni szerk. Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest: Osiris, 213–
227. GRICE, H. Paul 1978. Further Notes on Logic and Conversation. Peter
Cole szerk. Syntax and Semantics 9. Pragmatics. New York: Academic Press,
113–127. HORN, Laurence R. & Gregory L. WARD szerk. 2004. The
handbook of pragmatics. Oxford & Malden, MA: Blackwell. KASHER, Asa
szerk. 1998. Pragmatics: critical concepts. London: Routledge, 6 kötet.
LEVINSON, Stephen C. 1983. Pragmatics. Cambridge University Press.
NÉMETÜL: Martina Wiese ford., Tübingen: Niemeyer, 2000, ISBN
3484220392 és más nyelveken. MEY, Jacob L. szerk. 1998. Concise
Encyclopedia of Pragmatics. Amsterdam: Elsevier. McCAWLEY, James D.
1991. A linguistic flea circus. Bloomington, IN: Indiana University
Linguistics Club. NAGY Katalin 2005. A pragmatika státusáról. Magyar
Nyelv 101: 436–448. NÉMETH T. Enikő 2006. Pragmatika. In: Kiefer Ferenc
szerk. Magyar Nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó, 222–261. NÉMETH T.
Enikő & BIBOK Károly szerk. 2003. Általános Nyelvészeti Tanulmányok.
XX. kötet: Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó.
NEMO, F. & P. CADIOT 1997. Un problème insoluble? Revue de
Sémantique et Pragmatique 1: 15–22, 2: 9–40. PLÉH Csaba, SÍKLAKI Tamás
& TERESTYÉNI Tamás szerk. 1997. Nyelv, kommunikáció, cselekvés.
Budapest: Osiris. RECANTI, François 2004. Literal Meaning. Cambridge,
UK–New York: Cambridge University Press.

283
 13
SZILI Katalin 2004. Tetté vált szavak: a beszédaktusok elmélete és
gyakorlata. Budapest: Tinta Könyvkiadó. THOMAS, Jenny 1995. Meaning in
Interaction. An introduction to pragmatics. London–New York. TURNER,
Ken szerk. 1999. The Semantics/Pragmatics Interface from Different Points
of View. Oxford: Elsevier.

Feladat

Olvass szakirodalmat az interneten egy irodalom dolgozathoz, és add meg a

hivatkozások, idézetek forrását!

Megoldás

Pl.: „1857-ben az ifjú osztrák császár első ízben jött Magyarországra, és az

ország legnagyobb költőjét, Arany Jánost kérték fel, hogy írjon egy dicsőítő
verset az uralkodóhoz. A költőben még élt barátja, Petőfi Sándor emléke, aki
a hazáért halt hősi halált, így visszautasította a felkérést.”
(http://erettsegi.com/tetelek/irodalom/arany-janos-a-walesi-bardok-elemzes/)

8.5.4. Az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új

közlésmódjai (pl. honlap, blog, internet), az új közlésmódok
társadalmi hatása

● A rádió
A rádió csatornáin keresztül sugároz hangos műsort a rádióhallgatók felé,
akik rádiókészülékükön kereshetik ki és hallgathatják a kívánt műsorokat.
Vannak egyprofilú (pl. Bartók Rádió) és többprofilú csatornák (pl. Kossuth
Rádió). A rádió egyszerre szolgálja a tájékoztatást és a szórakoztatást. A
csatorna lehet kereskedelmi vagy állami, illetve egyházi, helyi, országos vagy
nemzetközi.

● A televízió
A televízió szintén csatornákkal működik, s hangos-képes műsorokat sugároz.
Ez is egyirányú kommunikációs eszköz, és a rádióhoz hasonlóan lehet
kereskedelmi vagy köztelevízió, illetve egyprofilú (M1, M2, M4) vagy
többprofilú (pl. Duna). Tájékoztató, szórakoztató jellege csatornánként

284
változik. A digitális televíziózás megjelenésével lehetségessé vált, hogy a
kívánt műsorokat tetszőleges időben nézzük meg.

● A honlap
Honlapot cégek, intézmények, magánszemélyek is készíthetnek. Rendszerint
valamely tevékenység, árukészlet reklámozására, illetve a céggel érintkező
személyek tájékoztatására készül, s valami.hu alatt érhető el. A keresésre igen
alkalmas eszköz. A kezdőlapon feltüntetett kulcsszavak megjelennek az
internetes keresőben az első helyek között, de többszintes honlap esetén a
belső oldalak szövegére is rákereshetünk. Vannak ingyenes és fizetős
honlapok. Az ingyenes honlapok egyszerűbb kivitelűek.

● A blog
Egy olyan periodikusan újabb bejegyzésekkel bővülő weboldal, amely ezek
sorozatából áll, függetlenül attól, hogy mi az oldal témája, formája, és hogy
nyilvánosan elérhető-e. A bejegyzések leggyakrabban – de nem
szükségszerűen – fordított időrendi sorrendben vannak. A blogok többsége
nyilvános weblapként működik bármely internethasználó által elérhetően. Az
eredeti „weblog” kifejezés a „web” és „log” (napló) szavak összetételéből
keletkezett, ebből rövidült a mára bevetté vált blog alakká.
Témája sokrétű: lehet interneten közzétett személyes, egyéni napló, de lehet
egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánítás vagy üzleti jellegű
kommunikáció eszköze is, és lehetségesek tematikus blogok is (például
kifejezetten irodalommal foglalkozó). Ennek megfelelően a szerzők köre az
alkalmi szerzőktől a nagy írói közösségekig, sőt vállalatokig terjed. Sok blog
teszi lehetővé a látogatóknak nyilvános megjegyzések írását az egyes
bejegyzésekhez, ami közösségek kialakulásához vezethet.
A blogok gyakorlatilag semmiféle formai vagy tartalmi megkötéssel nem
rendelkeznek, bár többségük továbbra is hosszabb-rövidebb, döntően
szöveges bejegyzésekből áll. A blogok esetében – mint általában a
weblapoknál – nagyon jelentős a linkelés lehetősége, amely a bejegyzések
kontextusba helyezését segíti elő. A bejegyzéseknek tipikusan permalinknek
nevezett saját, állandó és egyedi linkjük van, amelyen hivatkozhatók.
A blogoknál jelentős a hírcsatornák (feedek) használata, amelyek speciális
webcímek, és az olvasók számára a feedolvasókon (hírolvasó programokon)
keresztül lehetővé teszik a kedvenc blogjaiknak, híroldalaiknak egy helyen
való olvasását, illetve az új bejegyzésekről való értesülést.
● Internet vagy világháló
Korunk legelterjedtebb és legsokrétűbb nemzetközi elektronikus
keresőrendszere. A mindennapi személyes kommunikációtól a nemzetközi
kommunikációig terjed. Elengedhetetlen eszköz a politikában, társadalmi
tájékoztatásban, üzleti világban, a kultúrában. Alapja a keresőrendszer,
amellyel honlapokra és az azokra feltöltött szövegekre, képekre, videókra,

285
hangfile-okra kereshetünk. Egyre elterjedtebb az interneten történő
telefonálás, skype-olás, levelezés.

● Az elektronikus média társadalmi hatása

Fölgyorsult az információáramlás. Térben is kiterjedtebb lett az információ
megjelenése. A társadalom tagjai egymáshoz is közelebb kerültek, pl. a Skype
segítségével naponta tarthatjuk a kapcsolatot a világ bármely pontján
tartózkodó személyekkel, intézményekkel, vállalatokkal.
Hátránya az emberi kapcsolatok virtuálissá válása, és a nem körültekintően
megválasztott médiahasználat esetén a médiafüggőség, médiarabság.

Feladat

Készíts magadnak honlapot! Mintaképpen használhatod kiadónk honlapját:

www.amtak.org.

286
IRODALOM

287
1. témakör: Életművek a magyar irodalomból.
I. Kötelező szerzők:

1.1. Ady Endre: Új versek

● Életrajzi háttér: Ady Endre (1877-1919) a magyar szimbolizmus

megteremtője, s egyúttal a modern magyar irodalom elindítója.
Bocskoros nemesi családba született. Apja, Ady Lőrinc református,
édesanyja, Pásztor Mária katolikus hitű papleány volt. Tanulmányait a
nagykárolyi piarista gimnáziumban, majd a zilahi református
kollégiumban végezte, azután beiratkozott a híres debreceni kollégium
jogi karára, de nem szerzett diplomát. Az újságírás csábította el jogi
pályájáról: előbb debreceni lapnál, majd a Nagyváradi Naplónál
dolgozott. Első kötete még Debrecenben jelent meg Versek címmel.
Nagyváradon szerezte vérbaját, s itt ismerkedett meg nagy szerelmével,
Diósy Ödönné Brüll Adéllal. Az asszony szárnyai alá vette a tehetséges
fiatalembert, s ő vitte magával Párizsba. Párizsban egyébként Ady nem
teremtett kapcsolatot a francia írókkal és művészekkel, néhány
Baudelaire- és Verlaine-verset olvasott, ezeket is Léda fordította le
számára, s ideje nagy részét kávéházakban és éjszakai bárokban töltötte,
hódolva a bornak és a könnyű szerelmeknek. Az írást azonban nem
hanyagolta el, rendszeresen küldözgette haza verseit és novelláit, s 1905-
ben egy kötetre való új stílusú verssel tért haza. Ez lett az Új versek
anyaga.

● Új versek: A kötet a Fleurs du Mal kompozícióját követi: egy előhangból

és több (négy) ciklusból áll: Góg és Magóg fia vagyok én (előhang), Léda
asszony zsoltárai, A magyar Ugaron, A daloló Párizs, Szűz ormok
vándora. Az előhang költői ars poeticája, az első ciklus szerelmi
költeményeinek gyűjteménye, a második magyarság-verseit foglalja
össze, a harmadik ennek ellenpárja: a csodás Párizs dicsérete, a negyedik
pedig szimbolista verseket tartalmaz. A kötet egyébként több tekintetben
eltér költői példaképétől: Baudelaire a kötött formákat részesíti előnyben,
ars poeticája a l’art pour l’art jegyében áll, stílusa homályosabb: a

288
 valóságot a valóságon túli metafizikai létezők szimbólumaként kezeli,
kedveli a szinesztéziát. Evvel szemben Ady társadalmilag elkötelezett,
szóképei közelebb állnak az allegóriához, nem használ szinesztéziát,
versformái pedig szabad jambusok.

● Góg és Magóg fia vagyok én: A központi motívumokat a tulajdonnevek

hordozzák: Góg és Magóg: Anonymusnál a pogány népek ősatyái, akiket
az Úr acélfallal zárt körül. Verecke és Dévény az ország keleti és nyugati
határa. Ady vállalja költészetének keleti örökségét, de egyúttal a nyugati
irányzattal (szimbolizmus) meg is újítaná azt. Kárpátok alatt:
Magyarországot jelöli. Vazul és Pusztaszer: az előbbi a lázadás, a
forradalmi újítás motívuma, míg az utóbbi a hivatalos, reakciós
Magyarországot jelenti. A kulcsszó az új. A vers szabálytalan, szabad
jambusokban íródott:
- -/ U-/UU/UU/-
Góg és Magóg fia vagyok én,
U- / U - / U - / U - / U -
Hiába döngetek kaput, falat…

● A magyar Ugaron: A ciklus címadó verse. Számos költeményben bírálja

Ady az ország elmaradottságát, élet- és kultúraellenességét (A Hortobágy
poétája, A Tisza-parton stb.) Ezekért a versekért vad támadások érték,
magyartalannak bélyegezték. Való igaz, hogy a századfordulón élénk
művészeti és tudományos élet virágzott, szinte ekkor épült ki a modern,
nagyvárosi Budapest, s így Ady képe kissé túlzó, de egy valami talán
mégis hiányzott: az új életérzés. Talán ennek szól a bírálat. A vers címe
metonímiával alkotott szimbólumot hordoz: az ugar a parlagon,
műveletlenül hagyott földterület, itt az egész ország műveletlenségét
szimbolizálja. Kedveli a halmozásokat: a dudva, a muhar, a gaz az életet
elfojtó erők jelképei. Ady hazaszeretetének bizonysága, hogy a
szülőföldet szent humuszként említi, s a régmúlt virágainak illatát
szerelmesen szippantja be.
● Héja-nász az avaron: Ady ellen a legtöbbet hangoztatott másik vád az
erkölcstelenség. Ady és Léda bátran szembeszállt a társadalmi
szabályokkal, nyíltan folytatták házasságtörő viszonyukat. Ezt még
fokozta a versek durva, nyers erotikája. Nem szép, harmonikus viszonyról
szólnak e költemények, hanem két erős akaratú ember élet-halálra szóló
küzdelméről, amely vad szerelmi csatározásokban keres feloldást. Csókos
ütközetekről, egymás húsába beletépésről olvashatunk. A halálos testi

289
 küzdelmet azonban az ősz motívum magyarázza meg: a héjapár a világősz
kétségbeesett üldözöttje, új típusú dekadens életérzés hordozója.
● Harc a Nagyúrral: A kötet többségében rövid, egymotívumú versei
közül kiemelkedik méretével is, összetett képi világával is ez a költemény.
A küzdelem mitologikus színtéren játszódik, amilyen Jákob harca az
Úrral vagy a népmesei hősök küzdelme az ördöggel, vagy Adynál Az ős
Kaján és a Sion-hegy alatt mitikus küzdelme. A színtér „a zúgó élet
partja”, ideje pedig az „Ezer este múlt ezer estre” örökkévalósága. A
disznófejű Nagyúr a középkori allegóriákban az uzsora
megszemélyesítője, s az állati jelmez a Nagyúr démonikus voltára utal.
Ady jól kereső költő volt, de nagy lábon élt, s így örökös pénzhiányban
szenvedett. A költői színvonalú élethez pedig sok pénzre van szükség.
Szeretne kitörni a kisszerűségből, telhetetlen vágyakat megvalósítani, de
mindehhez a démonikus pénz hatalmára volna szüksége. Az uzsora
érzéketlen a költői én sürgető vágyaival szemben, így a küzdelem
reménytelenségre van ítélve, a lírai én mégse adja fel a harcot, mert érzi,
hogy nagy célokra hivatott.

● Ady új útját hamarosan követték a többi jeles nyugatos szerzők, s evvel

megkezdődött a magyar költészet forradalmi felvirágzása, amely olyan
szintet ért el, ami a reformkor óta nem volt Magyarországon. A Nyugat
Ady kötete után két évvel indult, 1908-ban, s Adyt tűzte zászlajára.

1.2. Ady Endre szerelmi költészete

● Életrajzi háttér: Ady Endre (1877-1919) Lédával a Nagyváradi Napló

szerkesztőségében ismerkedett meg. Léda férjes asszony volt, férje, Diósy
Ödön igazi européer nagykereskedő volt, folyton utazgatott, s keveset
tartózkodott idehaza. Az unatkozó milliomosnő, Brüll Adél felfigyelt a
tehetséges fiatalemberre, s úgy döntött, hogy fölkarolja. Magával vitte
Párizsba, hogy megismertesse a modern irodalommal. Adynak ekkor már
két verseskötete jelent meg. Ady valójában keveset ismert meg a francia
költészetből: néhány Baudelaire- és Verlaine-verset olvasott Léda
nyersfordításában. Idejét nem a párizsi kulturális kapcsolatok kötötték le:

290
 mint Bölöni György írja, még múzeumba sem lehetett elcsalni; napjait
kávéházakban és éjszakai bárokban töltötte, hódolva a bornak és a könnyű
szerelmeknek. Emiatt Lédával sokat veszekedtek. Kapcsolatuk
szenvedélyes volt, de nem harmonikus, nagy összeveszések és
kibékülések sorozata tarkította, két erős egyéniségű ember halálos
küzdelme volt. Ady ezután többször is kilátogatott Párizsba, s megjárta a
Riviérát és Itáliát. A végleges szakítás 1912-ben következett be, ekkor
született meg az Elbocsátó szép üzenet.
A szakítás után Adyt megostromolták a „kis női csukák”, elárasztották
szerelmes levelekkel. Ezek között akadt egy tartózkodóbb hangvételű
levél is, amelyben „kedves bátyám”-nak szólították. Ezeket a leveleket
Boncza Berta, Csinszka írogatta. Csinszka jómódú családból származó
dzsentri lány volt, távoli rokona Adynak. Leveleit egy leánynevelő
intézetből írta, ahol némi műveltséget szerzett és olvasója volt a modern
magyar költészetnek. Ady többszöri invitálás után ellátogatott a csucsai
várba kis rokonához, s kapcsolatukból nagy szerelem szövődött. Életüket
1915-ben kötötték egybe. Eleinte Csucsán laktak, ami jót tett Adynak, egy
időre mérsékelte borfogyasztását, bár a kertben el-elrejtett magának egy
üveg bort. Csinszka örökségéből Pesten vettek gazdagon berendezett
lakást. Ady ekkor már nagyon beteg volt, gyakran szorult orvosi
kezelésre, s élete vége felé Lajos öccse már a „sárgaházzal” fenyegette. A
Csinszka-versekből (Ady és Boncza Berta egymást játékosan
Csacsinszkynek és Csacsinszkának hívta, innen ered a kedves névadás.)
idilli, békés hangulat árad, de ez nem fedi az életrajzi tényeket, köztük is
sok volt az összezördülés. A világháború alatt Adyt többször zaklatták
sorozásokkal, és versei sem jelenhettek meg kötetben 1918-ig, így a
Csinszka-versek A halottak élénben láttak először összegyűjtve
napvilágot.

● A Léda-versek: A Léda név az Adél megfordításából származik; a görög

mitológiában Zeusz kedvesét jelenti, akivel az isten hattyú képében
egyesült. Ebből a nászból született a világ legszebb asszonya, Helené. Az
Új versek kötetben a Léda-versek külön ciklust kaptak (Léda asszony
zsoltárai), s a későbbi kötetekben is hangsúlyosan szerepelnek. Az Új
versek költeményei a szimbolizmus jegyében születtek, rendszerint rövid
terjedelműek, s egy-két szimbólum körül szerveződnek. Jellemzőjük a
diszharmonikus viszony, a két erős egyéniség küzdelme, a dekadencia és
az erőteljes erotika. A Vér és arany kötetben írja: Szívemben százszor,
százszor megöllek, / Űzlek, gyűlöllek. (Örök harc és nász). Kapcsolatuk
1912-ben érett végleges szakítássá, ebből az élményből született az
Áldásadás a vonaton és az Elbocsátó szép üzenet. Ezekben már nyoma

291
 sincs a szimbolizmusnak, a szóképek helyét a versmondatok veszik át,
stílusa klasszicizálódik.

● Héja-nász az avaron: Ady ellen az egyik legtöbbet hangoztatott vád az

erkölcstelenség. Ady és Léda bátran szembeszállt a társadalmi
szabályokkal, nyíltan folytatták házasságtörő viszonyukat. Ezt még
fokozta a versek durva, nyers erotikája. Nem szép, harmonikus viszonyról
szólnak e költemények, hanem két erős akaratú ember élet-halál
küzdelméről, amely vad szerelmi csatározásokban keres feloldást. Csókos
ütközetekről, egymás húsába beletépésről olvashatunk. A halálos testi
küzdelmet azonban az ősz motívum magyarázza meg: a héjapár a világősz
kétségbeesett üldözöttje, új típusú dekadens életérzés hordozója.
● Lédával a bálban: A vers a boldog, gondtalan ifjú párok és a halálnak
eljegyzett fekete pár motívuma körül szerveződik. A víg párok nincsenek
az élet végességének tudatában, a perc múló örömeit élvezik.
Környezetük a víg terem, a parfümös, boldog, forró, ifjú pára, a
rózsakoszorúk. A fekete pár kísérő motívumai ellenben a halál-arc, a
hervadt, régi rózsakoszorú, a kísérteties téli szél. Beléptük ünneprontás, a
halál tudatát viszik a boldog mátka-párok közé, akik sírva, dideregve
rebbennek szét.
● Elbocsátó szép üzenet: A 20. század szerelmi életét meghatározza a
házasság előtti párkapcsolat, az egymás kipróbálása és a velejáró
fájdalmas szakítások. Új típusú életmód ez, amelynek Ady verse előtt nem
volt költészete, s így ez a vers a szerelmi elválások első hiteles kifejezője
lett. A szerelmi epekedés és a megtalált boldogság harmonikus világa
helyett a férfi-gőg szólal meg a kegyetlen versből, amely megrázó,
katartikus élményt nyújt. Ady fölébe kerekedett Lédának, ő a sikeresebb,
ő a fiatalabb, ő bizonyult az erősebb félnek, s most mindent elvesz a nőtől,
amit kapott: Sohase kaptam, el hát sose vettem; Egyenlőtlen harc nagy
szégyeniért stb. Gőgös önzésében úgy véli, hogy Léda csak általa lett
valaki, nélküle ismeretlen, szürke kisember volna, vagy még az se. A
szakítás is kegyetlen eltaszítás, a szerelembe kétségbeesetten kapaszkodó
asszonyt megvetően elűzi magától: Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág /
Rég pihenő imakönyvből kihullva? Az elbocsátás Lédát a semmibe
taszítja, megsemmisíti: Általam vagy, mert meg én láttalak, / S régen nem
vagy, mert már régen nem látlak.

● A Csinszka-versek: Az életrajzi tények ellenére a Csinszka-versek

kivétel nélkül harmonikus kapcsolatról szólnak. Őt választotta Ady „fehér
Vénuszának”, mint Baudelaire Mme Sabatiert. A hitvesi idillt felfokozza
a háborús körülményekből fakadó egymásrautaltság. A költői én a
rettenet, a nagy világégés elől keres a házasságban menedéket. Ady a
jelent kaotikusnak, barbárnak látja, amely egy virágzó, szép életet és

292
 kultúrát fenyeget. Ezért az új helyét a régi motívum veszi át, ebben látja
az értéket, ezt kívánja megőrizni, átmenteni (Intés az őrzőkhöz, Mag hó
alatt, Ézsaiás könyvének margójára, illetve De ha mégis: „Tarts meg
tegnapnak, tanúságnak”). Kerekded, rövid versformákat választ, sok
ismétléssel, de a vers egysége itt is a mondat.
● Őrizem a szemed: A Csinszka-versek egyik legszebbje. A Vallomás a
szerelemről ciklusban található. A vers harmóniáját a kerekded forma is
biztosítja: kétszer két rövid versszakból áll, az első és harmadik azonos, s
a negyedik versszak utolsó sora keretet alkot a kezdő versszak 3-4.
sorával. Vagyis több az ismétlődő, mint az egyedi sor. A háttér itt is a
háború rettenete, mint általában ezekben a szerelmes versekben, s mint az
egész kötetben: a vers a Világok pusztulásán születik. Vö.: gyilkos, vad
dúlásban (De ha mégis?); S ha van még kedv az aljas világban (Nézz,
drágám kincseimre)! A költői én féltő atyai szeretetet sugároz az ártatlan,
fiatal hitvesre. Egymás kezét fogják, és egymás szemét nézik: egy vénülő,
ráncos kéz és ráncos, de mindent értő szem, és egy gyermeki tisztaságú
kéz és szempár.

1.3. A lírai nyelv sajátosságai Ady Endre A halottak élén kötetében

● Életrajzi háttér: A kötet 1918-ban jelent meg, s Ady 1915 és 1918 között
írott verseit tartalmazza. Anyagát Hatvany Lajossal közösen válogatták
össze. 1912-ben szakított Lédával, s ettől kezdve Magyarországon
tartózkodott, többnyire budapesti szállodákban, de édesanyjánál is
hosszabb időket töltött Érmindszenten, és szanatóriumi kezelésre is
gyakran rászorult. Szakításuk után megostromolták a „kis női csukák”,
elárasztva szerelmes levelekkel, és gyakran sorba állva szállodai szobája
előtt. A női levelek egyik írója kedves bátyjának szólította, és
tartózkodóbb hangot ütött meg. Ez a valaki Boncza Berta volt. Neki
válaszolt Ady, hamarosan Csucsán is meglátogatta a várkisasszonyt, aki
ekkoriban még leánynevelő intézetben tanult, és távoli rokonának vallotta
Adyt. 1915-ben összeházasodtak, s előbb Csucsán, majd Pesten laktak
egy pazarul berendezett lakásban. A csucsai tartózkodás jót tett Adynak:
mértékletesebb életet élt, s bár egy-egy üveg bort el-elrejtett magának a

293
 kertben, alkoholizmusa is enyhült. Egymást játékosan Csacsinszkynek,
ill. Csacsinszkának hívták, innen ered a Csinszka név. Kapcsolatuk nem
volt olyan idilli, mint verseiből sejthetnénk, sok volt a súrlódás köztük.
1914-ben kitört a világháború, a költőt többször zaklatták sorozásokkal, s
kötete sem jelenhetett meg, csak folyóiratokban publikált. A román
csapatok bevonulását a csucsai várból nézte végig. Egészsége gyorsan
romlott, a vérbaj elméjét is megtámadta, élete vége felé Lajos öccse már
a „sárgaházzal” fenyegette zavart viselkedése miatt. 1918-ban még
megjelent a köztársaság kikiáltásán, de ekkor már úgy kellett támogatni.
1919-ben halt meg.

● A kötet általános jellemzői: A kötet bevezető ars poeticát és 9 ciklust

tartalmaz. Első ciklusa, az Ember az embertelenségben világháborús
verseit gyűjti egybe. A Mag hó alatt szimbolikus költeményeit foglalja
magába, s az utolsó ciklusban szerepelnek Csinszkához írott szerelmes
versei. Általában elmondható, hogy Ady stílusa klasszicizálódott, s
eltávolodott a szimbolizmustól. A vers egysége többnyire a versmondat,
nem pedig a szó-motívum. A tartalom súlyosabbá vált, s az újítás helyett
a megőrzés motívuma került előtérbe. Lépten-nyomon előforduló
motívum a fenyegetettség. Szerelmi költészetében az erotika helyét a
szelíd, csöndes hitvesi idill veszi át.

● Emlékezés egy nyár-éjszakára: A vers a háború kitörésére emlékezik.

A költemény gerincét négy mellbevágó versmondat alkotja: Csörtettek
bátran a senkik / És meglapult az igaz ember…; Tudtuk, hogy az ember
esendő / S nagyon adós a szeretettel…; Sohse volt még kisebb az ember…;
Véres, szörnyű lakodalomba / Részegen indult a Gondolat. A szeretet
kiveszett a világból, az ember kicsi a történelmi helytálláshoz, a
bűntelenséghez, a tucatemberek napja jött el, akik készséges kiszolgálói
a háborús gépezetnek, s életüket erkölcsi felelősség nélkül élik. A
vershelyzetet a költemény végén található sorok adják meg: S Isten-várón
emlékezem / Egy világot elsüllyesztő / Rettenetes éjszakára. A vers
biblikus, apokaliptikus hangnemben íródott: a háborúban Isten elhagyta a
világot, kiszolgáltatta a gonosznak, s vagy visszatér, vagy eljön a
világvége. A világ könyörületre szorul. A profetikus versmondatokat
babonás jelek veszik körül: a néma harsányan dalol, az égből dühödt
angyal dobol, a kutya világgá szalad stb. A verset refrén tagolja, az
álmélkodást kifejezve, hangsúlyozva, hiszen rendkívüli napok
köszöntöttek be: Különös, / Különös nyár-éjszaka volt.
● Ember az embertelenségben: Ez a ciklus címadó verse. Már a cím
megadja a költői helyzetet: embernek kell maradni egy embertelen
világban. Hogy mit jelent embernek megmaradni, azt a vers végszava
mutatja meg: S megint élek, kiáltok másért: / Ember az embertelenségben.

294
 A költemény a szenvedő emberekkel való együttérzés és tiltakozás a
háború ellen. A cím és a verszárlat között erkölcsileg kimagasló
magatartás feszül. Ennek kulcsát a rejtélyes sorok adják meg: Újból élő
és makacs halott. Bár föltámadt holthoz nem illik; S megint élek. Ezek a
sorok A föltámadás szomorúsága című versből fejthetők meg. Ady
föltámadása a tátrai szanatóriumban történt. Meghalt a múltjának,
újjászületett. A világtól eltávolodott, azt felülről nézi, emlékei mintha más
valakiről szólnának. Ez azonban nem szünteti meg a világért, szenvedő
embertársakért való felelősséget, prófétai magaslatában küldetése van. A
részvétet kettőzve érzi. A nagy versmondatok erről a részvétről szólnak:
Ember az embertelenségben, / Magyar az űzött magyarságban; S vél
őrizni egy szebb tegnapot; S hogy szánom menekülő fajtám. A vers keretes
szerkezetű: szimbolikus sorokkal indul, és avval halkul el, de a költő még
odailleszti a keret mögé a címre felelő két sort. Ezáltal dupla keretet nyer
a vers.
● Mag hó alatt: Ez is a ciklus címadó verse. A hó, vagyis tél és tavasz
toposzokra épül. A tél itt világtelet jelent, amint Nietzsche bejelentette. A
két kulcsszó a nagybetűs Tegnap és a föltámadások örök Rendje. A
Tegnap az előző ciklus idejét jelenti, a világtél beköszöntése előtti
boldogabb időt. A Tegnap értékeinek megőrzése az Őrzők vagy Vigyázók
küldetése. (V.ö.: Intés az őrzőkhöz és Ézsaiás könyvének margójára!) A
költői én önmagát veti el őszi vetésként, hogy majd a következő
világciklus beálltával új veteményt hozzon. A világtél idején ugyanis az
erkölcsi és szellemi erők tehetetlenek. Küldetésük a kivárás, az
értékmentés.
● Menekülés az Úrhoz: A vers az Ézsaiás könyvének margójára kötetben
jelent meg. A címadó vers Ézsaiás baljóslatú látomásait idézi, a 21-től a
28. fejezetig. A kétségbeesés hangján szól, de el is utasítja azt: Vigyázó,
mit mondasz az éjszakáról? Nincs még éjszaka, csak a megpróbáltatás
évei jöttek el súlyos sorscsapások képében. Ezekben a válságos időkben
született a szóban forgó vers is: És most a pokol muzsikál. Vágyakozva
szól a hajdankor ártatlan hitéről. Nincs bizonyossága Isten létéről, de
szíve tanúságot tesz róla: Van Isten s tán éppen olyas, / Kilyenekben
valaha hittünk. Merész szóalkotás a kilyenekben – Isten személy voltát
hangsúlyozza vele. A gondviselés szükségével érvel: S mert
szörnyűséges, lehetetlen, / Hogy senkié, vagy emberé / Az Élet, az Élet, az
Élet. A nagybetűs köznév háromszoros ismétlése a verszárlatban az élet
féltésére vonatkozik.
● Őrizem a szemed: A Csinszka-versek egyik legszebbje. A Vallomás a
szerelemről ciklusban található. A Csinszka-versek harmonikus, szerető
kapcsolatról szólnak, a köztük lévő súrlódások ellenére. Ady tudatosan
választja Csinszkát Baudelaire nyomán „fehér Vénuszának”. A
megbékélés, egymásrautaltság, lecsöndesült szeretet versei ezek. A vers
harmóniáját a kerekded forma is biztosítja: kétszer két rövid versszakból

295
 áll, az első és harmadik azonos, s a negyedik versszak utolsó sora keretet
alkot a kezdő versszak 3-4. sorával. Vagyis több az ismétlődő, mint az
egyedi sor. A háttér itt is a háború rettenete, mint általában ezekben a
szerelmes versekben, s mint az egész kötetben: a vers a Világok
pusztulásán születik. V.ö.: „gyilkos, vad dúlásban” (De ha mégis?); „S
ha van még kedv az aljas világban” (Nézz, drágám kincseimre)! A költői
én féltő atyai szeretetet sugároz az ártatlan, fiatal hitvesre. Egymás kezét
fogják, és egymás szemét nézik: egy vénülő, ráncos kéz és ráncos, de
mindent értő szem, és gyermeki tisztaságú, sima kéz és szempár.
Bizonyára ennek a kapcsolatnak is a föltámadás-motívum a kulcsa.

1.4. Arany János nagyepikája

● Életrajzi háttér: Arany első pályaműve, a díjnyertes Elveszett

alkotmány, még nem keltett nagy feltűnést. A költői beérkezést a szintén
a Kisfaludy Társaság pályázatára beküldött Toldi hozta meg. A mű 1846-
ban készült, de csak ’47 elején jelent meg nyomtatásban. Sikere akkora
volt, hogy az első díjra kitűzött 100 arany pályadíjat fölemelték 200-ra, s
ráadásul elnyerte Petőfi barátságát. Ettől fogva Arany önmagát epikus
költőnek vallotta szerényen, nem mert vetélkedni a lírában Petőfivel –
jóllehet, a Toldi színvonalát később sem meghaladni, sem elérni nem
tudta. 1848-ban megírta a Toldi estéjét. Ez csak a szabadságharc után
jelenhetett meg a zűrzavaros idők miatt. 1851-ben a nagykőrösi
gimnázium tanára lett. Ebben az időben írta a Nagyidai cigányok című
szatirikus eposzt. A mű megütközést keltett, mivel főhősében nem volt
nehéz Kossuth Lajosra ráismerni. Aranyt a vesztes háborúba sodró
események indították gúnyos műve megírására: „Kétségbeesett kacaj lőn
Nagyida” – mondta. Nagykőrösön tanított az eposzokat tanulmányozó
Szász Károly. Ő irányította figyelmét a hun mondakörre. Ekkoriban
keletkezett a Csaba-trilógia tervezete, amiből csak az első rész, a Buda
halála készült el. A tanítás mellett nem volt ideje hosszabb művek írására,
s ez a probléma később, a Kisfaludy Társaság igazgatói állásában és
akadémiai főtitkári tisztségében is elkísérte. A Bolond Istókkal sem
aratott különösebb feltűnést, s a lelkét nyomó, kötelességnek érzett Toldi-
trilógia is csak harmadik nekifutásra, nyugalmazott éveiben nyerte el

296
 végleges formáját Toldi szerelme címmel. Művével nem volt elégedett,
sem kedve, sem kellő ihlete nem volt hozzá, csak Gyulai Pál unszolására
készítette el.
● Toldi: A pályázat népies elbeszélő költeményt tűzött ki tárgynak,
valamely történeti vagy mondai szereplőről. Ezek közt szerepelt Toldi
Miklós is. A Toldi család Nagyszalonta alapítójaként él a köztudatban,
amit akkor még Nagyfalunak hívtak. Arany tehát Ilosvai Selymes Péter:
Toldi Miklós históriája mellett támaszkodott a helyi hagyományokra is.
A történet az apai juss körül forog: a Lajos király udvarában tányért nyaló
álnok György Miklóst paraszti sorba kényszeríti, és meg akarja szerezni
örökségét. Addig bosszantja, míg a nagyerejű öcs gyilkosságba esik:
súlyos malomkövet hajít György vitézei közé, s egyiküket agyondobja
vele. Miklós bujdosni kényszerül, mialatt bátyja bevádolja a királynál.
Miklós édesanyja segítségével fegyverzetre tesz szert, megküzd a cseh
bajnokkal, s jutalmul Lajos az udvarába fogadja vitézei közé.
Miklós jellemhibája a hirtelen harag, amit Arany a nemzeti karakter
jegyének tart. Ezt kell megfékeznie. Sikerül is végül neki, mint a két
kiemelkedő epizód bizonyítja: a farkas- és a bika-kaland. Ezek
természetesen szimbolikusak. A farkas-kaland után az Úr kezébe adja
álnok testvérét, de Miklós nem öli meg, csak a két farkast fekteti a lábához
jelként, hogy ezt megtehette volna. Itt bibliai párhuzammal találkozunk:
Dávid is így kegyelmezett meg az őt üldöző Saulnak. Miklós
felemelkedése pedig a nép felemelkedését jelképezi: az arisztokrácia
parasztsorba kényszeríti a népet, holott a nép már régóta a haza
megmentője és támasza. (A parasztokat viszik el katonának, s evvel a
nemesség kiváltságos helyzete elvesztette jogalapját.) A Toldi eszméje
népies eszme: a nép fiaiban látja a nemzet megtartó erejét.
A Toldi stílusával a népies realizmust vitte diadalra, akárcsak Petőfi a
János vitézzel. Az első énekekben pompás leírásokat kapunk a falusi
életről és a tájról, valamint Miklós külső-belső tulajdonságairól. Méltán
írta Petőfi: „Dalod, mint a puszták harangja, egyszerű, / De oly tiszta is,
mint a puszták harangja (...).”
● Toldi estéje: Arany itt a polgárosodás és a nemzeti karakter
megőrzésének problémáját feszegeti. Toldi addig zsémbelt az udvar
olaszos divatja ellen, míg Lajos megelégelte, és elbocsátotta udvarából.
Az öreg Toldi épp a sírját ássa, mikor a királytól üzenet érkezik, hogy
segítsen, mert egy olasz bajnok már az országcímert készül magával
vinni. Toldi tüstént Budán terem, és legyőzi az olaszt. Lajos elé
készültében azonban az apródok gúnydalt énekelnek róla, mire közéjük
sújt buzogányával, és három apródot agyonüt. A király elfogatóparancsot
ad ki ellene, de Toldi halálos ágya mellett megbocsát.

297
 Toldi egyszerre félelmetes hős és nevetséges óság. Budára menvén
rozsdás fegyverzetben érkezik, komikus szolgájával, a fiatalabbik
Bencével. Bencéből gúnyt űz a nép, és Toldival is ezt tenné, ha hatalmas
termete nem volna olyan félelmetes. Mint az apródok éneke mutatja,
Toldi legendás alakja is már nevetséges színt öltött. Az apródok másik
éneke a Szent Lászlóról szóló legenda. Ez is Toldi esetének parafrázisa:
Szent László is a sírjából kelt ki, hogy megsegítse a székelyeket, s Toldi
is úgy utazik Budára, és tér onnan haza, hogy nem hagy maga után
nyomot: Toldi a múlt kísértete, amit megidéz a reformkor a nemzet
megmentésére, de békében nem tud vele mit kezdeni. Toldi a hajdani
vitézi erkölcsöt képviseli, míg Lajos király a polgárosodás és haladás
eszméjét. Búcsúzásukkor Toldi a nemzeti karakter megőrzését bízza a
királyra: Szeresd a magyart, de ne faragd le, szóla, / Erejét, formáját,
durva kérgét róla! Lajos pedig a haladó idővel érvel: Új öltőbeli nép, új
ivadék nő fel, / Amely ésszel hódít, nem testi erővel.
A Toldi estéje szegényesebb leírásokban, s hiányzik belőle a stílus
tisztasága: a realizmustól eltávolodva a szimbolikusság vette át a
hangsúlyt. A mű bonyolultabbá, de erőtlenebbé vált. Arany maga is úgy
érezte, hogy nem sikerült a Toldi szépségét utolérnie.

1.5. Arany János lírája

● Életrajzi háttér: Arany lírája az 1850-es években és az Őszikék

korszakában tetőzik. Az ötvenes években nagykőrösi tanár. Munkáját
példásan végzi, nagy gonddal javítja a dolgozatokat: a hibáknál a szabályt
is feltünteti; az irodalmat visszafelé haladva veszi, a kortársaktól az
elődökig, de saját költészetéről szerényen hallgat. Diákjai rajonganak
érte, de a tanfelügyelőktől sok zaklatás éri, mivel színészkalandja miatt
nem szerzett érettségit, s így nincs megfelelő képesítése. A korszak
uralkodó műfaja a ballada, amelyben leginkább elrejthette az
önkényuralom és a szabadságharc eltiprása miatti tiltakozását, s erőt
adhatott a nemzetnek a ’48-hoz való hűségre. Lírájában is elsődlegesen a
történelmi gyász kap hangot az ötvenes évek végén.
● Letészem a lantot: A költői hallgatásnak a szabadságharc leverése után
tiltakozó értelme van: amit az önkényuralom vár, azt költőink nem
hajlandók megírni, amit megírnának, az pedig tilos. Ezért tüntetően
hallgatnak. Arany paradox módon versben adja tudtul elhallgatását. A

298
 rosszkedv és a lelki fáradtság is történelmi alapú, amint azt a múltat idéző
versszakokban látjuk: az elvesztett költőbarátot, Petőfit is itt siratja el:
Baráti szem, művészi gonddal / Függött a lantos ujjain. A lant és a tűz
elcsépelt költői toposzok: ezeket Arany nem cseréli ki új motívumokra,
hanem művészi tökélyre fejleszti. Különösen szép a tűz toposz: A tűz nem
melegít, nem él, / Csak, mint reves fáé, világa. A lobogó tűz az ifjúság és
a szerelem ősi toposza (Ég a napmelegtől a kopár szik sarja – Toldi), a
kihamvadó tűz az öregedést jelenti (Kanócom pislogó lángjait szemlélem
– Berzsenyi), Arany reves fája azonban már nem is tűz, csak a korhadó fa
foszforeszkáló hideg zöldes fénye. A refrén a lelki fáradtság, hirtelen
megöregedés jelképe: Hová lettél, hová levél, / Oh lelkem ifjusága?
● Ősszel: A vers Homérosz derűs világával az Osszián-ének borús világát
állítja szembe. Ezt emeli ki a refrén is: Maradj, Homér, fénydús egeddel,
/ Maradj te most, Jer, Osszián, / Ködös, homályos énekeddel! Az
értékszembesítő versszerkezet is erre épül: a vers első strófái Homérosz
derűs, hősi világát mutatják be, míg a következő versszakok az ossziáni
világot. Arany egyébként még úgy tudta, hogy Macpherson költeménye
valóságos angol fordítás egy elveszettnek hitt kelta-gael nyelvű
hőskölteményből. A mondai Osszián kelta énekes volt, egy kihaló nép
utolsó énekese. Arany itt a kihaló kelták és a pusztulásra ítélt magyarság
közt von párhuzamot: Jer, Osszián, / A holtakat miért vered fel? / Nincs
többé Caledónián / Nép, kit te felgyújts énekeddel.
● Lejtőn: Az út is ősi toposz: az életút jelképe. Az emelkedő út az emelkedő
szakaszt, a lejtős út az elmúlás felé vezetőt jelképezi. (Pl. R. Burns: John
Anderson, szívem.) Arany megújítja ezt az ősi toposzt a sötét vízbe tartó
úttal. A víz a halál szimbóluma, s a meredeken vízbe gázoló ember
félelmeit, bizonytalanságát szépen emeli ki: Mint ki éjjel vízbe gázol / S
minden lépést óva tesz.
● Az örök zsidó: Babits portréja szerint Arany sebzett lélek, akinek titkolni
valója van, s ez teszi érzékennyé a lelki problémák iránt. (Petőfi és Arany)
A költői én itt az elátkozott költő szerepében jelenik meg. A monda
szerint Ahasvérus a Golgotára menő Krisztust gúnyolta „Hová mégy,
uram?” szavakkal. Jézus pedig így felelt: „Én elmegyek, de te várj, míg
visszatérek!” S ezzel a zsidót örök életre ítélte. Ő lett a bolygó zsidó. Itt
már az űzött élet fáradtsága nem történelmi parabola, hanem a lírikus
személyes vallomása. Az anyagi világ bizonytalanná, a metafizikai világ
súlyos valósággá változott: Alattam a föld nem szilárd, / Fejem fölött
kétélű bárd… Ónsúllyal a kolosszi lég / Elzúzna, ha megállanék…
Tovább! tovább!
● Az Őszikék-korszak: 1877-ben Arany lemondott akadémiai főtitkári
állásáról, de lemondását nem fogadták el, s megoldásként egy évi fizetett
szabadságot adtak a költőnek. Végre teljesült régi vágya, egy kis alkotói
nyugalom. A nyarat a Margit-szigeten töltötte, hóna alá véve kapcsos
könyvét, amit Gyulai Páltól kapott, megindult naponta a sziget tölgyfái

299
 alatt vezető sétájára, s egy-egy padon megpihenve, ebbe írogatta verseit.
Ezeket magának írta, nem szánta őket publikálásra. Talán ez az oka, hogy
lírai személyisége oly leplezetlenül, bátran nyilatkozik meg, szemben
korábbi költeményeivel, amelyekben a költészetet mindig közéleti
tevékenységnek tartotta, s magánéletéről mélyen hallgatott. Például nincs
szerelmi költészete. Az Őszikék lírájának tárgya: Arany János mint
magánember: A tölgyek alatt, Vásárban, A tamburás öregúr,
Epilógus.
● Epilógus: Időszembesítő, létösszegző költemény. Középpontjában ismét
az út (=életút) toposz áll. Újdonsága, hogy az út a nagyvárosi, forgalmas
pesti utca: Az életet már megjártam. / Többnyire csak gyalog jártam, /
Gyalog bizon, / Legfölebb ha omnibuszon. A kitárulkozó költő önmagáról
szerény képet rajzol: gyalogosan baktat, nem perlekedik, ha sárral
befröcskölik, vágyai is szerények: egy csöndes kis családi fészek, s
alkotói nyugalom. Metaforái néhol elcsépeltek, például az útszélen nyíló
kis virág (=az élet ajándékai), de hangulatában elragadóan békés, csöndes
költemény.

1.6. Arany János balladái

● Életrajzi háttér: Aranynak két nagy balladatermő korszaka van: a

nagykőrösi és az Őszikék korszak. Nagykőrösön a gimnáziumban volt
irodalomtanár. Munkáját példásan és eredeti módszerrel végezte. Az
irodalmat visszafelé oktatta: napjaik költészetétől haladva a klasszikusok
felé. Gondos dolgozatjavításait pedig máig is látni múzeumban: a
helyesírási hibák javításához mindig a szabályt is feltüntette. Diákjai
rajongtak érte, ennek ellenére sok atrocitás érte végzettségének hiánya
miatt. A gimnáziumot ugyanis nem fejezte be, mivel felcsapott
színésznek. Elfoglaltsága miatt nagyobb lélegzetű epikus művekre nem
futotta az idejéből, ezért a rövidebb balladákra összpontosított.
Őszikék-balladáit 1877-ben írta a Margit-szigeten. Akadémiai titkári
állásáról leköszönt, de ezt – szintén kiváló, lelkiismeretes munkájának
nélkülözhetetlensége miatt – nem fogadták el, s helyette egy év fizetett
szabadságot kapott. A nyarat a Margit-szigeten töltötte, kapcsos

300
 könyvével sétálgatva a tölgyek alatt, s közben rövid verseket írogatott.
Ezek közé tartoznak balladái is.

● A balladák osztályozása: Arany két rokon műfajt különböztet meg: a

románcot és a balladát. Románcait a spanyol románcok mintájára írta.
Ilyen pl. a Mátyás anyja. A románc dalszerűbb, többnyire nem tragikus
kimenetelű költemény. Balladáinak két műfaji forrása van: a skót
ballada és a székely népballada. A ballada definíciója: tragédia dalban
elbeszélve, ennélfogva keveredik benne a három műnem sajátossága.
Tematikailag megkülönböztetünk történelmi (V. László, Szondi két
apródja, Walesi bárdok), lélektani (Ágnes asszony) és parasztballadákat
(Ágnes asszony, Tengeri-hántás, Vörös Rébék). Nagyvárosi ballada a
Hídavatás. Szerkezetileg lehet egyszólamú (Ágnes asszony, Walesi
bárdok, Tetemre hívás) vagy többszólamú (V. László, Szondi két apródja,
Tengeri-hántás). Versformák tekintetében a rímes-időmértékes forma
számos változata figyelhető meg: daktilikus a Tetemre hívás,
anapesztikus a Szondi két apródja, trocheikus az Ágnes asszony, jambikus
a Walesi bárdok. Rímes-ütemes vers a Mátyás anyja.

● Nagykőrösi balladák: Nagykőrösi korszakában a történelmi balladák

dominálnak: V. László, Szondi két apródja, Walesi bárdok. De előfordul
lélektani parasztballada is: Ágnes asszony. Arany a történelmi
balladákhoz allegorikus céllal, a szabadságharc vérbe tiprására való utalás
szándékával ragaszkodik. Gyakori motívum a lelkiismeret büntetése,
amely néhol az őrületig fokozódik: Ágnes asszony, Walesi bárdok. V.
László megszegi esküjét a Hunyadi gyerekek sértetlenségére
vonatkozóan, s fölhevült képzeletében úgy hallja, hogy a tömeg esküjét
követeli. Halállal bűnhődnie is emiatt kell: a csehek megmérgezik. A
költő egyúttal felidézi az utolsó nemzeti király, Mátyás emlékét is. Az
Ágnes asszony témáját egy valóságos látvány szolgáltatta: Arany utazás
közben találkozott egy télvíz idején patakban mosó bolond asszonnyal.
Ebből kerekítette ki a férjgyilkos asszony történetét. A rögeszme
kialakulását aprólékos lélektani elemzéssel mutatja be.
● Walesi bárdok: A verset állítólag egy Ferenc Józsefet üdvözlő
költemény helyett írta asztalfiókjának. A skót és a magyarországi
történet közötti párhuzam egyértelmű: Edward angol király leigázta
Walest, majd látogatást tett a tartományban. Látogatása során elvárta,
hogy énekmondók dicsőítsék hősi tetteit, ám erre egyetlen bárd sem volt
hajlandó. A király bosszúból ötszáz énekmondót végeztetett ki. Hasonló
a magyar történet: Ferenc József orosz segítséggel vérbe fojtotta a
magyar szabadságharcot, majd látogatást tett a leigázott országban, ahol
dicsőítő költeményt rendelt. Arany és a jeles magyar költők ezt

301
 visszautasították. A „csatában elhullt derék” Petőfi emlékét idézi, s az
átok Ferenc József fejére száll. A verset körkörös szerkezetűnek is
mondjuk a visszatérő kezdő versszak miatt. Ismétlések és fokozások
több helyen is előfordulnak: pl. a három bárd énekében.
● Szondi két apródja: Ez Arany egyetlen háromszólamú balladája. A
három szólam megfelel a három helyszínnek: a völgyben a török a vár
bevételét ünnepli, s Ali ide várja a két apródot. A két apródot Ali követe
hívogatja a várral szemközti dombon, Szondi sírjánál. A két apród pedig
a hegyen álló vár ostromáról és Szondi hősi haláláról énekel, ez a
harmadik szólam. A vers témáját Tinódi históriás énekéből merítette,
de alaposan kidolgozta, fölékesítette. A török kort török szavakkal is
felidézi: sörbet, huri, gyaur, bülbül. De a díszes, képszerű török
beszédstílust is imitálja, pl. a Bülbülszavú rózsák két mennyei bokra
jelzőbokorral. Fokozás figyelhető meg a török követ hívogatásában is:
először szép szóval hívogatja az apródokat, majd ígéretekkel, végül
fenyegetéssel. Szintén fokozásos az apródok éneke: ennek tetőpontján
szép szójáték figyelhető meg: Ő álla halála vérmosta fokán.

● Őszikék-balladák: Az egyszólamú balladák uralkodnak; gyakori a

balladai homály; a költeményeket babonás légkör lengi körül. A
nyelvezet még finomabbá válik, homályosabb, sejtelmesebb a stílus.
Vörös Rébék: A középkori boszorkányhitet idézi fel: Rebi néni lelkét
a gonosz szállta meg, mindenkire romlást hoz. Varjú képében kísért, s
halála után gonosz lelke egyik varjúból a másikba száll, vég nélkül. A
vers refrénje démonűző mondat: Hess madár. A Tetemre hívás szintén
középkori babonás szokást idéz föl: a meggyilkolt ember teteméhez
sorra hívják ismerőseit, s a halott sebe vérzéssel jelzi gyilkosát. A
tetemre hívásnál hivatalos személy is jelen van, ő a tiszti pörosztó. A
ballada erkölcsi tanulsága a könnyelmű, kacér lány viselkedésének
tragikus kifejletében, és tébollyal való bűnhődésében áll. A Hídavatás
a Margit híd fölavatásához kapcsolódik, amit állítólag tömeges
öngyilkosság követett. A vers tartalmilag a haláltánc szerkezetére épül:
a nagyváros tragikus szereplői buknak föl az árból, és mondják el
szerencsétlen történetüket.
● Tengeri-hántás: Kivételesen kétszólamú ballada: a keret bemutatja a
balladamondás népi hiteles szokását: Tengeri-hántás közben a falu
összegyűlik, s egy idősebb férfi balladával oldja a munka
egyhangúságát. Közben a tűz körül melegednek. A balladát a
versszakok végén kiszólások szakítják meg, amelyek
kétértelműségükkel árnyalják a homályos történetet: Teli a hold, most
buvik fel – a leány nőiesedésére céloz; Aha, rókát hajt a Bodré – Tuba
Ferkó kerülgeti Dalos Esztit; Töri a vadkan az irtást – a szeretők
titokban találkoznak; Soha, mennyi csillag hull ma – Eszti
szüzességének elvesztése; Nagy a harmat, esik egyre – Eszti

302
 könnyeinek hullása; De suhogjon az a munka – Dalos Eszti sóhajai; Az
a Lombár nagy harangja – az Esztiért szóló lélekharang; Kuvikol már,
az ebanyja! – A halálmadár nyugtalanítja Ferkót; Tizenkettőt ver
Adonyban – éjfél, a kísértetjárás ideje. Babonás a ballada zárlata:
éjfélkor a szerelmespár furulyáját vélik hallani, akik egy lepedőn
suhannak át az égen. Az erkölcsi tanulság itt is a szerelem
könnyelműségében rejlik: Tuba Ferkó elcsábítja, majd hűtlenül
elhagyja Dalos Esztit, s ezért holdkórossággal és halállal bűnhődik.

● Vita folyt arról, hogy Arany elsődlegesen epikus vagy lírikus költő-e.
Epikus voltát ő maga határozta meg Petőfivel szemben, akit lírában
helyezett maga fölé. Németh G. Béla vetette fel azt a véleményt, hogy
Arany elsődlegesen lírikus, mondván, hogy a lírában újította meg költői
nyelvünket. Arany nagyepikájában nem tudta a Toldi színvonalát
megismételni, lírájában pedig sok az elkoptatott toposz és metafora.
Balladái azonban semmit sem veszítettek szépségükből. Meg kell
említeni, hogy műfordítóként is időtálló remekeket hozott létre: pl.
Hamlet fordítása vagy Arisztophanész komédiái.

1.7. Babits Mihály: Levelek Írisz koszorújából

● Életrajzi háttér: Babits Szekszárdon született 1883-ban. Apja bíró volt,

édesanyja több nyelven beszélő művelt asszony. Katolikus szellemben
nevelték. A budapesti egyetemen magyar – francia, majd magyar – latin
szakon tanult. Tagja volt a Négyesy László-féle stílusgyakorlatok
szemináriumnak. Itt kötött barátságot Juhász Gyulával és Kosztolányival.
Filozófiát is hallgatott. Az egyetem után tanári állást kapott, előbb
Szegeden, majd Fogarason. Fogarast a maga Tomijának nevezte, célozva
Ovidius száműzetésére. De „száműzetését” hasznosan töltötte: sokat
olvasott, és megtanult olaszul. 1908-ban néhány verse megjelent a
Holnap antológiában és az induló Nyugatban. Első verseskötete 1909-
ben látott napvilágot Levelek Írisz koszorújából címmel.
● Levelek Írisz koszorújából: A kötet az érett költőt mutatja, verseit
erősen megrostálta. Írisz a szivárvány istennője, s a Maya fátyla feletti
jelenségvilág sokszínűségét személyesíti meg. Maya fátyla alatt a lényegi
metafizikai világ rejlik. A kötet e kettősséget ellentétes verspárokkal
szemlélteti, pl. a Messze-messze párja a Fekete ország. Sokszínű a kötet

303
 versformák tekintetében is: alkaioszi strófától (In Horatium) a szonetten
át (A lírikus epilógja) a kötetlen versformáig (Fekete ország) minden
megtalálható benne. Babitsot egyfajta l’art pour l’art költészet jellemzi:
erősen míves verseket ír, és tartózkodik a közéleti témáktól.
● In Horatium: Neoklasszicista vers. Versformája alkaioszi strófa.
Gyakoriak az antik utalások (Horatius, Hérakleitosz) és az antik mitológia
(Tanatosz, Aiolosz). A cím kettős jelentésű: jelenti azt, hogy Horatius
modorában, de azt is, hogy Horatius ellen. A neoklasszicista vers
egyszerre klasszikus és modern: benne a klasszikus forma és tartalom
modern tartalommal és formával találkozik. Modern életszemlélet a soha-
meg-nem-elégedés, amit a merész szóösszetétel is kiemel. Hérakleitosz a
dialektika atyja: nála az arché (őselv) a tűz: világunk szüntelen égésben,
átalakulásban van. Babits játszik a paradoxonokkal: A láng is hullám: tűz
és víz azonos. Megfejtése: a tűz a hérakleitoszi őselvet jelenti, vagyis a
szüntelen mássá levést, átalakulást, mozgást. A hullám is ennek a jelképe:
a víz örökös kicserélődésben, mozgásban van, mint a híres tétel,
Hérakleitosz-paradoxon mondja: Nem lépsz be kétszer egy patakba. Az
antik versben Szent Pál gondolata is megjelenik: Így nem is él soha, / mi
soha meg nem halt. – A mag nem terem gyümölcsöt, hanem ha előbb
elrohad. Az élet a halálban gyökerezik, abból sarjad ki.
● Messze-messze: Európa országait, azok változatos sajátosságait mutatja
be egy-egy rövid strófában. Ez Írisz koszorúja: a sokszínűség világa. A
költő szeretne mindent megismerni, birtokba venni ezt a sokféle
tarkaságot, de lehetőségei korlátozottak. A stílusban is érvényesül ez a
sokszínűség: az ábrándos hangulattól a humoros képig ível: Bús donna
barna balkonon, / mereng a bíbor alkonyon, valamint: hízott polgárok,
szűk utak. Az előbbi Babits öncélú formavirtuozitására is szép példa: a
négytagú alliterációt Karinthy is célba vette: Babits Bihály: Szekszárdon
születtem, színésznőt szerettem.
● Fekete ország: Az iménti vers ellendarabja: a Maya fátyla alatti világot
mutatja be: Fekete az anyag rejtett lelke, / jaj, / fekete, fekete, fekete. A
formátlan ősanyag egyszínűségét a fekete szó feltűnően sokszoros
ismétlésével, halmozásával emeli ki. A fekete a magyar nyelvben
egyszínű, kopogó hangzásával is fölerősíti az egyformaság, formátlanság
képzetét.
● A lírikus epilógja: A kötet záró darabja. A világ mohó megismerésére,
birtokba vételére induló költő kudarcáról vall: a magánvaló világ
megismerhetetlen, mert mindig csak saját érzékleteinkkel találkozunk: a
mindenséget vágyom versbe venni, / de még tovább magamnál nem
jutottam. Ez Berkeley tétele, az ismeretelméleti agnoszticizmus, miszerint
a magánvaló dologról semmi ismeretünk nem lehet, még létezése is
kétséges: S már azt hiszem, nincsen rajtam kívül semmi, / de hogyha van
is, Isten tudja, hogy’ van? A vers zárt szonettformája is a dióba zárt
megismerő egyént juttatja kifejezésre.

304
1.8. Babits Mihály világháborús költészete

● Életrajzi háttér: Babits Mihály amolyan míves, könyvmoly költő volt

pályája első szakaszában: nem politizált, csak a versek szépsége, csiszolt
formája érdekelte. Amellett rengeteget olvasott, eredeti nyelven szinte az
egész európai irodalmat. Ez a l’art pour l’art szemlélet a világháború
kitörésekor megszakadt, ugyanis Babits keresztényi kötelességének
érezte, hogy kiálljon a keresztény békeeszme mellett, s elsők között adott
hangot háború elleni tiltakozásának. Játszottam a kezével című verse
miatt politikai hecckampány indult ellene, s tanári állását is elveszítette.
Ebben arról ír, hogy kedvesének a kisujja többet jelent számára, mint száz
király és lobogó. Az igazi nagy versre azonban csak 1916-ban érett meg
az idő: a Nyugat zeneakadémiai matinéján szavalta el Húsvét előtt című
nagy dithüramboszát. A kis fekete ember egyszer csak föllépett a
színpadra, és nagy átérzéssel elszavalta ezt az oly régóta várt verset. A
közönség bárki mástól inkább várta ezt a kiállást, mint Babitstól. A siker
kirobbanó volt. Kicsivel később a Nyugatban jelent meg a Fortissimo.
Emiatt a Nyugat számát a rendőrség elkobozta, s Babits ellen
vallásgyalázási pert indítottak.
● Húsvét előtt: Babits mellékmondat-folyondárokkal indítja a nagy
költeményt: S ha kiszakad ajkam, akkor is… A „véres ének” bevezetői
ezek a mondatfolyondárok. A mellékmondatok zihálva, kapkodva törnek
elő, valami nagyszerű folytatást ígérve. Fortissimo indítás ez, fokozva a
hangerőt a nagyszerű mondatig. Ez egyben késleltető funkciójú, a
várakozás felkeltése és fokozása. Az első részben az okok hömpölyögnek:
a népgép, a érctalpas tipró diadal, a szörnyű malom. Ezek az elutasított
értékek, ezektől megtagadja a költő a dicséretet. A tetőpont a hosszas
késleltetés után, a második részben hangzik el, mindjárt háromszoros
ismétléssel: hogy béke! béke! / béke már! / Legyen vége már! A
keresztényi békevágy nagyszerű, bátor kimondása ez, a régóta, sokaktól,
a szenvedő többségtől várt szó, amit még nyilvánosság előtt senki nem
mert kimondani. Itt elérzékenyül a költői én hangja, valami megrendült
megkönnyebbülés és átszellemülés vesz rajta erőt, s ebben az isteni
békében az érzelmes, giccshatáron mozgó mondatok is igaznak és
komolynak hatnak: Ültessünk virágot, szeressük és megértsük az egész

305
 világot! A zárlat is keresztényien átszellemült: adjon Isten bort, buzát (és
békességet), / bort a feledésre! A zárójeles szó a szép, magyaros
köszöntés kiegészítése, amit kimondatlanul is beleértünk a versbe.
● Fortissimo: Az Istenkáromlás vádját a süket Istenét felkiáltás váltotta ki.
Mondani sem kell, mennyire méltatlan volt ez a vád, amivel a háborús
kormányhatalom megtámadta a hithű költőt. Babits Istene alszik, s nem
avatkozik közbe a szörnyűségek ellenére a történelembe. A beavatkozás
éppen ez a vers, amellyel a költő ébresztgeti a tűrő, alvó Istent, élesztgetve
a békevágyat az emberiségben.
● Összegzés: Babits ars poetikus versében trombitahanghoz hasonlította
ezeket a verseket, a Jónás könyvében pedig iróniával vallott önmagáról,
aki, „rühellvén a prófétaságot”, el akart menekülni költői elhívása elől a
művészet elefántcsonttornyába.

1.9. A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve

című alkotásában

● Életrajzi háttér: Babits kimagasló műveltségű, nagyigényű költő volt.

Példaképének a zárkózott, szemérmes Aranyt tekintette. Költészete nem
élménylíra, szerelmi költészete például egyáltalán nincs: magánéletét
nem vonta be lírájába, vagy nagyon áttételesen tette. Poéta doctus, tudós,
filozofikus költő. Közéleti szereplésébe a 20-as évek második fele hozott
fordulatot: 1927-ben kinevezték a Baumgarten-alapítvány kurátorának,
majd ’29-től, Osvát Ernő halálától ő lett a Nyugat szerkesztője. Olyan
irodalmi vezéri helyzetbe került, amit előtte csak Kazinczy mondhatott
magáénak. Ekkor már nyarait az esztergomi Előhegyen épített villájában
tölti, anyagi gondok nélkül. 1934-től gégerákban szenved, s egészsége
egyre romlik, nehézlégzése van, hangját is elveszíti. A politikai csatáktól
irtózik, panaszkodik, hogy korunk a fajok és osztályok marakodása. A
társadalmi osztályok létéről nem vesz tudomást: ragaszkodik a keresztény
testvériség elvéhez. Költészetét egyre inkább misztikus élete hatja át:
sorscsapásait isteni megpróbáltatásokként éli meg, s közeledik a
prófétaköltő szerepéhez. 1940-ben még átveszi a Dante-fordításáért
kapott San Remo-díjat, s az Akadémia is tagjává választja, de ekkor már
nem alkot. 1941-ben halt meg.

306
● Művei a 30-as években: 1933: a Versenyt az esztendőkkel, 1937: Összes
versei, benne az Újabb versek; 1938: a Jónás könyve, s rá egy évvel a
Jónás imája. Prózai műve: az Elza pilóta című regény. Az Elza pilóta
antiutópia az örökös háború koráról, amikor a nők is katonai szolgálatot
teljesítenek. A félelem, rettegés légköre uralkodik Babits rémlátásában.
Novelláskötete a Hatholdas rózsakert. Irodalomtörténeti művei közül
kiemelkedik Az európai irodalom története, amely nem rendszeres
irodalomtörténet, hanem esszégyűjtemény, amelyben csaknem kizárólag
eredeti nyelven olvasott műveket és szerzőket ismertet nagyon elmélyült
írásokban. Utolsó műfordítása az Oidipusz Kolónoszban.

● Versenyt az esztendőkkel (1933): Programversében, a Mint a kutya

silány házában címűben fölvállalja a dadogó költészetet, de
egyszersmind megígéri a „nagy szó”-t, ami utána következik: Nagy szó,
nagy szó a mi királyunk! Mi dadogunk, de várj, ki jön utánunk.” Ez a nagy
szó, úgy látszik, a két próféta-vers, s az utánuk jövő Jónás könyve.
● Holt próféta a hegyen és Mint különös hírmondó: A holt próféta
motívum megegyezik Ady: A föltámadás szomorúsága című versének
föltámadt emberével. A költő újjászületett, múltjával nem tud azonosulni:
Hozza postámat a posta. Újság és levél / mintha mind olyanról szólna, aki
rég nem él. Ez egyúttal a hétköznapi élettől való eltávolodást is jelenti:
mindent felülről, talán az esztergomi Előhegy magaslatáról lát. A
mulandó dolgok, mint újság és divat, már nem érnek el hozzá. Eltűnt a
sok netán és hátha is, csak a bizonyosság maradt meg. Ugyanez a helyzet
a Mint különös hírmondóban is: s ha szórt dobogásokat hallott / tompán
a völgyekben maradozva, gondolhatta, házat / vernek lenn kőmívesek,
vagy a rossz szomszéd a folyón túl / gépfegyvert próbál – oly mindegy volt
neki! Mégis: a próféta lejön a hegyről, hogy világgá harsogja a nagy hírt:
ősz van! A kicsinyes civakodások nem érdeklik, nem érintik meg a
prófétát, ő csak az Isten szent ritmusára figyel, a világőszt érzi, az
egyetemes hanyatlást, a forrongó világ önmaga fenyegetését. A fehér
tigris azonban az új tavasz illatos dzsungelében tűnik el, ami ciklikus
világképre utal. Az ősz-toposz Rilke versére is visszaköszön. Babits
kedveli a mellékmondatos verskezdést, itt is mellékmondatok egész sora
vezeti be a vers közepén elhangzó főmondatot: akkor a hírnök föláll. Az
egész vers egyetlen mondatot alkot. Ritmusa szabálytalan hexameter.
● Jónás könyve: A nagylélegzetű költemény híven követi a bibliai
kispróféta négyrészes könyvét. A Jónás könyve az egyetlen a Bibliában,
amely nem igehirdetést tartalmaz, hanem a próféta életét, ill. cselekedeteit
beszéli el. Bibliai történet: Jónást elhívja az Úr, hogy hirdessen megtérést
a bűnös Ninivének, vagy haragja fölperzseli a várost. Jónás azonban
megpróbál elszökni küldetése elől. Ekkor az Úr vihart küld a tengerre,
majd egy cethal benyeli Jónást. A próféta itt, a halál gyomrában jobb
belátásra tér, s megfogadja, hogy teljesíti az Úr akaratát. Ekkor a hal kiveti

307
a partra, s ő elindul Ninivébe, s amint az Úr meghagyta neki, megtérést
prédikál. A városlakók félelmükben bűnbánatot tartanak, s az Úr
megkegyelmez nekik. Jónás azonban vitába száll Urával, és megsértődik,
amiért fenyegetései nem váltak valóra. Ekkor az Úr megleckézteti, s
megérteti vele, hogy ő az irgalom Istene.
Babits könyvének szerkezete: A költemény négy részből áll. Az első
részben Jónást elhívja az Úr, de ő elfut a prófétai hivatás elől. Célzás ez
saját l’art pour l’art korszakára. A hajó azonban viharba kerül, s a
megriadt legénység vízbe dobja a bűnbakként szolgáló Jónást. Jónás így
könyörög hozzájuk: De ha kitesztek még valahol élve, / tegyetek egy
magányos erdőszélre! Célzás ez Babits sziget-elméletére, mely szerint
minden alkotó egy-egy magányos sziget. A hajósok pedig a víz
elcsöndesültén könnyelmű áldozatokat fogadnak. Babits iróniája itt is
megmutatkozik, az emberek esendőségét, kishitűségét mutatja meg
árnyaltan.
A második részben Jónás a cet gyomrába kerül. Babits a Bibliával
szemben kétségtelenné teszi, hogy jelképes értelemről van szó: Babits-
Jónás valójában a lelki poklot éli meg, az Istentől való tisztító
eltaszítottságot: mennél csúfabb mélybe hull le szolgád, annál világosabb
előtte orcád.
A harmadik részben Jónás teljesíti ígéretét, és Ninivébe tér, hirdetni a
megtérést. Részletes leírást kapunk Ninive életéről, az árusokról, a
szemérmetlen mímesekről s végül a palotáról, ahol Jónásból gúnyt űznek:
Jónást meg egy cifra oszlop / tetejébe tették, hogy szónokoljon / és
jövendölje végét a világnak. Erre Jónás megsértődik, s arra kéri az Istent,
hogy pusztítsa el Ninivét.
A negyedik rész a sivatagban mutatja Jónást, amint pörlekedik az Úrral,
aki meghazudtolta prófétáját. Egy tök alatt keres magának hűsítő
árnyékot, de az Úr elfonnyasztja a tököt, hogy megleckéztesse a
bosszúszomjas Jónást. Végül tudtára adja, hogy nem az ő dolga a büntetés,
övé csupán a szó: Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem. Jónás megérti
az Úr természetét: Te vagy, aki fordít rosszat jóra.”

Babits önmagára vonatkoztatja a történetet, s művét átszövi az önirónia

(pl. a Babits-Jónás nem félelemből szökik küldetése elől, hanem mert
rühellé a prófétaságot). Személyes vallomása Jónásnak a hal gyomrában
való elmélkedése. A szűkszavú elbeszélést kiegészíti gazdag leírásokkal,
pl. Ninive bemutatása; másutt dramatizál, pl. amikor Jónást bedobják a
vízbe. Fontos eltérés a szövegtől, hogy míg a Bibliában Ninive böjtöt tart,

308
 Babitsnál nem mutatnak megtérést. Így Babits Jónásának duzzogása
érthetőbb. Apró utalás a történet hazai helyszínére, hogy Jónás nem
ricinuslevél alatt húzza meg magát, hanem egy tök árnyékában. Babits az
archaikus-bibliai nyelvet és ennek latinizmusait keveri a modern
nyelvhasználattal.

Alighanem itt teljesült a Jónás imájának óhaja: bár verseim / csücskére

Tőle volna szabva rím / előre kész, s mely itt áll polcomon, / szent Bibliája
lenne nyelvtanom…” A könyv és az utóhang erélyes tiltakozás a fanatikus
eszmék és a háború ellen.

1.10. Nemzettudat és sorskérdés Herczeg Ferenc Az élet kapuja című

regényében

Életrajzi vázlat: Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog)

(Versec, 1863. – Budapest, 1954.) magyar író, színműíró, újságíró,
az MTA tagja és másodelnöke, a Horthy-korszak legnépszerűbb írója, az Új
Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője és a Magyar Revíziós Liga elnöke.
Jómódú verseci német polgárcsaládból származott,
felmenői Sziléziából származó telepesek voltak. Magyarul kamaszkorában tanult
meg. Az Új Idők című lap szerkesztőjeként igen befolyásos irodalmi szerepkört
töltött be, a rendszer írófejedelmének számított.
Tisza István miniszterelnök kérte fel arra is, hogy vezesse a Hadsegélyező
Hivatalt, ahol 1914-től 1916-ig dolgozott. 1916-ban Berlinben volt politikai
megbízott. 1919 április-májusában a tanácskormány őrizetbe vette mint
„ellenforradalmárt”, és a Markó utcai fogházban tartották elzárva.
A Magyar Tudományos Akadémiának 1910-ben rendes, 1922 és 1946 között
pedig igazgatósági tagja. Amikor 1949-ben átszervezték az MTA-t, a tagságát
megszüntették.

309
A két világháború között sokat tett az elszakított magyarságért, tagja lett
a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának, majd 1938-ban a Magyarok
Világszövetségének.
1925-ben, 1926-ban és 1927-ben Az élet kapuja című regénye alapján az
Akadémia Nobel-díjra jelölte.
1925 és 1930 között 40 kötetes díszkiadásban jelentek meg munkái. 1927 és 1945
között a felsőház tagja volt. A magyar revíziós mozgalom egyik vezéralakjaként
ismerték.
A magyar irodalom vérkeringéséből azonban lassan kikerült, a második
világháború után már visszavonultan élt és nem publikált. 1949-ben eltávolították
a villájából, és csak akkor kapta vissza villája egyik szobáját, amikor egy szovjet
íróküldöttség tett nála látogatást. 1949 után műveit évtizedekig nem adhatták
ki Magyarországon.

Művei: Rengeteget írt, itt csak néhány fontosabb művét soroljuk fel.

1919-ig

● A Gyurkovics-lányok; Singer-Wolfner, Bp., 1893

● A Gyurkovics-fiúk; Singer-Wolfner, Bp., 1895 (Herczeg Ferenc
munkái) (1941-ben film készült belőle: Gyurkovics fiúk)
● Ocskay brigadéros. Történelmi színmű négy felvonásban; Singer-
Wolfner, Bp., 1901
● Pogányok. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1902

1920–1944

● Az élet kapuja. Elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp., 1920

● Két arckép. Tisza István, Károlyi Mihály; Singer-Wolfner, Bp.,
1920
● Férfiszív; Singer-Wolfner, Bp., 1926 (Milliók könyve)
● Válogatott munkáinak emlékkiadása (1933–1936)
● Pro libertate! Regény, 1-2.; Singer-Wolfner, Bp., 1936

1945–

● Történelmi regények; bev. Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp.,

1983
● Herczeg Ferenc emlékezései. A Várhegy. A gótikus ház; bev.,
szöveggond. Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1985

310
 ● Bertalan úr feltámadása. Válogatott elbeszélések; vál., utószó Duró
Gábor; Osiris, Bp., 2001 (Millenniumi könyvtár)

Az élet kapuja (1920): A regény Bakócz Tamás pápaválasztási kísérletéről szól.

A pápai tiara Magyarország számára élet-halál kérdés: csak egyesített európai
sereggel szállhatnak szembe az iszlám terjeszkedéssel, a keresztes háborút pedig
csak arra alkalmas pápa szervezheti meg. A pápai székben a hagyomány szerint
olasz pápák ülnek, akiknek millió más gondja miatt nem jut idejük egy ilyen
hadjárat megszervezésére. Bakócz egyébként jobbágysorból küzdötte fel magát a
bíborosi székbe, s az ország leggazdagabb emberévé. Nagyravágyó tervei hazafias
lelkesedésből fakadtak. A történet 1512-ben játszódik, mindössze néhány évvel a
mohácsi katasztrófa előtt. A cím tehát nem nagyzolás, Magyarország ekkor
ténylegesen az élet és halál közötti kapuban állt. Ha Bakócz tervei sikerrel jártak
volna, talán elmarad a százötven éves török hódoltság.
Cselekmény: Róma népe és előkelősége lázban ég: II. Julius pápa haldoklik, s
megkezdődött a harc a pápai trón utódlásáért. Róma kapujában fényes követség
tűnik fel: Strigonia konstantinápolyi pátriárka menete, aki nem más, mint Bakócz
Tamás és pompás kísérete. Bevonulását és jövetelének körülményeit a római
udvar főemberei kommentálják: Chigi bankár, Cardulo nótárius, egy szerencsefi:
Vico Hannibál és Chigi szeretője, a híres kurtizán: Fiametta. Tőlük tudjuk meg,
hogy ki is ez a Strigonia, honnan jött, mit akar és milyenek az esélyei.
A következő jelenetben Bakócz találkozik a szentatyával. Hamar kiderül, hogy
érdekeik ellentétesek: ami jó a magyaroknak, az nem jó Itáliának: Bakócz
feláldozná Itáliát az európai nagyhatalmak összebékítéséért. Julius pedig ezt nem
akarja, neki olasz pápa lévén Itália érdeke az első.
A 7. fejezetben Bakócz kíséretének tagjai: Márton kalocsai kanonok és Vértesi
Tamás, a bíboros keresztfia tekintik meg a Vatikánt, többek között a Sixtus
kápolnát, ahol éppen Michelangelo készíti híres utolsó ítélet festményét.
Megismerjük a középkori freskókhoz szokott magyar kanonok és a reneszánsz
szemlélet konfliktusát. Majd Tamás és Fiametta flörtje következik, kis erotikus
kitérőként. Agostino lakomáján találkoznak, ahol fölvonul Róma színe-java.
Tamást elkápráztatja az itáliai reneszánsz kulturált társalgása és gazdagsága.
Kicsit közelebb kerülünk annak megértéséhez, hogy az olaszok miért nem kérnek
a „barbár” pápából. A lakoma után Fiametta kettesben fogadja Tamást, és Tamás
vérig sérti avval, hogy nem tölti nála az éjszakát.
Julius pápának a halálos ágyán följelentik Bakóczot simoniával, hogy
megvesztegeti az olasz főembereket. A pápa utolsó erejével hívatja udvarát, és
meghagyja nekik, hogy olasz pápát válasszanak. A pápa meghal, és összeül a
konklávé. Hosszasan tanácskoznak, s végül Medicit választják pápának. Fiametta
szó nélkül hagyja faképnél Tamást. Sejthetjük, hogy a megvesztegetett urak
névsorát ő adta ki. A magyarok előtt pedig bezárult az Élet Kapuja. Kiderül, hogy

311
Fiametta orgyilkosokat küldött Tamás meggyilkolására bosszúból, amiért
visszautasította a szerelmét. Azt is elárulja a kéjnő, hogy ő árulta el Bakócz titkait,
lefordíttatva Tamással a titkosírással írt terveket. Tamás faképnél hagyja
Fiamettát, de belebetegszik a szerelmi elválásba és abba, hogy szerelme tőrbe
csalta, s miatta veszett el a pápai tiara. Bakócz azonban nyugtatgatja, hogy itt
nagyobb erők működtek, s ha nem sikerül Tamást lépre csalni, megtették volna
más módon.
Rossz hírek érkeznek hazulról: a török megszállta a déli országrészeket, és nagy
hadjáratra készül. II. Ulászló kétségbeesett leveleket küldözget az európai
nagyhatalmaknak, hogy segítséget kérjen. Medici, azaz X. Leo megteszi a
keresztes hadak pápai legátusává Bakóczot, de német és francia hadakat nem
bocsát rendelkezésére, azokkal más tervei vannak. Bakócz magyar csapata
hazafelé tart. Útközben a készülő keresztes háborúról beszélgetnek. Százezres
parasztsereget tervez a pátriárka, s élére: Dózsa Györgyöt.

Értékelés: Bakócz Tamás esztergomi érsek felismeri a török Európa elfoglalására

irányuló terjeszkedésében azt a beláthatatlan következményekkel járó veszélyt,
amit a muzulmán terjeszkedés okoz. Ennek, a Balkánt már leigázó és
folyamatosan Európa közepe felé nyomuló térhódításnak a megállítását olyan
összefogásban látja, amiben a magyarok a nyugati keresztény államokkal együtt
vállvetve küzdenek. Ezért akar a nagy építkező és művészetpártoló katonapápa,
II. Gyula utódja lenni, hogy összehozza ezt a szövetséget. A nyugati kereszténység
vezető rétege meg a főpapság azonban zsíros üzleteket köt a portával, korrupt és
önző, vak és süket, inkább félrenéz, nem érzékeli, nem akarja látni a bajt. Bakócz
a saját fegyverükkel, a megvesztegetéssel, szavazatok megvásárlásával próbálja
maga mellé állítani a konklávé tagjait. Nem sikerül. Végül a többet ígérő Giovanni
Medicit, a dúsgazdag firenzei bankárcsalád tagját választják meg, aki X. Leó
néven foglalja el Szent Péter trónját. Az olasz, spanyol, francia bíborosok csak a
jómódjukat féltik, mélységesen lenézik őt és népét, zsigeri gyűlölettől fröcsögve
beszélnek a barbár magyarokról. Bakócz viszont a nemzet sorsáért aggódik, félti
a muszlim inváziótól, mert Szent István országát ez a megszállás tönkreteszi, és
elállja előle az élet kapujához vezető utat, az állandó halálküzdelemben, amit a
betolakodókkal kell vívnia, sem gazdasági, sem társadalmi téren nem tud úgy,
olyan szervesen fejlődni, mint ahogyan azt az óceánhoz közelebb eső nációk
megtehetik. Ez a regény vezérmotívuma.
Aktualitása: A regény a Trianoni időben keletkezett, áthallásokkal a reneszánsz
kor és a XX. századi események között. A fejlett nyugat mindkét esetben lenézte
és cserben hagyta Magyarországot. Kelet és nyugat között vergődik az ország, s
valami fátumszerű erő taszítja a pusztulás felé. Küzdelme azonban felemelő a
maga tragikumában is. A barbárnak bélyegzett magyarság erkölcsileg fölébe nő
az önző és elpuhult nyugatnak. A regény ugyan csak a pápaválasztás évét öleli fel,
de előrevetíti a Dózsa-felkelés és a mohácsi tragédia árnyékát is, sőt a rá

312
következő százötven évet is, amelynek során erkölcsei megkeményednek, és
kulturálisan lemarad a nyugati világ mögött. Bakócz ugyan tele van tervekkel és
reményekkel, hogy sikeresen vehetjük fel a harcot a muzulmán hódítókkal, de
többször is utal nemzete elátkozottságára, fatális erőknek való
kiszolgáltatottságára. A regény problematikája ma is aktuális.
A regényből újabb aktuális színmű is készült, melynek kritikájában Petővári
Ágnes így fogalmaz: „Nagy Viktor rendezésében ott lapulnak a bő 500 évvel
ezelőtti és a ma történései közötti párhuzamok. A Nyugat népei most is
ugyanolyan megvetően és lekezelően bánnak velünk, mint a 16. században. Egyes
mai nyugati véleményvezérek ítélete ugyanaz, mint Bakócz idejében. Európában
másodrendű polgároknak tartottak~tartanak bennünket, akiknek ők oszthatják az
észt, és nem tetszik nekik, ha nem úgy ugrálunk, ahogyan ők fütyülnek. A Nyugat
iránt táplált illúziókkal már félévezrede le kellett volna számolni, de ez a
kijózanodás valahogy még 2020-ban sem sikerült, Valamiféle jóságos és bölcs
nagytestvérnek véljük a „fejlett” Nyugatot, holott csak önös és anyagias érdekei
szerint cselekszik. Ez Az élet kapuja legfőbb mondanivalója és üzenete.”

1.11. Jókai Mór: Az arany ember

● A romantika neve és fogalma: Az angol romantic ’regényes’ szóból.

Korstílus, amely a felvilágosodás korát váltja fel, s teljes egyetemes
elterjedtséggel (minden európai országban, minden művészeti ágban)
uralja a XIX. századot, azonban korántsem egyetlen, kizárólagos
stílusként (előbb a realizmus, majd később a szimbolizmus,
impresszionizmus mellett). Pontos kezdődátuma: 1798 (Anglia és
Németország). Létrejöttének oka: csalódás a forradalomban,
felvilágosodásban és racionalizmusban, illetve a nacionalizmus és egy új
vallásos szellem térhódítása.

● Életrajzi vázlat: Jókai Mór (1825-1904) Komáromban született nemesi

családba. Csodagyereknek tartották, már gyermekként írogatott, és
tehetségesen rajzolt. Édesapja halála után későbbi sógora vette át a
nevelését, aki írót kívánt faragni belőle. A pápai református gimnázium
önképzőkörében kötött barátságot Petőfivel. Tagja lett a Tízek
Társaságának, ő fogalmazta és olvasta föl a Tizenkét pontot. A forradalom
napján ismerkedett meg Laborfalvi Rózával, aki hamarosan felesége lett.
Emiatt édesanyja kitagadta, Petőfi pedig megszakította a vele való
barátságot. A szabadságharc után bujdosni kényszerült, majd felesége

313
 menlevelet szerzett neki. Az ötvenes évek közepén írta az Egy magyar
nábob és a Kárpáthy Zoltán című regényét. 1861-től országgyűlési
képviselőként tevékenykedett. 1869-ben látott napvilágot A kőszívű
ember fiai, majd 3 év múlva az És mégis mozog a föld! és Az arany ember.
Az utóbbi regényt a Lukanics Ottilia iránti szerelem ihlette. A fiatal
lánynak egy kis nyaralót is vásárolt, és a válást tervezgette. A szerelmi
háromszögnek a lány hirtelen halála vetett véget. Jókai tette tömeges
olvasmánnyá Magyarországon a regény műfaját. 50 éves írói jubileumát
egy ország ünnepelte. Ekkor jelent meg összes művének 100 kötetes
díszkiadása. „A mesélés örömének csodálatos adottsága” jellemezte.
(Németh G. Béla) Könnyen és sokat írt, s írói jövedelméből nagypolgári
színvonalon tudott megélni.

● Romantikus vonások regényköltészetében: Hőseit fekete-fehéren

ábrázolja: a főhősök rendszerint magasztos eszmét képviselő hősi
jellemek, és alantas ellenfelekkel mérkőznek meg. Regényeiben gyakori
elem a kaland, a váratlan fordulat, a széles tablókép, a költői
igazságszolgáltatás és a pazar leírás.

● Az arany ember (1872):

- Cselekmény: A regény főhőse, Tímár Mihály a Szent Borbála
hajóbiztosa, Ali Csorbadzsi gabonáját szállítja Komáromba. A hajón
utazik a török kincstárnok alabástrom szépségű fiatal leánya, Tímea is. A
hajónak számos veszedelmet kell legyőznie. Útközben megállnak egy
szigetnél élelmiszerért. A szigetet egy özvegyasszony, Teréza lakja a
lányával, Noémivel. Teréza nem fogad el pénzt, mivel a szigetlakók
cserekereskedelmet folytatnak, és megvetik a pénzt, ami csak bajt hoz az
emberre. Az éjszakát a hajósok a szigeten töltik, s Tímár fültanúja lesz,
amint egy Krisztyán Tódor nevű fiatalember avval zsarolja Terézát, hogy
följelenti a sziget létezését. Teréza elmeséli Tímárnak családja történetét,
s közli vele azt is, hogy Krisztyán Tódor fizetett kém, és alighanem utánuk
szimatolt.
Ali Csorbadzsi rájön, hogy fölfedezték, mérget vesz be, és
Tímárnak végrendelkezik. Végszavával egy vörös félholdat emleget, de
mondatát már nem tudja befejezni. Komárom előtt a hajó zátonyra fut, és
elsüllyed. Tímár megtalálja Ali Csorbadzsi kincsét a piros félholdas
gabonazsákban, de nem adja át Tímeának, mert Brazovicsék elvennék
tőle. Tímeát Brazovicsék cselédként tartják, kis pénzét elvették. Brazovics
lánya, Athalie gonosz tréfákat űz Tímeával, többek közt elhiteti vele, hogy
titkos szerelme, Kacsuka hadnagy, aki Athalie vőlegénye, megkérte
Tímea kezét.

314
 Kacsuka hadnagy azt tanácsolja Tímárnak, hogy a dohos
gabonából péksüteményt süssön a hadseregnek. Tímár ezt a talált kincsek
értékéből sütteti meg, jó minőségű gabonából, de Brazovicsnak azt
mondja, hogy a dohos gabonából süttette. Brazovics följelenti, de Tímár
ártatlansága bebizonyosodik. Tímárból gazdag vállalkozó lesz, nemesi
címet is szerez. Legújabb vállalkozása, hogy olcsón fölvásárolja a
szőlősdomb földjeit, amit az állam építkezések céljára kisajátít, magas
kártérítéssel. Brazovics követi a példáját, de az ő dombjaira csak
évtizedek múlva kerül sor. Brazovics csődbe jut, Kacsuka pedig eláll
házassági szándékától, cserbenhagyva Athalie-t.
A Brazovics-házat elárverezik, s ezt Tímár veszi meg, majd Tímeára
íratja, s megkéri a lány kezét. Tímea hálából igent mond, de nem képes
férjét szeretni. Athalie velük marad cselédként. Tímárnak eszébe jut a
„senki szigete”, ellátogat oda, s egymásba szeretnek Noémivel. Tímárt
megcsapja a sziget békés, paradicsomi hangulata. Krisztyán Tódor ismét
feltűnik, és újra zsarolni kezdi Terézát, de Tímár közli velük, hogy 90 évre
kibérelte a szigetet, és Terézáék nevére íratta. Tódor orvul rálő Tímárra,
de elhibázza a lövést. Tímár ahelyett, hogy lelőné, azt ajánlja neki, hogy
kezdjen új életet Brazíliában. Fizetésről is gondoskodik számára. Tímár
Brazíliába szállít magyar lisztet. Az ügyeket távollétében Tímea intézi. A
vállalkozás csodálatosan beválik.
Tavasszal Tímár ismét megjelenik Noéminél. Közben gyerekük
született, az első kis Dódi. A gyermek meghal, de rá egy esztendővel
megszületik a második Dódi. Tímár súlyos idegbetegségbe esik a
szigeten.
Hazatértekor Athalie avval a hírrel fogadja, hogy Tímea hűtlen hozzá.
Egy rejtekhelyiségbe vezeti, ahonnan kihallgathatja Tímea és Kacsuka
párbeszédét. Tímár megbizonyosodik felesége hűségéről. Azt is
meghallja, hogy Kacsuka párbajt vívott Krisztyán Tódorral Tímár
becsületéért, s kardját kettétörte Tódor fején. A csonka kardot Tímeának
ajándékozza.
Tímár fölkeresi balatoni házát. Itt látogatja meg Krisztyán Tódor, hogy
megzsarolja. Képtelen vádakkal illeti, többek között, hogy Ali
Csorbadzsit meggyilkolta, kincseit eltulajdonította, s ezen vásárolta meg
Tímeát, akit aztán Noémivel megcsalt. Végül a „senki szigetét” követeli,
Noémivel együtt. Tímár sokáig bűntudatosan hallgatja a vádakat, de
Noémi említésére magához tér, elveszi Tódortól a fegyvert, és kipenderíti
a házból. Tódor visszafelé menet beleesik egy lékbe, és megfullad. Tímár

315
ruhája van rajta, zsebében Tímár tárcájával. Ennek alapján úgy hiszik,
hogy Tímár halt meg.
Tímár kettős élete itt véget ér: elhagyja Tímeát és egész gazdagságát, és
Noémihez költözik a szigetre. Noéminek elmeséli zaklatott életét, s ő
megbocsát neki. A paradicsomi idillben Tímár megtalálja boldogságát.
Közben Tímea házasságra készül Kacsukával. Athalie gyilkosságot
kísérel meg ellene, de tette nem sikerül. A rendőrök megtalálják Dódi
levelét, amelyben a rejtekajtóra figyelmezteti Tímeát. Ennek alapján
Athalie-t leleplezik, és elítélik. Athalie utolsó szavával közli Tímeával,
hogy a rejtekajtóról rajta kívül csak Tímárnak volt tudomása, tehát a férje
él.
Az utolsó fejezet mintegy epilógusa a regénynek. Egy aggastyánt látunk
a „senki szigetén”, népes családja körében, boldogan. Az író nem mondja
ki, de sejteti, hogy ez az aggastyán Tímár Mihály.

- Értelmezés: Tímár kettős életet él: Komáromban, Tímea mellett sikeres

üzletember, akit mindenki „arany ember”-ként emleget. A regény elején
mint bátor, talpraesett hőst ismertük meg. Ezt a képességét kamatoztatja
üzleti vállalkozásaiban is, de itt minden összegabalyodik. Mindig a jóra
tör, de a bűn árnyéka vetül rá, s ez ránehezedik lelkére is, innen a súlyos
idegláza. Való igaz Tódor állítása, hogy Tímeától eltulajdonította Ali
Csorbadzsi örökségét, és ebből gazdagodott meg, sőt ennek köszönhette
Tímea kezét is. Tímár azonban nem tehetett másként. Ali Csorbadzsit nem
gyilkolta meg, s a kincses zsákot szerencséjének köszönhette. Tímeának
nem adhatta át, mert megbizonyosodott róla, hogy a kapzsi Brazovics
mindent elvenne tőle. Úgy döntött hát, hogy megtartja Tímea számára, és
neki kamatoztatja. Mindezt a Tímea iránti szerelemből tette. A pénz
világában azonban szükségszerűen beszennyeződik az ember, s ezt
nyomasztóan érzi hősünk. (Ne feledjük, hogy a regény a kiegyezés utáni
gyors kapitalizálódás idején született! Jókai jól látja a pénz hatalmának
visszásságát.)
Tímár másik élete a „senki szigetének” paradicsomi állapotához
és Noémi szerelméhez kapcsolódik. Tímár itt magára talál, a romlatlan
természetben ártatlan életet élhet. Az egyetlen, ami nyomasztja, életének
kettőssége, az, hogy odahaza egy másik világ várja, törvényes felesége
oldalán, aki azonban viszolyog a vele való szerelemtől. Itt Rousseau
filozófiájára kell utalnunk, miszerint a civilizáció megrontja az

316
 erkölcsöket, s ezért vissza kell találnunk a romlatlan természetbe. Ez a
természet az elveszett paradicsom. Erre céloz is az író:
Ahol ezek az óriás darázsfészkek függnek alá a fákról, ahol a sárgarigó
hallatja a pagonyban hívogató füttyét, ott gyümölcsnek kell lenni.
Tímár megindult a rigófütty után.
S amint keresztülvergődött a tüskés galagonya- és
vörösgyűrűbozóton, amik hegyes tőreikkel összevissza szurkálták ruháin
keresztül, egyszerre a bámulattól megigézve állt meg.
Amit maga előtt látott, az a paradicsom volt.
A paradicsom azonban nem nyerhető vissza olcsón. Az embernek ehhez
előbb meg kell halnia, és újjászületnie lélekben. Ez történik meg
Krisztyán Tódor halálakor, aki Tímárként hal meg, az ő viseletében, az ő
tárcájával. Mintha Tímár maga halna meg, régi énjében:
Tímár lehajolt a hullámhoz, hogy megcsókolja azt, mint ahogy
megcsókolja az ember édesanyját, mikor hosszú útra készül – mint ahogy
megcsókolja a puska csövét, mielőtt fejét összezúzná véle.
S amint a hullámhoz lehajol, íme, egy emberfő emelkedik ki eléje
a hab közül.
Egy emberfő arccal fölfelé fordulva…
Tímárnak egészen föl kell adnia gazdagságban beszennyeződött életét,
hogy újjászülethessen, és elnyerje a paradicsomot. Itt megtalálja
boldogságát.

1.12. Jókai Mór: Egy magyar nábob

● Életrajzi vázlat: Jókai Mór (1825-1904) Komáromban született nemesi

családba. Csodagyereknek tartották, már gyermekként írogatott, és
tehetségesen rajzolt. Édesapja halála után későbbi sógora vette át a
nevelését, aki írót kívánt faragni belőle. A pápai református gimnázium
önképzőkörében kötött barátságot Petőfivel. Tagja lett a Tízek

317
 Társaságának, ő fogalmazta és olvasta föl a Tizenkét pontot. A forradalom
napján ismerkedett meg Laborfalvi Rózával, aki hamarosan felesége lett.
Emiatt édesanyja kitagadta, Petőfi pedig megszakította a vele való
barátságot. A szabadságharc után bujdosni kényszerült, majd felesége
menlevelet szerzett neki. Az ötvenes évek közepén írta az Egy magyar
nábob és a Kárpáthy Zoltán című regényeit. 1861-től országgyűlési
képviselőként tevékenykedett. 1869-ben látott napvilágot A kőszívű
ember fiai, majd három év múlva az És mégis mozog a föld! és Az arany
ember. Az utóbbi regényt a Lukanics Ottilia iránti szerelem ihlette. A
fiatal lánynak egy kis nyaralót is vásárolt, és a válást tervezgette. A
szerelmi háromszögnek a lány hirtelen halála vetett véget. Jókai tette
tömeges olvasmánnyá Magyarországon a regény műfaját. 50 éves írói
jubileumát egy ország ünnepelte. Ekkor jelent meg összes művének 100
kötetes díszkiadása. „A mesélés örömének csodálatos adottsága”
jellemezte. (Németh G. Béla) Könnyen és sokat írt, s írói jövedelméből
nagypolgári színvonalon tudott megélni.

● Romantikus vonások regényköltészetében: Hőseit fekete-fehéren

ábrázolja: a főhősök rendszerint magasztos eszmét képviselő hősi
jellemek, és alantas ellenfelekkel mérkőznek meg. Regényeiben gyakori
elem a kaland, a váratlan fordulat, a széles tablókép, a költői
igazságszolgáltatás és a pazar leírás.

● Egy magyar nábob:

– Cselekményvázlat: A cselekmény Kárpáthy János birtokán kezdődik:
János, a vidéki nábob cigányokkal mulat, mikor betoppan unokaöccse,
Abellino, hogy átvegye örökségét. Csalódására azonban a nagybácsi jó
egészségben van, s barátilag fogadja, de végül megelégeli Abellino
gátlástalan mohóságát, és haraggal válnak el.
A következő jelenet Párizsban játszódik, ahol Abellino szórakozik. Itt
ismerkedünk meg a pozitív főhőssel, Szentirmay Rudolffal. Szentirmay
beleszeret egy táncosnőbe, és feleségül akarja venni, de Chataquéla
öngyilkossága megakadályozza terveit. Rövid időre feltűnik
mellékszereplőként a reformkor két vezére: István gróf (Széchenyi) és
Miklós báró (Wesselényi), akik hazahívják Magyarországra, hogy hazája
felemelésén fáradozzon. Hazaszeretetből az iparos Barna Sándor mutat
neki példát.
Kis Mihály elnyeri Kárpáthy Jánostól a pünkösdi királyságot, s majd
vagyont és nemesi címet szerez. Egy kellemetlen esemény rontja meg a
vigasságot: Abellino koporsót küld nagybátyjának születésnapra. Evvel
végleg ellenségek lesznek.
Abellino Pozsonyban fogadást köt Mayer Fanny elcsábítására. Fanny
anyja bordélyházat tart fenn lányaival, de Fanny elmenekült otthonról,

318
éppen Barna Sándor mesteréhez. Kárpáthy Zoltán értesül az esetről, és
megkéri Fanny kezét, aki igent mond neki.
Időközben János megváltozott, csatlakozott Szentirmayékhoz, és
vagyonát hazája felemelésére fordítja. Fanny fiúgyermeket szül neki,
Zoltánt, de a szülésbe belehal. Abellino pedig úgy dönt ügyvédje
tanácsára, hogy megtámadja Zoltán örökösi jogát.
– Romantikus jellemek: A három főszereplő: Kárpáthy János, Abellino
és Szentirmay Rudolf az arisztokrácia három történelmi típusát testesíti
meg. Kárpáthy János a műveletlen, vagyonát pazarló vidéki mágnás
típusa. Örököse nincs, ezért nem lát maga előtt célt, és vagyonát féktelen
dorbézolásokra fordítja. Esztelenségéből Szentirmay rázza fel:
csatlakozik a reformnemességhez, és hasznos hazafi lesz belőle. Abellino
az elnémetesedett léhűtő főúr, aki hazafiatlanul külföldön mulatozik, s
erkölcstelen életet él. Még Béla nevét is idegenre cserélte. Számára nincs
megbocsátás az író részéről, ő a negatív hős. Szentirmay a másik pólus, a
pozitív, ideális jellem, a hazafias reformnemes. Alakját Jókai
Széchenyiről mintázta. A jellemek szerkezetében fekete-fehér értékrend
érvényesül (János középen áll, de jellemfejlődést mutat). Negatív
szereplő még Fanny édesanyja. Az ő ellenpontja Barna Sándor.
– Romantikus cselekményszövés: A regény romantikus nagy
tablóképpel indul: Kárpáthy János mulatsága. Hasonló tömegjelenet a
pünkösdi királyválasztás is. Látványos kép még a párizsi mulató
bemutatása, középpontjában Chataquéla táncával. A másik jellegzetes
romantikus jegy a fordulatos cselekményszövés. A leghatásosabb
fordulat, amikor Abellino eljegyzésre készül Mayer Fannyval, hogy
megnyerje a fogadást, de ehelyett Kárpáthy János és Fanny eljegyzését
jelentik be. Jókai meseszövése derűs, harmonikus világrendet feltételez,
ahol a jók elnyerik jutalmukat, a rosszak pedig megbűnhődnek. A regény
befejezésében is a happy end séma érvényesül (Zoltán születése).
Abellino újabb terve a második részbe átvezető funkciót tölti be.
– Kitekintés: Kárpáthy Zoltán: A cselekmény az örökség körül forog:
Abellino és ügyvédje megtámadja Zoltán örökösödési jogát, avval a
rágalommal, hogy Zoltán Szentirmay fia. Hogy az édesanyja becsületét
sértő per véget érjen, Zoltán lemond Abellino javára a vagyonáról,
Abellinót azonban ügyvédje tőrbe csalja, és átjátssza az örökséget a
spekuláns Kőcserepynek. Kőcserepy Vilma nevű lánya azonban
szerelmes Zoltánba, s élete árán megmenti Zoltánt. Kőcserepy örökös
nélkül marad, és visszaadja a birtokot Zoltánnak.

319
1.13. József Attila poétikai útkeresése a Nem én kiáltok (1924) kötet
megjelenéséig

● Életrajzi vázlat: József Attila Pest külvárosában, proletár negyedben

született a Ferencvárosban, egy szoba-konyhás lakásban. Édesapja, József
Áron szappanfőző munkás. Az apa 1908-ban elhagyta családját, és
kivándorolt Romániába. Attila ekkor három éves. Édesanyja, Pőcze
Borbála mosónő. Szűkös anyagi helyzete miatt két kisebb gyermekét,
Etelt és Attilát nevelőszülőkhöz adja Öcsödre. Attila itt
disznópásztorkodik. Hét évesen kerül vissza a Mamához. Kilenc éves
korában első ízben kísérel meg öngyilkosságot. Tizenkét évesen ismét
nevelőszülőkhöz kerül Monorra, de innen megszökik. A háború alatt úgy
segít a Mamának, ahogyan tud: vizet, papírforgókat árul, szenet és tűzifát
lop a teherpályaudvarról. Közben csavarog. Tizennégy éves, amikor
meghal a Mama. Ezt a traumát sohase heverte ki. Gyámja Jolán nővérének
a férje, Makay Ödön lesz. Attila fölcsap matróznak, majd beiratkozik a
makói gimnáziumba. 1922-ben megjelenik Szegeden Juhász Gyula
előszavával első verseskötete, a Szépség koldusa. A gimnázium két utolsó
évéből összevont vizsgát tesz, majd jelentkezik a szegedi egyetem
magyar-francia-filozófia szakára. Innen Horger Antal professzor
tanácsolja el Tiszta szívvel c. verse miatt. 1925 januárjában jelenik meg
második kötete Nem én kiáltok címmel.
● De szeretnék…: A költő első fönnmaradt verse a szegény gyermek
vágyairól szól. Vágyai igen szerények, voltaképpen arra vágyik, ami
minden átlagos gyermeknek megadatik: egyszer libasültet enni, Jó
ruhába járni, kelni, cukorkát szopogatni. A boldog élet elemi
adományaitól van megfosztva. A páros rímek még az ügyetlen verselés
maradványai, de a megnyújtott utolsó sor már bizonyos merészséget
tükröz. A szegénység, sivárság, árvaság József Attila érett költészetének
is állandó elemei (Altató, Mama, Kései sirató, Kirakják a fát).
● Szépség koldusa: Juhász Gyula az ajánlásban így méltatja: „József Attila
Isten kegyelméből való költő.” A kötet az ifjú 17 éves költő első
szárnypróbálgatásait mutatja. Még a nyugatos költők stílushatása érződik
rajtuk (pl. Fiatal életek indulója – Ady, Juhász Gyulához – Juhász Gyula,
Távol, zongora mellett – Kosztolányi). A zárt formák uralkodnak:
feltűnően sok a szonett, de találkozunk alkaioszi strófával is (Juhász
Gyulához).
● Nem én kiáltok: Még ez a kötet is a költői útkeresés stádiumát rögzíti, de
már érezhetően saját hangját keresi a költő. Még gyakoriak a zárt
versformák, szonettek s egyebek (A kozmosz éneke). Újdonságot

320
 jelentenek expresszionista szabad versei, pl. a címadó költemény és az
Erdélyi József hatását mutató szegényember-versek. Ezek formájukban
népdalszerűek, stílusukban pedig egyszerűek és könnyedek (Lopók között
szegény ember, Szegényember balladája, Aki szegény, az a
legszegényebb). Dalai sokszor szinte megkövetelik a zenei előadást
(Kertész leszek).
● A kozmosz éneke: Mint alcíme is mutatja, formája szonettkoszorú. 14+1
verset tartalmaz, s az utolsó szonett az előbbi 14 vers kezdősoraiból áll
össze. A szonettek mindig az előző vers záró sorával indulnak, s az utolsó
szonett záró sora megegyezik az első szonett kezdősorával: így bezáródik
a koszorú. Rímképlete: ABBA ABBA CCD EED. Nehezíti a verselést,
hogy egy-egy rímet sokszorosan kell használni. A vers már formájában is
remekmű, nem hiába nevezik mesterszonettnek is.
● Nem én kiáltok: Whitman fölszabadító hatására választotta a szabad
verset, s a kassákos avantgárd volt nagy hatással rá. A megőrült sátán
elszabadult, rátört a világra: az élet fenyegetett helyzetben van. Ehhez a
zaklatott témához nem illik a harmonikus forma, mondatai zuhatagokként
omlanak alá. Gyakoriak a felszólító és felkiáltó mondatok: a költő minden
erejével a vészhelyzetre koncentrál. A szavak harsányak, világgá kürtölik
a költői én riadalmát. A lapulj, simulj, rejtőzz, rejtsd el magad szavak a
menekülés vágyáról szólnak. Az utóbbi egyben eucharisztia-motívum. Ez
sem idegen az expresszionizmustól. A riadószerű vers világvégi
harsonaként zeng. Sorstársnak hívja meg az egész egyetemet: Ó, gépek,
madarak, lombok, csillagok! A rendetlenség diszharmóniája egyetemes,
a vers ennek csupán hű tükörképe: akár borzalmas, akár nagyszerű, / nem
én kiáltok, a föld dübörög.
● Szegényember balladája: Szegényember-versei közt népballada is akad.
Erre példa ez a vers. Három, előrehaladó strófából áll, a versszakok közt
balladai homályt hagy. A strófák ugyanazzal a szóval indulnak
(Szegényember), és szórímeket alkalmaznak. A párbeszéd sem idegen
tőle, ezzel indul a vers. A mondatok közötti kapcsolat laza időrendes.
Fordulatot csak a csattanó hoz: a gyermekgyilkos szegényember
megvigasztalódik azon a gondolaton, hogy a halott gyermekre a rossz
világban csak szenvedés várt volna.

321
1.14. József Attila külváros-versei

● Életrajzi háttér: József Attila a Ferencvárosban született proletár

családban. Budapest ekkor gyorsan iparosodó nagyváros: az elbocsátott
cselédek tömegesen vándorolnak Budapestre, ahol nincstelen
proletárokká vagy háztartási cselédekké lesznek. Attila megtapasztalta a
külvárosi nyomor minden keserűségét. Három éves volt, amikor apja
kivándorolt Romániába, egyedül hagyva a Mamát a három gyermekkel.
A Mama mosásból tartotta el családját, nagyon szűkösen, s két kisebbik
gyermekét nevelőszülőkhöz adta. Öcsöd után következett a világháború
ideje, amikor Attila úgy segített édesanyjának, ahogy tudott: fát lopott a
közeli teherpályaudvarról, vizet árult a moziban, papírforgókat gyártott a
jobbmódú gyerekeknek. Közben naphosszat csavargott és csibészkedett.
A Mama halála után Jolán férje, Makai Ödön lett Attila gyámja, aki
gondoskodott taníttatásáról: sikeres érettségit tett, majd beiratkozott a
szegedi egyetemre. Innen Horger Antal professzor tanácsolta el Tiszta
szívvel című verse miatt. Bécsbe, majd Párizsba ment tanulni, ahol tagja
lett az anarchista szervezetnek. Hazatérve kis kerülő után szervezetileg is
csatlakozott az illegális kommunista párthoz. A harmincas évek elején írta
– pártkapcsolata idején – nagy külvárosi verseit.
● Külváros-versek: Ez a tájleíró költészet modern változata, József Attila
szülőhelyére szabva. Ami Petőfi számára a puszta, az volt József Attila
számára a Ferencváros gyárvidéke. A szabad természetet a
nyomornegyed képe váltja fel. A természetkép s romantikus festészet és
költészet kedvelt témája, a külváros a természetből kitaszított huszadik
századi ember élménye. Petőfi a pusztán a szabadság élményét tapasztalta
meg, József Attila a nyomornegyedben a testi-lelki sivárságot. Saját
levele szerint a proletariátust is formának tekintette: a sivárság
formájának. Ez ellen lázadt pártkapcsolatában is. Igaz, hogy a párt nem
ezt várta Attilától, ez túlzottan elvont és metafizikus volt számukra, de
Attila a proletársors megrajzolását pártszolgálatnak fogta fel. A tájkép
(pictura) nála is kiegészül az igehirdetéssel, mint Csokonainál (sententia),
konkrétan a pártpropagandával. Legnagyobb tájversei: a Külvárosi éj, a
Téli éjszaka és A város peremén.
– Külvárosi éj: A vers két főrészből áll: a leírásból és a záró ódából. A
leírás bentről, a lakásból indul, majd sétára hív meg a ferencvárosi
környezetbe. De mintha nem is a költő, hanem maga az éj indulna városi
sétára. A költői én külső szemlélőként van jelen az első részben. Az első
helyszín a mellékudvar. A fény lassan emelkedik, s helyét átveszi a
sötétség. Ez természetesen metafizikai értelemben és időben is értendő: a
fény korszakát a gonosz sötétség váltja fel. Ezt követi a nyomorúságos,
mellékudvarra néző konyha képe: a megelevenedő súrolókefe és a hulló

322
 vakolat. Esetlegesen kiválasztott két tárgy, amely magába sűríti a nyomor
képét. Ezután az éj kilép az utcára, pontosabban a térre, s megindul városi
sétájára. Gyártelep mellett halad el: szövőgyár, vasgyár, cementgyár,
csavargyár, majd kocsma, raktár, öntőműhely, rétek. A két részt a
vonatfütty szakítja ketté, kellemetlen, agresszív hangjával megtörve a
csöndet. A tájban a lakosok is megjelennek: a jobb sorsról álmodozó
szövőlány, a motyogó munkás, a röpcédulákat szóró elvtárs és ellenfele,
a rendőr, a kocsma szennyében ülő részeg napszámos, a piros kisdedről
álmodó vasöntő. A képek szürrealisztikus tartalommal telítődnek: a piros
kisded az Antikrisztus, akinek hatalma a világéj időszaka. A költői én s
vele együtt a proletariátus a sötét erőkkel szövetkezik, egy emberségesebb
idő kivívására. Az óda az éjhez szól, aki a szegények szövetségese, s
kiolvasztja a vasból a kalapácsot és sikló pengét (a sarló és kalapács tiltott
jelképeit).
– Téli éjszaka: A pictura uralkodik, a sententia a keretbe szorul vissza,
és a költői helyzetre redukálódik. A vers elején a Légy fegyelmezett!
önmegszólítás a költői magatartást határozza meg: a lírai én nem hirdeti
az igét, csupán számbaveszi a világ állapotát. A verszárlatban pedig
összefoglaló jelleggel szerepel ugyanez az értelmi-szemlélődő
magatartás: mérem a téli éjszakát. / Mint birtokát a tulajdonosa. A vers
felütése önmagát bátorító mondat: a rettenetes valóságot, a Szép
embertelenség tényét kell számba vennie. A kék, vas éjszakában nem csak
a test, a lélek is fázik. A fémek és a fagy motívumai uralják a verset:
metafizikai éjszaka, illetve tél és a vaskorszak képei ezek.
– A város peremén: A leírás és az óda összemosódik, sőt, ez már nem is
annyira óda, mint inkább himnusz: himnusz az anyaghoz. József Attila
materialista szemlélete uralja a költeményt: a teremtő Isten helyébe a
teremtő anyag lép. Keretes szerkezetű a vers: a korom és a guanó
motívuma fogja össze az anyaghoz szóló imát. Az anyagból alkotott gép
elszabadult, önálló életre kelt, de a munkás hűséges eszközeként készíti
elő az új kor világát. Az Emeljük föl szívünket! misemondata a Föl, föl (ti
rabjai a földnek)! forradalmi indulójával kapcsolódik össze.

1.15. A gyermeklét képei József Attila költészetében

323
● Curriculum vitae: József Attila (1905-1937) a Ferencvárosban született
görög-keleti vallásba. Apja, József Áron, Attila 3 éves korában elhagyta
a családot, és kivándorolt Romániába. Édesanyja, Pőcze Borbála
mosásból és takarításból próbálta eltartani három gyermekét: Attilát, Etelt
és Jolánt, de szegénysége miatt a két kisebb gyermeket nevelőszülőkhöz
adta. Így került Attila hétéves koráig Öcsödre, ahol nevelőszülei
disznópásztorkodásra fogták, nevét Pistára változtatták, mondván, hogy
Attila név nincsen. Hétéves korában a Mama visszafogadta gyermekeit,
Attilát iskolába íratta, s reggeltől estig dolgozott, házakhoz járva. Ezalatt
Attila csavargott, iskolát került és „csibészkedett”. Harmadik osztályban
kapott rá az olvasásra, egy Attila királyról szóló történet kapcsán.
Kilencéves korában tört ki a világháború, sorsuk nehezebbre fordult.
Attila úgy segített a Mamának, ahogy tudott: vizet árult a moziban, fát és
szenet lopott a pályaudvarról, papírforgókat készített a jobb sorban élő
gyerekeknek, kosarat, csomagot hordott a piacon. Édesanyja
betegségekor ismét nevelőszülőkhöz került Monorra, de innen hamarosan
megszökött. Újságot árult, bélyegekkel, pénzzel kereskedett, kenyeres fiú
lett. Közben beiratkozott a polgári iskolába. 1919-ben meghalt a Mama, s
Attila gyámja Jolán nővérének a férje lett, Dr. Makai Ödön. Attila
matróznak csapott föl, a makói gimnáziumba járt, több ízben
öngyilkosságot kísérelt meg. 17 éves korában megjelent első verseskötete
Juhász Gyula előszavával.

● A gyermeklét képei költészetében: A szegénység a gyermek József

Attila első élménye, már gyermekkori versében is megjelenik (De
szeretnék). A szegénység, sivárság, árvaság érett költészetének is állandó
elemei (Altató, Mama, Kései sirató, Kirakják a fát). A teherpályaudvaron
történt tüzelőlopás szintén erős nyomot hagyott benne (Kirakják a fát).
De a Mamával szembeni engedetlenség, komiszkodás még mélyebb
bűntudattal járt (Mama, Tudod, hogy nincs bocsánat, Talán eltűnök
hirtelen). S talán itt említhetjük még az Isten és haza hiányát is, amire úgy
vágyakozik, hogy legyen mibe fogódzni, legyen miben hinnie (Tiszta
szívvel, Nem emel fel, Bukj föl az árból).

● Gyermeki vágyvilág:
- De szeretnék…: A költő első fennmaradt verse a szegény gyermek
vágyairól szól. Vágyai igen szerények, voltaképpen arra vágyik, ami
minden átlagos gyermeknek megadatik: egyszer libasültet enni, jó ruhába
járni, kelni, cukorkát szopogatni. A boldog élet elemi adományaitól van
megfosztva. A páros ragrímek még az ügyetlen verselés maradványai, de
a megnyújtott utolsó sor már bizonyos merészséget tükröz.
- Altató: A vers a gyerekvers műfajának remeke. Semmi gügyögés, semmi
közhely nincs benne. A gyermekfantázia vágyvilágát jeleníti meg tárgyi

324
 rétegében: a kialvó villanyok, a csöngető villamos, a labda, a síp, a
cukorka, a bátor tűzoltók és katonák stb. A szegénység motívumaként
megjelenik a szakadt kabát. Az elalvás motívumot változatos kifejezések
hordozzák: lehunyja szemét, alszik, aludj el, szundít. A refrén a gyermekét
dédelgető, neki mesélő anyuka óhaját szólaltatja meg, csöndesen,
megnyugtatóan, gyöngéden duruzsolva. A duruzsoló, daloló verszenét a
tisztán csengő jambusok és rímek is kiemelik.

● Az árvaság és az anyavágy:
- Anyám: Az anyai szenvedés és a nyomor megdöbbentő képei vannak itt
jelen: A cipeléstől reszket lábuk, / s fejük fáj a vasalástól… Kis
láboskában hazahozta / kegyelmeséktől vacsoráját, / lefeküdtünk, s én
eltűnődtem / hogy ők egész fazékkal esznek. A rímtelen sorok kiemelik a
sivárságot.
- Mama: A mosónő gondterhelt képe jelenik meg, a gyásztól és az
emlékezéstől megszépítve, hőssé nagyítva. A gyermek komiszul
viselkedik, nem értve az anya fáradtságát: Én még őszinte ember voltam,
/ ordítottam, toporzékoltam. / Hagyja a dagadt ruhát másra. / Engem
vigyen föl a padlásra.
- Kései sirató: Fájdalmas panasz, szemrehányás a vers, amiért a Mama
árván hagyta gyermekét. A Mama mint hirtelen haragú, büntető szülő
jelenik meg, de a költői én visszasírja ezeket a fenyítéseket: Lásd, örülnék,
ha megvernél még egyszer! Egyúttal az anya iránti szeretet szép vallomása
szólal meg: A gyermek, aki csügg anyja szerelmén, /észreveszi, hogy
milyen ostoba.

● A kései versek gyermekségképei:

- Tudod, hogy nincs bocsánat: Önmegszólító vers: a költő tudata
kettéhasad: az egyik a percben élő, könnyelmű, felelőtlen én, a másik a
felelős, autentikus én. A kettő között disszonancia van: a felelős én
számonkéri másik énjén ennek könnyelműen elpazarolt életét, bűneit. A
fő probléma az, hogy nem élt erkölcsi életet, futott a vágyak után, csalt és
megcsalatott, s most csüggedten veszi számba, hogy soha, soha senki /
nem mondta, hogy te jó vagy. Szigorú, halálos ítéletet mond saját maga
felett. Itt is megjelenik a komisz gyermekkor képe: Atyát hivtál elesten, /
embert, ha nincsen isten. / S romlott kölkökre leltél / pszichoanalizisben.
- Talán eltűnök hirtelen: Itt is a keserű önvád szólal meg a felelőtlenül
leélt élet miatt. Heidegger szerint az autentikus létezés feltétele, hogy az
ember számot vessen saját életének végességével, és felelősen, okosan
tervezze meg életét. De ezt elmulasztotta a költői én: Ifjuságom, e zöld
vadont / szabadnak hittem és öröknek / és most könnyezve hallgatom, / a
száraz ágak hogy zörögnek. A gyermeki bűnök e felelőtlen élet képeiként
tűnnek föl: a gyermekkori tiltott dohányzás, az anyai szóval

325
 szembeszegülő dac és az oktatóval szembeni tiszteletlenség, komiszság:
Dacból se fogtam föl soha / értelmét az anyai szónak. / Majd árva lettem,
mostoha / s kiröhögtem az oktatómat. A verstípus neve: létösszegző vers.

1.16. Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai

● Életrajzi háttér: Kosztolányi Dezső 1885-ben született Szabadkán. Apja

a helyi gimnázium igazgatója volt, édesanyja Brenner Eulália.
Unokatestvére, Brenner József, Csáth Géza néven vált híres íróvá.
Kosztolányi szorongásos, neuraszténiás gyermek volt, de rendkívüli
nyelvtehetség, már iskolás kora előtt tanult nagyapjától angolul. Az
egyetemet Pesten végezte, magyar-német szakon, majd Bécsben tanult
filozófiát, s közben újságíróskodott. Tagja volt a Négyesy-féle
stílusgyakorlatok szemináriumnak, s itt barátságot kötött Babitscsal.
Mind költőként, mind regény- és novellaíróként, de tanulmányok
szerzőjeként, műfordítóként és nyelvészként is kiváló volt. Sok nyelven
olvasott. Első verseskötete 1907-ben jelent meg, de ez még nem hozott
neki osztatlan sikert, például Ady „irodalmi író”-nak bélyegezte meg. Az
igazi beérkezés az 1910-ben megjelenő A szegény kisgyermek panaszai
kötethez köthető.
● A szegény kisgyermek panaszai: Karinthy szavaival: A szegény kis
trombitás szimbolista klapec nyöszörgései – bár a szimbolizmus helyett
inkább az impresszionizmus jellemző rá. A gyermek szemével nézi a
világot, ennek szerepébe éli bele magát. A gyermek még nyitott a világra,
számára minden új, mindenre rácsodálkozik, mély impressziók érik. A
kötet egyetlen ciklus, cím nélküli versekkel, vagy pontosabban: a kezdő
sorok adják a címeket. Ennek párja A bús férfi panaszai. A felnőtt otthont
teremt a világban, otthonossá válik, körülbástyázza magát saját
tárgyaival, tulajdonaival, azaz bezárkózik önmagába, önmaga külön
világába. Egyúttal minden megszokottá válik, s elveszti gyermeki
fogékonyságát.
● Mint aki a sínek közé esett: Karinthynál: Mint aki halkan belelépett. És
jönnek a kellemetlen illatok benyomásai. Így jönnek Kosztolányinál az
emlékek. A halál előtti pillanat fogható csak a gyermeki nyitottsághoz, a

326
 gyermekség csodájához: az ember előtt lepereg egész élete, s az emlékek
átértékelődnek, minden a maga helyére kerül, az élet jelentéktelennek hitt
jelenségei, örömei ragyognak föl, mint pl. egy lepke képe, az ennek
szépsége nyújtotta öröm. A vers hídszerkezetű: az első sor tér vissza a
vers közepén és végén.
● Mostan színes tintákról álmodom: A gyermek élvezetét leli az élénk
színekben, most fedezi fel azok szimbolikus tartalmát: érzelmi, hangulati
jelentését. Ilyen a színes tinta is: az egyszínű sötétkék helyett a színes
tinták kifejezik a levél érzelmi tartalmát, az egy kisleányhoz vagy
édesanyjához fűződő érzelmi viszonyt. A gyermek már nem fáradsággal,
hanem örömmel ír, s nem győz betelni a színes levelek gyönyörűségével.
● Azon az éjjel: Azt a napot örökíti meg gyermeki énje szemével, amikor
meghalt szegény nagyapja. A gyász hangulata tölti be az egész házat
valami ünnepélyes komolysággal. Minden apróság, minden mozdulat
jelentőssé válik, de különösen a csönd. Nagyapja is megdicsőül a
ravatalon: olyan volt, mint egy néma angyal. A benyomások intenzív
áradatát az anaforisztikus ismétlések is kiemelik.
● A rút varangyot véresen megöltük: Az első gyilkosság, bűnbeesés
élményét mutatja be: ennek kéjes izgalommal és undorral, iszonnyal teli
eseményét. Jellegzetesen fiúi élmény: a vadászat, állatölés ősi izgalmát,
diadalát, de egyben a halállal való szembesülés félelmeit is. A gyermek
izgalommal figyeli a béka agóniáját, kimúlását: retteg a gyilkosság
tudatától, hentesmunkájától, de egyúttal valami kéjes élvezetet talál
benne. A tudatos felettes én és a tudattalan alattas én iszonyú viaskodása
játszódik le benne. Itt utalhatunk Golding: A legyek ura című regényére
is, amely az ölés belzebubi jellegét részletesen elemzi. Vagy Csáth Géza
novelláira, pl. az Anyagyilkosságra.

1.17. Lélek- és társadalomrajz Kosztolányi Dezső Édes Anna című

regényében

● Életrajzi háttér: A háború alatt szívpanaszai miatt felmentették a katonai

szolgálat alól. A kommünt nem támogatta, s ennek bukása után a Pardon
rovatban gúnyos cikkeket írogatott a kommünről, ami miatt sokan

327
 antiszemitizmussal vádolták. Nagy regényeit a 20-as években írta,
gyorsan egymás után: Nero, a véres költő; Pacsirta; Aranysárkány; Édes
Anna (1926). Szintén a 20-as években látott napvilágot A bús férfi
panaszai, Meztelenül címmel prózaverskötete, valamint az Ady-revízió
kapcsán írt különvéleménye, Az írástudatlanok árulása. Kosztolányi igen
jól képzett író-költő volt, egyaránt nagyot alkotott versben, regényben,
novellában, valamint tanulmányokban és műfordításban, sőt nyelvészettel
is foglalkozott.

● Regényei: Regényeiben nem érvényesül a homo aestheticus (esztéta

ember) minősítés, mély morális problémákat tárgyal. Erőteljesen érződik
bennük a freudizmus hatása.
A Nero, a véres költő főhőse a tehetségtelen költő-császár, akit hízelgők
raja vesz körül. Őrült pusztítási kedvében a szellem igazi emberei, az
érzékeny művész Britannicus és a sztoikus filozófus Seneca sem tudják
megállítani. A történelmi regény aktuális célzásokat tartalmaz: Nero
alakjában az író Szabó Dezsőről mond gúnyos ítéletet, Britannicus és
Seneca alakjában pedig saját magát ábrázolja szkeptikusan.
A Pacsirta a csúnya lány tragédiájáról szól. Pacsirta reménytelenül
keres férjet magának, közben rigolyás vénkisasszonnyá válik, szüleit is
bezárkózott, keserű életre kárhoztatja, valóságos rabtartójukká válik.
Az Aranysárkány Novák Antal személyében a szellem emberét jeleníti
meg, akit bukott tanítványa, a vad ösztönember Liszner Vili megveret
cimboráival. Az esetet, valamint lányának megszöktetését a helyi
szennylap kiteregeti. Novák tanár úr összeroppan a szégyen súlya alatt, és
öngyilkos lesz.

● Az Édes Anna cselekményvázlata: A regény elé a halotti ima latin

nyelvű szövege került. A könyörgés Moviszter doktor kedvenc imája, és
itt Édes Anna lelkéért hangzik el.
Az első fejezet a Tanácsköztársaság végnapjáról szól: Kun Béla
ékszerekkel megrakottan elrepül a városból.
A második fejezet gúnyosan ábrázolja a történelmi forduló kapcsán
tanúsított gyáva taktikázást. Ficsor, a házmester, aki nagy vörös volt, már
méltóságos urazza Vizyt, ő viszont változatlanul elvtársazza Ficsort. A
házmester avval igyekszik kiengesztelni Vizynét, hogy megkeríti neki
cselédnek rokonát, Édes Annát.

328
 Édes Anna ragaszkodna előző helyéhez, ahol a kis Bandikával kiélhette
anyáskodó hajlamait, s ahol emberségesen bántak vele, de Ficsor
belekényszeríti az állásváltoztatásba a szelíd, engedelmes lányt. Vizyné,
aki valósággal cselédmániás, izgatottan várja Annát.
Az első találkozáskor Anna félszegen viselkedik, Vizyné rideg
viselkedése és a kámfor szaga miatt úgy érzi, hogy nem fogja itt kibírni,
de Ficsor belekényszeríti a cserébe.
Az új cseléd csodálatosan beválik: reggeltől estig szorgosan dolgozik,
észrevétlenül jár-kel a lakásban, szinte semmit nem eszik, gazdáival
tisztelettudó, nem jár el sehova, csupán a házbeli cselédekkel beszélget
néha. Az aranyat érő cselédnek az egész Krisztinában elterjed a híre.
Vizyéknél vendégség van, a szó a cselédek körül forog, egyesek szerint
a cselédek másféle emberek, mint ők, csak Moviszter doktor van más
véleményen, s kijelenti, hogy „lélekben mindig az én asztalomnál ül az
én cselédem”. Annát piskótával kínálják, de nem kér belőle, mondván,
hogy nem szereti. Moviszter szerint azért utasította vissza, mert
túlságosan is szereti, s így védekezik a testi kívánságok ellen.
Patikárius Jancsi a regény közepén toppan be. Igazi léhűtő alak,
Vizyéket olcsó trükkökkel vicceli meg, mint például a forró levesben
elolvadó kanállal. Mikor Vizyék elutaznak, éjszaka benyit Édes Annához.
Anna eleinte gúnyosan fogadja közeledését, de mikor Jancsi sírva fakad,
megsajnálja, és odaadja magát neki. Anna teherbe esik, s az elhajtó szertől
rövid időre megvakul.
Báthory úr, a kéményseprő megkéri Anna kezét, s Anna felmond
gazdáinak. Vizyné hisztérikus rohamot kap, és Ficsorékon keresztül
kényszeríti Annát maradásra.
Vizy Kornélt államtitkárrá nevezik ki, s ebből az alkalomból nagy
estélyt adnak. Az estélyen Patikárius Jancsi is részt vesz, és udvarolni
kezd Moviszternénak. Anna mindennek szemtanúja lesz, és az eset
nagyon feldúlja. Éjszaka, mikor a vendégek már eltávoztak, belopódzik
Vizyné szobájába, és agyonszúrja, majd a segítségre érkező Vizyvel is
végez. Másnap a rendőrök letartóztatják, de nem tud számot adni tettének
okairól. Tizenöt évi fegyházra ítélik.
A befejezés szembesíti a mű szereplőit a szerzővel. Drumáék azt
találgatják, hogy vajon melyik politikai irányhoz szít. Ebben az olvasókat
Moviszter doktor igazíthatja el, aki az író szócsöve: se jobbra, se balra

329
 nem húz, csupán a keresztény emberiesség nevében ítélkezik. Moviszter
azonban egyedül áll a regényben ezzel a nézetével.

● Társadalomrajz a regényben: A regény első fejezetei mutatják be a

történelmi korfordulót. A Tanácsköztársaság vezetője repülőgépen hagyja
el a kifosztott országot. Az utcán még tart a rémuralom légköre: elsötétítés
és kijárási tilalom van életben, de az újságok már a vörösök bukásáról
számolnak be. Az emberek tartanak egymástól: Vizy még elvtársazza
Ficsort, de az már alázatosan nagyságos urazza őt. A kölcsönös
óvatoskodás keserű komédiának hat. Ficsornak vaj van a fején, mert nagy
vörös volt, s ezért áldozza fel Annát. Azonban a visszatérő régi rend sem
különb: az emberek közötti egyenlőtlenség ellentmond a felebaráti
szeretetnek. Különösen botrányos a cselédség intézménye: a házi cseléd
egy fedél alatt lakik rabtartóival, embertelen feltételek között. Annának
egy konyhából leválasztott fülke a saját lakrésze; személyes holmija pedig
elfér egy kicsinyke kendőben. Ezt is gondosan átvizsgálják, hogy
kiderüljön, nem lop-e. Munkája nehéz. A cseléd kimenője heti néhány
óra, s nem hozhat fel ismerősöket a szállására. Az éléskamra is kulcsra
van zárva előle. A cselédtartó réteg nem tartja magával egyenlő lénynek
a cselédeket, ez kiderül az első estélyen, ahol a cselédkérdésről
nyilatkoznak. A legtöbb cseléd a szabályokat áthágva vesz elégtételt
megalázó helyzetéért: lop, torkoskodik vagy pimaszul visszabeszél
gazdáinak. Anna azonban „mintacseléd”.

● Lélekrajz a regényben: Anna gyilkosságát csak freudi alapon lehet

megmagyarázni: nem a tudatos énje követi el a tettet, hanem tudattalan
árnyékszemélyisége. Ez az árnyékszemélyiség az elfojtások során épül ki.
Anna végzete saját jósága és tudatlansága. Nem dolgozza fel az őt ért
sérelmeket, nincs is tudatában, hogy vele milyen embertelenségek
történnek, mindent szükségszerűnek fogad el. Sérelmei egyre csak
halmozódnak a tudattalanban, majd hirtelen robbannak, és az
árnyékszemélyiség veszi át az irányítást. Anna ösztönösen menekülni
próbál, de jámborsága miatt nem képes kitörni kelepcéjéből. Már az első
találkozáskor érzi, hogy itt nem fogja kibírni, Ficsor azonban igent mond
helyette. Báthory úrhoz Annát semmiféle érzelem sem köti, csupán egy
menekülési kísérlet a házassági terve. Ezt Vizyné hisztériája akadályozza
meg. Ficsor ismételten föláldozza Annát, nyilvánvaló, hogy a saját bőrét
menti. De Annának rajta kívül senkije sincs, egyedül áll a gonosz
világban. Kulcsfontosságú Jancsi úrfi alakja: Annát kiszolgáltatott
helyzete miatt csábítja el, úgy véli, hogy a lány alárendelt helyzetébe ez a
szolgálat is beletartozik. Anna azonban szánalomból enged neki, majd
megszereti, azt hiszi, hogy Jancsi szerelemből közeledik hozzá. Az eset

330
 után Jancsi egyedül dönt a gyerek megtartásáról, ismét érzelmileg
zsarolva Annát, majd pénzzel fizeti ki, mint egy szajhát. Anna ebből csak
annyit ért, hogy Jancsi haragszik rá. Anna annak sincs igazán tudatában,
hogy beleszeretett Jancsiba, hiszen ez számára tiltott dolog. Mindennek a
végzetes éjszakán lesz nagy szerepe, mikor Anna viszontlátja Jancsit, aki
tudomást se vesz róla. Közvetlenül a gyilkosság előtt Anna gyomra
fölfordul a sok ételmaradék láttán, s hirtelen habzsolni kezd. Ez a csömör
és fordulat már jelzi, hogy tudatos énjének gátjai meghasadtak. Érdekes
írói megfigyelés, hogy Vizyné szinte magához öleli gyilkosát, benne is
elfojtott vágyai munkálkodnak. Jellemző, hogy Anna nem menekül a tett
színhelyéről, és ajtót se nyit, egészen magatehetetlen állapotba került.
Tettéről nem tud számot adni, hiszen mindez a tudattalanjában ment
végbe. Annát csak Moviszter és a szerző menti fel, és remélhetőleg az
olvasó. Lelkéért szól a halotti ima.

1.18. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél

című kötetében

● Életrajzi háttér: Az első Esti-novella 1925-ben látott napvilágot, az

utolsók 1935-ből valók. 1925 még a nagy regények korszakához tartozik
(Pacsirta: 1924, Aranysárkány: 1925, Édes Anna: 1926). Kosztolányi
művészetében ekkor mélyült el a freudista lélekelemzés. 1928 a
Meztelenül című prózavers kötetének éve. 1929-ben az Ady-revízió
kapcsán a Toll című folyóiratban közli különvéleményét Az
írástudatlanok árulása címmel. Ebben elmarasztaló véleményt fejt ki
Ady költészetéről, úgy véli, hogy Adynak nincs helye a legnagyobbak
között. Főleg hiányos műveltsége, messianizmusa és politikus költői
attitűdje miatt támadja a nagy költőt. 1933-tól szájrákkal kezelik. Ebben
az évben jelenik meg Esti Kornél című novelláskötete. Második Esti-
ciklusa a Tengerszem kötetben látott napvilágot Esti Kornél kalandjai
(1936) címmel. Az utolsó elbeszéléseken már érződik az élettől való
búcsúzás melankóliája, bár itt is akadnak korai, 1927-29-ben írt novellák.
A nagy író 1936 novemberében halt meg.

331
● Az Esti Kornél és az Esti Kornél kalandjai c. kötetek: Az Esti Kornél
18 számozott, cím helyett tartalmi kivonattal jelzett novellát tartalmaz, az
utóbbi pedig 21 címmel ellátottat. Az Esti Kornél kalandjainak
elbeszélései általában rövidebbek, tömörebbek, klasszicizáltabbak.
Kosztolányi meghatározása szerint mindkét ciklus keveréke a regénynek,
útirajznak és életrajznak. A főhős szinte mindegyik elbeszélésben Esti
(kivétel pl. a Mogyoróssy Paliról szóló 8. fejezet); az elbeszélő pedig hol
Esti (Az orvos gyógyítása), hol a tőle különböző narrátor (2. fejezet), de a
leggyakoribb megoldás az, hogy ez a narrátor pár mondattal bevezeti a
történetet, majd átadja a szót főhősének, aki elmeséli kalandját (Ezt el kell
mesélnem nektek – szólt Esti Kornél. – 9. fejezet). Az elbeszélések
önállóak, csak a hős személye tartja össze őket. – Nehogy összecsirizeld
őket valami bárgyú mesével! – figyelmeztet Esti az első fejezetben.) A
sztorikat Esti szolgáltatja: – Csak magamról beszélhetek. Arról, ami
történt velem. Mi is történt? Várj csak. Voltaképp semmi. A legtöbb
emberrel alig történik valami. De sokat képzelődtem. – 1. fejezet). Esti
képzeletének műve a világ legdrágább szállodája, a becsületes város, a
beszélgetés a bolgár kalauzzal stb., valamennyi hihetetlen történet és
leírás.

● Esti alakjának értelmezése: Kornélka Kosztolányi esti meséiből

született: Ádám nevű kisfiát szórakoztatta Kornélka meséivel, aki a
kéményben lakik, és mindenféle csínyekre igyekszik Ádámkát rávenni.
Az Esti családnév pedig utalás arra, hogy Esti az író esti életének
alakmása. De freudista alapon is értelmezhetjük: Esti az író alteregója,
elfojtott tudattalanjában élő mögöttes énje. Esti a lázadó ösztönlény,
Kosztolányi a társadalmi illemnek alávetett szellemi ember. Esti csak élni
tud, regényes, bohém életet, Kosztolányi pedig csak írni: fegyelmezett,
klasszikus stílusban. – Hát kit dicsérjek, Kornél? Hát kit lehet olyan
irigység nélkül szeretnem, mint téged? Hát kit bámulhatok ezen a ronda
világon, ha téged nem, testvérem, ellentétem. Mindenben egy és
mindenben más. Én gyűjtöttem, te szórtál, én megnősültem, te agglegény
maradtál, én imádom a népemet, nyelvemet, csak itthon lélegzem és élek,
de te világcsavargó, nemzetek fölött röpülsz, szabadon, és az örök
forradalmat vijjogod. Szükségem van rád. Te nélküled üres vagyok, és
unatkozom. Segíts, különben elpusztulok.

● 9. fejezet, melyben a bolgár kalauzzal cseveg bolgárul, s a bábeli

zűrzavar édes rémületét élvezi: A narrátor mindjárt az elbeszélés elején
átadja a szót Estinek, aki ezután egyes szám első személyben adja elő a
történetet. Rövid bevezető után, melyben arról értekezik, hogy az
utazásban az emberek érdeklik legjobban, s ezért csak olyan országba
szeret utazni, amelynek ismeri a nyelvét, rátér a főszálra: egy éjszaka

332
 kimegy a peronra, ahol összetalálkozik a bolgár kalauzzal. Bár Esti tíz
nyelvet beszél, bolgárul csak néhány szót tud. Megkínálja bolgárul a
kalauzt egy szál cigarettával, és elhatározza, hogy elbeszélget vele. Ez
vásott, igazán Estihez méltó ötlet: bolonddá tenni a másikat. Nem csupán
azt hiteti el, hogy ért valamelyest bolgárul, hanem hogy született bolgár.
Játék ez, afféle szellemi játék. Kosztolányi maga is szerette a játékot.
Poszler György egyenesen homo ludensnek ’játszó ember’ nevezi,
fölcserélve a homo aestheticus pontatlanabb címkéjét. A játék izgalmával
követjük végig Esti remek produkcióját a fokozás során, ahogy a
kalauzzal együtt nevetnek annak érthetetlen történetén. A játék azonban
hirtelen komoly fordulatot vesz, amikor a kalauz elsírja magát. Kiderül,
hogy a történet számára korántsem olyan derűs: egész lelkét tárta föl az
idegen utasnak, aki csak komédiázik vele. Ha most kitudódik, hogy Esti
egy szót sem ért bolgárul, a kalauz mélyen meg lesz alázva. Esti megrázza
a vállát és háromszor kiáltja bolgárul: Nem, nem, nem! Ez összetöri a
kalauz lelkét: szemében megbántás és szemrehányás tükröződik. Esti
visszavonul fölényesen a fülkéjébe. Búcsúzáskor azonban odakiáltja neki:
Igen! Nem tudni, mire vonatkozik ez a szó, de a kalauz életének nagy
dilemmáját föloldja: a kalauz hirtelen földerül, s tisztelegve vesz búcsút.
Úgy tűnik, evvel a szóval visszaadta boldogságát egy szegény, egyszerű
embernek. A játék irgalmas, együttérző cselekedetben oldódott meg.

1.19. Mikszáth Kálmán: A jó palócok

● Életrajzi vázlat: Mikszáth Kálmán (1847-1910) a „nagy palócként” él a

köztudatban. Szklabonyán született, a Nógrád megyei palócföldön,
elszegényedett nemesi családba. Jogot tanult, de nem szerzett ügyvédi
diplomát, mert az írói hivatás csábította el. Feleségét, Mauks Ilonát
kétszer vette feleségül. Először azért vált el, mert nélkülözésekkel teli írói
világába nem akarta magával vinni. Írói sikerét a Tót atyafiak (1881) és A
jó palócok (1882) című novelláskötetek hozták meg. Huszonöt éven át
tevékenykedett a Pesti Hírlap szerkesztőségében. 1887-től a szabadelvű
párt színeiben volt országgyűlési képviselő. A „tisztelt házat” remek
karcolatokban örökítette meg. Beszterce ostroma című regényében
rajzolta meg az „úri Don Quijote” alakját, A Noszty fiú esete Tóth Marival
regényében pedig az „úri svihákot” ábrázolja főhősében. Kedvelt témája

333
 volt a dzsentri típusa. Híres regényei még a Szent Péter esernyője, az Új
Zrínyiász és a Különös házasság. Ezekre jellemző az anekdotázó
előadásmód.

● A jó palócok általános jellemzése: A palócok a síkvidéket lakják, zárt

faluközösségben élnek, életük nyitott könyv, az Isten a tenyerén hordozza
őket. Kedélyes, jóindulatú emberek, gyakran az erkölcs magaslatán
járnak, mint például Bede Erzsi. A kötetben vannak visszatérő hősök:
Bede Erzsi (Bede Anna tartozása, Szűcs Pali szerencséje), Vér Klári és
Gélyi János (A bágyi csoda, Szegény Gélyi János lovai). Gyakori a
tragikus téma. A hősöket egysorsú embereknek nevezhetjük: életük
tragédiája egy életre meghatározza sorsukat: Baló Ágnes valószínűleg
pártában marad, Péri Judit belehal szégyenébe, Tímár Zsófi örökre
özvegyen marad, Szűcs Pali sose nyeri el Bede Erzsi kezét, Koppantyu
Gyuri meghal, hiába várva Boriskát, Gélyi János és Vér Klári feltehetően
szörnyet halnak a szakadékban, Gál Magda „világgá megy” Sós Gyurival.
Vannak persze szerencsés befejezések is: Bizi Józsefet visszafogadja
szeretetébe az Isten, a Gyócsi árvák meggazdagszanak. De ez is, az is
végleges. Különös gondviselés és igazságszolgáltatás érvényesül
mindenben, Mikszáth világképe itt harmonikus.
A kötet 15 novellát tartalmaz, de terjedelme így is kisebb a Tót
atyafiakénál. A szerző megtanulta a mesteri sűrítés eszközét, történetei
rendszerint egyetlen fordulatra összpontosítanak. Többnyire már az
elbeszélés elején föltűnik a főmotívum, amelyet aztán röviden
kibontakoztat. Az elbeszélő a palóc falvakból valónak mutatja be magát,
maga is részese, ill. inkább szemtanúja a történéseknek. Gyakori a
„mifelénk azt beszélik”, „az a hír járja” szófordulat. Stílusára jellemző a
függő mondat használata.

● A bágyi csoda:
Vér Klári férjét besorozták katonának. Búcsúzóul Klára így szólt: „Előbb
folyik fölfelé a bágyi patak, mintsem az én szívem tőled elfordul.” Hanem
Gélyi János szemet vet rá, s Vér Klári, a molnárné utoljára hagyja János
gabonás zsákjait, hogy kettesben maradjanak. János pedig leereszteti a
zsilipet, hogy reggelig ne készüljön el a búzája. A megtorlódott víz
visszafordul a patakban. „A füzesek, a sás, a mogyoróbokrok reszketve
hajtják le fejeiket, s gúnyosan suttogják: fölfelé folyik a bágyi patak!”
Vér Klári a vörös hajával a falu könnyelműnek bélyegzett asszonya. A
férfiak pedig eszüket vesztik tőle. Hangzatos fogadalma a mű elején már

334
 előre sejteti a befejezést. A két főszereplő szerelmi kalandját nem mutatja
be, csak finoman utal rá az elbeszélő.

● Bede Anna tartozása:

Bede Annát orgazdaság vétkével félévi fogházra ítélték – csakhogy
közben meghalt. Helyette húga, Bede Erzsi jelentkezik a bíróságon, hogy
letöltse nővére büntetését. A személycsere kiderül, s a bírókat ez a naiv
ártatlanság meghatja. Az elnök azt feleli Erzsinek, hogy odafönn másképp
tudódott ki a dolog: Bede Anna ártatlan volt.
A rövid novella elbeszélésmódjára a mindentudó narrátor típusa
jellemző. Az elbeszélő belelát a fejekbe, pontosan tolmácsolja nemcsak a
szereplők szavait, hanem az érzéseiket, gondolataikat is: „Milyen naiv,
milyen együgyű lány!” – gondolja az elnök. A leírások párbeszédekkel
váltakoznak ritmikusan, a mű vége felé gyorsítva az iramot, a leírások
elhagyásával. A narrátor nemcsak a fejekbe lát bele, maga is személyesen
részt vesz a történésekben, kifejezi véleményét a történésekről: „Minek is
ide a virágok?” „Az ilyen merev, szigorú hivatalnoknak nincs érzéke
semmi iránt.” A bevezetés aránylag hosszadalmas, aztán a fordulat után
hirtelen gyorsulnak föl az események. A fordulat Bede Erzsi
bemutatkozásával következik be: erre senki sem számíthatott, az olvasót
ugyanúgy meglepi, mint a bírókat. Itt alig maradnak leírások. A csattanó
szinte már kézenfekvő ezután: ilyen ártatlan teremtést nem lehet
bezáratni.

1.20. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

● A Felvidék irodalma: A Felvidék irodalma igen gazdag: a török korban

fontos kulturális szerepet töltött be, olyan híres nyomdák működtek itt,
mint a kassai és a nagyszombati. Részben ide köthető Bornemisza Péter
és Balassi Bálint munkássága. Nagyszombaton alakult legrégebbi

335
 egyetemünk is, a jezsuita egyetem, Pázmány Péter jóvoltából.
Nagyszombat ekkor Esztergom török kézre kerülése miatt érseki központ
volt. Az ország újraegyesítése után Pozsony szolgált fővárosként. Itt
ülésezett az országgyűlés is. A felvilágosodás korában Kassán alapította
meg Kazinczy, Batsányi és Baróti Szabó a Magyar Museum folyóiratot.
19. századi klasszikusaink és a térség írói közül kiemelkedik Madách
Imre, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán, „a nagy palóc”. Részben
Komáromban játszódik Az arany ember, Lőcsén A lőcsei fehér asszony,
Mikszáth parasztnovellái: a Tót atyafiak és A jó palócok, valamint a
Beszterce ostroma. 20. századi íróink közül kassai születésű volt Márai
Sándor. A Trianon utáni újabb szlovákiai magyar irodalom kiemelkedő
alakjai: Duba Gyula és Tőzsér Árpád.
● Beszterce ostroma: Pongrácz István gróf Nedec várában igazi középkori
udvartartást rendez be. Jelmondata: „Ide ugyan be nem tolakodik a XIX.
század.” Udvarhölgynek megvásárolja Donna Estellát, a csélcsap
Behenczy Károly azonban illetlenül udvarol Estellának, amiért Pongrácz
fővesztésre ítéli. Donna Estella és Behenczy megszöknek, és Besztercére
menekülnek. Pongrácz haddal indul Beszterce ellen a tulajdonát képező
udvarhölgy visszaszerzésére. A zsolnaiak megrettennek, és túszként
kiszolgáltatják Pongrácznak Apolkát, a város árváját. Apolka tisztasága
és ártatlansága megtöri a gróf makacs hóbortját: beletörődik, hogy Apolka
férjhez menjen szerelméhez, Tarnóczy Emilhez, s öngyilkos lesz.
● Az úri Don Quijote: Pongrácz gróf hóbortja éppúgy őrültségre vall, mint
Don Quijote lovagsága. A dolog mégsem ilyen egyszerű, mindkét
regényhősnek igaza van a maga nemében: az értékesebb elavult
életformát választják a kisszerű újabb kor ideálja helyett. Don Quijote
megkésett lovag, Pongrácz megkésett várúr. Erkölcsi igazságukat a
feltartóztathatatlan idő teszi nevetségessé, s így nevetségesek és szeretetre
méltó hősök is egyszerre. Mindkettő időtévesztő különc.
● Regény vagy anekdotaszövevény? Mikszáth regényei anekdoták laza
szövevényéből épülnek fel. A Beszterce ostroma három anekdotából
tevődik össze: a Trnowszkyak, a Behenczy bárók és a bolond Pongrácz
gróf anekdotikus történetéből. A három szálat lazán férceli össze az író.
A Trnowszkyak egymással vetélkedő bolond tótok. Először egyikük sem
akarja befogadni Apolkát, fivérük árváját, majd egymással licitálva
kényeztetik. Apolka időközben csinos hajadonná cseperedik, és
Trnowszky Gáspár fiával, Emillel egymásba szeretnek. Ezért Gáspár
kidobja Apolkát a házából, mire Péter nagybátyja is sorsára hagyja. Így
kerül az árva a polgármester jóvoltából Pongráczhoz túszként.
A másik anekdota a két elszegényedett magyar báró, Behenczy Pál és
fia, Károly története. A nincstelen bárók az ősi örökséget herdálják el, és
egymás elől kaparintják meg az elherdált vagyontárgyak értékét. Károly,

336
 aki Donna Estellának csapja a szelet, orvosnak adja ki magát, és
elszegődik Pongráczhoz udvari orvosnak, hogy Estella közelében
lehessen. De pimasz udvarlására ráfizet, és Pongrácz kishíján fejét veteti.
A laza szövésű anekdotákat Pongrácz története fogja össze: a szálak
nála egyesülnek. Ő is anekdotába illő hős, hóbortját nevetségesnek,
humorosnak tartjuk, de őrült ötlete egyre komolyabbra fordul: Zsolnát is
rákényszeríti, hogy az ő törvényei szerint járjon el. Ezt azért teheti meg,
mert az új idő értékválságot mutat: itt minden komolytalan és súlytalan,
valami olyan időben él az új nemesi rend, ami már és még nem valóságos
erkölcsi értelemben. Az egyetlen valós érték Apolka és Emil szerelme,
amin megtörik Pongrácz fölénye és rögeszméje.

1.21. Petőfi Sándor tájköltészete

● Életrajzi háttér: Petőfi Sándor (1822-1849) Kiskőrösön született, de

Kiskunfélegyházán nőtt fel. Apja Petrovics István mészáros, édesanyja
Hrúz Mária. Apja magyarul beszélt, de anyja szlovákul. Petrovics jómódú
vállalkozó volt, és fiát igyekezett egyre jobb iskolákba járatni. Petőfi első
versei az aszódi években születtek. Saját vallomása szerint „Itt írtam
először verseket, itt voltam először szerelmes, itt akartam először színész
lenni.” S itt éri a családi tragédia híre: apja elszegényedett, s ő hirtelen a
parasztgyerekek közé került. Apja átíratta a selmecbányai gimnáziumba,
ahol megbukott, s színészkalandja miatt apja kitagadta. Egy évre
rokonokhoz került, majd megkezdődtek keserves vándorévei:
katonáskodott, színészkedett, alkalmi másolni valókból élt, és sokat
éhezett. Egy esztendőre beiratkozott a pápai gimnáziumba, ahol
barátságot kötött Jókai Mórral. Ekkor jelentek meg első versei az
Athenaeumban: a Borozó és a Hazámban. 1843-44 telét Petőfi
Debrecenben töltötte betegen, éhezve és fagyoskodva. Ebben az időben
gyűjtötte össze költeményeit, hogy aztán télvíz idején nekivágjon
Pestnek, hogy bemutassa őket az ország első számú költőjének,
Vörösmartynak. Vörösmarty a verseket nagy tetszéssel fogadta, s
gondoskodott róla, hogy a Nemzeti Kör kiadja őket, emellett állást és

337
 lakást is szerzett Petőfi számára. Vahot Imre Regélő Pesti Divatlapjánál
kapott segédszerkesztői állást. Ettől kezdve véget ért Petőfi hányatott,
nélkülözésekkel teli életszakasza. Vahottal a kapcsolata ellentmondásos
volt, Vahot őt díszmagyarban járatta, divatlapja reklámjává tette, kivált
„betyárkodó verseit” részesítette előnyben, s rákényszerítette a népi költő
szerepét. A helység kalapácsa című vígeposz megírására is Vahot biztatta.
1845-ben jelent meg felvidéki útjáról az Úti jegyzetek, majd ’47-ben az
Úti levelek. Petőfi országjáró, folyton úton lévő költő volt, de legszebb
tájverseit Pesten írta, igaz, ezekben gyakran felhasználta úti feljegyzéseit.
1845-46 tele a súlyos lelki és költői válság időszaka volt, ekkor
keletkezett a Felhők ciklus. A válságból kilábalva új eszmét tűzött maga
elé: „Meghalni az emberiség javáért.” ’48. március 15-ének ő volt a
főszereplője: Nemzeti dalával lelkesítette a pesti népet, elsősorban az
egyetemi ifjúságot. A forradalmi időszakban jelentkezett országgyűlési
képviselőnek, de a korteskedés során a felbőszített nép kis híján
meglincselte. Ez a szabadszállási kudarca. A szabadságharcban
katonaként is részt vett. A segesvári csatában tűnt el, feltehetően közös
sírban temették el, de időről időre lábra kap a Petőfi-legenda, hogy élve
hurcolták el Szibériába. Legutóbb Balajthy Tibor ásatta ki feltételezett
csontjait Barguzinban.

● A realista tájköltészet: A tájköltészet először a romantikában virágzott

fel (Shelley: Óda a nyugati szélhez). A romantika kedvelte a vad
természeti erők ábrázolását. Az Alföld tája a realizmusban jött divatba.
„Az alföld kezdődő irodalmi divatának része lehetett abban, hogy Petőfi
is feléje fordult, de ő e divattal úgy állhatott szemben, mint akinek addig
sohasem emlegetett szülőfaluját egyszerre csak szárnyára veszi a hír, s ő
némi naiv büszkeséggel örül szülőföldje hírnevének.” (Horváth János:
Petőfi Sándor) A realista tájköltészet a valósághű ábrázolásra törekszik.
Mindennemű leíró vers esetén két dologra kell odafigyelnünk: 1. magára
a tájra, 2. a költőnek a tájhoz való viszonyára. Ügyeljünk arra, hogy a
költő nem azonos a költői énnel, aki maga is része a tájnak! Ez a költői én
gyakran a nézőpont szerepében jelenik meg, de érzelmileg is viszonyulhat
a tájhoz, pl. elragadtatását fejezi ki. A tárgyiasságok ábrázolásában a
pontosság és a szemléletesség a legfőbb követelmény. A szemléletesség
azonban nem a költői képek és alakzatok eszközével történik, hanem a
színek, hangok stb. megfigyelésével. A trópusokkal a realista költő
csínjával él.

● Petőfi tájköltészete: 1842-ben jelent meg Petőfinek Hazámban című

költeménye. „A gyermek Petőfi legnagyobb élménye: a meleg, védett
otthonból való fájdalmas kiszakadása.” (Horváth János: Petőfi Sándor)
A költői én csak megy hazafelé, most tárul ki előtte a délibábos, gabonás

338
 róna, most érkezik a jegenyék alá, s eszébe jutnak a hajdani boldog
emlékek. Nem is látszik törődni velünk, egyenesen a tájhoz intézi szavait.

Nagy Alföld-verseinek érdekessége, hogy mind Pesten keletkeztek, távol

az ihlető tájtól, mintegy visszaemlékezésképpen. Ez azonban aligha fedi
a versek valóságos keletkezési körülményeit. Konkrétan tudjuk, hogy a
Tisza című vers keletkezése előtt a költő valóban járt a Kistúr torkolatánál.
Az itt látottakat éppúgy följegyezhette, mint a Kiskunság egyes részleteit.
A versek tehát közvetlen szemléletből születnek, de a lírai én lelkén
átmelegítve, átszűrve. Érdemes odafigyelni a tájversek kompozíciós
rendjére is: A Tisza körbeforduló kameraállásból veszi szemügyre a tájat;
a Kiskunság felvétele kocsizó mozgással történik; Az alföld pedig a sas
madár röptét követi.

● Az alföld: Légi felvételből indít, majd köröz egyet a nagyobb tájegységek

fölött: gulya, ménes, búzatábla, majd lefelé ereszkedve a csárda mellett ér
földet, lecsapva az apró gyíkocskára. Dél van, a színek élesek, a tárgyak
a napot fölülről kapják, mígnem a földről föltekintő sas madár szembenéz
a nappal, s a színek elhomályosulnak: Kék gyümölcsfák orma / Néz, s
megettük, mint halvány ködoszlop / Egy-egy város templomának tornya.
A leírás pontos, szemléletes: a képeket hangeffektusok egészítik ki: a
gulya kolompszava, a ménes dobogása, az ostorpattogás. A csárda
részletei közül is elsőként a dőlt kéményt veszi észre, ami felülnézetből
szembetűnik.
A leírást lírai vallomás keretébe foglalja a költő, amelynek szélesen
hömpölygő ritmusa magával ragad, és líraisággal tölti meg a tájleírást.
● Kiskunság: A költői én alighanem szekéren utazik, innen veszi
szemügyre a mellette elhaladó tájat. Egy-egy tájegységre fölfigyel, és
ráközelít: „Szép fövény az alja, / Egészen lelátni sárga fenekére, / A lusta
piócák s a futó bogarak / Tarka seregére.”
Érdemes összevetni a költemény részleteit a III. úti levéllel: „mellette
bíbicek nyargalásznak búbos fejeikkel, s a tó közepén nagyokat lép hosszú
piros lábaival a melanchólikus gólya… Egy dűlőföldnyire legel a gulya,
hosszú botjára támaszkodva áll mögötte a gulyás… Mik azok a T-alakúak
ott a távolban? Azok elszórt gémeskutak… Amott a látkör peremén a
hortobágyi csárda, de nem a földön, hanem az égen… oda emelte föl a
délibáb.”
Trópussal egyetlen esetben találkozunk: a naplemente képét színezi ki
vele Petőfi: „Szép felhők! Mindenik úgy megy el fölöttünk, / Mint egy
tündérrege.” A stílus egyszerű és tiszta, „mint a puszták harangja”.

339
 A verszárlat a városba érkező költői én motívumával köszönt be.
Először is a szélmalmokhoz érkezünk, amelynek forgó lapátjai az
időtlenséget szimbolizálják.
● Dalszerű tájvers az Itt van az ősz, itt van újra. A költői fokozás
mesterpéldánya a költemény. A forte tételbe átcsapó versekre több példát
is találhatunk (Beszél a fákkal a bús őszi szél, Levél Várady Antalhoz, Egy
gondolat bánt engemet). Itt azonban a halkítás művészi remekével van
dolgunk. A vers piano tétellel indít, s ezt a pianót halkítja egyre tovább.
Egy példát emelnék ki: Míg dalom, mint tó fölött a / Suttogó szél,
elvonul.” A lant halk hangjának távolodása a teljes elhalás felé végtelen
szelídséggel halkítja el a költeményt.

1.22. Petőfi Sándor szerelmi költészete

● Életrajzi háttér: Petőfi első szerelmi élménye az aszódi évekre esik, saját
vallomása szerint: „Itt voltam először szerelmes, itt írtam először verset,
itt akartam először színész lenni.” Továbbá három múzsája emelkedik ki
szerelmi költészetében: Csapó Etelke, Mednyánszky Berta és Szendrey
Júlia. Csapó Etelkébe akkor szeretett bele, mikor a kislány szívrohamban
hirtelen meghalt. Petőfi ekkor lépett be a házba, s a kis halott szépsége
annyira megrendítette, hogy nyomban beleszeretett. Első komoly
szerelme tehát egy halott kislány. Etelke egyébként Vahot Sándornak volt
a sógornője. Ehhez a halotthoz írta 1845-ben a Cipruslombok Etelke
sírjáról című ciklust. Ezek gyászos hangulatú versek, amolyan elsirató
vallomások, mint például az Álltam sírhalma mellett…, a biedermeier
költészet rövid darabja.
Mednyánszky Berta alakja már ugyanebben az évben feltűnik, az
Etelke-szerelem tehát nem lehetett nagyon mély érzés, inkább csak a
fiatalember szerelmes ábrándozása. Berta jómódú úrilány volt, Petőfinek
nem volt esélye kezének elnyerésére. Ehhez az élményhez kötődik a
Szerelem gyöngyei ciklus (1845). Ebben jelent meg a Fa leszek, ha…
című népdal.

340
 Meg kell említenünk a borjádi ősz Erzsikéjét is, akiről A négyökrös
szekér című verset írta. Erzsike később úgy nyilatkozott, hogy minden
úgy zajlott le, ahogy a versben meg van írva.
Szendrey Júlia az igazi, beteljesült nagy szerelmet jelentette a költő
életében. 1846. szeptember 8-án ismerkedtek meg egy megyebálon.
Petőfi ottmaradt Júlia közelében udvarolni, s hamarosan meg is kérte a
kezét. A szülőktől azonban kosarat kapott, s ekkor visszaköltözött Pestre,
hogy felejteni tudjon. Ez azonban nem sikerült neki, s télen megírta a
Reszket a bokor, mert című népdalt, amit szándékosan a Júlia által
olvasott folyóiratban tett közzé. Nem is késett a válasz, a vers utolsó
soraira válaszul (De ha még szeretsz, úgy / Ezerszer áldjon meg.) Júlia
egy közös barátjuk levelének végére odaírta: 1000-szer Júlia. Petőfi újra
Erdődön termett, s másodszor is megkérte a lány kezét. A szülők ezúttal
igent mondtak, azzal a kikötéssel, hogy az esküvő napjáig nem
találkozhatnak. Persze találkoztak, csak titokban. Az esküvőt 1847.
szeptember 8-án, megismerkedésük évfordulóján tartották meg. A
mézesheteket Koltón töltötték egy ismerősük kúriájában. Petőfi, népszerű
sztár lévén (akkoriban nem a beatzenészek, hanem a költők voltak a
sztárok), erről is beszámolt két versében: a Beszél a fákkal a bús őszi szél
és a Szeptember végén című nagy költeményekben. Később keletkezett a
Minek nevezzelek? Ezekkel Petőfi megteremtette hazánkban a hitvesi
költészetet. Júlia ideálja George Sand írónő volt, aki nő létére nadrágot
hordott, és szivarozott. Júlia ezeket a külsőségeket utánozta, de voltak írói
ambíciói is, műkedvelő szinten verseket írogatott, és naplót vezetett.
Egyébként Horváth János szerint kissé elkényeztetett úri kisasszony
volt, akit leánynevelő intézetbe adtak szülei, s ott némi műveltséget és
illemtant tanult. Kiválóan értett az udvaroltatáshoz, s a férfit köteles
mulattatónak tartotta. Petőfi halála után valóban eldobta „az özvegyi
fátyolt”, és újra férjhez ment. A közvélemény elítélte érte, de az igazság
az, hogy egy fiatal özvegyasszony férfi támasz nélkül akkoriban nemigen
boldogulhatott.
● Fa leszek, ha…: A vers metaforasorozata összetett költői képet alkot:
fa - virág
virág - harmat
harmat - napsugár

csillag - mennyország

341
 kárhozott - pokol
Az első három metaforapár rendje: a férfi a nagy és erős megtartó, a nő a
kicsiny, de tündöklő szép motívumot hordozza. A sorozatban
khiazmusszerűen haladunk a nagytól az apró fénypont felé. Itt hirtelen
kitágul a kép: a végtelenül parányi átfordul a végtelenül tágas
mennyország képébe, s most a férfit jelképező motívum tűnik parányi
fényes pontnak. A csattanóban megbomlik ez a szép képsor és légies
stílus: a pokol nem igazán illik a szerelmi dalba, és a hősies vállalás is
kissé túl romantikus, pátoszos.
● A négyökrös szekér: Elsősorban a vers hangulata ragad meg: ellentét
feszül a sáros borjádi úton cammogó négy nehézkes ökör és a szekéren
ábrándozó fiatal pár éteri szerelme között. A vaskos tákolmányt a
holdfény ragyogja be, bedől a friss szénaillat, s élvezzük a falusi idill
hangulatát. A szekéren szövődő szerelem sem több plátói álmodozásnál,
amit humorosan ellenpontoz a refrén sárszagú realizmusa.
● Reszket a bokor, mert: Külföldön a legnépszerűbb magyar vers.
Voltaképp népdal, de szerelmes levélnek is fölfogható. Petőfi valóban
Júliának üzen, hogy „Apád-anyád nálam / Jobban nem szerethet”,
érdemes tehát a költő arra, hogy Júlia a szülői akarat dacára is őt válassza.
A romantikus népdalt a lírai realizmus hatja át. A vers népszerűségéhez
hozzájárult az életrajzi fordulat is természetesen, de szépségét a páratlanul
kedves, finom költői párhuzam adja: a kedves kismadár alatt megreszkető
bokor és a szerelem érzésétől reszkető lélek finom párhuzama.
● Beszél a fákkal a bús őszi szél: Nagyívű költemény a kezdő pianótól az
utolsó strófa fortissimójáig. Egyben helyzetjelentés a nászútról, annak
boldogságáról. A népszerű költő kötelességének tartja, hogy
mézesheteibe is beavassa a közönséget, sőt még ennek erotikájába is:
Egyik kezemben édes szendergőm / Szelídeden hullámzó kebele, / Másik
kezemben imakönyvem: a / Szabadságháborúk története. Mars és Vénusz.
De mondhatnánk úgy is: nagyember papucsban. Az alvó Júlia nyugodt
szívdobogása a refrénben tér vissza, miközben a költőt elragadja a
lelkesedés, a harci zaj egyre fokozódik, míg végül a költő heves
szívdobogását váltja ki: Egy kis mennydörgés szívem dobolása, / S
villámok futnak által fejemen.
● Szeptember végén: A szerelemféltés verse. A költői ént először fogja el
a kétség, hogy ha ő fiatalon hősi halált hal, Júlia hű marad-e hozzá? A
síron túli hűség igénye ma már kissé önző szerelmi féltékenységnek
számít, s nem teszi felemelővé a vers sorait. Szépsége nem is ebben rejlik,
hanem a csodálatos verszenében és ismét a nyitó költői párhuzamban.
Júlia is följegyezte naplójába a képet: ablakukból csakugyan a völgyben
viruló virágokra és a távoli hegyek hósipkájára lehetett látni. A nyarat
fenyegető tél természetesen az elmúlás szimbolikus képe. Elégikus
hangvételét fölerősíti a lágy metrum: az anapesztusok. Egyik költőnk

342
 lefordította jambusokba a verset, és szépsége elillant. De a dallamos
anapesztus önmagában kevés volna, a másik zenei tényező, ami a vers
varázsát adja, a gondolatritmus nagy íve: az első két versmondat csak
négy hosszabb sor végén ér nyugvópontra. Ez a hatalmas ihlet eredménye.
Figyeljünk erre a csodálatos verszenére: Még nyílnak a völgyben a kerti
virágok, / Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, / De látod amottan a téli
világot? / Már hó takará el a bérci tetőt. / Még ifju szivemben a
lángsugarú nyár, / S még benne virít az egész kikelet, / De íme sötét hajam
őszbe vegyűl már, / A tél dere már megüté fejemet. A vers végére ki is
fullad ez a nagy lendület, de még egy kis éket odabiggyeszt Petőfi a
verszárlatba: (Még akkor is, ott is,) örökre szeret! A pergőhangok
fölfokozzák az anapesztusok dallamát.
● Minek nevezzelek: Nem szép dolog, de Petőfi szeretett versengeni az
elsőszámú magyar költő címéért. Ebben a versben Vörösmarty Ábránd
című gyönyörű versével kel vetélkedőre. Szembetűnő a formai
hasonlóság a keretes versek között. Vörösmarty strófaképlete: ABCCBA,
ahol az A rímek a keretalkotó Szerelmedért szót rejtik. Ez négy strófán
keresztül ismétlődik. Petőfi versének rímképlete ABCDDCBA, s az A
rímek itt is keretet alkotnak a Minek nevezzelek sorral. Vörösmarty
versének témája mitológiai párhuzamot rejt: Istár pokolra szállását. A
költői én a poklot is vállalná szerelméért, de jól tudja, hogy az alvilágból
hősies áldozata után még ékesebben térne vissza, akárcsak Istár. Petőfi
szerint a szerelem nem pokoljárás, hanem a mennyei boldogság
megelőlegezése. Az első strófában a költői én nézi hitvese szemeit, a
másodikban tekintetük találkozik, a harmadikban Júlia megszólal, a
negyedikben csókban egyesülnek, s élvezik a mennyei boldogságot: S
minden rejtélyes üdvösségeit / Árasztja rám az örökkévalóság. Az utolsó
versszak már csak kapkodás a szavakért: a költő szerelméhez még a
mennyország boldogsága sem fogható, s végül is belátja, hogy nincs arra
szó, amit érez.
● Összegzés: Petőfi Babits tanulmánya szerint olyan volt, mint a tükör:
életének minden mozzanata megihlette, és azonnal verset írt belőle, azzal
viszont már nem érthetünk egyet, hogy „kispolgár a zseni álarcában”,
mert költőnk mélyen érző, ritka tehetséggel megáldott művész volt, aki
rendkívüli forma- és stílusérzékkel a költészet szent ligetében formálta
meg verseit.

343
1.23. Forradalmi látomások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban

„Gondolj merészet és nagyot,

És tedd rá éltedet”
(Vörösmarty: Keserű pohár)

● Életrajzi háttér: Petőfi Sándor (1822-1849) első korszakában még nem

politizált közvetlenül. 1845-46 telén keletkezett a Felhők ciklus,
amelyben a költő mély depressziója figyelhető meg. Ebből a válságból
egy új költői programmal lábalt ki, amelynek első tanúsága a Sors, nyiss
nekem tért… című verse. Ez az új program új életcélt jelent: „Meghalni
az emberiség javáért.” Megalapítja a Tízek Társaságát, Kerényi, Tompa
és Jókai részvételével. Szaporodnak a politikai és látomásversek (Levél
Várady Antalhoz, Egy gondolat bánt engemet, A XIX. század költői, Ítélet
stb.), s ezt a Szendrey Júlia iránti szerelem sem tompítja el. 1848. március
15-e Petőfi napja: az egyetemi ifjúságot járják végig, föllelkesítve őket,
kinyomtatják a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot, kiszabadítják Táncsicsot
a börtönéből, majd este a Nemzeti Színházban ünnepelnek a Bánk bán
előadásával. A forradalom után Petőfi elszigetelődik: egy ideig Pesten
próbál jakobinus fordulatot adni az eseményeknek (Akasszátok föl a
királyokat), de kiderül, hogy a nép még mindig lojális az uralkodóhoz.
Országgyűlési képviselőjelöltnek jelentkezik, de a felbőszített tömeg
Szabadszálláson kis híján meglincseli. Fölcsap katonának, de
összeütközésbe kerül parancsnokaival: Klapka tábornok Bem egyik
levelének közzététele miatt súlyosan megfenyegeti. Kilép a hadseregből,
s csak az orosz támadás hírére jelentkezik újra csatára Bem tábornoknál.
Bem szárnysegédként alkalmazza, de Petőfi mint civil, polgári ruhát visel.
1848. július 31-én a segesvári csatában nyoma vész. Feltehetően
tömegsírba temették el, de újra és újra szárnyra kap a legenda, hogy
Szibériába került hadifogságba. Legutóbb Balajthy András publikálta ezt
a feltevést.

344
● Forradalmi látomásköltészete lírájában: A látomásköltészet
Berzsenyiig nyúlik vissza, ő volt az első váteszköltőnk: „felforgat a nagy
századok érckeze mindent” – írja a hazáról való rémlátásában (A
magyarokhoz I.). Az igazi látomásköltészet azonban a romantikában
virágzik ki. Ismert Kölcsey rémképe a magyarság kipusztulásáról: „És
más hon áll a négy folyam partjára, / Más szózat és más keblű nép, / S
szebb arcot ölt e föld kies határa, / Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép.”
(Zrínyi második éneke) Hasonló Vörösmarty Szózatának látomása: „S a
sírt, hol nemzet süllyed el…” De nála egyetemes méretekben is
megjelenik a rémisztő pusztulás képe: „Az emberfaj sárkányfog-
vetemény” (Az emberek); „Építsük egy újabb kor Bábelét!” (Gondolatok
a könyvtárban). De már az egyetemes pusztulás után elkövetkező új világ
biblikus képe is felmerül: „A vak csillag, ez a nyomoru föld / Hadd
forogjon keserű levében, / S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől /
Tisztuljon meg a vihar hevében, / És hadd jöjjön el Noé bárkája, / Mely
egy új világot zár magába.” (A vén cigány) Ez a biblikus látomás kísért
Petőfi forradalmi költészetében is: „Két nemzet lesz a föld ekkor, s ez
szembe fog állni: / A jók s a gonoszak. Mely eddig veszte örökké, / Győzni
fog itt a jó. De legelső nagy diadalma / Vértengerbe kerül. Mindegy. Ez
lesz az ítélet, / Melyet ígért isten próféták ajkai által.” (Az ítélet) A
forradalmár hősök és a klerikális-lojális reakció végső nagy küzdelmei, a
vértenger, mely a szabadság ára. Döntő különbség azonban Petőfi és
elődjei látomásköltészete közt a személyes részvétel motívuma Petőfinél:
amit Vörösmarty megjósolt biblikus apokalipszisében, azt Petőfi saját
mártíromsága képében látja bekövetkezni.
● Egy gondolat bánt engemet: A vers a költői fokozás remeke. Piano
tétellel indít, hogy aztán fortissimóba csapjon át, majd újra elhalkuljon. A
hervadó virág és az üres szobában kialvó gyertyaszál haszontalan életét
mint antitézist mutatja be a verskezdetben. S erre következik a tézis: a
„világszabadság” zászlaja alatt hadba induló forradalmi tömegek végső
nagy tusája, melyben maga a költő is mártírhalált szenved. A csatazaj
egyre erősödik: trombitahang, ágyúdörej, fúvó paripák dobogása nyomja
el a haldokló forradalmár-költő végszavát. Ezt követően újabb piano tétel
indul: az ünnepélyes lassú gyászzene hangjaival zárva a verset.
„Lehetetlen el nem ragadtatnunk e még a halálban is cselekvő lyraiság
zeneviharától.” (Horváth János: Petőfi Sándor)
● Levél Várady Antalhoz: A vers műfaja episztola. Könnyed, csevegő,
enyelgő hangon indít, majd egyre komolyabbra vált. A vers a végén éri el
a fortissimo tételt, a vérözön látomásban: „Már vízözön volt, most egy
vérözön kell, / Hogy megtisztuljon a világ a szennytől…” A rab emberek
keltik ezt a vérözönt, fölkelve szabadságukért, hogy újra istenképük
legyen.
● A XIX. század költői: Isten a költőket rendeli a nép vezéreinek, hogy az
egyetemes boldogság felé vezessék az emberiséget. Itt már konkrét

345
 politikai programmal áll elő: anyagi, jogi és szellemi egyenlőség a hármas
feltétel: „Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet, / Ha
majd a jognak asztalánál / Mind egyaránt foglal helyet, / Ha majd a
szellem napvilága / Ragyog minden ház ablakán: / Akkor mondhatjuk,
hogy megálljunk, / Mert itt van már a Kánaán!”
● Az apostol:
„Én ellenben hiszem, hogy fokonként fejlődik a világszellem… Ő
lassan halad, minden száz vagy néha ezer esztendőben tesz egy
lépést, de miért sietne? Hiszen ráér, mert övé az örökkévalóság.
Most újra emeli lábát, hogy egyet lépjen.” (Lapok Petőfi Sándor
naplójából)

„Az az állandó költői ösztön hozta létre (…), mely tárgyi szemléletet keres
a maga lyraiságának.” (Horváth János: Petőfi Sándor. Pallas, 1922.)
Műfaját tekintve verses regény, de mint regény nélkülözi ennek minden
lényeges elemét, míg a lírai kitérők lebilincselő hatása alól nehéz volna
kivonnunk magunkat.
A regény négy részre tagolható: 1. Szilveszter családi jelenete (1-
4. fejezet), 2. Szilveszter gyermek- és ifjúkora (5-14.), 3. börtönévek (15-
18.), 4. a szabadulás után (19-20.)
1. In medias res kezdet. Szilveszter egy padlásszobában nyomorog
élettársával és két gyermekükkel, s miközben lelke Isten trónusához
emelkedik fel, egyik gyermeke éhen hal.
2. Szilveszter „kitett gyerek”, akárcsak Mózes, Romulus és Remus,
Twist Olivér vagy maga Kukorica Jancsi. Ezek a kitett gyermekek nagy
tettekre hivatottak. Twist Olivérhez hasonlóan méltatlan nevelésben
részesül: egy tolvaj, egy koldusasszony, majd egy gazdag úr veszi
magához, akinek fia azonban gonoszul bánik vele. Hősünk föllázad, a
tanító jóvoltából jogot tanul, majd jegyző lesz. A pap és az uraság által
föllázított nép azonban elkergeti. Az uraság lánya utánaszökik.
3. Itt térünk vissza a kezdethez: Szilveszterből író lesz, s egy titkos
nyomdában kiadja könyvét, amiért börtönbe kerül. A börtönévek alatt
élettársa meghal, s Szilveszter megátkozza Istent.
4. Szilveszter kiszabadul, s úgy hiszi, közben megvalósultak álmai, és a
nép szabad lett. A nép azonban lelkesen köszönti a látogatóba érkező
királyt. Szilveszter rálő a királyra. A lövést elhibázza, és lefejezik.

346
 Értelmező gondolatok:
1. Szilveszter Petőfi képmása. Ő is Szilveszter éjszaka született, író lett,
a népet jogaira tanítja, de az elkergeti, mint Petőfit szabadszállási
kudarcakor.
2. A szabadszállási kudarc hatására költőnk csalódott a népben,
éretlennek találta a forradalomra és szabadságra. Szilveszter a
magányos utat választja: egyedül kísérli meg a merényletet a király
ellen.
3. A nép nem váltható meg revolúcióval, csak evolúcióval. Lassan érik
meg a szabadságra, mint a szőlőszem beérésre. A földet a nagy lelkek
érlelik, s Szilveszter érzi, akárcsak Petőfi, hogy ő is ilyen nagy lélek:
„A földet sugárok érlelik, de / Ezek nem nap sugárai, / hanem az
embereknek lelkei. / Minden nagy lélek egy ilyen sugár… / Érzem,
hogy én is, én is egy sugár vagyok.”

1.24. Vörösmarty Mihály lírájának jellegzetes témái,

problémafelvetései és poétikai megoldásai a Szózattól Az emberek
című költeményéig (1836-1846)

●
Életrajzi vázlat: Vörösmarty (1800-1855) aktív szerepet töltött be
reformkori irodalmi életünkben. Bajza József és Toldy Ferenc
mellett ő volt a romantikus triumvirátus harmadik tagja. Kisfaludy
Károly halálát követően szinte minden jelentős irodalmi tisztet ők
töltöttek be. Ők szerkesztették legjelentősebb romantikus irodalmi
folyóiratunkat, az Athenaeumot, Vörösmarty volt a Nemzeti Kör
igazgatója, az Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság egyik vezetője,
s költészetével is reprezentáns alakja volt romantikánknak. 1843-ban
feleségül vette a nála jóval fiatalabb Csajághy Laurát. Jogi
végzettsége folytán a forradalomban országgyűlési képviselő
lehetett, s esküdtszéki tagként is tevékenykedett. A szabadságharc
bukása után Vörösmarty lelkileg összeomlott: alkoholizmusba
menekült, és elméje is megrokkant. Temetése néma tüntetés volt az
önkényuralom ellen.
● Költészete 1836 és 1846 között: A Szózat a reformkori küzdelmek
megtorpanására adott válasz: meghalt Ferenc császár, s a helyét
átvevő II. Lipót igyekezett megállítani a történelem kerekét, rögtön

347
 trónra lépése után betiltotta az országgyűlést, s letartóztatások, perek
kezdődtek az ellenzék vezéralakjai ellen. Vörösmarty a nemzet
költője szerepet töltötte be, szinte törvényszerű volt, hogy verses
választ adjon a politikai eseményekre. A reformok melletti hűségre
szólította fel a nemzetet, de kétségeinek is hangot adott. Ez a
koszorús költő-szerep a korszak egész költészetét meghatározta. A
Gutenberg-évfordulóra őt kérték fel, hogy írjon verset a megjelenő
albumba. Közben az egyetemes haladás nagy kérdésein is töpreng,
úgy érzi, hogy neki kell válaszolnia a kultúra rousseau-i kérdéseire.
1846-ban a lengyel nemesi mozgalom vérbefojtásának hatására sötét
látomások gyötrik. Ennek emlékét őrzi Az emberek című költemény.
Stílusára az erős retorizáltság jellemző, egyfajta politikai szónoki
magatartás, de a nagyromantikára jellemző stilizáltság is jól
megfigyelhető. Nyelvezete erősen dagályos.
● Szózat: A magyar reformmozgalom válságos helyzetére reagál a
költő: erős félelmek, aggodalmak gyötrik, de kitartásra, a haladáshoz
való hűségre biztatja nemzetét. A kis nemzet ügye erősen függ az
európai politika alakulásától, ezért a nagyvilághoz fordul segítségért:
S népek hazája, nagyvilág, Hozzád bátran kiált: Egy ezredévi
szenvedés Kér éltet vagy halált! A közeli események, fordulatok
Magyarország életében sorsdöntőek lehetnek: mindent nyerhetünk,
és mindent veszíthetünk. Még a nemzethalál sötét gondolata is
fölmerül, akárcsak Berzsenyinél (A magyarokhoz I.) és Kölcseynél
(Zrínyi második éneke): S a sírt, hol nemzet süllyed el, Népek veszik
körül, S az ember millióinak Szemében gyászkönny ül. A súlyos
válaszhelyzetnek megfelelően éles ellentétekre épül a vers: bölcső –
sír, élned – halnod, éltet vagy halált, éltetőd, s ha elbukál. Jellegzetes
Vörösmarty emelkedett, hősi szemléletére, hogy a pusztulásban is
erkölcsi győzelmet lát: a nemzetet el lehet tiporni, de a hősi halálban
megdicsőül: nagyszerű halál. A költemény méltán lett a Hymnus
utáni második nemzeti versünk.
● A Guttenberg-albumba: A vers egyetlen romantikus tiráda, de
szemléletében visszalépés a felvilágosodás kincstári
optimizmusához. A könyvektől és a tudományoktól várja az
emberiségre beköszöntő tökéletes békét és földi üdvösséget. Nem
gyötrik kétségek a felvilágosodás és haladás felől, a fejlődést
egyenesvonalúnak láttatja.
● Gondolatok a könyvtárban: Szinte párdarabja az előző versnek:
romantikus válasz a felvilágosodás naiv optimizmusára. Alapja a
rousseau-i kérdés: Ment-e a könyvek által a világ elébb? A válasz
jellegzetesen romantikus, miként a kérdések is azok. Eszménye az
emelkedett ember és világpolgár, aki az egyetemes haladás
legnagyobb kérdéseit veti föl sorra: Ment-e a könyvek által a világ
elébb? Hol a nagyobb rész boldogsága? De hát ledöntsük, amit

348
 ezredek Ész napvilága mellett dolgozának? Mi dolgunk a világban?
És ezekre mind tudni véli a biztos választ is: míg nyomorra milliók
születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön. Nem, nem, amit
mondtam fájdalom volt. Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért.
Értékrendje fekete-fehér: jók és rosszak küzdelme a világtörténelem,
s az ember maga is félig angyal, félig állat. A műveletlen tömegtől
iszonyodik, csak a művelteket tekinti emberhez méltó
teremtménynek: állatember, salak, a sár fiai; istenésszel, angyal
értelemmel, fényes elmék stb. A költemény elsődlegesen retorizált:
szónoki kérdések, felkiáltások, ismétlések és ellentétek zsúfolódnak
össze benne, de a stilizáltság is magas fokú: szinekdochék,
metonímiák, metaforák halmozódnak, ami elsődlegesen abból a
kettősségből adódik, hogy az embert félig istennek, félig állatnak
tekinti, s így élesen szétválik a fej és szív, valamint a test. Műfaját
tekintve rapszódia.
● Az emberek: A vers hét lazán összekapcsolódó versszakból épül fel.
Ezeket a láncszemeket a Nincsen remény! refrén köti össze. Ez a
kétségbeesett felkiáltás az ember létcélját összegzi tagadóan. A hét
strófa mindegyike egy-egy infernó-jelenet, amely apokaliptikus
vízió felé mutat. Tárgyalásmódja erkölcsi indíttatású, az ember
léthelyzetét bipolárisan határozza meg. Ennek felelnek meg a
gyakori ellentétek: Bukott a jó, tombolt a gaz merény; Ész és rossz
akarat; állat vagy ördög, düh vagy ész; ez őrült sár, ez istenarcú
lény. Egzaltált tárgyalásmódja a költői képeket a látomás felé emeli,
pl. Talán hogy a dögvésznek egyszer Dicsőbb legyen tora. Gyakoriak
a bibliai és mitológiai utalások is: Testvérgyűlölési átok; sárkányfog-
vetemény.
● Összegzés: Vörösmarty egy hősi kor költője volt, ennek is
vezéralakja. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy valaki úgy
gondolkodjék a nemzeti és egyetemes történelem és politika
kérdéseiről, mint amit lehetősége van megoldani. Az egyénnek
akkoriban sokkal nagyobb volt a szerepe, mint ma. Mi csak szédülve
nézünk fel ezekre a magaslatokra, ahol költőnk is állt.

1.25. Vörösmarty Mihály lírája 1849 után

● Vörösmarty (1800-1855) aktív szerepet töltött be reformkori

irodalmi életünkben. Bajza József és Toldy Ferenc mellett ő volt a

349
 romantikus triumvirátus harmadik tagja. Kisfaludy Károly halálát
követően szinte minden jelentős irodalmi tisztet ők töltöttek be. Ők
szerkesztették legjelentősebb romantikus irodalmi folyóiratunkat, az
Athenaeumot, Vörösmarty volt a Nemzeti Kör igazgatója, az
Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság egyik vezetője, s költészetével
is reprezentáns alakja volt romantikánknak. Jogi végzettsége folytán
a forradalomban országgyűlési képviselő lehetett, s esküdtszéki
tagként is tevékenykedett. A szabadságharc bukása után Vörösmarty
lelkileg összeomlott: alkoholizmusba menekült, és elméje is
megrokkant. Temetése néma tüntetés volt az önkényuralom ellen.
● Előszó: A cím a reformkorban írt Három rege című műre utal. Az
évszakok politikai allegóriaként értendők: a tavasz a reformkort
idézi, a nyár a forradalmat, a zivatar a kitörő háborút, a tél az
önkényuralmat, nevezetesen Haynau véres megtorlását. Az ősz
kimarad, a tél egyszerre és hirtelen köszönt be. A tél megjelenését
poliszindeton emeli ki, ez a vers fordulópontja: Most tél van és csend
és hó és halál. A télre új tavasz következik, de az is csak rászedi a
munkálkodó embereket. A politikai allegóriát vallási-mitológiai
utalások mélyítik el. Az ég és föld násza a Jelenések könyvét idézi,
miszerint a világ végén Isten új eget és új földet küld el, s a föld olyan
lesz, mint egy fölékesített menyasszony. Erre a motívumra vetíti rá
a római naptár történetét, mikor a vén Anna Peregrina ifjú
menyasszonynak öltözve meglopja Mars isten szerelmét. A vers
utolsó részében az új tavaszi föld „vén kacér”, akinek üvegszeme és
parókája van. A szellem munkálkodása reménytelen, az idő körbejár,
s az ígéret földje nem érkezik el. Az allegóriák mellett számtalan
metaforát, szinekdochét, megszemélyesítést, látomást, halmozást és
ellentétet találhatunk: a nagyromantikára jellemzően a szöveg költői
képekben igen zsúfolt.
● A vén cigány: A rapszódia 1854 nyarán keletkezett, s annyira
zaklatott, érzelmileg fölfokozott és gondolatilag csapongó, hogy
Gyulai Pál a megbomlott elmét sejtette mögötte. De ha létezik
zseniális őrültség, akkor ez a vers ennek legszebb példája. A vers hét
terjedelmes, refrénes strófából áll. Maga a refrén is igen széles, négy
sorra rúg. A muzsikáló cigány a költő toposza. A zene azonban nem
mulattató nóta, hanem valami vad zivatarhoz hasonló disszonáns
zene. Hasonlatok halmozása emeli ki a zivatar motívumot. Majd a
szöveg hallucinációs látomásokba csap át: az ég boltozatán
dörömbölnek, pokoli malom zokog, az égből bukott angyalok
hullanak alá. Az ötödik versszak mitológiai motívumokat halmoz:
Ádám lázadása, Káin testvérgyilkossága, Prométheusz
kínszenvedése jelenik meg. Az özönvízszerű vihar azonban
megtisztulást hoz, s az utolsó strófában megzendül a remény hangja:
Lesz még egyszer ünnep a világon, amikor újra öröm lesz hegedülni.

350
1.26. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

● Források: Az 1590-es években jelent meg Gergei Albert

széphistóriája, a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér
szűzleányról. Ez olaszból való fordítás. A széphistória népmesei
vándormotívumra épül: a legkisebb királyfi megőrzi az
aranyalmákat, találkozik a tündérrel, akivel szerelembe esnek. A
gonosz boszorka azonban meglesi őket, és levágja a tündér
aranyhaját. Emiatt a tündérnek el kell hagynia Árgirust, de a királyfi
keresésére indul, és meg is találja Tündérországban, s végül
egymáséi lesznek. A történet a magyar népmesevilágban is ismert, a
Tündérszép Ilona meséjében.
● Cselekményvázlat: Tünde Csongor úrfi kertjébe ülteti el az
aranyalmafát, amit Mirigy őriz. Csongor eloldozza Mirigyet, hogy
cserébe elárulja a fa titkát. Sikerül találkoznia Tündével, de Mirigy
levág egy tincset a tündér hajából, s ezért Tünde visszatér
Tündérországba. Csongor Balga kíséretében indul a keresésére.
Tünde kísérője Ilma, Balga megboldogult felesége. Megszerzi
Csongor az ördögfiak varázseszközeit, és segítségükkel elröpül a
Hajnal országába. Közben Balga is megérkezik, akit az ördögfiak
szállítottak oda. Az egyik ördögfióka azonban kicseréli magát
Balgával, és amikor Tünde meglátogatja Csongort, az ördög egy
síppal elaltatja az úrfit. Végül az ördögfiak elszegődnek Tünde
szolgálatába, Mirigyet újra megkötözik, és Tünde találkozik
Csongorral, akivel boldogan él együtt, elhagyva érte a tündérek
országát.
● Mesemotívumok: Pogány mitológiai alapon állnak, mint
népmeséink (Tündérszép Ilona). Tájékozódás: Ipolyi Arnold:
Magyar mythológia. A népmesék szereplőit két csoportra oszthatjuk:
segítőkre és akadályozókra.
Tünde, Tündérszép Ilona: Pogány hitvilágunkban a tündérek
jótékony lények. Nevük a tűnik, tünékeny szóból ered, mivel
rejtőzködnek az emberek elől. Különösen Erdélyben (Hét
Tündérvár) és Csallóközben honosak. A Boldogasszony eredetileg a
tündérkirálynő neve, s csak később lett a Szűzanyáé. Segítő.
Mirigy: Gonosz tündér, mint a boszorkány, vasorrú bába, vén banya,
vén mostoha, keresztanya. Maga a név a nyavalya, fene típusú
betegségekkel kapcsolatos szóból ered, melyeket ártó
ráolvasásoknak tulajdonítottak. Ártó.

351
 Ördögök: Ősi hiedelmünkben is szereplő, halállal kapcsolatos
istennév: az őr és a dög szavakból. Vörösmartynál nem
egyértelműen ártó lények: hol akadályozzák, hol segítik Csongort,
aszerint, hogy kinek szolgálnak: Mirigyet végül is ők kötözik meg.
Leginkább Puckra hasonlít ábrázolásuk. Hasonló mitológiai lények:
Oberick manó, a Szent Miklóst kísérő krampuszok, népmesék manói,
ördögei.
Aranyalmafa: Mitológiánkban életfák: dió, tölgy, aranyalmafa. A
táltos dobján is szerepel a túlvilág létrájaként; Fehérlófia ilyen fán
jut át a túlvilágra. Csillag, gyöngy és földi ágból van, vagyis a világ
hármas tagoltságának szimbóluma. Tünde maga ültette Csongor
kertjébe (a kert gyakran a lélek szimbóluma). Lásd még:
Paradicsomkert (Genezis), Hesperisek kertje (görög mitológia).
Palást, bocskor, ostor, síp: Varázseszközök ősi mitológiánkból.
Lásd még: Oberick manó láthatatlanná tevő sipkája, Illés próféta
palástja, Hermész szárnyas saruja, arab mesék repülő szőnyege,
Mózes botja, János vitéz sípja, amit az óriásoktól kap, varázspálca
stb.
Kút: Jóseszközként a túlvilágra átjárás helye, nálunk istentiszteleti
helyekként gyakran források, tavak szerepeltek; idegen
mitológiákból: pl. Holle anyó. Hasonlók: varázsgömb, lombik,
görög-római jósdák, madárjósok, füstből való jóslás stb.
Hármasút: Népmeséinkben a világgá menő, szerencsét próbálni
induló hős útjának, netán a testvérek elválásának eleme. Az
útkereszteződések Mária-képei vagy keresztjei jelzik a hozzáfűződő
vallási képzetek meglétét. Óznál a sárga út a helyes. Így kell érteni:
melyik a középső? (Az, amin tiszta szívvel jársz.)
Napszakok: Éjféltől éjfélig tartó idő = szakrális idő. A tükörképszerű
túlvilágképzet jele, a dél és az éjfél átellenes elhelyezkedése. Az Éj
úrasszonya sem az éjszakában lakik.
Éj: Fenséges lénye a teremtés előtti istenség képzetének felel meg,
egyetlen méltó társa a teremtett világban a szerelem:
Jőj, kedves, örülni az éjbe velem,
Ébren maga van csak az egy szerelem.
Csongor és Balga: Egyik a legkisebb királyfi, másik a szolga
megfelelője, egyben az emberi természet kettősségét is jelképezik:
szellemi és testi oldalát, mint Don Quijote és Sancho Panza, Tamino
és Papagéno.
Tünde és Irma: Csongor és Balga kettősségének felelnek meg:
amilyenek ők, olyan az égi párjuk.
● Mesetanulság: Csongor a kiválasztott, aki égi kincsre vágyik, de a
boldogsághoz elegendő a hűség is (Balga).
● Stílus: A vallásos tartalom ellenére derűs, humoros világ ez, jókedvű
játék a mesehősök sokszínű gondolkodásmódjával, ami a

352
nyelvezetben is tükröződik: Csongor és Tünde emelkedett, érzelmes
stílusát: Ah, tán ez, kit szívdobogva / vártam annyi hajnalon? / Ah
tán e fa ültetője… Rejts el éjfél, szív ne dobbanj… Mirigy humorral
kevert gonosz beszédmódja: Áldjon isten – megbosszullak - / E
jótétedért – megfojtlak, / Csak tehetném! – Légy szerencsés - / Mint
az ördög, papsüvegben., az ördögfiókák vásott élcei: Jobb, ha eszük,
mint ha ő esz… Hőhe, róka, hőhe, hő!, a nemtők szintén humorosan
kezelt légies stílusa: Hopp! Leszálltam, itt vagyok, / Ej! Be
csiklandós fü ez. És az Éj úrnőjének fenségesen komor szózata
ellenpontozza: Sötét és semmi voltak: én valék, / Kietlen, csendes,
lény nem lakta Éj, / És a világot szültem gyermekül.

353
2. témakör: Szerzők, művek, korszakok a régi
magyar irodalomból a 18. század végéig

2.1. Janus Pannonius (1434-1472)

A magyarországi korai reneszánsz leghíresebb költője Janus Pannonius volt.

Egyben ő az első név szerint ismert és európai hírű magyar költő. Verseit a kor
humanista gyakorlatának megfelelően latinul írta. Költői pályáját 3 korszakra
szokás osztani: a ferrarai, a padovai és a magyarországi korszakra.

Reneszánsz poétika Janus költészetében: A reneszánsz itt eredeti értelmében

érvényesül: a középkor költészetével való szakítást és az antikok utánzását jelenti.
Ennek három fő ismérve van: 1. latin nyelv, 2. antik műfajok és versformák, 3.
görög-római mitológia. Az antik verseléshez természetesen hozzátartoztak
bizonyos költészeti-esztétikai elvek is, mint például az invenció (latinosan:
inventio, találékonyság) és elokvencia (eloquentia, ékesszólás). Az invenció a
klasszikus mitológiai és irodalmi utalások beszövését jelenti, az ékesszólás pedig
a retorika és stilisztika klasszikus normáinak való megfelelést.

Ferrarai korszak (1447-54)

A Janus Pannonius fölvett költői név, valószínűleg ekkor adta önmagának. A

Janus János nevet takar, de nem azonos a János latin megfelelőjével, ami Johannes
volna, hanem a római isten nevéből származik, és a költő kétarcúságára: magyar
származására és olaszos műveltségére utal. A Pannonius név pedig nyilvánvalóan
Magyarországot jelöli meg a Dunántúl római nevén, vagyis magyarországit jelent
(de nem feltétlenül dunántúlit). Eredeti nevét és édesapját nem ismerjük.
Édesanyja Vitéz Borbála volt, s az ő fivére, Vitéz János küldte Itáliába tanulni
Janust. (Vitéz ekkor nagyváradi püspök, később esztergomi érsek.) Így került a
kor egyik legszínvonalasabb humanista iskolájába, Guarino da Veronához
Ferrarába. A gyermek Janus hamarosan kitűnt társai közül csodálatos
koncentrálóképességével, hihetetlen memóriájával és mindenekelőtt verselő
tudományával. Mestere meg is becsülte, s Janust lelkesítették sikerei. Guarino
iskolájában a latin nyelvtan, a Cicerón alapuló retorika és klasszikus latin

354
műveltség mellett Janus görögül is megtanult, ami a humanisták közt is igen ritka
volt, s roppant előkelő műveltségnek számított. Európai hírű könyvtárát is
elsődlegesen a görög gyűjteményéért tartották számon.
A ferrarai korszak jellegzetes műfaja az epigramma. Mintaképe Catullus és
még inkább Martialis volt. Egyik epigrammájában büszkén vallja magát
„Martialis majmocskájá”-nak. Ekkori epigrammáinak többségét tanulótársaihoz
írta, őket csipkedi: tudálékos társát, aki csak a régieket szereti olvasni,
tehetségtelen írótársát s verseinek tolvaját:
Nem vagy utánzóm, nem, nagyon is megtisztel e jelző,
könyved az én kötetem új kiadása csupán.
Barbár származása miatt gyakran érték sérelmek, ezekre többször is indulatosan
reagált:
Megrágalmaztál, hogy medvetejen nevelkedtem
otthon, Gryllus, mert annyira vad vagyok én.
Hát jó, nősténymedve a dajkám: neked azonban,
Gryllus, nem medve volt az anyád, de szuka.
A szuka kétértelmű kifejezés: jelenthet nőstényfarkast, vagyis Romulus és Remus
mitológiai dajkáját, utalva az olaszok római eredettörténetére, de jelenthet
nősténykutyát is, ami pedig egyben a feslett nőszemélyek gúnyneve.
Több epigrammát szentelt a római zarándoklatnak is az 1450. év alkalmából.
Gúnyolódik a zarándokok vakbuzgóságán, s irigyli a megtollasodó olasz
csaposokat. Galeottót is óvja a hiszékenységtől:

Költő létedre, ó, miért, miért, hogy

cserbenhagytad Parnasszusnak ormát,
s fölszerelve bottal és iszákkal
zarándokolsz Rómába, Marzióm?

Hazalátogatása – esetleg végleges hazatérése – alkalmából keletkezett a Búcsú

Váradtól c. epigrammája. A vers pontos műfaja syntaktikon, azaz búcsúbeszéd.
Eszerint a búcsúzónak elő kell adnia távozása indokait, dicsérnie kell a
hátrahagyott értékes dolgokat, s keseregnie a tőlük való megválás miatt. Fel kell
idéznie úticélját is, s végül fohászkodnia kell szerencsés utazásáért.

355
 A refrén az úti készülődés izgalmát tükrözi:
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!

Az 1.-3. versszak az utazás téli képeit vetíti előre:

Szürke súly a ködös fagy zúzmarája

...
Mert fagy fogja hideg vizét keményen
...
Nem siklik soha úgy a lenge csónak,
Mint ahogy lovaink a szánt röpítik.
A 4.-7. versszakban Várad nevezetességeitől vesz búcsút: a hőforrásoktól, a
könyvtártól, Kolozsvári Márton és György arany királyszobraitól. Végül külön
is búcsúzik Szent László lovas szobrától. A Szent László legendát idézi, ami
elmeséli, hogy a tatárok elleni csatában megjelent a szent király megelevenedett
lovas alakja, s megsegítette a székelyeket. A király bebalzsamozott testét
ugyanakkor verejtékben találták. Ehhez a szent királyhoz szól a költő fohásza a
szerencsés utazásért. A költemény versformája hendekaszillabus.

Padovai korszak (1454-58)

A ferrarai iskola után a Velencéhez tartozó padovai egyetemen tanult jogot. Ez

képesítette a diplomáciai és egyházi méltóságokra, tisztségekre. Költészete
európai hírét tekintve ekkor érte el csúcspontját. Ennek a korszaknak reprezentatív
műfaja a panegyricus, vagyis dicsőítő költemény. Ez a műfaj hexameterekben
íródó nagy lélegzetű költeményt jelent valamely híres ember dicséretére. Ilyen
dicsőítő költeményeket írt Janus Pannonius többek közt Mantegna festőhöz és
mesteréhez, Guarino da Veronához.

356
 Magyarországi korszak (1458-72)

Itáliából hazatérve előbb Katalin királyné szolgálatába állt (Katalin Mátyás

felesége volt), majd pécsi püspökséget szerzett. 1465-ös pápai követjárása miatt a
királynál kegyvesztett lett, nem tudni, milyen hibát követett el. Magánya
fokozódott. 1472-ben részt vett a Vitéz-féle összeesküvésben mint annak egyik
fő szervezője. (Ezt magyar főurak szervezték, akik lengyel herceget kívántak
Magyarország trónjára, mert sérelmezték és helytelenítették Mátyás politikáját:
részint, hogy nem a török ellen fordítja legyőzhetetlen seregét, hanem nyugati
hatalmi ábrándjaira, másrészt, hogy a nemesi rendi gyűlés mellőzésével vet ki
adókat és bocsátkozik háborúkba. De a közvetlen ok egy indulatos pofon volt,
amivel a törvényes jogokat védelmező esztergomi érseket sértette meg. Janus mint
az érsek unokaöccse közelről volt érintve benne, de azt is látni kell, hogy már
korábban is keresett Mátyás-ellenes diplomáciai kapcsolatokat.) Az összeesküvés
leleplezése miatt menekülnie kellett az országból. Itália felé tartott, de útközben
tüdőbaja végzett vele. Birtokait – benne híres könyvtárát is – Mátyás elkobozta,
de költészetét megbecsülte, verseit díszesen lemásoltatta, beköttette s a Corvinák
között helyezte el (Janus-kódex). Ebben az utolsó korszakban a költői magányt
leginkább tükröző elégia játssza a főszerepet.

Pannónia dicsérete c. epigrammájában büszkén vall arról, hogy verseivel

dicsőséget szerzett hazájának. Tudatában van újító szerepének. Az epigramma
disztichonokban íródott.

Egy dunántúli mandulafáról c. elégiájában saját tragikus sorsát, a korán jött

költő szerepét mutatja be. A vers tartalma három síkon jelenik meg. A
gondolattársítást egy korán, a tél végén kivirágzó mandulafa képe indítja el. A
fagyhalálra ítélt üde virágok szomorú hangulatot árasztanak. A mandulafa a
mitológiában Ovidius szerint Phyllis királylánnyal azonos, aki eljegyezte magát
az athéni királlyal, de még mielőtt egybekelhettek volna, a vőlegénynek hadba
kellett vonulnia, és sokáig nem térhetett haza. A sóvárogva várakozó ifjú királyné
bánatában fölakasztotta magát, s az istenek mandulafává változtatták. Ezt a
szomorú történetet a költő egy újabb gondolattársítással önmagára vonatkoztatja:
ő is korán jegyezte el magát a kötészettel, eszméi sikerét nem érheti meg – vagyis
olyan, mint a korán virágzó fa, amelynek virágait a zúzmara fogja elpusztítani.
● A Hesperidák kertje is antik mitológiai motívum: a Hesperidák kertjében
virágzó csodálatos aranyalmafa a paradicsomkert életfájával állítható
párhuzamba.

357
 ● Alcinous szigete az Odüsszeia Nauszikaá-jelenetében szerepel, s a béke
és boldogság szigetét jelenti.
● Antik mitológiai ismereteinek fitogtatása jellegzetes reneszánsz vonás.

Mikor a táborban megbetegedett: A vers első négy sora megadja az

alapmotívumot: Janus költő létére hadba vonult, és súlyosan megbetegedett. A
háborút és a költészetet ellentétes értékekként állítja szembe egymással, s a
betegséget a tábori élet következményének tartja.
Prometheus a mítosz szerint ellopta az embereknek Zeusz égi tüzét, s így az ő
vétke miatt szálltak a betegségek az emberekre.
A boldog aranykor Saturnus királysága alatt volt, az aranykorban, mikor az
emberek ártatlan pásztorként éltek, nem ismerve sem a bűnt, sem a betegségeket.
(Mint láttuk, ezek Prometheus tette nyomán szálltak az emberekre.)

"Fáradt teste szelíd álom ölébe alélt."

Majd otthoni békés életmódját idézi fel:

Mily jó volt csacsogó csermely partján heverészni

Hűs árnyékot adó tölgy terebélye alatt,
Válogatott könyvek szépségein elgyönyörödni,
S almát szedni a fák roskatag ágairól.

Betegségének pontos, naturalisztikus leírása reneszánsz vonás:

Olykor szinte megáll, majd szaporáz üterem.

Födjétek, szolgák remegő testem takarókkal,
Bár azokat később sorra a földre dobom...

358
A végrendeletbe foglalt sírfelirat megegyezik a Pannónia dicsérete epigramma
tartalmával, s tisztán mutatja a költő költészetfelfogását:

Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először

Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.

A vers műfaja elégia.

Saját lelkéhez: Janus baráti levelezést folytatott Marsilio Ficinóval, a firenzei

neoplatonista akadémia alapítójával, Platón összes művének latinra fordítójával.
A neoplatonizmus Platón tanainak felújítását jelenti, a keresztény tanokkal
átszínezve. Marsilio Ficino gondolataiban többek közt a lélekvándorlás tana is
megjelenik, s ezt egyházi részről nyilvánvalóan nem ellenezték, inkább
támogatták. Eszerint az ember lelke halála után az égbe jut, ahol ezer esztendőket
tölt el, majd újra leszáll a földre. A leszálló lélek először is iszik a Léthe, azaz a
feledés vizéből, s ettől elfelejti égi életét. Majd a csillagok közt lesuhanva,
mindegyik csillagtól megkapja a rá jellemző tulajdonságokat, vagyis a csillagok
állása meghatározza a jellemet. A földre érkezve testet ölt a lélek, mégpedig
tisztulási fokának megfelelően növényi, állati, női vagy férfiúi testet vesz föl,
emelkedő sorrendben, vagyis, ha egyszer már állati testbe született, nem születhet
újjá alacsonyabb rendű növényként. Előfordul, hogy tisztultabb lelkek nem isznak
a Léthe vizéből, s így visszaemlékezhetnek égi életükre. Ezekből lesznek a zsenik,
akik gyakran gyönge testbe születnek, hogy hamar visszatérhessenek égi
otthonukba.
Janus horoszkópjában az alábbi csillagok a meghatározók: észt a Saturnus,
erélyt Jupiter, bátorságot a Mars, ízlést Phoebus (a Nap), jóérzést Vénusz,
művészetet Merkur adott. A külsejével való elégedettséget is alátámasztja
Mantegna képe, ami a költő egyetlen feltehetően őt mutató arcképe. Az az óhaja,
hogy inkább szeretne alacsonyabb rendű lényként újjászületni, ellentmondásban
van a lélekvándorlás Ficino-féle tanával, miszerint visszalépés az inkarnációk
sorában nincs, s nyilván nem szabad filozófiai jelentőséget tulajdonítani neki,
hanem csupán személyes érzéseit, szenvedéseit fejezi ki vele. Deucalion és Pyrrha
a görög vízözön-történetben köveket hajigálva a hátuk mögé támasztották újra az
emberiséget.
Emeljük ki a vers sarkalatos pontját a reneszánsz zsenielméletére vonatkozóan:

359
 Úgy léptél ki a Rák izzó kapuján: feledésbe
Nem merített sohasem téged a Léthe folyó.
Igen jellemző mozzanata ez a reneszánsz művészetfelfogásának: a középkorban
a művész mesterember, az író inkább tudós vagy jámbor vallásos lélek volt, aki
még a neve megörökítésére sem tartotta magát méltónak. A reneszánsz művész
isteni képesség, ihlet birtokában van, amit a kortársak is hódolattal elismernek,
alkotása pedig olyan egyedi csoda, amin rajta van az isteni mester kéznyoma: így
beszélnek róluk: „az isteni Leonardo”, „a csodálatos Michelangelo”, „új
Martialis” stb.
Platón így írja le a lélekvándorlást:
"Elmondta, hogy a lelke, mihelyt a testéből kilépett, sok más lélekkel
egyetemben ment-mendegélt, amíg elérkeztek egy csodálatos helyre, ahol
a földben egymás mellett két hasadék volt, velük szemben pedig, fenn az
égben ugyancsak kettő. A hasadékok közt bírák foglaltak helyet, akik -
miután az ítéletet meghozták - az igazságos lelkeket a jobb oldali
hasadékon át fölfelé, az égboltozaton keresztül indították útnak, miután
cselekedeteik megítéléséről elöl jeleket akasztottak rájuk; az
igazságtalanokat pedig a bal oldali hasadékon át lefelé; ezek hátul
hordták az összes cselekedeteiket feltüntető jeleket....Ő azután látta, amint
a lelkek az ítélet elhangzása után az ég és a föld hasadékainak egyikén át
eltávoznak, míg a másik két hasadék egyikén át a föld alól feljönnek
mocsokkal és porral belepve, a másikon át pedig az égből lejönnek tisztán.
A szakadatlanul visszaérkező lelkek azt az érzést keltették benne, mintha
hosszú vándorlás után jönnének oda; lelkendezve vonultak a rétre, s ott -
mint valami ünnepi gyülekezetben - letelepedtek, s az ismerősök
üdvözölték egymást; a föld alól érkezők kérdezősködtek a többiektől az
ottani dolgok felől, az égből érkezők pedig amazoknak a tapasztalatai
felől. S aztán elmesélték egymásnak az élményeiket; egyik részük nagy
jajgatás és sírás közt emlékezett vissza arra, hogy mennyi és milyen
szenvedéseken ment át, s mit látott a föld alatti vándorlása során - ez a
vándorlás ezer évig tartott -, az égből érkezők pedig boldog élményekről
és csodálatosan szép látomásokról számoltak be.
...
Mikor ők odaérkeztek, tüstént Lakheszisz elé kellett járulniuk. Aztán egy
kikiáltó mindenek fölött fölsorakoztatta őket; majd Lakheszisz öléből
sorshúzó cserepeket és életmintákat vett a kezébe, fellépett egy magas
dobogóra, s így szólt: "Halljátok Ananké leányának, a szűz Lakheszisznek
üzenetét! Egynapos életű lelkek! Most kezdődik a halandó nemzetség új,

360
 halállal végződő korszaka. Nem titeket fog a daimón kisorsolni, hanem ti
fogtok magatoknak daimónt választani. Akinek az első hely jut, az
válasszon magának először életformát, amely mellett aztán kénytelen-
kelletlen ki kell tartania. Az erénynek azonban nincs gazdája: mindenki
aszerint részesül benne, amint többé vagy kevésbé tiszteli, vagy nem
tiszteli. Az a felelős, aki választ; az isten nem felelős."
E szavakkal közibük dobta a sorshúzó cserepeket, s mindenki felemelte
azt, amelyik mellé esett..., aki ellenben felvett egyet, abból megtudta, hogy
hányadik helyre jutott. Ezután pedig az életmintákat rakta ki elébük a
földre, sokkal többet, mint ahányan voltak. A minták nagyon sokfélék
voltak: ott volt mindenféle állatnak az életformája, s természetesen az
emberi életformák is. Voltak köztük türannoszsorsok, részint olyanok,
amelyek mindvégig megállnak, részint olyanok, amelyek közben törést
szenvednek, és szegénységben, számkivetésben vagy éppen
koldusnyomorúságban végződnek; de voltak kiváló emberi életformák is:
testalkat, szépség, s általában testi erő és küzdőképesség vagy
leszármazás és az ősök erényei szempontjából; s éppígy voltak lenézett
életformák is; az asszonyoknál ugyanezek a változatok voltak." (Platón:
Az állam)

2.2. Balassi Bálint szerelmi költészete

● Életrajzi háttér: Balassi Bálint (1554-94) első európai rangú magyar

nyelvű költőnk. Főúri rangba született a török korban. Nevelője
Bornemisza Péter volt, majd Münchenben tanult egyetemen. Kilenc
nyelven olvasott. Hányatott élete volt, rokonai kisemmizték, s Erdély és
a Királyi Magyarország viszálya is sok kellemetlenséggel járt számára.
Háromszor volt Lengyelországban: első ízben, mikor apja megszökött a
börtönből, és oda menekült. Ekkor írta szülei vigasztalására Beteg
lelkeknek vigasztalására való füves kertecske című kegyességi fordítását.
Hazatérő apja avval próbálta a királyt kiengesztelni, hogy Bálintot
elküldte az Erdély elleni hadjáratba. Itt Balassi fogságba esett, s Báthory
István udvarába került. A fejedelmet és lengyel királyt Lengyelországba

361
 is elkísérte. Emiatt apját ismét zaklatások érték, ami miatt Bálint hazatért,
s katonai szolgálatba állt. Egerben lett huszárhadnagy. Itt került szerelmi
viszonyba Losonczy Annával, az egri várkapitány feleségével. Egyik
verse szerint elnyerte Anna kegyét. Annának azonban távoznia kellett
Egerből, s így kapcsolatuk egy időre megszakadt. Ekkor vette feleségül
unokatestvérét, Dobó Krisztinát. A Dobó családtól bérelt várat hozomány
címén megostromolta vitézeivel. Ez azonban királyi birtok volt, s emiatt
rokonai kettős pert indítottak ellene: felségsértési és vérfertőzési pert. Az
előbbi alól felmentették, viszont házasságát végül érvénytelenítették.
Balassi újra Losonczy Annát vette ostrom alá, aki időközben
megözvegyült. Kérőként is jelentkezett nála, de Anna máshoz ment
férjhez. Ekkoriban alakította ki Nagyciklusa szerkezetét. Szerelmi
csalódására Lengyelországban keresett vigaszt. Itteni szerelme az
ismeretlen kilétű Célia, aki versei szerint fiatal lány lehetett, és viszonozta
Balassi szerelmét. Hősi halálát Esztergom ostromában szenvedte el: egy
ágyúgolyó mindkét lábát elroncsolta, a seb elüszkösödött, és Balassi
hosszú szenvedés után elhunyt.
● Balassi Nagyciklusa: Horváth Iván szerint Balassi Annához írt verseit
3x33+1 egységből álló kötetre tervezte. Elöl állt volna 33 istenes vers,
utána 33 Anna-vers a házassága előtti időből, s végül 33 Júlia-vers a
házassága utáni időszakból. A költői álnév arról tanúskodik, hogy
kedvesét itt már nem földi asszonyként, hanem istennőként ábrázolja. A
99 verset egy Szentháromsághoz írt háromtagú vers egészítette volna ki
százra. Az Isteni színjátékból ismerős ez a szerkezet, amely a
Szentháromságra utaló számszimbolikára épül.

Balassi poéta doctus volt, azaz tudós költő. Versei nótajelzései szerint 9
nyelven olvasott. Nagy hatással volt rá Angerianus, Johannes Secundus
és Marullus közös kötete, valamint a klasszikusok és Petrarca szerelmi
lírája, de olvasott vagy hallásból ismert török, olasz, német és számos
szláv nyelvű éneket is. Korai szerelmes verseit az invenció poétika
(ötletköltészet) szabályai szerint írta, és sok ötletet kölcsönzött
Angerianustól. Alkalmazza az akrosztikont (névrejtést a versfőkben), az
aenigmát (rejtvényverset), és van kevert: török és magyar nyelven írt
„szendvicsverse” is. Verscímei alatt megadja a nótajelzést, ami azt
mutatja, hogy verseit énekverseknek írta, az udvarló költészet
trubadúroktól származó szokása szerint. A kötetet a töredékes Balassi-
kódex őrzi, amelyre másolója följegyezte, hogy „Az maga kezével írt
könyvébül” másolta ki.
● Júliát hasonlítja a szerelemhez: Angerianus ötlete nyomán íródott.
Júliát Vénuszhoz hasonlítja, s minden tekintetben vele azonosnak találja.
● Hogy Júliára talála, így köszöne néki: Ez már metaforákra és
metonímiákra, szinekdochékra épülő vers. A török nótajelzésből

362
 sejthetően török hatásra fordult a képes beszéd felé. Valószínű, hogy
magyar nyelven asszonyt még ilyen szép szavakkal nem üdvözöltek. Két
része van a versnek: az üdvözlő szavak és az üdvözlés gesztusai a
verszárlatban. A köszöntésben kiemelkedő szépségű a metaforák
halmozása: Én drágalátós palotám, jóillatú piros rózsám, / Gyönyerő szép
kis violám, élj sokáig, szép Júliám! Az első metafora Júlia előkelő
szépségét emeli ki, a második-harmadik a virágénekekben is elterjedő
virágszimbólum: az illatos virág, éppúgy, mint a virág piros színe, ősi
szerelemjelkép, és szerelemre érett asszonyhoz illik. A verszárlat a
találkozást mutatja be: a költő ezekkel az ékes szavakkal köszönti
kedvesét, térdet-fejet hajtva neki, míg Júlia csak elmosolyodik. A mosoly
tetszést fejez ki a köszöntésre vonatkozóan, ugyanakkor illedelmesen
tartózkodó, s nem jelenti a vallomás viszonzását.
● Célia-ciklus: A Célia név szintén álnév: égit jelent. Ez a ciklus már a
költő manierista korszakából való: nem udvarló, hanem leíró-ábrázoló
jellegű versekből áll. A nótajelzés is eltűnik, ami mutatja, hogy ezek már
szövegversek. A stílus és a verselés kimunkáltabb: a hasonlatokat
részletezi, kibontja a költő, a ragrímeket pedig az igényesebb rímtechnika
váltja fel.
● Melyben az kesergő Céliárul ír: Formája Balassi-strófa. Rímképlete:
AABCCBDDB, melyben az A, C, D betűk belső rímeket takarnak.
Szótagszáma: 6,6,7,6,6,7,6,6,7. A háromszor három tagú vers itt is
Szentháromság-szimbólum. A három strófa mindegyike egy-egy
kibontott hasonlatban mutatja be a gyászoló Céliát. Az első Célia könnyes
orcáját hasonlítja a harmatos nyiladozó rózsabimbóhoz, a második a
fülemüle panaszos dalához hasonlítja zokogását, a harmadik
félbemetszett liliomszálhoz megtört testtartását. Nézzünk egy rövid
részletet! Mint tavasz harmatja reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt
rózsát… Az egyszavas metaforát a kibontott költői kép váltotta föl: a
rózsa-metafora helyét pontosabb képpel, nyiladozó rózsaként tárja elénk.
Ez zsenge korú nőre utal. Izgalomtól kipirult rózsabimbó-arcára még a
harmatcsepp-könnyeket is odafesti. A harmatja – áztatja rímpár
szófajában is eltér.
● Összegzés: Balassi nagy utat tett meg anyanyelvű költészetünkben: a
trubadúr lírától a reneszánszon át a manierizmusig. Hatása szinte
fölmérhetetlen: versei a közköltészeten keresztül a népköltészet
virágénekeire is hatással voltak. Eredeti szerelmes versei csak a 19.
században váltak ismertté, a maga korában csak istenes verseit adta ki
tanítványa, Rimay János a költő halála után. Kölcsey még így is régi
költészetünk egyetlen említésre méltó lírikusának nevezte. Énekverseit
érdemes zenei előadásban is meghallgatni, számos zenei feldolgozásuk
található az interneten.

363
2.3. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

● A barokk stílus:
A barokk szó eredete vitatott, valószínűleg az olasz barocco szóból
származik, s nyakatekert okoskodást jelent. A gúnynév a klasszicizmus
felfogását tükrözi. A barokk a 16. sz. közepétől a 18. sz. közepéig terjedő
művelődéstörténeti korszaknak és korstílusának a neve. A 18. század
közepén a felvilágosodás váltja fel.
A 16. század a nagy gyarmatosítások kora, s Európában ekkor veszi át
a kulturális vezető szerepet Spanyolország. A spanyolok diktálják a
divatot az öltözködésben, sőt az etikettben is, az előkelőséget
hangsúlyozva; tőlük indul el a miszticizmus új hulláma és a
konkvisztádorok heroikus eszményképe. A kortársak szemében a 16. sz.
az európai kultúra diadala az idegen kultúrák felett. Ennek a tudatnak a
büszkesége feszíti a spanyol nemeseket. Itália még a manierizmus és
részben a barokk anyaországa, de a 17. századtól elveszíti vezető szerepét.
A katolikus restauráció is Spanyolországból indult el. Innen származott
Loyolai Szent Ignác, a Jézus Társaság (jezsuita rend) megalapítója
(1540). A rend közvetlenül a pápa irányítása alatt állt, s nemzetközi elit
tudós réteget alkottak a tagjai, hátuk mögött Európa legkorszerűbb
oktatási rendszerével. Fő feladatuk a reformáció visszaszorítása volt
(ellenreformáció), de az Európán kívüli hittérítésből is kivették a
részüket, sőt Dél-Amerikában még államot is szerveztek. A jezsuiták
magukat Krisztus katonáinak tartották, de a szellem fegyverével
harcoltak. Loyolai Szent Ignác mondása: "Gyújtsátok föl a világot!" a
szeretet tüzére vonatkozik. A jezsuiták megújították a lelki élet ápolását
is. Lelkigyakorlatok c. könyvében Szent Ignác 3 pillérre épít: a
skolasztikus értelemre, az érzelemre, vagyis a misztikus teológiára s a
képzeletre, vagyis a művészetre.
A 16. század közepén ült össze a tridenti zsinat is (1545-1563), amely
a katolikus egyház restaurálását tűzte ki célul. Dogmatikai szempontból
egyetlen ponton sem tettek engedményt a reformációnak, de a belső
fegyelmet megújították. 1555-ben a vallásbéke is megszületett,
megfogalmazva a Cuius regio, eius religio elvét.

364
 A barokk kiváltó oka még ma sincs kellően tisztázva. Kenneth Clark a
16. századi spanyol szentek (Loyolai Szent Ignác, Avilai Szent Teréz,
Keresztes Szent János és mások) személyes kisugárzásának tulajdonítja
a döntő fordulatot. A barokk számára a talajt a manierizmus egyengette,
ez azonban intellektuálisabb irányzat volt, míg a barokkra a fölfokozott
érzelmek, főleg a vallásos áhítat és a heroikus pátosz jellemző, noha nem
idegen tőle az erotika sem. A statikusabb manierizmussal szemben a
barokk mindig a mozgást, mégpedig az örvénylő, beláthatatlan vonalú
mozgást kedveli. Szent Ignác nyomán a barokk egyszerre próbál hatni az
értelemre, az érzelemre és a képzeletre, s az alsóbb néprétegekhez is szólni
kíván. Ezért populárisabb a manierizmusnál.
● Életrajzi vázlat: Zrínyi Miklós (1620-1664) Ozaly várában vagy
Csáktornyán született horvát grófi családba. Dédapja a szigetvári hős volt.
Apja korán meghalt, s fiai nevelését a királyra és Pázmányra bízta.
Tanulmányait a grazi jezsuita kollégiumban, majd a bécsi és a
nagyszombati egyetemen végezte. Az egyetem után itáliai körutat tett,
melynek során a pápa is fogadta. 1637-től Csáktornyán élt, s birtokait
igazgatta. Közben irodalmi, hadtudományi és történelmi tanulmányokkal
foglalkozott. Kényszerűen sodródott bele a harmincéves háborúba s egy
Erdély elleni hadjáratba. A kényszerű testvérharc megérlelte benne a
Királyi Magyarország és Erdély összefogásának gondolatát. Azt
tervezte, hogy együttes erővel verik ki a törököt.

1646-ban tábornokká, a következő évben pedig horvát bánná nevezték

ki. 1655-ben pályázott a nádori címre. Szeme előtt a független nemzeti
királyság megteremtésének terve lebegett. Királyjelöltje II. Rákóczi
György volt. Az országgyűlés azonban Wesselényi Ferencet választotta
nádorrá, s a fejedelem lengyelországi hadjárata és halála végleg
meghiúsította reményeit.
Zrínyiújvári kastélyát avval a szándékkal építette, hogy kiindulópontja
legyen egy török elleni támadásnak. 1663-ban a török nagy hadjáratot
indított Bécs ellen. A bécsi udvar a fővezérséget Montecuccolira bízta, s
Zrínyit csupán a magyar hadak fővezérévé nevezte ki. Zrínyi így is
sikeresen megállította a török előrenyomulását. A veszély elmúltával a
fővezéri tisztéről is leváltották, s csak kisebb hadtest vezetését bízták rá.
1664-ben Zrínyi nagy sikerű téli hadjáratot vezetett a török ellen. A
háború a győzelmek ellenére a szégyenletes vasvári békével ért véget,
melyben újabb magyar területeket engedtek át a töröknek. Feltehetően
ekkor kezdte Zrínyi szövögetni azokat a Habsburg-ellenes szálakat,
melyek később a Wesselényi-féle összeesküvéshez vezettek. Ekkor érte
a végzetes baleset: vadászat alkalmával állítólag egy vadkan halálra

365
 sebezte. Bethlen Miklós, aki ekkor éppen Zrínyinél vendégeskedett,
Emlékirataiban a politikai merénylet gyanúját veti föl.

● Szigeti veszedelem: Zrínyi 1645-46 telén írta művét, bár bizonyos, hogy
később még javítgatott rajta. Istvánffy Miklós és Zsámboki János
(Sambucus) krónikáján kívül olasz és török krónikákat és családi
hagyományt is használt.
– Cselekmény:
Az Úr, látván, hogy a magyarok rossz útra tértek, elküldi Mihály
arkangyalt Allecto fúriához a pokolba, hogy tüzelje fel Szulimánt
Magyarország ellen. Allecto apja képében beszél Szulimánnal, mondván,
ne féljen attól, hogy valaki is megsegíti a magyarokat, s maguktól a
magyaroktól se kell tartani, mivel nincs közöttük egyetértés. Szulimán
megfogadja a tanácsot, s százezres sereget gyűjt egybe. Itt következik a
török sereg szemléje.
Közben Arszlán bég budai fővezér Szulimán tudta nélkül megostromolja
Palotát, s Túri Györgytől csúfos vereséget szenved. Szulimán is
megindul Magyarország ellen, sorra foglalva el a kisebb várakat. A
szultán habozik, hogy Eger vagy Szigetvár ellen vonuljon-e. Ekkor
pillantjuk meg először Zrínyit, aki éppen a feszület előtt imádkozik, s
fölajánlja életét hazájáért. Isten ígéretet tesz neki, hogy mártíromságot fog
elszenvedni, de Szulimán az ő kezétől fog elesni.
Zrínyi váratlan rajtaütéssel igyekszik maga ellen ingerelni a törököt.
Meglepi Mehmet basa seregét. A csatában Mehmet is elesik. A törökök
annyira megzavarodnak, hogy másnap éjszaka, vaklármát csapva Zrínyi
jöveteléről, egymást kaszabolják le a táborban.
Szulimán úgy dönt, hogy Szigetvár ellen vonul, Zrínyi pedig beszédet
tart vitézeinek. Ezt követi a szigetiek seregszemléje. Zrínyi levelet ír a
királynak, és elküldi fiát a várból. Megérkeznek a szultán követei, s
hízelegve és fenyegetődzve megadásra szólítják fel Zrínyit. Ő azonban
nem kér a szultán kegyelméből. Szulimán előreküld egy kisebb sereget a
vár körülzárására. Zrínyi vitézei rajtuk ütnek, és nagy vérfürdőt rendeznek
az Almás-pataknál.
Zrínyi elsiratja kedves tisztjét, Farkasics Pétert, majd kiront a vár alá
érkező török seregre. Deli Vid első párbaját vívja Demirhámmal, de a
leszálló este miatt nem tudják eldönteni a küzdelmet. Elhatározzák, hogy
viadalukat folytatni fogják.

366
 A törökök tanácsot tartanak, s úgy döntenek, hogy sánccal veszik körül
táborukat. Delimán és Demirhám ezt gyávaságnak tartják.
Radivoj és Juranics levelet visz a királyhoz. Sok törököt lekaszabolnak,
míg átverekszik magukat a táboron, de Juranicsot végül elfogják, s ekkor
Radivoj is visszafordul barátja megsegítésére. Mindketten odavesznek.
A tizedik ének egy várostrom bemutatása. A törökök tíz ostromot
vezettek a vár ellen, de Zrínyi csak kettőt mutat be. Delimán az ostrom
hevében bennreked a várban, s mikor látja, hogy egyedül maradt,
kénytelen kimenekülni. Rustán bég gúnyosan emlegeti menekülését,
mire Delimán haragjában lekaszabolja, majd elbujdosik a táborból.
Bujdosása során összetalálkozik Cumillával, Rustán özvegyével, és
egymásba szeretnek. Kedvese karjaiból a szultán szava hívja vissza a
táborba. Közben Deli Vid és Demirhám szerét ejtik az újabb párviadalnak.
Vitézül küzdenek, de mikor Demirhám veszélybe kerül, a törökök
megszegik szavukat, s rárontanak a magyarokra. Zrínyi segítséget visz
Deli Vidnek, de a kavarodásban nem talál rá. Deli Vid a török táborban
rejtőzik, töröknek adva ki magát. Felesége, Borbála török ruhát ölt, és ura
keresésére indul. A törökök elfogják, de Deli Vid meghallja a dulakodást,
és kimenti Borbálát a török táborból.
A törökök már az elvonulásról tanácskoznak, amikor szerencsésen
elfognak egy postagalambot. Zrínyi leveléből megtudják, hogy a szigetiek
már csak ötszázan maradtak, s nem tarthatják magukat tovább. Ekkor
végső ostromra indulnak. Alderán varázsló fölveri a pokoli seregeket,
hogy jöjjenek segítségükre. Nagy erővel ostromolják a várat, és
gyújtogatnak. Mikor a tűz miatt a szigetiek már nem maradhatnak meg a
várban, Zrínyi felölti legszebb fegyverzetét, erszényét megtölti arannyal
legyőzője számára, elégeti többi javait, és kiront a várból. Oroszlánként
küzdenek: Deli Vid és Demirhám egymás kezétől esik el, Zrínyi legyőzi
Delimánt, és leszúrja a szultánt is, de egy puskagolyó azonban leteríti.
Angyali seregek jönnek, az ördögöket visszaűzik a pokolba, a szigeti
mártírok lelkét pedig nagy dicsőséggel az égbe emelik.
Az énekek száma 15, a versszakoké 1566, megegyezik az ostrom
évszámával. Zrínyinek az eposszal propagandisztikus célja is volt, meg
akarta mutatni, hogy a törököt le lehet győzni: összefogással és jó vitézi
erkölccsel a maroknyi szigeti sereg megállásra késztette a százezres török
hadat.
– Műfaja: eposz. Eposzi mintái: Homérosz: Iliász, Vergilius: Aeneis,
Tasso: Megszabadított Jeruzsálem és Marino.

367
propozíció: Szulimán haragja;
invokáció: a Szűzanyához szól;
deus ex machina: a törököket pokoli, a magyarokat angyali seregek
támogatják, s ez meghatározza a mű fekete-fehér értékrendjét;
in medias res: nincs, Zrínyi szigorú időrendet követ, hosszú
expozícióval, ami nyilván hiteles krónikás igényeiből következik;
seregszemle, epitheton ornans van, de gyakran ismétli heroikus jelzőit;
epitheton constans nincs, a nevek jelzője egyedül a "jó";
eposzi hasonlat: több helyütt is megtaláljuk, pl. a szigetiek esküjénél a
kitörő lelkesedést így jeleníti meg:
Mint mikor az fölszél Késmárkbúl kiszakad,
S ama sűrű fenyőserdő közbenakad,
Támaszt zúgást nagyot, nem reked, nem lankad,
Hajol előtte lágy és kemény ág szakad:
Ilyen nagy zöndülés esik őközikbe
Mert fölforr az haragos vér mindenikben...;
epizód: többnyire szorosan kapcsolódnak a főcselekményhez, pl. Deli
Vid és Demirhám párviadalai, Radivoj és Juranics epizódja, Deli Vid és
Borbála epizódja, késleltető funkciójú üde színfoltot hozó szerelmi epizód
Delimán és Cumilla szerelmi jelenete.
– Barokk jegyek az eposzban:
1. Az invokáció: Tasso még kétértelműen szólította meg Szűzanya-
Múzsáját, Zrínyi azonban kertelés nélkül nevén nevezi a Szűzanyát.
Ábrázolása a barokk Mária-képekhez hasonlatos: a Szűzanya feje körül
csillagkoszorú, nap és hold tündöklik. A költő tobzódik a misztikus
paradoxonokban: szűz - anya, anya vagy - szülted, szülted - Uradat,
szülted - az ki örökkén volt, imádod - fiadat, fiadat - Istenedet. Az Isten
és a Szűz méltóságát a feudális hierarchia fogalmaival fejezi ki: az Úristen
"nagy monárcha", a Szűzanya "szentséges királyné".
2. A deus ex machina két szembenálló táborra oszlik: a fény és a sötétség
erőire. A törökök mellett az antik alvilág seregei: Tantalus, Atreus,
Licaon, Medusa stb. hadakoznak, a szigetiek mellett Gábriel arkangyal és

368
az angyali légiók harcolnak. Ez a fekete-fehér ábrázolás jellegzetesen
barokk megoldás: az ellenséges hadban a gonosz eszközét látja, míg a
keresztények a jó ügy harcosai, nem erkölcsi, hanem valamiféle
metafizikai alapon. Ennek ellenére bizonyos vitézi erényeket a török
katonáktól sem tagad meg, kivált a virtust bennük is tiszteli; Zrínyi nem
hitvány sereget győz le. A szigeti mártírok lelkének égbe emelése barokk
tablóképhez hasonlít.
3. Heroizmusa: Zrínyi költeményének legjellemzőbb vonása a
heroizmus. Szigetvárnál két világ ütközik össze: a muzulmán és a
keresztény, s a csata történelmi fordulatot hoz: a muzulmán világ
összeroppan a maroknyi keresztény hősi ellenállásán. Zrínyinek és
vitézeinek föl kell nőniük a világtörténelmi eseményhez, s ők nem is
maradnak méltatlanok. Zrínyi igazi Athleta Christi, Krisztus bajnoka, aki
merészen vállalja a mártíromságot.
"Zrínyi költészetének legjellemzőbb karaktervonása a hősi, a küzdő
jelleg, a militáns magatartás: a heroizmus. Ezzel összefüggésben a
hatalmas méretek és ellentétek kedvelése, a nagy tettek és szenvedélyek
ábrázolása, a költői szöveg zengő regisztere, erőteljes dinamizmusa, a
fennkölt és súlyos nyelvezet. Ami természetesen nem zárja ki a lírai
hangulatok és helyzetek finom megmunkálását. ." (Kovács Sándor Iván:
Utószó a Zrínyi Miklós összes verse c. könyvhöz)
– Misztika: A mű alapeszméje szerint a török az isten vesszeje, amivel
az Úr bűneiért veri a nemzetet. Ezt a gondolatot először a protestáns
prédikátorok fogalmazták meg, a katolikus egyház bűneit értve rajta. A
vádat Pázmány Péter fordította vissza a protestánsok ellen, mondván,
hogy az ő eretnekségükért veri Isten a nemzetet. Zrínyi ezt a gondolatot
veszi át:

"Látá az magyarnak állhatatlanságát,

Megvetvén az Istent hogy imádna bálvánt".
A török tehát az Isten haragjának vesszeje, de hatalma csak addig tart a
keresztények fölött, míg azok meg nem térnek bűneikből:
"Jaj, török, néked, haragom vesszejének,
Te vagy, de eltörlek, ha ezek megtérnek."
Zrínyi Krisztus kedves katonája, aki életét ajánlja föl nemzetéért.
Akárcsak Godfrédet, őt is imádkozás közben pillantjuk meg. Szent Dávid
szavaival könyörög az Úrhoz:

369
 "Ne engedd meg, Uram, noha érdemlenénk,
Hogy haragod miát földig törettetnénk;
Hogy az te szent nevedet ők megnevetnék,
Mitőlünk, te hol vagy? kevélyen kérdeznék
...
Vedd hozzám lelkemet, mely téged alig vár,
Miként segítséget hadtol megszállott vár:
Vedd ki én testemből, mellyen vagyon nagy zár,
Ne sülessze bünöktül megnevelt víz-ár."
Zrínyi fölajánlott mártíromságát az Isten elfogadja, haragja
megengesztelődik, s kedves katonájának elküldi Gábriel arkangyallal a
mártírok koronáját:
"O, seregek urának kedves szolgája,
Egész keresztyénségnek vitéz virágja!
Te voltál Jézusnak megszentelt hadnagya:
Ihon az Istennek az ő koronája!"
Haragja vesszejét – a török erejét – az Isten eltöri: elérkezett az idő a török
kiűzésére.

2.4. Mikes Kelemen: Törökországi levelek

● A rokokó
Neve a rokokó iparművészet egyik legkedveltebb motívumából, a kagyló,
franciául rocaille (ejtsd: rokáj) nevéből származik. A rokokó a 17. század végén

370
jelent meg Franciaországban, s a 18. század végéig, néhol a 19. század elejéig
tartott. Kései barokk stílusként értelmezhető, amelyben a hősiesség és a misztika
helyét a nyájasság, az intimitás, a kellemesség foglalja el. A rokokót sajátos
boldogságfilozófia jellemzi, amely a múló pillanat megragadására irányul.
Casanova a horatiusi "Carpe diem"-et teszi élete jelszavává. A kellemes társasági
élet életelvvé válik. A legfőbb téma a szerelem. A művészetben a humor, a
könnyedség, a játékosság uralkodik. Az arisztokrácia pompás, fényűző
kastélyokat épít, hősi virtusát leveti a középkori várakkal együtt, s kényelmének
él, idejét fényűző módon múlatja, életérzése az eszmétlenség („cifra
nyomorúság”). A hatalmas teremsorok helyét meghitt szalonok és szobák
foglalják el. A falakat fehérre, halványkékre, krémszínűre festik. A
faldíszítéseket, bútorokat, tárgyakat szeszélyesen tekergő vonalak, virágminták,
csiga- és kagylómotívumok díszítik. Kedvelik a pásztorjeleneteket, az Ámorokat,
a madárkákat, pillangókat. Watteau Gilles c. képén egy fehér ruhás bohóc
alakjában festette meg önportréját: a bohóc mulattató vidám jelenetei már
elhangzottak, s most fáradtan, csüggedten tekint felénk. A bohóc alakját szelíd
melankólia lengi körül. Indulás Cythere szigetére c. képe "valójában azt a jelenetet
ábrázolja, amikor a zarándokló szerelmesek elhagyják Cytherét, miután
fogadalmat tettek a sziget Vénusz-szobránál. A rózsákkal díszített végcélt és a
várakozó csónakot párokra szakadozott szerelmesek sora köti össze; ketten még
enyelegnek, egy másik pár éppen most áll föl, egy harmadik a csónak felé indul -
de a nő szomorúan visszafordul. Az idő könyörtelen. Vár a hajó: vége a szerelmes
zarándoklatnak." (Levey: A festészet rövid története) A zenében Couperin és
részben Mozart képviseli a rokokót. Az irodalomban Gessner, Metastasio,
Kleist, Pope, valamint Mikes Kelemen, Faludi Ferenc és Csokonai Vitéz
Mihály a legkiválóbb képviselői. Az irodalom kedveli az apró műfajokat: a
levelet, a pásztorkölteményt, az anakreóni dalokat, de a vígeposzt is. A
költészetben a miniatűr képek dominálnak, Jupiter és Mars helyét pedig Vénusz,
Ámor, Hébe, Zefir, Flóra foglalja el.
● Mikes Kelemen (1690-1761) életrajza
Zágonban született református köznemesi családba. Apját korán elvesztette, s
anyja második házasságakor Kelemennel együtt áttért a katolikus vallásra. Mikes
a kolozsvári jezsuita kollégiumban tanult, majd a fejedelem apródja lett, később
kamarása. Rákóczit odaadó hűséggel szolgálta, s lemondva egész magánéletéről,
a bujdosásba is elkísérte. A fejedelemnek gondja volt rá, hogy apródjai
megismerkedjenek a francia irodalommal. Mikesre főleg a janzenizmus és a
francia rokokó széppróza hatott. A fejedelem politikai reményei hamarosan
szertefoszlottak, s Rodostóba internálták őket. Rodostói magányában a Kőszeghy
Zsuzsival való találkozások jelentették egyetlen vigaszát, de a lány Bercsényihez
ment férjhez. Magányos óráit terjedelmes fordításai és irodalmi levelei töltötték

371
ki. A fejedelem halála után hazatérési kérelemmel fordult Mária Teréziához, de
kérését a királynő elutasította. Ő lett Rodostóban az utolsó básbug (a bujdosók
vezére). Pestisben halt meg 71 éves korában.
● Törökországi levelek
Mikes Franciaországban ismerkedett meg az ottani rokokó irodalom virágzó
műfajával, a fiktív levéllel (fiktív = kitalált személyhez írott). Mikes a leveleit egy
Konstantinápolyban élő P. E. grófnőnek címezte, a címzett azonban kitalált
személy. A levelek keltezése 41 évet fog át, de lehetséges, hogy Mikes a fejedelem
halála utáni magányában kezdte írni a leveleket, s visszamenőleg keltezte őket, s
így egy levél formájú naplót alkotott. A levelek a 18. század végén kerültek haza,
s Kulcsár István adta ki őket. Sokáig tévesen misszilis (létező címzettnek
elküldött) leveleknek hitték őket.
A levelek stílusa a tisztán megőrzött erdélyi köznyelv. Mikes a korabeli művelt
társalgási nyelven ír, közvetlen hangnemben, könnyed, csevegő stílusban. Kiváló
érzékkel örökíti meg leírásaiban a jellegzetes tájakat, szokásokat, embereket,
leírásaiba könnyedén szőve bele az anekdotákat és a személyes élményeket. Műve
a rokokó stílus pompás példája. A könnyed, ide-oda csapongó csevegésből az
író szeretetre méltó, kedves személyisége rajzolódik ki.
– 37. levél: A levél már Rodostóból kelt. Személyes vallomással kezdődik: „Úgy
szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont." A mondás humora
abban rejlik, hogy egész az utolsó szóig abban a hitben hagy bennünket, hogy már
megszokta és megszerette Rodostót, a Zágon név kimondásakor azonban a
mondat értelme visszájára fordul, s a honvágy kedves, tréfás kifejezése lesz belőle.
A hontalanság fájdalmát a humor oldja fel.
A levél fő része Rodostó leírásával kezdődik: dicséri a szépen megművelt földeket
és szőlőhegyeket. Észreveszi, hogy a törökök nem karózzák meg a szőlőt a nagy
meleg miatt, hogy a földre lehajló levelek megóvják a földet a kiszáradástól.
Jellegzetes helyi színezetű kép a gyapotföldeké. A város hosszan elnyúló házsor,
de a házak nem tetszetősek, mivel nem hagynak rajtuk ablakot az utcára, hogy az
asszonyok ne tudjanak nézelődni. Odaérkezésük nagy közbiztonságot teremtett a
városban az ott táborozó helyőrség miatt. A várost örmények és törökök lakják.
A város leírása után házirendjük ismertetésére tér át. A fejedelem úgy rendezte be
udvarát, mintha kolostorban élne: szigorú rendtartást követel. Ébresztő fél hatkor
van a cselédeknek, hatkor pedig a fejedelem is fölkel. A nap további rendjét az
étkezések, misehallgatások és imádkozások szabják meg. Mulatságul a
vadászatok szolgálnak, hetente kétszer lovagolnak ki vadászni. A városbéli
emberekkel nem lehet érintkezni: az örmény asszonyok elszaladnak, ha egy férfit
megpillantanak, az örmény férfiak pedig alacsony, iparos származásuk miatt

372
alkalmatlanok társaságnak. A törökök között akadnak urak is, de azokhoz
vendégségbe menni igen unalmas foglalatosság: „Ha az ember hozzájok megyen,
elsőben: no ülj le, azután egy pipa dohányt ád, egy findzsa kávét, hatot vagy hetet
szól az emberhez, azután tíz óráig is elhallgatna, ha az ember azt elvárná. Ők a
beszélgetéshez, nyájassághoz éppen nem tudnak." Egyetlen társas érintkezésüket
a Bercsényiéknél tett látogatások jelentik. Itt Bercsényiné a régi mulatságokat
szereti fölemlegetni, de ahhoz meg Mikesnek nincs kedve a honvágy miatt, s mély
hallgatásba burkolózik.
– 112. levél: Ez a levél a fejedelem halálát beszéli el. Rákóczi halála
nagypéntekre, az Úr halálának napjára esett, Mikes hite szerint az Úr evvel akarta
megszentelni a fejedelem eltávozását. A jeles napra való tekintettel egyszerre
siratják mennyei és földi atyjuk halálát. Mikest mély hite meggyőzi arról, hogy
szent életű ura a mennybe került.
A bevezető gondolatok után rátér a fejedelem halálának leírására. A nagyhét
szerdájáig Rákóczi szigorúan megtartotta a napirendet, noha már igen gyenge
volt. Szerdán aztán ágynak esett, péntekre virradó éjszaka fölvette az utolsó
kenetet, s az „Istennek adván lelkét elaluvék, mivel úgy holt meg, mint egy
gyermek."
● Mikes stílusa
"A levélíró stíluseszközeinek gazdag választékából elsősorban erős érzelmi tartalmú
jelzőit s metaforáit kell kiemelni: Gallipoli "puszta, kies, szomorú lakóhelye", Rodostó
"kedves, megúnt városa, édes keserő laktunk helye". Ötletesek kifejező jelzős kapcsolatai:
"haragos koplalásom", "veszett restség", "áitatos dohányzás", "fájdalmas becsület",
különösen szövegkörnyezetükben hatásosak: a "sok feleségű" szultán vendégsége "igen
szomorú vigasság". Miként a családias levél említett fajtáit, a misszilist utánzó levél
elemét alkotó hír fajait is változatos jelzőkkel különbözteti meg: "szép színű és jó szagú
hírt írok... azután írom meg a csendülő hírt". Jó érzékkel értékesíti a jelzők
ellentétességében rejlő kifejező lehetőségeket is: "nem kell a kedves szegény feleséget a
kedvetlen, de gazdag feleségért elhagyni". A hagyományos levélzáró formulát
jelzőhalmozással teszi játékossá: "...ezzel maradok kéd köteles, láncos, madzagos, spárgás
és sinóros szolgája".

Kifejezőeszközei használatában csupa nyelvi lelemény, például ahogy kifejezi az "édes

néne" iránti szeretetét: "az én szívemnek minden zsebje, ránca, fiókja tele a kédhez való
szeretetemmel". Kedveli az alliterációs formát: "a rettentő halogatás holnap, holnap, az
a holnap hat holnapra halad és addig hat szót nem lehet belőle kiráncigálni..." Szójátékkal
is gyakran él: "utolsó levelemnek utolsó résziben való utolsó végin". Érzelmeit,
lelkiállapotát megragadóan tudja stílusellentéttel érzékeltetni; "a nagy vigasságban csak
suhajtunk, olyan jó kedvünk vagyon, hogy majd meghalunk búnkban". Sokszor idézik
hazavágyó sorait: "úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem feledhetem Zágont".
Megtalálja a hangulatához legjobban illő kifejezést: "bajban, szomorúságban úszkáló

373
szolgád". Érzelmi nyomatékot keltő sóhajok, felkiáltások fűszerezik előadását: "de jaj, ki
ne szeretné az olyan szép oldalcsontot!"

Az író jellemző stílussajátossága a szemléletesség. Amikor látogatóban van az "édes

nénénél", "a nap oly sebesen repül, valamint a fecske, mikor pedig itt vagyok, akkor rák
hátán jár". Egyszerűségében is remek a rodostói időtöltés szemléltetése: "az idő csak telik,
én is ballagok véle együtt..." A levélíró jellegzetes stílusjátékai közé tartozik a közönséges
szavak, kifejezések tréfás körülírása; a fehérnép, a szolgálók helyett "bóbitás foglyok...
verdigályos nyulak... szép tyúkok" jelennek meg; az ágyút "rézprókátor", a hajókat
"tengeri lovak" helyettesítik; a halálraítéltet nem a tengerbe vetik, hanem "a néma halak
országába küldik".

Mikes stílusának szemléletességét fokozzák, mondanivalóját tömören summázzák elszórt

mondásai, szólásai, olasz, francia, török példabeszédei, latin s magyar közmondásai.
Ilyenek például: "úgy kellett ennem, valamint a farkasnak"; "ebül vagyunk szállva"; "eb
szokás, kutya szokás"; "de a reménség igen-igen kezd fagyni bennünk... a dolgunk igen-
igen némán foly..." - céloz a törökországi állapotukra, s hozzáteszi: "csak amint vonják,
úgy kell táncolnunk". Se szeri, se száma különféle szólásmondásainak: "úszni kell, amint
lehet"; "... de a' mind füstben megyen"; "amitől tartottunk, abban torkig estünk"; "jó
étszakát a menyasszony táncának..."; "halál ellen nincs fű kertben".

Humoros szemléletével függ össze, hogy nála a színpadias barokk látásmód - Bethlen
Miklós és Rákóczi tragédiaszemléletével szemben - lélektani helyzeteket megörökítő
jeleneteiben nevetésbe, komédiába torkollik. Tollhegyre tűzött élő vagy holt szereplőit
dialógusra készteti, s helyzetükbe beleélve magát, beszélteti őket. Székely tájnyelvi
rekvizítumait beleszövi az erdélyi élőbeszédet irodalmi színten megörökítő ízes, életteljes
nyelvhasználatot tükröző prózájába. Régi felismerés, hogy kortársaihoz viszonyítva alig
használ idegen szavakat. A könnyedség, választékosság, a természetesség és az
egyszerűség nyelvének olyan erényei, melyekkel őelőtte magyar prózaíró alig
dicsekedhetett." (Hopp Lajos: Mikes Kelemen leveleskönyve. Előszó a Törökországi
levelekhez)

2.5. Csokonai Vitéz Mihály: Lilla-ciklus

374
● Életrajzi háttér: Csokonai Komáromban ismerkedett meg Vajda
Júliával, a nemesi felkelés alkalmából. A költő buzdító hazafias ódákat
írt, amik egyikét Júlia szavalta el. Közöttük kölcsönös szerelem alakult
ki, s Csokonai hamarosan megkérte Júlia kezét. A szülők azonban nem
nézték jó szemmel a bizonytalan egzisztenciájú poétát, s feltételként
kötötték ki, hogy Csokonai szerezzen biztos jövedelmet ígérő állást.
Azonban mialatt a költő állás után kilincselt, Júliát hozzáadták egy
jómódú kereskedőhöz. A csalódott költő nehezen heverte ki ezt a
megrázkódtatást, s a boldog szerelmi idillt panaszos versek váltották föl.
A Lilla-ciklust otthon, Debrecenben rendezte kötetbe, Kisfaludy Sándor
(Himfy): Kesergő szerelem című ciklusának hatására, de a kötet csak
halála után látott napvilágot.
● A Lilla-ciklus: Kölcsey recenziója szerint Csokonai Lillája nem éri utol
a Himfy tökéletességét. Ezt az erős kritikát mindenekelőtt a ciklusbeli
egység hiánya váltotta ki Kölcseyből. Himfy egységes versformákban,
egységes stílusban írta verseit, eleve ciklusnak szánva azokat. Csokonai
azonban csak utólag gondolt a kötetszerkesztésre. A kötetbe korábban írt
verseket is fölvett, pl. A tihanyi Ekhóhoz előzménye A füredi parton,
amiben még Rózsiért kesereg. Versformái vegyesek, s a stílus
tekintetében is keveredik a rokokó a szentimentalizmussal. Legszebbnek
a bimetrikus versek tűnnek, fülbemászó verszenéjükkel. A kötet
záródarabja A Reményhez című vers.
● Tartózkodó kérelem: Udvarló jellegű, idilli hangulatú dal. Versformája
bimetrikus, azaz egyszerre időmértékes és rímes ütemhangsúlyos. A
páratlan sorok két-két ionikus a minore verslábból állnak, a felező
nyolcasok, a párosakban a második versláb anapesztusra rövidül, s így
kétütemű hetest alkot. Rímképlete keresztrímes, s megkülönbözteti a hím-
és nőrímeket. Stílusa jellegzetesen rokokó. A kellemes hangzás mellett az
apró díszítő képek, metaforák is erről árulkodnak: szerelem tüze, tulipánt,
ambróziacsók stb. Az enyelgő közvetlen beszéd is fokozza a vers
élénkségét.
● A Reményhez: Ez tudatosan záródarabnak készült. Csokonai kései, érett
verse, amelyben nemcsak Lillától búcsúzik, de minden reményt elbocsát.
Innen a dal elégikus színezete. A rokokó a kései feudalizmus válságának
terméke, az értékektől kiüresedett társadalom udvari művészete. Az
arisztokrácia elveszítette történelmi hősi ideálját, helyette a „cifra
nyomorúság”, a fényűző udvari pompa és mulatságok jellemzik. A
művészet feladata a könnyed mulattatás lett, a kellemesség, a nyájasság.
A festő Watteau élte át legmélyebben ezt a lelki ürességet, képein valami
szomorkás fáradtság, melankólia ül. A rokokó egyben a nagy istenek
válságát is hozta, ezek helyét a pásztori világ természetistenségei vették
át: a nimfák, gráciák, kupidók. Csokonai Reménye (a római Spes) is ilyen
istennő. Rómában a kertészek imádkoztak hozzá a kert termékenységéért.
Csokonai kertje ősi toposz: a lélek kertjét jelenti. A vers négy versszakból

375
áll, és szimmetrikus szerkezetű. Az első és utolsó strófa a Reményhez
szól, a 2. és 3. a kertet mutatja be: a virágzó boldogságkertet, majd az őszi,
Spes ajándékaitól kiüresedett kertet. Ez utóbbit negatív festésnek
nevezzük. A képi világ és a szóhangzás azonban egységes, ugyanazokat
a motívumokat ismétli a 3. strófa, amelyekkel a másodikban találkoztunk.
Az utolsó versszak elbocsátja a Reményt, Lillát és egyben a dalokat is:
Bájoló lágy trillák! / Tarka képzetek! / Kedv! Remények! Lillák! - / Isten
véletek! A hangzás itt is csilingelő, de valami bús melankólia, fáradtság
ömlik el rajta, akárcsak Watteau önportréján, a Gilles-n.

376
3. témakör: Portrék, metszetek, látásmódok a
19-20. század magyar irodalmából

3.1. Berzsenyi Dániel elégiái

„Berzsenyi ellenben legsebesb lángjai közt is szelíd,

az ő fiatal, vidám lelke a görögök felé röpdes vissza,
fantáziája ideális képekkel
foglalatoskodik, annál
fogva stílusa virágos, kifejezései
exaltáltak…”
(Kölcsey: Berzsenyi Dániel versei)

● Jelentősége: A 19. század eleji korfordulót Magyarországon alighanem ő

élte meg legmélyebben, lírájának erőteljes stílusában ez az érzés izzik,
stílusban hagyta maga mögött kortársait.

● Életrajzi vázlat: Egyházashetyén született (Dunántúl), kisnemesi

családba, evangélikus hitbe. Gimnáziumi éveit a soproni líceumban
töltötte, ahol rossz magaviseletű tanuló volt. Korán megnősült (Dukai
Takács Zsuzsannát, unokatestvérét vette el), és gazdálkodni kezdett,
belső kényszerből magának írogató gazda-költő típus volt, nem közéleti
szereplő. Kemenessömjénbe költözött feleségével, itt titkos szerelmi
epizód ihlette meg; műveletlen, házias felesége nem értette meg, de
írogató sógornőjében, Dukai Takács Juditban szellemi társra talált.
1804-ben Niklára költözött, s ez súlyos negatív változást hozott:
magányos lett, környezetét barátságtalannak, zordnak érezte: „niklai

377
 remeté”-nek nevezte magát. Borús kedélyét talán a szerelmi bánat és lelki
alkata okozta. 1810-től Kazinczyval és íróbarátaival rendszeres
kapcsolatban állt (személyesen is megismerkedett velük), akik próbálták
az irodalmi életbe bevonni, de kölcsönösen csalódottak, és súlyos
válságba sodorták az érzékeny költőt (Kölcsey recenziója). A bírálaton
vérig sértődött, s elhallgatott; a továbbiakban arra szentelte életét, hogy
ezt a konfliktust értelmezze: több írása is foglalkozik vele, egyre
elmélyültebb tanulmányok alapján (Észrevételek Kölcsey recenziójára,
Poétai harmonistica), de tudománya nem segített: egyre távolabb került
önmaga megértésétől.

● Műveltsége: Nem volt művelt költő: az antikvitásról és a Bibliáról,

katekézisről volt némi gimnáziumi szintű ismerete (kedvence: Horatius),
s a német költészetből ismerhetett egy s mást (Matthisson). Zsenialitását
ösztöneiben hordta. Jó példája ennek a Kölcseyvel való konfliktusa:
Kölcseynek igaza van, mikor gúnyosan említi bárdolatlan
műveletlenségét, mégis tagadhatatlan, hogy a recenzenst féltékenység
bántja, amiért ez a tanulatlan valaki költői szépségben, erőben
sokszorosan felülmúlja a legképzettebbeket (beleértve magát Kölcseyt is
– a tízes évek elején!). Művei is szinte kizárólag lírai verseiből állnak,
egyéb írásai nem jelentősek, tanulmányai is inkább csak a szerző
értelmezése szempontjából figyelemre méltóak.

● Elégiák: Búcsúzás Kemenes-aljától, A közelítő tél, Levéltöredék

barátnémhoz. A műfaj Ovidius szerint értendő: panaszos tartalmú dal,
gyakran aszklepiadeszi strófában. A Niklára költözés után válik
uralkodóvá, összefüggésben az érzelmi veszteséggel.

● A közelítő tél: Hagyományos ősz (=elmúlás) természeti metaforára épül

(vö.: Barcsay Ábrahám: A télnek közelgetése). Időszembesítő
verstípusnak is nevezik nyakatekert modern kifejezéssel, de valóban
határozott szembeállítás jellemző a kompozícióra: tavasz, nyár (ifjúság,
élet, esetleg: szerelem, feltámadás) és ősz-tél (öregség, elmúlás, halál)
mint pozitív és negatív értékek állnak szemben, s minthogy az utóbbi az
aktuális téma, a versre az elmúlás szomorúsága nehezedik rá. Az elmúlás,
öregség nem érthető szó szerint: lelki értékvesztésről, öregségről van szó:
a szerelem és a könnyelmű örömök ideje elmúlt, s a költő a lelki
felnőttség, felelősség, gondvállalás, lemondás korába lépett át. A
felelőtlen magunkért való léttől búcsúzik.
A személyes örömvesztés társadalmi, sőt metafizikai értékvesztéssel
párosul: egy öröknek hitt világ értékei foszlottak szét. Itt azonban mindez
nem politikai-hazafias tartalomban testesül meg, hanem egészen
személyes veszteségként. Amiket megsirat: Kemenes-alja, egy titkos
szerelem, boldog fiatalság. Ami felváltja ezeket: a Semmi. Ettől lesz
elégikus a vers: az értékek helyén nyomasztó-szorongató hiány jelenik
378
 meg.
● Költői stílus: a természetmetafora uralkodik. Negatív festéssel a múltba
vesző nyarat ábrázolja: rózsás labyrinth, balzsamos illatok, lengedező
Zephyr, symphonia (madárdal), zöld lugasok stb. Ezektől a kellemes
érzéki benyomásokat hordozó képektől a stílus virágos, díszes,
színpompás lesz (akárcsak Csokonai rokokó dalaiban). A tél azonban
egy-két villanásnyira a maga komor hangulatával is megjelenik: tarlott
bokrok, durva csalét, borongó homályba burkolt hegytető. Kiemelt kép az
idő allegorikus megjelenítése.

4. versszak: Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,

S minden míve tűnő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés, minden az ég alatt,
Mint a kis nefelejcs, enyész.
Két képet találunk itt: 1. az idő allegorikus képe, 2. a nefelejcs.
1. kép: az idő szárnyas istenasszonyként tűnik elénk: megfoghatatlan üres
térben – nyilván a Semmiben – suhan tova: előtte semmi és mögötte
semmi; ami van – az egész lét – mind vele együtt mozog: ott lebegnek a
tovatűnő istennő szárnya körül.
2. A kis nefelejcs megejtő kép, az élet gyöngeségét, csekélységét példázza a
mindent maga alá tipró halállal szemben. Kedvessége, törékenysége a
hatalmas égbolt háttere előtt pontosan fejezi ki létünk kiszolgáltatottságát,
esendőségét. A nefelejcs sorsát megsiratjuk (elégikus életérzés).

● Berzsenyi személyes időélménye: Az időt Berzsenyi az ódáiban is

fenyegető, gonosz erőként érzékelte, de míg ott nemzeti értékek
pusztulásáról volt szó, itt egészen személyes veszteségről panaszkodik, s
mint a magánember panasza, most nem bír ódai emelkedettségre
emelkedni, s a dalhoz közelít. Ha láttunk már falusi embereket pipázgatva
ácsorogni, padon, lovas kocsin üldögélni, megértjük, miről is van szó: a
vidékies, régimódi ember számára az idő végtelenül lassan telik, s minden
mozdulata, egész életritmusa ehhez igazodik. Berzsenyi ízig-vérig ez az
antropológiai típus. A modern, városias ember viszont lót-fut, mindig siet,
autót, repülőgépet talál fel, hogy a fölgyorsult időt utolérje. Kazinczy,
Kölcsey már ez az új embertípus. A Berzsenyi-féle ember egyszer csak
arra ébred, hogy mire cselekvésre, alkotásra, tartalmas élményre szánta
volna el magát, már el is szállt fölötte az idő: lekéste saját életét. Az
időnek ez a gyorsuló tempója nyomasztóan hat rá, szorongásba,

379
 melankóliába ejti.
Verselése: aszklepiadeszi strófa:

-- / -˘˘ / - ^ // -˘˘ / -˘ / - ^
-- / -˘˘ / - ^ // -˘˘ / -˘ / -^
-- / -˘˘ / -^ // -˘˘ / -˘ / -^
-- / -˘˘ / -˘ / -^

● Búcsúzás Kemenes-aljától: A boldog, felelőtlen ifjúság édes örömeinek

helyszínétől vesz búcsút. A múlttal szemben a megbánás érzése
uralkodik, de nem valami kézzelfogható rosszhoz kapcsolódva, hanem
maga a mulasztás, elszalasztás jelenik meg bűnként.

● Levéltöredék barátnémhoz: Ütemes-rímes vers. A cím nem műfajt

jelent: nem episztola, hanem elégia a műfaj. Személyes életképben
ábrázolja csöndes magányát és melankóliáját. A melankolikus,
tétlenségbe hulló ember az emlékeiben él, benne temetkezik el: s ezek
parazsánál melengeti fázó szívét. Az életképek (szüret, vigadozás hangjai
a háttérben; tábortűz, festővászon az előtérben) tökéletesen eltalálják az
érzés hangulatát, s a személyes hangulat, érzés egy világtörténeti-
metafizikai korszakváltás egészen mély, hiteles lélekrajzává ötvöződik.

3.2. Gárdonyi Géza: Micó

● Életrajzi vázlat
Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. – Eger, 1922. )
magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos
Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar
irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája,
egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19.
századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a Nyugat-nemzedék
szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

380
A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885
után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott
(„az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos
útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte, prózaírói életműve ennek
fényében három korszakra osztható. Az 1890-es években írt népies
hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak
elismerését (Az én falum, 1898), de az utókor elsősorban a századfordulót követő
évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A
láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lélektani
regény korai darabjainak szerzőjét tiszteli személyében (Szunyoghy
miatyánkja, Ida regénye). Bár költői és drámaírói munkássága kevésbé
bizonyult maradandónak, szintén jelentős. Az 1900-as években a szórakoztató
célú népszínművek kliséin túllépve lélekábrázoló jellegű népies történeteket
dramatizált színpadra.
● Az én falum
„Az 1898-ban és 1900-ban két kötetben megjelent – Mikszáth Kálmánnak ajánlott
– Gárdonyi-mű, Az én falum ugyancsak novellaciklus. Világábrázolása és
énfeltárása gazdagabb, teljesebb, egzisztenciálisabb, mélyebb, mint ahogyan az
író korábbi elbeszéléseiben megszoktuk, s az egyes darabok ciklikus, kohéziós
kötöttsége is evidens, nyilvánvaló. A történeteket – elsődleges vagy egyetlen
narrátorként – a tanító beszéli el, az állandó színhely a faluvilág a maga egységes
kultúrájával, szokásrendjével, életforma-elemeivel, a szereplők a lényegi
tekintetekben egyívásúak, ráadásul (ha nem is abban a mértékben, mint Mikszáth
palócai) át-átjárnak az egyik történetből a másikba.” (Nyilasy Tibor: Az apollói
emberség próbája)
● Micó
Az írásnak különös, balladás szerkezetet, hangulatot kölcsönöz a kihagyásokra,
elhallgatásokra épülő előadásmód. Ez abból ered, hogy az író egy régi,
évtizedekkel korábbi emlékét meséli el. Mindent a hétesztendős kisfiú szemével
látunk, s az olvasó is csak annyit tudhat meg az elbeszélés szövegéből, amennyit
a körülötte zajló tragikus eseményekből a gyermek megérthet, felfoghat.
A novella első nagyobb egysége kitűnő helyzetkép, pompás falusi környezetrajz.
Két kisgyermek barátságából, egymáshoz való ragaszkodásából, vidám játékaiból
lassanként sok mindenre fény derül. A szegény sorsú család (az apa csordás, a
neve is az) alacsony, kis nádtetős házban lakik. Egy lovat és egy huszárt
szállásoltak be rogyadozó vályogviskójukba. Veres krétával fel is írták a falra: 1
ló, 1 ember. Ez a szokás – a bekvártélyozás – az első világháború előtti időket
idézi fel. A katona fiatal, rátarti, hegyesre szokta pödörni néhány szál kis bajuszát.
A hétéves Andris nővére, a nagy Juli leány – egy-két odavetett szóból lehet
következtetni – kacér, egy kissé magamutogató, nemigen szégyenlős csitri.
Kimenti ugyan a mosdatás miatt visítozó öccsét anyja kezéből, de csak úgy „felibe
fonatlan, felibe öltözetlen” jön ki a szobából. Nem is a testvéri szeretet, a

381
vigasztalgatás a valódi célja, hanem fiatal lányságának, szépségének mutogatása
a katona előtt. A hófehér ingből előduzzadtak gömbölyű karjai, furcsa csillogás
jelent meg a szemében. Aztán felöltözve „cifrán, pántlikásan, rózsásan” indult el
a templomba ringatózó járással. A huszár „hosszan nézett utána, és pödörgette
bajuszát”.
Eltelt néhány hónap, s Micónak kismacskái születtek az istálló padlásán. A
természet őszbe fordult, a kertek sárgák voltak már, vörösek, tarlottak. A katona
is régen eltávozott.
Az elbeszélés második része rendkívül tömör: csak bizonyos jelekből, a
hétesztendősök számára érthetetlen eseményekből sejthető, hogy valóban mi is
történt. Síró és átkozódó hangok, kemény perlekedések szűrődnek ki a házból. A
szép nagy Juli leány könnyezve üldögél az eresz alatt, arca vértelen, sápadt, mint
a falevelek. Valami nagy baj lehet – gondolja a kisfiú –, de hogy mi, nem tudja,
nem érti. Julit két fegyveres pandúr viszi el, a falusi asszonyok meg valami
olyasmiről suttognak, hogy „Juli a becsület ellen vétett”. Az apa sír, káromkodik,
fenyegetőzik, s ő is a becsületről beszél valamit összevissza. – Ezekből a
mozaikokból – az olvasó számára – fölsejlik a tragédia: a kackiás bajszú huszár
elcsábította és szégyenben hagyta Julit, ő pedig titokban megszülte és megölte a
gyermekét.
A novella legutolsó „felvonása” jelképes értékű, példázatszerű befejezés. A részeg
apa tehetetlen kétségbeesésében, elkeseredésében – talán nem is szándékosan –
felgyújtja a házát. A lángoló padlásról Micó, a macska, szájában egyenként hozza
le, menekíti ki kölykeit. Visszamegy a többiért is, beugrik a vörös lángok
közé, „de nem jön elő többé”.
Az író nem magyarázgat, nem szűr le tanulságokat, nem kommentálja az
eseményeket. A nagyszerű lezárás az elhallgatással az olvasóra bízza az erkölcsi
tanulságot, a következtetések levonását. Párhuzamba állíthatja az ember méltatlan
cselekedetét, bűnös tettét az állat természetes ösztönével: az egyik elemészti, a
másik élete árán is menti kölykeit.

3.3. Illyés Gyula: Puszták népe

382
● Életrajzi vázlat: Illyés Gyula (1902-1983) Rácegrespusztán született.
Apja uradalmi gépész volt. Kiemelkedése a dombóvári gimnáziumba való
beíratásával kezdődött meg, majd Pesten felsőkereskedelmi iskolát
végzett. A Tanácsköztársaság idején vöröskatonaként szolgált. Emiatt a
kommün bukása után emigrációba kényszerült. Párizsban bekapcsolódott
a munkásmozgalomba, majd ebben csalódva az avantgardista csoporthoz
csatlakozott. Az amnesztia után hazatérve előbb Kassák lapjában
tevékenykedett, majd a Nyugat munkatársa lett. Barátságot kötött
Babitscsal, Szabó Lőrinccel és József Attilával. Utóbbival később
megszakadt a barátságuk. Csatlakozott az induló népi írók csoportjához s
a Válasz folyóirat munkatársaihoz. Itt jelent meg 1934-től folytatásokban
a Puszták népe. Könyv alakban 1936-ban látott napvilágot. 1941-ben
Babitstól megörökölte a Nyugatot, amit Magyar Csillag címen publikált.
A háború után a Nemzeti Parasztpárt képviselője lett, s újra elindította a
Válasz folyóiratot. Az ötvenes években őt is szilenciumra kényszerítették,
csak Válogatott versei jelenhettek meg, cenzúrázva. 1950-ben megírta az
Egy mondat a zsarnokságról című versét, ami csak 1956-ban jelenhetett
meg. Nagy feltűnést keltett 1955-ben a Bartók című költeménye.
Ötvenhat után ő töltötte be a nemzet lelkiismerete szerepet: nemzetközi
tekintélyére támaszkodva sok mindent kimondhatott, ami tabu volt.
Költészetét Kossuth-díjjal jutalmazták.
● A népi írók mozgalom és az irodalmi szociográfia: A 30-as évek volt a
népi-urbánus vita időszaka. A népi írók a parasztság felemelésére,
mostoha sorsának feltárására összpontosítottak (Illyés Gyula, Németh
László, Tamási Áron, Szabó Pál stb.). Ekkor jött divatba a szociográfia
irodalma (Illyés Gyula: Puszták népe, Szabó Zoltán: A tardi helyzet,
Veres Péter: Az alföld parasztsága stb.) Az urbánusok viszont az európai
hagyományokat követték, s jellegzetesen nagyvárosi, intellektuális
költészetet képviseltek.
● Puszták népe:
- Műfaja: Műfaját tekintve a mű az irodalmi szociográfia, a néprajzi
leírás és az önéletrajz ötvözete. Föltárja a pusztai cselédvilág valóságos
helyzetét, bemutatja folklórját, és beleszövi családja és önmaga sorsának
alakulását, egészen a kiemelkedés kezdetéig.
- A puszta és a cselédség fogalma, életmódja:
A puszta mást jelent, mint Petőfi költészetében. Itt jellegzetes dunántúli
településforma. Központjában a kastély áll, s körülötte helyezkednek el a
gazdasági épületek és a cselédházak. Egy cselédházban rendre két szoba
és egy közös konyha található. Egy szobában a törvény szerint csak egy
család lakhat, de ezt nem mindig tartják be. A szobák zsúfoltak, lévén a
cselédség igen szapora.

383
 A cseléd fizetett uradalmi alkalmazott, aki paraszti életformát folytat. A
cselédek az ország területének kb. a felét művelik. A cselédség igazi
szolgafaj, Illyés szerint valószínűleg még Attila málhahordóiként kerültek
az országba, és sorra kiszolgálták a nyakukra ülő avarokat, majd Árpád
vitézeit. A Koppány-féle lázadás után vethették őket rabszolgasorba, majd
jobbágyok lettek. A jobbágyrendszer felszámolása után cselédkönyves
alkalmazottak. Szolgálatukért gyakorlatilag csak természetbeni
javadalmat kapnak. Konvenciójuk napi 2 fillér, 27 dkg kenyér, 11 dkg
tésztaféle. Tarthat a cseléd pici kertet és kukorica- vagy krumpliföldet
takarmányozás céljára. Valaha tehenet is tarthattak, de ez a joguk már
megszűnt, szigorúan szabályozzák az állattartási jogokat. Visszasírják a
„régi jó jobbágyvilágot”. A cselédek korán kelnek: az aratók 2 órakor,
egyéb időszakban a férfiak 3 órakor, hogy ellássák az állatokat. Az
asszonyok valamivel később. Délben másfél óra pihenőt tartanak. A nap
fénypontja a vacsora ideje, ilyenkor együtt van a család. Pihenőidő még a
vasárnap délután 3 és 5 óra között. Ilyenkor összegyűlik a falu, a fiatalok
énekelgetnek, az idősebbek adomáznak.
- Népszokások, szellemi folklór:
A cselédség roppant hirtelen indulatú: ilyenkor trágár káromkodások
röpködnek, s gyakori a tettlegesség. A férfiak verik a feleségüket, az
asszonyok a gyereküket. Ha férfiak különböznek össze, nem ritka a
bicskázás. Az asszony oly módon védheti a férjét, hogy fölfogja az
ütéseket, de maga nem üthet vissza.
A gyerekek a pusztán nőnek fel, csapatokba verődve. Felvilágosításukra
nincs szükség, mert az egész élet a szemük előtt zajlik le, a fogamzástól,
a születésen át a halálig. A párválasztás szabadon történik a fiatalok
választása szerint, hiszen mindannyian hasonló társadalmi helyzetűek. A
párok nyíltan összeállnak, párban végezve a munkát. Az esküvő és a
lakodalom nagy esemény. A legények dalolva, ugrándozva kísérik a
lakodalmas szekeret a templomig. Utána a lakodalomba mennek, amire
nem sajnálják a drága költséget. Ennek ellenszolgáltatása a
menyasszonytáncban térül meg. A menyasszony keveset eszik, hogy a
táncra tartalékolhassa az erejét. A tánc után a vőlegény házába viszi a
menyasszonyt, ahol a már lefektetett kisgyermekek szeme láttára ülik meg
a nászt.
A pusztaiak nagyon vallásosak. Az anyakönyv szerint zömmel
katolikusok, de ez valami sajátos pusztai vallásosság: keverve a hivatalos
hit szokásait a népi babonákkal. „Mári nénihez egy lány vadgalambot
hozott, Mári néni kivette a galamb szívét, megszárította, porrá törte, s
azzal legényt lehetett szoktatni.”

384
Orvoshoz a pusztaiak szégyellnek járni, rendszerint akkor fordulnak
hozzá, ha már késő. Pedig a jószághoz kihívják az állatorvost. Maguk
inkább javas emberhez mennek.
- Zsellérek és dohányföldi gányók:
A cselédeknél is nyomorúságosabb soruk van a zselléreknek. Ők alkalmi
munkások, akik nyáron érkeznek a pusztára. A szerző nem tudja, hogy hol
és miből élnek ősztől tavaszig. Arató bandákban jönnek, s az istállóban
szállásolják el őket, elvileg külön a férfiakat és a nőket, de ezt nem tartják
be. Helyenként nagyon vidámak és ledérek.
A dohányföldi gányók (cigányok) még náluk is mostohább sorúak. A
legnehezebb munkára fogadják föl őket. Szokásaik igen erkölcstelenek, a
velük való érintkezés is erkölcstelenségnek számít.
- A cselédség jövője: „A „haladás szele” kegyetlenül fütyül a pusztán,
bevág a cselédházak ablakán, és pelyvaként szórja világgá a népet.” A
bérlők már nem őrzik a patriarkális viszony nyomait. A cselédeket
magázzák, de ridegen, embertelenül bánnak velük, a legkisebb vétségért
azonnal elbocsátják őket. Az elbocsátás ideje a „szólítás” vagy a
„gatyaremegtetés napja”. A cselédek fölsorakoznak az iroda előtt, s kinek-
kinek egy újabb évre meghosszabbítják a munkaviszonyát, vagy kiadják
a munkakönyvét. A gépesítés és modern gazdálkodás egyre több cselédet
tesz fölöslegessé. A cselédség helyzete bizonytalan.
- Az életrajzi szál: A szociográfiai és néprajzi leírást az önéletrajz hozza
emberközelségbe. Illyés apai nagyapja juhász volt, a puszta arisztokratája.
A juhásznak viszonylag könnyű élete van: munkáját szamárháton vagy
heverészve végzi, és szinte sajátjának tudja a nyájat. Az apai nagymama
igen vallásos, emiatt összetűzései vannak menyével. Az anyai nagyapa
bognár volt, felekezetére nézve református, de nem nagyon tartják a
vallási szokásokat. Felvilágosult gondolkodásúak. A nagymama minden
könyvet összeolvas, ami keze ügyébe kerül. Neki köszönheti Illyés, hogy
beíratják a gimnáziumba, s megkezdődik kiemelkedése. A kiemelkedés
az elszakadás és a szégyenkezés lépcsőfokán át vezet. Jó időbe telik, míg
vállalni tudja az író a cselédséggel való sorsközösséget, s vállára veszi
ennek terheit.

385
3.4. Juhász Gyula lírája

● Életrajz:
Juhász Gyula (Szeged, 1883– Szeged, 1937) magyar költő. A 20. század első
felében Magyarország egyik legjelentősebb költőjének tartották. A szegedi
Piarista gimnáziumban tanult, majd a Pesti Tudományegyetem magyar-latin
szakos hallgatója lett. Ő volt a Négyesy-szeminárium titkára. Itt kötött barátságot
Babitscsal és Kosztolányival. Szervezője volt a Nagyváradon megjelenő Holnap
antológiának, amely kapcsán ismeretséget kötött Adyval is. Szomorú sorsú ember
volt, életét egyre súlyosbodó idegbetegsége bélyegezte meg. Többször kísérelt
meg öngyilkosságot. Életének is önkezével vetett véget. Reménytelen szerelem
fűzte Sárvári Anna színésznőhöz, amely elkísérte élete végéig. A
Tanácsköztársaságot lelkesen köszöntötte, s benne tisztséget is vállalt, ami miatt
a fehér terrorban meghurcolták. Kedvelte a zárt formákat, s többnyire szomorkás
hangulatú impresszionista verseket írt.
● Tájversei

A Tisza-part volt Juhász Gyula kedves világa. A Tiszai csönd című verse A
Hétben jelent meg 1910 őszén. A költeményben egyszerre szólal meg csönd,
nyugalom, békesség, harmónia és fájdalom, egyedüllét. A kulcsszó a „hajó”,
amely a költő számára az otthont, a szülőföldet és benne saját magát jelenti, a
költő és szűkebb hazája összetartozását. A Tisza-parti este varázslatos hangulatát
finom metaforával érzékelteti: „Hálót font az est, a nagy barna pók.”
A metafora az idő lassú múlását és a sötétség fokozatos beálltát egyaránt
megjeleníti. A táj nyugalmát a térből kiragadott egyetlen pont – a mozdulatlan
tiszai hajók képe is jelzi.
Az estében az égi és a földi világ kapcsolatot tart egymással: a csillagok hallgatják
a harmonikaszót, a hold fénye beezüstözi a hajókat. A fények, színek, hangok
szinte mindenütt átjárják az impresszionista képeket. A vers alaptónusát a mély
magánhangzók és a lágy mássalhangzók határozzák meg. A szépséges természeti
képeket valami szomorúság is belengi.

● Anna-versek
Az Anna-versek legnépszerűbb darabja, a Milyen volt 1912-ben jelent
meg A Hétben, eredetileg Örökség címmel, könyv alakban pedig az 1914-es
kiadású Új versek című kötetben látott napvilágot. Az emlékké távolodott,
minden erotikától mentessé vált szerelem panteisztikus természetvízióvá, szinte
kozmikus jelenséggé alakul. Juhász rendkívül hatásosan alkalmazza a verszene
lehetőségeit. A versszakokat kezdő háromsoros anafora a harmadik szakaszban
némileg módosul, s ez előkészíti a szakasz lezárását, ugyanakkor érzékletes

386
alliterációsort alkot. Minden versszak egy-egy érzéki benyomás feloldása. Az első
kettő színérzékelést, a harmadik viszont tapintást és hangérzékelést nyújt. Már az
első szakasz hangsúlyozza ezt az érzéki jelleget a ’szőke’ szó háromszoros
ismétlésével és a szinonimaszerű ’sárguló’ szóval.
– Az Anna örök (1926) az utolsó Anna-versek közé tartozik. Nosztalgikus
visszaidézése is az élménynek, de jóval több is annál: hitet tesz az elmúlt szerelem
mellett, hiszen az beépült a lírai én személyiségébe. E számvetés közben egyre
erőteljesebb lesz az imádságos hang, melyet a gondolatmenetet lezáró ’Amen’
tesz véglegessé.

3.5. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

„A humor - a teljes
igazság.”
(Karinthy jegyzetei)

● Életrajzi vázlat: Karinthy Frigyes (1887-1938) Budapesten született.

Első regényeit tizennégy évesen írta, s egyik meg is jelent. Egyetemi éveit
a budapesti egyetem bölcsészkarán kezdte, ahol irodalmi előadásokat
hallgatott, de aztán áttért a matematikai intézetbe. Végül mégis az
irodalom mellett döntött. Megjelenik a New York kávéházban, ahol a kor
írói gyülekeznek, és ismeretséget köt velük. 1908-ban csatlakozik a
Nyugat szerzőgárdájához, s hamarosan megírja az Így írtok ti paródiáit.
Ez lesz első átütő sikere. 1913-ban írja a Tanár úr kérem című karcolatait.
Evvel a két művel örökre bevéste nevét a magyar irodalomtörténetbe. De
életműve nem merül ki ebben, sokat írt: több ezer karcolatot, több száz
novellát, néhány regényt és kétkötetnyi verset. Agytumorban halt meg, s
még betegségéről is humoros regényt írt Utazás a koponyám körül
címmel.

● Karinthy és a humoreszk: „Karinthy látása kettős. Úgy ábrázolja a

jelenségeket, hogy egyszerre kétféle létezést is biztosít nekik: ami nagy, az
megváltozott helyzetben parányi is lehet, ami fennkölt, az suta, s ami

387
 ünnepélyes, az sokszor botladozó és kissé nevetséges is. Meghökkentő és
megnevettető ábrázolásának éppen az a titka, hogy Karinthy állandóan
kétféle anyaggal dolgozik – az álommal, s ami az álom mögött megbúvik:
a valósággal.” (Illés Endre előszava a Tanár úr kérem 1954-es
kiadásához) A humoreszk tehát valami görbe tükör, ami csodálatos
módon úgy torzítja el a jelenségeket, hogy bennük éppen a teljes igazság
váljék láthatóvá. Írásai tömörek, minden sallangot elhagy, mindig a
lényegre koncentrál: az igazat akarja mondani, nemcsak a valódit.
Jellemrajzai mindig élesek, karikatúraszerűek. A humor legnagyobb
magyar mestere volt.

● Tanár úr kérem: Karinthy szívesen nyúlt vissza a diákévekhez, a

kamaszkorhoz: szüntelen kínozta az érzés, hogy valamit ottfelejtett. A
kamaszkor számára az izgalmas élet, az ábrándok és szorongások, a
féktelen nevetések, a végtelen szabadság ideje. A könyv telitalálat, a
mindannyiunkban közös élményanyagot hozza felszínre. Mert ki nem élte
át a késve érkező diák félelemmel teli osonását az iskolafolyosón, a
feleléstől való szorongásokat, miközben a tanár a naplóban lapoz, a rossz
felelő megalázó helyzetét, a jó tanuló iránti irigységet, a durva
diáktréfákat, s ki ne magyarázta volna otthon a bizonyítványát? A kötet a
bevezetővel együtt 16 humoreszket tartalmaz. Ezek közül néhányat
emelnék ki.
- Bevezetés: A főszereplő Karinthy Frigyes azt álmodja, hogy már
leérettségizett, és huszonhét éves. Sikeres író lett, baráti viszonyban van
a híres irodalmi személyiségekkel, de mégis boldogtalan, és visszavágyik
az iskolapadba. És ekkor elhatározza, hogy fölébred, és egész más
szemmel nézi majd a diákéletet, és mindent pontosan megfigyel: „figyelni
fogom benne mindazt, ami benne kedély és humor és emlék és szép
fiatalság”.
- Elkéstem: A narrátor szöveg észrevétlenül csúszik át a főhős
gondolataiba, belső monológjába, majd innen a zárlat párbeszédébe.
Reggel nyolc óra van, a főszereplő végiggondolja a napi teendőket. De
micsoda nap vár rá: mennyiségtanból készületlen. Elábrándozik egy
szülői bejegyzésen, hogy fiuk betegség miatt nem tudott készülni mára.
De ez csak ábránd, ilyen szülői levél sajnos nincsen. A léniája is hiányzik,
amit ma összeírnak. Vörösmarty Nyelvszépségeit csak félig tanulta meg,
a két szünetet erre kell fordítania. Az utcán szembejön egy férfi, akivel
nyolc óra öt perckor szokott találkozni, tehát sietni kell. És valóban
megtörténik a szörnyűség: elkésett az iskolából! Az épületben síri csend,
csak az ő léptei konganak. Lábujjhegyen lopódzik végig a folyosón, talán
még Frőhlich tanár úr nem érkezett meg. De megérkezett, erről
tanúskodik a teremben uralkodó csend. Benyit, és alázatosan surran át a
termen, hogy elfoglalja helyét a padban. Halkan kérdi, hogy

388
 továbbmennek-e a leckével. Büchner pedig szintén a fogai közt sziszegve
mondja: „Nem. Felelés.”
- A jó tanuló felel: Egészen kivételes alkotás. Minden szó élesen ragyog a
pontos megfigyelésektől, lélekábrázolástól. Nincs egy felesleges mondat
se. A karcolat a jó tanuló Steinmann bemutatásával indul. Ő a szülők
példaképe, a „bezzeg” diák. Matematikai lapokba ír. A tanár hosszasan
lapozgat a noteszben, a diákok figyelik, hogy melyik betűnél tart. Síri
csend. Végül a tanár becsukja a noteszt, és halkan, „kivételesen” mondja:
„Steinmann!” Az osztály megkönnyebbül, ünnepélyes hangulat árad el a
teremben. A tanár egy érdekes kis példát keres, de Steinmann nem jön
zavarba: „természetesen valami érdekes példát, az érdekes helyzetnek
megfelelőt. Most úgy néz a tanárra, komolyan és melegen, mint egy szép
grófnő, akinek egy gróf megkérte a kezét…” A felelés rövid ideig tart, s
az eredmény nem lehet kétséges. Steinmann illedelmesen leül, s már
figyeli az utána következő dadogását. Szája szélére gúnyos mosoly ül ki.
- A rossz tanuló felel: A karcolat az előzőnek a párja. A rossz tanuló
félelmeit, megaláztatását mondja el. A tanuló nem hisz a fülének, mikor
a nevét kimondják. Magában ismételgeti az egyetlen nevezetes
azonosságot, amit tud. De nem ezt a feladatot kapja: neki most a
másodfokú egyenletből kell felelnie. A rossz tanuló húzza az időt: a
számokat szépen, cirkalmasan írja, a spongyáért komótosan megy a tábla
túlsó oldalára, de ez sem segít. „Készült?” – kérdi a tanár, majd egy másik
tanulót hív ki a táblához. „Mi ez? Már egy másikat hívtak ki? Ővele
végeztek?” – gondolja a rossz tanuló elkeseredetten. „és így áll most, még
áll, reménykedik, udvariasan figyeli, amit a másik beszél… néha
helyeslően bólint, legalább ezzel jelzi, hogy ő készült… odaadja a krétát,
buzgólkodik a felelés körül, még súg is neki, hangosan, nem azért, hogy
segítsen, de hogy a tanár lássa, hogy ő súg, tehát ő tud… egyszóval nem
adja meg magát.” Aztán minden ereje elhagyja, fejében összekeveredik
a végtelen párhuzamosok és az elérhetetlen felsőbb osztályba jutás
„egyenlete”.
- Röhög az egész osztály: A kamaszkor féktelen jókedve, bolondozása,
kirobbanó nevetése a tárgya ennek a karcolatnak. Az elbeszélő mindjárt a
témára tér: az új szemetesládára, ami a fő motívum lesz. Az osztály nem
fér a bőrébe, válogatott tréfákat eszelnek ki: először két diák hátára
„szamár” feliratot ragasztanak. Ezek egymáson röhögnek, az osztály meg
mindkettőn. Aztán újabb tréfa következik: egyikük odamegy Auerhez,
izgatottan magával hurcolja föl az igazgatói szoba felé. Auer fejében
végigsuhannak a legszebb álmok: biztosan valami nagy kitüntetés éri. De
aztán a hírvivő hirtelen magára hagyja, és leballag a lépcsőn, ahol az
osztály már röhögve várja az elbolondított Auert. Wlach gúnyrajzot készít
Kökörcsin tanár úrról. Zajcsek bebújik az új szemetes ládába, és magára
húzza a fedelét. Az osztály hirtelen elnémul, mintha a tanár lépne be.
Zajcsek rémülten kukkant ki búvóhelyéről. Az osztály megint röhög. S

389
 aztán tényleg belép Kökörcsin tanár úr. Most már késő előbújni. Az egész
osztály Zajcsekre figyel, és pukkadoznak az elfojtott nevetéstől. Aztán a
tanár valami tréfás megjegyzést tesz Auerra. Erre kirobban a visszafojtott
hahota. A tanár elnézően elmosolyodik: „magában megállapítja, hogy
milyen frappáns és ellenállhatatlan humora van neki.”
- Magyarázom a bizonyítványom: Ez is karikatúra. Mindnyájunkkal
előfordult már, hogy egy-egy gyengébb osztályzat miatt
magyarázkodásba fogtunk otthon, és tanári hibára fogtuk balsikerünket.
Itt azonban minden mondat el van rajzolva: annyira hihetetlen, hogy
percig sem vehetjük komolyan. És ez egyre fokozódik. Kezdettől végig
Bauer monológját halljuk. A bukott diák avval kezdi, hogy ez csak
ideiglenes, tévesen kiállított bizonyítvány. Ilyesmi persze nem fordulhat
elő, de ő képtelen mesével áll elő. S persze a rossz jegyet a helyettes tanár
adta, aki még nem is adhat igazi jegyet. Fizikából pedig összetévesztették
a feleletét Cserkovics feleletével. A Frőhlichnek pedig pikkje van rá, és
nem adott alkalmat a javításra. Magaviseletből is természetesen a hibás
ideiglenes bizonyítvány miatt kapott kettest. Az osztályfőnök pedig
hármasnak írja a kettest. És itt jön a csattanó, az ellentmondásos, képtelen
hazugság: „de mostanában ne tessék bemenni az iskolába… a kaput
kiemelték… most átalakítják… nincs kapu… nem lehet bemenni…”

3.6. Kölcsey Ferenc lírája

● Életrajzi háttér: Kölcsey (1790-1838) keserű ember volt: gyermekkori

himlőben fél szemére megvakult, és korán jutott árvaságra. Ügyvédi
diplomát szerzett, és Kazinczy barátjaként alapos irodalmi műveltségre
tett szert, különösen a német irodalomban és filozófiában volt jártas. Első
jelentős munkája a Szemere Bertalannal közösen írt Felelet a Mondolatra
(1815), amelyben az ortológusok támadásától vette védelmébe a
Kazinczy vezette nyelvújítást. Ezután a magyar irodalomkritika
megteremtésére tett kísérletet három remek recenzióval: Csokonai, Kiss
János és Berzsenyi költészetéről (1817) írt. Kísérlete nem aratott
osztatlan sikert – finoman szólva –, Berzsenyi annyira megsértődött, hogy
örökre elhallgatott, Csokonai-kritikáján pedig a debreceniek háborodtak

390
 fel. Ennek fő oka a kritikai hang szokatlansága volt, Kölcsey ugyanis
szigorú, de igazságos véleményt fogalmazott meg, s Berzsenyit például
három kedvence között említette. Az is tény azonban, hogy Kölcsey
szakértelme ellenére ekkor még a lírában nem alkotott jelentőset. A
reformkorban Kölcsey a nemesi ellenzék egyik vezérszónokaként
szerepelt mint megyei, majd országgyűlési képviselő. Ez a közéleti
szereplés líráját is meghatározta: legjelentősebb költeményeit a hazafias
költészet terén alkotta. 1835-ben lemondásra kényszerítették képviselői
tisztségéről. Az 1836-37-es fordulatot (a reformországgyűlés
föloszlatása, politikai perek, bebörtönzések) aggodalommal szemlélte,
szeme előtt nemzeti katasztrófa lebegett. Élete végén Wesselényi Miklós
védelmén fáradozott.
● Hymnus (1823): Kölcseynek köszönhetjük máig érvényben levő nemzeti
himnuszunkat. Más népekével szemben a magyar himnusz nem
indulószerű, hanem komoly, áhítatos fohász a nemzet megáldásáért.
Keretes szerkezetű a vers: a fohász visszatér a vers végén. A keret a
nemzet bűnhődését állítja előtérbe, a sorscsapásokat bűneinkért ránk mért
isteni büntetésnek fogva fel. Ez a gondolat már A tatárdúlta
Magyarországról című középkori jeremiádban feltűnik, majd később a
protestáns prédikátorok terjesztették el a török korban. A közbezárt hat
versszak három egyenlő részre tagolódik: a 2-3. az Isten áldásait mutatja
be Attila, Árpád és Mátyás példáján. A 4-5. a sorscsapásokat tárja elénk,
a tatárdúlástól a törökvészen át a polgárháborúkig. A 6-7. a jelenbe vezet
át, megmutatva az Isten jelenben is tartó haragját. Történelmünkben
hanyatlást lát, s ennek tulajdonítja a várva várt szabadság késlekedését. A
szenvedés azonban kiengeszteli az Urat, s a vers végén szánalomra s
bocsánatra számít a költői én. A versforma trocheikus, keresztrímes
Ráday-vers.
● Vanitatum vanitas: Magyarul: hiúságok hiúsága. A latin idézet a Bölcs
Salamonnak tulajdonított Prédikátor könyvéből származik. A prédikátor
isteni távlatba helyezi a földi eseményeket és törekvéseket, s ebből a
szempontból mindent kicsinységnek, hiúságnak talál. Kölcsey is az
örökkévalósághoz méri eszményképeit, s valamennyit kicsinyítő
paradoxonba helyezi. Nagy Sándor, Etele, Mátyás, Napóleon, Cato,
Zrínyi valamennyien Kölcsey példaképei, akiket Salamon ítéletével illet.
Ebben a bölcseleti megközelítésben a klasszikusok is parányinak tűnnek,
majd a történelmi példákat általánosítva az emberi szenvedélyeket és szép
törekvéseket, sőt magát a Földet is a szerencse játékszerének minősíti,
amely se jót, se rosszat nem ismer, csak a hiábavalóságot.
● Huszt: 1830-ban adta ki Széchenyi az új jelmondatot: „Magyarország
nem volt, hanem lesz.” Kölcsey szinte azonnal reagált rá, s Huszt című
versében költői formába öntötte. A vers epigramma, disztichonokban
írva. Az első rész a múltidéző romantikát mutatja be a rá jellemző
romantikus képben: várrom, holdfény, a dicső múlt megidézett szelleme.

391
 A vers közepén ez a kísértet leinti az őt megidéző költői ént, s új jelszót
ad neki Széchenyi szellemében: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre
derűl!
● Zrínyi dala és Zrínyi második éneke: A két költeményt címük is,
dramatikus szerkezetük is összekapcsolja. Az előbbi még a Huszt előtt
keletkezett, s jellegzetesen múltidéző, időszembesítő költemény: a dicső
múltat (Zrínyi korát) állítja szembe az elpuhult, elkorcsosult jelenkori
nemzedékkel. A párbeszéd résztvevői: a vándor, aki akár Zrínyi is lehet,
és a költő. Az utóbbi vers még súlyosabb ítéletet hordoz: a nemzethalál
vízióját veti föl. A párbeszéd itt a sors és a költő között folyik. A költő
fölemelkedik a sors trónszékéhez, hogy hazája életéért könyörögjön. A
sors azonban kérlelhetetlen: a nemzethalál eldöntött tény: a haza
édesanyára a pusztulás vár. A vers 1838-ban keletkezett, II. Lipót reakciós
intézkedései idején, s Kölcsey sötéten látta a nemzet jövőjét. A magyarság
kiveszésének gondolatát közvetlenül Herder jóslata ihlette, aki szerint a
magyarság el fog süllyedni a szlávok tengerében, mert nincsenek nemzeti
hagyományai, aminek alapján önazonosságát fenn tudná tartani.
(Bővebben lásd Kölcsey: Nemzeti hagyományok című értekezésében!)
Megjegyzendő, hogy a költő ott is, mint itt, a nemzetet személynek fogja
fel.

3.7. Krúdy Gyula: Szindbád

● Életrajzi háttér: Krúdy Gyula (1878-1933) irodalmunk egyik

legkülönlegesebb alakja. Nem volt jó tanuló, de sokat olvasott:
kamaszkorának egyik legmeghatározóbb élménye volt az Ezeregy éjszaka
meséi, ez az arab mesegyűjtemény, melynek főszereplője az utazó
Szindbád. Krúdynak már ifjúkorában rengeteg novellája jelent meg, s
később is az írásból élt. Rengeteget írt, egyike legtermékenyebb
íróinknak, de a pénze sose volt elég. Látogatója volt a tabáni
kiskocsmáknak, borkiméréseknek, szenvedélyesen kártyázott és
csapongó szerelmi életet élt. Műveit a legkülönbféle lapoknak adta le, s
nem tartotta számon írói örökségét. Élete végén olyan nyomorba jutott,

392
 hogy lakásában a villanyt is kikapcsolták. Végrendelete szerint temetésén
cigányzenekar húzta a zenét.
● Szindbád: Szindbád több Krúdy-kötet főhőse: ilyenek a Szindbád
ifjúsága, Szindbád utazásai, Francia kastély, Purgatórium stb. Az arab
mesegyűjteményben Szindbád kalandos életű hajós, Krúdy novelláiban
az időben utazik. Jellegzetes helyszín a magyar kisváros, ahol mintha
megállt volna az idő. Míg a valós időben ez az időtlenség uralkodik,
Szindbád emlékeiben visszatér múltjába, főként egykori szerelmeihez.
Valóság és álom összemosódik, s mintha az álom volna a valóságosabb.
Szindbád fő problémája, hogy nem éli meg a pillanatot, felelőtlenül
viselkedik, mintha mindent álmodna csak, s így az idő észrevétlenül
suhan el felette: az öregedő Szindbád ifjúkori emlékeiben éli igazi életét.
● Utazás éjjel: Szindbád elcsábít egy ártatlan fiatal lányt, és megszökteti.
A lány azonban fél Szindbád erotikus közeledésétől, s más egyebet
Szindbád nem tud kezdeni vele: érzelmei üresek. A lány végül megbánja
a szökést, s minthogy Szindbádnak nincsenek tartalmasabb vágyai, végül
is hazaviszi szüleihez. Az idő tartalmatlanul telt el.
● Szindbád útja a halálnál: Egy öngyilkos lány története, akivel Szindbád
flörtöt kezd, s könnyű kalandot remél. A lánynak súlyos érzelmi
vesztesége lehet, ami miatt úgy döntött, hogy eldobja magától az életet, s
halála tanújaként éppen Szindbádot szemeli ki. A lány nem engedi magát
a lakásába fölkísérni, de megígéri, hogy majd fentről ledob valamit
Szindbádnak. Önmagát veti le az emeletről. Szindbád mindennek csak
külső szemlélője marad: hangulatok, benyomások maradnak a leány után,
de lelke titkaihoz nem fért hozzá, minthogy nem is törekedett rá. Valamit,
mint mindig, most is elszalasztott.
● A hídon: A híd központi jelkép: az emlékezésé, amely hidat ver múlt és
jelen között, s kérlelhetetlenül folyik alatta tova a kis időpatak. A novella
az Ezeregy éjszaka helyszínéről indul, a sztambuli bazárból, fölidézve az
ihlető forrást, aki voltaképpen az író alteregója. Szindbád most is
emlékezik, s eszébe jut egy kisváros, ahol fiatalkorában Amáliának
udvarolt. A város semmit se változott, mintha Csipkerózsika-álmot
aludna. Az órák is valami olyan időt mutatnak, ami talán soha sincs. Az
A. Marchali cukrászda is a régi, és a cukrászné is, akiben Amáliát véli
fölfedezni. A fiatal lányt megkéri, hogy mutassa meg neki azt a medáliont,
amit a nyakában visel. A medálion képében fölfedezi ifjúkori önmagát, s
megtudja, hogy a kép a cukrászlány édesapját ábrázolja. Az időt azonban
nem lehet visszafordítani: életének ez a felelőtlen szerelmi kalandja is
végérvényesen tovasiklott az idő patakján.

393
3.8. Márai Sándor: Halotti beszéd

● Életrajzi vázlat: Márai Sándor (1900-1989) (eredeti nevén

Grosschmid) Kassán született német eredetű polgárcsaládba.
Fiatalon kezdett írni, de álnéven, mert családja szégyellte az irodalmi
tevékenységet. Budapesten, majd Németországban járt egyetemre,
de tanulmányait az újságírás kedvéért félbeszakította. Első
verseskötete 1918-ban jelent meg, budapesti egyetemi éve alatt. A
kötet kivívta Kosztolányi tetszését. A Tanácsköztársaságot lelkesen
támogatta. Ennek bukása után települt át Németországba, majd
feleségével együtt Párizsba, de mindenütt honvágy gyötörte. Írói
pályájának a csúcspontja a harmincas évekre esik, amikor már
európai hírű írónak számított. Ekkor írta az Egy polgár vallomásai
című kétkötetes művét is. 1947-ben elhagyta az országot: Svájcba,
majd Olaszországba, végül az Egyesült Államokba emigrált.
Olaszországban írta Halotti beszéd (1951) című költeményét. Ebben
az évben csatlakozott a Szabad Európa rádióhoz. Itthon műveit nem
engedték publikálni, később pedig ő tiltotta meg, hogy amíg
Magyarországon szovjet megszálló csapatok vannak, írásaiból
bármit is közöljenek. Így műveinek kiadása csak 1990-ben kezdődött
meg. Halála után posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.
● Halotti beszéd: A cím az ómagyar nyelvemléket idézi, akárcsak a
vers első két sora. Evvel fejezi ki a magyar irodalomhoz való
kötődését, de az evokáció a szöveg tartalmára is utal: a Halotti
Beszéd és Könyörgés egy ember felett hangzik el, míg Márai a
pusztuló magyarság felett mond gyászbeszédet. A szöveg monológ
jellegű, bár párbeszéd is előfordul benne: gyerekei már nem őrzik
magyarságtudatukat. A költői én viszont csokorba gyűjti nemzeti
kultúránk kincseit: Aranyt, Vörösmartyt, Kosztolányit, Adyt,
Babitsot, Krúdyt, Bartókot és Rippl-Rónait említi. Ezekkel élesztgeti
nemzettudatát, s melengeti honvágyát. A magyarság jövőjét azonban
sötéten látja: Az nem lehet, hogy annyi szív – kezdi a Szózat részletét,
de rögtön ráfeleli: Maradj nyugodt. Lehet. … Elmúltak az asztékok
is. A verset szenvedélyes személyes hang szövi át. Verstípusa szerint
önmegszólító vers.

394
3.9. Móricz Zsigmond parasztábrázolása

● Életrajzi vázlat:
Móricz Zsigmond (1879-1942) Tiszacsécsén született. Apja dolgos
parasztember, édesanyja, Pallagi Erzsébet papleány volt. Zsigmond hat
éves korában apja hirtelen elszegényedett, s a szülők Prügyre költöztek,
Zsigmond nevelését pedig a Pallagi család vette át. Ezt az időszakot a
feledhetetlen szenvedések éveinek nevezte. A gimnáziumot a debreceni
református kollégiumban, majd Sárospatakon és Kisújszálláson végezte.
Ezután jogot tanult, s mellette népdalokat és népmeséket gyűjtött Szatmár
megyében. Itt került közel a paraszti világhoz. Első felesége Holics
Eugénia (Janka) lett. Házasságuk az asszony öngyilkosságával végződött.
Elismert íróvá és egyben a Nyugat munkatársává Hét krajcár című
novellájával vált. A tízes években naturalista műveket jelentetett meg
(Sárarany, Az Isten háta mögött, Tragédia, Szegény emberek). A
háborúban haditudósító volt, majd lelkesen ünnepelte a
Tanácsköztársaságot, főleg a földosztás miatt. Később csalódott benne, de
így is meghurcolták a fehérterror idején. Ennek hatására született meg
Légy jó mindhalálig című regénye. A 20-as, 30-as években írta Erdély
trilógiáját. A gazdasági világválsághoz kötődik Rokonok című regénye
(1932). Janka halála után Simonyi Máriát vette feleségül, de nevelt lánya,
Csibe miatt vele is elváltak.
Osvát Ernő halála után néhány esztendeig közösen szerkesztették
Babitscsal a Nyugatot. Majd a népi írókhoz csatlakozott, ennek jegyében
indította Kelet Népe nevű folyóiratát, amit haláláig szerkesztett. Utolsó
nagyszabású műve a befejezetlenül maradt Rózsa Sándor trilógia. Ebből
az időszakból való Barbárok című novellája is.

● Móricz parasztábrázolása: Móricz előtt a parasztságról egy idealizált

kép élt, egészen Mikszáthig. A paraszt a romlatlan természet képviselője,
aki a maga hagyományőrző világával a nemzeti jelleg letéteményese, s
ezért különös megbecsülést érdemel. Gondoljunk Petőfi népi figuráira

395
 vagy Jókai Sárga rózsa című regényére vagy Mikszáth A jó palócok című
novelláira! Jókainál a pásztor már igazi magyar szuvenír, Mikszáth
parasztjai pedig a romlatlan faluközösség erkölcsileg kimagasló figurái.
Móricz szakít evvel a hagyománnyal, és parasztjait durva lelkű,
erkölcsileg is megnyomorodott emberekként mutatja be. Differenciálni
kell azonban Móricz életművén belül is: naturalista korszakában egészen
torz képet fest hőseiről, míg későbbi realista elbeszéléseiben és
regényeiben kissé kitisztul a kép: az emberalatti létezés csak egyesekre
vonatkozik, míg a Rózsa Sándor regényekben ő is hajlik a szuvenír típus
megörökítésére.

● Tragédia (1909): Az elbeszélés az író naturalista korszakából származik.

Főhőse, Kis János éhes parasztember, akinek beszűkült
gondolatvilágában az evés az egyetlen dolog, ami még érdekli.
Munkaadója, a vén Sarudy meghívja napszámosait a lánya lakodalmába.
Mindenki vidáman fogadja a hírt, egyedül a főhős gondol rá komoran,
úgy, mint egy különleges harci feladatra: „Egye meg a fene a vén Sarudyt,
ma kieszem a vagyonábul.” A lakodalomban csak erre a nagy fogadásra
tud koncentrálni: már az első falatoknál úgy érzi, hogy egészen jóllakott.
Ennek ellenére tömi magába az ételt, egyik fogást a másik után, míg egy
fövetlen mócsing meg nem akad a torkán. Kis János megfullad.
A novellát Kis János gondolatai uralják. Ezek váltakoznak a narrátori
leírásokkal, elbeszélésekkel. A narrátori leírások, elbeszélések kis
részben, mintegy háttérként mutatják be Kis János környezetét, a
nagyobbik rész az ő belső leírása: „Kis János egy zugba került; annál
jobb. Falnak veti a hátát, s akkor hadd jöjjön az ellenség.” „A tízedik
kanálnál rettenetes megdöbbenés érte. Úgy érezte, jól van lakva.”
„Dögölj meg, kutya.” Stb. A párbeszéd teljesen hiányzik, két kivétellel
csak a főhős gondolatait halljuk. Kis János magának való ember, nem
beszél társaival, inkább félrehúzódik. A többiek sem törődnek vele:
„Senki sem vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, vagy azt,
hogy élt.” Az evés itt nem kellemes szertartás, társas együttlét a
főszereplő számára, hanem gusztustalan zabálás. Fuldoklásáról is
naturalisztikus, visszataszító leírást kapunk: „Az ember két keze a
levegőbe kapott; sovány hosszú teste megfordult, s hanyatt vágódott.
Irtózatos vonaglásban vergődött hangtalanul a földön, míg csak végleg el
nem csendesedett.”

● Barbárok (1931): Két juhász agyonveri a nyájáért Bodri juhászt meg a

fiát. Bodri juhász felesége férje keresésére indul, s nagy sokára ráakad a
holttestekre. A veres juhászt elfogják, és kihallgatják. A tettes tagad, de

396
 amikor távozni készül, megpillantja a kilincsen a Bodri juhász veretes
szíját, s erre mindent bevall.
A főszereplők nyájajuhászok, tavasztól őszig kinn élnek a nyájjal a
legelőn. Nyelvezetük a kutyákkal való társalgáshoz idomult: szavakban,
félszavakban fejezik ki magukat: „- Hallod. – No. – Van neked egy szíjad?
– Van.” Stb. Keveset szólnak, és sokat hallgatnak. Az író jól ismeri
beszédmódjukat, még nyelvjárási szavakat is ad a szájukba: mír (miért),
napszállat, bodászott, hajazok stb. A novellában feltűnően sok a
párbeszéd, idéző szöveg nélkül, ezáltal a beszélgetések gyorsan peregnek,
drámaivá válnak, kivált a tetőpontokon.
Az elbeszélés három fejezetre tagolódik: első a gyilkosság jelenete,
második a holttestek keresése, harmadik a kihallgatás. Bodri juhász még
őrzi a természetben élő emberek egyszerű emberségét: ellenségeinek is
megadja a tiszteletet: kezet fog velük, hellyel, étellel kínálja őket. A veres
juhász és társa azonban elállatiasodott emberek: kegyetlenül,
sportszerűtlenül gyilkolnak, ketten támadnak egy ellen. A gyereket is
tétovázás nélkül agyonütik. Érzéketlenségüket mutatja, hogy közvetlenül
a gyilkosság után tüzet raknak a síron, és jóízűen megvacsoráznak. A
veres juhász azonban babonás: a szíj láttán megrémül, mintha csak
kísértetet látna, olyan fétisjellegű hatalommal bír a tárgy.
Móricz evvel a novellával nagy lépést tett a paraszti világ reális feltárása
felé. Nyomdokait a népi írók szociográfiai leírásai követték.

3.10. Nagy László lírája

● Életrajzi vázlat: Nagy László (1925-1978) Felsőiszkázon született,

parasztcsaládba. Festőnek készült, majd a Képzőművészeti Főiskolát az
ELTE magyar-filozófia szakára cserélte. Népi kollégista volt, s lelkes
híve a szocializmus építésének. Az egyetem után Bulgáriában tanult
bolgár nyelvet, s népköltészetüket fordította. Első kötetei hamis
ideológián alapuló gyenge kiadványok voltak. Az ötvenes évek közepére
alakította ki bonyolultabb, nem sematikus világnézetét. Juhász Ferenc
hatására kezdett hosszú énekeket írni. Himnusz minden időben (1965)

397
 kötete már az érett költőt mutatja. 1964-ben keletkezett legsikeresebb
hosszúéneke, a Menyegző. Versben bujdosó (1973) című kötete a
magányos lázadó költő szerepét mutatja be. Posztumusz jelent meg
Jönnek a harangok értem kötete, amelyben már a sorssal megbékélő költő
arca néz felénk.
● Ki viszi át a szerelmet? (1957): A költői én az élet magányos őreként
birkózik a halál erőivel. A rövid, törékeny verset nemes pátosz hatja át. A
felütés a költő-hős életének veszteségét gyászolja meg, attól tart, hogy
vele múlik el a szépség és az élet szerelme: a tücsökhegedű imádata, a
lelki tüzes melegség, a szivárványra fölfeszülő megváltás, a zöld mezők,
Kőműves Kelemenné életre keltése, s az első rész tetőpontján a
káromkodásból katedrálist építő hit. A második rész a vers felütésének
ismétlésével kezdődik: Létem ha végleg lemerült… A keselyű a halál
erőinek összetett szimbóluma: érthető az egyén elmúlására is, a
társadalmi fenyegetettségre is. Ugyanígy az utolsó sorpár kétértelműsége:
S ki viszi át fogában tartva / a Szerelmet a túlsó partra! A túlsó part
egyszerre jelenti a halál túlpartját, s egy társadalmilag értett szebb jövőt.
A „Szerelem” szó nagy kezdőbetűje fölfokozott értéket és heroikus
erőfeszítést jelent az igazi szenvedélyért és az élet folytatásáért.
● Himnusz minden időben: A kötet címadó verse a szerelmi éneket ötvözi
a Mária-himnuszok fohászával. Erre utal a címben szereplő Himnusz szó
is. Mária itt a reménnyel viselős, megváltást szülő szent nő, minden
kegyelem forrása, a nemes harcok segítője. De egyben a földi szerelem
jelképe is, az imádott nő, akinek szerelme értelmet és erőt ad a nehéz
küzdelemben: az iszonyattal, a pimasz támadásokkal, az önmagunkkal
vívott harcban. A himnuszok sajátos szerkezete, hogy a kegyelem
megérkezik, s belőle erőt merít a fohászkodó lírai én. Az utolsó két strófa
ezt a kegyelmi állapotot mutatja be. Ismét bibliai motívumok sorjáznak:
az Enyém itt minden hatalom a föltámadt megváltó mondatára rímel, a
Galambok búgnak vállamon pedig a megkeresztelt Jézusra leszálló
Szentlelket idézi föl. Mindez azonban földi értelmet nyer a szerelmi
motívumok által.
● Menyegző (1964): Egy bulgáriai úti élmény adta az ötletet: ősi népszokás
szerint az ifjú mátkapárt bemutatják a tengernek. Ebből kerekítette ki a
költő a dramatikus balladaszerű jelenetet. Az egész történet a
tengerparton játszódik: a pár ott áll kéz a kézben, szemben a tengerrel,
míg a hátuk mögött lejátszódik a ceremónia: előbb a vének ceremóniája,
majd a fényképezkedés, végül a lakodalom. Mindent az ifjú pár szemével
látunk, az ő szájukból hangzik el a történések bemutatása, de ők maguk
mindvégig arccal a tengernek állnak, mozdulatlanul, majd végül
kőszoborrá merevedve. Fokozódik az ellentét a mátkapár nemes
helytállása és az egyre vadabb dorbézolás között. Minden szentség
beszennyeződik: a terített fehér abrosz utolsó vacsora képe vad zabálás
színhelyévé válik, de a részeg tivornyázók beszennyezik a tiszta tengert

398
 és az anyaföldet is. Növekszik a zenebona, míg végül a vad kurjongatások
töltik be az éjszakát. A költő montázstechnikát alkalmaz: a tengerparton
álló mátkapár méltóságteli néma jelenetébe a tivornyázók szavait építi be:
előbb egy-egy rövid mondat erejéig, majd a részeg óbégatás egészen
átveszi a szót. A dorbézolás vad orgiába fordul: TYUHAHÉ,
RÓKAPRÉM, MÁS IS KURVA NEMCSAK ÉN, HÚZD! A szövegbe
helyenként irodalmi áthallások kerülnek be: utal a Kőműves Kelemenné
balladájára, Balassi versére (Ifjúság, mint sólyommadár) s egy 16. századi
mulatónótára (Szupra aggnő, szökj fel kabla).

3.11. Németh László: Iszony

● Életrajzi háttér: Németh László (1901-75) Nagybányán született

evangélikus vallásba. Orvosi egyetemet végzett, de
irodalomszervezőnek készült. Első írói sikerét a Horváthné meghal
(1925) című novellájával aratta, amellyel megnyerte a Nyugat
novellapályázatát. Tanú néven saját lapot indított, majd a Válasz
folyóirathoz csatlakozott mint népi író. Élénk társadalmi
érdeklődésről tett bizonyságot, részt vett a szárszói találkozón, s a
harmadik utas irányt javasolta: se nem kapitalizmus, se nem
szocializmus. Ideája volt a kert-Magyarország. Jelentős
tanulmányai: A minőség forradalma, A magyar ritmus (a
tagolóversről). Nagy vihart kavart a mélymagyar – hígmagyar
elmélete. Íróink közül Berzsenyiről írt kiemelten. Drámaíróként és
regényíróként egyaránt jelentőset alkotott. Fontosabb drámái: II.
József, Széchenyi, Galilei, A két Bolyai. Híresebb regényei: Bűn,
Gyász, Iszony, Irgalom, Égető Eszter. A világháború után az oktatás
reformjával is foglalkozott, nevéhez fűződik az ún. Németh László
módszer, aminek a lényege, hogy a tárgyakat tantárgyblokkokban
oktatják.

399
 ● Iszony: Az archaikus istennőtorzók közé tartozik. Kárász Nelli a
magyar Artemisz, Takaró Sanyi pedig Acteon. Ovidius története
szerint Acteon megleste a fürdőző Artemiszt, amiért az Istennő saját
ebeivel tépette szét. Kárász Nelli pusztai lány, akinek Takaró Sanyi
udvarol. Nelli semmi vonzalmat nem érez iránta, sőt enyhe
viszolygást is ébreszt benne Sanyi közeledése. Környezete
rábeszélésére s édesapja végső kívánságára, no meg a család
szorongató anyagi helyzete miatt mégis úgy dönt, hogy hozzámegy
Sanyihoz. Azt reméli, hogy majd megszokja a férfi szerelmét, de ez
nem sikerül neki: kezdettől fogva iszonyodik Sanyi vágyaitól. Sanyi
apjának a halála után beköltöznek a városba, s így kizökken a hozzá
illő pusztai életből is. Házasságuk egyre romlik. Egy veszekedés
alkalmával anyósa Sanyi pártjára áll, és Nelli elköltözik otthonról,
vissza nagynénjéhez és édesanyjához. A valódi ok azonban az, hogy
a Sanyival való szexuális viszonyt már nem bírta elviselni.
Menekülési kísérlete Sanyi érzelmi zsarolásán bukik meg: Sanyi
haldokló édesanyjához hívja haza, hogy kibékítse őket. Nelli ennek
eleget tesz, és anyósa halála után is ott marad Sanyival. Iszonya
azonban nem csillapodik, s a szívbeteg Sanyi erőszakos közösülési
kísérlete közben egy párnát szorít férje arcához, aki közben meghal.
(Nem derül ki, hogy szívrohamban vagy fulladásos halállal-e.) Nelli
félelmében a tolakodóan udvarló Jókúti doktort hívja el, aki cinkosan
szívrohamot állapít meg, majd megpróbálja evvel házasságba
kényszeríteni Nellit. Nelli azonban vele szemben is iszonyt érez, és
nemet mond az ajánlatra. Az epilógusban Nelli betegápolásban
találja meg élete értelmét, s gyerekét is megtanulja szeretni. „Mert
ki is ő? Ez a kezem között ficánkoló kis Sanyi? Egy darab rám bízott
emberiség.” Idővel megérti, hogy Sanyi tragédiáját avval okozta,
hogy lelke nem bírt elegyedni a világgal.
Az Iszony énregény: elbeszélője maga a főszereplő, ahogy évek
múltával visszaemlékezik a történtekre. Ezáltal igen mély
tudatregénynek is nevezhető.

3.12. Örkény István: Egypercesek

● Életrajzi vázlat: Örkény István (1912-1979) Budapesten született

jómódú katolizált zsidó családba. Édesapjának patikája volt, és fiát is erre
a pályára szánta, így Örkény vegyészmérnöki és gyógyszerészi diplomát

400
 szerzett. Pályája kezdetén a Szép Szó köréhez tartozott. A háborúban az
orosz fronton szolgált munkaszolgálatosként. A Don-kanyarban fogságba
esett, és csak 46-ban térhetett haza. Elkötelezett tagja lett a kommunista
pártnak. Írásai a Magyarokban, az Újholdban és a hírhedett Csillagban
jelentek meg. 1956 után szilenciumra ítélték. Íróként későn, a 60-as
években érett be. Ekkor jelentek meg legjelentősebb művei, a
Macskajáték, a Tóték és az Egyperces novellák. A Tótékat színdarabnak
is átdolgozta, és film is készült belőle Isten hozta, őrnagy úr! címmel,
Latinovits és Sinkovits főszereplésével. Írásaival elnyerte a Fekete humor
díját és a Kossuth-díjat.

● A groteszk: A groteszk a tragikumnak sajátos, komikus szemlélete.

Fogalmát maga Örkény fogalmazta meg legszemléletesebben az
Egypercesekhez írt előszóban (Arról, hogy mi a groteszk). Ebben a
szituáció egy tragikus esemény: a temetés leírása. Azt javasolja, hogy
álljunk terpeszbe és a lábunk között pislantsunk hátra, s íme, a világ a feje
tetejére állt. A hópelyhek fölfelé szállnak, s a rönkök koporsóra vetése,
ami a temetés egyik legszívszorítóbb pillanata, vidám célba dobásnak
látszik. Az esemény tragikus és reális, csak a perspektívarendszer
változott meg, és lett irracionális.

● Egyperces novellák: Örkény Használati utasítása szerint az egypercesek

egyik legfőbb előnye, hogy nem igényelnek hosszabb figyelmet. Amíg a
lágytojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik,
olvassunk el egy Egyperces Novellát. Az egypercesek jól alkalmazkodnak
a rohanó élet körülményeihez.

● In memoriam dr. K. H. G.: Dr. K. H. G. egy lódögnek ássa a gödröt. Ez

nem éppen a hivatásának megfelelő foglalatosság. Közben a német
irodalomról próbál beszédbe elegyedni őrével. Sorra kérdezi a klasszikus
német költőket: Hölderlint, Heinét, Schillert és Rilkét. A német őr
paprikavörös lesz, és lelövi dr. K. H. G.-t.
A novella mindössze kilenc sorból áll. A helyzet groteszk volta két
dologban rejlik: egyik, hogy a művelt ember van alávetve a
műveletlennek. A szellemi munkára termett végzi az utálatos fizikai
munkát, miközben a másik semmit sem csinál, csak őrzi a rabot. A másik
az emberélet olcsósága, hogy egy kis megszégyenítés miatt bármelyik rab
lelőhető. Természetesen dr. K. H. G. nem szándékosan alázza meg az őrt,
ő csupán szellemi társalgásra vágyik. A német őr azonban nem érti meg
ezt a vágyat, csak annyit fog fel belőle, hogy rabja szellemi téren
fölényben van vele szemben, s ő szégyelli műveletlenségét.
● Mi mindent kell tudni: A pársoros novella tulajdonképpen nem is illik a
novella műfajába: nincsenek benne jelenetek, sőt elbeszélés sincs. A mű
egy egyszerű átszállójegy használati szabályzata, minden kommentár

401
 nélkül. A szöveg komikuma az utasítás bonyolultságában rejlik. A leírás
tulajdonképpen követhetetlen, fölöslegesen bonyolult, és érthetetlen jogi
nyelven van írva.
● Nászutasok a légypapíron: Az egyperces abszurd és groteszk. Az
asszonyka változatosságra vágyik, szeretne kicsit kimozdulni otthonról,
koncertre vagy operába menni, a férj azonban csak a szerelmeskedésre
éhezik telhetetlenül. Ez a légypapír, amibe beleragadtak. A légypapírt szó
szerinti értelemben kell vennünk: pontosan úgy csüngnek rajta, mint
legyek a légypapíron. A párbeszéd annyira szemléletes leírást ad, hogy
bele kell élnünk magunkat a szerencsétlenül járt legyek helyzetébe.
Ugyanakkor a gondolataik és vágyaik egészen emberiek. A tragikus
helyzetet egyedül a férj érzékeli, az asszonyka nem hajlandó tudomásul
venni, s lehetetlen kérésekkel áll elő. A helyzet fokozódik: a ragacs már a
szájukig ér, de az asszonyka még mindig taxiért akar telefonáltatni.
● A Sátán Füreden: Egy utas a várakozás idejét furcsa tréfára fordítja.
Meglát két óriási gépet, odalép az egyikhez, megkocogtatja, és megkérdi,
hogy eladó-e. A gépek természetesen állami tulajdonban vannak, hiszen
a történet a szocializmusban játszódik. Erre a kérdésre egyszerű nem
volna a természetes válasz, de a szocializmus korruptságát jellemzi, hogy
a felelet korántsem ilyen magától értetődő. Az eset nyilvánvalóan
bűncselekményre való felhívás. A válasz attól függ, hogy a kuncsaft
komolyan gondolja-e a vételt. A munkások zavarba jönnek, kísértésbe
esnek, és tanakodni kezdenek. Hol gorombán esnek neki kérdéseikkel a
vevőnek, hol békülékenyebb hangot ütnek meg, egy azonban tény: ha
komoly a vételi szándék, szívesen hasznot húznának az üzletből. Ezt a
szándékot az utas kérdései erősítik meg, ő komolyan látszik venni a
vásárt. A munkások meginognak, és kifejezik eladási hajlandóságukat.
● Ballada a költészet hatalmáról: Egy költő a szerkesztőséget hívja, és
felolvassa legújabb költeményét. Ettől a fülke életre kel. Ez az abszurd
szituáció, amit szó szerint kell elfogadnunk. Először csak fellöki ajtajával
a telefonálni szándékozókat, aztán elindul a Margit-szigetre. Ott
randevúzik egy másik telefonfülkével, és az estét szerelemben töltik el:
másnap a fülke piros rózsákkal volt teleszórva. Aztán továbbhalad
Hűvösvölgy felé, s ott letáborozik. Akik tárcsázni akarnak, azoknak egy
téves hívás jelentkezik, s a készülék a novella elején beolvasott
verssorokat mondja el. Az érmét a készülék nem adja vissza, de még soha
senki sem reklamált. A történet a képtelenségen túl rendkívül kifejezően
adja vissza a költészet hatalmát: a szerelmes vers az élettelen tárgyakat is
megeleveníti, és szerelmes lelket lehel beléjük. Innen már minden érthető,
természetes és lírai, szép történet. A képtelenség, az abszurd olyan
igaznak tűnik, hogy maga a valóság sem lehet igazabb.

A kötet méltán vált Örkény legtöbbet olvasott könyvévé.

402
3.13. Pilinszky János lírája

● Életrajzi vázlat: Pilinszky János (1921-81) Budapesten született.

Anyanyelvét fogyatékos nagynénjétől tanulta, aki elemi szavait
különösen nagy intenzitással ejtette ki. Ez lírájára is meghatározó volt. A
piarista gimnáziumban tanult, majd a Pázmány Péter
tudományegyetemen végzett magyar-olasz-művészettörténet szakon,
diplomát azonban nem szerzett. Behívták katonának, s a németországi
Harbachba került, ahol szemtanúja lett a koncentrációs táborok világának.
Ez egyik legmeghatározóbb élménye lett. A háború után az Újhold
társszerkesztője lett, de publikált a Vigiliában és a Magyarokban is. Az
ötvenes években őt is indexre tették. 1957-től az Új Ember belső
munkatársaként dolgozott. Itt rendszeresen jelentek meg esszéi. Első
verseskötete 1946-ban jelent meg Trapéz és Korlát címmel. Ezért
Baumgarten-díjjal tüntették ki. Pilinszky keveset írt, kötetei vékonykák, s
ritkán jelentek meg. 1980-ban Kossuth-díjat kapott. Költészetének első
meghatározó témája az emberi szenvedés és az Istentől elhagyott világ.
Későbbi költészetében eljutott az üdvözülés reményéhez. Katolicizmusát
így fogalmazta meg: „Költő vagyok és katolikus”, vagyis lírájában a
katolikus hit nem alaptétel, hanem remélt végeredmény, metafizikai
élményeit a lelki tapasztalás határozta meg.
● Halak a hálóban: Az Istentől elhagyott világot mutatja be: az emberek
metafizikai űrben vergődnek, mint az éltető vízből kiemelt halak.
Kétségbeesett vergődésükben egymást sebzik meg, de riadt szavukra nem
jön válasz, s bűnhődésük sem hoz megváltást.
● Harbach 1944: A vers konkrét élményből indul ki: egy roppant szekeret
húzó foglyok képéből. Az éhségtől legyengült emberek számára a szekér
hatalmas teher: kínszenvedésüket a költő érzékletes képekkel szemlélteti.
A vers zárlatában a láger kapuja a halál kapujaként tárul ki előttük: Mert
fogadásukra már készen, / akár egy megnyíló karám, / kapuit vadul
széttaszítva / sarkig kitárult a halál.
● Apokrif: Az apokrif szó a kánonból kimaradt szent iratot jelent. Az
apokrif iratok jellegzetes műfaja a végidőre vonatkozó jövendölés. A
második eljövetelt borzalmas csapások előzik meg: ég és föld között
szakadás támad, az Isten magára hagyja a világot: Mert elhagyatnak akkor
mindenek. A kötőszóval való kezdés és a deixis szerepű akkor névmás

403
 bekapcsolja a versszöveget az apokaliptikus irodalomba. Az Istent
jelképező nap-pupilla haragosan tekint a földi világra. A paradicsomkert
fái vesszőnyi fácskák a haragos ég infravörösében. S a tékozló fiú evvel
a rettenetes tapasztalattal indul el hazafelé. A tékozló fiú története Lukács
evangéliumában szerepel. A rossz fiú eltékozolja örökségét rossz nőkkel
mulatva idegenben, majd éhségre jut, s ekkor eszébe jut apja, és elindul
hazafelé.
A második rész a hazatérésről szól. A tékozló fiú szívszorongva
igyekszik megtalálni szüleit. A szülőkkel való találkozást átfedi az
Atyaisten keresésének motívuma. Egyfelől a marhavagonokban utazó
gyermek búcsúszava hangzik el: de nem lankadtam mondani, / mit
kisgyerek sír deszkarésbe, / a már-már elfúló reményt, / hogy megjövök
és megtalállak, másfelől a misztikus élménye tűnik fel: hangokat ad egy
torony teste. A találkozás azonban kudarccal végződik: az ősi házban
nem fér meg hatalmas tapasztalataival a költői én: Kikönyöklök a szeles
csillagokra. A mennyei Atyának pedig a hiányát tapasztalja meg: Sehol
se vagy.
A harmadik rész a misztikus élményt állítja előtérbe: Isten a távolból
tekint le a fiúra, aki testi valójában megsemmisül: mindenét föladja,
csupán árnyéka, a bűn tapasztalata valóságos, ami lehetetlenné teszi az
Atyával való kapcsolatot. A fiú azonban fölmutatja egyetlen érdemét, a
szenvedést: És könny helyett az arcokon a ráncok, / csorog alá, csörög az
üres árok.
A költő ennek a versnek az alkotási folyamatát a diszkoszvetőhöz
hasonlította, aki egyre gyorsabban, egyre nagyobb lendülettel forog, de a
diszkoszt nem szabad elvetnie. A versnek sincs érzelmi kifutása,
elröppenése, mindvégig szigorúan visszafogott marad.
● Négysoros: Pilinszky kedvelte a rövidverset. Ezek közé tartozik ez a vers
is. A vers négy sora négy rövid kijelentő mondat, amik között semmilyen
lineáris kohézió nincs. Kapcsoló elemként csupán a közös cím szerepel,
ami arra készteti az olvasót, hogy asszociációs szinten összetartozó
szöveget teremtsen. Az első sor alvó szegei Krisztus keresztfájának
kínzóeszközeit juttatják eszünkbe. A második sor a nagyvárosi magány
motívuma. Az első sorral az elhagyatottság éjszakája, a nagypénteki
esemény teremt kapcsolatot, amikor Jézus halála előtt így kiált fel: Éli,
Éli, lamma sabaktani! azaz Istenem, Istenem, mért hagytál el engem!
Kuklay Antal szerint ez a misztikus élmény a lélek tisztulási folyamatának
része. A harmadik sor kulcsát maga a költő adta meg: amikor első felesége
elhagyta, égve felejtette a folyosón a villanyt. Ez a misztikus
elhagyatottság-motívumhoz életrajzi tartalmat kapcsol. A Ma ontják
véremet ismét a keresztre feszítést juttatja eszünkbe: az ontják véremet
kifejezésnek szakrális mellékzöngéje van.
● Kráter: A vers egy nagyvárosi férfi és nő kapcsolatteremtésének
motívumával indul. A vers vége: a hófehér kráter és az üdvösségem szó

404
 ezt misztikus összefüggésbe emeli. Kuklay szerint a misztikusok számára
az Isten gyakran nagyvárosi prostituált (hiszen sok szeretője van!). A
hófehér kráter pedig arra utal, hogy a misztikus elutasításban részesül
Isten-szeretője részéről bűnei miatt, s ilyenkor úgy érzi, hogy kárhozatra
méltó, és biztosan el is fog kárhozni. A hófehér szín azonban azt jelenti,
hogy Isten a pokolban is jelen van. Ez az élmény is a lélek tisztulási
folyamatához tartozik.

3.14. Radnóti Miklós eklogái

„Az égre írj, ha minden összetört!”

(Negyedik ecloga)

● Életrajzi háttér: Radnóti Miklós 1909-ben, Budapesten született,

asszimilálódott zsidó polgári családba. Édesanyja és ikertestvére a
szülésben meghalt. Ezt a traumát a költő sose heverte ki, ennek állított
emléket az Ikrek hava című írásában. 12 évesen apját is elveszítette, ettől
fogva textilkereskedő nagybátyja nevelte, s Radnótit is a maga pályájára
szánta. Így kereskedelmi érettségit tett, de érdeklődése az irodalom felé
vonzotta, ezért beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára.
Tagja lett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának, s ennek
keretében falukutatást végzett. Nagy hatással volt rá piarista
irodalomtanára, Sík Sándor, aki maga is zsidó származású költő volt.
Fölébredt érdeklődése a katolicizmus iránt, s később formálisan is
katolizált. Irodalomtörténeti doktorátust szerzett, de tanári állást
származása miatt nem kapott. Szellemi szabadúszóként kereste kenyerét.
1935-ben feleségül vette Gyarmati Fannit, aki a békés családi idillt
jelentette számára a legnehezebb helyzetekben is. 1940-től fogva

405
 háromszor hívták be munkaszolgálatra, utoljára 1944-ben, a német
megszállás után. Ekkor a Bor melletti Lager Heidenauba került, ahonnan
a keleti front közeledtével a foglyokat nyugat felé terelték erőltetett
menetben. November elején Abda község közelében több társával együtt
agyonlőtték. Zsebéből került elő az exhumáláskor a Bori notesz, amely
utolsó, nagy jelentőségű verseit tartalmazza.

● Az ekloga műfaja: Megteremtője a hellenisztikus görög költő,

Theokritosz. Ő írt először idilli hangulatú pásztori témájú hexameteres,
párbeszédes költeményeket, amelyeket idilleknek (’képecskék’) nevezett.
Az ő mintájára születtek Vergilius Eclogái. A szó szemelvényeket jelent,
ami arra utal, hogy a költő tíz bukolikus költeményt szemelt ki közlésre.
Vergilius pásztorai már inkább költők, mint hús-vér pásztorok, s a
hajdani, elveszett aranykort idézik. A mítosz szerint a történelemben
ezeréves ciklusok váltakoznak: 400 év az aranykor, a pásztorok boldog,
gondtalan kora. 300 év az ezüstkor, a földmívesek kora. 200 évig tart a
bronzkor, a harcosok korszaka, s 100 évig a nehéz vaskor, a városlakók
kora, amikor a jog és a szemérem istennői elhagyják a földet. Vergilius a
maga korát a vaskorral azonosította, és művében az új aranykor közeli
visszatértét hirdette (IV. ecloga).

● Az ekloga-ciklus terve: 1937-ben a Sziget antológiában jelent meg

Radnótinak a IX. ecloga fordítása. A gyűjtemény célja az antikvitás
humánus oldalának felmutatása volt, szembefordulva a fasizmus torz
antikvitás-képével. Valószínűleg ekkor született meg a költőben egy
magyar 10 eklogából álló ciklus terve. A műfaj alkalmas volt az új
„vaskor” elleni tiltakozásra, és a béke visszatérésére való vágyakozásának
a kifejezésére. A ciklus egy előhangból (Száll a tavasz) és 8 eklogából áll.
A ciklus befejezésére már nem jutott ideje, s a hatodik ekloga hiányzik.
Erre vonatkozóan találgatások vannak, sokan a Töredékben vélik
fölfedezni a hiányzó láncszemet, de van olyan elképzelés is, miszerint ez
a költemény az A la recherche…. Magam az utóbbi elképzelést osztom,
mert ebben fedezhető fel a fogolytábor és az otthon kontrasztos
kettőssége. A vergiliusi mintához legközelebb az Első ekloga áll. A
Negyedik ekloga a Költő és a Hang párbeszéde. A Hang bátorítja, élni
akarásra biztatja a Költőt, aki hevesen tiltakozik. A vers jambikus lejtésű.

● Radnóti passiója: Úgy tűnik, Radnóti tudatosan örökítette meg a maga

passióját. Eszerint az utolsó vacsora képének felel meg az A la recherche,
a Gecsemáné kerti jelenetnek a Hetedik ekloga, a kálvária út stációinak
pedig az Erőltetett menet és a Razglednicák. Ezeket a verseket már a Bori
notesz tartalmazza.

406
 o A la recherche…: A cím Proust regényét idézi, s jelentése: (Az
eltűnt idő) nyomában. A költemény hexameteres mértékű, de
nem párbeszédes szerkezetű. Megvan viszont benne a háború és
a béke kontrasztja. A békét a hajdani otthon jelenti, ahol bölcs
borozások mellett verseket írtak a drága barátok: hol van az éj,
amikor még vígan szürkebarátot / ittak a fürge barátok a
szépszemü karcsu pohárból? A háborút a harcra tiportak, a
tehervagonokba zsúfoltak, a fegyvertelenül aknamezőkön állók
és a demokráciáért harcoló önkéntesek képviselik. Az ellentét
múlt és jelen között is feszül: a régi barátok már mind elestek,
eltűntek, alakjukat csak a baráti emlékezet őrzi. Hiányuk
végérvényes, haláluk a jelenben is ott kísért: Ülnek az asztalnál,
megbújnak a nők mosolyában / és beleisznak majd poharunkba,
kik eltemetetlen, / távoli erdőkben s idegen legelőkön alusznak.
o Hetedik ekloga: Ez is párbeszéd nélküli hexameteres költemény.
Megtalálható benne a békét jelentő otthon és a fogolytábor
borzalmainak ellentéte. A táborban késő este van, mindenki
alszik, mint a tanítványok a Gecsemáné kertben, csak a költő
virraszt a halálfélelemmel tusakodva. A foglyok álmukban
hazaindulnak a boldogságot idéző otthon és család felé. A költői
én azonban aggódik, hogy a háború már a szeretett otthont is
elpusztította. Odakinn már lesben állnak az őrök, s szögesdrót
feszül a tábor körül. Az aggódó költői én nem talál megnyugvást,
szembe kell néznie a várható véggel, végtelenül árva, elhagyatott:
Csak én ülök ébren, / féligszítt cigarettát érzek a számban a
csókod / íze helyett és nem jön az álom, az enyhet adó, mert / nem
tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.
- Az eklogák dallamos hexametereiből Radnóti végtelenül szelíd
egyénisége áramlik felénk.

3.15. Szabó Lőrinc költészete

407
● Életrajzi háttér: Szabó Lőrinc (1900-1957) Miskolcon született,
református családba. Ősei között református papok voltak, édesapja
mozdonyvezető volt. A debreceni kollégiumban tanult, de nem
szerzett diplomát, mivel az irodalom elcsábította a tanulástól. Szabó
Lőrinc Babits tanítványa volt, de később letért a babitsi útról, hogy
megkeresse saját hangját. Kalibán című versében önmagát mint
ösztönembert mutatja be Babits-Prosperóval szemben, aki a tudás
varázshatalmú mestere. Az Est Lapok irodalmi vezetőjének lányát,
Mikes Klárát vette feleségül, akitől két gyermeke született: a kis
Klára és Lóci. Házassága azonban nem volt harmonikus: 26 éven át
viszonya volt V. Korzáti Erzsébettel. Ez a kapcsolat az asszony
öngyilkosságával ért véget. Róla írta a Huszonhatodik év című
ciklusát. Szabó Lőrinc költői pályája a 30-as években érte el
csúcspontját, Az Egy álmai, a Semmiért egészen, a Szegénynek lenni
s fiatalnak és a Különbéke című versekkel fémjelezhetően. A népi
írókhoz csatlakozott, majd a fasizmus táborába sodródott bele. A
háború utáni költészetéből kiemelkedik a Tücsökzene ciklus és A
huszonhatodik év. Jelentősek még a kínai témájú költemények és a
Lóci-versek.
● A harmincas évek versei: Szabó Lőrinc filozofikus gondolati
költészetet teremtett: gondolatai oly tiszta, világos mondatokban
öltenek testet, amire talán csak a kései Adynál látunk példát.
Általában nem használ trópusokat, a versmondatok hordozzák a
mondanivalót.
● Az Egy álmai: az egység metafizikai szétszakítottságának
problémájával foglalkozik. A világban ez az egység megszakad: a
létező egyének sokaságára bomlik. Minden létező a maga érdekét
követeli, s a másiktól vár alkalmazkodást. Az érdekek ellentétes
szövevénye jön létre. A költői én ebből a szövevényből befelé szökik
meg: a lélek mélyén még megtalálható az Egy osztatlan világa: Hol
járt, ki látta a halat, / hogyha a háló megmaradt / sértetlenül?
● Semmiért Egészen: A vers az előbbiből fejthető meg. A szerelem
az ősi egység helyreállításának a vágya: az a vágy, hogy a másikat
teljesen és feltétlenül birtokoljuk. Ez a sok világában rettenetes
zsarnokságként jelenik meg, erre utal a bevezető mondat: Hogy
rettenetes, elhiszem, / de így igaz. Illetve az alábbi hasonlat világít
rá: Mint lámpa, ha lecsavarom, / ne élj, mikor nem akarom. Az önzés
azonban evvel éppen ellentétes: az önzés a sok világába tartozó
fogalom: az én megőrzésének vágya, a teljes önátadás, egyesülés
hiánya: Mert míg kell csak egy árva perc / külön neked… A szerelmi
kisajátítást csak a kölcsönösség tudja zsarnokságból csodává
változtatni: és én majd elvégzem magamban, / hogy zsarnokságom
megbocsásd.

408
● Szegénynek lenni s fiatalnak: Az ifjúság a mohó, telhetetlen
vágyak ideje. A modern társadalomban azonban mindennek
csereértéke a pénz, s így a szegénység az egyén korlátozását jelenti:
rettenetes, rettenetes / szegénynek lenni s fiatalnak.
● Különbéke: A sok világa az önzések harca és kusza, aljas
szövevénye. A szabad egyén számára ez elviselhetetlen: Ha
egyszerre tudok meg mindent, / hogy itt mi van, / egész biztosan
felkötöttem / volna magam. Az aljas világ törvényeit azonban
cseppenként ismerjük meg, s így a költői én hozzászokik, s megköti
a maga alkuját, különbékéjét a világgal.
● Dzsuang Dszi álma: Csuang Ce, az ókori kínai filozófus egy álmot
mesél el a tapasztalás kétséges voltáról (filozófiai szkepszis):
álmában egy lepke volt, s fölébredve elbizonytalanodik: vajon ő
álmodja-e a lepkét, vagy a lepke Dzsuang Dszit? Ébrenlétünkben
bizonyosra vesszük, hogy álmaink csalódások, s igazi életünket
ébrenlétben éljük, ám a lepke éppoly biztos volt az álombeli én
valóságosságában, mint az éber állapotban lévő Dzsuang Dszi.
Semmi sem bizonyítja tehát, hogy az élet nem csupán álom.
● Szun Vu Kung lázadása: A vers tárgyát egy középkori kínai regény
adja: Vu Cseng-en: Nyugati utazás avagy a majomkirály története.
A kínaiak egy szűzi életű ifjú szerzetest küldenek Tibetbe, hogy a
buddhizmus szent könyveit keletre vigye. A kis szerzetest útja során
démonok akadályozzák vállalkozásában, legfőbb ellensége Szun Vu
Kung, a majomkirály, aki egyetlen bukfenccel mérföldeket röpül. A
versben ez a majomkirály föllázad az istenek ellen, s legyőzi őket.
Már csak Buddha áll útjában. Buddha egy próbát ajánl neki: ha ki
tud röpülni a tenyeréből, övé lehet a legfőbb trón. Szun Vu Kung
számára ez gyerekjátéknak tűnik, s hatalmas bukfenceivel a
világmindenség határáig röpül. Itt öt oszlopot lát, s bizonyságul
fölírja egyikre, hogy Itt járt Szun Vu Kung király, s mivel a szükség
rájön, egy másik tövében otthagyja piszkát. Visszatérve kéri a trónt,
s hivatkozik a gőgös feliratra. Buddha azonban megmutatja neki,
hogy ezt éppen az ő ujjára írta föl, s a piszkát is, amit körme alatt
hagyott. Mert mindennél hatalmasabb a türelem és a szeretet.
● Lóci óriás lesz: Apa és fia viszonyát mutatja be. Az okos felnőtt
tilalmakkal veszi körül a gyermeket, aki féktelen rosszalkodással
lázad zsarnoksága ellen. Az apa egyre türelmetlenebb, de aztán, hogy
ne kelljen megvernie, lekuporodik hozzá játszani. Ahogy
lekuporodik, megpillantja a gyermek perspektíváját, hogy minden
milyen óriás, s ő milyen kiszolgáltatott kis lény ott a padló közepén.
Egyszerre megértő szeretet vesz rajta erőt Lóci iránt: megérti, hogy
a gyermek nem kicsi felnőtt, hanem öntörvényű saját világa van.

409
3.16. Szabó Magda: Az ajtó

● Életrajzi vázlat: Szabó Magda (1917-2007) Debrecenben született,

mélyen vallásos, református családba. Debrecenben tanult, latin-magyar
szakos diplomát szerzett. Munkatársa volt az Újhold folyóiratnak. Az
ötvenes években hallgatásra kényszerítették, csak 1958-tól publikálhatott
újra. Ekkortól jelennek meg nagysikerű regényei: Freskó, Mondják meg
Zsófikának, Az őz, Disznótor, Pilátus, Abigél. Az ajtó 1987-ben látott
napvilágot. Munkásságát 1978-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

● A regény műfaja: Szabó Magda számos műve önéletrajzi ihletésű –

különösen Az ajtó című regénye. Saját meghatározása szerint vallomás,
sőt gyónás. A mű három főszereplője: Szeredás Emerenc, a bejárónő,
Magdika, maga az írónő és férje, Szobotka Tibor valóságos életrajzi
szereplők. A Kossuth-díj és Emerenc tragikus halála is a valóságból
merített motívum.

● Cselekményvázlat: A regény az írónő álmával indul, az ajtóról, amely

nem akar kinyílni. Magdika megkéri Emerencet, hogy szegődjön el
hozzájuk háztartási alkalmazottnak. Emerenc néhány nap tájékozódás
után igent mond, s megjelenik náluk, hogy megkezdje munkáját. Tibort
gazdának szólítja. Sokat kér, de sokat is dolgozik. Vezeti a háztartást, főz,
mos, takarít. Emellett ellátja házmesteri állását is. Néha kisebb
ajándékokkal kedveskedik, de ő maga sem külön pénzt, sem ajándékot
nem fogad el. Rendkívül zárkózottan viselkedik, bár az írónő mindent
elkövet, hogy közel kerüljön hozzá, s oldja a rideg munkaviszony
embertelenségét. Csak némely meghittebb alkalomkor mesél önmagáról.
Így értesül Magdika az ikrekről, akiket villám sújtott agyon, a
mauzóleumról, ahol az ikrek és szerettei hamvait kívánja nyugalomba
helyezni, Emerenc szülőfalujáról, majd nagy sokára Évikéről, akit egy
szép napon Emerenc hiába várt vendégségbe. Különösen feltűnő, hogy
Emerenc senkit se enged be a lakásába. Egy ízben, békítés céljából
Magdikának az a hirtelen ötlete támad, hogy vacsorát kérjen Emerenctől.
A különös kérés, és az, hogy szívességet fogadnak el tőle, Emerencet
meghatja, s ekkor megnyílik az ajtó: megmutatja Magdikának a lakását.
Kiderül, hogy a rosszhiszemű híresztelésekkel szemben macskái miatt
tartja zárva ajtaját. Tíz macskát tart otthon. Ebben persze zárkózottsága is

410
 szerepet játszik. Emerenc drága tárgyai Évikétől, nevelt lányától
származnak, akit a zsidóüldözések alatt vett magához. Évike azóta felnőtt,
és külföldön él. Emerenc megmutatja drága bútorait is, amiket
Magdikának szán örökségbe. Megjegyzi azonban, hogy megátkozza az
írónőt, ha elárulja a titkát. Egy téli napon Emerenc meghűl, de a
hótakarítást még ekkor is elvégzi. A hűlés a tüdejére megy, majd
agyvérzést is kap. Éppen ekkor kell Magdikának átvennie a Kossuth-díjat.
Csak arra jut ideje, hogy kinyittassa Emerenccel az ajtót, amin át az
ápolók kihúzzák a beteget a lakásból és kórházba szállítják. Emerencet
súlyos állapotban találták, napok óta nem bírta sem önmagát, sem
macskáit ellátni, szobáját ellepték az ételmaradékok, emberi és állati
ürülékek. A lakást fertőtleníteni kell, a bútorokat és személyes tárgyakat
elégetik. Emerenc nem áll szóba az áruló írónővel, s pár nap múlva a
szégyenbe belehal.

● Az ajtó mint központi motívum: A regény az ajtóról szóló álommal

kezdődik, s ez játssza a főszerepet a regény végkifejletében is. Emerenc
ajtaja mindenki előtt zárva van, s az írónő előtt is csak nagy sokára nyílik
ki. Az ajtó jelképezi a főhős zárkózottságát, Emerenc szimbolikus
értelemben is zárva tartja ajtaját, személyes szférájának titkait. Magdika
azonban nem elégszik meg a munkaadó-munkatárs kapcsolattal, szeretné
megismerni Emerenc titkos világát, s ezt a szeretetvágy kulcsával
nyitogatja. Emerenc csak nagyon lassan, lépésről lépésre fogadja
bizalmába az írónőt, s amikor kiszolgáltatja magát, lelkére köti, hogy ha
elárulja, meg fogja átkozni. Mikor Emerenc halálosan megbetegszik,
életének megóvása érdekében Magdika megteszi ezt a végzetes lépést,
elárulja Emerencet. Ebbe Emerenc belehal. Ez Szabó Magda gyónásának
kulcsmotívuma.

● Kapcsolatok, konfliktusok, magatartásformák a regényben: A regény

narrátora az írónő, az ő szemszögéből ismerjük meg a jellemeket és
eseményeket. Az igazi főhős azonban Emerenc, az ő „ajtaját” nyitogatja
az írónő. Emerenc egyszerű ember, természete inkább nyers, mint kedves,
az embereket nem engedi be a maga intim szférájába. Ugyanakkor
rendkívül segítőkész, agapét gyakorló asszony: ha ismeretségi körében
valaki megbetegszik, ő mindig ott van, hogy segítséget vigyen a
rászorulónak. Hihetetlen munkabírású, keményen dolgozó ember. Adni
szeret, de elfogadni nem. Világnézetében a vallástalanság és a babonaság
elemei ötvöződnek. Nem hisz a túlvilági életben, de szeretteinek
mauzóleumra gyűjt. Megveti az írónőt gyakorló vallásos életmódjáért,
templomba járásáért, szemében csak a tevékeny szeretetnek van értéke.
Nagypénteken szándékosan húsos ételt főz. A szellemi munkát sem
becsüli, Jézusban csak az ács fiát ismeri el. Szokatlan nézeteket vall a

411
 szeretet gyakorlásáról is: szerinte, aki igazán szeret, annak ölni is tudnia
kell. Szomszédnőjével együtt tervelik ki annak öngyilkosságát.
Magdikától is azt várja, hogy hagyja békében meghalni, mondván, hogy
a halottnak már mindegy, de élve őt senki se lássa megalázó helyzetében.
Magdika ellenben buzgó református, a vallási előírásokat szigorúan
betartja. Emerenc káromló beszédein megbotránkozik, s csak nagyon
lassan érti meg az ő sajátos szeretetét. Egymásnak úgy ellentétei, mint a
bibliai Mária és Márta. Mária az Úr lábánál ülve hallgatja beszédét, míg
Márta egyedül végzi a vendéglátás háztartási teendőit. Nagy kérdés, hogy
vajon melyikük szerette jobban az Urat.
Kettejük különbsége nem maradhat konfliktusok nélkül. Ilyen
konfliktus, amikor nagypénteken Emerenc húsételt főz, vagy mikor
giccses porcelánkutyát ajándékoz Magdikáéknak, s elvárja, hogy méltó
helyen állítsák ki. Makacsságában odáig megy, hogy képes emiatt
fölmondani az állását. Az írónőék meghátrálásra kényszerülnek. A fő
konfliktus azonban az ajtó körül forog, Magdika nem tudja elfogadni,
hogy hagynia kéne Emerencet magára hagyottan meghalni, s Emerenc
életének megmentése érdekében elárulja őt. Életmentő kísérlete azonban
kudarcot vall: amikor Emerenc értesül a megalázó eseményekről, állapota
gyorsan romlik, és meghal.
A „gazda” elfogadja, hogy Emerenc csupán bejárónő náluk, nem
nyitogatja intim szférájának ajtaját, ezért kevesebb konfliktusba kerül
vele. Cserébe ő is megőrzi Emerenccel szemben a maga intim szféráját, s
rossz néven veszi, hogy Emerenc reggel, hálószobájukban köszönti fel a
még ágyban fekvő házaspárt, illetve, hogy átrendezi a lakásukat,
mindenféle giccses tárggyal kidíszítve. Ugyanakkor bölcs, megértő férj,
és támogatja feleségét Emerenchez fűződő szeretetviszonyának
kiépítésében. Sutut is ő javasolja Emerenc helyének betöltésére,
megsegítve ezzel a kiközösített áldozatot.

3. 17. Tóth Árpád impresszionista lírája

412
Életrajzi vázlat: Tóth Árpád (1886-1928) Aradon született, 1886-ban.
Debrecenben nőtt fel, apja, Tóth András szobrász volt. 1905-től magyar-német
szakos hallgató a budapesti egyetemen. Verseit debreceni lapokon kívül A Hét,
a Vasárnapi Újság, 1908-tól a Nyugat is közölte. 1909-ben anyagi gondok miatt
abbahagyta tanulmányait, visszament Debrecenbe, helyi lapok munkatársa lett.
Tüdőbaját hegyvidéken próbálta gyógyítani.

Hatvany Lajos támogatásával szanatóriumokban keresett gyógyulást, majd

megnősült. 1918-ben a Vörösmarty Akadémia titkára, 1921-ben Az
Est munkatársa lett. 1928. november 7-én halt meg Budapesten. Tüdőbaja okozta
korai halálát.

A Nyugat értékelése szerint Ady után a második legjelentősebb költő. Ezt az

értékelést ma már túlzónak tarthatjuk, és inkább jelentős, de nem meghatározó
érvényű költői pályáról beszélhetünk. Ennek oka pedig költői világképének
rendkívüli homogenitása, egysíkúsága. Munkásságának filozófiai hátterében
Schopenhauer áll, az ember kielégíthetetlen vágyaival, a fölfokozott
magányérzettel, a tétovasággal és melankóliával. Mindez 1918-ig mint
korjelenség, korélmény, némiképp kordivat jelentkezik. 1919 elején a történelmi
események hatására rövid időre a nietzschei életöröm váltja fel, hogy aztán
haláláig tartó nagy költői korszakában saját létélménnyé dolgozza át a lemondás
és fájdalom schopenhaueri gondolatát. A világképnek megfelelően a meghatározó
műfaj az elégia. A hangnem, a hangfekvés pedig a borongásé.

Kevés magyar költő karakterizálható olyan jellegzetes szókinccsel, mint Tóth

Árpád: bús, lomha, méla, beteg. Stílusára a szecesszióval rokonított
impresszionizmus a jellemző; a világ állóképekben való megragadásának igénye.
Kedvenc stíluseszköze pedig a szinesztézia, mely a világ teljes hangulati és érzéki
felfogásának igényéből fakad. Verselése gazdag, tudatos; sajátos versformája a
7/6 vagy 6/7 osztású jambikus sorok, a nibelungizált alexandrin, vagy kortársi
elnevezéssel Tóth Árpád-vers.

Műfordítóként jelentősebb, mint költőként, ihlete szegényes, de nyelvezete

egészen kifinomult, némely fordításában egyenesen zseniális. Három nyelvből
fordított: angolból, németből és franciából. Sokak szerint a legszebb „magyar
vers” Shelley Óda a nyugati szélhez című fordítása, de francia fordításai is igen
jelentősek: Baudelaire-fordítása Babitscsal és Szabó Lőrinccel közösen, és
Verlaine Őszi sanzonja is vetekszik szépségben az eredetivel.

Versei: Lélektől lélekig című verse ma már kissé szentimentálisnak hat, az Elégia
egy rekettyebokorhoz otromba vers, a Szeptemberi áhítat a finom tájleíró kezdet
után átvált szerelmes versbe. Legsikerültebb versének a Körúti hajnalt tartom.

413
Körúti hajnal: A vers a pesti napfelkelte kifinomultan megragadott impressziója.
Maga a táj egyáltalán nem szép: a vad kővidékből csak a hajnali fényjáték teremt
csodálatos látványt. A vers elején még a napfelkelte előtti szürkületet látjuk:
szennyes, szürke városkép, amelynek sivárságát a házmesterek (álmos vicék)
koboldos alakjai népesítik be. Finoman ellenpontozza a verskezdet a rákövetkező
fényorgiát:
Egyszerre két tűzfal között kigyúlt
A keleti ég váratlan zsarátja:
Minden üvegre száz napocska hullt,
S az aszfalt szennyén szerteszét gurult
A Végtelen Fény milliom karátja.
És evvel megkezdődik a tündéri varázslat: a csúnya város elvarázsolódik.
Kirajzolódik az akácfa kontyában a fehér virágfürt. Mégpedig csüggeteg és
halovány virágok. Milyen finomak itt a Tóth Árpád-os szomorkás jelzők! A
csüggeteg egyszerre reális fizikai kép és hangulati, érzelmi tartalmú
megszemélyesítés. A halovány úgyszintén. Aztán következik a vers csúcspontja:
a szinesztézia legszebb magyar példája, illetve példasora:
A Fénynek földi hang még nem felelt,
Csak a színek víg pacsirtái zengtek:
Egy kirakatban lila dalra kelt
Egy nyakkendő…
A nagybetűs fény valóságos isteni lényként lép elénk, s a színek és hangok
finoman felelgetnek egymásnak. De az isteni vagy tündéri csoda csak egy
pillanatig tart: a következő képben két durva hang űzi el a varázslatot: a
gyársziréna és a csikorgó villamoskerék. De a zárlatban még telik egy újabb
csodaszép megszemélyesítésre: a nap csókot dob a szegény munkáslány kezére.
Csupa finomság, nyelvi bravúr ez a vers, amely megmutatja, hogy nemcsak
műfordítóként érdemel helyet a költő a tananyagban.

3.18. Weöres Sándor: Psyché

● Életrajzi vázlat: Szombathelyen született 1913-ban. Gyermekévei javát

Csöngén töltötte. Csodagyerek volt, már tizennégy éves korában jelentek

414
 meg versei. A pécsi egyetemen tanult, filozófia-esztétika szakon szerzett
diplomát. Disszertációját saját költészetének elméletéből írta. Nagy
hatással volt rá a régész Várkonyi Nándor, a művészettörténész Fülep
Lajos és a filozófus Hamvas Béla. Ők irányították figyelmét az ősi
kultúrák és a mítoszok felé. Hatott rá a keleti filozófia is, ennek terméke
A teljesség felé című prózaverskötete. 1937-ben Baumgarten-díjban
részesült, ebből tett távol-keleti utazást. A háború után az Akadémiai
Könyvtárban dolgozott. Az ötvenes években indexre tették, csak
gyerekversei jelenhettek meg. Kodály segítette ki avval, hogy
gyerekdalokhoz szöveget kért tőle. Apolitikus költő volta ellenére sok
támadás érte: 1959-ben Köpeczi Béla igyekezett egy elmarasztaló cikkel
megakadályozni írószövetségi tagságát, sikertelenül. Tűzkút című kötete
is csak Párizsban jelenhetett meg először. 1970-ben Kossuth-díjjal
tüntették ki. Többször tartott felolvasást Londonban. 1989-ben,
Budapesten halt meg. Fontosabb művei: Hideg van (1934), Medúza
(1944), Bóbita (1955), Merülő Saturnus (1968), Psyché (1972, 1975).
Sokat fordított, keleti nyelvekből is.

● A Psyché keletkezéstörténete és szerkezete: Weöres közel negyven

éven át foglalkozott a felvilágosodás-korabeli költők (Csokonai,
Kazinczy, Berzsenyi, Ungvárnémeti Tóth László, Dukai Takách Judit és
mások) tanulmányozásával. De érdekelte a régebbi költészetünk is (ld.
Három veréb hat szemmel). Ezalatt fogant meg benne egy kitalált 19.
század eleji költőnő alakja. A Psyché első kiadása 1972-ben jelent meg,
majd 1975-ben a kiegészített változata. A kötetet főleg függelék
anyagokkal bővítette. A kötet tartalmazza Psyché verseit időrendben.
Némely vershez kommentárt is fűz, így iktatja be az ifjú Wesselényivel
való pajzán anekdotát. A versek vége felé cigány nyelvből való fordításait
is közli. A versek után következik Ungvárnémeti Tóth László emlékezete
és költeményei, majd két emlékezés Psychére. Az utószó írja le a költőnő
életrajzát, és csatolja a Psyché írásmódjáról szóló jegyzetet. Psyché
életrajzában találjuk Toldy Ferenc kritikai észrevételeit némely versről.

● Psyché fiktív életrajza: Lónyay Erzsébet Mária Psyché 1795-ben

született Nagylónyán. Apai részről grófi származék, édesanyja szegény
cigánylány, de egy Mailáth gróf örökbe fogadta. Anyai ősei
cigánykirályok voltak. Anyja megszökött egy cigányprímással, így került
gyermekfővel a putrik koldus világába. Megjárta a zárdát, s együtt
nevelkedett Tóth Lászlóval, az ő Laczkó Ficzkó barátjával. A költő
tanította őt írni-olvasni. Szüzességét Gaston sógora vette el, még
gyereklány korában. Kazinczynál tetszést arattak korai versei.
Megismerkedett Zeidlitz báróval, aki később feleségül is vette.
Kicsapongó életének ez rövid időre véget vetett. Utazásai közben

415
 találkozott Goethével és Hölderlinnel, sőt Beethovennel is a Brunswick
kastélyban. Teherbe esvén, titokban szülte meg első gyermekét – ekkor
még hajadon volt –, akit „jótevői” azon nyomban agyonütöttek.
Megházasodva verseinek kiadása foglalkoztatta. Ebben megakadályozta
korai halála: féltékeny férjének lovai gázolták halálra, s nem kizárt, hogy
gyilkosság történt. 1831-ben hunyt el.

● Psyché versei: Hegyaljai évek, 1808-1812: Költői pályáját

gyerekdalokkal kezdi, rímes-ütemes versekben. Patak partján, Isti Pisti,
/ Furulázz nekem! / Másik partján, Isti Pisti, / Fekszem meztelen. stb.
Ezeket követik az alexandrinokban írt episztolák, majd idillek és
disztichonban írt epigrammák következnek. Weöres kitűnően utánozza a
korabeli stílust, és tanúbizonyságát adja verselési és műfaji technikájának.
Bolyongás évei, 1813-1816: Verseinek terjedelme megnő, biztosan kezeli
a nehezebb formákat is, verselése klasszicizálódik, szapphói és alkaioszi
strófákkal, valamint anakreóni verssel is találkozunk. Asszony-évek,
1817-1831: A versek megritkulnak, de mívesebbé válnak, uralkodik az
időmérték, s mellette feltűnnek a rímes-időmértékes versek. Terjedelmes
helyet foglalnak el a magyarított cigánydalok. Ez újabb stílus- és
formabravúrral színezi a költő palettáját. Fejlődik ortográfiája is,
közeledik a mai helyesírásunkhoz. Egy példa a cigánydalokra:

Nagy borzos kánya szálla bikkfára,

A szomszéd asszonnak
- Tsáride tsáriduda –
Jaj beh jár a szája. stb.
- Eggy lovász fihoz: Szapphói strófában íródott, tömör, háromstrófás
vers. Az első négy sor s az utolsó versszak tartozik egybe, ez keretezi
a szerelmi együttlét szókimondó, pikáns témáját. A keretben a költői
én saját magányáról és kétségbeesett kielégítetlenségéről tesz
vallomást, pompás képekben: a sötét éjszakában fehéren világító test
kontrasztot alkot a hatalmas kozmosz képével, melynek az alján
füstölgő tarló világít vörösen. A középső szakaszban a költői én
szeretőjéhez beszél, neki tesz szemrehányást. A nyelvezet ízes képes
beszéd, régies kifejezésekkel és szavakkal megtűzdelve: lihegő
kapoltyúd, Gondtalan Czompó, tarlaja füstöl stb. Ezeket a 19. század
eleji helyesírás is kiemeli.

– Psyché sose létezett, de létezhetett volna. Hihetetlen imitáló

képességével Weöres megteremti azt az ízes, szabados költészetet,

416
amit irodalmunk elszalasztott, s ami csak ott és akkor lett volna
lehetséges. Költői szerepjátéka az imitáció mellett legalább annyira
kreáció is.

417
4. témakör: Metszetek a 20. századi erdélyi,
délvidéki, kárpátaljai irodalomból

4.1. Áprily Lajos verselése

● Életrajzi vázlat:
Áprily Lajos, született Jékely János Lajos
(Brassó, 1887 – Budapest, 1967) József Attila-díjas költő, műfordító. Édesapja,
Jékely Zoltán szintén költő volt. A kolozsvári egyetem bölcsészkarán szerzett
magyar-német szakos diplomát.
Egyhónapos párizsi útjáról visszatérve Nagyenyeden lett tanár: előbb a Bethlen
Kollégium tanítóképzőjében, 1910-től a gimnáziumban. Kisebb-nagyobb
megszakításokkal tizenhét évig tanított a „dús hagyományú” városban, e „remete
évek” alatt kiállt Ady költészete mellett. Egy versét névtelenül már 1905-ben
közölte az Egyetemi Lapok, majd 1909-ben Jékely Lajos néven az Erdélyi
Lapokban jelentkezett, Kovács Dezső azonban megrótta „modern” hangja miatt,
mire a költő évekig nem kísérletezett újabb publikálással. Verseit Áprily Lajos
néven először 1918 tavaszán közölte az Új Erdély, majd a Szászváros és vidéke,
az Erdélyi Szemle, Napkelet, Zord Idő, Pásztortűz adott helyet írásainak.
Ugyanakkor az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Kisfaludy Társaság mellett
a Kemény Zsigmond Társaság is tagjává választotta.
Első költői sikerei után 1923-ban Dijonba ment, ahol a francia nyelv tanításához
is diplomát szerzett. 1924-ben elfogadta Kuncz Aladár meghívását, s együtt
szerkesztették a kolozsvári Ellenzék irodalmi mellékletét. 1926-ban családostul
Kolozsvárra költözött, s a református kollégiumban tanította a magyar és német
irodalmat. Ugyanebben az évben részt vett az erdélyi magyar írók
első marosvécsi találkozóján, s az itt összegyűltek megbízásából az 1928-ban
induló Erdélyi Helikon szerkesztője lett. 1929 őszén Budapestre távozott, ez a
lépése megrendülést váltott ki tisztelői körében. Tíz évig a Baár-Madas
Leánynevelő Intézet igazgatója volt. Elvállalta a Protestáns Szemle szerkesztését.
1935 őszén féléves tanulmányutat tett Észak- és Nyugat-Európában.
1943 szeptemberében, miután nem volt hajlandó az iskolájában
a zsidótörvények szabta felvételi rendelkezéseket végrehajtani, felmondott,
nyugdíjba vonult, s Visegrád mellett, Szentgyörgypusztán telepedett le. Hosszú
éveken át csak fordításaival volt jelen az irodalmi életben, versekkel az 1950-es

418
évek közepétől jelentkezett újra. Verseinek leggazdagabb válogatását már csak a
halál árnyékában láthatta. Nyolcvanadik születésnapja előtt három hónappal halt
meg a hárshegyi szanatóriumban.
● Költészete:
Első műve: Falusi elégia (versek, 1921). Fontosabb művei: Vers vagy te is
(versek, 1926), Idahegyi pásztorok (verses dráma, 1929), Rönk a Tiszán (versek,
1934).
Költészetének ihletője legtöbbször az emlékezés, a magány, egy inkább csak
vágyott – vagy vágyaiban átélt – világ: a „morajos szikla-ország”, mellyel „egy
test”-nek érzi magát. A „parttalan” időből, elmúlt századokból hallja vissza a szív
zenéjét. Költő, aki a sorssal nem csatázott ugyan, de versei „gránitboltjába” egy
hosszú élet önemésztő vajúdásait zárta be. Hangulatok énekese, „néma lázadó”,
alapélménye a természet, az erdélyi táj, lírai jelképeit jórészt ebből meríti:
transzszilvanizmusának is ez a szülőföldszeretet a tartalma. Elégikus hangulatú
költészete múltat és jelent eggyé olvasztó szelíd számvetés. Rezignáció és meg-
megújuló életvágy, a visszahúzódó lélek tehetetlensége és a bizakodó emberség
egyszerre van benne megbonthatatlan hangulatú, szerkezetileg pontosan tagolt
költeményeiben. Szigorú, a hagyományos formákat tisztelő, azokat finomító
megkomponáltság, lelki és formai egyensúlyt teremtő zeneiség jellemzi
művészetét, e zenei fogantatású érzékelés sajátos harmóniát kölcsönöz verseinek.
„Hazája álom és titok, / szem-nem-legelte pázsitok” – vallotta a formai bravúrok
titkairól. Egyes verseit és szövegkönyveit többen megzenésítették.
● Március (Mező Tibor elemzése nyomán):
Áprily lírája a verszenével ragad meg. Ebben a tekintetben kiemelkedő a Március
című vers. A vers kirobbanó életkedvét valami ősi erővel sodorják a daktilusok.
Balassi tavaszénekeivel hozható párhuzamba a vers életöröme, lelkes
tavaszköszöntője. De bármilyen meglepő, ezeket a daktilusokat mégis jeles
irodalmárok nem érezték ki a versből. Mondták anapesztikusnak, jambikusnak,
szimultán ritmusúnak. Ennek az az oka, hogy a daktilikus sorok rövidebb sorokra
vannak tördelve a rímek által. Éppen ezért szükséges a vers ritmikáját
tüzetesebben elemezni. A vers előzménye Áprily saját vallomása szerint a
Tavaszodik című költemény volt. Ennek metruma nyolcadfeles daktilus:
Sáncban a hóvíz könnyű hajót visz, füstöl a fényben a barna tető.
- v v / - - / - v v/ - - / - v v / - v v/ - v v/ -
Feltételezhető, hogy a Március metruma ugyanez. Itt is megvannak a rímek, csak
nem a sorok végén, hanem belső rímként. Rövidebb sorokra tördelve a rímek
szerint:
Sáncban a hóvíz
könnyű hajót visz,

419
füstöl a fényben a barna tető.

Ugyanezt látjuk a Márciusban:

Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve,
s egy ős evoét a fényre kiált.

A zavar oka az lehet, hogy egy ütemelőzővel indítja a verset, s a második versláb
nem spondeus, s egy enjambement-nal a második daktilus utolsó szótagja
átcsúszik a második sorba:
A nap tüze, látod,
v/ - vv/- v
a fürge diákot
v /- v v/- v
a hegyre kicsalta, a csúcsra kiállt.
v/ - v v/ - v v/ - v v/-

A három sort egy sorba szedve azonban világosan kitűnnek a tiszta daktilusok:
A nap tüze, látod, a fürge diákot a hegyre kicsalta, a csúcsra kiállt.
v/ - vv/ - v v /- v v/- v v/- v v/ - v v/ - v v/- [8] megjegyzést írt: átnézni
Csengve, nevetve kibuggyan a kedve, s egy ős evoét a fényre kiált.
-v v/- v v/- v v/ - v v/ - vv/- - /- v v/- [9] megjegyzést írt: átnézni
A vers metruma tehát nyolcadfeles daktilus AABCCB rímekkel.

420
4.2. Dsida Jenő lírája

● Életrajzi vázlat:
Dsida Jenő 1907-ben született, Binder Jenő Emilként Szatmárnémetiben, apja,
Dsida Aladár, a császári és királyi 5. gyalogezred tisztje volt.
Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román
megszállás. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét
kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári
foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus
Státus tisztviselője. Dsida Jenő Budapesten, Beregszászban és Szatmárnémetiben
végezte tanulmányait.
Kora ifjúságától kezdve költőnek készült. Benedek Elek fedezte föl, és indította
el költői pályáján. 1923 augusztusától 1927 márciusáig – tizenhattól húszéves
koráig – a Cimbora című folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és műfordítása.
„Elek nagyapó” unokáknak kijáró szeretettel és felelősségtudattal segítette a
pályakezdő költőt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában. 1925-
ben, szülei akaratát követve a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be,
tanulmányait nem fejezte be. Dsida Jenő szívbetegségben szenvedett. 1938. június
7-én csendben meghalt. A Házsongárdi temetőben temették el, a
szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.
● Közéleti szerepe

A fiatal költő szerepet vállalt a nemzetiségi irodalom mozgalmaiban: tagja volt

a helikoni íróközösségnek, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond
Társaságnak 1929-től, titkára az Erdélyi Katolikus Akadémiának, a PEN
Club romániai magyar tagozatának tagja, az Erdélyi Szépmíves Céh lektora.
A híres marosvécsi összejövetelek Kemény János báró kastélyában 1926-tól
szerveződtek, melyhez Dsida Jenő is csatlakozott. A társaság tagjai voltak többek
között: Áprily Lajos, Reményik Sándor, Tompa László, Bartalis János, Kós
Károly, Bánffy Miklós, Kuncz Aladár, Makkai Sándor, Molter
Károly, Karácsony Benő, Tabéry Géza, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Kacsó
Sándor, Wass Albert. Dsida Jenő 1929-től kezdve vett részt rendszeresen a
Helikon munkájában.
● Költészete:

„Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó hitvallókétól, ő

nem a végzettel kívánt pereskedni, egyszerűen énekelni akart: a természetről,
a szerelemről, az ifjúságról, akár a késő romantikusok. Úgy érkezett az
irodalomba, akár egy kamasz angyal, mámoros ifjúsággal, lobogó szőkén,
telve lelkesedéssel és önbizalommal.”

421
Verseinek többsége vidám, bravúros rím- és ritmusjátékkal, melankolikus
életérzéssel, a szépség és a jóság hirdetésének jegyében íródott. Ő maga így vall
erről: „Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között
megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban”.
A háború, a trianoni diktátum következményei és fiatalkori szívbetegsége
rányomta bélyegét a költő életművére. A részvét, a szenvedőkkel való együttérzés
költője volt, aki szeretettel fordult mindenki felé.
Visszatérő témái a hazaszeretet, a mély katolikus vallásosság, a szerelem és a
halálfélelem.
Egyik leghíresebb verse a Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár), melynek
létezését megpróbálták örökre elfeledtetni.

Vagy félezernyi dalt megírtam

s e szót: magyar,
még le nem írtam.
Csábított minden idegen bozót,
minden szerelmet bújtató liget.
Ó, mily hályog borult szememre,
hogy meg nem láttalak,
te elhagyott, te bús, kopár sziget,
magyar sziget a népek Óceánján!

– Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus (részlet)

Szamizdatban, gépírással terjesztették, nagyon sokáig csak a legendákban

létezett. Ma szabadon olvasható.
Dsida Jenő fölolvasta a marosvécsi írótalálkozó résztvevőinek 1936 nyarán.
„Mikor befejezte – idézte föl a történteket Wass Albert –, könny volt mindenki
szemében. Ekkor felállt Kós Károly, barázdás arcán hullottak a könnyek, odament
Dsida Jenőhöz, megölelte és azt mondta neki: »Te taknyos, hogy mersz ilyen
szépet írni!«”
● Nagycsütörtök:
A cím Jézus Gecsemáné kerti kínszenvedésére utal. Ide vonult el a Megváltó
elfogatása és kínhalála előtt imádkozni. Ide csak négy tanítványa kísérte el, de
tőlük is távolabb húzódott, hogy zavartalanul elmélyedhessen imájában.

422
Halálfélelem gyötörte, hiszen már tudta, hogy közel van a rettenetes
kínszenvedések órája. Így imádkozott: „Atyám, ha lehet, múljék el tőlem ez a
pohár, de ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem úgy, ahogyan te.” Tanítványait
arra kérte, hogy virrasszanak vele, de azok háromszor is elaludtak. A világ
fejedelmének az órája ez: Isten kiszolgáltatta Fiát és a világot a gonosznak, hogy
beteljesedjék az ítélet. A világ gonosz fejedelme, az ellenséges erő itt a román
állam, aki szándékosan elzülleszti a magyar települések infrastruktúráját, hogy
elszigetelje, lassú sorvadásra, pusztulásra ítélje a magyarságot. A költő mindezt
csak egymaga érti, érzékeli, miképp Krisztus is. A tanítványok békén alusznak,
mit sem sejtve az éjszaka sötét erőiről: Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté
aludt és mind aludtak. Rettenetes súllyal nehezedik a költőre a gonosszal vívott
harc magányossága. Ne feledjük, hogy még az Atya is elhagyta Fiát! Ennek az
elhagyatottságnak a borzalma nehezedik a virrasztó költőre. De talán némi remény
is beszivárog a versbe a bibliai párhuzamon keresztül: a megváltás reménye.

4.3. Gion Nándor novellisztikája

● Élete:
Gion Nándor (Szenttamás, 1941. – Szeged, 2002.) vajdasági magyar író,
újságíró, forgatókönyvíró, tanár; az újvidéki rádió magyar főszerkesztője. Iparos
családból származott. Szabadkán ipari iskolába járt, majd 1963-ban az újvidéki
egyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt
az újvidéki magyar rádió ösztöndíjasa volt. Már ekkor megjelentek szépirodalmi
alkotásai, és írt tudósításokat, recenziókat, kritikákat – tagja lett az Új
Symposion nemzedékének.
Végzése után nem ment tanítani, 1963-1983 között az Újvidéki
Rádiómunkatársaként dolgozott, s gyakorlott tollforgatóvá vált.
Első sikerét az 1968-ban megjelenő Kétéltűek a barlangban című regényével érte
el, majd a Testvérem, Joáb 1969-es regényével szintén a Forum Kiadó első díját
kapta meg. Tehetsége és párttagsága is közrejátszott abban, hogy 1969-től az Új
Symposion szerkesztőségének tagja lett, de sikerült kimaradnia a szerkesztőség
későbbi koncepciós jellegű felszámolásából.
1973-ban jelent meg a Híd-díjas Virágos katona című regénye. 1977-ben olyan
nagy sikert aratott A kárókatonák még nem jöttek vissza című gyerekregénye,
hogy kötelező olvasmány lett az iskolákban (1983-ban film is készült belőle).

423
1982-ben megjelent a mű folytatása, a Sortűz egy fekete bivalyért, amelyet szintén
megfilmesítettek 1984-ben.
1979-1982 között a Vajdasági Íróegyesület elnöke, majd az Újvidéki Színház
igazgatója volt. 1985-től az Újvidéki Rádió újságírója, szerkesztője,
főszerkesztője lett. Munkásságára Magyarországon is felfigyeltek: 1987-ben Déry
Tibor-díjat, 1988-ban József Attila-díjat kapott.
Jugoszlávia felbomlása idején a rábízott emberek védelme érdekében az utolsó
pillanatig kitartott munkahelyén és a pártban, ezért romolhatott meg a kapcsolata
egyes jugoszláviai és magyarországi írókkal. 1993 szeptemberében
áttelepült Magyarországra családjával együtt. Nem sokkal később Varga Lajos
Márton készített vele egy interjút a Népszabadságban, amelyben Gion úgy
nyilatkozott, hogy be szeretne lépni a szabadkőművesek közé. (A nyilvános
jelentkezés sikeres lett, az írót 1994 januárjában felvették a Deák Ferenc, a
Testvériséghez szabadkőműves páholyba.)
1994-ben megjelent az Izsakhár című regénye (2001-ben A Szivárvány
harcosa címen film készült belőle). 1996-ban adta ki Mint a felszabadítók című
kötetét, az Izsakhár folytatását. 1997-ben jelent meg a családtörténeti munka
harmadik része: Ez a nap a mienk, majd 2002-ben a Forrás folyóiratban
folytatásokban az Aranyat talált – a regénysorozat negyedik része. A
regénytetralógia a Latroknak is játszott közös címet kapta.
Gion Nándor több komoly betegséggel is küzdött – 2002 augusztusában
szállították be a szegedi Újklinikára, ahol másnapra meghalt. A budapesti
Farkasréti temetőben temették el.
Életművének és személyiségének emlékét a határon túli fiatal alkotókat jutalmazó
Gion-ösztöndíj őrzi. A Noran Kiadó vállalta Gion Nándor életművének
megjelentetését, köztük a Magyarországon elérhetetlen szövegek kiadását.
Szülőhelyén, Szenttamáson megkezdődött az író kultuszának kialakítása,
amelynek központja a 2010-ben megnyílt Gion Emlékház.
● Művészete

Az 1960-as évek elején nagy változás történt a vajdasági magyar irodalomban:

egységesen lépett fel egy viszonylag nagy létszámú fiatal nemzedék, amely
semmiféle közösséget nem vállalt a korábbi, e nemzedék által provinciálisnak
tartott vajdasági magyar irodalommal. Ez az úgynevezett Symposion nemzedék
a Képes Ifjúság című lap irodalmi mellékletében jelentkezett, majd 1964-ben
a Kontrapunkt című antológiában és ugyanekkor létrehozott folyóiratában, az Új
Symposionban mutatkozott be.
A fiatalok később valamelyest „klasszicizálódtak”, de az új eszmék és irányzatok
iránti nyitottságukat később is megőrizték. Ennek a nemzedéknek – Tolnai
Ottóval együtt – kiemelkedő képviselője volt Gion Nándor. Ő
is neoavantgárd kísérletekkel kezdte pályáját, laza időkezelésű, szabad

424
asszociációkban bővelkedő lázadó kötettel indult, de már az 1960-as évek végén
kialakította sajátos, elevenen, fordulatosan mesélő elbeszélői módszerét és
stílusát. Művei ettől kezdve legtöbbször szülőföldjén, Szenttamáson és környékén
játszódnak. Szemléletükre pedig az eleven meséléssel, visszatérő hősökkel, a
képtelen és a természetes dolgok, események keverésével létrehozott „dúsított
realizmus” jellemző.
A ciklikus történetekben gondolkodó szerző írásainak nagy részében kérdéses,
hogy regénynek vagy novellagyűjteménynek tekinthetők-e, ugyanis ismétlődő
figurák, helyszínek adják a kötőanyagot munkáihoz. Magyarországi alkotásaiban
Hrabalra emlékeztetve megnőtt az anekdota szerepe.
Az életmű domináns része a jugoszláviai és magyarországi rendszerváltások
tükre, amely ezért hiánypótlónak tekinthető. Gion Nándornak az aktualitásokon
túlnövő és írásainak fennmaradását garantáló tulajdonsága varázslatos elbeszélő
művészete.

● Hívták a gyerekeket; A vadkacsák talán észre sem vették; Földre szórták

a virágokat; Régi megható történet a félhülye Sebestyén gyerekről:
A novella-tetralógia a zsidó és a német temető környékén játszódik. Mindkettőt
emészti az idő vasfoga, már senkit sem temetnek oda. A zsidókat elhurcolták, a
németeket kitelepítették. Az 1945 utáni Jugoszláviában a magyar lakosságot is
atrocitások érték: a kollektív bűnösség vádjával tömeges kivégzések voltak, és
többségüket elüldözték. Erről azonban kifejezetten nem szól az író, ez csak
áthallásosan, burkoltan van benne az elbeszélésekben. Sőt, a történetek éppen a
megmaradt magyar nyelvű településen játszódnak, a Keglovics utcában, ahol
esténként összegyűlnek a szerb és magyar nevű falusiak Romoda háza előtt egy
kivágott akácfa törzsén üldögélve. Majd, hogy többen férjenek el, kidöntik és
odacipelik a kis Gizike Schladt sírkövét. Gizike nagyon fiatalon halt meg, és
nagyon szép volt, amint azt a sírkövön látható ovális arckép is tanúsítja, és Opana
is úgy emlékszik, hogy a legszebb halott volt, akit valaha látott.
A Keglovics utca életét egy váratlan esemény dúlja fel: hidat építenek a kis
folyóra, amely az utcát elválasztja a falu túlsó felétől. A Keglovics utcabeliek
azonban nem tűrik, hogy zárt világukat, nyugalmukat idegenek zavarják meg (–
Utálom ezt az Adamkót – mondta Kiss Kurányi. – Rosszul leszek, ha végigkacsázik
előttem azokkal a görbe lábaival.): árkot ásnak a traktorok útjába, majd
fölgyújtják a hidat, és ráfogják a gyerekekre, személy szerint a félhülye Sebestyén
gyerekre.
Szent Erzsébet, ahogy a helyiek hívták, meztelenül szokott a folyóban fürödni.
Szent Erzsébet gyönyörű fiatal nő, ezért a gyerekek sátrat építenek a közelben,
hogy meglessék fürdés közben. Elragadtatottan mondják, hogy milyen gyönyörű

425
szép és tiszta. De aztán kisül, hogy a lány egészen elkurvult. Egy esős nap után
ott találják Szent Erzsébet keresztes arany nyakláncát a sátorban, ahol nyilván
szerelmeskedett valakivel. Az aranyláncot bedobják a folyóba: a tisztaság és
szépség utolsó megmaradt emlékét.
A kis Gizike Schladt sírját feldúlják: kihajítják a virágokat, és összetörik a
virágvázát, majd a gyerekek csúzlival összetörik az ovális arcképet.
A félhülye Sebestyén gyerek megpróbálja megtisztítani Gizike Schladt arcképét,
de a kép egyre láthatatlanabbá válik, míg végül csak egy ovális szürke folt marad
belőle. Ekkor a félhülye Sebestyén gyerek körbejárja az utcabelieket, hogy új
képet szerezzen Gizike Schladtról, de mindenünnen elzavarják: Gizike Schladt
szépségének nem marad írmagja se.
A kis település pusztulásáról szól a tetralógia: minden romlik, minden pusztul,
kivált a szépségek. Ennek oka, hogy elzárkóznak az idegenektől. Ennek kezdete
volt a zsidók és németek kipusztítása a faluból (illetve példázatosan: az
országból). A sokszínű, soknemzetiségű kultúra helyébe lépő homogén
társadalom életképtelen, hanyatlásra, pusztulásra van ítélve.
● A novellák nyelvezete:
Gion a délvidéki magyarok elszegényedett nyelvét használja: nyelvezete
feltűnően redukált, lecsupaszított. Mondatai egyszerűek, néhol durvák és
feltűnően sok bennük a szószerinti ismétlés: az azonos helyzeteket azonos nyelvi
fordulatokkal fejezi ki.

4.4. Kányádi Sándor költészete

● Életrajzi vázlat:
1929-ben született az udvarhelyszéki Nagygalambfalván, székely középparaszti
családba, a királyi Romániában. Az első három osztályt a református magyar
iskolában járta ki, utána került az állami román elemi iskolába, majd a
székelyudvarhelyi Református Kollégium diákja lett. 1941-ben Észak-Erdélyt
Magyarországhoz csatolják, újra megnyílnak a magyar nyelvű iskolák. Kányádi a
székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnázium magántanulója. 1944. március
14-én Kolozsváron megünneplik Észak-Erdély Romániához történő
visszacsatolását. A felekezeti iskolákat bezárják, a diákokat szélnek eresztik.
Kányádi Sándor Székelyudvarhelyen az újonnan alakult Fémipari Középiskolába
kerül, és itt érettségizik.

426
1950-ben beiratkozik – az ekkor még szinte színmagyar – Kolozsváron a
Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de fél év után abbahagyja
tanulmányait. 1951 tavaszán segédszerkesztőnek hívja Tamás Gáspár az 1949 és
1953 között működő Irodalmi Almanach-hoz. Átiratkozik a bölcsészkarra, az
utolsó évig magánhallgatóként tanul. Magyar irodalom szakos tanári oklevelet
szerez, hónapokig írásai tiszteletdíjából él.
1955: megjelenik első verseskötete. A kötet versei a szocializmus építésének
töretlen lendületének jegyében íródtak.
1955–1956: ideológiai és politikai enyhülés zajlott a román politikai vezetésben.
Ekkor ismerkedik meg Illyés Gyulával és Tamási Áronnal.
Októberben és novemberben a Romániai Írószövetség küldötteként a
Szovjetunióba utazik. Először lépi át a román-magyar határt, de Magyarországon
csak átutazik, így alkalma sincs részt venni semmilyen megmozdulásban.
1957: megjelenik a Sirálytánc című verseskötete. A könyvet megjelenése után
hatósági utasításra a nyomdában azonnal bezúzzák.
Kányádi Sándor másodszori indulását a Harmat a csillagon (1960) kötethez köti
az irodalomtörténet-írás, s maga a költő is ehhez datálja vállalt, tudatos költői
indulását. A 60-as évektől gyakran szerepel Nyugat-Európában.
A gyerekirodalomban játszott szerepe is igen jelentős.
1970: Fától fáig címmel, 14 700 példányban jelennek meg válogatott versei. A
kötet elnyeri a Romániai Írószövetség díját.
Sokat publikál, és számos kötetét fordítják le idegen nyelvre. Magyar és román
díjakban egyaránt részesül, legjelentősebb kitüntetése a Kossuth-díj (1993), a
Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje és a nemzet művésze elismerés.
1989: Nemeskürty István fölkérésére megírja Tamási Áron Ábel a
rengetegben című regényének filmforgatókönyvét, mely 1989-ben elnyeri Az Év
Forgatókönyve Díját. A film a Budapest Filmstúdió és a bukaresti Pro Film
koprodukciójában 1994-ben készül el, Mihályfy Sándor rendezésében. A
címszerepet egy erdélyi fiatalember, Ilyés Levente játssza.
Kányádi költészetének egyik visszatérő motívuma a ló, amely sokféle
allegorikus, szimbolikus jelentésben fordul elő. A költő születésekor egy árva
kiscsikót kapott társnak, gyermekként ő ment a legelőre kiengedett lovakért, s
hogy félelmét legyőzze, sírt meg énekelt. A történet egyik feldolgozása a Fától
fáig (1968) című, magyar és idegen nyelvű vendégszövegeket is felhasználó
szabadvers. A gyerekkori élmény a kisfiú félelme a közeledő sötétségtől, attól,
hogy rásötétedik, mielőtt hazaérne. Fától fáig méri a visszavivő utat. A fák a
biztonságos támpontok a hatalmas mezőségen, ők jelölik ki a hazatérés útját,
hogy még a sötét leszállta előtt hazataláljon. Ez a szorongás egyetemes
létérzéssé tágul: valami ismeretlen ellenséges világban botorkál a gyönge kisfiú-

427
költő, ahonnan bizonytalan a hazaérkezés. Lehet, eltéved, és nem talál haza,
lehet, hogy a sötétségben rejtőző gonosz erők rohanják meg. De ő mégis viszi,
őrzi és menti a rábízott értékeket, a lovakat, amely lehet akár a kereszténység
jelképe is, vagy egyszerűen valami jámbor, szelíd ártatlanságé.

A Sörény és koponya (1975) című költemény szorosan kapcsolódik az előzőhöz:

a szeretett öreg ló elvesztésének traumatikus élményét írja meg. A szöveg
szimbólumokkal, erőteljes költői képekkel átszőtt tárgyias realizmussal, az
élőbeszéd közvetlenségével, megrendülten vall a megtörtént és az embert
fenyegető erőszakról. Kányádi a verset – ugyanezzel a címmel – 2002-ben
kétrészes lét- és sorsösszegző poémává bővíti, amely a legutóbbi délszláv háború
boszniai népirtására is utalva a kései Vörösmarty keserűségével vívódik az ember
természetéről és a teremtés végső értelméről. A farkasok széttépte ló leírása
Baudelaire: Egy dög című versének naturalizmusával vetekszik, de ahhoz képest
konkrétabb allegória: nem az egyetemes mulandóság, hanem a politika
farkasaival, gonosz erőivel szembeni kiszolgáltatottság, tehetetlenség
megdöbbentő képe. A jó pásztor siratja el benne a rábízott jószágot, akit nem
sikerült átvezetnie a történelem leselkedő fenyegetésein. A kiszolgáltatottság,
tehetetlenség keserű könnyei ezek.

Kányádi egyik legfontosabb költeménye a Halottak napja Bécsben (1979)

című számvető és szintézist teremtő hosszúvers. Halottak napján Bécsben, Mozart
Requiemjét hallgatva – a „szabófalvától san franciscóig” szétszóródó népe iránt
aggódva – a költőben felidéződnek a magyarság múlt- és jelenbeli értékei: Mátyás
király, Kossuth Lajos, Bartók, Balassi Bálint, a kisebbségi sors keserű tapasztalata
és a világ bizonytalan jövője. A zaklatott, szaggatott, az avantgárd
montázstechnikával egymáshoz illesztett, impozánsan gazdag (meditáció, regölő,
könyörgés, parafrázis) szövegrészekből álló lírai nagymonológ a Requiem zenei
szerkezetére épül. A sorspárhuzamok (Bartók–Mozart), ellentétek (idegenség-
otthonosság), a szövegközi utalások és vendégszövegek révén a vers világa
időben-térben kitágul, s így válik a teljes, egyetemes emberi létezés erőteljes
víziójává, magas szintű gondolati, érzelmi összegzésévé. A Dies irae soraiba
épülnek bele a montázs-szövegek: párhuzamot teremtve az egyetemes világvége
és ítélet, valamint a magyarság végzetes sorsa, pusztulása között.

● Verstechnika:

Gyakoriak az ismétlések, variációk. A központozás hiánya mindhárom versben a

zenei kompozíciót hangsúlyozza a tagolt grammatikai szerkezet helyett.

428
4.5. Kovács Vilmos lírája a klasszicizmus és a modernség egységében

Életrajzi vázlat: Kovács Vilmos költő, író, a huszadik századi kárpátaljai magyar
irodalom meghatározó alakja volt, hatása a régió irodalmára máig érezhető, az itt
élő szerzők hozzá viszonyítják és viszonyították évtizedeken keresztül
teljesítményüket, művészeti felfogásukat, nemzeti elkötelezettségüket, morális és
politikai magatartásukat. Ötven évet élt, 1927-ben Gáton született, Beregszászon
és Munkácson végezte iskoláit. Felsőkereskedelmi végzettségét könyvelőként
kamatoztatta Beregszászon, majd a munkácsi adóhivatalnál. Később egy ukrán
nyelvű középiskolában, majd egy pénzügyi-kereskedelmi főiskolán folytatott
tanulmányokat. Messziről indult, viszonylag későn, 1954-ben kapcsolódott be a
kárpátaljai irodalmi életbe, a munkácsi Prapor Peremohi (Győzelem
Zászlaja) című ukrán nyelvű járási lap könyvelőjeként és egyben a lap kulturális
rovatának és irodalmi stúdiójának vezetőjeként. A Kárpátontúli Területi
Könyvkiadó és a Kárpáti Kiadó szerkesztőjeként tevékenykedett a továbbiakban,
egészen 1977-ig, amikor Budapestre költözött. Élete végén a politika szorongatása
elől súlyos betegen költözött Budapestre, majd itt halt meg, három hét után.
Életének ötven éve alatt jelentős életművet hozott létre. Fontosabb művei: Holnap
is élünk (regény, 1965), Csillagfénynél (versek, 1968), Kiskarácsony (novella).

Verecke (1967): Három versszak mindössze a vers, de benne a haza és az egyéni

sors nagy kérdései sűrűsödnek. Verecke Árpád magyarjainak a bevonulását, a
honfoglalást jelképezi. A külső ellenség, vagyis a besenyő támadás a hazaszerzés
eszköze, míg a belső ellenség a hazavesztés fenyegetését jelenti: Szerzett ellen,
vesztett rokon. A nagy kérdés az, hogy meg tud-e maradni magyarnak a
Kárpátalja? Perli-e még ezt a hont más? A magyarokat török eredetű népnek
vallja, ragaszkodva az ősi mondai hagyományhoz. Temetését is ősi pogány szokás
szerint képzeli el: fejem alatt korhadt nyereg, két lábamnál lócsont sárgul ősi
jognak bizonyságul. A kígyóbőr motívum egyszerre személyes misztikus és
nemzeti történelmi jelkép: Hamvas Béla ír a lelki újjászületésről a kígyó
vedléséhez hasonlítva azt. De a kárpátaljai magyarság is többször kígyóbőrt
cserélt: tartozott Magyarországhoz, Csehszlovákiához, a Szovjetunióhoz és ma
Ukrajnához. De dacos magyarságának nemzettudata megmaradt, készen ölre
menni jövendő ellenségeivel is. A Vereckei hágó útja az az út, amin Kovács
Vilmos költőként is haladni akar.

429
Őszi elégia (1968): A műfajnak megfelelően szomorkás, mélabús zenéje van a
versnek, nincs benne semmi előre kifaragott gondolat, csak hangulatok, kérdések,
bizonytalan benyomások, sejtelmek. A vezérmotívum a hulló vadgesztenye
kopogása, amit morzejeleknek nevez. Ezek a morzejelek a múltból a jövőbe, az
őszből a télbe üzennek. Hagyományos évszak-toposzokat használ a költő: az ősz
a hervadás, a tél az elmúlás toposza. Személyes sorskérdését azonban kitágítja
egészen a teremtés egyetemes, kozmikus távlatába, valami mélabús világvége
hangulattá.
Búcsú: Az élettől búcsúzó költő létösszegzése ez a vers, de úgy is mondhatnánk:
testamentuma. 1977-ben Kovács Vilmos politikai üldöztetése elől Budapestre
költözött. Ekkor már nagy beteg volt, s csak néhány hetet élt meg. Búcsúja
egyszerre szól szülőföldjének és az életnek. Ez a vers is, mint az előző, csöndes,
mélabús elégia. Könnyes búcsújában az fáj neki legjobban, hogy munkásságának,
harci riadójának nem látja eredményét: Csillag ég két szemem sarkában. …
Tomboló viharunk port evett s csendet ellett. A sors balmarkában ül, de dacosan
vallja, hogy feddhetetlen maradt. S ezt az egyenes gerincű, hazafias kiállást hagyja
rá az utókorra: Tarisznyámban megtört cipó: egy fél világ.
Poétikája: Hagyomány és modernség határán van Kovács Vilmos helye: témái,
műfajai akár klasszicisták is lehetnének, de a klasszikus keretbe modern, aktuális
tartalmat és életérzést csempész bele. Stílusa egyszerűnek mondható, valami
végső letisztultsággal, de rejtett utalásai, motívumai gyakran szürrealisztikus
jellegűek. Nyelvezetére jellemző a fellazított mondatszerkezet, váratlan
fordulatokkal, ugrásokkal teli fogalmazás. Ez teszi lehetővé számára a nyelvi
sűrítést.

4.6. Reményik Sándor hazafias és istenes költészete

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. – Kolozsvár, 1941.) költő, a két

világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Felsőfokú
tanulmányait Erdély fővárosában, a Ferenc József Tudományegyetem jogi
fakultásán kezdte meg. Négy éven át volt hallgatója, azonban utolsó szigorlatát

430
már nem tette le. A református kollégiumban, de főképp az egyetemen szövődtek
kedves barátságai, többek között a későbbi híres íróval, Makkai
Sándor református püspökkel. Az Erdélyi Szemle állandó munkatársa 1918-tól.
1921-ben az ő szerkesztésében indult meg az Erdélyi Szemléből
átalakult Pásztortűz, amelyet a legnehezebb időben szerkesztett. Körülötte és a
Pásztortűz körül alakult ki az erdélyi irodalom. Életét egymásra hatóan két
tényező határozta meg: kereszténysége és magyarsága. Az iskolában tanult
történelmi és irodalomtörténeti anyaghoz járult a családi környezet, amelyben
jellemet formálóan élt a negyvennyolcas szabadságharc eleven emléke. Édesanyja
nemcsak szerette az irodalmat, hanem finom értője is volt.
A trianoni békediktátum kihirdetése után elhallgatott. A magányosság szigetére
vonult vissza. Ez a Reményik – a Végvári versek után – szenvedő, törődő, halk
hangú ember. Belső töprengéseit, legbensőbb érzéseit is a nagy megrendülés
élménye színezi. Testi szenvedésekben is része volt, hónapokat töltött
szanatóriumokban, és a húszas évek derekától úgy érezte, hogy népe
felmorzsolódása is elkerülhetetlen.
A transzszilvanizmus lírai képviselője volt. Számot vetett a kisebbségi létezéssel,
mely mindig lesz, amíg lesznek államok, amelyekben jelentős számmal élnek más
nemzeti hagyományú népek. Verseiért és szenvedésekben tisztult életéért
szerették őt értő kortársai. A formának tán nála nagyobb mesterei is voltak a
magyar lírában, de nem volt senki, aki nála több gondolatot, érzést pendített volna
meg. S túl a költészeten magatartást is jelentett Reményik Sándor. Sorsvállaló
volt. Hazája elvesztése súlyos depresszióba ejtette, amiből a morfium csapdájába
esett. 1941-ben Kolzsvárott halt meg. Sírkövén ez áll: „Egy lángot adok, ápold,
add tovább.”
Kegyelem: A vallásos költő gyönyörű hitvallása ez a költemény. A sorssal
perlekedő akarat, a vele folytatott elszánt harc, az átok, az ima, a megfeszített erő
– minden hiábavaló.
S akkor - magától - megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
Ez a kegyelem: az isteni akarat megértése, a lelki csönd, a lelki béke elnyerése. A
misztikusok lelki csendjéről vall költőnk: melyben az embernek feltárul a
gondviselés, és végtelen lelki béke tölti el. Ez a magától: ez a Kegyelem.

Akarom: Reményik Sándor vallomása költői hitvallásáról. Akarom, fontos ne

legyek magamnak. – A reneszánsz költői öntudata helyett a szerzetes szerzők

431
alázatos ars poeticája ez: a névtelen, hír nélküli szolgálat ars poeticája. A
következő sorok afféle Keresztelő János-féle hitvallásról vallanak: nem a lényeg,
nem a megváltó, csak a hozzá vezető út kíván lenni. Valami észrevétlen, de
nélkülözhetetlen lépcső az emberek megváltásában. Ars poeticája a szolgálat, az
emberiség szolgálata. Nem a hírnévért, nem a dicsőségért, hanem mások
üdvösségéért. Egy tégla az Isten hatalmas építményében, falában. Lépcső, min
felhalad valaki más. Az észrevétlen előkészítő. Nem a termés, csak a termésért
dolgozó erő: a szántóvető ekevas, a magokat hordozó szél. A 10. sortól új motívum
tűnik fel: az emberek vigasztalójának motívumai: a könnyeket törlő kendő, az
megnyugvást adó csend, a simogató kéz, az enyhet adó álom. Majd újabb váltással
az észrevétlen csoda motívumai: a délibáb, melynek nem számít, hogy nézik-e,
majd ismét fordulat következik: az üzeneteket továbbító drót, a lelkeket szállító
tutaj, az emberiség fájdalmát megszólaltató hegedű motívuma: Legyek a hegedű,
mely végtelenbe sír, Míg le nem teszi a művész a vonót. És evvel bezárul a kör:
Visszatértünk a Keresztelő János-féle hitvalláshoz: nem ő maga a művész, ő csak
egy hangszer, melyen, valaki más, egy rejtélyes, magasabb erő játszik. Nem a
megváltó, csak annak eszköze.
Eredj, ha tudsz: A hazaszeretet gyönyörű vallomása a vers. A nehéz őshonos
nemzetiségi sors elől a költő külföldre menekülne, ahol tán könnyebb élet vár rá,
de végzetétől nem szabadulhat meg: idegenben is hazája, népe gondjai marják,
kínozzák. Mikes példáján a honvágy keserű sorsát idézi fel. Az első részben az
Eredj, ha tudsz… anafora a fő motívum. Elmenni, elmenekülni, elvágyódni
valahova máshová. Ady Föl-földobott kő című versére asszociálnak a sorok. Az
elvágyódás és honvágy keresztútján hordja nehéz keresztjét a költő. A második
rész Az Itthon maradok anaforával indítja képeit, gondolatait. Megszületett a
megmásíthatatlan elhatározás: a költő a hazátlanság helyett fölvállalja a
szülőföldön megélt sorsot: otthon marad nemzete fájdalmas sorsát megénekelni,
együtt lázadni a lázadásért kiáltó sorsokkal: kanócnak a fájdalom bombájához,
mely egyszer majd fölrobban, szétrobbantva az elnyomatás terhét.
Költői technikája: A költő nyelvezete végsőkig letisztult, klasszikus. A
legbonyolultabb, legnehezebb filozófiai, teológiai gondolatokat is világos,
mindenki számára érthető nyelven, roppant erővel mondja ki. Természetes
megszólalása nem a kezdetleges, hanem a végsőkig kiérlelt nyelvezet. Sorait
hallgatva megbizonyosodunk róla, hogy a végső igazságok egyszerűek, de
mindenre és mindenütt érvényesek.

432
4.7. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja

● Életrajzi vázlat:
Sütő András (Pusztakamarás, 1927. – Budapest, 2006.) Kossuth-díjas író,
drámaíró. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapítótagja.
1927-ben született Romániában, a mezőségi Pusztakamaráson (Cămăraşu). 1940
őszétől a nagy hagyományú nagyenyedi Református Kollégium diákja. 1945
januárjában beiratkozik a kolozsvári Református Gimnáziumba. 1948-49-ben a
kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos
hallgatója. 1945-47-ben internátusa, szellemi otthona a népi írók kultuszát valló
Móricz Zsigmond Kollégium. Az Igaz Szó című irodalmi havilap munkatársaként
1954 elején Marosvásárhelyre költözik. A város volt haláláig otthona.

A hatvanas évek második felétől képviselő: Olaszországban, Iránban, az NDK-

ban jár parlamenti, illetve írói küldöttségek tagjaként. 1967: a Pompás Gedeon
bemutatója Marosvásárhelyt Harag György rendezésében. A nagysikerűnek
induló előadás-sorozat elején a darabot betiltják. 1972-ben nyugat-európai, 1973-
ban újvidéki, továbbá amerikai és kanadai irodalmi körúton jár.

1970-ben jelenik meg Anyám könnyű álmot ígér című naplóregénye a bukaresti
Kriterion Kiadónál. Számos idegen nyelvre is lefordítva évtizedek óta ér meg új s
új kiadást. 1974-ben adja közre a Kleist-elbeszélés nyomán írt Egy lócsiszár
virágvasárnapja című drámáját, amit újabbak követnek az évtized végéig: Csillag
a máglyán, Káin és Ábel, A szuzai menyegző. A tetralógiaként is értelmezett
sorozat első darabjának ősbemutatóját a kaposvári színházban tartották Zsámbéki
Gábor rendezésében (1974). Kolozsvárott Harag György indított sorozatot a
kaposvárihoz hasonló, évekig tartó közönségsikerrel. A szuzai menyegző
előadását Marosvásárhelyt már nem engedélyezik (1980). Engedjétek hozzám
jönni a szavakat (1977) című könyve a magyar nyelv szakrális erejét és szépségét
idézi meg. Hegedüs László fordításában románul is megjelenik a mű – vesztére.
Második kiadását a cenzúra már nem engedélyezi.
Az erdélyi magyarság egyenjogúsági érdekeinek jobb védelmi reményével a
hetvenes-nyolcvanas években országos képviseleti testületek tagjaként áll ki
szóban és írásban a teljes anyanyelvi oktatás, a nyelvhasználati jogok mellett, s
írja memorandumait, tiltakozásait, közli írásait külföldön is a nemzetiségi
jogfosztások ellen. Elszigetelésének folyamatában új színdarabjainak előadását

433
megtiltják, könyveit a cenzúra nem engedélyezi. A diktatúra éveiben utolsó,
Romániában megjelent kötete az Évek – hazajáró lelkek (1980). Ezután – a
törvényes tiltással dacolva – minden munkáját Magyarországon jelenteti meg, új
színdarabjait is ott játsszák. Sok éves együttműködése a Nemzeti Színházzal;
politikai kiáltványainak rádiós megszólaltatásában (is) Sinkovits Imrével; a
politikai vihart kavaró Advent a Hargitán című színmű bemutatása 1986-ban
valósággal közéleti fordulatot jelentett a határokon túli magyarsággal kapcsolatos
budapesti politikában. A román hatóságok tiltakozása ellenére bemutatott
Advent… 1997-ig szerepelt folyamatosan a színház repertoárján, eljutott számos
határon túli magyar városba, Bécsbe, Párizsba, s a Nemzetiben 285 előadást ért
meg. Az Álomkommandó 1987-es gyulai, majd vígszínházi s Aachenben tartott
bemutatója, a hitleri holocaustot és a neofasizmus romániai árnyait is felidéző
dráma csak fokozta a szerző elleni indulatokat Bukarestben. Lakásán,
munkahelyén, sikaszói hétvégi házában lehallgató készülékeket helyeznek el.
Konfliktusainak szaporodtával 1989 júniusában lemond főszerkesztői
megbízatásáról; lakását belügyiek figyelik, vendégeit igazoltatják, a Kossuth
rádióban Sinkovits Imre által beolvasott – az erdélyi magyar jogfosztottságot
föltáró – írásai miatt a szeku tisztjei nyíltan fenyegetik, névtelen telefonálók
halálát ígérik.

1989 decemberében, a diktatúra elleni felkelés idején népes küldöttség megy érte,
kérik, szóljon a város főterén. 1990. február 10-én a marosvásárhelyi százezres,
könyves-gyertyás tüntetés toborzója és szónoka. Március 19-én a Hodákról és
Libánfalváról beszállított, felhergelt és leitatott csőcselék életveszélyesen
megsebesíti, elveszíti fél szeme világát. Budapesten ápolják, majd Amerikában
kezelik. 1990 novemberében Strasbourgban Catherine Lalumière-rel, az Európa
Tanács főtitkárával találkozik, és beszámol neki a marosvásárhelyi eseményekről.
Több nyílt levélben követeli az ártatlanul bebörtönzött magyarok szabadon
bocsátását.

Az 1990-es évek első felében a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke

és a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány elnöke.

A csíkszeredai Neptun Könyvkiadó 2001-ben Száműzött könyvek sorozatcímmel

elindítja azoknak a Sütő-könyveknek a kiadását, amelyek az 1989-es romániai
rendszerváltás előtt csak Magyarországon jelenhettek meg.

Monográfiát írt róla Görömbei András (1986), Bertha Zoltán (1995), Ablonczy
László és Lázok János. Az Osztrák P.E.N. Club dísztagja volt (1990), a Magyar
Örökség diploma tulajdonosa (1996). Tagja volt a Magyar Művészeti
Akadémiának.
Hosszú betegség után, 2006. szeptember 30-án éjjel Budapesten hunyt el.

434
 ● Egy lócsiszár virágvasárnapja:
I.felvonás: Kolhaas Mihály menedéket ad az üldözött Nagelschmidtnek, akit
avval gyanúsítanak, hogy Münzer Tamás híve. (Münzert ekkor már kivégezték,
sok ezer lázadó paraszttal egyetemben.) Kolhaas és felesége az Énekek énekéből
idézgetnek, mikor betör hozzájuk egy vámos két poroszlóval, s közli, hogy
megbízottját, Hersét, a tronkai Vencel báró feltartóztatta Kolhaas két gyönyörű
fekete paripájával, amiket a vásárra akart vinni, mivel nem volt passzusa
(vámcédulája). A jelenetből kitűnik, hogy Nagelschmidttel ellentétben Kolhaas
törvénytisztelő, békés ember. A törvényes rendeletek szerint Vencel bárónak
ehhez nem volt joga, de ő fölébe helyezi magát a törvényeknek. Kolhaas ennek
ellenére megfizeti a megkövetelt vámot, hogy szolgáját szabadon engedjék.
Megérkezik Herse, de a lovak nélkül, összeverten.
II. felvonás: Első kép: Kolhaas ügyvédet hívat, hogy beadványt, panaszt
fogalmazzon meg a választófejedelemnek. Ebből tudjuk meg, hogy lovait
disznóólba zárták és éheztették, Hersét pedig kutyákkal tépették meg. A levelet
Kolhaas felesége készül átadni a választófejedelemnek.
Második kép: Lisbethnek nem sikerült a beadványt átnyújtania, mert a
választófejedelem testőrei tévedésből puskatussal mellbe vágták. Most kórházban
fekszik. Kolhaas arra készül, hogy eladja mindenét, hogy magától a császártól
kérjen igazságot. Ekkor hozzák a hírt, hogy Lisbeth meghalt. Kolhaas fegyveres
elégtételre szánja el magát.
III.felvonás: Első kép: Vencel és Günther báró erőszakkal odahurcolt lányokkal
kéjelegnek, dorbézolnak. Egy apáca, akivel erőszakoskodnak, szíven szúrja
magát. Vencel báró felolvassa Kolhaas fenyegető levelét, amelyben elkobzott
javai azonnali visszaszolgáltatását követeli (groteszk módon még a
pipaszurkálóját is felsorolva). Közben Herse és Nagelschmidt erőszakkal
berontanak a terembe. Maga Kolhaas is megjelenik fegyveresekkel. Günther
fenyegetődzik, de kiderül, hogy már a katonái is Kolhaas szolgálatában állnak.
Günthert megölik, s Vencelnek is ezt a sorsot szánják, de ekkor megjelenik Luther
Márton, és megbékélésre szólítja fel Kolhaast, avval az ígérettel, hogy maga fog
közbenjárni az igazságszolgáltatásért.
Második kép: Bírósági ítélethirdetés a piactéren. A nép Kolhaas pártján áll. Az
ítéletet a császár és a választófejedelem nevében olvassák fel. Először Kolhaas
beadványára reflektálnak, és javainak az utolsó pipaszurkálóig való megtérítésére
szólítják fel Vencel bárót, és kétévi várbörtönre ítélik, cimboráit pedig elbocsátják
hivatalukból. A nép ujjong, s még inkább Kolhaas. De ekkor következik a
fordulat: az ítélethirdetés még nem ért véget: Kolhaast kötél általi halálra ítélik
fegyveres lázadásáért. Az epilógust Nagelschmidt hangja énekli a bajról, amely
rárontott Kolhaasra és házára.

● Összegzés:

435
Sütő drámáinak többsége a hatalom és az igazság problémájával foglalkozik, így
ez is. Az igazság összeegyeztethetetlen a hatalom gyakorlásával. Kisiklott a
történelem: a jog nem egyenlő az igazsággal, a legjobb szándékkal sem
szolgálhatjuk mindkettőt. A hatalom kényszerpályán mozog, mégpedig az igazság
ellen mutató irányba. Az igazság kelepcéjéből csak a lázadás irányában van kiút,
de a lázadással áthágjuk a törvényt, ami lesújt a lázadókra. Kolhaas Mihálynak az
a végzete, hogy az igazság megszállottja, minden áron elégtételt akar venni az őt
ért sérelmekért és veszteségekért, de ehhez nem talál törvényes utat. Így válik a
törvény és a béke tisztelőjéből gyilkos lázadóvá, amiért az életével fizet.

4.8. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

● Életrajzi vázlat:
Tamási Áron (1897-1966) székely paraszti családból született Farkaslakán. A
székelyudvarhelyi katolikus gimnáziumban tett érettségit, majd jogi és
kereskedelmi diplomát szerzett. 1923 és 26 között Amerikában élt. Itt kezdte írni
a Szűzmáriás királyfit, ami nagy hírnevet szerzett neki. 1932-ben jelent meg az
Ábel-trilógia első darabja, az Ábel a rengetegben, s hamarosan az Ábel az
országban és az Ábel Amerikában. Az utóbbiak sok életrajzi elemet tartalmaznak.
A népi írók mozgalmához csatlakozott, s részt vett a Vásárhelyi Találkozón mint
elnök. 1944-ben feleségével együtt Budapestre költözött. 1945 után a Nemzeti
Parasztpárt színeiben országgyűlési képviselő lett. 1954-ben Kossuth-díjjal
tüntették ki.

● Ábel-trilógia: A trilógia eredetileg folytatásokban jelent meg. Az első

részben Ábel tizenöt éves erdőpásztor. A második részben elindul az
országba szerencsét próbálni. Sok csalóval kerül össze, és nyomorúságos
életet él. Végül egy szerencsésen kapott hajójeggyel nekiindul amerikai
útjának. Itt kezdődik a harmadik rész. Ábel szemében Amerika a
szabadság hazája, de itt is csalódnia kell: betanított munkásként keresi
kenyerét, a nagy amerikai álom nem valósul meg. Közben felszínes
szórakozásokkal tengeti haszontalan életét. Végül ráébred, hogy „azért
vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”, és úgy dönt,
hogy visszatér Erdélybe.

436
● Ábel a rengetegben: Cselekményvázlat: Szakállas Ábel tizenöt
éves székely fiú, Erdélyben, Csíkcsicsón lakik. Édesapja elszegődteti
erdőpásztornak. Egy Fuszulán nevű román kereskedő becsapja, majd
Ábel, leleplezvén a csalást, a társaság igazgatójával elfogja. Mivel a csaló
elmenekül, kirendelnek a fiú mellé egy marcona román csendőrt,
Surgyélánt. Ketten töltik a telet a hótól elzárt házban, egyik nap a csendőr
egy sassal tér haza, megsütik és megeszik, de emészthetetlen húsától Ábel
majdnem meghal. Míg az otthonról kapott elemózsiát eszegeti, addig a
román csendőr megeszi a kecskét. Surgyélán később összeáll
Fuszulánnal, és maga is rabló lesz. Ábel összebarátkozik a közeli
papokkal, akiknek egyik növendékét, Márkust különösen a szívébe zárja.
Ez a tüdőbeteg fiú végül is felköltözik Ábelhez a Hargitára, hogy ott
gyógyuljon. A két fiatalt felkeresi Surgyélán és Fuszulán. Márkus szép
imádságot mond értük, és inti őket, hogy térjenek meg. Beszédének
hatására önként jelentkeznek a rendőrségen. Márkus végül belehal a
betegségébe, és a Hargitán eltemetik. Ábel visszatér falujába, ahol
meglátogatja édesanyja sírját, és ott megfogadja, hogy egész életében a
szegények és elnyomottak zászlaját fogja hordozni. Evvel indul neki az
országnak.
● A regény stílusa és értékrendje: A regény híven tükrözi a székely
észjárást és beszédmodort. Ábel tanulatlan parasztfiú, de mélyen él benne
a székely etnikum kultúrája. Minden szavát átszövi a katolikus hit. Pl.:
„Egyet se sírjunk, édesanyám, a csíksomlyói Mária is csak akkor
könnyezik, ha nagy veszedelmet érez.” Márkus temetésén pedig így szól:
„Az iskolákat meg szokták-e áldani? … Hát akkor áldja meg ezt a sírt,
mert én ennél nagyobb iskolát még nem találtam.” A székely észjárás
szép sajátossága, hogy rejtvényeket adnak fel a beszélgetőtársnak. Ábel
esze is vág és szökdécsel: „Szeretnék valamibe belecsapni. … A maga
tenyerébe.”, „Én román vagyok. – Tőlem lehet, mert én nem fogadom el.
– Mit nem fogadsz el? – Magát ellenségnek.” Ábel a zord, sokszor
embertelen körülmények között is mindig megőrzi emberségét. Félnie
kéne Fuszulántól és Surgyélántól, de valahányszor meglátogatják,
megvendégeli őket. Mikor súlyosan megbetegszik, és halálára készül, így
imádkozik: „embertársaimmal, ha csak lehetett, jót tettem.” Ugyanakkor
saját eszére kell hagyatkoznia, s ebben is helyt áll minden körülmény
között. Ábel ellentéte a két román szereplő: a rabló Fuszulán és a csendőr
Surgyélán. Ezek durva, önző, erőszakos emberek, de az író még bennük
is megtalálja a lélek mélyén lakó jót, és megváltja őket.

437
4.9. Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly
Varju nemzetség című krónikás regényében

● Életrajzi vázlat: Kós Károly, eredeti nevén Kosch

Károly (Temesvár, 1883. – Kolozsvár, 1977.) magyar építész, író,
grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.
Négygyermekes postatisztviselő egyetlen fiaként született. Középiskolai
tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban végezte, ezután
a budapesti József Nádor Műegyetem mérnöki szakára jelentkezett. Két
év múlva átiratkozott az építész szakra, ahol 1907-ben szerzett diplomát.
Kezdő építészként különböző építészeti irodákban dolgozott, majd
a Székelyföld építészetét tanulmányozta. Tervezői munkájában
elsősorban a kalotaszegi népi architektúra, az erdélyi népművészet és
történelmi építészeti emlékek motívumait igyekezett felhasználni. 1912-
ben Régi Kalotaszeg c. illusztrált építészeti tanulmányát a Magyar
Mérnök- és Építész-Egylet Czigler-érmével tüntették ki. 1916-ban őt
bízták meg IV. Károly király koronázási ünnepsége díszleteinek
tervezésével. Földet vásárolt a kalotaszegi (Alszeg) Sztánán, felépítette
nyaralóját (későbbi lakóházát) és feleségül vette a türei református lelkész
leányát, Balázs Idát. Gyermekeik közül Kós Balázs (1912–1967)
mezőgazdasági szakíró, szerkesztő, Kós András (1914–2010)
szobrászművész, Koós Zsófia (1916–1990) színésznő, ifj. Kós
Károly (1919–1996) néprajzkutató, író lett. 1917–1918 során állami
ösztöndíjjal Isztambulba ment tanulmányútra. Sztánai otthonának –
románok általi – kifosztása után Kolozsvárra menekült. 1919-ben
megalakította a Kalotaszegi Köztársaságot. 1924-ben írótársaival
megalapította az erdélyi írók önálló könyvkiadó vállalatát, az Erdélyi
Szépmíves Céhet, amelynek megszűnéséig tagja volt. Egyik alapító tagja
volt az 1926-ban alakult helikoni közösségnek, amelynek folyóiratát,
az Erdélyi Helikont ő szerkesztette. 1948–49-ben a Világosság c.
kolozsvári lap belső munkatársa volt. Alapító tagja volt az Erdélyi
Néppártnak (1921) és 1922-ben Vasárnap címmel képes politikai újságot
indított és szerkesztett. A második világháború után, a demokratikus
átalakulásban reménykedve újra politikai szerepet vállalt, és a Magyar
Népi Szövetség Kolozs megyei elnöki tisztségét töltötte be, majd 1946–
1948 között nemzetgyűlési képviselő volt. 1940-től a
kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán mezőgazdasági építészetet tanított.
1945-től a Főiskola dékánja, majd 1953-ig tanára volt. 2010-ben
posztumusz Ybl-díjban részesült.

438
● Varju nemzetség (Krónika) (1925): Két nagy konfliktus köré épül a
történet: egy közéleti konfliktus, amely a Bethlen és a Rákóczi család
között áll fenn, és egy magánéleti konfliktus, amely Varju Gáspár és
Maksai László között van, mivel mindketten Basa Annát szeretik. A
történelmi háttér is szerves része a regénynek: a regény elején még él
Bethlen Miklós, s a regény cselekménye II. Rákóczi György halálával ér
véget. A könyv hátlapján ez az idézet áll a szerző tollából: „Nem regény,
nem is történelem. Nem kitalálás, de nem is valóság, csak néhány szál
virág abból a nagy cinteremből, amit Kalotaszegnek ösmer ezer
esztendeje Erdélyország.”
● Cselekményvázlat: Varju Gáspár a kis Annának diót töröget, miközben
a haldokló Varju Miklós hagyatkozik fiának, Jánosnak. Nem hagyott neki
semmit, csak a Pojánát, de ott elrejtve állítólag temérdek kincs van, amiről
Ilia is tud. A Varju-birtokra ajánlatot tesznek, de Jánosnak eszébe jut az
állítólagos kincs, és nem adja el a Pojánát. Felköltözik a hegyekbe. Basa
Anna és Gáspár egyre jobban összemelegednek, majd amolyan
gyerekszerelem szövődik köztük. Karácsonytájt táncos mulatság van a
faluban, és Gáspárt is meghívja kis Anna, de Maksai László elkapja
mellőle Annát. Így kerül össze János Vitéz Ilonával, akit az anyjáról
terjengő pletykák miatt nem táncoltat senki. Maksai László és Gáspár
összeverekednek, és Gáspár kis híján megöli Lászlót, de megkegyelmez
neki. Egyszer a környéken haramiák garázdálkodnak, egész nyájakat
hajtanak el, köztük Maksaiékét is. Varju Gáspár a nyomukra akad, és
megtámadják őket. A nyájat visszaszerzik, de Gáspár arcát elcsúfítják.
Bethlen Gábor már halott, s kitör a háború a bethlenisták és Rákóczi-
pártiak között. Maksaiék Rákóczi Györgyöt támogatják, a Varjuk pedig a
Bethleneket. Gyalu várát a Rákóczi-pártiak elfoglalják, de a vár mesés
kincsének nyoma veszett. Állítólag Varju Jankó rekkentette el. Varju
Gáspár feleségül veszi Ilonát, Maksai pedig Basa Annát. Rákóczi
medvére vadászik a Pojánán, de valójában a gyalui kincset nyomozza. A
Varjuk azonban keményen ellenállnak, s kis híján a fejedelem is ott
pusztul. Maksait parancsolják fel a Pojánára katonákkal, és az
összecsapásban Maksai László lelövi Varju Gáspárt. Gáspár egy fiú
magzatot hagy maga után. A fejedelem még egy alkalommal ellátogat a
Pojánára, Iliához, a javasemberhez, halálos betegen. Ilia emberségesen
fogadja, de már nem tudja meggyógyítani, a fejedelem ott hal meg a
Pojánán. A fejedelmi süveget fia, II. Rákóczi György örökli meg, de a
Porta nem őt támogatja. A kis Varju Jankó és Maksai Katka
összebarátkoznak, de mikor Jankó megtudja, hogy apját éppen Katka apja
ölte meg, elmaradnak a közös szánkázások, majd később a közös táncok
is. Az ifjabb Rákóczi nagyratörő ember, hadat indít a lengyel trón
megszerzésére. Szövetségesei azonban cserbenhagyják, és serege tatár
fogságba esik. Mindenki a foglyok kiszabadítására gyűjt. Vitéz Ilonát
Maksai segíti ki kölcsönnel. A Varju fiúk pedig apjuk halála után

439
 megosztoznak a vagyonon: Gyurka kapja Monostort, Jankó a Pojánát
választja, mert neki árulta el apja a kincs titkát. A fejedelem pedig újabb
háborúba keveredik, ezúttal a Portával, aki nem ismeri el fejedelemségét,
s helyette Rhédeyt támogatja. Erdély megint megoszlik Rhédey- és
Rákóczi-pártiakra. A fejedelem hadat gyűjt, és megkezdődik a háború,
amely vereséggel végződik, és a védtelen országba betörnek a tatárok.
Gyújtogatnak, fosztogatnak, rabszíjon viszik el a lányokat, asszonyokat.
Monostort is megtámadják. A népesség fele a Pojánára menekül, fele a
templomba zárkózik. A tatár már a templomot ostromolja, mikor Varju
Jankóval megérkezik a felmentőcsapat. Monostor egy része leégett, de az
emberek megmenekültek. A regény Jankó és Katka kibékülésével
végződik, amire Maksai László is áldását adja a halálos ágyán. Az író
sejteti, hogy össze fognak házasodni, és II. Rákóczi György halálával
véget ér az erdélyi urak széthúzása is.
● A hegy és az út motívum: Az emberek Kalotaszegen is, mint másutt, a
völgyeket lakják, aki a hegyre költözik, bolondnak mondják. A hegy
terméketlen és zord, nem nyújt kényelmet és megélhetést. A Varjuk
azonban ragaszkodnak a Pojánához, a havasokhoz, mert a szóbeszéd
szerint ott mesés kincs van. Hogy létezik-e valóban a mesés kincs, nem
derül ki, mert Ilia, az utolsó, aki állítólag tudja a kincs titkát, megcsúszik,
és meghal, éppen, amikor a kincshez akarja Jankót elvezetni. A hegy
szigorúan, végzetesen őrzi a maga értékét, amit csak akkor ad ki, amikor
eljön az ideje. Úgy tűnik, a tatár betörésekor elérkezett az idő, s a hegy
valóban segít, megmenti a völgy lakosait, igaz, nem az állítólagos kincs
révén, hanem a maga fétikus erejével. Az író szerint a hegy közelebb van
az Istenhez, onnan mindent belátni, de oda nem lát be senki. Bosszúálló
és igazságszolgáltató. A hegyekben az ember romlatlan marad és kemény,
aki nem csak fenntartja az életet, de a sorsba is beleszól. De út nélkül a
hegy nem tehet semmit a völgybeliekért, a nemzetért. Ezért fontos, hogy
út épüljön a Pojánára, megteremtve a kapcsolatot a völgy és a hegy, a
nemzet és a kiválasztottak között.
● Stílus: Kós Károly nyelvezete gyönyörű, ízes erdélyi köznyelv, nemcsak
a nyelvjárási sajátosságok, hanem az egész gondolkodásmód,
kifejezésmód tekintetében. Sokkal tömörebb és ízesebb a magyar
köznyelvnél: „Vasárnaponként, ha szép az idő, a szűk utcák keskenymellű
házaiból kiáramlik a nép, hogy egy kicsit megsüttesse magát a nappal. Ha
vaj egy zápor mossa meg őket, az se baj.” Másik stiláris vonása az
archaizálás: történelmi regény lévén a korabeli kifejezéseket használja,
például azokat a latinizmusokat, amik már kikoptak a mai nyelvünkből.
Ezeknek nagy szerepük van a korhangulat megteremtésében.

440
4.10. Wass Albert: A funtineli boszorkány

Életrajzi vázlat: Gróf szentegyedi és cegei Wass

Albert (Válaszút, 1908. – Astor, Florida, 1998.) erdélyi magyar író és költő.
A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos
irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak
között emlegetik. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki
körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve
a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar
történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén
keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig
az Amerikai Egyesült Államokban élt.
Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit, Securitate
ügynökök háromszor kíséreltek meg ellene merényletet, s nem lehetetlen, hogy
állítólagos öngyilkossága is jól megszervezett politikai gyilkosság volt.
Műveit itthon csak a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban szinte ismeretlen
volt.
Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége
az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség
körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című hazai
felmérésben a közönségszavazatok alapján az egyik legkedveltebb magyar írónak
bizonyult: A funtineli boszorkány című művét a szavazók a legnépszerűbb 12
magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között
pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és
kasza.
A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, és egyike Erdély
legrégibb nemesi családjainak; 1744-ben, Mária Teréziától kaptak grófi címet.
Kolozsvárott, a Farkas utcai Református Kollégiumban, 1926-ban érettségizett,
majd debreceni és külföldi egyetemeken szerzett erdőmérnöki és vadgazdasági
diplomákat. Erdélybe 1932-ben tért vissza.
Nagyapja 1936-ban bekövetkezett halála után átvette annak egyházi tisztségét, s
az erdélyi magyar református egyházkerület főgondnoka lett.

441
A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) alapján Erdély északi része
visszakerült Magyarországhoz. A következő év elején Wass Albertet a magyar
Mezőgazdasági Minisztérium erdészfelügyelőnek nevezte ki Dés településre. Két
hónappal később pedig a kolozsvári Ellenzék című lap irodalmi szerkesztője lett.
A második világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Nem várta
meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján átlépte a nyugati
határt, s az emigrációt választotta.
1951-ig Németországban élt. Onnan az Amerikai Egyesült Államokba utazott,
ahol nyugdíjaztatásáig a Floridai Egyetem nyelvi laboratóriumában technikai
segédszemélyzetként dolgozott.
A kolozsvári népbíróság 1946. március 13-án távollétében – apjával együtt –
„háborús bűnökért és gyilkosságért” halálra ítélte. Az író és családja szerint
hamisan vádolták azzal, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar
csapatok egyik egységét Omboztelkén, majd később Vasasszentgothárdon is,
felbujtotta egy román ortodox pópa és családja, magyar szolgálójuk, néhány helyi
román lakos és a helyi zsidó kereskedő kivégzésére.
A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi
Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára
hivatkozva elutasította a kérelmet. Ez történt akkor is, amikor a Wiesenthal-
alapítvány tett feljelentést ellene, mivel azok között, akiknek kivégzésére állítólag
parancsot adott, két zsidó is volt. Az USA az ügy megvizsgálása után ejtette a
vádakat.
Második feleségével, annak haláláig békében éltek, ami a kettőjük viszonyát illeti,
ám Erdélyért és a székely nép sorsának jobbításáért folytatott küzdelme – írói
munkássága és konkrét politikai ténykedése – miatt sokszor került
életveszélybe.. 1957-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, majd
megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet (1963). Cikksorozatot
indított Magyar szemmel címmel, s megküldte lapjait az egyetemeknek és a Fehér
Ház tagjainak. Angol nyelvű lapokkal próbálta életben tartani a kossuthi Duna-
menti Konföderáció eszméjét éppúgy, mint a kisebbségi magyar lét elleni
igazságtalanságok számonkérését a szlovák, a román és szerb állammal szemben.
Nemzetközi tevékenységéért és művei esztétikai értékének elismeréséül a
Száműzött Írók Amerikai PEN Klubjának tagjává választották.
Társelnöke volt az Erdélyi Világszövetségnek. Munkásságuk felbecsülhetetlen
volt Erdély ügyének a világ előtt való megismertetésében és képviseletében.
A bukaresti rádióban Ceaușescu Románia Első Számú Közellenségének nevezte.
„Ennél nagyobb kitüntetés soha nem ért még életemben!” – írta erről.
Wass Albert 1998. február 17-én saját fegyverét fordította maga ellen. Bár
felröppentek olyan hírek, hogy Wass Albertet meggyilkolták, de ezt semmiféle
bizonyíték nem támasztotta alá, „A tanúk, a rendőrség és az orvosi boncolási
jegyzőkönyv nem találtak gyilkosságra utaló jeleket”.

442
Végső kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a marosvécsi egykori
Kemény-kastély kertjében, Kemény János mellett nyugszanak.

Legismertebb művei:

Regények, novellák, elbeszélések

● 1934 Farkasverem
● 1945 Valaki tévedett (novellák)
● 1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
● 1959 A funtineli boszorkány
● 1974 Kard és kasza

A funtineli boszorkány. Első könyv: Az urszubeli lány:

Cselekményvázlat: Egy kis fekete ember érkezik a havasokra, az Urszura,
Tóderik, egy szőke gyereklánnyal, Nucával. Kis kunyhót építenek maguknak a
patakparton, aminek két különlegessége van: nem négyszögletű, hanem kerek,
sátorformájú, s nincs benne egy darab szög se, minden fából van. Nemsokára a
báró érkezik kis úri társasággal vadászatra. Tóderik hozzáértőnek bizonyul, s a
báró megkedveli őt is meg Nucát is, s engedélyezi, hogy ott maradjanak az
erdejében.
Tóderik nézeteltérésbe keveredik egy emberrel a kocsmában, agyonüti, s elviszik
a csendőrök. Nuca egyedül marad az elhagyatott házban. A falubeli jóemberek
segítenek neki, ki ahogy tud, de a tatéról (Tóderikről) nem tud senki. A kislány
védtelenül, ártatlanul él magányosan az erdőben, kiszolgáltatva a férfiak buja
vágyainak. Elsőként egy rabló kívánja meg, majd Jószup, a viaszos bőrű ember.
A kis Nucának sikerül mindkét esetben elmenekülnie, de a falubeli asszonyok már
a szájukra veszik. Közben Nuca fölfedezi, hogy különös képessége van megérezni
az emberek tekintetéből, hogy ki milyen ember, sőt a sorsukat is előre látja.
A falut ezentúl kerüli a lányka, inkább az öreg Sándru juhászhoz jár át a hegyen
keresztül. Ott szívesen fogadják a jóságos pásztoremberek. Egy fiatal legénnyel,
Nátuval össze is barátkozik. Az hoz neki egy kiskutyát, hogy legyen, aki őrizze
őt, meg a kecskéit, juhait és a kis őzgidát. Szénát is kaszál neki télire. Egy éjjel
nála is alszik, s hamarosan meghal.
Gőzfűrészt hoznak a hegyekbe, építkezésbe fognak, vasútépítésbe, s egy mérnök
is érkezik. Egy alkalommal a mérnök vadászik a patakparton, és meglövi Nuca
őzgidáját. Nuca pedig agyonüti a mérnök kutyáját. Bosszúból a mérnök meglövi
Nuca kutyáját, s elhajtja a kecskéit meg a juhait. Nuca a báróhoz megy panaszra.

443
A jóságos báró üzenetet küld a mérnöknek, hogy adja vissza Nucának a jószágait
és gondoskodjanak az árváról. Hazafelé menet egy cigányasszony megjósolja
Nucának, hogy akit az ágyába fogad, annak meg kell halnia, s azt állítja, hogy
boszorkány bélyeget lát a homlokán. Nuca Nátu halálát is ennek tulajdonítja.
A részeg Jószup újra meglátogatja Nucát, és erőszakoskodik vele, de a lánykának
sikerül elmenekülnie. Reggelre holtra fagyva találnak rá a csendőrök Jószupra.
Aztán Sánta Márton erőszakolja meg, s pár nap múlva az is meghal. Aztán a
negyedik következik.
Tóderiket kiengedik a börtönből, s hazatér a lányhoz. Szénégetésbe fog, de nem
tart sokáig: a kocsmában verekedésbe keveredik, egy ember belehal, s el kell
menekülnie otthonról a törvény elől. Nuca ismét magára marad, csak ételt hord fel
az öregnek. Aztán találkozik egy fiatalemberrel, Éltető Gáspárral, akivel
egymásba szeretnek. Sejteni lehet, hogy evvel megtörik az átok: a szerelem
legyőzi a sötét erőket.
A vasútépítők nekifognak, hogy kivágják az erdőt, egészen az Urszuig és tovább.
A kocsmáros Szőrfülűre rágyújtják a kocsmát. Nuca elhajtja jószágait, hogy
Gáspárral új életet próbáljon meg kezdeni valahol, az öreg Tóderik pedig
fölgyújtja az erdőt. Maga is ott ég.
Összegzés:

„Nem tehetsz róla. Jó vagy és szelíd. Szeretni akarsz, és halált osztogatsz. Nem
érzed a gyűlöletet, aminek eszközéül jöttél erre a földre.”
A főszereplő, Nuca, egy boszorkányosan szép havasi leány. A gyönyörű hajadon
fokozatosan ébredt rá az erejére. Arra, hogy egyszerre látta a múltat és a jövőt, ha
az emberek szeme közé nézett. Megmondta előre a zivatart, a szárazságot, a szelet.
Kezdetben mintha egy ismeretlen ködből kinyúlt volna valami feléje, és így
ösztönösen behatolhatott a szemek mögé, ahol mozaikképek villantak fel előtte.
A belső erő, ez a „másik tudás” fokozatosan alakult ki benne, a láthatatlan hatalom
megváltoztatta, megerősítette. Sokáig nem ismert más törvényt, mint az erdők és
hegyek törvényét, a természet szavát.
Se írni, se olvasni, se számolni nem tudott, de teljes szívéből hitt a Jóistenben, s
egy idő után egy láthatatlan kapu nyílt meg előtte. Ösztönlényből „nagy akaratú”
asszonnyá vált, akire a jók szentként, látóasszonyként, a rosszak boszorkányként
tekintettek.
Az áldott képesség mellett egy átokkal is verte a sors, akit megölelt, az ágyába
fogadott, az előbb vagy utóbb a halállal randevúzott. Sokan próbálnak
erőszakoskodni az egyedül élő, kiszolgáltatott szép nővel, de mindet utoléri a
végzete.

444
A meseszerű történetben – novellafüzérként – a főszereplőhöz kapcsolódva,
homályba burkolt sorsok sokasága bontakozik ki. Birtalan, a halember, Farkas-
Dumitru, Tóderik, Szőrfülű, az örmény kocsmáros, Vénség a Dószul
Fulgerujról, Sándru Indrei: valamennyien a legendák feledhetetlen alakjaivá
váltak.
Leírásai feledhetetlenek, Wass Albert a havasi tájak kiváló ismerője. Meseszövése
izgalmas és egyenes vonalú. Különös babonás légkört teremt, de mindent valami
magasabb igazságszolgáltatásnak rendel alá. A Nagy Könyv vetélkedőben a 11.
legnépszerűbb regénynek bizonyult. (Esterházy Péter ugyanitt csak a 100. helyen
futott be legolvasottabb regényével!)

● e
v
e
z

445
5. témakör: Művek a magyar irodalomból.
Kortárs szerzők

5.1. Varró Dániel lírája

● Élete:
1977-ben született Budapesten, a 12. kerületi Németvölgyben nőtt fel. Az
Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban végzett, majd az ELTE
Bölcsészkarán, magyar-angol szakon szerzett diplomát. 12 éves korában
kezdett írni, 17 éves korától ír rendszeresen és publikál folyóiratokban.
Műfordítói munkája is nagyon jelentős, sokat fordít pl. Shakespeare-től.

Eddig nyolc saját kötete jelent meg:

1.: Bögre azúr (1999), ez a kötet 3 részre oszlik:
– Tavaszi leves, tészta, mák
– Ki elmúlt 21
– Változatok egy gyerekdalra
2.: Túl a Maszat-hegyen (2003)
3.: Szívdesszert (2007)
4.: Akinek a lába hatos (2010)
5.: Akinek a foga kijött (2011)
6.: Nem, nem, hanem (2013)
7.: Akinek a kedve dacos (2014)
8.: Mi lett hova? (2016)

Fiatal kora ellenére számos rangos irodalmi kitüntetéssel díjazták már

munkásságát, 2005-ben pl. József Attila-díjat kapott. Verseiben vonzódik
a klasszikus formákhoz, szerkezetekhez, de könnyed, nem komolykodó,
fiatalos, színvonalasan humoros nyelvhasználata közérthetővé teszi a
fiatalok körében is. A mai fiatalság életéből táplálkozik szókincse, innen
meríti a verseiben megjelenő képeket, szituációkat is.

446
● Stílusa
Műveire jellemző más szövegek idézése: könnyen nyilvánul meg mások
stílusában, ezt bizonyítja a Bögre azúr számos verse. Versei tudatosan
ráépülnek, beszélnek azokkal a művekkel, szövegekkel, amelyek
memoriterek, középiskolai tananyagként ismerősek a magyar olvasóknak,
vagyis az átlagos irodalmi műveltséggel rendelkező olvasóiban
megteremti a kapcsolatot a régi és a mai között. Üde, friss, kamaszosan
őszinte hang jellemzi, ezzel belopja magát az ifjúság szívébe, ugyanakkor
a középkorú és idősebb olvasókat felvidítja, meghökkenti merész
szóhasználatával, a különböző nyelvi rétegek keverésével. Költészetére
jellemző a nyelvi humor: játszik a nyelvvel, poétikai eszközökkel. Versei
sok esetben egyben posztmodern nyelvjátékok érthetetlen szóképekkel.
Verseire jellemző a zeneiség, a mondatlejtések és a rímelés. Újszerű
tematika jellemzi: a hétköznapi, profán történésekben, mozzanatokban, a
banálisban ábrázolja a különöst. Költészetén érezhető Parti Nagy Lajos
hatása. Megpróbál különböző korszakokban élt költők stílusában írni
(például Változatok egy gyerekdalra: Boci, boci, tarka…), de előfordul
nála az argó, a paródia és az imitáció is. Többféle formát használ: szonett,
ballada, elbeszélő költemény, episztola, stanza (olasz versforma), dal stb.

● Túl a Maszat-hegyen (2003)

Verses meseregény, a Magvető könyvkiadó gondozásában jelent meg. A
könyvet a szerző nővére, Varró Zsuzsa illusztrálta. Egy ajánlással
kezdődik, amely kezdőbetűit összeolvasva ezt kapjuk: Teslár Ákosnak. A
könyv igen változatos versformákban íródott: nagyrészt Anyegin-
strófában, kivéve a hatodik fejezetet, amely Dante-tercinában és a
tizenkettediket, amely hexameterben. A versformákkal együtt a stílus is
változik, követi az Anyegin, az Isteni színjáték és a klasszikus eposz
hangnemét, technikáját. A narrációt rendszeresen tőle eltérő verselésű
betétek szakítják meg, amelyek rendszerint egy-egy szereplőt mutatnak
be.

A történet főhőse egy nyolcéves kisfiú, Muhi Andris, aki elindul

meglátogatni óvodai barátját, Maszat Jankát, aki a Maszat-hegyen túl
lakik, ahol mindenki maszatos. Útja során számos különös alakkal akad
össze: a náthás angol költővel, a Csáléval és az Egyenessel,
Turgenyevvel, a burgonyával, a nagy zsiráfmadárral, Makula bácsival,
Szösz nénével, a Büdös Pizsamázóval és a Babaarcú Démonnal. Eközben
egyre többet megtud a Maszat-hegyet fenyegető veszélyről: a gonosz
Paca cár pacákkal akarja elárasztani a békés, maszatos népet. Jankát
eközben foglyul ejtik a szélsőségesen tiszta Barbár Takarítók, és meg
akarják mosdatni, de Muhi Andris (Lecsöppenő Kecsöp Benő
segítségével) kiszabadítja őket. Ezután Paca cár és csatlósa, Pali kalóz

447
 ejtik rabul Jankát és Andrist, de innen is kiszabadulnak, hogy végül egy
hatalmas csatában küzdjenek meg a cár seregeivel.

A könyvet a szerző és Presser Gábor dolgozta fel báb-musical

formájában. Gyerekekhez szóló verses meseregény, a témába kapcsolódó
versbetétekkel megtűzdelve. Előhanggal indul. Zeneisége, ritmikussága
szempontjából Weöres Sándor gyermekverseihez hasonlítható.
● Andris beszélget az állatokkal:
Andris az állatok jellegzetes, gyerekek által megjegyzett tulajdonságaira
kérdez rá, helyenként csodálkozik a válaszokon, hozzászól az állatok
mondandójához, szót ért velük. Mesés elemek díszítik.
Modern költészetünk egyik legfőbb problémája rímszavaink és
versszavaink elkopása. Ezt sok költő szótárakból előbányászott
szószörnyetegekkel igyekszik megoldani: keresett új rímszókkal (pl.
Határ Győző), vagy egészen új „rímtechnikát” dolgoznak ki a szóvégek
és szókezdetek egybekapcsolásával (Tandori Dezső), vagy éppen
lemondanak a rímről, és szabadversekben írnak. Varró Dániel a modern
szókészlet bevonásával oldotta meg szerencsésen ezt a gordiuszi csomót.
Minden költő a saját koráról, saját korának ír, így a témában adva van a
szókészlet megújítása.
● Szösz néne: Nem riad vissza a szlengektől se, pl.: Szösz néne – Kösz,
még ne. Szösz néne egyszerre a mai hétköznapi valóság hőse és
mesebeli szeretetre méltó figura. Ő is a Maszat-hegy lakója, így elborítja
lakását a piszok, és visszautasítja a takarítók segítségét. Ez biztosítja a
vers gyöngéd, szeretetteljes humorát és mesés hangulatát. A tárgyak is
életre kelnek: pl. szösz van a porcica kunkori bajszán szókapcsolat a
porcica és a cica bajsza képzeteit kapcsolja össze. A tiszta dactilusok
játszi zeneiséget kölcsönöznek a versnek.

5.2. A szereplők kapcsolatrendszere Tóth Krisztina Pixel (2011) című

prózakötetében

● Életrajzi vázlat: 1967. december 5-én született Budapesten. Anyja ötvös,

nagyapja grafikus volt. Általános iskolába a VI. kerületi Szív utcába járt,
ahol már alsó tagozattól francia nyelvet oktattak. A Képző- és
Iparművészeti Szakközépiskola szobrász szakán érettségizett 1986-ban.
A középiskolai években kezdett el publikálni, 1985-ben megnyerte vers

448
 kategóriában a Sárvári Diákírók és Diákköltők pályázatát, aztán
csatlakozott ahhoz az irodalmi műhelyhez, amelynek többek között
Kemény István és Vörös István is tagjai voltak. Érettségi után egy évig a
Nemzeti Múzeumban dolgozott gyakornokként, majd felvételizett az
ELTE Bölcsészettudományi Karára. Első kötete, az Őszi kabátlobogás,
1989-ben jelent meg, és rögtön Radnóti Miklós emlékéremmel díjazták.
1990-ben tanulmányait megszakítva Párizsba ment, ahol alkalmi
munkákból élt. Egy év múlva Tempus-ösztöndíjat szerzett, majd további
egy évet maradt a francia fővárosban. Az ösztöndíj ideje alatt francia
költőket fordított és személyes ismeretséget kötött francia költőkkel.
Alain Bosquet, Lionel Ray és Pierre Oster segítette őt tanácsaival. 1992-
ben hazatért, befejezte az egyetemet, és tanári diplomát szerzett. 1994-98-
ig a Budapesti Francia Intézet munkatársaként kortárs képzőművészeti
kiállításokat szervezett. 1998-ban megszületett Marcell fia, állását
otthagyta. Azóta szabadúszó, írásaiból él. Gyerekkönyveket fia születése
után kezdett írni. Első házasságának megromlása és válása után évekig
ólomüveg-készítésből tartotta el magát és fiát. Az üvegművesség a mai
napig hobbija. Második férje Dr. Perecz László jogász, filozófus, akivel
2010-ben kötött házasságot. Közös gyermekük Perecz Lili.
● Pixel: A pixel a képernyő felbontását jelenti apró képkockákra. A
regénynek nincs összefüggő cselekménye, apró pillanatképekből,
képkockákból kell összerakni. A 28. fejezetben egy fotóműtermet látunk,
képmozaikkal, amely egy harminc körüli férfit ábrázol. Feltehetően Jean
Philippe a fotós. Közelről a kép kivehetetlen, de kellő távolságból
összeáll.
● Cselekmény: Az első fejezetben megismerkedünk Gavrielával, egy
görög származású zsidó nővel, és barátnőjével, Cosminával, egy félig
román, félig magyar nővel. Franciaországban találkozunk velük.
Gavriela fia, Jean-Philippe homoszexuális, ezért Gavriela nem
reménykedik unokákban. Jean-Philippe öngyilkossági kísérletet hajtott
végre egy férfi, Jyran Szingh miatt, aki éppen szakít vele. Jean-Philippe
fotós lesz. Lakására kiakaszt egy „NEM ELADÓ” táblát, és kuncsaftjait
lefotózza. Így kerül össze egy fiatal fiúval, Imivel, akivel szeretkeznek,
majd vele és barátaival horvátországi túrára indulnak. A szereplővel egy
kolozsvári zsidó temetőben találkozunk utoljára, ahol éppen fotókat
készít.
Cosmina fia, Dávid Magyarországon át Romániába vándorol ki
Franciaországból. Előbb szépségklinikát nyit, majd kórházi főorvos lesz.
Dávid nagy nőcsábász: előbb azt látjuk, amint szakítás előtt egy nővel
szerelmeskedik, aki bejglit süt neki, majd egy Nazeli nevű gyönyörű fiatal
nőt csábít el, akivel egy szépségklinika ablakán át ismerkedik meg. A 30.
fejezetben egy babakocsis nőt látunk, akit éppen Dávid hív egy bukaresti
kórházból. A nő egy sírkövet látogat meg gyerekével. A sírkő felirata:
Kozma Áron. Ez Dávid dédapjának a neve.

449
 Jyran Szingh a harmincéves Ágihoz érkezett Indiából. Ági elkeseredetten
keres párt magának, egy partnerkereső irodában is megfordul. Itt látja meg
apja fotóját, aki annyira elidegenedett tőle, hogy harmincadik
születésnapján föl se hívta.
Helga az agytumoros férfi lánya. A férfi különleges gyűrűt visel, amit a
„bordó hajú” tanárnőtől kapott. Helga lófarokban viseli arany haját. Egy
többgyerekes férfi szeretője, akinek karácsonyra egy hajfürtöt ajándékoz.
A férfi elhagyja érte a feleségét, aki öngyilkos lesz (felköti magát). A férfi
édesanyját, a Mamát ápolta feleségével, és ez tartotta őket még együtt. A
Mama halála után azonban az utolsó kapocs is elszakadt. Talán éppen
Helga Ágiék szomszédja. Áginak egy kislánya van, s ez a kislány
akadályozza kapcsolataiban, ezért sokat veszekszik vele. Az agytumoros
férfinek viszonya van egy doktornővel.
Misi (Kovaljov Mihály) apja dadogós trolivezető. Misiből jegyellenőr
lesz, majd biztonsági őr. Egy cigányfiú hasba rúgja, amibe belehal.
A cigányfiúval a 4. fejezetben találkozunk először. Éppen a „mankós
férfi” mankójára tesz szert, amit koldulásra használ. Talán ő a ragasztózó,
hasfájós cigányfiú is. A 26. fejezetben cseresznyét lop Bogdán kertjéből.
Bogdán csúnyán összeveri. A fiú hamarosan meghal, de előbb még hasba
rúgja Kovaljov Mihályt.
A regényben előfordul még néhány mellékszereplő, akiknek az
azonosítása bizonytalan: Edit, Gergő, Anó stb.
● Értelmezés: A fülszöveg szerint: „egymással ütköző emberek és sorsok
kavarognak térben és időben, véletlenszerűen találkoznak, ám mégis
olyan érzésünk van, mintha egy közös testhez tartoztak volna egykor, csak
ezt a testet szétszakította volna valami, ahogyan a könyvben fel-feltűnő
párokat is.” A történet összerakása másodlagos, nem azért van
szétvagdosva, hogy összerakjuk, így pixelként kívánnak képet rajzolni az
emberi sorsról és magáról az emberről. A sorsok igen gyakran tragikusak:
a szereplők vak nyúlkálása ez a boldogság után, amit elsősorban a
párkapcsolatoktól remélnek. Kapcsolatok szövődnek és szakadnak szét,
házasságtörések, megcsalások és megcsalatások, öngyilkosságok és
gyilkosságok kavarognak a szemünk előtt. Az ember léthelyzete
reménytelen, ösztöneinek van kiszolgáltatva, és ösztöneiben hordja
tragikumát.

5.3. Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére

450
 ● Életrajzi vázlat:
Gróf Esterházy Péter (1950-2016) az Esterházy család grófi ágának sarja.
Nagyapja, gróf Esterházy Móric (1881–1960) 1917-ben Magyarország
miniszterelnöke volt. Édesapja gróf Esterházy Mátyás (1919–1998),
édesanyja Mányoki Irén Magdolna (1916–1980). Felesége Reén Gitta. Négy
gyermekük született: Dóra, Marcell, Zsófia és Miklós. Testvére Esterházy
Márton, magyar válogatott labdarúgó. A budapesti Piarista
Gimnáziumban érettségizett. Matematikusként végzett az ELTE-n 1974-ben;
1978-tól szabadfoglalkozású író volt. Magyarországon több száz tanulmány,
kritika jelent meg munkáiról; számos rangos irodalmi díjban részesült bel- és
külföldön egyaránt. Regényeit és elbeszéléseit több mint húsz nyelvre fordították
le, külföldön is széles körben elismerik. 2003. szeptember 8-án a Mindentudás
Egyetemén tartott előadást A szavak csodálatos életéből címmel, amelynek
bővített anyaga kötetben is megjelent. Esterházy Pétert többen a magyar
posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékelik. Intertextualitás,
idézetek, töredékesség, valamint mozaikszerűség jellemző műveire. A történet
helyett elsősorban a szöveg fontos, és arra helyezi a hangsúlyt. Írásaiban rengeteg
utalás található, és fontos számára a német kultúra is. 2016. augusztus 2-
án temették el Gannán, az Esterházy-mauzóleumban. Katolikus szertartás
szerint Várszegi Asztrik pannonhalmi apát búcsúztatta. A temetésen megjelent
többek között Dés László, Törőcsik Mari, Balog Zoltán miniszter, Szőcs
Géza, Dragomán György, Muhi András, Hobo, Mácsai Pál, Spiró
György, Konrád György, Szabó T. Anna, Németh Gábor, Jelenits István és Mécs
Imre.

● Fontosabb művei:
Fancsikó és Pinta: Írások egy darab madzagra fűzve (elbeszélések, 1976)
Magvető Kiadó; Pápai vizeken ne kalózkodj (elbeszélések, 1977) Magvető Kiadó;
Termelési-regény (kisssregény) (kisregény, 1979) Magvető Kiadó; Függő (1981);
Ki szavatol a lady biztonságáért? (1982); Fuharosok (1983); Kis Magyar
Pornográfia (1984); A szív segédigéi (1985); Bevezetés a szépirodalomba (1986);
Tizenhét hattyúk (1987) – Csokonai Lili álnéven; Hrabal könyve (1990), Magvető
Kiadó; Harmonia cælestis (2000) Magvető Kiadó; Utazás a tizenhatos
mélyére (2006) Magvető Kiadó; Semmi művészet (2008) Magvető Kiadó;
Hasnyálmirigynapló (2016) Magvető Kiadó

● A regény tartalmi vázlata:

Az első rész az önéletrajzi szállal kezdődik: Amúgy ősi, futballista családból
származom. Ha a Habsburgok alatt még nem is (elképzelem miniszterelnök
nagyapámat, ahogy elviharzik a szélen, háromszögel Ferenc József császárral,
majd a kifutó II. Vilmos fölött a hálóba emel, a gonosz Clemenceau persze lest
ítél, lefújja az egész világháborút, és megkötik a rémes Párizs melletti
békediktátumokat), de az apám már futballozott (én és testvéreim szakszerű, alig

451
ödipális föltételezése szerint: katasztrofálisan), és azután mindegyik testvérem is,
nem csak úgy, szórakozásból a ház előtt vagy a réten (úgyis, minden nap, minden
áldott nap), hanem rendesen, csapatban, egyesületben. Sőt, a kicsi testvéremnek,
a legkisebbnek azután pályafutása is lett, amely fölívelt (Fradi, Honvéd,
válogatott, AEK Athén). Elmeséli gyerekkori fociélményeit, részletesen kitér
Márton öccse karrierjére és tehetségére. Aztán a magyar futballcsillagokat mutatja
be, legelőször is természetesen Puskást és az aranycsapatot, majd Albert Flóriánt
és Varga Zolit. Kettejük közül Albertet tartja nagyobbnak, de Vargát a
zseniálisabbnak. Nagy veszteségként könyveli el, hogy Varga kintmaradt
nyugaton. Azóta nincs magyar foci, vagyis megkezdődött a hanyatlás, amely
napjainkig tart. Bemutatja a meccset a kapus szemszögéből, a bíróéból stb. A bírót
a magyarok felülről kinevezett hatósági személyként eleve utálják, míg a németek
a rend szükséges őrét látják benne. Az életrajzi szál az ö. f. (öreg futballista)
szerepével ér véget, aki már kiöregedett a játékból, és a szurkoló helyzetébe
kényszerült. Részletes képet kapunk a magyar szurkolóról is, aki leplezetlen
patriotizmussal szurkol az övéinek, és nincs tekintettel az ellenfél
futballkultúrájának fölényére. Szurkolónak lenni annyi, mint magyarnak lenni,
illetve hazai meccsen a fradinak szurkolni, mert a rendes magyar ember Fradi-
drukker.

A második rész avval kezdődik, hogy felkérést kap egy Németország témájú
könyv írására. Úgy dönt, hogy a német focipályák életét fogja bemutatni. Ez jó
alapot kínál a német és magyar karakter összehasonlítására. Sorra látogatja a
másod-harmadrendű csapatok mérkőzéseit, sőt még az ifiket és a női focistákat is.
Kitűnik a németek fegyelmezettsége és rendszeretete – példa erre a német
pincérnő, aki minden alkalommal megigazítja az összekevert étlapokat. Kísérői
valamennyien hozzáértő drukkerek. Röpke beszélgetések foszlányai hangzanak
el, csak egy valamiről nem akar az írói én hallani: az 1954-es focidöntőről. Végül
mégis ez válik a folytatás központi témájává. Elképzeli, hogy mi történt volna, ha
a harmadik gólt nem kapjuk be, hanem helyette Puskás rúgott volna egyet. Ez lett
volna az igazságos, de nem a sorsszerű, mert van úgy, hogy a pályán nem a jobbik
győz.

● Esterházy írói technikája és mondanivalója:

A regény nem áll össze regénnyé a szó hagyományos értelmében, nincs sztorija,
apró képei, jelenetei vannak sok eszmefuttatással. Amolyan útiélmény-féle a
tizenhatos mélyéről, illetve a lelátókról. Főhőse az ö. f., aki magát az írót
személyesíti meg. Mondatai indaszerűen kanyarognak, sok-sok megszakítással,
közbevetéssel. Gyakori a humoros közbeszólás, illetve a reális képből a
fantáziaképbe kanyarodó mondatszerkezet. A szövegbe irodalmi intertextusok és
német mondatok keverednek, elmélyítve a két nép szoros összefonódását
kulturális téren. A villanásszerű jellemképek színes kavalkádját varázsolja elénk.
Az 54-es vereség metafizikai értelmezést nyer: így kellett történnie, így volt jó,
mert világunk, ha nem is jó, a lehetséges világok legjobbika, vallja Leibnizzel.

452
Függelék. – Miután Magyarország a várakozásoknak megfelelően Puskás
lesgyanús góljával megnyerte a világbajnokságot, Magyarországon a politikai
elégedetlenség nem öltött határozottabb formákat, a diktatúra megerősödött,
elmaradt az 1956-os forradalom, maradt Rákosi, nem lett semmiféle Kádár-
rendszer, se gulyáskommunizmus. A németek ismét lehajtották szőke, germán
fejüket, nem mondták, „wir sind wieder wer”, a Wirtschaftswunder megtorpant,
az amerikaiaknak is kedvük szegődött, hagyták, hogy az oroszok egész
Németországból NDK-t csináljanak.
Ez a helyzet most. E sorok írója börtönben ül (tehát nyilván nem lehet e sorok
írója; e sorok csakis akkor vannak, akkor lehetnek, ha e sorok nincsenek), a
kommunista diktatúra embertelen börtönében, természetesen nem lett belőle író,
nem lett belőle semmi, pontosabban lett valaki, egy ember, un homme: egy
névtelen túlélő. Épp az imént verték véresre. Zihálva fekszik a sötétben. Puskás
győzelemtől ragyogó arcát látja, és a világ rendjére gondol. Boldognak kell őt
képzelnünk.

5.4. Egyéni és történeti emlékezet Borbély Szilárd Nincstelenek című

regényében

● Életrajzi vázlat: Borbély Szilárd (Fehérgyarmat, 1964. 11. 07. –

Debrecen, 2014. 02. 19.) kisgyermekkorát a Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei Túrricsén élte. A kis falu 700 lelket számolt. Tízéves korában
költöztek át egy másik közeli faluba, ahol szülei egy rablótámadás
áldozatai lettek. Szilárdot szülei iskoláztatták: 1989-ben a debreceni
tudományegyetemen diplomát szerzett, majd az egyetem oktatója, később
az irodalomtudományok kandidátusa lett. 2006-2009 között az Alföld
folyóirat versrovatának szerkesztője volt. Költőként számos elismerésben
részesült, közülük legjelentősebb a József Attila-díj (2002). Egyetlen
regénye a kései keletkezésű Nincstelenek (2013). Életét öngyilkossággal
fejezte be. Meghatározó élménye a mélynyomorral teli faluközösségből
való kiszakadás, akárcsak a cselédsorból származó Illyés Gyulának volt.
Regénye a hazatalálás regényének is fölfogható.
● A műfaj: Naplóregény. Azonban nem valóságos, csak fiktív napló, amit
utólag konstruált meg a szerző, vagyis inkább visszaemlékezés a
gyerekkorra. Kettős narrációt alkalmaz: az egyik narrátor (naplóíró) a
kisgyermek, akinek emlékeit, „feljegyzéseit” a felnőtt értelmezi.
Mindkettő énelbeszélő. A gyermeki én benne él a kis falu elátkozott

453
 közegében, ennek nyelvét, gondolkodásmódját használja, míg a felnőtt,
írói én már kiszakadt ebből a közegből, s felülről szemléli a gyermek
élményeit, emlékeit. Ez utóbbi nyelvét is elveszítette, a regionális tájnyelv
helyett a köznyelvet beszéli. A párbeszédeken keresztül a többi szereplő
is szóhoz jut, az ő nézőpontjuk is bekapcsolódik a visszaemlékezésbe, ami
által a gyermeki értelmezés objektivitása elbizonytalanodik, s a
faluközösség élete többszempontú megvilágítást nyer. Meg kell említeni,
hogy az anya is kitalált vagy valós emlékeket mesél a gyerekeknek, s azt
kívánja, hogy a gyermek narrátor úgy emlékezzék a dolgokra, ahogy ő.
Ez további többszempontúságot és bizonytalanságot eredményez. A
regény rokonítható Illyés Gyula Puszták népe című szociográfiai
regényével, vagyis hangsúlyos a szociográfiai és néprajzi elem.
● Cselekményvázlat: A narrátor naplóírónak öttagú családja van: az apa,
az anya, nővére, kisöccse és ő. A dédanya emlékezete szerint anyai ágon
ők ruszinok, ezen belül huculok (ez utóbbi a rutén nyelvnek egy
nyelvjárásszigete). A nagyapa katonatiszt volt a háborúban, s talán
háborús bűnös is, ami miatt 5 év szovjet fogságot szenvedett el a
Kaukázusban. Anyai nagynénje a fogyatékos Máli. Apai ágon nagyapja
az első világháborúban vált sántává (elfagyott a lábfeje). A nagyapa
betelepült románoknak tartja az ősöket. A nagyanya, Pop Mária
földvásárlásba fektette megtakarított pénzüket, ami miatt két hold híján
kuláklistára kerültek (ennek a két holdnak a megvásárlását az utolsó
pillanatban sikerült érvényteleníteniük), s kis híján a kitelepítés várt rájuk.
A falusi parasztok így is kulákfattyúnak nevezik az apát. Az apa
származása azonban kétséges, a falu és fivérei szerint zsidó apától
származik, de lehet, hogy ezt a hiedelmet, pletykát a fivérek csak azért
aggatják rá, hogy kitúrják az örökségből. Az apának szakmája van:
gépszerelő, ami miatt az iskolázatlan faluközösség féltékenykedik rá:
megvonják fizetését, nem adnak neki munkát, s végül elzavarják a
faluból. A napló 1964 és 1973 között íródik: a történet elején a fiú még
csak tízig tud számolni, a végén már iskolába jár, s a kitekintésben már
tizennyolc éves. Nővére néhány évvel idősebb nála, kisöccse pedig még
csecsemő a regény elején, és egyéves, amikor meghal. Az anya folyton
elköltözni készül, de az apa erre nehezen szánja rá magát, csak akkor áll
rá a költözésre, amikor apja meghal, és fivérei megtagadják a vele való
testvéri viszonyt. Eddig családja kötötte Túrricséhez, most hirtelen
szabaddá vált, és ráébredt másságára. Ekkor házat építenek egy közeli
faluban, és odaköltöznek. Kálváriájuk véget ér.
● Egyéni emlékezet: Az énelbeszélő szemszögéből ismerjük meg a család
élettörténetét, szokásait és a falu világát. A mélynyomor sötét képét
kapjuk: az emberek durvák, az apa gyakran kocsmázik, és ilyenkor veri
az asszonyt és a gyerekeket, az asszony folyton pöröl férjével és szintén
veri a gyerekeket. Beszédmódjuk durva káromkodásokból áll, a finomabb
beszédet urizálásnak, finnyáskodásnak tartják. A fiú még iskolába se jár,

454
 de már bevonják a házimunkákba, s az apa gyakori távolléte miatt őneki
kell a férfi szerepét betöltenie a családban, pl. neki kell a galambfiókákat
levágni, takarítani a ganéjt, kiürítenie a telehányt lavórt. Legfőbb élménye
az undor: különösen érzékeny a szagokra, s itt mindennek és mindenkinek
rossz szaga van, kivált apjának a cigaretta és a pálinka miatt. De a rokonok
szagától is irtózik. A köpködéstől és takonytörléstől is undorodik. A
fázást és az éhséget is megtapasztalja. Szüleitől fél: minden
engedetlenséget és ügyetlenséget veréssel büntetnek. Néha halottnak
kívánja szüleit és önmagát is, ami a szenvedések végét és a megpihenést
jelentené. De fél attól is, hogy anyja kútba ugrik vagy felakasztja magát.
Ilyenkor nem bír aludni, és néha bepisil az ágyba. Ő az állatok kínzásában
vezeti le agresszióját, nekik adja tovább a bántalmakat. S ők még a
legkülönbek a faluban, a parasztok náluk is durvábbak és
érzéketlenebbek. Őbennük még van valami tartás: vallásosak, tartják a
böjtöt és az egyházi (görög-katolikus) ünnepeket, és különösen az anya
megveti a parasztokat durva természetük miatt. Az állatok nevelése és
levágása miatt nem lehetnek finnyásak, meg kell tanulniuk az ölést. A
parasztok még náluk is durvábbak, önző, vegetatív életet élnek. Amikor a
főszereplő iskolába kerül, megtapasztalja, hogy a tanítónő undorodik a
parasztgyerekektől. akik mosdatlanok, büdösek és ordenáré módon
gondolkodnak. Amikor a tanítónő megkérdezi az osztályt, hogy mit csinál
a ló, az egyik fiú azt válaszolja, hogy fingik, s ezt nem feltétlenül
szemtelenségnek szánja, ők valóban ilyen élményekkel bírnak az
állatokról. Környezetük gusztustalan, s ők harsányan röhögnek ezen.
Maguk is gusztustalanok. Ráadásul gyűlölködők: gyűlölnek mindenkit,
aki más, mint ők. A főhős családja még érez együttérzést a falu zsidója és
cigánya iránt (hiszen maguk is kilógnak a falusi paraszttársadalomból),
míg a többiek őket is bántalmazzák. A gonoszság sem áll távol ezektől az
emberektől, a főhőst is kétszer megpofozzák, csak azért, mert más, mint
ők.
● Történelmi emlékezet: A nagypolitika erősen beleszól a falu életébe.
Rövid betekintést kapunk a régi történelembe, amikor a bölcs királyok
befogadták a románokat, majd az erőszakos elmagyarosításukra (arra
kényszerítik őket, hogy magyarul beszéljenek, és áttérjenek a görög-
katolikus hitre), az apai ősüket, aki az ortodox románok pópája volt, pedig
börtönbe vetik. Fölsejlik a két világháború is, az isonzói vereség, amibe
az apai nagyapa belerokkant, s a második világháború, különösen a
nyilasok rémuralma és a zsidóüldözés: a boltos Mózsit érő atrocitások,
majd családjának elhurcolása. A Rákosi-rendszer, ami feje tetejére
állította a társadalmi rendet a földosztással és a kuláktörvénnyel, valamint
az erőszakosan terjesztett kommunista ideológiával. A regény idejében a
volt zsellérek az urak, és kegyetlenül üldöznek mindenkit, aki különb
náluk, vagy csak más, mint ők. A falu kommunistái törvény felett állnak,
bármi embertelenséget megtehetnek, s ehhez a munkás-paraszt uralom

455
 szolgáltat jogalapot. A Kádár-korszak sem hoz változást a falu életében.
(A regényidő már ezt öleli fel.) Legfontosabb motívum éppen a falu
megváltatlansága.
● Már elment a Mesijás? Ez a regény alcíme. A Mesijás a falu cigányának
neve, de egybecseng a héber Messiás névvel, és jelképes értelmet nyer. A
cigányt azért nevezik Mesijásnak, mert egyedül ő visel szakállat a
faluban. De krisztusian szelíd, jóindulatú természete is indokolja, hogy az
író ezt a nevet adta neki. A falu kitaszítottjai a család, Mesijás és a
fiatalabb Mózsi. Ők mások, mint a többiek, s az író nem hagy kétséget
afelől, hogy különbek is. A keresztények szerint már eljött a Messiás
(latinul Krisztus) Jézus alakjában, a zsidók azonban az idők végezetére
várják eljövetelét. Az anya egy alkalommal azt játssza a gyerekekkel,
hogy zsidónak öltözve várják a Messiást. Az asszony keresztény, tehát
hisz Jézusban, de mert nem tapasztalja meg a falu megváltottságát, úgy
érzi, hogy a Messiás már el is ment, s újra kell őt várni.
● A prímszámok: A gyerekhős szereti a prímszámokat, mert éppoly
magányosak a számsorozatban, mint ő. A prímszámok tehát a magány és
a másság jelképei. A magam részéről ennek folytonos visszatérését kissé
öncélúnak és idétlennek érzem, s ráadásul nyilvánvaló Esterházy-utánzat.
● Értékelés: Borbély Szilárd műve feltétlenül irodalmunk halhatatlanjai
közé tartozik: hatalmas erővel és szenvedéllyel mutatja be a kis falu
lakosainak testi-lelki szegénységét, mélynyomorát. Naturalizmusa nem
írói naturalizmus, mint Móriczé, hanem a szereplők
gondolkodásmódjának megszépítetlen tükre. Az olyan „nyomdafestéket
nem tűrő” szavak, mint a szar, takony, köpet, Isten fasza, fingik, baszik
stb. ebben a közegben teljesen természetesek és megkerülhetetlenek.
Sokkal inkább az írói technika modernkedése csorbít valamelyest a
regény tökéletességén, mint pl. a prímszámokkal való unalmas játék, vagy
az, hogy a naplóregény időrendjét megbontja, s öncélúan zavart okoz a
cselekmény követhetőségében. (Pl. a kistestvér halála után is feltűnik
élőként.)

456
6. témakör: Művek a világirodalomból

6.1. A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása

● A Biblia könyvei és keletkezése: A Biblia (’könyvek’), magyarul

Szentírás, két nagy részre oszlik: az Ó- és az Újszövetségre. Az előbbi a
zsidó és muzulmán vallás szent könyve, a kettő együtt a keresztény
vallásoké. Az Ószövetség eredeti nyelve a héber, de néhány késői könyv
arámi, ill. görög nyelven keletkezett. Az Újszövetség nyelve a görög. Az
Ószövetség a kanonizálás szerint három egységből áll: Tóra (’törvény’,
Mózes öt könyve), Próféták (a négy nagy próféta: Izajás vagy Ézsaiás,
Jeremiás, Ezékiel és Dániel; valamint a kis próféták), Írás (történeti
könyvek, bölcseleti művek, Zsoltárok és az Énekek éneke). Az
Újszövetség szerkezete: a négy evangélium (Máté, Márk, Lukács és János
– az első hármat nevezik szinoptikusoknak ’együttlátó’), az Apostolok
cselekedetei Szent Lukácstól, az apostoli levelek (Szent Pál levelei és az
ún. katolikus levelek) és a Jelenések könyve (Jánostól, aki valószínűleg
nem azonos az apostollal).
Az Ószövetségből legkorábban a Tóra kanonizálása történt meg. Ez a
jeruzsálemi templomnak a babiloni fogság utáni felszenteléséhez
kapcsolható, és Ezdrás, ill. Nehemiás papok sejthetők mögötte. Szerzőség
szerint négy rétegét különíthetjük el: a legkorábbi az ún. Jahvista szerző,
aki valószínűleg az egységes királyság idején tevékenykedett
Jeruzsálemben. Szókimondó, vérbeli elbeszélő, akinél még antropomorf
elemek is megfigyelhetők. Az Isten neve nála Jahve (’Úristen’). Őt követi
az Elohista, aki feltehetően az északi Izraelben élt. Teológiailag és
erkölcsileg már kifinomultabb szerző. Az Isten neve: Elohim (’Isten’). A
harmadik a Papi szerző. Tudós, teológiában jártas személy, stílusa
ünnepélyes. A negyedik a Szerkesztő, aki összekapcsolja a három forrást.
Esetleg azonos a Papi szerzővel. Főképp Ezdrást emlegetik az ő kapcsán.
A hagyomány a Tórát Mózeshez, a Zsoltárokat Dávid királyhoz, az
Énekek énekét és a Példabeszédeket Salamonhoz kapcsolja, de tudni kell,
hogy ekkoriban a szerzőséget másképp értették, mint manapság.
A teljes Ószövetség kanonizálása az i. sz. 2. században fejeződött be, ez
a Palesztinai kánon. Fontos szövegváltozatokat tartalmaznak a Qumráni
leletek. Ez az esszénus közösség Holt-tenger környéki könyvtárából került

457
 elő. A Palesztinai kánon lezárását megelőzi a Septuaginta létrejötte (i. e.
3. század). Helye Alexandria. Az itteni diaszpórában élő zsidók már
elfelejtették a héber nyelvet, ezért Palesztinából kértek tudósokat, hogy
fordítsák görögre az Ószövetséget. A legenda szerint 70 tudós pap külön-
külön dolgozott rajta, és szó szerint megegyező fordítást készítettek –
innen a könyv neve. Latin fordítás a Vulgata. Ezt Szent Jeromos készítette
az i. sz. 4. században, a Palesztinai kánon alapján. Az első anyanyelvű
biblia Luther Márton nevéhez fűződik, a német biblia. Az első teljes
magyar nyelvű biblia Károli Gáspár ún. Vizsolyi bibliája (1590).
Az Újszövetség az i. sz. 1-2. században keletkezett. Feltételezik két
elveszett gyűjtemény: a Jézus-mondások és a Jézus-cselekedetek korai
meglétét. Ezt talán egy arámi nyelvű Máté evangélium is követte. A görög
nyelvű evangéliumok közül a legrégebbi a Márk evangélium, majd a
Máté, Lukács, és legvégül a János evangélium jött létre. Máté és János
Jézus apostolai voltak. Márk Szent Péter tolmácsa, Lukács pedig Szent
Pál kísérője hittérítő útjain. A Pál-levelek közül többnek a szerzősége
vitatott, némelyik későbbi keletkezésű, de az eredeti Pál-levelek a
legrégebbi időkbe nyúlnak vissza, és Szent Pál egyházszervező
tevékenységéhez köthetők. Az Apostolok cselekedetei szintén Szent
Lukács műve. A Jelenések könyve egész bizonyosan 2. századi
keletkezésű, s nem lehet a szerző azonos az apostollal. Meg kell említeni
Rotterdami Erasmus Újtestamentumát, ami az első kritikai kiadása a
műnek. Első magyar fordítása Sylvester János nevéhez fűződik (1541).

● Bibliai műfajok: A Biblia nem egységes mű, hanem könyvek

gyűjteménye, így benne különféle műfajok keverednek: mítoszok (pl. az
ember teremtése), történeti munkák (pl. Bírák könyve), lírai műfajok
(Zsoltárok könyve, Énekek éneke), prófétai könyvek, apokalipszisek
(Jelenések könyve), levelek (pl. Pál levelei) stb.

Néhány bibliai szöveg bemutatása:

● Első teremtéstörténet
A szerző az Isten nevet használja, kedveli az ismétléseket,
rendszerezéseket, a “fajuk szerint” kifejezést. A szöveg erősen patetikus.
Mindez a Papi szerzőre utal.
A teremtés hét napja:
1. ég, föld, világosság,
2. boltozat, a vizek (nem a tenger!) szétválasztása,
3. a szárazföld és a tengerek szétválasztása, növények,
4. Nap, Hold, csillagok,
5. tengeri állatok és madarak,
6. szárazföldi állatok és az ember,
7. az Isten megpihen.
Kapcsolódó teológiai tanok:

458
 - A világ nem örökkévaló, hanem teremtett, azaz van kezdete és vége:
"Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet". Tehát pl. a "Mit csinált
Isten a teremtés előtt?" kérdés nem tehető fel, mert a teremtés a kezdet,
előtte pedig nincs idő.
- A világ nem magától jött létre anyagi mozgásokból, folyamatokból,
hanem Isten teremtette a semmiből.
Az Isten azonban transzcendens: fölötte áll a világnak, és örökkévaló.
- Isten a szavával teremtett, azaz szellemi módon, s ezt a szót Igének is
mondják. (A katolikus Isten-tanban a Fiú személye.)
- Az ember a teremtés koronája: az Isten képmása, amennyiben szellemi
lény: “Teremtsünk embert a képmásunkra!” S a nő ugyanúgy Isten-képű:
“Férfinak és nőnek teremtette őket.”
- A hetedik napon az Úr megpihent, a teremtés befejeződött. Ennek a
napnak szentelik a zsidók a szombatot.
- Isten mindent jónak teremtett: “Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit
alkotott.”
Értelmező megjegyzések:
A 6 nap munkájában a természet fejlődésének (és evolúciójának) képe
bontakozik ki: ősanyag – rendezett kozmosz és Föld – növényvilág –
halak – madarak és szárazföldi állatok – ember.
Figyeljük meg az ősanyag képét! (Görög filozófusok a Káosz szót
használják.) "A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket
és Isten lelke lebegett a vizek fölött." – A föld kavargó, sötét mélységnek
látszik, nem azonosítható a földgolyóval. Isten lelke világosan elválik a
mélységtől.
De nem mindenről, ami itt meg van nevezve, mondja a Biblia, hogy
Isten teremtménye: “Isten szólt: Legyen világosság! … Isten elválasztotta
a világosságot a sötétségtől.” A sötétségről azonban nem mondja, hogy
Isten teremtette, ez a világosság hívatlan párjaként lép elénk. Hasonlónak
kell tekintenünk a semmit: önmagában nincs se sötétség, se a semmi.

● 42. zsoltár:
Igazi lírai szöveg: nem hittételeket fogalmaz meg, hanem az énekszerző
(énekmondó) személyes érzelmi kapcsolatát fejezi ki az Istennel. Tartalmi
lényege az énekes vágyakozása az Istennel való személyes kapcsolatra.
Ezt gyönyörű hasonlattal vezeti be: Ahogy a szarvasüsző a forrás vizére
kívánkozik, / úgy vágyakozik a lelkem utánad, Uram. / Lelkem szomjazik
az Isten után. Az Istenre való szomjazás az ószövetségi ember valóságos
hitélménye, számára az Istenvágy volt az egyedüli szellemi-lelki táplálék.
A lírai szöveg szabad gondolatritmusba szerveződik, amit ismétlések
tesznek zártabbá, tagoltabbá: Lelkem, miért vagy szomorú és miért
háborogsz? A lélek szomorúsága történelmi értelmezést nyer, a pogány
népekkel való háborúskodások során veszítette el a zsidóság a szent

459
 hegyet (Sion?), ahol az Úr sátra állt, s így nem tudják áldozatukat
bemutatni.

● Újszövetségi (keresztény) hittételek:

- Jézus egy személyben két természet: egészen ember és egészen Isten.
(Homo usion, azaz egylényegű az Atyával.) Ezért az Istennek járó imádás
illeti meg.
- Jézus kinyilatkoztatta a Szentháromságot: Atya, Fiú és Szentlélek. A
három isteni személy egylényegű, azaz az Atya természete a Fiúnak és a
Szentléleknek is természete. Jézus a Fiú személyével egy (két természet
egy személyben).
- A bűn Ádám és Éva bűnbeesésének a következménye, amely magában
az emberi természetünkben rejlik (pl. önösségünk, tisztátalan testi
vágyaink), s az Atya haragját, büntetését váltotta ki (áteredő bűn). Az
Atya gyűlöli a bűnt, de szereti teremtményeit, kivált az embert, aki saját
képmása, s ezért elküldte Fiát, hogy megváltson bennünket a bűn
állapotából (megváltás). Jézus tehát a második Ádám, akinek megváltó
halálában való részesedéssel újjászületik természetünk bűntelen,
megváltott állapotban, s kiszabadulva a halál hatalmából (pokol tornáca),
bebocsátást nyer a mennyei paradicsomba (üdvösség).
- Az Újszövetség nem törli el az Ószövetséget, hanem beteljesíti, s
kiterjeszti az egész emberiségre. Minden keresztény az Isten választott és
üdvösségre meghívott népének a tagja (egyetemes, vagyis katolikus
egyház).
- A Tóra bonyolult előírásai helyett a kereszténység egyetlenegy törvényt
ismer: a szeretet parancsát, illetve ennek két szabályát: „Szeresd Uradat,
Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a
legnagyobb, az első parancs. A másik hasonló hozzá: Szeresd
embertársadat, mint saját magadat.” (Mt 22,37-39)
- A megváltott ember mentes a törvény hatalma alól: „Nincs semmi
elmarasztaló ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban élnek. Hiszen a lélek
törvénye, ami a Krisztus Jézusban való élet folyománya, megszabadított
téged a bűn és a halál törvényétől.” (Róm 8,1-2)
● Máté evangéliuma
A mennyek országának eljövetelét hétfelvonásos drámaként mutatja be.
● A messiás-gyermek születése: családfa – a napkeleti bölcsek –
menekülés Egyiptomba – betlehemi gyermekmészárlás.
A gyermekségtörténetet egy midrásban beszéli el. (A midrás egy
történeti magot teológiai és pedagógiai célzattal kiszínezve ad elő.) Mária,
József jegyese, mielőtt egybekelnének, gyermeket fogan a Szentlélektől.
A szűzi fogantatás messiási jel. Az istengyermeket a Gonosz akarja
elpusztítani, mert lerombolja munkáját, a gyermekre azonban az Atya
különleges gondviselése vigyáz. E különleges gondviselés jelei a csodák.

460
Feltűnő a Mózessel való párhuzam is. Mózes hatalmát is jóslat hirdette
előre, s emiatt a király (fáraó) az összes zsidó fiúgyereket megölette. A
kisded Mózes azonban egy kosárban a Nílusra bízva csodálatosan a fáraó
lányához került, s így megmenekült. Jézus messiási hatalmát is próféták
és csillagok hirdetik, ill. a csillag nyomán érkező napkeleti bölcsek, s a
féltékeny Heródes az összes betlehemi csecsemőt lemészároltatja
(betlehemi gyermekmészárlás). Jézus megmeneküléséről egy angyal
gondoskodik, aki utasítja Józsefet, hogy fussanak Egyiptomba
(menekülés Egyiptomba). Így fog Jézus is Egyiptomból jönni, mint
Mózes.

Magyarázatok:
A midrás történeti magja bizonytalan. Kepler a Jupiter és a Szaturnusz
konstellációjával (együttállás) magyarázta a betlehemi csillag jelenségét.
A napkeleti bölcsek kifejezés perzsa mágusokat, csillagjósokat jelent,
akik a különös égi tüneményt úgy magyarázhatták, hogy Palesztinában
(ennek csillaga a Szaturnusz) nagy király születik (a Jupiter az uralom
csillaga). Heródes, aki nem származott Dávid házából, mivel edomita
volt, féltékenyen őrizte hatalmát, s ellenfeleit kegyetlenül eltette láb alól.
A betlehemi gyermekmészárlást azonban Josephus Flavius nem említi.

● Jézus bement a templomba és kiűzte onnan, akik a templomban adtak-

vettek. A pénzváltók asztalait és a galambárusok padjait felforgatta.
“Meg van írva – mondta -, hogy az én házamat az imádság házának
fogják nevezni, ti pedig rablók barlangjává teszitek.” (Mt 21,12-13)

Allegorikus, misztikus értelmezés Eckhart mester szerint:

"A templom az ember lelke... Sem a mennyei birodalomban, sem a
földön nincsen egyetlen sem a teremtmények között, aki annyira
hasonlítana rá, mint egyedül az ember lelke. Ezért akarja Isten, hogy a
templom üres legyen, hogy aztán ne is legyen benne semmi más, csak
egyedül ő."
"Kufárok mindazok, akik a súlyos bűnöktől óvakodnak... s végzik a
böjtöt, a virrasztást, imádkozást..., és mégis azért teszik, hogy a mi Urunk
adjon érte nekik valamit... Nem férhet meg egymás mellett a fény és a
sötétség."
A galambárusok "valamennyien jó emberek, akik cselekedeteiket
egyedül Isten kedvéért teszik..., s teszik őket mégis önösséggel, idővel és
számmal, előbbel és utóbbal teszik. Ezekben a cselekedetekben akadály
áll közéjük és a legjobb igazság közé, viszont szabadnak és kötetlennek
kellene lenniük, miként szabad és kötetlen a mi Urunk Jézus Krisztus"
"Ha Jézus akar szólni a lélekhez, akkor a léleknek egyedül kell lennie, s
neki magának hallgatnia kell, ha Jézust akarja hallgatni. Most tehát
bemegy Jézus, és beszélni kezd. Mit mond a mi Urunk, Jézus? Azt mondja,

461
 ami ő. Hát mi ő? Ő az Atya Igéje... az Atya az Igét mondja el, és az Igében
szól, s másként nem, Jézus azonban a lélekben szól."

6.2. Homérosz: Iliász vagy Odüsszeia

● Ki volt Homérosz?
A legendás hírű költőt hét görög város vallotta magáénak:

Hét város perel egyre, melyiknek a sarja Homérosz:

Kümé, Szmürna, Khiosz, Kolophón, Pülosz, Argosz, Athéna.
(Ismeretlen ókori szerző)

Valószínű, hogy a kis-ázsiai Khioszból származott; ezt a várost említi az

egyik homéroszi himnusz. Homérosz aoidosz volt, az epikus témákat
rögtönözve megéneklő szent énekes, aki tehát nemcsak elrecitálja a
verseket, mint a rhapszódoszok, hanem maga is költi. A hagyomány több
nagy művet tulajdonít neki: Iliász, Odüsszeia, Békaegérharc, Homéroszi
himnuszok. A művek szerzősége azonban vitatott: kérdéses az is, hogy a
két nagy eposzt, az Iliászt és az Odüsszeiát egyetlen szerző írta-e. A két
külön szerző elmélete mellett szól a két eposz világnézete közötti
különbség, valamint az, hogy a Homérosz név, ami egyébként szerkesztőt
jelent, lehetett egy dalnokrendnek is a neve, s így az Iliász szerzőjét egy
tanítványa utánozhatta. Vannak, akik azt is kétségbe vonják, hogy az
egyes eposzok egyetlen szerzőtől származnak, szerintük Homérosz csak
egybeszerkesztette már meglévő kisebb művekből az eposzokat. Erre
utalna a neve: 'szerkesztő'! Ennek azonban ellentmond az eposzok
egységes stílusa, tudatos költői kompozíciója. Vannak persze annak is
hívei, hogy a két eposzt csak azonos szerző írhatta. Közéjük tartozik a
fordító Devecseri Gábor. Bizonyosnak tűnik, hogy a Békaegérharc és a
Homéroszi himnuszok későbbi keletkezésű művek.
Ez az ún. homéroszi kérdés.

● Az eposz

462
Az Iliász és az Odüsszeia műfaja eposz. A görög név azt jelenti: 'szó,
beszéd’, s ez a név az ‘elbeszélés’, ‘monda’ jellegre utal, s szóbeli műfajt
jelöl. (A Biblia ellenben ‘könyvek’, tehát írás!) A mondától a zenei,
énekes (számunkra csak verses) forma különbözteti meg. A
hőskölteményeket szent énekesek adták elő lantkísérettel királyi
udvarokban, lakoma mellett vagy után. Az eposz fejezeteit is éneknek
szokás hívni. Az eposz tehát olyan ünnepélyes, hősi ének, ami a
hősmondából, szent hagyományból veszi tárgyát. A “hős” és “ős” szó a
magyarban is azonos tőre vezethető vissza, amit úgy kell értenünk, hogy
az eposzi hősök a görög törzsek fejedelmi családjainak ősapái, s
emlékezetüket a görögök ugyanúgy megőrizték, mint a zsidók a
pátriárkákét, ill. saját népi eredetüket. Az “isteni” énekes kifejezés arra
utal, hogy az énekesnek isteni erőt tulajdonítottak, azaz a hősi énekből
maga az isten, a Múzsa szól, s így az eposzi történet szent szöveg,
kinyilatkoztatás, aminek hívő kegyelet és tisztelet jár. A homéroszi eposz
ezekből a szent hősi énekekből egybeszerkesztett nagyobb lélegzetű
műfaj, ami már az írásos lejegyzést feltételezi (ilyen hosszúságú
kompozíció nem adható egyhuzamban elő). Eredeti formája hexameteres
ének, amin mi ritmust értünk, mivel a dallamot nem sikerült rögzíteni,
nem lévén megfelelő kottaírás. Régies szóhasználatban: epopeia.

Vígeposz: A Békaegérharc az Iliász paródiája, a békák és az egerek

komikus, kicsinyes harcáról szóló eposzparódia. Ez az eposznak egyik
furcsa alfaja, ezért régen hívták furcsa epopeiának is.

Eposzi kellékek:
A későbbi eposzköltők Homérosz iránti tiszteletből átvették eposzainak
szerkezeti megoldásait. Ezek kötelező elemekké, ún. eposzi kellékekké
váltak.
Az eposzi kellékek:
- invokáció 'segélykérés': A Múzsa segítségül hívása.
- propozíció 'tárgymegjelölés': Rendszerint az invokációval együtt fordul
elő. A közönség ismeri a történeteket, az énekesnek tehát elég csak pár
szóval utalni az eposz tartalmára. Így pl. az Iliász Akhilleusz haragját
jelöli meg témaként:
Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhilleuszét...
- in medias res 'a dolgok közepébe vágva': A költő az események közepén
kezdi a történet elbeszélését, pl. az Iliász a trójai háború tizedik évében
kezdődik.
- enumeráció 'seregszemle': A szembenálló hadak bemutatása. A korabeli
közönség pontosan ismerte a felsorolt városokat, fegyvernemeket, a
hősök között pedig saját őseit ismerte fel.
- deus ex machina 'isteni gépezet': A görögök hite szerint az emberek
sorsát az istenek irányítják, tehát beavatkoznak az eseményekbe. Ez a

463
 beavatkozás kivált a cselekmény elején és a tetőponton fordul elő. A
klasszikus eposzokban az istenek két táborra oszlanak: egyesek segítik,
mások akadályozzák a hőst.
- epitheton constans 'állandó jelző': Az antik hősök jellemei többnyire
néhány vonásra egyszerűsödnek le. Ezeket a tulajdonságokat a szerző
előre megfogalmazza, s a versritmusnak megfelelően előre hozzáragasztja
a nevekhez. Pl.: sereget vezető Agamemnon, gyorslábu Akhilleusz,
messzelövő Phoebosz Apollón, fehérkaru Héra, tehénszemü Héra, hókaru
Nauszikaá, sokattűrt fényes Odüsszeusz, leleményes Odüsszeusz,
fellegtorlaszoló Zeusz, rózsásujjú Hajnal, Gerénia bajnoka Nesztor,
édesszavu Nesztor, argoszölő Hermész, bagolyszemü Pallasz Athéné,
szőkehajú Menelaosz, isteni képü Parisz, sisakrázó Hektór, arany
Aphrodité, tágutu Trója, jóbástyás Trója.
- epitheton ornans 'díszítő jelző': Pl.: sárga oroszlán, lobogó fáklyák,
haragos lélekkel stb.
- eposzi hasonlatok: Terjedelmesebb hasonlatok, pl.:
Mint pusztító tűz, ha emészti a rengeteg erdőt,
fönn a hegyek tetején, s nagy messzire terjed a fénye:
sűrű fegyverek ragyogása, mikor kivonultak,
úgy szállt át a magas levegőn, csillogva az égig.
- toposzok: Ismétlődő elemek, pl. a vendéglátást mindig ugyanolyan
felépítés szerint adja elő a szerző, vagy az új napot mindig ugyanaz a sor
jelzi:
Majd hogy a rózsásujjú Hajnal kelt ki a ködből...

● A hexameter:
Az eposzok klasszikus versformája a hexameter. Ez az időmértékes
versrendszerbe tartozik. Az időmértékes verselés a hosszú és a rövid
szótagok szabályos váltakozásán alapul.
A szótagokból verslábak épülnek fel:
-u trocheus, pl.: Trója
-- spondeus, pl.: Hektórt
-uu daktilus, pl.: trójai
A verslábakból sorok állnak össze. Ilyen nevezetes sor a hexameter. A
hexameter 6 verslábból álló sor (erre utal a neve is!), amelyben daktilusok,
vagy az ezeket helyettesítő spondeusok állhatnak, az 5. versláb daktilus,
a 6. spondeus (a görögben trocheus!). Pl.:
Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhilleuszét
- -//- u u/ - -/ - uu /- u u /- - [10] megjegyzést írt: átnézni

● A trójai mondakör: Zeusz ismeri a párkák végzését, hogy ha Thetisz

istennőnek valamely istentől gyermeke születik, nála is hatalmasabb lesz.
Ezért egy halandó királyhoz, Péleuszhoz adják hozzá a tenger istennőjét.
A lakodalomra az összes istent meghívják, Erisz kivételével, s ő

464
bosszúból egy almát dob az ünneplő társaság közé, "a legszebbnek"
felirattal. Három istennő civakodik az almáért: Héra, az uralom istennője,
Pallasz Athéné, a bölcsesség istenasszonya és Aphrodité, a szerelem
istennője. Parisz trójai királyfit kérik föl bírónak. Parisz a trójai királyi
pár, Priamosz és Hekabé fia. Szülei azonban csecsemőkorában kitették az
erdőbe, mivel azt a jóslatot kapták, hogy fiuk pusztulást fog hozni a
városra. A gyermek azonban csodálatos módon megmenekült, egyszerű
pásztoroknál fölnevelkedett, s mikor az istenek döntőbírónak állítják,
Aphroditének ítéli oda az almát, mivel az istennő a legszebb asszony
szerelmét ígéri cserébe. (Nyilvánvaló, hogy Parisz az uralom, a
bölcsesség és a szerelem között választott!) Ezután Spártába kerül,
Menelaosz udvarába, s megszökteti Helenét, a király asszonyát.
Menelaosz fivéréhez, Agamemnón mükénéi királyhoz fordul segítségért.
Agamemnón egyesített görög seregeket szervez Trója ellen, hogy Helenét
visszahozzák.
Thetisz és Péleusz nászából fiú születik, Akhilleusz, s ha nem is lesz
hatalmasabb Zeusznál, nem közönséges halandó: anyja levitte
csecsemőjét az alvilágba, s hogy halhatatlanná tegye, megmártotta a Sztüx
folyóban. Csak sarkát nem érte a víz, ahol anyja fogta. Ezen a ponton
sebezhető maradt. Az istenek föltárják előtte jövendő sorsát, aminek
alakításában, úgy látszik, az embernek magának is szerepe van, hogy vagy
rövid dicsőséges élete lesz, vagy hosszú békés, de jeltelen élet vár rá.
Akhilleusz az előbbit választja. Thetiszt azonban anyai szíve arra készteti,
hogy megpróbálja a végzetet kijátszani: fiát lányok közt rejtegeti,
lányruhában, hogy ne vehessen részt a háborúban. Odüsszeusz azonban
furfanggal leleplezi a csalást: fegyvereket mutogat a leányoknak, s
Akhilleusz élénk érdeklődésével elárulja magát. Odüsszeusz pedig
ráveszi, hogy induljon el a trójai háborúba.
A haragvó Artemisz azonban sokáig visszafogja a kedvező szeleket, s
emiatt a görög hajók nem tudnak elindulni. Ekkor a görögök elhatározzák
egy szűzlány föláldozását, s a sorsvetés Agamemnón Iphigéneia nevű
lányára esik. Már a máglyán van a lány, amikor Artemisz elragadja, s egy
szarvast tesz a helyébe, Iphigéneiát pedig a papnőjévé teszi.
Végre sikerül az áthajózás. Már 9 éve tart Trója ostroma, amikor
Agamemnón elveszi Akhilleusz Briszéisz nevű rabnőjét. Akhilleusz erre
duzzogva visszavonul a csatából. Győznének is a trójaiak, de barátjának,
Patroklosznak a halálhírére Akhilleusz újra fegyvert fog, s megöli
Hektórt. (Erről szól az Iliász.)
A háború azonban még mindig nem ér véget. A tizedik évben
Odüsszeusz csele dönti el az ostrom sorsát: a görögök elvonulást
színlelnek, s a parton egy hatalmas falovat hagynak hátra, mintha
Poszeidónnak állított áldozat volna. Belsejében azonban bátor görög
harcosok rejtőznek, élükön Odüsszeusszal. Kasszandra inti a trójaiakat a
görögök ravaszságára, de nem hallgatnak rá. Laokoón is figyelmezteti

465
 őket, hogy ne bízzanak a falóban, de erre kígyók kúsznak elő a
szentélyből, és megölik Laokoónt a fiaival együtt. Látva e jeleket, a
trójaiak bevontatják városukba a falovat. Éjszaka aztán előbújnak
belsejéből a görögök, leölik az őröket, s megnyitják a kaput a közben
visszatérő görög seregek előtt. A görögök fölgyújtják és kirabolják Tróját.
A városból csak Aineiasz királyfinak sikerül elmenekülnie apjával és
népével együtt.
Odüsszeusz hazatérése is szerencsétlenül üt ki. Társai valamennyien
elpusztulnak, s ő maga is csak tízévi bolyongás után térhet haza.
Feleségét, Pénelopét közben kérők ostromolják. Az óvatos hős álruhában
érkezik haza, s kegyetlenül lemészárolja a kérőket. (Ld.: Odüsszeia!)

ILIÁSZ

● Cselekményvázlat:
Az Iliász Akhilleusz haragjáról szól. Nem mondja el a trójai háború teljes
történetét, csak annak egy epizódját: Akhilleusz haragját. Agamemnón
elvette Khrűszész trójai pap lányát, hogy ágyas rabszolgájává tegye, s a
görögök úgy vélik, hogy istentelen tette hozta fejükre a dögvészt.
Akhilleusz fölhasználja az alkalmat, hogy Agamemnón fővezéri hatalmát
megnyirbálja, és gyűlésbe hívja a vezéreket, akik határozatot hoznak
Agamemnón ellen, hogy a papleány visszaszolgáltatására kényszerítsék.
Agamemnón azonban nem tűri fővezéri hatalmának megcsorbítását, s
avval vág vissza, hogy rabnőjéért cserébe Akhilleusz kedvenc ágyasát,
Briszéiszt követeli. Hatalmánál fogva akaratát véghezviszi, a sértett
Akhilleusz pedig visszavonul a csatából. Kiül a tenger partjára, s arra kéri
isteni szülőanyját, Thetisz tengeristennőt, hogy járja ki Zeusznál a gőgös
görögök megbüntetését, hadd lássák, mekkora vitézt sértettek meg, s hogy
nélküle semmire sem mennek a háborúban.
Csatára készül a két tábor: az énekes számba veszi a szembenálló
hadakat (seregszemle). A trójai vének a vár bástyájáról veszik szemre a
seregeket. Az akháj vezéreket Helené mutatja be nekik. Részletes képeket
kapunk a küzdelemről.
Három epizódot emelünk ki: Az egyik Parisz és Menelaosz párviadala.
A párviadal a görög hős javára dől el, Aphrodité azonban közbeavatkozik,
s kiragadja Pariszt a győztes kezéből, és a várba viszi, ahol Helené
szerelmével vigasztalódik.
A másik epizód: A csatában megfáradt Hektór megtér a várba, ahol
anyja, Hekabé borral kínálja, majd asszonya, Andromakhé búcsúzik tőle
nehéz szívvel, hosszasan kérlelve, hogy ne térjen vissza az öldöklő

466
csatába. Andromakhé mellett Hektór karonülő fiacskája is megjelenik,
gyöngéd, szerető érzéseket ébresztve a büszke apában.
A harmadik: Diomédész őrjöngése. A görög hőst elragadja a féktelen
indulat, s hatalmas mészárlást visz végbe: megöli Pandaroszt, párviadalra
készteti Aineiaszt, majd megsebesíti a trójai királyfi segítségére siető
Aphroditét, nekiront Apollónnak és Arésznak is.
A harcban a trójaiak kerülnek felül, a csata már a hajóknál folyik.
Követség indul Akhilleuszhoz, kiengesztelni. Agamemnón még
Briszéiszt is hajlandó visszaadni neki. Az öreg Phoinix Meleagroszról
szóló története sem tudja jobb belátásra bírni. Végül barátja, Patroklosz
könyörgésére enyhül meg: megengedi, hogy Patroklosz harcba szálljon az
ő fegyvereiben. Patroklosz elesik Hektór kezétől. Halála megrendíti
Akhilleuszt, s bosszúvágya rábírja, hogy ismét harcba szálljon.
Akhilleusz harcra készül. Mivel fegyverei a Patrokloszt legyőző Hektór
zsákmányai lettek, új fegyvereket készíttet neki anyja Héphaisztosz
vulkanikus műhelyében. A pajzs valóságos ötvösremek lesz, számtalan
alakos jelenettel: Héphaisztosz, a sánta kovács a teljes görög életet
remekeli rá a pajzsra.
A harcba szálló Akhilleusz párviadalban megöli Hektórt, majd játékokat
rendez Patroklosz tiszteletére. Ekkor érkezik hozzá gazdag ajándékokkal
a könyörgő Priamosz, hogy kiváltsa fiának, Hektórnak a holttestét.
Akhilleusz megenyhül, s kiadja a holttestet.
Az eposz Hektór temetésével zárul le.

Értelmezések:

Propozíció:
Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhilleuszét,
vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak,
mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette,
míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak
és a kutyáknak dobta. Betelt vele Zeusz akaratja,
attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva
Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz.

A propozíció előtt közvetlenül az invokáció áll: az énekmondó

segítségül hívja a Múzsát, s megmondja, hogy miről kíván énekelni.
A propozíció feladata, hogy megjelölje a következő ének tárgyát. Az
eposzénekes ugyanis nem költi a történetet, hanem a meglévő szent
hagyományból merít. Hallgatói többé-kevésbé ismerik a mondakincset, s
az előadásra kíváncsiak (zenei és költői megszólaltatást együtt értve
rajta).

467
 A téma megválasztását az előadás külső adottságaihoz – ez eredetileg
egy lakoma idejére eső mintegy órányi időt jelent: evés után, a bor mellé,
de megfelelő méltóságú hangulatban. Bizonyos, hogy részeg fővel nem
hősi énekeket hallgattak. Pl. a trójai háború egésze túl sok, Diomédész
hőstettei túl kevés volna (ugyanis nincs hozzá elégséges mondaanyag).
Akhilleusz haragja megfelelő, egy órás történetet ígér, amilyen a hősi
énekek eredeti terjedelme lehetett. Valójában azonban ebbe az epizódba
az egész ostrom van belesűrítve: az ének terjedelme megnőtt, s maga az
előadás is monumentálissá vált. Ez már nyilvánvalóan írott formára
készült, hozzáigazítva a „könyvet” az eredeti énekes formához.
Akhilleusz haragja látszólagos jelentéktelensége ellenére olyan súlyos
problémákat vet fel, amelyben az egész archaikus hősi kor értékrendje
tükröződik. Az alábbi idézetet elolvasva, gondoljuk végig, milyen
értékekhez igazodik Akhilleusz élete, mennyiben tükrözi ez a
nemzetközösség elvárásait, a katonai-vitézi életmódot, s az adott
körülmények között milyen választási lehetőségei vannak a sértett
vezérnek: szabad-e személyes sértettség miatt cserbenhagyni harcban álló
közösségét, s megteheti-e, hogy a háború kedvéért sértődés nélkül eltűrje
a rajta esett sérelmeket?
A görög harcosok erkölcse nem sok értéket tulajdonít az egyénnek: a
harcos annyit ér, amennyit a közösségnek, nemzetének használ. Az egyén
kérészéletének csak a faj fönnmaradása ad értelmet és halhatatlanságot.
Glaukosz az egyén és közösség viszonyát a falevél és erdő életéhez
hasonlítja, az egyén annyit számít, amennyit a levél az erdőben:

Hősszívű Tűdeidész, minek is kutatod születésem?

Mint levelek születése, olyan csak az embereké is.
Földre sodorja a lombot a szél, de helyébe az erdő
mást sarjaszt újból, mikor eljön a szép tavasz újra:
így van az emberi nemzet is, egy nő, más meg aláhull.

1. ének:
"ekkor Akhilleusz
sírvafakadt s elment; társaktól távol, a szürke
víz partjára leült, bámulta a borszinü tengert.
S tárt karral szeretett anyjához hosszan esengett..."

Figyeljük meg a rettenthetetlen görög katona érzelmi életét, ellágyulásait,

elesettségét! Milyen végtelenül kiszolgáltatott most, hogy megalázták:
mintha egész élete egyszerre vált volna értelmetlenné! Vajon tényleg
ilyen kiszolgáltatott? Lehet egy ekkora bajnok kiszolgáltatott?
Lehetséges, hogy egy erős, harcedzett férfi sírdogáljon? Vajon minek

468
köszönhető ez a végtelen reménytelenség és kiszolgáltatottság? Minek
van kiszolgáltatva, és hogyan győzheti le? Mit szólnának katonatársai, ha
hallanák, mit kér anyjától? Ne feledjük azt se, hogy rövid élete fejében –
amit önként vállalt – dicsőséget ígértek neki az istenek, s most, íme,
semmibe vették!
A 2. ének az enumeráció. Ezt egészíti ki a 3. énekbeli szemlélődés a
toronyból.

3. ének:
"valamint tücskök, melyek fönt ülve az erdő
lombjai közt szólnak, liliomhangon ciripelnek:
így ültek meg a trósz vezetők a torony tetejében."

Miért gyűltek össze a vének a toronyban? Miért éppen Helené az, aki
bemutatja a véneknek a görögök vezetőit? Ismerheti-e személyesen az
akháj vezéreket? Figyeljük meg a jelenet hangulatát! Milyen érzelmekkel
kíséri a költő a vének ábrázolását? Miért hasonlítja őket tücskökhöz?
Vizsgáljuk meg alaposabban néhány görög vezér bemutatását! Különösen
Odüsszeusz alakjára figyeljünk oda! Vajon jobban vagy kevésbé kedveli-
e őt az énekes, mint a többieket? Miért áll sokáig hallgatva, maga elé
nézve Odüsszeusz, mielőtt megszólalna? Mit csinál hallgatás közben?

6. ének:
"Szólt ragyogó Hektór, s karját nyújtotta fiáért;
csakhogy a szépövü dajkához pityeregve simult most
vissza a gyermek, mert megijedt, így látva az apját,
félt a sok érctől és a sisak lószőr-tarajától,
látva, hogyan leng az föntről iszonyú lobogással.
Fölnevetett szerető jó apja, meg anyja, az úrnő.

A hősi éneknek nagy tehertétele a számtalan véres tett egyoldalúsága,

kegyetlensége, különösen, miután az epizódok összekerültek egyetlen
műbe. Ha Akhilleusz, Diomédész, Hektór s a többiek dühöngése külön-
külön talán lehet is a vitézi virtus szép férfias példája, együtt véres
mészárszék hatását kelti. A lélekfárasztó csatározások szünetébe
beiktatott derűs jelenetek Homérosz szerkesztői tehetségének legszebb
példái. A haditett a másik oldalról nyer megvilágítást, itt Andromakhé és
az ártatlan gyermek szemszögéből. És persze maga a hős is más
szemszögből pillantja meg magát. Próbáljuk megfogalmazni, mit érez
Andromakhé! Milyen sorsok várakoznak – egyelőre eldöntetlenül – rá?
Milyennek látjuk a bátor katonát a fiával való gyöngéd érintkezésben?
Milyen választást kínál Andromakhé kérlelő szava Hektór számára, s mi
veszi rá a hőst, hogy a csata folytatását válassza? Van-e valódi választási

469
lehetősége? S ha nem, miféle erők, kényszerek irányítása alatt állnak a
hősök?
A várbeli jeleneteknek a lélekrajz mellett más magasabb rendeltetése is
van: minden arra vall, hogy Homérosz a teljes görög élet bemutatására
törekedett eposzában. Szokás is mondani, hogy aki az Iliászt olvasta,
mindent tud a régi görögökről. Próbáljátok meg számba venni, mi
mindent ismertetek meg az eposzból a görögök életmódjáról,
gondolkodásáról!

18. ének: Akhilleusz pajzsa:

A pajzs bemutatása hasonló célt szolgál, mint a várbeli jelenetek:
minthogy az akhájok hazájuktól távol, a trójai csatasíkon táboroznak,
Homérosz most talál alkalmat arra, hogy a görögök otthoni, békés életét,
szép szokásait megörökítse. Itt együtt látjuk az élet két oldalát: a háborút
és a békét. Nagyon alaposan vegyünk szemügyre minden egyes képet!
Szépnek látjuk-e a régi görögök életét, örömtelinek vagy gondterheltnek-
e inkább? A képeket így vázolhatjuk föl:

Külső kör: Ókeanosz

Középső kör: fölül: az ég: nap, hold; középütt jobbról-balról: a
tenger; alul: a föld
Belső kör: Földi jelenetek több szelvényre osztva:
a-b szelvény: Két város:
1. város: Utca: lakodalom,
Piactér: perlekedés
2. város: Ostrom:
A város előtt: két szembenálló tábor, köztük a
segítő istenek
Bástyák: gyermekek, aggok és asszonyok
Folyópart: lest állító katonák és pásztorok a
csordával
c szelvény: Szántó: - szántás
- aratás és ebédszünet
d szelvény: Szőlő: - szüret
- szüreti vigasság: éneklő fiú lanttal és táncosok
e szelvény: Marhacsorda: pásztorok, kutyák, oroszlánok
f szelvény: Legelő juhokkal, aklok, karám
g szelvény: Tánctér: - fiúk és lányok tánckara
- énekes lanttal
- két bukfencet vető szólótáncos
- nézők

Homérosz gyönyörködve pihen meg az élet képeinél.

470
 24. ének:
Isteni hős Akhilleusz, emlékezz édesapádra:
éltes, akár én, és a nehéz aggkor küszöbén áll.
S tán őt is gyötrik, támadják, kik körülötte
laknak, s nincs, ki a vészt elhárítsa fejéről..."
Miért emlékezteti Priamosz Akhilleuszt az apjára? Fontos tudnunk, hogy
Akhilleusz rövid életet választott magának, tehát lehetséges, hogy egy nap
agg apja temesse el őt. Ez miért lényeges a jelenet szempontjából?
Figyeljük meg a teljes jelenet újraolvasásakor, milyen indulatok dúlnak
Akhilleuszban, mitől tart Priamosz, mitől csitul le a hős haragja, s mi
készteti zokogásra! A jelenet az eposz vége felé fordul meg. Milyen
fordulatot hoz a cselekményben, s az eposzkompozíció szempontjából mi
a szerepe? Elevenítsük fel: melyik az az érzés, amivel az eposz
bonyodalma indult, s melyik az, amivel véget ér? Milyen érzéssel teszi le
az olvasó a könyvet, van-e a költészetnek valamiféle rituális, metafizikai
funkciója? (Metafizikainak nevezzük azt, ami túlvisz a természetet
kormányzó törvényeken.)

ODÜSSZEIA

● Szerkezet:
Két szálon indul a cselekmény: Télemakhosz keresi apját, Odüsszeusz
közben hazafelé igyekszik; ez a két szál a mű közepén fonódik egybe,
Odüsszeusz és Télemakhosz találkozásakor.
1-4. Télemakhosz keresi Odüsszeuszt (Pülosz, Spárta), Pénelopét kérők
ostromolják.
5-8. Odüsszeusz hazaindul (Kalüpszó, phaiákok).
9-12. Odüsszeusz elbeszéli kalandjait:
- kikónok: Földúlják Iszmarosz városát. - kapzsiság
- lótuszevők: A kábítószer tartalmú növény függőségébe kerülnek. -
mohóság
- Küklopsz: Polüphémosz megvakítása - Odüsszeusz kíváncsisága és
kapzsisága
- Aiolosz
- laisztrügónok: Az emberevő óriások kövekkel összezúzzák Odüsszeusz
hajóit.
- Kirké: Odüsszeusz társai disznókká változnak. - bujaság
- Néküia: Odüsszeusz anyja, akháj hősök, Teiresziasz jóslata
- Kirké, szirének (kíváncsiság), Szkülla, Kharübdisz
- Héliosz: A társak fölfalják Héliosz teheneit. - mohóság
- Kalüpszó: bujaság és honvágy
- phaiákok: Nauszikaá, vendégség
13-16. Megérkezés Ithaka szigetére - Eumaiosz, Télemakhosz

471
 17-20. Megérkezés Ithaka városába - megaláztatások, lábmosás
21-24. Leszámolás a kérőkkel: íjverseny, leszámolás, Odüsszeusz és
Pénelopé, a békekötés

Értelmezések:
● Invokáció és propozíció:
"Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott
s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját,
sok nép városait s eszejárását kitanulta,
s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében,
menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.
Csakhogy nem tarthatta meg őket, akárhogy akarta:
mert önnön buta vétkeikért odavesztek a társak,
balgák: fölfalták Hüperíon Éeliosznak
barmait, és hazatértük napját ő elorozta.
Istennő, Zeusz lánya, beszélj minekünk is ezekről.

Az eposz itt is az invokációval (Az énekes a Múzsát hívja segítségül,

hogy az ő segítő erejével adja elő a történetet.) és a propozícióval (az
eposz tárgyának megjelölésével) indul.
A homéroszi kérdés egyik sarkalatos pontja, hogy megfeleltethető-e a
két eposz értékrendje ugyanannak az alkotónak. A kétkedők azt mondják,
hogy az Iliász katonás, közösségi erkölcsöt tükröz: az egyén értéke csak a
közösség szemszögéből értelmezhető: Akhilleusz attól kiemelkedő hős,
hogy nála önfeláldozóbban és eredményesebben senki sem szolgálja az
akháj nemzetet. Erényei: a bátorság, a katonai virtus, az önfeláldozás.
Odüsszeusz ellenben egyéni célokért küzd: önmaga megmentéséért,
gazdagságáért, királysága visszaszerzéséért. Erényei: elővigyázatosság,
leleményesség, az okos, megfontolt, sokszor körmönfont beszéd, amitől a
hazugság sem idegen. Bátorsága, katonai virtusa csak másodlagosan jut
szerephez. Ha valamiben kiemelkedik társai közül, akkor elsődlegesen
ebben. Figyeljük meg, hogyan, miért halnak ki mellőle a társak, s miért
sikerül egyedül őneki kikerülni a számtalan veszélyt!

● 6. ének: Odüsszeusz és Nauszikaá:

"Úrnőm, esdekelek; ki vagy? isten? földi halandó?" – Képzeljük
magunkat Odüsszeusz helyébe: ott alszunk anyaszült meztelenül a parti
bokrok árnyékában, végtelenül kimerülten, az éhhalál küszöbén, s
emberek közelednek, szépséges fiatal leányok, s vidám játszadozásba
kezdenek. Mit teszek? Mi vár rám, ha elbújok szégyenletemben, mi, ha
segítséget kérőn váratlanul előrontok? Hogyan győzi le esze okosságával
Odüsszeusz mindkét veszélyt? Olvassuk el újra meg újra az itt kiemelt
sorokat! Miért áll meg távolabb a bajnok? Mit miért említ, s hogyan

472
hatnak szavai Nauszikaára, mit ad tudtára egy-egy okosan megválasztott
szó? Pl. ezek:
„Úrnőm” – Kinek jár ki ez a tisztelet, s milyen lehet az az ember, aki ezt
a tiszteletet megadja?
„esdekelek” – Az ókori görögöknél becsületes ember megélt szűkösen a
maga tisztességéből, kétkezi munkájából. Akinek nem volt mit ennie,
vagy haramia volt, vagy váratlan szerencsétlenség tette földönfutó
koldussá. Az önhibájukon kívül bajba jutottakat Zeusz törvénye védte: a
vendég befogadása, megmosdatása, megetetése, felöltöztetése igen
szigorú vallási parancs volt. Ennek ismeretében próbáljuk értelmezni:
elszaladhat-e Nauszikaá, cserbenhagyva a bajba jutott hőst, miután ez a
szó elhagyta ajkát? Miért nem hagyja későbbre Odüsszeusz ezt a
könyörgést, s miért nem kezdi, mondjuk, Nauszikaá szépségének
dicséretével?
„ki vagy? isten? földi halandó?” – Milyen vallási hiedelmet tükröz
Odüsszeusz bizonytalan kérdése? Nem tudja, hogy halandó emberrel vagy
istennővel van-e dolga? Vajon csak taktikázik, vagy tényleg
lehetségesnek tartja, hogy az idegen földre vetődő vándor istenekkel
találkozzék? Milyen lehet az a leány, akit a hajótörött férfi istennőnek
néz? S ha már istennőnek véli, miért éppen Artemisznek és nem
Aphroditénak? Mit gondolna róla Nauszikaá, ha Aphroditét emlegetné?
"boldog apád háromszor..." – A görög társadalom a családon belüli
rangsort igen szigorúan vette. (Gondoljunk csak arra, mikor Télemakhosz
meglehetős durván elzavarja anyját a rokkájához, hogy ne szóljon bele a
férfiak dolgába.) Ugyanakkor az idegenekkel szemben az „úrnőnek” is
kijár a tisztelet, főképp egy hitvány koldustól. Vajon jó rangsort használ-
e könyörgése során Odüsszeusz? S ha igen, megnyugtatóan hat-e ez
Nauszikaára, vagy inkább bizalmatlanságot ébreszt benne?
"sok nép követett amaz úton" – Ha sok ember halad együtt egy úton, ki az,
aki legelöl megy? Közönséges koldust követhet-e nagy sokaság? Milyen
lehet annak az embernek a rangja, akit sok nép követ?
"húsz nap után sikerült kikerülnöm a borszinü vízből" – De nem hat-e
hencegésnek egy ágrólszakadt szájából, hogy sok nép követte egykor? S
nem kell-e elmesélnie, hogyan lett előkelő fejedelemből nyomorúságos
koldus? Jó helyen van-e szerencsétlenségének elmesélése, s kielégítő-e,
nem kéne-e inkább a küklopszokkal vagy Kirkével kiszíneznie történetét,
hogy izgalmasabb, meggyőzőbb legyen?
"Hát könyörülj, úrnőm, mert hozzád jöttem először" – Itt adja elő
Odüsszeusz, hogy mit is szeretne kérni. Miért ismétli meg az esdeklő
szavakat? Ha már tisztázta, hogy ő is előkelő fejedelem, nem túlzott-e ez
a megalázkodás?
Odüsszeusz szavait alaposan megvizsgálva milyennek látjátok a hős
jellemét? Hogyan viszonyul hozzá a költő: gyűlöli hazudozásáért, vagy
gyönyörködik eszességében? A Homéroszi kérdésben nem kell, nem is

473
 szabad döntenünk, mert ez igen nagy szakértelmet igényel, de
tudatosíthatjuk benyomásunkat: valóban úgy érezzük-e, hogy más ez a
költő, mint az Iliász szerzője? Vagy inkább úgy véljük, hogy ugyanaz az
isteni szemlélet érvényesül mindkét költeményben? Milyen érzés árad
felénk az eposz hallgatása, olvasása közben? Érzékelhető-e a dolgoknak
valami magasabb rendű, tisztultabb, isteni szemlélete?

● 9. ének: Küklopsz-kaland:
Odüsszeusz és a küklopsz ellentétes lények: Odüsszeusz Pallasz Athéné
kedvence: az eszes, civilizált ember, a küklopsz pedig a testi erő durva
megtestesítője: a se Zeuszt, se törvényeket nem tisztelő, félelmetes erejű
szörnyeteg: Dávid és Góliát. Az erőviszonyok a küklopsz mellett szólnak:
annyival erősebb a görög bajnokoknál, hogy se számbeli előnyük, se
fegyvereik nem ellensúlyozhatják azt. Nem is ismeri a félelmet, egészen
magabiztos, míg ellenben a görögök első perctől fogva halálfélelemben
vannak tőle. Figyeljük meg, hogyan győzedelmeskedik mégis Odüsszeusz
eszessége! Miért mutatkozott be a hős „Senkise” néven? Miért kiáltja oda
távozáskor, a hajóból mégis a valódi nevét? Gondolkodjunk el azon is,
milyen lehetett az a világ, amiben a hajósokra efféle szörnyetegek
leskelődtek? A küklopsz és más szörnyetegek csak a képzelet művei-e,
vagy valóban ismerték a régi emberek azt a rettegést, amit a küklopsz
jelent? Tapasztaltunk-e már az életben – nem krimiben – hasonló
rettegést? Szeretnénk-e, hogy megszabaduljunk ezektől a szörnyektől? S
ha igen, mit kell, mit lehet tennünk érte?

● 11. ének: Néküia:

Alvilág-leírással a Gilgamesben is találkoztunk, s Vergilius Aeneisének
és Dante Isteni színjátékának is kiemelkedő része. Az alvilág itt a halottak
országát jelenti, ahová a holtak lelkei alászállnak a testi halál után. Az
Alvilággal való kapcsolatteremtés is egészen különleges szerepet tölt be
minden vallásban. Odüsszeusz itt voltaképp ezt teszi: bizonyos beavatás
és isteni segítség után leszáll az alvilágba, hogy jövendő sorsát
megtudakolja. Mindkét dologra kiemelten kell nekünk is odafigyelnünk:
maga a túlvilág-képzet is felbecsülhetetlen értékű kulturális emlék, s
roppant izgalmas (nem frivol értelemben) az a rítus is, amivel ezt az
alászállást Odüsszeusz végbeviszi. Néhány epizódot vizsgáljatok meg
közelebbről!
● Odüsszeusz lelkének találkozása édesanyjával. Miért nem tudja
megölelni, s ha ez lehetetlen, miért van testi képe mégis?
Éreznek-e a holtak?
● Mi a szerepe a vérnek a rítusban? Miért tolonganak a lelkek a vér
körül? Hogyan őrizhette meg Teiresziasz lelke a jóstehetségét?
● Ki trónol az alvilágban? Hogyan viszonyul Hádész hatalma
Zeuszéhoz? Kicsoda Perszephoné, más néven Kóré? Nézzetek

474
 utána a Kóré elrablásáról szóló történetnek, s hasonlítsátok össze
a sumér-akkád változattal (Halottaskönyv)! Hol laknak a
sorsistenségek? Micsoda a Gorgó? Miért mondják „lenti
világnak” a halottak országát?
● Van-e túlvilági büntetés és jutalmazás? Mitől függ a halott lelkek
sorsa? Melyik hőst tünteti ki leginkább az isteni
igazságszolgáltatás?
● Az idézet segítségével vizsgáljátok meg Akhilleusz alvilági
sorsát! Vessétek össze a Gilgames azon részletével, amelyben
Enkidu megidézett lelke beszámol barátjának a halottak lenti
életéről!
Napszámban szivesebben túrnám másnak a földjét,
egy nyomorultét is, kire nem szállt gazdag örökség,
mint hogy az összes erőtlen holt fejedelme maradjak."
● Nézzetek utána, ki volt Héraklész (latinul Herkules)! Mennyiben
különleges az ő túlvilági sorsa? Hol lakik Héraklész lelke? Ha
ismeritek a Herkules című rajzfilmet, beszéljétek meg azt is, hogy
egyezik-e Hádész ábrázolása a filmben az ősi görög
mitologémával (mitológiai felfogással)? Vergiliusnál is
figyeljetek majd az ehhez hasonló túlvilág-képekre!

● 16. ének: Télemakhosz felismeri Odüsszeuszt:

"Nem vagyok én isten, minek is vetnél velük egybe?
Édesapád vagyok én, akiért keserű siralomban
tűröd a sok-sok kínt, dölyfét az erőszakosoknak."
Vessétek egybe a jelenetet a bibliai József történetével, amikor József
fölfedi kilétét testvérei előtt! Milyen érzelmi hatással van rátok mindkét
jelenet? Mondjatok jeleneteket olvasmányaitokból, életbeli helyzetekről,
történetekről, amikor hasonlót éreztetek! Figyeljétek meg, mi a közös
ezekben a jelenetekben!
Hogyan lehetséges az, hogy Télemakhosz egyszerre másnak látja az
apját? Miért véli istennek? Milyennek képzelitek Odüsszeuszt ebben az
elváltozott alakban? Változtatja-e Odüsszeusz máskor is az alakját?
Amikor Odüsszeusz először teszi lábát Ithaka szigetére, nem ismer rá
szülőföldjére. Hogyan magyarázza meg ezt a jelenséget az eposz?

● 21. ének: Az íjverseny:

Fräzer mitológiai magyarázata szerint egy igen ősi hagyomány
emlékéről van szó: A patriarchátus kezdetén, mikor még élt a szent
anyakirálynő intézménye, szokásos szertartás lehetett az efféle versenyek
útján való királyválasztás, s az így megválasztott királyt az
anyakirálynőhöz adták férjül. Ennek későbbi változatai a lovagi játékok,
amilyen a Toldi szerelmében is olvasható. A versenyzőknek tizenkét
fejsze fokán kell Odüsszeusz íjával átlőniük a nyílvesszőt. A győztes nyeri

475
 el feleségül a királynőt. Fräzer szerint eredetileg nem vidám játékról volt
szó, hanem véres rítusról, amelynek végén a régi királyt kegyetlenül
meggyilkolták, hogy új, alkalmasabb királyuk legyen, aki az istenek
áldását bírja, s ezt kiárasztja az egész nemzetre. A szentkirályokat egy-
egy évre, majd később egy „nagyévre” (több évet jelentő periódusra)
választották, míg végül a férfi királyok életfogytiglanivá és örökletessé
tették tisztségüket. Ebben a stádiumban az anyakirálynő intézménye már
csak jelképes. Ez jelenti a matriarchátussal való végleges szakítást.
(Bővebben Fräzer: Az Aranyág c. könyvében!) Figyeljük meg a
Mahábhárata eposz alábbi részletét! Soroljátok föl a hasonlóságokat! Ne
feledjük, hogy az árja görögök és a hinduk ugyanabból a kulturális
bölcsőből jöttek!
Egymás után jövének sorba mind
Szerencse-próbát tenni a leventék,
De egy se bírta meghajlítni még
A makacs íjat, hasztalan feszíti
Izmát, nem enged az, bár megszakadjon
Erőlködésben; némely hátra is
Bukik, s köz-kacajnak tárgya lész.
Sok elhajítja drága öltönyét,
Arany kösöntyűit, gyémánt nyakékét,
S csupasz karokkal, mellfeszítve küzd
Egész erőből; ám az íj kifog
Mindannyián, s még csak reményt se nyújt
A győzelemre. Karna egyedül
Bírá a vastag húrt meghúzni csak,
S illeszte rá súlyos gerelyt nyílul,
Hogy minden lelket bámulás fogott el.
Ijedten ugrék Draupadi föl:
"A szolga-szülte férjem nem leend!"
Kiálta szörnyűködve... Karna csak
Mosolyga keserűn, s esdő szemét
Dicső apjára fordítá, a Napra,
S íjat, nyilat a földre dobva, ment
S a harc terét kevélyen otthagyá.
(Szász Károly fordítása)

● 23. ének: Pénelopé fölismeri Odüsszeuszt:

Szép, emberséges epizódja az eposznak. Meséljétek el, mi a nászágy
titka, amit csak Odüsszeusz ismerhetett! Miért teszi Pénelopé próbára a
férjét? A „happy end” szerkezet ellenére a mű elég brutális jeleneteket
tartogat még. Nem éreztek-e némi csalódást Odüsszeusz vagy a dajka
tombolása láttán? Eléri-e az Odüsszeia azt az isteni megbékélést és
nyugalmat, amit az Iliász megoldása áraszt?

476
6.3. E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép

● Életrajzi vázlat: Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776-1822) az

Amadeus nevet Mozart iránti tiszteletből vette fel. Sokoldalú művész
volt: író, zeneszerző, karmester, grafikus, színházi rendező. Mélyen átélte
a kispolgári lét és művészlét ellentmondását: nappal pedáns hivatalnok
volt, de éjszakáit dorbézolással és alkotással töltötte. Elbeszélései
egyszerre két világban játszódnak: a valóság prózai világában és a
fantasztikum, mese titokzatos költői világában. A hétköznapi világ
rendszerint idillikus nyárspolgári környezet, és ebbe épülnek bele egy
ismeretlen démonikus világ fantasztikus elemei. A két világ átjárható.
● Az arany virágcserép: A mű a Fantázia-darabok Callot modorában
négykötetes kiadványban jelent meg. A cím egy 17. századi grafikus
groteszk-fantasztikus metszeteire utal.
– Cselekményvázlat: A történet Drezdában játszódik. Főhőse a
kétbalkezes Anselmus diák, aki szerelmes Paulmann segédtanító
leányába, Veronikába. Veronika arról ábrándozik, hogy udvari
tanácsosné lesz belőle Anselmus oldalán. Áldozócsütörtök napján
Anselmusnak különös látomása támad: három arany kígyócskával
találkozik egy bodzafa alatt, s beleszeret a legifjabb kígyócskába, a kék
szemű Serpentinába. Heerbrand irattáros barátja beajánlja Anselmust
Lindhorst levéltároshoz, ahol különös, egzotikus leveleket kell másolnia.
Itt kiválóan megállja a helyét addig, mígnem a féltékeny Veronika egy
javasasszony, Liza segítségével gonosz varázslathoz nem folyamodik,
hogy visszahódítsa Anselmust. Anselmus ekkor alaposan a pohár
fenekére néz, és másnap pacát ejt a másolásban. Büntetésből palackba
zárják, de Serpentina szerelme megmenti, s végül egybekelnek, és
boldogan élnek Atlantisz birodalmában, s elnyerik az egyik arany
virágcserepet.
– Fantasztikus motívumok a kisregényben: Lindhorst levéltáros
valójában Phosphorus szellemfejedelem fia, aki szerelemre lobbant a szép
liliom lánya, a szép kígyó iránt. Ölelésétől a kígyó hamuvá égett, s a
Szalamandra elkeseredésében feldúlta apja kertjét. Büntetésből le kellett
szállnia a nyomorúságos emberi létbe, s csak akkor nyerhet feloldozást,
ha mindhárom lánya férjhez megy egy gyermeki lelkületű ifjúhoz, akiben
a kígyócska szerelme fel tudja kelteni a távoli mesés ország sejtelmét.
Serpentina Anselmus diákban találja meg ezt a nemes lelkű ifjút.

477
 Lindhorstnak azonban van egy ősi ellensége, a boszorkány, aki a drezdai
valóságban Liza képében jelenik meg. Ő átkozza meg Anselmust a regény
elején mint kofaasszony, és ő segít Veronikának, hogy Serpentinától
varázslat útján visszahódítsa a diákot. A bodzafa alatt Anselmus diáknak
a musica mundana világosodik meg: az epizód összeköti a két világot: a
zöld-arany kígyók a zöld levelek közt áthatoló napsugarakként is
értelmezhetők, amint a kígyócskák hangja levélsuhogásként. A csodás
természeti jelenség azonban a metafizikai világban többet jelent, benne a
musica mundana, a természet csodálatos összhangja nyilatkozik meg,
amire csak a gyermeki lelkületű ifjú fogékony. A palackba zárás az evilági
lét rabságát jelenti. Anselmus diáktársai itt jól érzik magukat, míg
Anselmus rettenetesen szenved tőle. Kínos helyzetéből Serpentina
szerelme váltja meg. A regény fejezetei a vigília címet kapták, ami az
ünnep előtti virrasztást jelenti. Ez arra utal, hogy a szerző az ünnep előtti
virrasztások alatt írja művét, üzenete azonban nekünk szól: hittel,
szeretettel és reménnyel készüljünk az ünnepre. A mű epilógusában ezt
olvashatjuk: „Vajon Anselmus boldogsága más-e, mint az élet a
költészetben, amely előtt a természet legmélyebb titkaként föltárul
valamennyi lény szent összhangja?”
● Kitekintés: Hoffmann művei gyermekmeseként is ismertek, különösen a
Diótörő, amely szinte minden karácsony alkalmával bemutatásra kerül
Csajkovszkij feldolgozásában.

6.4. Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála

● Életrajzi vázlat: Lev Tolsztoj (1828-1910) Jasznaja Poljanában született

ősi grófi családba. A kazanyi egyetemen keleti nyelveket és jogot tanult.
Beutazta Európát: Franciaországban Rousseau emlékhelyeit látogatta
meg, Angliában Dickens előadásait hallgatta. 1862-ben megnősült.
Ezután születtek nagy regényei, a Háború és béke, az Anna Karenina és
a Feltámadás. Jobbágyait felszabadította, és iskolát alapított számukra.
Halála előtt családját elhagyva egy tolsztojánus közösséghez akart
csatlakozni, de útközben meghalt. Ezt nevezik Tolsztoj futásának.

● Tolsztojizmus: A lélek kettős természetű: a külső lélek hordozza

személyiségünket és tudatunkat, a belső lélek azonban személytelen és

478
 örök, tehát belső lelkünk szerint egyek vagyunk. Az Isten országának a
földön kell eljönnie. A muzsik áll legközelebb a lelki harmóniához: a cél
nem előttünk van, hanem mögöttünk: vissza kell térnünk a természetes,
egyszerű élethez. A testvériség alapján szükséges a jobbágyfelszabadítás,
de nem szabad erőszakot alkalmazni.

● Ivan Iljics halála

– Cselekményvázlat: A kisregény in medias res kezdődik: a gyászoló
ismerősök képmutató színjátékával. A megboldogult Ivan Iljics barátai
kártyapartit beszélnek meg estére, majd az özvegy kér tanácsot Pjotr
Petrovicstól. Azt szeretné megtudni, hogy hogyan kaphatna állami
segélyt. Valójában mindnyájan megkönnyebbülést éreznek.
Ezután indul Ivan Iljics életének elbeszélése a következő összegző
mondattal: „Ivan Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt.” Ez a
mindennapi élet röviden a következő: apja köztisztviselő volt. Ő már
iskolás korában kötelességtudó, kedves, tehetséges fiúnak bizonyult, majd
jogot végzett. Az egyetem elvégzése után vidéken helyezkedett el, majd
egy másik kormányzóságban vizsgálóbíró lett. Karrierje fölfelé
emelkedik, s amikor eljön az ideje, megházasodik, ugyan nem nagy
szerelemből, hanem, mert a társadalmi illem így követeli. Eleinte
boldogságban élnek, de mikor felesége teherbe esik, s nagyobb
figyelmességet igényelne, Ivan Iljics visszavonul másik életébe, a
munkába. Igyekszik minél kevesebbet odahaza lenni. Az első gyermek
születése után családi élete tűrhetően telik, s karrierje is szerencsésen
alakul: Péterváron lesz törvényszéki bíró. Új lakásba költöznek, s egy
függöny föltevése közben Ivan Iljics leesik a létráról, és beüti az oldalát.
Erős fájdalmat érez, s panaszai nem akarnak elmúlni. Orvoshoz fordul,
majd egyik orvostól a másikhoz szaladgál, de azok csak hitegetik, s
állapota egyre romlik. Családja is színjátékot játszik előtte. Senki sem
meri kimondani, hogy gyógyíthatatlan beteg, de végül maga is rájön a
valódi diagnózisra: rákja van.
Ivan Iljics ágynak esik, és egyre nagyobb fájdalmai vannak. Családjával
szemben nyűgösen viselkedik. Egyedül inasa, Geraszim van segítségére:
hajlandó még a lábát is tartani, hogy fájdalmait enyhítse. A ház a főhős
jajgatásával telik meg. Haláltusája közben átgondolja életét, és úgy találja,
hogy nem úgy élt, ahogyan kellett volna. Egy nap kisfia benéz hozzá, és
megcsókolja a kezét. Ekkor rájön, hogy mi az, amit tennie kéne: „igen,
sajnálom őket.” Hirtelen megkönnyebbül, és megvilágosodik. Még
három napig üvölt, de már nem ebben a világban él. Végre kiszenved.
– Értelmezés: „Ivan Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt.”
Evvel a mondattal vezeti be a narrátor hőse életének az elbeszélését. Nincs
menekvés: nem egyedi sorsról van szó, hanem az átlagos, mindennapi
életről. Példázata tehát mindnyájunkra, ránk is vonatkozik. Erről azonban
nem szívesen veszünk tudomást, amint Ivan Iljics is az iskolás

479
 szillogizmust: „Kaj ember. Minden ember halandó. Tehát Kaj halandó.”
világéletében csak Kaj esetére vonatkozóan tekintette érvényesnek,
ahelyett, hogy magára vonatkoztatta volna. Az élet végességével számot
kell vetnünk ahhoz, hogy igazi életet éljünk. Ivan Iljics haldoklásakor
döbben rá arra, hogy életét nem úgy alakította, ahogy kellett volna:
„Mintha állandóan lefelé haladtam volna a lejtőn, miközben azt
képzeltem, hogy felfelé kapaszkodom.” Életét a társadalmi elvárásoknak
megfelelően élte le, de valahogy lélektelenül. Ez vonatkozik munkájára
is, családi életére is. Az élet állandó, lassú haldoklás: a meghalás felé lejt.
A haldoklás tényéről nem csak Ivan Iljics nem vesz tudomást,
környezete sem képes fölfogni a szemük előtt lejátszódó tragédiát. A
barátok örülnek, hogy Ivan Iljics halt meg, nem pedig ők: a gyászt sem
képesek őszintén átérezni. Proszkovja Fjodorovna is föllélegzik, mikor
megszabadul a beteg nyűgétől. Egyedül Geraszim, az inas az, aki nem
színlel, és őszinte együttérzéssel viszonyul a betegséghez: „Hát hogy ne
tenné meg az ember egy betegnek?” – mondja, miközben ura lábát tartja.
A másik igazi részvétet tanúsító személy Ivan Iljics kisfia, aki sírva
csókolja meg apja kezét. A gyermek és az egyszerű ember áll közel az
igazi élethez.
Ivan Iljics haldoklása során világosodik meg: fölismeri, hogy az élet
haldoklás, a halál pedig fölébredés. Ettől mély részvét ébred benne
családja iránt: „Hát ez az! – szólt váratlanul fennhangon. – Milyen
boldogság!”

6.5. Tolsztoj: Anna Karenina

● Életrajzi vázlat: Lev Tolsztoj (1828-1910) Jasznaja Poljanában született

ősi grófi családba. A kazanyi egyetemen keleti nyelveket és jogot tanult.
Beutazta Európát: Franciaországban Rousseau emlékhelyeit látogatta
meg, Angliában Dickens előadásait hallgatta. 1862-ben megnősült.
Ezután születtek nagy regényei, a Háború és béke, az Anna Karenina és
a Feltámadás. Jobbágyait felszabadította, és iskolát alapított számukra.
Halála előtt családját elhagyva egy tolsztojánus közösséghez akart
csatlakozni, de útközben meghalt. Ezt nevezik Tolsztoj futásának.

● Tolsztojizmus: A lélek kettős természetű: a külső lélek hordozza

személyiségünket és tudatunkat, a belső lélek azonban személytelen és
örök, tehát belső lelkünk szerint egyek vagyunk. Az Isten országának a

480
 földön kell eljönnie. A muzsik áll legközelebb a lelki harmóniához: a cél
nem előttünk van, hanem mögöttünk: vissza kell térnünk a természetes,
egyszerű élethez. A testvériség alapján szükséges a jobbágyfelszabadítás,
de nem szabad erőszakot alkalmazni.

● Az Anna Karenina rövid cselekménye:

Oblonszkij megcsalja feleségét. Dolly jelenetet rendez, mire Oblonszkij
Anna húgát kéri meg, hogy segítsen felesége kiengesztelésében. Dolly
megbocsát. Közben Levin keresi fel Oblonszkijt, hogy tanácsát kérje
házassági tervéhez. Kittynek azonban Levin távollétében új udvarlója
akadt Vronszkij személyében, s ezért kikosarazza Levint. Levin
visszautazik birtokára. Annát egy bálba is meghívják, ahol Vronszkij
udvarolni kezd neki, és egymásba szeretnek. Vronszkij Pétervárra is
utánamegy.
Már egész Pétervár tudja, hogy Karenin szarvakat visel, de Karenin még
mindig a látszatra ügyel. Egy lóversenyen Vronszkij fölbukik, s Anna
megfeledkezik magáról, majd férje szemébe vágja, hogy Vronszkij a
szeretője. Karenin arra kéri, hogy ügyeljen a társadalmi illendőségre, a
látszatra, de megfosztja Annát a gyermekétől.
Levin újra megkéri Kitty kezét, s Kitty ezúttal igent mond.
Annának gyermeke születik Vronszkijtól, és kis híján belehal a
szülésbe. Betegágyán kibékül a férjével. Vronszkij meglövi magát, de
fölépül, s Anna ismét utána vágyakozik. Karenin beleegyezik a válásba, s
Anna mámoros napokat tölt Vronszkijjal Itáliában. Férje halogatja a
válást, s így Anna bukott nő hírébe keveredik, s a társaság kiközösíti.
Vronszkijnak egyre terhesebbé válik, amit Anna nem bír elviselni, és
vonat alá veti magát.
Levinéknek gyerekük születik, de Levin céltalannak érzi az életét, s az
öngyilkosság gondolatával foglalkozik. A létezés értelmén töprengve egy
paraszttal találkozik, akitől azt hallja, hogy egyik uraság a pénznek él, a
másik azonban a lelkének. Levin ebben a mondatban megtalálja a
boldogságot.

– Szabadság és boldogság a regényben:

A tolsztojizmus értelmében a szabadság és a boldogság is a belső lélek
érvényre jutásával érhető el. Ez Levinnek sikerül: „Nem a maga
szükségének, hanem Istennek élni” – mondja a regény végén. De ő is
sokáig keresi ezt az utat: nyomasztóan érzi az élet értelmetlenségét, s már-
már az öngyilkosságra gondol, noha megvan a szerető felesége, és
gyermeke is született. Úgy tűnik, ez a boldog szabadság különleges
kegyelem, amely az egyszerű embereknek adatik meg előbb: ő is egyszerű
muzsikja példáján tanulja meg. A cél tehát mögötte van.
Egy másfajta szabadság a külső lélekben keresett testies boldogság
választása. Oblonszkij herceg az erkölcsi parancsoktól való

481
 függetlenségben, testi vágyainak kiélésében keresi a boldogságot.
Dollynak köszönheti, hogy házassága nem megy rá, de boldognak így sem
mondható. Ő betartja a társadalmi illemszabályokat, viszonyai titokban
maradnak, e tekintetben egészen szabadnak ebben az értelemben sem
nevezhető.
Karenin a társadalmi etikett rabja: föláldozza házaséletét, csak hogy a
világ szemében boldognak tűnjön házassága. Zsarnokian kezeli Anna
szerelmi ügyét: zsarolja, sarokba szorítja feleségét, de boldogtalanságát
nem képes kicsinyes bosszújával elűzni.
Legbonyolultabb eset e tekintetben Anna Karenina. Ő érzelmi
szabadságra vágyik: viszonya Vronszkijjal igazi lángoló szerelem, amely
szembeszegül a társadalmi és erkölcsi szabályokkal. Mikor férje
beleegyezik a válásba, felhőtlenül boldog napokat tölt el szerelmével
Itáliában. Férje és a társadalom bosszút áll rajta: visszatértekor kiközösíti,
bukott nőnek könyveli el, s egy ízben nyilvánosan is megsértik. Az
apajogú társadalom ugyanakkor Vronszkijt nem közösíti ki, ő élhet
szabadon, de szeretőjét nem viheti társas helyre, önkéntes börtönben kell
tartania. Anna féltékenységével gyötri Vronszkijt, ami a férfi szeretetét
kikezdi: Anna egyre terhesebbé válik számára, s ezt megérezve az asszony
végül öngyilkos lesz. Anna ennyiben a társadalom áldozata, de sorsa
mégsem mondható pusztán a külső erők eredményének. Belőle, magából
hiányzik a lelki csend és harmónia: boldogságának örökös újabb és újabb
megerősítésre van szüksége, s ez nem érhető el ezen az úton. Nyűgös
viselkedésével, majd halálával Vronszkij boldogságát is összetöri:
Vronszkij a tragikus eset után hadba vonul, hogy szándékosan keresse a
halált.
Vronszkij és Anna, ill. Kitty és Levin példája egymás ellenpárja, a
kétféle szabadság példázata. (A regény eredeti címe Két házasság lett
volna!) Tolsztoj nem állítja, hogy a harmonikus házasság elégséges volna
a boldogsághoz: ehhez a tudati átalakulás is szükségeltetik. A szabadság
és a boldogság ugyanaz: a belső lélek törvényei szerinti választás.

6.6. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

● Életrajzi vázlat: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

(Moszkva, 1821 – Szentpétervár, 1881) orosz író. A világirodalom és
az orosz irodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike, a 19.
századi orosz irodalom felemelkedésének kulcsfigurája, az ún. filozófiai-
ideológiai regény vagy eszmeregény műfajának megalkotója, a lélektani
regény mestere. Elszegényedett nemesi családból származott. Apja
goromba ember volt, jobbágyai meglincselték. Ekkor alakult ki

482
 Dosztojevszkij epilepsziája, amely egész életén át elkísérte.
Hadmérnöknek tanult. Nagy nyomorban alkotott, szenvedélyes
rulettjátékos volt, a pénzt nem tudta kezelni. Radikális nézeteket vallott,
és egy titkos nyomda felállítása miatt halálra ítélték, majd az ítéletet négy
év kényszermunkára enyhítették. A kegyelmet az akasztófa alatt hirdették
ki. A fegyencévek elmélyítették emberismeretét. Első felesége Marija
Dmitrijevna Iszajeva volt, aki korán elhunyt. A 60-as évek hozták meg az
irodalmi sikert: a Megalázottak és megszomorítottak és a Feljegyzések a
holtak házából. Második felesége, Polina sok gyötrelmet okozott neki.
1866-ban jelent meg a Bűn és bűnhődés. Ezután műveit rendelésre és
határidőre írta, és jelentős adósság gyötörte. Gépírónőt fogadott
Sznyitkina személyében, aki hamarosan harmadik felesége lett. Benne
megértő, hű társra talált. Hosszabb időt töltöttek Nyugat-Európában, s az
író anyagi helyzetét is rendbe hozta. Már az író életében megszerezte
műveinek kiadási jogát, amelyből az író halála után meggazdagodott.
Ekkor már Dosztojevszkij Tolsztojjal egyenrangú írónak számított.
● Alkotói magatartása: Dosztojevszkij önmagát a realista írók közé
sorolta be, de – bár a valóságból indult ki – mélyebb értelmet keresett
benne. „Sohasem meríthetjük ki a teljes jelenséget, nem juthatunk el a
kezdetéig és végéig… Az igazság fantasztikusabb mindannál, amit az
emberi agy fel tud tételezni és el tud képzelni”. Írásaiban a hősök
tudatában lejátszódó események megrajzolásával már a 20. század
szabadon áramló tudatfolyamát, a szabad asszociációk világát vetíti előre.
Szakít a hagyományos realista ábrázolással, elmarad a nyugodt bevezetés
és a szereplők fejlődésrajza, helyette új lélekábrázoló módszereket vezet
be. A hangsúlyt a hősök belső vívódásaira helyezi át, megteremti a
filozofikus-ideológiai regény új típusát. Vázlatai árulkodnak hősei sok
gondolkodást igénylő megalkotásáról, s arról, hogy először egy
vezérmotívumot kitalálva köré építette fel magát a művet. A jó tervet
tartotta hozzá a legfontosabbnak. Kivált a nagyvárosi nyomor
megrajzolásához volt tolla.
– A regény cselekményvázlata: Raszkolnyikov, pétervári diák
nyomorúságos bérszobában (egérlyukban) él, tanulmányait megszakítja,
s üres óráiban mindenfélét összeálmodik. Fejébe veszi, hogy
felsőbbrendű ember, aki szabadon áthághatja az erkölcsi törvényeket. Egy
gyilkosságot tervel ki az uzsorásnő ellen, amit végre is hajt, de
számításaiba hiba csúszik: váratlanul betoppan az uzsorás angyali jóságú
húga, Lizaveta. Vele is végez. Húga, Dunya az önző, aljas Luzsin oldalán
készül magát feláldozni fivéréért, Raszkolnyikov azonban ezt nem
fogadja el, és választásra kényszeríti húgát közte és Luzsin között. Dunya
őt választja. Szonya, a részeges Marmeladov lánya prostitúcióval keresi
családja kenyerét. Raszkolnyikov őt szemeli ki, hogy megossza vele
titkát. Szonya azt javasolja, hogy jelentse fel magát, és vállalja a

483
megtisztító bűnhődést. Porfirij vizsgálóbírótól megszorongatva
Raszkolnyikov végül is föladja magát. Vallomásával ér véget a regény.
Az epilógusban Szonya elkíséri Raszkolnyikovot Szibériába, s kitartó
szerelmével eléri, hogy megtörjön Raszkolnyikov gőgje, és a
bűnbánatban újjászülessen.
– A regény értékszerkezete: Dosztojevszkij nem éri be a látszólagos
értékekkel, leás a lélek mélyébe, és felszínre hozza a bűnösök lelki jóságát
és a tisztes polgárok aljasságát. A bűnösök bocsánatot nyernek, a gőgösök
lelepleződnek. A jók - rosszak, a rosszak - jók. Ezt a paradox tételt
bizonyítja ez a lélektani regény. A nagy bűnösök közé tartozik a részeges
Marmeladov, aki elissza a családja fenntartásához szükséges keresetét, s
legidősebb lányát prostitúcióba kergeti. Szonya, a prostituált talán a
legtisztább ember a regényben. Csak a bűnös képes a bűnösök
megértésére, s ő az, aki nem ítéli el részeges apját, és Raszkolnyikovot is
megváltja hű szerelmével. Vajon melyik tisztes polgár kötné össze életét
egy gyilkossal? Ehhez Szonya sorsa és nemes lelke kell. Raszkolnyikov,
a gyilkos is nemes lélek: visszautasítja Dunya áldozatát, Marmeladov
temetésére utolsó fillérjeit áldozza föl, amiből meg kéne élnie hosszabb
időre, holott háziasszonya szorongatja a lakbértartozás miatt. Szonyát is
csak ő szeretheti. És ami talán a legfontosabb: bűnét nem képes elviselni:
belebetegszik, és végül feladja magát. Evvel szemben a regény két
legnegatívabb figurája Szvidrigajlov és Luzsin. Ők mindketten a
társadalom megbecsült tagjai, úgynevezett feddhetetlen emberek.
Szvidrigajlovról azonban kiderül, hogy beteges kéjenc, Luzsin pedig
annyira aljas, hogy még a kiszolgáltatott Szonya helyzetével is visszaél,
és pénzt csempész a zsebébe, hogy aztán tolvajként leleplezze. Dunyát is
csak azért akarja elvenni, hogy megalázza, és magát különb embernek
lássa mellette.
– Tudatregény: Az egész történetet Raszkolnyikov gondolatain keresztül
szemléljük. Az ő kificamodott gondolataival kezdődik a regény: Micsoda
nagyszerű tettre készülök, és közben ilyen semmiségektől rettegek.
Később derül ki, hogy ez a nagyszerű dolog a rablógyilkosság. Aztán
lépésről lépésre nyomon kísérjük a gyilkos lelki vergődését,
idegbetegségét, lázálmait, megingásait, hogy bűnét kimondhassa, és
közben rettegését a leleplezéstől. A bűn súlya alatt végül összeroskad.
– Realizmus és szlavofil eszme: A Raszkolnyikov név szakadárt jelent.
Így hívták Oroszországban a nyugatos eszmék képviselőit, akik
szembefordulva a pravoszláv egyházzal, szabadgondolkodóvá váltak. A
nyugati szellem megtestesítője Napóleon, aki erkölcsi gátlások nélkül
elkövetett bűncselekményeken keresztül építette fel fényes pályafutását.
A XIX. századi Oroszország gyors iramban kapitalizálódott, sietett
felzárkózni a Nyugathoz. Ez a kétoldalú fejlődés termelte ki a nagyvárosi
nyomort és bűnt, miközben látványos kulturális fellendülést hozott.
Raszkolnyikov példaképe is Napóleon, a „felsőbbrendű ember”. Élete

484
 mocsokban, szegénységben és magányban telik. Tervét egyfelől a
nyomor szüli, másfelől a nyugatos eszme: nem bírja kilátástalanul
kisszerű életét, a lelki űrt elviselni. Az odúlakó torz gondolatvilágáról
kapunk képet a Feljegyzések az egérlyukból című regényben.
Raszkolnyikovot is ez a sors fenyegeti, de ő annyival különb az említett
regény hősénél, hogy nem adja meg magát, nem képes a lélektorzító
valóságot elviselni. A szörnyű gyilkosság az ő kitörési kísérlete. Van
azonban egy másik út is: Szonyáé, a pravoszláv hitben talált vigasz. Ezt
találja meg Raszkolnyikov az epilógusban, s ezt az utat kínálja a
Karamazov testvérek Aljosájának angyali alakja.

6.7. A francia premodernek – Baudelaire, Verlaine, Rimbaud –

poétikai sajátosságai (szabadon választott művek alapján)

● Baudelaire: szerzői portré: Gautier, a költő jóbarátja így jellemezte

Baudelaire-t: „Ez a költő, akit sátáni természetűnek igyekeznek beállítani,
a (persze irodalmilag vett) rossz és erkölcstelenség szerelmesének, ez a
költő a legnagyobb mértékben fogékony volt a szeretet és csodálat
érzéseire.” Baudelaire teremtette meg a modern lírát, úgy írt, ahogy az az
általa észlelt metafizikai környezetnek megfelelt: őszi színeket festett,
mivel napjaiban az európai civilizáció ehhez a szomorú őszutóhoz
érkezett el. A l’art pour l’art eszméjét hirdette, mivel nem talált olyan
eszmét, amiért lelkesedni érdemes lett volna. Hátat fordított a politikának
és mindenfajta igehirdetésnek: számára a versek szépsége volt a legfőbb
érték. Bohém életet élt, utálta a természetet és mindent, ami természetes,
érzelmek nélkül vetette bele magát a metafizikai űrt csillapító
élvezetekbe, de műveiben el is ítélte ezeket, pl. a Mesterséges
paradicsomok című írásában a kábítószerek ellen emelt szót. A hírhedt
Pimodan palotában talált otthonra, ahol az undorító gyönyörök rabja volt.
Egykötetes szerző, fő műve A Fleurs du mal, magyarul A romlás virágai
(1857). A kortársak mint művészetkritikust ismerték a kötet megjelenése
előtt, s később csak e versek javítgatásával és a kötet bővítgetésével
foglalkozott. Az emberélet derekán már galambősz beteg aggastyán volt,
s a mértéktelen életvitel korán vitte el.
● Fleurs du mal: Gera György szavaival: „Belső logikáról vall itt minden:
a könyvet bevezető Előhang, az azt követő hat ciklus – Spleen és Ideál,
Párizsi képek, A bor, A romlás virágai, A lázadás, A halál -, a nyitó- és
záróköltemények kiválasztása, hangsúlya, programatikus jellege. Mert itt

485
 minden egy végkifejlet felé tart. S ha a kötet versei között mélyreható
szemléleti különbségek adódnak is, az egész indulati töltése azonos:
ellenállni a kívülről-belülről ható Rossznak.” A kiindulópont a lélekre
nehezedő spleen, amely hasztalan keres ideálokat. A Párizsi képek
kitágítja ezt a belső képet általános korképpé. A bor a mesterséges
pótszerekhez való menekülés kísérlete, amely elmélyíti a testi-lelki
válságot. A romlás virágaiban eljut a mélypontra, s innen A lázadás felé
vezet az út: megtagadja Istent, és a Sátánt hívja segítségül. A halál végül
új nagyszerű küzdelmeket ígér. Victor Hugo szavaival: „Ön új
borzongást teremtett.”
● Kapcsolatok – Baudelaire szimbolista ars poeticája: A szimbolizmus
nem egyenlő a szimbólumok puszta használatával, a költő az egész
természetet szimbolikus jelentésűnek tartja: a természeti jelenségek
valamiféle metafizikai valóság jelei. Ezekhez nincs megfelelő
érzékszervünk, így az érzékletek együttesén, a szinesztézián keresztül
sejtethetők: Templom a természet, / Jelképek erdején át visz az ember útja,
/ egymásba csendül a szín és a hang s az illat.
● Az albatrosz: A költő önportréja. A vers a kéklő lég és a fedélzet
ellentétére épül. A kéklő lég a művészet világa, ahol az albatrosz-költő
fenségesen, szabadon szárnyal, a fedélzet pedig a nyárspolgári földi lét
allegóriája, ahol a sebzett madár sután vonszolja szárnyait, s éppen óriás
szárnyai miatt válik nevetség tárgyává. A művészember lelke kevésbé
védett az érzéki támadások ellen, mint az átlagemberé, s ezért
kiszolgáltatott, és gyakran nevetség vagy megvetés tárgyává válik.
● Őszi ének: A vers két részből áll: az első a telet ígérő tűzifák dobálásának
hangjáról szól, a második egy őszi szerelmi jelenet. Mindkettő az
őszutóval való szembesülés, amit persze szimbolikusan kell értenünk:
valamiféle világtél előtti hangulatot jelent. Az első rész a konkrét
élményből asszociációs láncokon át vezet el a világtél hidegségéhez:
vérpad – ostromgép – koporsó – elutazás. A hangok lelki benyomását a
„vörösen ragyogó jégtönk lesz a szívem”, a düh és gyűlölet szavak
fémjelzik. A második rész a csöndes őszutóban egymásra utalt két szerető
csöndes idilljét mutatja be. A világtél elkerülhetetlen, de a szerelem
föloldja ennek borzalmát. Az érzés itt egészen szelíd és csöndes, nyoma
sincs benne érzékiségnek. Az elmúlás szomorúsága lebeg fölötte: „Hadd
élvezzem, fehér s forró nyarunk siratva, / az őszutó szelíd és sárga
sugarát.” Érdemes odafigyelnünk a jelzőhasználat finomságára: a nyár
fehér s forró, mint az erősen tűző napsugár, az őszutó fénye pedig szelíd
és sárga. Gautier szavaival: „A romlás virágainak költője azt az előadási
módot szerette, melyet hibásan a dekadencia stílusának neveznek, s amely
voltaképpen nem egyéb, mint az érettség végső fokára jutott művészet,
mikor a vénülő civilizációk napsugarai már ferdülten ragyognak: rafinált,
bonyolult, tudós stílus ez, árnyalatokkal és keresett fordulatokkal teljes.”

486
● Verlaine: szerzői portré: Paul Verlaine (1844-1896) a francia
szimbolizmus másik nagy alakja. Költészete már erősen mutatja az
impresszionizmus hatását is. Züllött életet élt, rabja volt az alkoholnak és
Rimbaud-val való szerelmi kapcsolata is zaklatott volt, egy ízben rálőtt
szakítani akaró barátjára, ami miatt börtönbe került. Életében a rövid
elvonókúrák jelentettek ideiglenes megtérést. Ilyenkor áhítatos verseket
írt (pl. a Jóság című kötet), de aztán újra visszazökkent az alkohol és az
erotika rabságába.
● Költészettan: Szimbolista-impresszionista ars poetica, elveti a retorikát
és a vers gondolati jellegét, s helyette a verszenére helyezi a hangsúlyt:
Zenét minékünk; Csak te kellesz, Árnyalat; Legyen a vers egy meg nem
álló / lélek.
● Őszi chanson: Ars poeticáját leginkább ebben a dalban valósította meg:
csodálatos verszenét teremtve. Tóth Árpád fordításában: Ősz húrja zsong,
/ jajong, busong / a tájon, / s ont monoton / bút, konokon / és fájón… A
mély magánhangzók és az orrhangok valami mély szomorúságot, andalító
hangulatot teremtenek. Két magánhangzó kivételével valamennyi mély, s
kivált az o gyakorisága szembetűnő. Semmi gondolat, semmi politikai
vagy erkölcsi prédikáció, semmi retorika, csak muzsikáló zene.

● Rimbaud pályaképe: Arthur Rimbaud (1854-1891), a francia

szimbolizmus harmadik tagja egész életművét fiatalon, szinte kamasz
fejjel írta. Aztán felhagyott a költészettel, és kalandos útra indult
Afrikába. Nagy betegen tért haza, és hamarosan meghalt. Élete utolsó
napjaiban megtért. Verlaine-t ő csábította el, s éveken át élték akkoriban
erkölcstelennek ítélt életüket.
● Kóborlásaim: A költő önarcképe, a rongyos csavargóé, aki az árokparton
is boldog, mert cipőzsinórját pengetve is hallja a belső zene melódiáját,
és egyebekre nem vágyik, a művészet egészen megteremti lelki békéjét.
● A magánhangzók szonettje: Érdekes játék a szinesztéziával: minden
egyes magánhangzónak szimbolikus jelentést tulajdonít, ami a hangok
zeneiségét színekkel kapcsolja egybe, s egyéb asszociációkat ébreszt: pl.
szurok Á; kék O; stb.

● Összegzés: Mindhárman az elátkozott költő típusát képviselik, de a

szépség megszállottjai voltak. Ők, de főképp Baudelaire teremtették meg
a modern költészetet, aminek kezdődátumát is a Fleurs du mal
megjelenése fémjelzi (1857), hatásuk az irodalomra fölmérhetetlen. Hazai
költészetünkben a nyugatosok honosították meg ezt a modern lírát.

487
6.8. Franz Kafka: Az átváltozás

● Életrajzi háttér: Franz Kafka (1883-1924) Prágában született németül

beszélő zsidó családba. Emiatt mindenütt idegennek érezte magát. Apja
szigorú, határozott egyénisége is nyomasztóan hatott rá. Kafka egy
biztosító intézetben dolgozott, emellett a lélektelen munka mellett írta
műveit. Menyasszonyát, Milena Jesenskát nem merte feleségül venni,
mert attól tartott, hogy megosztaná életét az irodalom és a házasság
között. Tüdőbajban szenvedett, viszonylag rövid élet adatott neki, de
maradandót alkotott: három regény, több tucat novella és egy napló
maradt utána. Műveire az abszurd jellemző. A per című regényének tárgya
egy különös per: Josef K.-t egy napon, noha semmi rosszat nem tett,
letartóztatják. A letartóztatást kihallgatás követi, majd ügyvédhez fordul,
egy festőtől kér tanácsot, végül felmond ügyvédjének, elbeszélget a
börtönkáplánnal, s hamarosan kivégzik. Ebben a regényben szerepel A
törvény kapuja című parabola, amit a börtönkáplán mond el a főhősnek.
A per voltaképpen jutalom, ami lehetőséget teremt K. számára a
lelkiismeret-vizsgálásra. Josef K. azonban nem mer a törvény kapuján
belépni. A kastély ennek folytatása: J. K. egy különös kastélyba szeretne
bejutni, de ez lehetetlen a számára. Az átváltozás című novella szintén az
abszurd kategóriájába tartozik.

● Az átváltozás:
– Cselekményvázlat: Gregor Samsa egy reggel arra ébred, hogy féreggé
változott, s elkésett üzleti útjáról. Szülei, húga, majd cégvezetője kérlelik,
hogy nyisson nekik ajtót, de ő erre képtelen. Mikor végre sikerül
elfordítania a kulcsot, a cégvezető riadtan menekül előle, s családja is
kétségbeesetten konstatálja az átváltozást. Ebből derül ki számára, hogy
féregvolta nem csupán saját képzelődése, hanem mások számára is valós
tény. Gondozását húga vállalja magára: ételt és vizet ad neki naponta, de
ő is félve és iszonyodva teszi. Amikor kitör szobájából, apja almákkal
hajigálva kergeti vissza. Az egyik alma mélyen a testébe fúródik. Szobája
lassanként raktárrá változik, s a család már nem törődik vele. Minthogy
családjáról ő gondoskodott, a család szűkös helyzetbe jut, és albérlőket
fogadnak. Húga hegedűszavára Gregor előmerészkedik szobájából, mire
az albérlők azonnal felmondanak, húga pedig kimondja az ítéletet, hogy
meg kell tőle szabadulni. Ez Gregor utolsó élménye: az ajtót rázárják, és
elpusztul. Másnap reggel a takarítónő kihányja a szemétre. A család
megkönnyebbül, és új életbe, tervekbe kezd.

– Értelmezés: Gregor átváltozása természetesen abszurd, de valós

ténynek kell elfogadnunk, valahogy úgy, hogy mi történne, ha… Gregor

488
 átváltozására nem kapunk írói magyarázatot. Többféle értelmezés is
elképzelhető. Magyarázható avval, hogy így menti magát a munkahelyi
kötelesség elmulasztása alól. Vagy sivár, kiüresedett élete
következményeként értelmezhetjük. Vagy egzisztencialista módon avval
magyarázhatjuk, hogy a létezés kedvéért elárulta a létet. Átváltozása a
család számára mindenképpen a szeretet próbája. Apja dühösen és
ellenségesen viszonyul hozzá, ennek motívuma a testébe fúródó alma. Ez
egyébként önéletrajzi – természetesen jelképes értelmű – motívum lehet.
Anyja ájuldozik, és iszonya erősebbnek bizonyul az anyai szeretetnél.
Húga áll hozzá a legközelebb: ő sokáig gondját viseli, de az iszony
lassanként rajta is erőt vesz, cserbenhagyja, sőt kimondja rá a halálos
ítéletet. Gregor számára is próbatétel a vele történt szörnyűség. Állati
szokásai vannak: undorodik az emberi ételektől, rohadt ételmaradékokat
fogyaszt, a falon mászik, de ugyanakkor megtartja emberi gondolkodását
és érzéseit: pontosan érti a többiek beszélgetéseit, szereti a hegedűszót,
családját, és vágyik húga szeretetére. Tulajdonképpen ez okozza a
konfliktusokat: időnként megfeledkezik róla, hogy társasága és látványa
elviselhetetlen, le kell mondania minden szeretetkapcsolatról. Gregor
végül is a szeretet nehéz próbatételének az áldozata lesz.

6.9. Kafka: A per

● Életrajzi vázlat: Franz Kafka (1883-1924) Prágában született német

anyanyelvű zsidó családba. Innen idegenségérzete: német volt a csehek
között, zsidó a németek között. Jogot végzett, majd egy biztosító
társaságnál helyezkedett el. Műveit szabadidejében írta. Menyasszonyát
nem merte feleségül venni, nehogy meg kelljen osztania alkotói életét a
családi élettel. Életében csak novellái jelentek meg, regényeit
végrendelete szerint Max Brod barátjának meg kellet volna semmisítenie,
ő azonban sajtó alá rendezte a kéziratokat, és kiadta. Így A per végső
formája is Max Brod műve; a kézirat nem volt végleges mű. Három

489
 regénye: Amerika, A per, A kastély. Ez utóbbi A per folytatásának
tekinthető.
● Az abszurd: Az abszurd lényege valami képtelen dolognak
valóságosként való elfogadtatása. Ilyen például Gregor Samsa féreg
változása. Kafka igen kedvelte az abszurdot, novellái többsége is ide
tartozik. De abszurd Josef K. letartóztatása is, és az egész bíróság létezése.
– A per cselekményvázlata: Josef K. egy reggel arra ébredt, hogy noha
semmi rosszat nem követett el, letartóztatták. – így kezdődik a regény, ez
az incipitje, amely egyben a regény abszurd alapötlete. Ez arra kényszerít
minket, olvasókat, hogy a letartóztatásnak valami bizonytalan, szokatlan
értelmet tulajdonítsunk, de hogy mit, az csak a regény folyamán derül ki.
Josef K. letartóztatói illetlenül és ostobán viselkednek, például fogalmuk
sincs róla, hogy milyen ügyben járnak el, de közlik K.-val a soron
következő kihallgatás lehetőségét. K. eleinte ellenségesen viszonyul
ehhez a képtelen hatósághoz és ügyhöz, a kihallgatásra mégis elmegy, s
ezáltal elfogadja a letartóztatás reális voltát. Itt azonban megint
ártatlanságát bizonygatja, és a bíróság ellen intéz vádbeszédet, aminek
van is némi alapja, hiszen például a vizsgálóbíró pornográf könyvet
nézeget a kihallgatás alatt. K. ezután ügyvédet fogad, egy festőtől kér
tanácsot, és mindenképpen igyekszik ártatlanságát bizonyítani. A festő
Titorelli szerint három út lehetséges: a teljes felmentés, aminek az a
hibája, hogy emlékezete szerint még sohasem fordult elő; a perhalasztás,
amikor aktáit félreteszik bizonytalan időre; és a látszólagos felmentés,
amikor az ügyet lezárják, de bármikor újrakezdődhet a per. Ennek
hatására K. úgy dönt, hogy felmond Huld ügyvédnek, s elmegy a
katedrálisba, ahol a börtönkáplánnal találkozik. A börtönkáplán
barátságosan fogadja, s elmondja neki a vándor és a kapuőr paraboláját.
K. végül elfogadja bűnösségét, és kivégzik.
– A démonikus bíróság: Említettem, hogy K. letartóztatói illetlenül
viselkednek: megeszik K. reggelijét, elkobozzák ruháit, a vizsgálóbíró
pedig pornográf könyvet lapozgat a kihallgatás alatt. A kihallgatás
résztvevői is fura alakok, hosszú, gyér szakállt hordanak, és úgy
viselkednek, mint valami drukkerek vagy két párt tagjai. A joghallgató és
a mosónő közt is illetlen szerelmi jelenetre kerül sor. Leninek furcsa
hártyás ujjai vannak, az ügyvéd pedig mindig ágyban fekve fogadja
kuncsaftjait. Evvel szemben a letartóztatottak szépek – Leni megjegyzése
szerint.
– A börtönkáplán: A bíróság ellentéte a börtönkáplán. Ő barátságosan
és atyai szeretettel beszél K.-val. Először is tegezi, aztán lejön hozzá a
szószékről, és gyöngéden megdorgálja. A börtönkáplán tisztsége kettős:
a bírósághoz tartozik, de az elítélt lelki érdekeit képviseli. Alighanem ő
az egyedüli, aki a felső bírósághoz tartozik: mindent tud K. peréről, és
tudja azt is, hogy K. bűnös, és hamarosan el fogják ítélni. Készségesen áll
K. rendelkezésére, de szabad akaratát tiszteletben tartja: A bíróság nem

490
 akar tőled semmit: befogad, ha jössz, és elbocsát, ha távozol. Ő mondja
el a kapuőr és a vándor példázatát is.
– A törvény kapujának parabolája: A Törvény kapujában őr áll. Ő is
démonikus figura: hosszú, gyér szakállt visel és igen tudatlan. Messzi
útról egy vándor érkezik hozzá, és bebocsátást kér. Ezt a kapuőr nem tiltja
meg, de elijeszti tőle, mondván, hogy belül kapuról kapura őrök állnak,
és olyan hatalmasak, hogy ő maga már a harmadik kapuőr látását sem
bírja elviselni. Eszerint az őr még sohasem járt a Törvény épületén belül.
A vándor ezután nem mer belépni, s ott hal meg, hosszú ideig várakozva.
Halála pillanatában az őr odaszól neki, hogy ezt a kaput egyedül neki
helyezték oda, s most megy, és becsukja a kaput. Ekkor a Törvény
kapujából vakító fény árad. A vándornak be kellett volna lépnie a Törvény
kapuján, hiszen az őr ezt nem tiltotta meg neki, s számára van a kapu
odaállítva.
– Josef K. bűne: Világos, hogy K. bűne nem valami hétköznapi
értelemben vett bűncselekmény – ezt már az első mondat leszögezi. Bűne
tehát valami egzisztenciális bűn: a létezés kedvéért elárulta a létet, nem
élt lelkének megfelelő teljes életet. Az abszurd színtér (levegőtlen
padláshelyiségek) is K. lelkiismeretfurdalásának a szimbólumai,
szürreális képei. Beosztásával kérkedik, a karriert tartva fontosnak a lelki
élettel szemben. Élete sivár, szerelmi kapcsolatai testies jellegűek: túl sok
segítséget keres ügyében, különösen a nőknél – gondoljunk Bürstner
kisasszony esetére vagy Lenire! A börtönkáplán szerint az útikönyv
helyett a Bibliát kellene tanulmányoznia. K. védekezése szerint
mindnyájan emberek vagyunk, s az ő bűne sem több, mint másoké. A
börtönkáplán azonban leinti: így szoktak beszélni a bűnösök. Tehát
mindnyájan bűnösök vagyunk, s a letartóztatás különleges kegyelem,
amely által K. lehetőséget kap, hogy kiemelkedjék a bűnös emberi
létezésből. Ő azonban erre képtelen, de sorsa egyetemes emberi sors. Az
ember ítéletre rendeltetett, s a világ démonikus, amiből csak a különleges
kegyelem ragadhat ki.

6.10. Camus: Közöny

● Életrajzi vázlat: Albert Camus (Algéria, 1913–

Franciaország, 1960) Nobel-díjas francia író és filozófus,
az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja. Apai felmenői Algéria
első francia telepesei közé tartoztak. Édesanyja analfabéta volt. Filozófiai

491
tanulmányokat végzett. 21 évesen nősült. Csatlakozott a kommunista
mozgalomhoz, de hamarosan kizárták a pártból. A háború alatt dolgozott
a Sziszüphosz mítosza című filozófiai esszén és a Közöny (1945) című
regényen. Az 1941-42-es tífuszjárvány élményeit A pestis (1947) című
regényében dolgozta fel. Baráti kapcsolatba került Sartre-vel, aki a
Harvard Egyetemen tartott előadást A pestisről. Kései munkája A
száműzetés és az ország című novelláskötet és A bukás című regény.
1957-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Beszédében az írók
társadalmi felelősségére hívta fel a figyelmet. Autóbaleset áldozata lett.
– A Közöny cselekményvázlata: A történetet Meursault szemén
keresztül látjuk. Meursault édesanyját aggok házában helyezte el, mivel
már nem volt egymás számára mondanivalójuk. Anyja halálakor
szabadságot kér, de nem érez fájdalmat, a halottasházban még dohányzik
is. Másnap találkozik Marie-val, akit moziba visz, majd szeretkeznek.
Marie kérdésére, hogy hajlandó-e feleségül venni, igennel válaszol, de azt
nem tudja mondani, hogy szereti. Szomszédjaival szívélyes,
végighallgatja Salamanót a kutyája elvesztéséről, majd elfogadja
Raymond barátságát, de egyik iránt sem érez semmi különöset. Végül
Raymond miatt keveredik bajba: kívánságára segít bosszút állni Raymond
hűtlen szeretőjén, majd védelmezi a lány fivéreivel szemben. A revolvert
is azért kéri el Raymondtól, hogy megóvja a gyilkosságtól.
Szerencsétlenségére belefut a rájuk leselkedő arabba, aki kést vesz elő,
Meursault pedig minden megfontolás nélkül lelövi.
A második rész a bírósági tárgyalásról, ítéletről, a siralomházról és a
kivégzésről szól. Az ügyész Meursault erkölcsi érzéketlenségét igyekszik
előtérbe állítani, amit a főhős nem is titkol, sőt az ügyvéd megtévesztő
beállítását is visszautasítja. Arra a kérdésre, hogy hisz-e Istenben, nemmel
felel, amivel végleg maga ellen hangolja a bíróságot. A halálos ítéletet
egykedvűen veszi tudomásul. A siralomházban meglátogatja a pap, aki a
hit vigaszát kívánja eljuttatni hozzá. Erőszakoskodására azonban
Meursault kifakad. Közvetlenül a kivégzés előtt boldogságot érez: úgy
érzi, megnyilatkozott előtte a világ közönyös rendje: e jelekkel és
csillagokkal telehintett ég előtt először tárulkoztam ki a világ gyöngéd
közönyének.
– Az elbeszélés technikája: A regény elbeszélője maga a főhős, aki
szenvtelen tárgyilagossággal, szinte kívülállóként beszél saját életéről.
Egyetlen érzelemnyilvánítással vagy értékítélettel sem találkozunk az
első részben. A második részben viszont megváltozik a helyzet: az egész
bíróság negatív viszonya Meursaulthoz kiváltja az igazságtalanul vádolt
hőssel szembeni rokonszenvet, aki a bírósággal szemben egyedül tűnik
őszintének (valóban: Meursault képtelen a hazugságra, tettetésre), míg
vádlói álláspontja képmutatónak bizonyul, s ezáltal ellenszenvet vált ki.
– Az abszurd: Camus szerint az abszurd lényege az emberrel szemben
közönyös világ és az értelmet kereső ember meg nem felelésében rejlik.

492
 Az ember képtelen tudomásul venni azt a közönyös világrendet,
amelyben a halál az egyedüli bizonyosság, a legfőbb valóság. A „normális
ember” célokat kerget, igyekszik otthonossá válni a világban, mintha nem
volna halandó. Camus ateista szemlélete szerint a hit is hazugság a világ
értelmetlenségének kivédésére. Meursault az egyetlen a regényben, aki
mélyen átérzi ezt az abszurditást: öntudatlanul is a választások közömbös
voltát érzékeli: mindegy, hogy megnősül-e, mindegy, hogy barátja lesz-e
Raymond, s még anyja halálát is közönyösen veszi tudomásul. Egyedül
áll a világ közönyével szemben, elfogadja halandó sorsát, nem hazudozik,
s ezáltal hősi magaslatra emelkedik.

6.11. A történetmondás és az értelmezés szintjei Mihail Bulgakov A

Mester és Margarita című regényében

● Pályakép: Mihail Afanaszjevics Bulgakov (1891-1940) Kijevben

született orosz nemesi családba. Apja hittudományi professzor, anyja
tanárnő volt. Bulgakov orvosi egyetemet végzett. Harminc éves korában
Moszkvába költözött avval az elhatározással, hogy író lesz. Szatirikus
elbeszéléseiben a 20-as évek kíméletlen analízisét adja. A Fehér gárda
című regénye a polgárháborút mutatja be. Ennek színmű változatát is
megírta (Turbin család napjai). Sztálin évekre indexre tette. A 30-as
években több művében foglalkozott a művész és a hatalom viszonyával
(A képmutatók cselszövése - Molière, Puskin utolsó napjai, Színházi
regény). Harmadik felesége volt Silovszkaja, akiről Margarita alakját
mintázta (A Mester és Margarita).
– A regény keletkezéstörténete: Szinte egész pályáját átöleli a mű írása:
az első változat 1928-29-ben készült. Ebben még nem szerepelt Margarita
alakja, s a Mester név helyett a Faust nevet használta. Később erősen
átdolgozta művét, beleszőve a Silovszkaja-szerelem hatására Margarita és
a Mester történetét. Élete végéig dolgozott rajta, de csak jóval halála után
jelenhetett meg (1966-67).
– Cselekményvázlat: Berlioz szerkesztő és Hontalan Iván költő egy
Jézusról szóló versről beszélgetnek, amikor megjelenik mellettük
Woland, aki fekete mágia professzorként mutatkozik be, és közli velük,
hogy Berlioznak levágják a fejét. Ez hamarosan megtörténik: Berlioz
megcsúszik egy olajfolton, és a villamos alá esik. Ivánt ez annyira
megrázza, hogy üldözni kezdi Wolandot és két kísérőjét, a pepita kabátos

493
Korovjovot és Behemótot, a hatalmas fekete kandúrt. Végül az
elmegyógyintézetben köt ki, ahol skizofréniát diagnosztizálnak.
Wolandék folytatják akcióikat: elfoglalják Berlioz lakását, és közlik
Lihogyejevvel, a Varieté színház igazgatójával, hogy Wolandot fekete
mágia szeánszra szerződtette, majd elröpítik Jaltába. Boszoj
lakóbizottsági elnököt megvesztegetik, majd följelentik
valutarejtegetésért. Varenuhát, a színház adminisztrátorát összeverik,
majd egy hullanő megcsókolja, amitől ő is vámpírrá változik. Az előadás
botrányba torkollik: Woland segédei lecsavarják a hazudozó konferanszié
fejét, a mennyezetről dolláreső hullik, s egy rögtönzött párizsi
divatbemutatót tartanak, ahol a hölgyek lecserélik ruháikat, s előadás után
egy szál bugyiban gyűjti össze őket a rendőrség. A főhős a 13. fejezetben
lép színre: az elmeklinikán meglátogatja Ivánt, s elmeséli neki történetét
a Jézusról és Pilátusról írt regénnyel és Margaritával. Rimszkijnek, a
színház gazdasági igazgatójának pedig megjelenik Varenuha, és hosszan
csevegnek. Mikor Rimszkij fölfedezi, hogy Varenuha nem vet árnyékot,
feltűnik a hullanő, de a kakasszó megmenti. Ő is az elmeklinikán köt ki.
Margaritát Azazello meghívja a Sátán báljára, cserében megígérve, hogy
visszakapja a Mestert. A bál Berlioz lakásában van, a Szadovaja 32/B. 50-
es számú lakásában, ami hatalmas csarnokká változott. A bálon
megjelennek a kárhozott lelkek, akik közül csak egy gyermekgyilkos nő
kelti fel Margarita figyelmét, s azt kéri Wolandtól jutalmul, hogy nyerjen
bocsánatot a bűne. (A Faust Margitja is megölte csecsemőjét!) Majd
Woland teljesíti legfőbb kívánságát is, és visszaadja neki a Mestert. A
Mester kis pincelakásában találkoznak, ahol Azazello borral kínálja őket,
amitől meghalnak, majd életre támadnak, de már nem a reális, hanem az
imaginárius térben. Wolandék a mesterékkel együtt távoznak
Moszkvából, a mester befejezi regényét, megbocsátva Pilátusnak, majd
örök nyugalomra térnek, egy kellemes kis kertes házban, boldog párként.
Az epilógus szatirikusan mutatja be, hogy a sajtó hogyan állítja be a
különös történteket, folytatva a hazudozást.
– A három síkon játszódó történet: A regény három síkon játszódik: a
jelenbeli moszkvai térben, az imaginárius térben és a Jézus korabeli
Jeruzsálemben.
– A reális moszkvai sík: A szocialista szovjet hatalom szatírája, leleplezi
a moszkvai államgépezet korruptságát és hazudozását. Elsősorban a
materialista ideológiát veszi célba: a művészi élet ennek a hazug, torz
ideológiának van alávetve. A TÖMEGÍR, a szovjet írószövetség, velejéig
romlott: üldözi a valódi tehetségeket, és támogatja az államideológia
korrupt, tehetségtelen kiszolgálóit. Elnöke Berlioz, aki elnyeri méltó
büntetését: a villamos levágja a fejét. Hontalan Iván tehetségtelen,
műveletlen költő, aki megbízatásra ír hamis verset Jézusról. Az ő sorsa a
tudathasadás, ami két irányba mutat: életkörülményei szerint büntetés,
megváltása szempontjából pozitív esemény, s végül irgalmat nyer: a

494
Mester hatására megtér, és végül ő fejezi be a Mester regényét. A Mester
regényt ír Jézusról és Pilátusról, ami miatt a kritikusok éles támadásai
őrületbe kergetik. Latunszkij kritikus lakását Margarita veri szét
bosszúból. Woland egyenesen azért érkezik Moszkvába, hogy a
Mesternek igazságot szolgáltasson.
A Gribojedov a TÖMEGÍR étterme, ahol a szövetség tagjai dőzsölnek,
miközben a nép nyomorog. Ezt Behemót gyújtja fel egy olajlámpával.
A Varieté színház sem különb az írószövetségnél. Ennek korrupt
vezetősége is elnyeri büntetését.
A korrupció az egész társadalmat áthatja: az állami lakásokhoz is csak
ilyen kerülőutakon lehet hozzájutni. A Mester lakását is elfoglalják, de
főképp Berlioz lakásán keresztül vetül fény a sötét üzelmekre: ehhez
Boszoj lakóbizottsági elnök megvesztegetésével lehet hozzájutni. Boszojt
följelentik.
A moszkvai lakosság sem lett erkölcsösebb, ezt a szeánsz leplezi le: a
valutaeső és a párizsi divatbemutató tömeghisztériába torkollik, s méltó
módon nevetségessé válik.
Az epilógus szerint Woland látogatása után sem lesz jobbá a rendszer, a
sajtó ugyanúgy folytatja a hazudozást, mint addig.
– A Pilátus-történet: Mester-Bulgakov újraírja az evangéliumot. Jézus
nem isteni méltóságban jelenik meg, csak mint igen tiszta, jóságos
filozófus. Elmélete szerint minden ember jó, s el fog jönni az igazság
országa. Ezért kell meghalnia: Lévi Máté mindenféléket összeír róla,
amiért Kajafásnál beárulják, s ő halálát követeli. Pilátus gyávaságból
helybenhagyja az ítéletet, de utóbb bosszút áll Júdáson és Kajafáson.
(Júdás a regény szerint nem öngyilkos lett, hanem Pilátus teteti el láb alól,
a harminc ezüstöt pedig visszaküldeti Kajafásnak.) Jézus szavai, hogy
legnagyobb bűn a gyávaság, Pilátus árulására vonatkoznak. Pilátusnak az
lesz a büntetése, hogy Jézushoz szeretne menni, hogy megbeszéljék
filozófiáját, s azt megértse, de ez nem adatik meg neki, csak a Mester
irgalmából, a regény végén. Pilátus története regény a regényben, s mint
kanonizált mű, ez válik a Moszkvai színben mércévé. Az örök szerepek
nem változtak: Jézus megfelelője a Mester, Kajafás hasonmása Berlioz és
Lihogyejev, Pilátusé Hontalan Iván, azonban Júdásé is ő. De a Júdások
számtalan sokan vannak, szinte minden moszkvai elárulja Jézus eszméjét.
– Az Imaginárius tér: Az imaginárius tér a metafizikai valóság tere, s
összekötő kapocs a két másik sík között. Wolandot a Mester regénye idézi
meg Moszkvába, azért jön, hogy igazságot szolgáltasson a Mesternek, és
rajta keresztül Jézusnak. Berlioz kicsi lakása végtelenül tágas térré
változik a Sátán bálján. Wolandék valóságosan jelennek meg
Moszkvában, ami tevékenységüket, hatásukat illeti, de mégsem tartoznak
ehhez a térhez, például Behemótot ezért nem lehet sortűzzel sem
leteríteni. A két sík áthatja egymást, de mégsem azonos. Bulgakov
filozófiája szerint a rossz is az Isten eszköze: a fény mellett

495
szükségképpen van ott az árnyék, s ahol a reális síkban jelen van a rossz,
ott szükség van a büntetésre és rombolásra is. Woland nem ellensége
Jézusnak, hanem jóbarátja és ügyének segítője. Ez dialektikus felfogás: a
fejlődés elengedhetetlen láncszeme a tagadás. Igazi valójában a regény
végén jelenik meg, komor lovagként, akárcsak kísérői, akik valamely
múltbeli vétkükért vezekelnek Woland szolgálatában.

496
7. témakör: Színház és dráma

7.1. Szophoklész: Oidipusz király

● Az athéni dráma kialakulása (dráma = cselekvés): A három műnem

egyike; műfajai: tragédia = kecskeének, Dionüszosz halálát ünneplő népi
körmenetből alakult ki, Dionüszosz kísérői voltak a szatírok,
kecskejelmezbe öltözött mímesek; dithüramboszokat énekeltek.
Theszpisz: karvezető + kar felelget egymásnak, a karvezetőből lett az első
színész. Aiszkhülosz: 2 színész, így kialakul a színészi párbeszéd =
dialógus és a kardal kettőse. Szophoklész: 3 színész, a dialógus
változatosabb lett. A drámai előadások számára az athéniek színházat
építettek. Drámai versenyek a nagy Dionüszián: 3 tragédiaszerző
versenyez 3-3 tragédiával és 1-1 szatírjátékkal. Az első helyezés nagy
dicsőségnek számít.
Másik műfaj a komédia = falusi ének; Dionüszosz feltámadását és
mennybemenetelét ünnepli.
Harmadik műfaj a szatírjáték, erről keveset tudunk, mert csak töredékek
maradtak fenn.

● Az athéni színház: Nézőtér a hegyoldalban, félkörívben, lenn az

orkhésztra (tánctér), közepén Dionüszosz oltára, ide vonul be a kar.
Hátterében egy templom homlokzatát utánzó színpad, ami keskeny
párkány, így a mozgásnak nem jut szerep. A színészek ünnepi viseletet és
álarcot hordanak. Az álarc cserélésével egy színész több szerepet is
eljátszhat.

● A tragédia szerkezete: prológosz: a kar bevonulása előtti színészi

párbeszéd, amely ismerteti az alapszituációt. Ebből alakult ki a
rómaiaknál a prológus, amit külön színész szavalt el. Paródosz: a kar
bevonuló táncos éneke. Ezután epeiszodionok (színészi párbeszédek) és
sztaszimonok (a kar álló énekei) váltakoznak. A kommosz (panaszdal) az
egyik színész és a kar közös kardal formájú éneke. Végül az exodosz
(kivonulás) következik.

● Tartalmi szerkezet: Alapszituáció (ezt a prológosz megadja), konfliktus,

fokozás, retardáció (késleltetés), krízis (válság vagy tetőpont),
(komédiában a peripeteia, azaz fordulat), katasztrófa. A konfliktus
Arisztotelész meghatározása szerint az egymás létét fenyegető erők

497
 összeütközése. Fontos tényező a hübrisz (gőg vagy mértéktelenség),
amilyen például Kreón gőgje, mikor az alvilági istenek törvényeit
semmibe veszi. A tragédia hatása a katharzisz, vagyis megtisztulás a
félelem és részvét együttes felkeltése által (Arisztotelész).

● A thébai mondakör: Laiosz király jóslatot kap, hogy gyermeke szörnyű

dolgokat fog véghez vinni, ezért a születő gyermeket kiteteti a Kithairon
hegyére. A szolga azonban átadja szánalomból egy korinthoszi
pásztornak, aki továbbajándékozza a korinthoszi királyi párnak, akik
gyermektelenek. Ők édesfiukként nevelik föl. Oidipusz felnő, és egy
alkalommal jóslatot kér Delphoiban. A jósnő elszörnyed tőle, és
apagyilkosságot meg vérfertőző nászt emleget. Oidipusz nem tér haza
Korinthoszba, hogy a jóslat be ne teljesedjék, hanem Thébába megy.
Útközben szóváltásba keveredik egy hintó utasaival, s megöli őket. Mikor
Thébába ér, a város gyászban van, siratják királyukat, meg a Szfinxtől
szenvednek. A Szfinx rejtvénye: reggel négylábú, délben kétlábú, este
háromlábú. Oidipusz megfejti a talányt: az emberre gondoltál, s
megszabadítja Thébát a Szfinxtől. Jutalmul királlyá választják, s
hozzáadják az özvegy királynőt, akitől négy gyermeke születik:
Eteoklész, Polüneikész, Antigoné és Iszméné. Utóbb a városban járvány
tör ki. (Itt kezdődik az Oidipusz király cselekménye.) Oidipusz Delphoiba
küldi Kreónt, sógorát, hogy tudja meg a járvány okát. Kreón azt a választ
hozza, hogy a király gyilkosa az oka mindennek. Oidipusz
összeesküvőnek nézi Kreónt, de Kreón szavait Theiresziász, a jós is
megerősíti. Oidipusz őt is Kreón cinkosának véli. Oidipusz nyomozni
kezd a vétkes után, s végül fény derül kilétére és szörnyűséges
cselekedeteire. Iokaszté fölakasztja magát, Oidipusz fájdalmában kiszúrja
saját szemeit, Kreón pedig száműzi őt a városból. (Idáig tart a dráma!)
Megkezdődnek Oidipusz keserves vándorlásai. Az Erinnüszök üldözik,
míg békét nem lel az Eumeniszek (azonosak az Erinnüszökkel) szent
ligetében, Kolónoszban (Athénhoz tartozik). Innen fiai erőszakkal akarják
Thébába vinni, mire Oidipusz megátkozza őket, hogy egymás kezétől
essenek el. Ez beteljesedik, mikor Eteoklész nem hajlandó fivérének
visszaadni a trónt, s ez 7 szövetséges állam hadával támad ellene. A
harcban Théba győz, de a két fivér párbajban meghal. Újra Kreónra száll
a trón, s ő kihirdeti, hogy a hazaáruló Polüneikészt tilos eltemetni.
Antigoné megszegi a tilalmat, s ezért Kreón sziklasírba záratja, ahol
öngyilkos lesz. (Ld. Antigoné!)

– A darab szerkezete:
Prológosz: Oidipusz és Pap, majd Kreón: A kar már az Orkhesztra szélén
áll, olajágakkal. Thébát járvány tizedeli, Oidipusz elküldte Kreónt
jóslatért, aki most érkezik, s közli, hogy a sorscsapás Laios gyilkosa miatt
sújtja a várost.

498
Paródosz: A jósszótól várja a szabadulást.
1. epeiszódion: Kar és Oidipusz, majd Tiresias: Tiresias Oidipuszt
vádolja a gyilkossággal és vérfertőzést is emleget.
Sztaszimon: Megdöbben, de bízik Oidipuszban.
2. epeiszódion: Oidipusz és Kreón, majd Iokasté: A király Kreónt
összeesküvéssel vádolja, úgy hiszi, ő bujtotta fel a jóst. Iokasté békíti őket.
Sztaszimon: Kar és Oidipusz: A kar bocsánatot kér Kreónnak.
3. epeiszódion: Oidipusz és Iokasté: Iokasté igyekszik megnyugtatni
férjét, s elmondja neki gyermeke kitételét és vélt halálát, de Oidipuszban
gyanú ébred: hátha valóban ő ölte meg a királyt.
Sztaszimon: A kar hite meginog Apolló jóslatában.
4. epeiszódion: Hírnök és Iokasté, majd Oidipusz: A hírnök közli, hogy
Oidipusz örökli a korinthoszi trónt, mivel apja meghalt. Iokasté ebben
bizonyságát látja a jóslat hamisságának, de kiderül, hogy az elhunyt nem
vérszerinti apja volt Oidipusznak. Iokasté kétségbe esve elrohan.
Sztaszimon: Arról énekel a kar, hogy Oidipusz bizonyára az istenek
gyermeke.
5. epeiszódion: Oidipusz, a hírnök és a pásztor: A pásztor bevallja, hogy
ő adta át Oidipuszt a hírnöknek csecsemőkorában. Oidipusz megérti, hogy
beteljesedett rajta a szörnyű jóslat.
Sztaszimon: Oidipusz forgandó szerencséjét siratja.
6. epeiszódion: Kar és Hírmondó: Iokasté fölakasztotta magát, Oidipusz
kivájta saját két szemét.
Kommosz: Oidipusz siratja szeme fényét, és átkozza megmentőjét.
7. epeiszódion: Oidipusz és Kreón: Kreón száműzi a királyt Thébából.
Oedipus búcsút vesz két lányától, majd kivonulnak.

– A darab értelmezése: A Szfinx rejtvénye megegyezik a delphoi jósda

feliratával: „Ismerd meg magad!” Oidipusznak is ezt kell tennie, s ő meg
is teszi. Voltaképpen önmaga után nyomoz, és szörnyeteget talál saját
magában: apagyilkost és vérfertőzőt. Oidipusz erről erkölcsileg nem
tehet, de a görögök hite szerint végzetünket a Sorsistenek szabják ránk.
Oidipusz saját sorsa elől menekül, de a végzetet senki sem kerülheti el
(hiába fut Thébába, éppen ez lesz a végzete). Már nagyapja, Labdakosz is
szörnyeteg volt, az ő bűne miatt pusztul ki az egész nemzetség, a
mértékletes Iszménét kivéve. Az Oidipuszról elnevezett Ödipusz-
komplexus a fiúgyermek anyja iránti szexuális vonzalmáról szól. Ez a
görögöknél másképp volt, Oidipusz nem szerelemből veszi el Iokasztét,
hanem még él az a matriarchátusból maradt szokás, hogy az új király
egyben az anyakirálynőt kell, hogy elnyerje. (Anyai ágon öröklődik a trón
– ld.: Fräzer: Aranyág!). Oidipusz lelkiismeretes, hiszen szigorúan bünteti
önmagát, szándékosan nem vétene az isteni törvények ellen. Mivel
Oidipusz önmaga után nyomoz, a dráma nem is lehet konfliktusos, nincs

499
 ellensége önmagán kívül, a konfliktus saját lelkében játszódik. Ezért
Bécsy Tamás meghatározása szerint ez középpontos dráma. – Ld.:
Bécsy Tamás: Drámamodellek és a mai dráma! (A 3 drámatípus:
kétszintes vagy misztériumdráma, mint az Óegyiptomi koronázási dráma,
konfliktusos dráma, mint az Antigoné és középpontos dráma, mint ez.)

7.2. Shakespeare: Rómeó és Júlia

● Életrajzi vázlat: Született Stratford-upon-Avonben, 1564. április 23-án,

Michelangelo halálának évében; meghalt ugyanitt, 1616. április 23-án,
egy napon Cervantes halálával. Április 23-át ezért az irodalom fekete
napjának nevezzük.
Szülővárosában tanult, majd 18 évesen megnősült, feleségül vette Anne
Hathawayt. Fölcsapott színésznek, s részvényese lett a londoni Globe
Színháznak. Ugyanitt színész, rendező és színműíró is volt. Megszerezte
saját műveinek a kiadói jogát. A 90-es években főúri körökkel került
kapcsolatba. Szoros barátság fűzte Southampton grófhoz, akihez rajongó
szonetteket is írt. Élete alkonyára kisebb vagyont gyűjtött, szülőhelyén
házat és földet vásárolt. 1611-ben elhagyta a színházat, s hazatért
Stratfordba. Fölkészült a halálra. Alakját legendák lengik körül. Még az
is kétséges, hogy ő-e a Shakespeare-darabok szerzője. Akad, aki Francis
Bacon filozófussal azonosítja a nagy drámaírót.
Pályáját 3-4 szakaszra szokás fölosztani, mi az egyszerűbb megoldást
követjük, de megjegyezzük, hogy az így megadott első pályaszakaszt
szokás két kisebb szakaszra tovább bontani.

1. 1600-ig: királydrámák, vígjátékok, szonettek kora

2. 1601-1606: a nagy tragédiák kora
3. 1607-1613: a kései színművek kora

A színjátszás Shakespeare korában már magas szintet ért el. Elődjei

közül kiemelkedik Thomas Kyd és Christopher Marlowe, s kiváló
követője volt Ben Jonson. E klasszikus szerzők darabjait már állandó
színházakban játszották, többnyire valamely főúri pártfogó
támogatásával. Ezekben a városi színházakban a lehető legvegyesebb
közönség foglalt helyet, s a szerzőknek valamennyiük szórakoztatásáról
gondoskodniuk kellett. Így a magasabb szellemi táplálék a közönségesebb
hatásvadász jelenetekkel együtt szerepelt. Ha valamelyik réteget nem

500
 tudta lekötni a darab, kérlelhetetlenül megbukott. Példaként álljon itt a
Globe Színház.
A Globe épülete zárt vendégfogadó épületét utánozta, minthogy a
színtársulatok gyakran szerepeltek ilyen vendégfogadókban. A színpad
emelt tér az udvar egyik végében, hátterében erkélyes lakás homlokzata.
A szegényebb réteg az udvaron ácsorog, a gazdagabbak az első vagy
második emeleti karzaton foglalnak helyet. Ha előkelő vendég akad, az
föltelepedhet a színpadra. Függöny nincs. Gyakoriak a bekiabálások, s az
előkelő vendég beleszólhat az előadásba, akár jeleneteket is kihagyathat.
A korabeli reneszánsz színház prózai színház, kar nincsen. A színészek
reneszánsz jelmezekben játszanak, a női szerepeket is férfiak alakítják.

● Romeo és Júlia (1594)

Két forrása van a darabnak: az első egy valós középkori történet a
Capulet és Montague család gyerekeiről, akiket a családi viszály kergetett
sírba. A történetet már Dante is említi; olasz novellát írt belőle Bandello,
angol verses széphistóriát Brook, s feltehetően ezt használta Shakespeare
nyersanyagnak. A második forrás Héliodórosz Sorsüldözött szerelmesek
c. regénye, melyben a két szerelmes nem lehet egymásé. A
kényszerházasságtól a lány úgy menekszik meg, hogy egy paptól altatót
kap, amitől tetszhalott lesz. Ébredésekor a kedvese a kriptában várja, és
végre egymáséi lesznek.
A darab utóélete: Prokofjev balettet, Csajkovszkij operát írt, Zeffirelli
filmet készített belőle.

Szereposztás:
Escalus, Verona hercege
Paris gróf, a herceg rokona
Montague és Capulet, két egymással vetélkedő család
Romeo, Montague fia
Júlia, Capulet lánya
Júlia dajkája, komikus szereplő
Mercutio, a herceg rokona, Romeo barátja, fő tréfamester
Benvolio, Montague unokaöccse, Romeo barátja, a jófiú
Tybalt, Capuletné unokaöccse, az intrikus
Lőrinc barát, a ceremóniamester
szolgák stb.

– Cselekményvázlat:
A darab cselekménye 5 nap alatt játszódik Veronában.
Prológus:

501
 Megjelöli a helyszínt, a családi viszályt mint szituációt, Romeo és Júlia
végzetes szerelmét, s igyekszik a néző jószándékát megnyerni. A
darabnak van még egy prológusa, a második felvonás előtt. Ez a családi
viszály helyett a szenvedélyes szerelemre helyezi át a hangsúlyt.
Mindkettőt külön színész mondja el, s formájuk szonett: ababcdcdefefgg
I. felvonás: vasárnap reggeltől vasárnap estig
A felvonás színpompás tömegjelenettel kezdődik: a családi viszály
ürügyén fölsorakozik az egész város: szolgák, Benvolio és Tybalt,
Montague és Capulet, végül a herceg. Csak a két főszereplő marad távol.
Romeo Rózáról ábrándozik valahol. Júlia kezét Paris gróf kéri apjától,
Júliával még össze sem ismerkedtek. A felvonás nagyjelenete a báli
jelenet: színpompás előkelő jelmezek, maskarák vonulnak fel, zene szól.
Romeo és Júlia első látásra egymásba szeret. Tybalt gyűlölködése
ellenpontozza a szerelmi idillt, s a végzetes szálat indítja el.
II. felvonás: vasárnap éjféltől hétfő délutánig
Középpontjában az erkély-jelenet áll. Duettel indul, Romeo és Júlia
páros monológjával, majd dialógusba vált át. Romeo kihallgatja Júlia
vallomását, majd hűséget esküsznek egymásnak. Júlia az erkélyen áll,
Romeo lenn a kertben, a fény föntről árad, Júlia szobájából: Romeo napja
Júlia. Ezután a dajka komikus jelenetei emelik a hangulatot, majd az
esküvő következik.
III. felvonás: hétfő délutántól kedd hajnalig
Tybalt keresi Romeót, hogy párbajra hívja. Romeo kitér a provokáció
elől, tisztelve benne újdonsült rokonát. Helyette Mercutio felel a
kihívásra, és halálos sebet kap. A tréfamester még saját halálát is
komikusan adja elő. Romeo első haragjában megöli Tybaltot, s evvel nagy
szerencsétlenség zúdul a szerelmesekre. Romeóra száműzetés vár, Júliára
pedig a szörnyű házasság. Júlia jelenetei a helyzet tragikumát emelik ki,
de szerelme legyőzi a gyászt, s éjszaka egybekelhet ifjú férjével. Keserű
búcsújuk a pacsirta-jelenet. (alba)
IV. felvonás: kedd délelőttől szerda hajnalig
Capulet sürgeti Júlia esküvőjét Parisszal. Júlia Lőrinc baráthoz fordul,
aki egy altatószert ad neki, amitől tetszhalott lesz. Júlia este beveszi a
szert, bár rossz előérzetek gyötrik, mintha a halállal jegyezné el magát.
Hajnalban a család holtan találja Júliát.
V. felvonás: szerdától csütörtök hajnalig
Lőrinc barát hírnöke nem jut el Romeóhoz, ellenben Romeo szolgája
megviszi Júlia halálhírét. Romeo mérget vásárol, és Júliához siet. A
felvonás nagyjelenete a kripta-jelenet: Romeo belebotlik a gyászoló
Parisba, aki rátámad. Romeo leszúrja, majd elbúcsúzik Júliától, és
megissza a mérget. Júlia ébred, és látva Romeo holttestét, leszúrja magát.
Lőrinc barát ugyan megérkezik közben, de félelmében magára hagyja
Júliát. Lőrinc barát előadja a történteket, s hallatán a gyűlölködő családok
kibékülnek.

502
– Shakespeare szerelemtana:
Shakespeare darabjában a szerelem négyféle változatban fordul elő:
1. Mercutio gondolatai egyetlen pont körül forognak: a szexualitás körül.
Romeo és Júlia érzékeny jelenetét is szabadszájú humora vezeti be:

Ezzel, barátom? Azzal bántanám meg,

Ha egy keménykötésű kis koboldot
Varázsolnék szerelme lágy ölébe,
Hogy ott álljon, míg meg nem békítik.

Ebben a humorban egy zabolátlan démonikus erő lepleződik le. Ez a

zabolátlan démon előszeretettel rángatja le a szellemi-lelki dolgokat a
földre. Nevetésünknek azonban mélyebb lélektani értelme van:
szellemünk szégyenkezik benne a test vágyai miatt, s harsány nevetéssel
tölti ki rajta a bosszúját.
2. A középkori ember általában bűnösnek tartja a szexualitást, s mint
veszedelmes szellemet, féltő gonddal igyekszik palackba zárni. Ezt
szolgálja a feudális házasság. Paris gróf nem is ismeri Júliát; nyilvánvaló,
hogy frigyük érzelmi kapcsolat nélkül jönne létre.
3. Romeo Róza iránti rajongása a plátói szerelmet példázza. Romeo
vonzalma voltaképpen a nőiségnek mint égi szépségnek szól, kizárva
minden testiséget, s a nő lelkét is csak mint afféle médiumot véve igénybe,
hogy égi hazájára emlékeztesse a lelket. E vonzalom személytelensége
miatt a médium könnyen kicserélhető.
4. Romeo és Júlia kapcsolatában a testi-lelki kölcsönös szerelem hatalmas
démona szabadul el. Ez a hatalmas erő egészen megszállja a lelket, s nem
tűr meg magán kívül semmit, még az értelem ellenőrzését sem.
Türelmetlenségükben minden megfontolás és illendőség távol áll tőlük.
Különösen Júlia egészen kiszolgáltatja magát, s Romeo csak azért nem
nézi le, mert maga is fülig szerelmes. Ebben a forró vonzalomban a két
lélek fölbonthatatlanul egyesül, s a testiség megszentelődik: házasságuk
"az égben köttetik". Már-már az öröklét boldogságát ízlelik:

Szerelmem oly mély és határtalan,

Akár a tenger: adhatok belőle,
Nekem csak annál több lesz, egyre több.

“Mi a csoda? A csoda valami végtelenül egyszerű dolog, amit

épp ezért el se hiszünk; aztán csodálkozunk, amikor a szemünkkel
látjuk. Ilyen a szerelem első látásra. Hadd szegezzük az olvasó
szívének a kérdést: hiszi-e, hogy támadhat igaz szerelem első
látásra? Ha nem, jobb, ha nem olvassa a Romeo és Júliát, nem
neki való.” (Géher István: Shakespeare-olvasókönyv)

503
– Shakespeare dramaturgiája:
A darabban sok színész szerepel. Ez a sok színész nagy változatosságot
tesz lehetővé: látványos tömegjelenetek váltakoznak a bensőségesebb
csoportos jelenetekkel, ill. a dialógusokkal és a lírai monológokkal. Meg
kell jegyezni, hogy időnként a dialógusok is erősen líraiak. Látványos
tömegjelenet a darab elején szereplő tömegverekedés. Ebben fölvonul
Verona egész polgársága, az alacsony szolgáktól egész a hercegig. Csak
a két főszereplő hiányzik, őket kíváncsian várjuk a színpadra. Pompás
jelmezek vonulnak föl a báli jelenetben, itt valószínűleg zene is növeli a
lenyűgöző hatást. A reneszánsz ruházat bizonyára színpompás látványt
nyújtott már Shakespeare korában is. Verona polgársága fölvonul a záró
jelenetben is, a temetésen, de ezúttal gyászos feketében. A színpadkép
méltóságteljesen komor és ünnepélyes.
A csoportos jelenetek elsősorban Romeo baráti körének jelenetei.
Ezekben a hangadó Mercutio, és a humort, vidámságot szolgálják. Fontos
jelenet Mercutio és Tybalt, majd Tybalt és Romeo párbaja. Ez kulcsjelenet
a dráma cselekményében. A többi azonban inkább csak oldja a
feszültséget, és filozófiailag értelmezi az eseményeket.
A cselekmény előrehaladása néhány nagy fontosságú párbeszédes
jeleneten nyugszik: a báli kézfogó jeleneten, az erkélyjeleneten és a
nászéjszakán elhangzó pacsirta-jeleneten. Ezek egyúttal a darab lírai
tartalmának is legfontosabb jelenetei.
Monologikus jelenettel kétszer találkozunk: Júlia méregjelenetében és a
kripta-jelenetben, ez utóbbi azonban duettszerű. Mindkettő a halál
komorságát emeli ki, s erősen lírai színezetű.

– A komikum szerepe a tragédiában:

Romeo és Júlia vasárnap este ismerkednek meg a bálban, hétfő délután
már házasok; keddre virradó éjszaka szerelmük beteljesül, csakhogy
Romeo ekkor már Tybalt gyilkosa, s hajnalban talán örökre el kell
válniuk; szerda hajnalban Júlia tetszhalottan fekszik, s csütörtök
hajnalban már valóságos halottak mind a ketten.
Arisztotelész szerint a tragédia jól kezdődik és rosszul végződik.
Csakhogy Shakespeare tovább megy egy lépéssel: darabja komédiának
indul és tragédiaként ér véget. Shakespeare darabja kevert műfajú lesz:
tragédiája harsány nevetéssel indul, s csak fokozatosan komorodik el.
Ilyen komikus elemek Sámson és Gergely, Mercutio és a dajka jelenései.
A fordulat a darab közepén, Tybalt halálával következik be. Shakespeare
evvel a fordulattal erőteljesen kihangsúlyozza a tragikumot, másrészt
azonban a földszint szórakoztatását biztosítja, fokozatosan hangolva rá
nézőit a komolyabb hangvételre.
– Lírai elemek a tragédiában:

504
Shakespeare tragédiája erősen lirizált. Lírai hangvételre csábít
mindenekelőtt a téma: a szerelmi románc. S mi volna líraibb az ifjú
szerelmesek halálánál? Shakespeare mindent a színpadi hatás
szolgálatába állít: a műnemek keveredésétől sem riad vissza. Lírai
részletek a darabban: a kézfogó jelenet, az erkélyjelenet, a nászéjszaka
utáni búcsú s a kripta-jelenet. A líraiságot a szabálytalanul rímelő
versforma is kiemeli, amely pl. a kézfogó jelenetben egyenesen szonettbe
vált át: (rímképlete: ababcdcdefefgg)
Romeo: Ha ily szentséges oltárt meggyalázok
Gyarló jobbommal, bűnömért vezeklek:
Im, ajkam, ez a piruló zarándok,
Letörli csókkal rút nyomát kezemnek.
Júlia: Szavad, zarándok, jobbodat ne sértse:
Hisz simítása buzgóság adója;
Öt ujjad pálma, szent kezéhez érve:
Két pálma hajlik össze tiszta csókra.
Romeo: Hivőnek s szentnek nincs-e ajka erre?
Júlia: Azért van az, hogy szent imával esdjen.
Romeo: Engedd, hogy ajkam ujjaim kövesse:
Imára hajts, nehogy kétségbeessem.
Júlia: A szent nem mozdul, bár imára hajt.
Romeo: Ne mozdulj hát, míg hálát mond ez ajk.

A nászéjszaka utáni búcsú pedig tökéletes alba.

Lírai elem a metaforikus költői nyelv is, mely az egész darabot átszövi.
Pl.:

De csitt! mi fény tör át az ablakon?

Napkelte az – és napja: Júlia.

A nap és éj metafora pár végighúzódik a darabon, s a balvégzet sejtelmes

eszköze lesz. A nap egyébként itt a szférákat mozgató szerelem
szimbóluma.

– A darab tragikuma:
Köztudott, hogy Shakespeare semmit se törődött Arisztotelész
szabályaival, szertelenül, öntörvényűen alkotott. Így bánt a tragikummal
is. Arisztotelész azt mondja, hogy a hibátlan jellemek pusztulása nem
tragikus, hanem fölháborító. Márpedig Shakespeare ártatlan gyerekeket
visz a vágóhídra, méghozzá boldogságuk beteljesülésének másnapján.
Nem túlzás azt mondani, hogy a boldogságvágyunkat töri össze, s Géher
István szavaival: "megszakad a szívünk".
Valóban elszomorító hőseink korai halála, de föl kell tennünk a kérdést,
hogy mi volna, ha nem halnának meg szerelmük virágjában, hanem

505
 megöregednének, megcsúnyulnának, s szerelmük megkopna. Vajon nem
volna-e illúzióromboló befejezés az ilyen? Tudomásul kell vennünk a
földi boldogság törékeny voltát. Shakespeare színháza azonban ismer egy
másik világot is, ahol örökké lobog és nem kopik meg a szerelem. S ebből
a szerelemből békesség árad a földre, összebékítve a gyűlölködő
családokat, s magával ragadva bennünket is: megszakad a szívünk, de
békesség száll ránk.

“Forró fiatal testek fekszenek egymás mellett, mint találkahelyen, a hideg

sírboltban. Otthont teremtenek itt is, most is. Megváltozott körülöttük a műfaj, Ők
nem változtak; egymásé lettek anélkül, hogy elveszítették volna az
ártatlanságukat. Nézzük őket. Az ellentétek kibékülése (hogy a magvuk szakadt,
harcias vének kezet ráznak a vérmocskos kriptalépcsőn) nem vigasztal.
Megszakad a szívünk. És megdobban, mert ebben a sírban megleljük azt, amire
vágyunk: a bűntudatlan örökifjúságot. Képtelenség? Nem. Költői kép. Benne
foglalva ott a modern kor naiv mítosza, hogy csak azért is fiatalok maradunk. És
ott van az is, ami az illúzió ára és fedezete: a halandó testünk. Nincs kegyelem,
csak lélekben maradhatunk fiatalok. S nagyon kell igyekezni, hogy ez sikerüljön.
Hogy meg ne történjék velünk az a tragikomikus történet, a kijózanodás? a
kiégés? amit a világ felnőtté válásnak hirdet, pedig jobb meg nem nevezni.”
(Géher István: Shakespeare-olvasókönyv)

7.3. Moliѐre: Tartuffe

● A francia klasszicista színház és a barokk:

A barokk korszellem természetesen Franciaországot sem kerülte ki:
ugyanúgy öltözködtek, ugyanolyan szertartásosan viselkedtek, szavaikat
ugyanúgy fölékesítették, ugyanúgy építkeztek, festettek, jártak operába
stb. Arisztotelész kultuszának hatására azonban kialakult egy olyan merev
szabályrendszer, ami a tévedésekkel ellentétben csöppet sem volt idegen
a barokk tudós szemléletétől, hanem éppen ellenkezőleg: a manierizmus
nagyobb művészi önállóságot követelő ideológusaival szemben nagyon is
jellegzetesen barokk sajátosság volt: az Arisztotelészen nyugvó
klasszicizmus merev szabályrendszere. Nagyban közrejátszhatott a
művészetkedvelő napkirály központosított államhatalma és az általa
fölállított Akadémia túlzott tekintélye. Úgy látszik, a király művészi

506
 kérdésekben sem tűrte meg a művészi szabadságot, hanem mereven
ragaszkodott saját tudós tanácsadóinak álláspontjához, s azokat
parancsszóval a művészekkel is betartatta. A klasszicizmus teoretikusai,
s ebben valószínűleg az olasz Scaligerének is szerepe volt, oly szigorúan
követelték meg Arisztotelész elveit, hogy még azt is kötelező érvényűnek
tekintették, amit a görög bölcs le sem írt: nevezetesen a hármas egység
szabályát. A klasszicizmus tudósai az ész által felállított szabályok
szerint képzelik el a műalkotást, vagyis úgy hiszik, hogy a teória megelőzi
a művészetet, s jó művésznek lenni annyi, mint alaposan megtanulni a
szabályokat. Boileau Költészettanában is világosan megtaláljuk ezeket a
merev tudós diktátumokat, s a hármas egység Arisztotelésznek
tulajdonított követelményét – bár Boileau szerepe ebben csak annyi, hogy
versbe szedte a már jóval előtte megfogalmazott gyakorlatot.

A szín helye legyen pontos, határozott.

Spanyolországban a költő egy puszta napban
akár éveket is zsúfolhat a darabban.
Ott még kisgyermek a hős az idomtalan
színdarab elején, végén szakálla van.
De bennünket az Ész vezet szabálya rendjén:
úgy kívánjuk, legyen jól formált a cselekmény,
történjék egy eset, egy helyen, egy napon;
kezdettől végig azt lássuk a színpadon.

● A francia klasszicista színház:

A klasszicista színházat pompás királyi palotában kell elképzelni
(palotaszínház). Tehát a barokk korabeli dráma is udvari igényekhez
igazodik, s így nem lehet például olyan szeméremsértően pajzán, mint
Shakespeare londoni munkásoknak szánt tréfás jelenetei és kétértelmű
mondatai. Sok tekintetben hasonlít a mai színházra: a színpadot függöny
választja el a nézőtértől, amely a felvonások végén legördül. Vannak
bizonyos kellékek és jelmezek, de nem történelmi jelmezeket készítettek,
hanem saját koruk udvari divatának megfelelőt. Díszlet még nem volt. A
női szerepeket már nők játszották. A király megköveteli az erkölcsi
oktatást, de nem nézi jó szemmel, ha ezt tehetségtelenül túlzásba viszik.
Ő maga nagyon művelt és kifinomult, s a daraboktól is kifinomult, magas
művészetet vár el bizonyos illendőség határán belül. Egy művészileg
rossz mondatot követő királyi arcfintor a darab azonnali bukását
jelentheti. Sőt egy királyi ásítás is. Tehát minden mondatnak a helyén kell
lennie, nagy szakértelemmel megírva. A királynak szánt hízelgéseket
hasonló finom zsarnoksággal kezeli: szereti, ha adóznak kicsit a királyi
propagandának, de nem ízléstelenül, s az olcsó dörgölődzés könnyen
ellenkező hatást érhet el. Még szívesebben veszi a király, hogyha

507
 hatalmának riválisait, mondjuk a katolikus egyházat, kicsit megcsipkedik,
de a meggondolatlanság itt is végzetes lehet.

● Életrajzi vázlat:
Molière (1622-1673), eredeti neve Jean-Baptiste Poquelin. Párizsban
született. Apja királyi kárpitosmester volt. Jezsuita nevelést kapott.
Beleszeretett Madelaine Béjart-ba, majd a család színész tagjaival
színtársulatot alapított. 12 évig vándorszínészként kereste kenyerét. Ezek
voltak keserű inasévei. XIV. Lajos udvarában sikeres bemutatót tartott,
majd a Kényeskedőkkel végleg megnyerte a király támogatását. Madelaine
Béjart lányát vette feleségül, a rágalom szerint saját leányát. 1664-ben
került bemutatásra a Tartuffe, s evvel az egyház támadását vonta magára.
A párizsi érsek tiltakozására betiltották a darabot. A személyét ért
támadások hatására írta Embergyűlölő c. komédiáját. A Képzelt beteg c.
darab előadása közben összeesett, s odahaza meghalt. Molière társulatát
összevonták egy másik együttessel, s így jött létre a Comédie-Française.
Molière komédiáinak forrásai:
1. az antik komédia: Plautus, Terentius;
2. a commedia dell’arte olasz vásári komédia (Itt állandó jellemtípusokat
mutattak be rögtönzött szöveggel. A színészek álarcot viseltek.);
3. a farce francia vásári bohózat, ami vaskos nyelvi humoráról volt
nevezetes.

● Tartuffe:

– Szereplők:
Pernelle asszony, Orgon anyja
Orgon
Elmira, Orgon felesége
Damis, Orgon fia
Mariane, Orgon lánya
Valér, Mariane szerelme
Cléante, Orgon sógora
Tartuffe, álszent
Dorine, Mariane komornája
stb.
Helyszín: Párizs, Orgon háza

– Szerkezet:
● Első felvonás: A szereplők bemutatása: Pernelle asszony
teljesen Tartuffe hatása alá került: mindenkit kritizál, minden
egészséges szokást rosszall a vallás nevében. Orgon még rajta
is túltesz: minden gondolata Tartuffe. Dorine az úrnő
gyengélkedésére panaszkodik, miközben Orgon oda se figyel,

508
 csak egyre azt kérdezgeti: „És Tartuffe?” Orgont Cléante
próbálja észhez téríteni, de sikertelenül.
● Második felvonás: Orgon Tartuffe-höz akarja hozzáadni a
lányát. Dorine, a talpraesett komorna azonban szembeszáll
vele: előbb Orgonból űz csúfot, majd Mariane-t vigasztalja, s
jelzi, hogy terve van Orgon kijátszására.
● Harmadik felvonás: Tartuffe, a címszereplő csak itt lép
színre. Tartuffe-öt mindjárt a rossz oldaláról ismerjük meg:
tolakodóan udvarol Elmirának. Ezt Damis kihallgatja, és
elmondja Orgonnak, ő azonban nem hisz neki, és kitagadja.
● A középpontjában az ötödik jelenet áll, amelyben Elmira
lépre csalja Tartuffe-öt: Orgon az asztal alatt rejtőzve
hallgatja ki Tartuffe szerelmi ostromát. Orgon kijózanodik,
de már késő: házát Tartuffe-re íratta, s átadott neki egy
kompromittáló iratot.
● Tartuffe végrehajtóval érkezik a házba, hogy kilakoltassák a
családot. Ráadásul mint felségárulót is följelentette Orgont. A
király emberei azonban igazságot szolgáltatnak: Orgonnal
közlik a királyi kegyelmet, Tartuffe-öt pedig mint régóta
körözött szélhámost letartóztatják.

– Szerkezeti és dramaturgiai megoldások a darabban: Jellegzetes

klasszicista művel van dolgunk: a komédia betartja a hármas egység
szabályát: egyetlen folyamatos cselekmény, egy nap alatt játszódik,
egyetlen helyszínen. Szerkezeti megoldására jellemző a szereplők és
konfliktusok bemutatása a mű elején, a drámai feszültség fokozása, a
tetőpont az ötödik felvonásban, majd a váratlan szerencsés fordulat.
Komikai eszközei közt mindhárom elem megtalálható. A
jellemkomikum: Orgon eltúlzott vallási hóbortja és hiszékenysége,
mondhatni bálványimádása Tartuffe-mániájában. A nyelvi komikum
főleg Dorine talpraesett válaszaiban, gúnyos megjegyzéseiben, amint
bolondot űz Tartuffe-ből. Erre példa, amikor úgy tesz, mintha nem hinné
el az úrnak, hogy lányát Tartuffe-nek szánja. De jó példa Tartuffe
kérdezősködése is az első felvonásban: „És Tartuffe?” Tudni kell, hogy
a nyelvi humor akkor jó igazán, ha a jellemkomikumban gyökerezik. És
megvan a zseniális helyzetkomikum is: az asztal-jelenetben.
Részletesen három dramaturgiai megoldást kívánok bemutatni: a
késleltetést, az asztal-jelenetet és a szerencsés fordulatot.
– A késleltetés: A főszereplő késleltetett belépője. Az első két
felvonásban mindenki Tartuffe-ről beszél. Azt is megtudjuk, hogy Orgon
neki szánja a lányát. A várakozást a végsőkig fokozza a szerző,
fölcsigázva kíváncsiságunkat. Az eredeti változatban Tartuffe fekete
talárban lép színre. Ezt később finomította Molière, s hőséből civil ruhás
szélhámost formált. Gyanúnknak megfelelően Tartuffe-öt valóban

509
 minden hájjal megkent alaknak ismerjük meg: mindjárt az Elmirának tett
vallomással kezdi. Ez viszont fokozza az izgalmat: hozzáadja-e Orgon
egy ilyen alakhoz a lányát?
– Az asztal-jelenet: A helyzetkomikum remeke. Ennek lényege, hogy a
szereplő nincs tudatában valaminek, amit mi, nézők ismerünk. Itt ez
roppant látványos: Orgon ott lapul az asztal alatt, mi látjuk, de Tartuffe
nem. A dologban az a legkomikusabb, hogy Orgon a végsőkig késlekedik
a leleplezéssel. Már-már megesik a dolog, s ő még mindig nem hisz a
fülének: vár a szerencsés fordulatra. Hiszékenysége kis híján felesége
becsületébe kerül.
– A szerencsés fordulat: Arisztotelész ezt a komédia megkülönböztető
sajátosságaként írja le. A görög újkomédiában a peripeteia (fordulat) a
deus ex machina eszközével valósult meg. Molière az istenek helyzetében
a bölcs uralkodót szerepelteti. Nyilván ez az udvari színjátszás mivoltából
ered: kicsit hízeleg a királynak. Az ősforráshoz egyébként közelebb áll A
fösvény megoldása, ahol a szereplők nemes származásának tisztázódása
hozza meg a fordulatot. Ez a kitett gyerek-motívum továbbélése. A
peripeteia a tetőponton következik be, a legszorongatottabb helyzetben,
amikor már minden veszve van: Orgonnak el kell hagynia a házát, s
letartóztatás, esetleg kivégzés fenyegeti. A helyzet megoldódása hirtelen
megkönnyebbülést vált ki a nézőből, ami boldog nevetésre fakasztja.

7.4. Katona József: Bánk bán

● A magyar színjátszás kezdete: A felvilágosodás előtt nem mutatkozott

igény a magyar nyelvű színjátszásra. Reneszánsz kori előzménynek
tekinthető Bornemisza Péter Magyar Élektrája és Balassi Szép magyar
komédiája. Ezen kívül voltak hitvitázó drámák és jezsuita iskolai
színjátékok. Pesten és főúri kastélyokban virágzott a német nyelvű
színjátszás. Az első magyar színtársulatot Kelemen László alapította
Pesten 1790-ben, de ez kérész életűnek bizonyult. 1792-ben alakult meg
a kolozsvári színtársulat, amely 1807 és 1815 között Pesten
vendégszerepelt. Ekkor került velük kapcsolatba Katona József. A
társulat 1815-ben Kolozsváron állandó színházat kapott. Itt szerepelt
Déryné Széppataki Róza és Udvarhelyi Miklós. 1819-ben a
székesfehérvári társulat vendégeskedett Pesten. Itt mutatták be Kisfaludy
Károly Tatárok Magyarországon című darabját nagy sikerrel. Ez lett a
magyar romantika kezdete.

510
● Életrajzi vázlat:
Katona József (1791-1830) Kecskeméten született takácsmester fiaként.
Piarista iskolába járt, majd Pesten jogot végzett, és ügyvédi diplomát
szerzett. Pesti joghallgatóként került kapcsolatba az itt vendégeskedő
kolozsvári társulattal. Kisebb szerepeket alakított és hevenyészett
fordításokat, önálló darabokat készített. Ide fűzte Széppataki Róza iránti
szerelme, amit levélben vallott meg K. J. monogrammal szignálva. A
színésznő a monogramot nem tudta megfejteni, és válasz nélkül hagyta a
levelet. Rózának Déryvel való házasságkötésekor Katona megszakította
kapcsolatát a színházzal.
1814-ben az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatot hirdetett a
kolozsvári színház felavatására történelmi drámára. Erre készült a Bánk
bán. A bíráló bizottság a darabot meg sem említette. A dráma a cenzúra
miatt csak könyv alakban jelenhetett meg 1820-ban, átdolgozott
formában.
1821-ben Katona egy tanulmányt írt Mi az oka, hogy Magyarországban
a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni címmel. Hat okot sorol
fel: 1. nemzeti dicsekvés (Kisfaludy), 2. állandó színház hiánya, 3. kritika
hiánya, 4. anyagi támogatás hiánya, 5. nyomtatás hiánya, 6. cenzúra. Itt
írja keserűen: „A madár ha látja, hogy hasztalan esik fütyürészése,
élelméről gondoskodik, és elhallgat.”
Ő is elhallgatott, visszavonult a költészettől, Kecskeméten főügyész lett,
és Kecskemét várostörténetének megírásán dolgozott. Szívrohamban halt
meg.
A Bánk bán ősbemutatóját (Kassa, 1833) már nem érte meg. 1848-ban
a Nemzeti Színház a Bánk bán bemutatásával ünnepelte a pesti
forradalmat. Operát Erkel Ferenc írt a darabból Egressy Béni
szövegkönyvére.

– A darab témája és szereplői:

Katona elsődleges forrása Thuróczy krónikája. II. Endre korában
játszódik a darab. Gertrudis meggyilkolása 1213-ban történt.
Szereplők:
● Endre köre: Myska bán, Solom mester, királyfiak
● Gertrudis köre: Izidóra, Biberach, Ottó
● Bánk köre: Melinda, Soma, Tiborc
● Boiothiak: Mikhál bán, Simon bán, (Melinda)
● Petur bán és a békétlenek

– A darab szerkezete: A darab egy előversengésből és öt felvonásból áll.

Előversengés: Az intrikus Biberach Melinda elcsábítására biztatja Ottót.

511
Első felvonás: Bánk bán keserű tapasztalatokkal érkezik haza: „Hazánk
külön-külön vidékein / jajt s bánatot találtam.” Majd egy rejtekajtó mögé
bújva kihallgatja a beszélgetéseket: Ottó szerelmet vall Melindának;
Gertrudis kétértelműen feddi öccsét: „Céljaid nem, de módjaid
utálhatom.” Biberach két port ad át Ottónak: egy hevítőt Melinda számára
s egy altatót a királynénak. Ezt Bánk nem láthatja.

Második felvonás: A békétlenek gyűlése. Jelszavuk „Melinda”, s Bánkot

kívánják megnyerni összeesküvésük élére. Bánk Endre tekintélyével
leszereli őket, ám Biberach szavára: „Hogy egyikének / vagy másikának
útjában ne légy / el kelle ország-vizsgálásra menned.” erőt vesz rajta a
féltékenység, és felszólítja a békétleneket, hogy ne oszoljanak szét.

Harmadik felvonás: Bánk felvonása: érlelődik benne a királynéval való

leszámolás gondolata. Melinda bevallja elcsábítását, de ártatlannak vallja
magát: „pokolbéli tűz ége csontjaimban / s a királyné aludni ment.”
Elhangzik Tiborc panasza: együtt van a két indíték: a haza és Melinda.
Biberach cserbenhagyja Ottót, aki leszúrja őt. A haldokló Biberach
megígéri, hogy nagy titkokat fed fel.

Negyedik felvonás: Gertrudis felvonása: itt található a fő konfliktus,

Gertrudis és Bánk között. A felvonás során a fokozás érvényesül. A
felvonás elején Gertrudis még magabiztos. A délvidéki lázadás hírére
erélyesen intézkedik. Izidóra elbocsátását kéri. Tőle kap hírt a királyné az
altatóról és Biberach meggyilkolásáról. Bánk megérkezésének hírére a
királyné megretten: „Az egy halál.” Melinda szemrehányást tesz neki, azt
gondolva, hogy összejátszott Ottóval. Mikhált, a békétlenek követét
tömlöcbe küldi, és Simon bán elfogására is parancsot ad. Ekkor lép be
Bánk. Kezdetben Gertrudis még fölényes, szemrehányásokkal illeti a
bánt. Bánk azonban erélyesen felel: szemére hányja az országos nyomort,
a magyar urak háttérbe szorítását, Mikhál bán elfogását és Melinda
elcsábításának pártolását. Ottó pillanatnyi megjelenése feltüzeli Bánk
bosszúvágyát. Átkozza a merániakat, mire Gertrudis tört ragad. Ezt
csavarja ki a kezéből Bánk, és evvel döfi le.

Ötödik felvonás: Endre bíráskodása. A színpadon Gertrudis ravatala

látszik, majd később mellé fektetik Melinda holttestét. A lázadást a király
serege leverte. Kezdetben minden tanú a királyné ellen vall: Peturt
felkoncolták, a vétlen Simon bánt elfogták, Mikhált tömlöcbe vetették. Az
érkező Bánk büszkén vallja be tettét: „el kellett neki / akármiképp is esni,
hogy hazánk / ne essen el polgári háborúban.” Ekkor érkeznek a Bánkot
vádoló hírek: Petur elátkozta a királyné aljas gyilkosát; Solom tanúsítja,
hogy a haldokló királyné ártatlannak vallotta magát; ezt Myska bán is

512
megerősíti Biberach utolsó szavaival. Ekkor hozzák be Melinda holttestét.
Bánk összeomlik: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én! / Nincs árva más
több, csak az én gyermekem!” Csüggedését látva a király megkegyelmez
neki.

– Konfliktusok a drámában:
A mellékkonfliktusok Bánk és Gertrudis főkonfliktusában egyesülnek.
Bánk mint nádor felelősséget érez a magyar főurak mellőzöttségéért és a
parasztság nyomoráért. Ezt tetőzi be a királynénak Melinda
elcsábításában játszott szerepe. Nem egyértelmű, hogy Bánk gyilkolni
érkezik-e a királynőhöz: igazából maga sem tudja, miképp vesz majd
elégtételt. Mikor Gertrudis elbocsátja, megkönnyebbülten készül távozni,
de a királynő szerencsétlenségére visszahívja. Ekkor mondja szorongva
Bánk, hogy „vége, vége már neki!”
Mellékkonfliktusok: Petur és Gertrudis, Tiborc és Gertrudis. Ottó és
Gertrudis konfliktusa nem egyértelmű, a királyné támogatja öccse célját,
csak gyámoltalan udvarlását kárhoztatja. Ottó és Biberach között az
utóbbi köpönyegforgatása miatt alakul ki összeütközés. Biberach, a
lézengő Richter jelszava: „Ott van a haza, hol a haszon.” Biberach tölti
be az intrikus szerepét, ő keveri a bajt, míg Ottó a legsötétebb negatív
jellem. Bánknak igazából Ottóval kéne főkonfliktusba keverednie, de ő
együtt nézi a haza és Melinda ügyét, s ezért fordul a királyné ellen. Ottóval
csak mellékkonfliktusa van. Bánk Melindával is konfliktusba keveredik,
bár elhiszi neki ártatlanságát, de féltékeny természetén nem bír uralkodni.
Peturral a polgárháború kapcsán kerül konfliktusba Bánk. Petur sérelmeit
jogosnak ismeri el, de a lázadást ellenzi. Ehelyett a magányos cselekvést
választja.

– Drámaértelmezések: Lessing a tragikus tévedésben jelöli meg a

tragikum forrását (pl. Othello). Az ő elméletét követi Gyulai Pál Bánk
bán értelmezése, miszerint Gertrudis ártatlan, Bánk tévedésből gyilkolja
meg. Arany János ezt tovább finomítja, s kimutatja, hogy Gertrudis igenis
biztatja Ottót Melinda elcsábítására, csupán az altatóról nincs Bánknak
tudomása. Mindkét értelmezés a metafizikai bűnt állítja középpontba.
Evvel száll vitába a marxista Sőtér István, kijelentve, hogy Bánk nem a
bűn, hanem pusztán az érzelmi veszteség súlya alatt (Melinda elvesztése)
omlik össze. Nem számol azonban azokkal a szavakkal, amiket Bánk
közvetlenül gyilkossága után mond: „Ki innen, a gerenda mindjárt reám
szakad!”

513
7.5. Szerkesztésmód és létértelmezés – a drámai költemény műfajának
meghatározó szerepe Madách Imre: Az ember tragédiája című
művében

● Életrajzi vázlat: Madách Imre (1823-1864) Alsó-Sztregován született

nagy múltú nemesi családba. A váci piarista gimnáziumba járt, majd a
pesti egyetemen előbb filozófiát, utóbb jogot tanult. Ügyvédi pályára
lépett, aljegyzői állást kapott. Felesége Fráter Erzsébet volt, egy
neurotikus, nyugtalan egyéniség. Boldogtalan házassága válással
végződött. A forradalomban és szabadságharcban nem vett részt, de
ennek bukása után három embert is bújtatott, köztük Kossuth titkárát.
Emiatt vizsgálati fogságot szenvedett el. Első műve a Lantvirágok című
lírai kötet. Drámáit az asztalfióknak írta (Civilizátor, Csák végnapjai,
Mózes). 1859-60-ban keletkezett Az ember tragédiája című drámai
költeménye. Ezt Arany Jánosnak küldte meg véleményezésre. Arany
először kedvetlenül félretette, úgy vélvén, hogy gyenge Faust-utánzattal
van dolga, de Madách sürgetésére újra elővette, és fölismerte zseniális
gondolatiságát. Alapos lektori munkát végzett rajta, szinte sorról sorra
átjavította a szöveget stilisztikailag. A mű ebben a formában jelent meg.

– A Tragédia műfaja: drámai költemény. Ez átmeneti műfaj: a dráma

műnemébe tartozik, de tartalmi szempontból a gondolati líra a
meghatározó. Színpadi előadásra voltaképpen alkalmatlan, olvasásra van
szánva. Tartalmilag emberiségdráma. A mű rokonai: Dante: Isteni
színjáték, Milton: Elveszett paradicsom, Goethe: Faust, Hugo: A századok
legendája, Ibsen: Peer Gynt.

– Szerkezete: 15 színből épül fel: az első három és a tizenötödik alkotja

a keretszíneket, a közbülsők a történelmi színek. A történelmi színek
vázlata:

Színek Ádám Éva Lucifer

IV. Egyiptom Fáraó Rabszolga neje Miniszter
V. Athén Miltiádész Lúcia Harcos
VI. Róma Sergiolus Julia Milo
VII. Bizánc Tankréd Izóra Fegyvernök
VIII., X. Kepler Müller Borbála Famulus
Prága
514
IX. Párizs Danton Márki testvére, Bakó
Felgerjedt pórnő
XI. London Munkás Polgárlány Munkás
XII. Idegen vendég Anya a falanszterből Idegen
Falanszter vendég
XIII. Űr Ádám Lucifer
XIV. Idegen Eszkimó neje Ádám
Eszkimók aggastyán kísérője

A mű szerkezetét Hegel szellemtörténeti koncepciója határozza meg, a

szerző dialektikus történelemfelfogása. Madáchnak Erdélyi Jánoshoz írt
levele szerint Ádám minden színben felállít magának egy eszmét, amit
természetének tökéletlensége miatt nem képes megvalósítani, s elbukik,
majd új eszmét állít fel. A hegeli dialektika logikai képlete szerint a
fejlődés mindig a tagadás tételén keresztül vezet el a következő szintre: A
→ nem A → B. A műben Lucifer képviseli a tagadás szellemét. Az
egyiptomi szín a mindenki egyért eszméjét mutatja be (tézis). Ez a
tömegek szenvedésén megbukik (antitézis). Athénban újabb eszme
jelenik meg: egy mindenkiért (szintézis). Az athéni szín a közösségért
való hősi eszme tézise, ez a demokrácia fogyatékosságán megbukik. A
Róma szín a hedonizmus tétele. A hedonizmus tétele megbukik a halál
reménytelenségén, az új eszme, a kereszténység erre ígér orvosságot. A
keresztény eszme visszájára fordul a fanatizmusban, s ezt a tudomány
eszméje váltja fel. A tudomány az áltudományba fordul át, s felváltja a
polgári társadalom egyenlőség, testvériség, szabadság elve. A polgári
forradalom különleges helyet foglal el a műben: álom az álomban, és
Kepler nem tagadja meg, az eszme tehát érvényes marad, csak a
megvalósulás nem történik meg, a polgári társadalom a londoni színben a
szabadversenyes kapitalizmus visszásságaiba torkollik. Az új eszme az
utópikus szocializmus Fourier-féle elmélete lesz. Ez az egyéniség, az
alkotó szellem elnyomásában fordul visszájára. A falanszter tudósainak
nem sikerül a napot pótolniuk. Ádám először az anyagvilág fogságából
próbál kitörni, de a föld szelleme erősebbnek bizonyul nála. Az eszkimó
szín a teljes eszmétlenséget hozza el. Ádám kétségbeesésében
öngyilkosságra készül, de végül megérti rendeltetését, és vállalja a
történelem küzdelmeit.

– Szereplők: A műben Ádám képviseli az észt, Éva az ösztönös

érzelmeket, Lucifer a hideg szellemet. Másképpen Ádám a liberalizmus,
Lucifer pedig a materializmus megtestesítője. Ádám eszméi
nagyratörőek, ő viszi előbbre a történelmet, de mindig elbukik. Éva a
megtartó erő, kiegyenlíti az eszme tökéletlenségét, „A jó sajátja, míg

515
 bűne a koré.” Müller Borbála alakját Madách a feleségéről mintázta.
Lucifer kaján szellem: gúnyolódásával folytonosan kiábrándítja Ádámot,
de ő is a haladás részese: a rossz szükséges láncszeme a fejlődésnek.
Hatalmas szellem, ám Ádámot a kétségbeesésbe igyekszik belehajszolni,
hogy elbuktassa a teremtés művét az ember megkísértése által. Éva
anyasága dönti romba Lucifer terveit: Ádám hiába követne el
öngyilkosságot, a faj folytatása már biztosítva van. Kissé lehangoló
ugyan, hogy Éva Káinnal viselős, ami eleve magában foglalja Ádám
erőfeszítéseinek kudarcát, hiszen a bűn az emberi természetben van adva.

– Madách történelemképe: Klasszikus kérdés, hogy optimista vagy

pesszimista-e a Tragédia. A történelmi színek vége kétségbeejtő: Ádám nem
éri el célját: az ember az eszkimó színben a legkisebb: eszméje az ember ellen
fordul, s nem is nevezhető eszmének, csupán az éhes gyomor filozófiája:
„lenne több a fóka és kevesebb az ember”. Ádám undorral tekint rá: „Csak az
a vég, csak azt tudnám feledni!” Kétséges az is, hogy mennyiben beszélhetünk
fejlődésről. Ádám már a londoni színben kiszorul a történelem irányításából:
már nem csinálja, csupán szemléli a történelmet. Mindig idegenként érkezik,
és neve sincsen. Az anyagi fejlődés elszakadt a szellemi fejlődéstől. A
történelmi kilátások sötétek, a mű csak metafizikai megoldást kínál. Ennek
alapján a színek piramisszerűen helyezkednek el, a piramis csúcsa a párizsi
szín, előtte emelkedő, utána hanyatló tendencia figyelhető meg.

7.6. Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód

érvényesülése Ibsen Nóra (Babaszoba) című drámájában

● Pályakép: Henrik Ibsen (1828-1906) norvég drámaíró. Dramaturgként,

majd színházigazgatóként tevékenykedett. 1864-ben Rómába költözött.
Itt született a Brand és a Peer Gynt. 1868-tól Németországban élt, ekkorra
esik pályájának csúcspontja. Itt írta a Nóra (Babaszoba), A vadkacsa és a
Solness építőmester című darabot.
● Nóra: A modern dráma kezdete: a romantika korában a történelmi,
kosztümös darabok voltak divatban. A Nóra a modern élet problémájával
foglalkozik, a korabeli házasság, a férfi és női szerep átértékelésével.
Nóra kezdetben alárendelt szerepet tölt be, de hirtelen ráébred
egyenjogúságára, és kilép a házasságból, hogy új, önálló, felnőtt nőhöz
illő életet éljen.

516
 – Szereplők: Torvald Helmer ügyvéd, Nóra (a felesége), Rank doktor (a
család barátja), Lindéné (Nóra barátnője), Krogstad ügyvéd, gyerekek.
– Cselekményvázlat:
Torvaldék karácsonyi bálba készülnek. Feltűnő, hogy a férj babaként
kezeli feleségét. Nóra elmeséli Lindénének élete nagy titkát: Sok évvel
ezelőtt kölcsönt vett fel férje gyógykezelésére, amit titokban törleszt.
Később kiderül, hogy Krogstad csak úgy volt hajlandó neki hitelezni, ha
aláhamisított egy váltót apja aláírásával. Krogstad megzsarolja Nórát,
hogy férje tudomására hozza a váltóhamisítást, s már be is dobta a levelet
a postaládájába. Nóra szorong, de várja is, hogy férje tudomást szerezzen
élete egyetlen hőstettéről, amit érte tett. Torvald azonban egészen
másképp fogadja a hírt: rátámad Nórára, hogy becstelenséget követett el,
s ő nem tud egy ilyen nővel együtt élni. Valójában a karrierjét félti, amire
árnyékot vethet Nóra törvénytelen tette. Krogstad visszaadja Torvaldnak
a váltót, s így a veszély elhárul. Ekkor Torvald mindent megbocsát, és
újra babusgatni akarja feleségét. Nórában azonban összeomlott Torvald
tekintélye, hirtelen ráébred, hogy babaszobában tartották, és úgy dönt,
hogy kilép a házasságból, hogy megkeresse valódi, felnőtt énjét.
– Analitikus szerkezet: Analitikus szerkezetű dráma: a bonyodalmat
okozó esemény már a darab előtt megtörtént (a váltóhamisítás), ennek
kiderítéséről és következményeiről szól a tragédia. A cselekmény
egyszerre halad előre és visszafelé, miközben az értékek folytonosan
átértékelődnek. Kezdetben Torvaldék házassága tökéletesen
harmonikusnak tűnik, Torvald szerető, gondoskodó férj, Nóra pedig
elkényeztetett, kissé butuska feleség. A fordulatot nem is a levél hozza
meg, hanem az, ahogyan erre Torvald reagál. Nóra azt várja, hogy büszke
lesz rá a férje, hiszen evvel mentette meg annak idején Nóra az életét.
Torvald azonban csak a látszattal törődik, és saját karrierjét félti. Végtelen
önzésében megveti és elítéli Nórát. Nóráról pedig kiderül, hogy nem
butuska feleség, hanem okos asszony, akiben egyszerre megvilágosodik,
hogy férje a babusgatás ürügyén elnyomta és zsarnokként uralkodott rajta.
Ibsen evvel átértékeli a hagyományos férfi-női szerepet: a nő teljesen
egyenrangú a férfival, sőt erkölcsileg és szellemileg fölötte áll, ezért
szükséges, hogy a maga egyenrangú életét élje.
– Szimbolista dráma: A központi szimbólum a jelmezbál. Torvald és
Nóra jelmezt viselnek: a kor előítéleteinek megfelelő társadalmi
jelmezeket. Ebben Nóra nem lehet önmaga, látszólag vidám, könnyű élete
tartalmatlan. Valójában férje játékszere, amit azért kell eljátszania, hogy
Torvald uralkodhassék felette. A hagyományos társadalmi szerepek
lelepleződnek, és hamisnak bizonyulnak: a férfi semmivel sem értékesebb
és okosabb a butuska gyerekként kezelt nőnél, sőt éppen fordítva van.
● Ibsen jelentősége a modern dráma megteremtésében: G. B. Shaw
szavaival a drámában új fejezet kezdődött, mikor Nóra, levetve báli
jelmezét, így szólt: „Ülj ide, Thorvald, sokat kell beszélnünk egymással.”

517
 A Nóra szakít a kosztümös történelmi drámával, hősei egyszerű mai
emberek, a hétköznapi élet problémáival. Az irodalomnak nem avval kell
foglalkoznia, ami a régmúltban volt, hanem avval, ami éppen van. A
modern hétköznapi élet kisszerű, ezért a modern dráma nem patetikus, de
a katarzis éppúgy megvalósul, mint a történelmi drámákban. Ennek
megfelelően a konfliktus és a katasztrófa is átértékelődik: a konfliktusban
nem egymás elpusztítását fenyegető erők ütköznek össze, csak a
hétköznapi élet fontos értékei, s a katasztrófa is elmarad: Torvaldék
házasságának felbomlása nem jelent értékpusztulást, csupán a látszólagos
értékek omlanak össze.

7.7. Csehov: Sirály

● Pályakép: Anton Pavlovics Csehov (1860-1904) Taganrogban született.

Orvosnak tanult. Pályája első szakaszában főleg novellákat írt: A
csinovnyik halála, A 6-os számú kórterem, Jonics, A kutyás hölgy.
Tanulmányozta a Szahalin-sziget fegyenctelepét, majd Moszkva
közelében vásárolt birtokot. 1899-ben tüdőbetegsége miatt Jaltába
költözött. Körülbelül erre a szakaszra esnek nagy darabjai: Sirály, Ványa
bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert.
● Sirály (1896): Csehov műveiben mindenki boldogtalan és magányos.
Medvegyenko Mását szereti, Mása Trepljovot, Trepljov Nyinát.
Medvegyenko ugyan elnyeri Mása kezét, de házassága a megalázkodások
pokla lesz, mivel Mása rajta tölti ki keserűségét. Nyina sem lehet
Trepljové, a fiatal íróé, mert elhódítja tőle Trigorin, a híres író. Trepljov
anyja önzése és fukarsága miatt is szenved. Anyja, Arkagyina, a híres
színésznő szeretetlenül és lenézően bánik fiával, voltaképpen azért, mert
hiú, és fia a korára emlékezteti. Zavarja fia íróművészete is, mert
művészként is egyedül magát bírja elviselni. Tény persze, hogy Trepljov
tehetsége is kétséges. Trigorinnal az anya összeillik, mert ő is végtelenül
önző, hiú valaki. Ők ketten, a felsőbbrendű lények boldogok csupán.
Samrajevet mindenki megveti, felesége, Polina Andrejevna is. Polina
Andrejevna Dorn doktornak szeretné a nyakába varrni magát, de Dorn
képtelen új életet kezdeni. Szorin pedig attól szenved, hogy mindig falun
szeretett volna élni, s ez nem adatik meg neki.
● Drámaiatlan dráma: Csehov voltaképpen novelláit vitte színpadra, s
cselekmény nélküli, drámaiatlan drámát teremtett. Hiányzik a drámai

518
 konfliktus, a szereplők pedig egyenrangúak, nincs főszereplő. Hiányzik a
tragikum is, a komikum is, minden a középszerűségben merül el.
● Szimbólumok: A sirály a művészet, szépség, szabadság szimbóluma. A
magasabb értékek iránti rajongás, kielégítetlen szomjúság által válik
Nyina és Trepljov sorsának kifejezőjévé (Nyinát Trigorin, Terpljovot
Nyina „lövi le”).
● A színpad: A háttérben felállított üres színpad egyúttal az élet kerete.
Trepljov darabjának utólag Nyina zokogása ad tartalmat.

7.8. Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

● Életrajzi vázlat: Bertolt Brecht (1898-1956) Augsburgban született.

Orvosnak tanult, a világháborúban katonakórházban szolgált. Tagja lett a
munkás- és katonatanácsnak. 1924-től a berlini színházban dolgozott Max
Reinhardt és Erwin Piscator mellett. Megismerkedett a Bauhaus- és az
expresszionista színház technikájával. Marxista lett. A fasizmus elől
Amerikába emigrált. 1947-ben tért vissza Kelet-Berlinbe, ahol
színházigazgatóként tevékenykedett.
1928-ban mutatták be a Koldusoperát Kurt Weill zenéjével. A
következő években tandrámákat írt, a színpadot politikai szószéknek
tekintette. Érett korszakából való a Kurázsi mama (1939).
● Kurázsi mama és gyermekei: A darab Grimmelshausen 17. századi
regényének témáját dolgozza fel, 12 év cselekményét 12 jelenetben. A
színhely a harmincéves háború-korabeli Németország. Ez az elhúzódó
háború valósággal letarolta az országot. A darab tézisdrámának is
fölfogható: tézise, hogy a háború minden emberi értéket elpusztít. A főhős
Fierling Anna markotányosnő (Kurázsi mama). Kurázsi mama megfeji a
háborút, de adózni nem akar neki. Szándéka és minden igyekezete
ellenére mindhárom gyermekét elveszíti. Eilif a vagány fiú, aki elsőként
csap fel katonának. Hőstetteket akar végrehajtani, s ez sikerül is neki:
néhány parasztot lekaszabol, s elhajtja marháikat a hadsereg élelmezése
számára. Ugyanezt a tettet az átmeneti békében is megismétli, csakhogy
ez a béke törvényei szerint halálos bűnnek minősül, és kivégzik. Stüszi a
becsületes fiú. Őt is elcsábítják a toborzók, s katonaként becsületessége
miatt rábízzák a hadpénztár kezelését. A katolikusok rajtaütésekor nem
szabadul meg a keresett pénzesládától, hanem megpróbálja elrejteni. Őt
is halálra ítélik, s anyja addig alkudozik a váltságdíjra, míg az ítéletet

519
 végrehajtják. Az igazság az, hogy Kurázsi mamának a család fenntartását
jelentő ekhós szekérről kéne lemondania, s így habozása némileg érthető.
Kattrin fogyatékos, néma lány. Őt félti legjobban az anya, s még egy
házassági ajánlatot is elutasít, hogy Kattrintól ne kelljen megválnia.
Kattrin a legpozitívabb szereplő: fő vágya, hogy férjhez mehessen, és
gyermeke szülessen. Gyöngéje a gyerekek dajkálása. Ennek lesz végül az
áldozata: mikor a katolikusok egy falut fenyegetnek, ahol gyermekek is
laknak, Kattrin addig veri a dobot, míg le nem lövik. A dobszóra azonban
a falu fölébred, és a gyermekek megmenekülnek. Kattrin dobverése a
háború elleni riadónak is fölfogható.
● Az epikus színház: Ez a technika a cselekményt a múltba helyezi, és újra
tudatosítja, aktualizálja a történetet. Szakít az illuzionista színház
hagyományaival: nem az érzelmekre, hanem az értelemre akar hatni, ezért
a nézőt elidegeníti a cselekménytől, nem ad lehetőséget a beleéléses
azonosulásra. Ezt szolgálják a V-effektek (elidegenítő effektusok):
narrátor alkalmazása, táblák, feliratok, songok, kórusok. Brecht
nagyszerű songokat épít be a drámaszövegbe, mint pl. a Nagy kapituláció
dala vagy a Salamon-dal. A színpadkép sokat köszönhet a Bauhaus-
színháznak: a kopott ekhós szekér jelképesen is uralja a színpadot, s a
kosztümök is ócska anyagokból készülnek, valami modern esztétikumot
teremtve a látványvilágban.

7.9. Örkény István: Tóték

● Életrajzi vázlat: Örkény István (1912-1979) Budapesten született

jómódú katolizált zsidó családba. Édesapjának patikája volt, és fiát is erre
a pályára szánta, így Örkény vegyészmérnöki és gyógyszerészi diplomát
szerzett. Pályája kezdetén a Szép Szó köréhez tartozott. A háborúban az
orosz fronton szolgált munkaszolgálatosként. A Don-kanyarban fogságba
esett, és csak ’46-ban térhetett haza. Elkötelezett tagja lett a kommunista
pártnak. Írásai a Magyarokban, az Újholdban és a hírhedett Csillagban
jelentek meg. 1956 után szilenciumra ítélték. Íróként későn, a 60-as
években érett be. Ekkor jelentek meg legjelentősebb művei, a
Macskajáték, a Tóték és az Egyperces novellák. A Tótékat színdarabnak
is átdolgozta, és film is készült belőle Isten hozta, őrnagy úr! címmel,
Latinovits és Sinkovits főszereplésével. Írásaival elnyerte a Fekete humor
díját és a Kossuth-díjat.

520
● Tóték: Tóth Lajos idilli életet él feleségével, Mariskával és lányukkal,
Ágikával egy csöndes vidéki helyen. Fiuk katonaként szolgál. Életüket
egy levél dúlja fel: fiuk ír, hogy főnöke, az őrnagy pihenéssel szeretné
felüdíteni kimerült idegeit, s beajánlotta neki szülei vendéglátását. Tóték
megtisztelve érzik magukat, s fiuknak előnyt remélnek a látogatástól.
Nagy esemény ez a csöndes kis falu életében. Ennek megfelelően
ünnepélyes fogadtatásra készülnek, tűzoltó zenekarral. Az őrnagy idegei
azonban tényleg kimerültek, nem bírja a ricsajt, és mindenütt partizánokat
sejt. Napok múlva kezd megnyugodni, és szórakozásra vágyik.
Véleménye szerint a legkárosabb dolog a tétlenség. Végül is dobozolni
kezdenek, eleinte élvezettel, de mivel az őrnagy hajnalig akar dobozolni,
egyre kimerültebbek, de ezt nem merik neki bevallani. A legtöbb
konfliktus Lajos és az őrnagy között alakul ki: Lajos hozzá van szokva,
hogy otthon kiszolgálják, és ő tétlen pihenéssel tölti idejét. Az őrnagy őt
is bevonja a dobozolásba, s ásítozását személyes sértésnek fogja fel. Lajos
a fiuk érdekében kénytelen mindent eltűrni, de egyre nehezebben viseli el
az éjszakázásokat. Szeretne elbújni valahová, és kialudni magát, még a
pap reverendája alá is bebújna. Végül a budiban talál csöndes menedéket.
Az őrnagy még itt sem hagyja békén, de váratlan fordulat történik:
ahelyett, hogy ismét megsértődne, maga is kipróbálja a budi csöndjét, és
boldogan söröznek együtt a budi fedelén ülve. Közben a postára távirat
érkezik Tóték fiának hősi haláláról, de Gyuri postás, aki a levéltitkot
egyénileg kezeli, és minden küldeményt elolvas, úgy dönt, hogy a rossz
hírt nem továbbítja. Ettől fogva Tóték áldozatvállalása értelmét veszti, de
mivel még mindig fiuk biztonságát remélik az őrnagytól, kitartanak a
szabadság végéig. Az őrnagy végre elköszön, hogy visszainduljon a
frontra. Tóték megkönnyebbülnek: a dobozokat megsemmisítik, a
margóvágót kiteszik a ház mögé, s visszatérnek családi idillükhöz. Ekkor
jön a csattanó: a szabadságos vonat késik, s az őrnagy újra beállít
hozzájuk. Tót Lajos négybe vágja a margóvágóval.
– A mű groteszk humora: A dobozolás az értelmetlen munka
szimbóluma. Az őrnagy torz világképében az aktív időtöltés
legtökéletesebb formája: a termelést fokozza a margóvágógéppel, s arról
ábrándozik, hogy egy szép napon majd az egész emberiség dobozolni fog.
Az ötlet abszurd: ennyi dobozra nyilvánvalóan nincs semmi szükség, a
tevékenység haszontalan, s lassanként már így is beborítja az egész kertet
a fölhalmozott dobozok rakása. A dobozhalom látványa a groteszket
erősíti: komikum és tragikum vegyül benne. Groteszk látványt nyújt az
élénk színekre festett ház is. Tóték megalkuvása is groteszk, különösen,
miután kiderül, hogy fiuk már nem él. Az őrnagy rigolyái a katonai
szemlélet torz voltában gyökereznek. Talán ezért van éppen Tóttal a
legtöbb konfliktusa: Tót tétlen nyugalomra vágyik, ez a tétlenség a boldog
békeidő szimbóluma, ami elfogadhatatlan az őrnagy katonás

521
 értékrendjében. Groteszk a csattanó is: a négybevágott őrnagy sorsa
kegyetlen, de komikus is, és a költői igazságszolgáltatás eszköze.

7.10. Németh László: Galilei

● Életrajzi háttér: Németh László (1901-75) Nagybányán született

evangélikus vallásba. Orvosi egyetemet végzett, de
irodalomszervezőnek készült. Első írói sikerét a Horváthné meghal
(1925) című novellájával aratta, amellyel megnyerte a Nyugat
novellapályázatát. Tanú néven saját lapot indított, majd a Válasz
folyóirathoz csatlakozott mint népi író. Élénk társadalmi
érdeklődésről tett bizonyságot, részt vett a szárszói találkozón, s a
harmadik utas irányt javasolta: se nem kapitalizmus, se nem
szocializmus. Ideája volt a kert-Magyarország. Jelentős
tanulmányai: A minőség forradalma, A magyar ritmus (a
tagolóversről). Nagy vihart kavart a mélymagyar – hígmagyar
elmélete. Íróink közül Berzsenyiről írt kiemelten. Drámaíróként és
regényíróként egyaránt jelentőset alkotott. Fontosabb drámái: II.
József, Széchenyi, Galilei, A két Bolyai. Híresebb regényei: Bűn,
Gyász, Iszony, Irgalom, Égető Eszter. A világháború után az oktatás
reformjával is foglalkozott, nevéhez fűződik az ún. Németh László
módszer, aminek a lényege, hogy a tárgyakat tantárgyblokkokban
oktatják.
● Galilei:
– Cselekményvázlat: I. felvonás: Galilei a toszkán nagykövet
villájában van házi őrizetben, Rómában. Perbe fogták a világok
kétféle mozgásáról írt munkája miatt, amelyben kopernikuszi
nézeteket vall. Élete békésen folyik, csak a per nyugtalanítja.
Maculano páter comissarius érkezik hozzá hivatalos ügyben, és
tudtára adja, hogy a kopernikuszi tanról való írás quovis modo
tiltatott meg, azaz semmiféle módon nem szabad tárgyalni. Galilei
megretten, erre a pontra ő nem emlékezett, s érzi, hogy ezen fogják
elveszejteni.
II. felvonás: Galilei az inkvizíció börtönében van, viszonylagos
kényelemben, de szigorú őrizet alatt. Maculano páter érkezik hozzá
a Szent Törvényszék ügyvivőjeként, hogy Galileit jobb belátásra,
azaz gyónásra és bűnbánatra bírja. Maculano azt ajánlja, hogy

522
 dolgozza át könyvét ptolemaioszi szellemben. Erre Galilei nem
hajlandó, de kompromisszumként megegyeznek abban, hogy
művéhez csatol egy ötödik fejezetet, melyben a kopernikuszi tanokat
tévesként tünteti fel.
III. felvonás: A szent Törvényszék előtt. A tárgyalást látszatra
Maculano páter vezeti, de voltaképpen Barberini bíboros diktálja a
történéseket. A forgatókönyv előre meg van írva, már csak az
aláírások hiányoznak. A törvényszék a kínvallatástól sem riad
vissza: Galileit szörnyű tortúrának vetik alá, de ezt a jegyzőkönyvből
kihagyják. Galilei megtörik, és vállalja, hogy tanait nyilvános
esküvel megtagadja. A jegyzőkönyvet maga Barberini nem írja alá.
IV. felvonás: Galilei újra a Villa Mediciben van, házi őrizetben.
Castelli apát hozza az örömhírt, hogy Galilei hazatérhet otthonába.
Ekkor érkezik az ifjú Torricelli, hogy személyesen láthassa
példaképét. A Torricellivel folyó beszélgetést Galilei kettős érzéssel
fogadja: egyfelől örül, hogy tanainak követői akadtak, másfelől
azonban romba dőlt mentsége, hogy életét a tudomány érdekében
mentette meg: hiszen a mechanikai tudományok most már nélküle is
fejlődnek, nem egyedül az ő fejében léteznek.
– Értelmezés: A dráma 1953-ban látott napvilágot, cenzúrázott
formában. Nyilvánvaló az inkvizíció és az ötvenes évek koncepciós
perei közötti párhuzam. A per forgatókönyve itt is előre meg van
írva, s az ítélet is előre eldőlt. Mindkét kegyetlen eljárásnak
megvannak az eszközei, hogy a megtervezett vallomást szörnyű
kínzásokkal kikényszerítse. A pert a legfelső hatalom diktálja, de a
fő bűnösök láthatatlanok maradnak, nem írják alá a
jegyzőkönyveket. A konfliktus a tudomány vagy szellem és a
politikai hatalom között feszül: mindkét hatalom reszket az
igazságtól. A negyedik felvonást Németh László utólag csatolta a
darabhoz, amikor azt már az eredeti formában lehetett bemutatni.

7.11. Beckett: Godot-ra várva

● Életrajzi vázlat: Samuel Barclay

Beckett (Dublin, 1906. – Párizs, 1989.) ír költő, próza- és drámaíró. A
nagyközönség által hosszú ideig alig olvasott, inkább csak az irodalmi elit

523
 által ismert és elismert szerző első jelentős színpadi műve, a Godot-ra
várva az abszurd dráma alapműve (1952). A játszma vége (1957) az író
drámai művészetének másik vonalát emeli ki, a teljes semmibe hullás
peremén játszódó darab a Lear király paródiájaként is értelmezhető.
Rövid Proust tanulmánya (1931) a szakirodalomban máig
kiemelkedőnek számító filozófiai értelmezés, és bár Proust műveiről alig
beszél direkt módon, de már saját későbbi filozófiájának vázlatát adja. A
visszhang csontjai (1936) című verseskötetét a szürrealista automatikus
írás, T. S. Eliot-i költői példája ösztönözte. A szürrealisták által kedvelt
fekete humor változata Murphy (1938) című regénye. Beckett hősei
elidegenedett világban élnek, mégsem képesek lemondani a jelentésről,
létezésük értelmét keresik, és makacsul igyekeznek kitartani a legvégső
időkig. 1923-27 között a dublini Trinity College hallgatója volt, ahol
francia, olasz és modern angol irodalmat tanult. Részt vett a francia
ellenállási mozgalomban. 1952-ben, Párizsban jelent meg a Godot-ra
várva című darabja, amit a következő évben színházban is bemutattak,
majd két évvel később angol nyelven is előadtak. 1969-ben elnyerte a
Nobel-díjat.
● Godot-ra várva: A darab két felvonásból áll. A színpadkép utasítása:
Országút, mellette fa. Este. Az első két szereplő: Estragon és Vladimir.
Az előbbi a cipőjével bajlódik, az utóbbi a kalapjával. Estragon az ember
testi mivoltát, Vladimir a szellemit jeleníti meg, de mint két egymás mellé
rendelt jóbarátot. Félmondatokban beszélgetnek, tesznek-vesznek,
miközben Godot-ra várnak. A Godot név a God ’Isten’ szó
kicsinyítőképzős alakja, vagyis az Istenre, a megváltásra várnak. Vladimir
arról beszél, hogy az evangélium szerint az egyik lator üdvözült, de erről
a négy közül csak az egyik evangélista tud, ami nem jó esély. Aztán arról
diskurálnak, hogy fölkössék-e magukat a fára. Majd megjelenik a másik
szereplőpár: Pozzo és Lucky: Színre lép Pozzo és Lucky. Az utóbbinak
kötél van a nyakán, a gazdája ennek segítségével irányítja, a póráz
hosszú, úgyhogy mire Lucky a szín közepére ér, Pozzo akkor tűnik elő a
díszlet mögül. Lucky súlyos utazótáskát cipel, összehajtható széket,
kosarat élelemmel, s a karján köpenyt; Pozzo kezében ostor. Ők is az
általában vett embert jelenítik meg, de alá-fölérendelt helyzetben: Pozzo
a testi, Lucky a szellemi ember, s mint látjuk, a test uralja a szellemet. Ők
is tesznek-vesznek. A tetőponton áll Lucky mutatványa, a gondolkodás.
Kiderül, hogy valamikor kiváló gondolkodó lehetett, szövegében
tudományos kutatásokra hivatkozik, és Isten és ember viszonyáról
értekezik, amit valami súlyos katasztrófa megzavart, és az emberi faj
hanyatlásnak indult. A szöveg azonban töredékekből, értelmetlen
ismétlésekből, elakadásokból épül fel. Lucky elveszítette hajdani értelmes
gondolkodóképességét. A felvonás végén egy fiú érkezik Godot-tól, és
bejelenti, hogy Godot sajnálatos módon nem jöhet el, de másnap feltétlen
eljön.

524
 A második felvonásban megismétlődik az első jelenet. A színpadkép
ugyanaz, de a fa kizöldült, ami evangéliumi szöveg alapján a reményt
jelenti. Pozzo és Lucky helyzete azonban nagy hanyatlást mutat: Pozzo
folyton elesik, és nem bír fölállni, ráadásul megvakult, Lucky pedig
megnémult. A fiú ismét megjelenik a felvonás végén, és jelenti, hogy
Godot ma nem jöhetett el, de holnap feltétlen eljön. Vladimir és Estragon
ismét fel akarják kötni magukat, és elhatározzák, hogy másnap erős
kötelet hoznak magukkal. Ez pedig a remény esélyeit rombolja: lehet,
hogy mire Godot eljön, ők már nem élnek.
– Beckett dramaturgiája: Az abszurd dráma egyik legreprezentatívabb
darabjával van dolgunk. A színpad szinte teljesen üres, az egyetlen díszlet
a fa. Voltaképpen nincs cselekmény, legalábbis nincs összefüggő történet,
pótcselekvések, clown-jelenetek töltik ki a darabot. Minden jelképes és
jelzésszerű: a kalap a szellem jelképe, a cipő a testi mivolté, a póráz és
korbács az úr-szolga viszonyt jelképezi. A szöveg is szegényes, rövid
félmondatos párbeszédek sorozata jelentéktelen dolgokról. A darab
lényege a várakozás, minden történés az üres idő célszerűtlen kitöltésére
szolgál. A két felvonás ismétlései arra utalnak, hogy lehetséges egy vagy
több előző és egy vagy több következő felvonás elképzelése. Az előbbire
történik is utalás, az utóbbit pedig a szereplők maguk jelentik be: holnap
ugyanígy eljönnek, és újra várakoznak majd. A súlyos kérdések felvetése
ellenére a darab nem mentes a humortól, ez azonban fekete humor.
– Beckett filozófiája: Az író a világháború élményéből indul ki, amely
mélyen megrendítette. Az emberiség válságban van, egy újabb háború a
történelem végét jelentheti. Beckett azonban nem adja fel a reményt, a
történelmi krízis ellenére bízik az emberi helytállásban. Isten és ember
viszonya válságba került, de kitartó várakozással megérhető a megváltás:
a fa kizöldült, s Márk evangéliuma szerint ez a második eljövetel
közelségének jele. A második eljövetelt azonban a Jelenések könyve
szerint súlyos csapások előzik meg. Talán ilyennek látta a szerző a
világháborúkat.

7.12. A. Miller: Az ügynök halála

525
● Életrajzi vázlat: Arthur Miller (1915-2005) amerikai drámaíró. New
Yorkban született, szülei osztrák kivándorlók voltak. Második felesége
Marilyn Monroe volt. Első nagy sikerét az Édes fiaim című színművével
aratta, 1947-ben. 1949-ben született Az ügynök halála, amely meghozta
számára a világhírt. A hidegháborús években írta A salemi boszorkányok
című drámáját, amely miatt politikailag meghurcolták, de végül
felmentették az Amerika-ellenes tevékenység vádja alól. További híres
darabjai: Pillantás a hídról (1955) és A bűnbeesés (1964). Eleinte az
ibseni drámák analitikus szerkezetét alkalmazta, pl. az Édes fiaimban,
később minden darabjában más szerkezeti megoldásokkal kísérletezett.
Érzékenyen reagált korunk társadalmi és egzisztenciális problémáira.
● Az ügynök halála: A darab főhőse Willy Loman, a kisügynök. Willy az
amerikai álom rabságában él, hirtelen meggazdagodásról ábrándozik,
olyanról, amilyennek fivérét, Ben bácsit látja, de lelke mélyén szeretetre
vágyik. Úgy hiszi, hogy szeretetre méltó voltával köthet nagy üzleteket.
Hajdan talán valóban sikeres ügynök volt, ő legalábbis így emlékszik rá.
Fiait a maga pályájára szánja, különösen Biffhez fűz nagy reményeket.
Biff ügyes rögbiző, s apja arra tanítja, hogy a lelátón fontos üzleti
személyiségek ülnek, akiket sportsikerével tud meghódítani. Ugyanakkor
eltűri, hogy fiai a tanulást elhanyagolják, számára az nem fontos dolog, a
tehetségtelen strébereknek való, akik sohasem fognak nagy karriert
csinálni. Biff meg is bukik az érettségin, s elutazik apja után Bostonba,
hogy erről beszámoljon. Apját egy nővel találja, s ekkor összeomlik
benne egy világ: apja, a nagy példakép, akit rajongásig szeret és
bálványoz, kicsinyes csalónak bizonyul. Rádöbben saját élete elhibázott
voltára is, és északra utazik, hogy farmer legyen. Keresi önmagát, és csak
a természetben érzi magát szabadnak. A másik fiú, Happy nem ilyen
érzékeny, léhűtő, nőcsábász életet él, és apja nyomdokaiba akar lépni. A
darab Biff hazalátogatásával kezdődik. Biff sehogy se jön ki apjával,
idegesítik apja hazugságai, s őt okolja élete kisiklásáért. Apja kedvéért
megpróbál elszegődni ügynöknek, de ráébred, hogy erre semmi esélye
sincs. Közben apját is kirúgja a főnöke. Ekkor következik az egyik
legfeszültebb jelenet, mikor apjukat meghívják vacsorázni – végre megint
együtt lehet apa a fiaival! –, de gátlástalanul cserbenhagyják, és lelépnek
két könnyű nőcskével. Ezután következik a drámai tetőpont: Biff és Willy
beszélgetése, amikor Biff szembesíti apját illúzióival, és a keblén sírja el
kudarcait. Willy rádöbben, hogy fia mennyire szereti, s hosszú idő után
először érzi magát boldognak. A végkifejlet Willy öngyilkossága, s egy
életbiztosítási csalás, tudniillik így akarja családját nagy biztosítási
összeghez juttatni, hogy hálával emlékezzenek rá. Mint Charley-nak
mondja, furcsa, hogy az ember többet ér halva, mint élve. Úgy hal meg,
ahogyan élt, igazi ügynök mentalitással. A rekviemben derül ki, hogy
áldozata értelmetlen volt, a ház részleteit végre épp letörlesztették, s

526
megszabadultak az anyagi gondoktól. Charley szavai szerint Willyt nem
szabad elítélni, hiszen ügynök volt, s az ügynök a lelkét viszi vásárra.
– Miller dramaturgiája: A cselekmény egyszerre halad előre és hátra,
ahogy közeledünk a látogatás végéhez és Willy meg Biff leszámolásához,
úgy haladunk az emlékjelenetekben Biff lelki összeomlásának oka, a
bostoni megcsalás jelenete felé. Ben bácsi alakját is Willy emlékezésein,
képzeletbeli társalgásain keresztül ismerjük meg: ő jelenti Willy számára
a nagy példaképet, az amerikai álom megtestesülését. Az idő azonban
eljárt felettük, a hirtelen meggazdagodások kora véget ért, Willy álma
csalóka ábrándkép. A színpadkép többnyire Loman házát ábrázolja,
kétszintesen (felül a fiúk szobája látszik, alul a nappali, az előtérben pedig
a kert. Az emlékjeleneteket is a kertben kell elképzelnünk, ilyenkor Willy
kilép a házból, jelezve az idősík váltását. Ennyiben a kert a boldogság, az
elvesztett paradicsom jelképe.
– A szeretet és a pénz konfliktusa: Willy egyszerre ábrándozik a
rengeteg pénzről és arról, hogy az emberek szeretetükbe fogadják.
Megnyerő, szeretetre méltó fellépéssel igyekszik üzleteket kötni, ami
talán fiatal korában sikerült is neki, de aztán kiöregedett a szakmából, és
végül főnöke eldobja, mint egy elhasznált tárgyat. Charley szavaival:
ügyfelei nem őt szerették, hanem a kövér pénztárcáját. Willy rajongva
szereti fiait, és ők is apjukat, de a szeretet és a meggazdagodás között nem
látja az ellentmondást, úgy akarja szeretetét kifejezni, hogy sok pénzhez
juttatja fiait. A kapitalizmus világa azonban kegyetlen törvényen alapszik:
a pénz törvénye szerint a szeretet nem számít. Ennek áldozata a Loman
család.

527
8. témakör: Az irodalom határterületei

8.1. A krimi műfaji sajátosságai Agatha Christie Tíz kicsi néger című
regénye alapján

● Életrajzi háttér: Agatha Christie a krimi koronázatlan királynője.

Brit írónő volt, műveit a 20. század első felében írta. Írói nevét első
férjétől örökölte. Második férje régész volt, az írónő elkísérte közel-
keleti ásatásaira. Nagy rejtély életében, hogy házassága előtt három
napra eltűnt, s nem derült ki, hol járt. Nem volt dolgozószobája,
regényeit az ebédlőasztaluk sarkán írta. Sorozatának főszereplője
Poirot, belga magándetektív, egy apró termetű, de zseniálisan
nyomozó kisember. Másik sorozatában állandó szereplő Miss
Marple, angol vénkisasszony, aki kíváncsi természetével megfejti a
rejtélyeket. Az írónő leghíresebb regénye a Tíz kicsi néger. Az
Agatha Christie-regények legfőbb jellegzetessége a bonyolult
logikai felépítés, amely megnehezíti a tettes kilétének kiderítését.
Rendszerint valami apróság vezeti nyomra a nyomozót, miközben az
összes szereplő gyanúba keveredik, s tévútra csalja az olvasót.

● Tíz kicsi néger: A történet egy elhagyatott szigeten játszódik, amit

egy bolondos milliomos megvásárolt, és házat épített rajta.
Nemrégiben a szigetnek új tulajdonosa akadt, de kiléte ismeretlen. A
sziget egy néger koponyára hasonlít, erről kapta a nevét: Néger-
sziget. Az új tulajdonos meghív vendégségbe tíz embert, akiknek
közös vonásuk, hogy múltjukban elkövettek egy-egy emberölést,
amit büntetlenül megúsztak. Ezt az első nap közli velük egy
gramofon. Mindegyikük szobájában olvasható egy gyerekvers:
Tíz kicsi néger éhes lett egyszer, s vacsorázni ment,
Egyik rosszul nyelt, megfulladt, s megmaradt kilenc.
Kilenc kicsi néger későn feküdt le, s rosszat álmodott,
Egy el is aludt másnap, s nem maradt csak nyolc.
Nyolc kicsi néger sétára ment egy szép kis szigeten,
Egy ott is maradt örökre, s így lettek heten.
Hét kicsi néger tűzifát aprít, gyújtóst hasogat,
Egyik magát vágta ketté, s már csak hat maradt.
Hat kicsi néger játszadozik a kaptárok között,
Egyet megcsíp egy kis méh, és nem marad, csak öt.

528
 Öt kicsi néger tanulgatja a törvény betűjét,
Egyik bíró lesz a végén, s nem marad csak négy.
Négy kicsi néger tengerre száll, és egy piros lazac
Egyet lépre csal, bekapja, s csak három marad.
Három kicsi néger állatkertben jár, egy nagy medve jő,
Egyet keblére ölel, és így marad kettő.
Két kicsi néger kiül a napra s sütkérezni kezd,
Egyik pecsenyévé sül, és nem marad, csak egy.
Egy kicsi néger magára hagyva, árván ténfereg,
Felköti magát, és vége is, mert többen nincsenek.

Aztán megkezdődnek a gyilkosságok, pontosan a leírtak szerint. Először

arra gyanakodnak, hogy maga a hiányzó házigazda rejtőzött el valahol a
szigeten, és ő teszi el láb alól az áldozatokat. Átkutatják a szigetet, de nem
találnak senkit. Rá kell döbbenniük, hogy a gyilkos köztük van.
Gyanakodni kezdenek egymásra, de valahogy éppen az lesz a következő
áldozat, akire a gyanú árnyéka rávetül. Végül ketten maradnak, Vera és
Lombard, s mivel most már biztosak benne, hogy a tettes csakis a másik
lehet, Vera lelövi társát, aztán felakasztja magát.
Az ügyben nyomozás indul, de nem derül fény a dologra. Végül egy
tengeren úszó palackban kapják meg a megfejtést, amit maga a tettes írt
le, öngyilkossága előtt. A gyilkos a bíró, akinek az a rögeszméje, hogy
neki kell a büntető igazságszolgáltatást helyettesítenie.

● Műfaji sajátosságok: A regénynek két alapvető sajátossága van: a

félelemkeltés és a logikai rejtvény. A félelem a gyilkosságok esetében
eleve adott, de itt többszörösen érvényesül: egyrészt, mert fokozatosan
kiderül, hogy egy őrült tömeggyilkossal állunk szemben, másrészt, mert
nyilvánvalóvá válik, hogy a gyilkos a meghívott vendégek egyike.
Menekülés nincs: a sziget el van zárva a külvilágtól, s ráadásul a vihar is
kitör. Mindenki számot vet vele, hogy a következő áldozatok egyike ő
maga lehet. Az életben maradás esélye egyre csökken, ahogy fogyatkozik
a létszámuk.
A logikai feladvány nyitjára néhány apró jel utal: Wargrave bírót nem
V. A. Lacky hívta meg, hanem egy állítólagos Constance Culmington. A
harmadik gyilkosság alkalmával a bíró egész nap a teraszon tartózkodik,
s figyeli a többieket. A szerzői leírások többször is említik Wargrave
arcának kegyetlen vonásait, amikor egyedül marad. A vendégekben
megfogalmazódik a gyanú, hogy valaki a büntető igazságszolgáltatás
eszközének tekinti magát. Erre leginkább a bíró esélyes, ráadásul neki volt
módja tanulmányozni a téves felmentőítéleteket. A bíró azonban
hatodikként az áldozatok sorába kerül, így gyanúnk elterelődik róla.
Olvassuk azonban a többiek párbeszédeit, sőt gondolatait is, amiből
kinyomozhatjuk, hogy az egyik „áldozatnak” életben kell lennie, s gyanút

529
 kelthet, hogy a bírót pisztollyal lőtték homlokon, de a lövést senki sem
hallotta, s ráadásul a többiek mind együtt tartózkodtak. Nehezíti a
dolgunkat, hogy az élők között ekkor még egy orvos is akad, aki
megállapítja Wargrave halálát. Igaz, ő a következő áldozat, s így titkát,
hogy a bíró félrevezette, és összejátszott vele, nincs módjában feltárni.
Csak a versike árulkodik róla, hogy az orvost lépre csalták. A nyolcadik
gyilkosságnál egészen világos, hogy a házból követték el, márpedig a két
megmaradt vendég mindegyike együtt tartózkodik a parkban. Ez
bizonyossá teszi, hogy az egyik áldozat él, és tovább gyilkol. Az epilógus
feladata, hogy a gyilkosságsorozatra fényt derítsen. Utólag minden
összeáll.

8.2. Az irodalom filmen, egy magyar regény filmes adaptációja –

összehasonlítás, értelmezés

● Életrajzi vázlat: Kertész Imre (1929-2016) Budapesten született,

vallástalan zsidó családba. 14 éves korában került Auschwitzba, majd
Buchenwaldba. 1945-ben hazatérhetett Budapestre, ahol leérettségizett,
majd belépett a kommunista pártba. Párttagságát azonban néhány év
múlva megszakította. 1953-tól szellemi szabadúszóként élt. Sorstalanság
című regényét a kiadók 1973-ban elutasították, mondván, hogy a téma
már nem időszerű, csak 1975-ben jelenhetett meg. A rendszerváltás után
Németországban tartózkodott. Itt érte a hír, hogy regényéért irodalmi
Nobel-díjat kapott. Regénysorozatának további kötetei: A kudarc,
Gályanapló, Kaddis a meg nem született gyermekért, Felszámolás. 2005-
ben a Sorstalanságból film is készült, Koltai Lajos rendezésében, Nagy
Marcell főszereplésével. 2014-ben megkapta a Szent István Rend
kitüntetést.

– A regény cselekményvázlata: A történet elbeszélője maga a

főszereplő, Köves Gyuri. A regény apjának munkaszolgálatos
behívásával indul. Az utolsó nap, bevonulása előtt maga mellett szeretné
tudni a fiát. Apja második feleségével él, s a szülők veszekednek
Gyurkán. Gyuri tanúja lesz, amint apja átadja a családi ékszereket volt
beosztottjának, Sütő úrnak, majd búcsúebédre kerül sor. Este
összegyűlnek a rokonok, és Lajos bácsi beavatja a „közös zsidó sorsba”.
Közli, hogy gondtalan gyermekkora véget ért, mostantól ő a családfő. Egy
imát is mondanak az apjáért, Gyurka számára érthetetlen héber nyelven.

530
 Másnap Annamáriával gyűlnek össze, egy házbeli lánnyal, aki szintén
sárga csillagot visel. Annamária hangosan zokog, amiért így
megbélyegezték.
Két hónapra rá az iskola véget ér a háború miatt, s Gyurit fizikai
munkára vezénylik egy csepeli hadiüzembe. A buszról szedi le egy
rendőr, s elhurcolják Auschwitzba. Innen továbbviszik Buchenwaldba
munkaszolgálatra. Hajától, civil ruhájától és nevétől megfosztják, ettől
fogva sorszámot visel. Már a tehervagonban megkezdődik Gyurkának a
túlélésre berendezkedő élete. A foglyokat rossz körülmények között
tartják, silány koszton élnek, télen fáznak, és előfordul, hogy verik is őket.
A táborban Citrom Bandi, egy pesti srác veszi pártfogásába. Vele igazi
bajtársi barátságot köt.
Tél végén Gyurka kórházba kerül egy térdsérüléssel, először mostoha
körülmények közé, majd rendes kórházi ellátásban részesül, paplanos
ággyal. Itt éri a felszabadítás. Hazatérve először Citrom Bandit próbálja
meglátogatni, de nem találja otthon. A villamoson a kalauz le akarja
szállítani, mert nincs pénze jegyre. Egy férfi kisegíti, s a koncentrációs
táborokról érdeklődik. Arra a kérdésre, hogy mit érez, Gyuri azt feleli,
hogy gyűlöletet. Otthon idegen nő nyit neki ajtót. A szomszédoktól tudja
meg, hogy édesapja meghalt, mostohaanyja pedig férjhez ment Sütő
úrhoz. A regény avval fejeződik be, hogy Gyurka elindul az édesanyjához.
A találkozás happy endjétől azonban megfoszt az író.

– A „sorstalanság”: A narrátor mindvégig hűvös tárgyilagossággal

beszéli el a történetet, a legszigorúbb értelemben vett tiszta tényekre
korlátozódva. Csupán a befejezésben ad filozófiai értelmet a regénynek.
Gyurka szerint minden másodpercben léptek egyet, nem csupán ő, de az
itthon maradottak is. Tehát meg volt számukra a választás lehetősége. Ők
azonban elfogadták a tétlenséget, s így bűnrészesei lettek a történteknek,
s ezáltal megfosztották magukat a személyes sorstól: sorstalanul élték át
a háborút és a koncentrációs tábort. Ez azért van így, mert a túlélésre
rendezkedtek be, a kivárásra. De emlékeiket magukkal kell hurcolniuk, s
nem szabad engedniük a feledés és a boldogság kísértésének: „nincs oly
képtelenség, amit ne élnénk át természetesen, s utamon, máris tudom, ott
leselkedik rám, mint valami kikerülhetetlen csapda, a boldogság.”

● Koltai Lajos (1946-): A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett,

majd operatőr lett. 1973-tól önállóan forgat. Elnyerte a Balázs Béla-díjat
és a Kossuth-díjat. Híres operatőri munkái: Angi Vera, A ménesgazda,
Mephisto. Első önálló rendezése a Sorstalanság (2015). Operatőrként a
fekete-fehér filmek technikáját ültette át színes filmre. Kedveli a szórt
fényt. Róla elnevezett technika a „lajosing”. Ennek lényege, hogy a
színeket a bútorokra igazítja, s így a szereplők is különös színes fényben
jelennek meg.

531
● Koltai Lajos filmje: Az egyes szám első személyű elbeszélés a
főszereplő hangos gondolataira szűkül le, míg maga az ábrázolás külső
nézőpontból történik, vagyis Köves Gyuri inkább csak főszereplő, mint
narrátor, bár előfordulnak néha narrátor szövegek is, pl. a film elején és
végén. A regény szenvtelen elbeszélő stílusával szemben a film lírai
hangvételű. A „lajosing” érvényesül a családi búcsú jelenetében: a szoba
félhomályos, a bútorok barnás színe rávetül a szereplőkre is. A nagypapa
szüntelen előretipegése a drámai feszültséget jellemzi. Az arcokra kiülő
rémület szuper plánban jelenik meg. Lajos bácsi és Gyurka héber nyelvű
imája, valamint a tábori jelenet szabbatjának duruzsoló imaéneke vallásos
értelmezést ad a műnek. Ez a regényre nem jellemző. Nagy totál és
premier plán váltakozik az udvaron büntetésben álló rabok képsorában. A
foglyok fekete-fehér pizsamája op-art kép benyomását kelti, valami
különösen hullámzó csíkok látványával. A premier plán pedig bemutatja
a természetellenesen előre-hátra hajlongó alakok végkimerülését. A
csont-bőr testek egészen kifacsarodott tartást vesznek fel. Közben héber
ima szól. Ez talán a film leglíraibb jelenete. Szuper plánban mutatja meg
a film Gyurka térdsérülését a sebben nyüzsgő kukacokkal, a szenvedést
hangsúlyozandó. Megrázó kép az is, amikor Gyurka a tábori kórházban a
halott mellett fekszik, vele szembefordulva, hogy arcuk szinte összeér.
Feszült várakozást szül a fürdőben a Gyurka szemszögéből megmutatott
zuhanyrózsa. Nem tudjuk, hogy mérges gáz vagy víz fog-e belőle folyni.
A film végén, amikor Gyurka elindul édesanyja felé, Koltai szó szerint
idézi a regény zárómondatait, Nagy Marcell hangján. Ezáltal keretet ad a
filmnek.

8.3. Ifjúsági irodalom, felnőtt regény: Jonathan Swift: Gulliver

utazásai

● Életrajzi vázlat: J. Swift (1667-1745) az angol szatirikus irodalom

kiemelkedő képviselője. Dublinban született, megérte a dicsőséges
forradalmat, majd Angliába költözött át. Megismerkedett az irodalmi és
politikai közélettel. Papi pályára lépett, de politikai véleményének
továbbra is bátran hangot adott. Tiltakozott az ír nép politikai elnyomása
ellen (Szerény javaslat), s élesen bírálta az alkotmányos királyságot.

532
Szatirikus művei miatt embergyűlölőnek, sőt őrültnek tartották, de az
utókor mindkét vád alól felmentette. 1726-ban jelent meg mindmáig
közkedvelt műve, a Gulliver utazásai.

– Cselekményvázlat:
Gulliver polgári származású felcser, szenvedélye az utazás. Egy hajóútja
során hajótörést szenved, és ismeretlen szigetre vetődik. Reggel arra
ébred, hogy a földhöz van kötözve, és parányi emberkék veszik célba
nyilaikkal, lándzsáikkal. Ezután fogságba ejtik, majd bemutatják Liliput
császárának. Egy tengeri csata alkalmával nagy szolgálatot tesz
Liliputnak, amennyiben a szomszéd sziget hadiflottáját egymaga
átvontatja Liliput kikötőjébe. Kitüntetik, de ellenségei addig áskálódnak
ellene, míg a parlament halálra ítéli békés viselkedése miatt, amivel a
szomszéd sziget iránt viseltetik. Megszökik Liliputból, és sikeresen
hazatér Angliába.
Újabb utazása alkalmával az óriások földjére érkezik, Brobdingnagbe.
Gazdája cirkuszi mutatványosként mutogatja, majd elajándékozza a
királyi párnak. Elkíséri volt gazdájának leánya, Glumdalclitch, aki féltőn
vigyáz rá. Sokat mesél a királynak hazájáról, de az gunyorosan fogadja
lelkesedését, kivált Anglia háborúskodásait és a lőpor használatát
rosszalja. Egy tengerparti út során sas ragadja magasba parányi házát, s
egy hajóra kerül, ami visszajuttatja hazájába.
Harmadik útján kalózok teszik ki egy szigetre, ahol egy repülő sziget,
Laputa veszi föl. A laputaiak mind nagyon tudós emberek, főleg a
matematikában és zenében jártasak, de oly mély gondolatokba merülnek,
hogy képtelenek a gyakorlati cselekvésre, így például Gulliver
beszámolóira odafigyelni. Megismerkedik a Lagadói Akadémia
tudósaival, akik csupa használhatatlan találmányon dolgoznak. A város
képe is nagy összevisszaságot mutat. Egy kormányzónál híres történelmi
személyiségeket idéznek meg, akik merőben új színben tüntetik föl a
történelmet. Luggnag hatalmas királya is fogadja audienciáján. Az udvari
etikett szerint hason csúszva, a földet nyalva kell megjelennie a felség
színe előtt. Végül Japánt érintve hazatér.
Utolsó útja a Nyihahák szigetére veti. Itt megismerkedik az emberi
jehukkal, akikhez fogható borzalmasságot nehéz volna elképzelni. Egy
nyihaha menti meg, s házába fogadja. Gulliver sokat mesél hazája
szokásairól és berendezkedéséről, amiből vendéglátója megállapítja, hogy
a jehuk természete javíthatatlanul gonosz és romlott, s végül Gullivert is
kiutasítják az országból. Gulliver megutálja saját nemét, és olthatatlan
vágyat érez a bölcs és szelíd nyihahák iránt. Végül maga is hasonló lesz
hozzájuk. Hazatérve csak nehezen szokja meg családja és embertársai
közelségét.

– A Gulliver mint ifjúsági regény:

533
A regénynek van egy kalandos, csodás-mesés történése, kivált az első két
könyvben. Ez igen alkalmassá teszi ifjúsági, sőt gyerekkönyvnek. A
gyermekek azonosulnak a hőssel, átélik, végigizgulják ennek kalandjait,
hőstetteit, például Gulliver fogságba esését Liliputban, vagy mikor
elvontatja az ellenséges hadiflottát. A főhős valóra váltja a gyermek
vágyképeit (vágyteljesítés), és példát mutat nekik bátorságból és erőből
(példakép). Óriásira nő, mint a gyermek álmaiban, ábrándjaiban.
Brobdingnagban ennek ellenkezője történik, Gulliver is olyan kicsiny
és kiszolgáltatott, mint a gyermek a felnőttek között (azonosulás,
gyöngédség, babázás). A gyermek aggódik érte, átérzi gondviselésre való
rászorultságát. A hős számos veszélynek van kitéve (szúnyogok,
patkányok, gonosz törpe), de ezekkel bátran megküzd, s így itt is példát
mutat, beteljesíti a gyermeki vágyakat.
Ezekben a fejezetekben a cselekményen és kalandon van a hangsúly, az
elméleti okoskodásokat a gyermekolvasó nem értheti. Emiatt szokás ezt a
két fejezetet rövidített, ifjúsági változatban is kiadni, rajzokkal
illusztrálva, sőt diafilm változata is ismert.
A 3-4. könyvet jobban megterheli az állambírálatot szolgáló szatíra, de
ezekben is akadnak gyermeki képzeletet megmozgató csodás-mesés
elemek: a repülő sziget, a ferde házak, a múlt szellemeinek megidézése,
ill. a beszélő lovak. Ez már nagyobb gyermekeknek való olvasmány, de
gazdag illusztrációs anyaggal ez is hozzáférhető a gyermeki fantáziának.

– A Gulliver utazásai mint felnőtt olvasmány:

A regény súlyos filozofikus, társadalomelméleti tartalmat hordoz, amit
csak a felnőtt közönség érthet. A szerző nem mulasztja el, hogy
oldalvágásokat ne ejtsen kora társadalmán. A sorokból kiérződik Swift
erkölcsi fölháborodása, elkeseredése kora bűnei miatt. Ezt húzza alá a
gúnyos-ironikus függelékanyag is: az ajánlás, a szerzői levél és az utószó.
Liliputban a kétpártrendszert teszi nevetségessé a parányi emberek
dölyfén keresztül. A dölyf minden uralkodó és államvezető tipikus hibája,
de fokozottan komikusan hat ilyen kicsinyke lények szájából hallva.
Nevetséges a tojás feltörése miatti pártszakadás és háborúskodás is,
mutatva a politikai viták értelmetlenségét, ürességét. A gyarmatosítási láz
egyértelműen Anglia külpolitikájának embertelenségét bírálja, s Gulliver
ellenszegülésén keresztül kifejezi a szerző békevágyát.
Brobdingnagban a felvilágosult abszolutizmus képe jelenik meg. Itt
maga Gulliver válik a bírálat tárgyává harcias elképzelésével, mikor
hazája példájára a lőport ajánlgatja a királynak. A király a bölcs uralkodó
példaképe.
A harmadik könyv a technika és tudományok szatírája. Swift
felfogásában a tudományok többnyire áltudomány jellegűek, vagy ha
megalapozott elméleten nyugszanak is, nem szolgálják az emberiség
boldogulását. A varázslóval társalogva Gulliver a történelem-képünket

534
 írja át. Nem kétséges köztársaság- és szabadságpárti állásfoglalása, erre
példa Brutus alakja.
A mű szatirikus gondolatai a negyedik könyvben világosodnak meg. Itt
adja összefoglalását filozófiai nézeteinek. Eszményképe a nyihahák
egyszerű, természetes életformája. Vissza a természethez, ahogy később
Rousseau elgondolta. Van azonban egy lényeges különbség a két
filozófus álláspontjában: míg Rousseau elméletében az ember a
természetes állapotban jónak születik, vagy legalábbis ártatlannak, addig
Swift szkeptikus felfogása szerint a rossz az ember eredendő
természetében gyökerezik, s a világ csak akkor lehetne harmonikus, ha
valamely békés fűevő ősöktől erednénk. Ezek a bűnök azonban a
civilizációban hatalmasodnak el: „Megbékélésem a jehu fajjal
végeredményben nem is ütközne rendkívüli nehézségbe, ha
megelégednének azokkal a bűnökkel és őrültségekkel, amelyekre csupán
a természetes ösztönök jogosították fel őket” – írja az utószóban.

8.4. Népköltészetünk

● Szóbeli népköltészetünk ősi hagyományai: Pogány mitológiánk

emlékeit Ipolyi Arnold: Magyar mythologia című műve dolgozza
fel. Ebben fellelhetők a népmesékből ismert tündérhiedelem és a
boszorkányhit, az ördög, az égig érő fa stb. motívumok. Egykori hősi
énekünk meglétét csak feltételezésekből ismerjük: Anonymus is
említi a pogány regösöket, igriceket és joculatorokat. A hun-magyar
kapcsolatok honfoglalás előtti emlékeit megtaláljuk Kézai Simonnál
és a Képes Krónikában, pl. a Csodaszarvas mondájában. Lírai
költészetünk legkorábbi említése a Gellért-legenda Magyarok
szimfóniája jelenetében őrződött meg, mikor Gellért püspök egy
őrlődalra lesz figyelmes. Szent István idejéből eredeztethető
Regösénekünk, amelyben az üldözött regös így szól a királyhoz: Ne
siess, ne siess, / Uram, Szent István király / Az én halálomra, / Én
sem vagyok vadlövő vadad, / Hanem én is vagyok az Atyaistentől /
Hozzád követ. Archaikus szövegeket őriznek népi imádságaink és
ráolvasóink is (Ld.: Erdélyi Zsuzsa: Hegyet hágék, lőtöt lépék!)
Németh László Magyar ritmus című tanulmányában kimutatta ősi

535
 költészetünk tagolóvers jellegét, amit az Ómagyar Mária-
siralomban is föllelhetünk.
● Népballadáink: Szép gyűjteményüket találjuk Kriza János
Vadrózsák című kötetében. Régi típusú népballadáink a középkorba
nyúlnak vissza, mint például a Kőműves Kelemenné, a Kádár Kata,
a Júlia szép leány, A halálra hurcoltatott lány stb.
● Kőműves Kelemenné: A történet abból a régi időből való, amikor
még az építészek emberáldozatot mutattak be művük sikeréért. A
kőművesek elhatározzák, hogy azt az asszonyt áldozzák fel, aki
először ér oda a várhoz. Ez az asszony éppen Kelemen kőműves
felesége lesz. Megégetik, és hamvait belekeverik a mészbe.
Kőműves Kelemenné kisfia keresi az anyját, s apja elviszi a várhoz.
A föld megnyílik alatta, és szörnyet hal a gyermek. Így bűnhődik
meg a kegyetlen férj. A balladának jellegzetes eszközei a párbeszéd,
az ismétlés és a balladai homály. Drámai párbeszéd folyik Kőműves
Kelemenné és kocsisa között, az asszony és férje, valamint az apa és
fia között. Ezekben az ismétlés is megjelenik: a kocsis háromszor
kérleli az asszonyt, hogy forduljanak vissza, mert rossz álma volt az
éjjel, s az asszony egyre gőgösebben válaszol. A drámai tetőpont a
kőműves és felesége között zajlik, amikor közli az asszonnyal, hogy
milyen sors vár rá. A másik tetőpont az apa és fia párbeszéde. Itt a
fokozás érvényesül: a fiú egyre kétségbeesettebben kérdezgeti, hogy
hol marad az édesanyja. Ismétlések emelik ki a fő cselekményt: az
emberáldozat elhatározását, az ítélet közlését az asszonnyal, majd a
végrehajtást. Ezek terjedelmes ismétlések. A balladai homály a
lényeget emeli ki, s a lényegtelen részleteket homályban hagyja. Így
például nem mutatja be a férj hazatérését, hanem rögtön a fiú
kérdéseire tér rá.
● Júlia szép leány: A ballada keletkezése szintén a korai középkorba
nyúlik vissza. Júlia mennybemenetelében a tündérhiedelem a
keresztény hitvilággal keveredik. A lányért alászálló „fodor fehér
bárány” nyilvánvalóan Krisztus ábrázolása, míg a mennyei szüzek
számának betöltése alighanem a tündérhiedelemben gyökerezik. Az
ismétlések és khiazmusok arányosan lépegetve vezetik az
elbeszélést: Júlia szép leány egykoron kimöne / Búzavirág szedni a
búzamezőbe / Búzavirág szedni, koszorúba kötni, / koszorúba kötni,
magát ott múlatni.
● Barokk közköltészetünk és a népköltészet: Barokk korabeli
népköltészetünk iránya: műköltészet → közköltészet →
népköltészet. A műköltészet profi költők írásban rögzített
költeményei. A közköltészet névtelen költők írásban másolt és
sokszor változó költeményei. A népköltészet pedig szájhagyomány
útján terjedő paraszti költészet. Feltűnő egyezés figyelhető meg a
közköltészet és a népköltészet műfajaiban: siratóénekek,

536
 lakodalmasok, legény-, ill. lánycsúfolók, bujdosóénekek, rabénekek,
virágénekek stb. Őszi harmat után kezdetű közköltészeti
bujdosóénekünk pl. Balassi-strófában íródott, ami arra vall, hogy a
híres költő valamely elveszett verséből eredeztethető.
● El kéne indulni: Szentsei György daloskönyve egy 17-18. sz.
fordulójáról származó kéziratos énekeskönyv. Gyűjtője műkedvelő
költő, aki saját szerzeményeit is fölveszi kötetébe. A kötet megőrizte
a Kodály Székelyfonójából híres El kéne indulni kezdetű dal jóval
teljesebb és régebbi szövegváltozatát. Összehasonlítás végett
tekintsük meg ennek néhány részletét!
A népköltészeti változat lerövidítette a verset a legáltalánosabb
típusok bemutatására: kisasszony, öreg, gazdag, szegény. A dalnak
formát adott a sorismétlésekkel s a tréfás refrénnel, s csattanós
befejezést kapcsolt a vershez: a közköltészeti változat avval ér véget,
hogy a legény szerencsés házasságért fohászkodik, itt viszont
lemond a házasság tervéről.
● Gyere be, gyere be: Jó alkalmat kínál a közköltészet és a
népköltészet egybevetésére a Rigócskám, rigócskám... kezdetű 17.
századi virágének és a közismert népdalváltozat egymás mellé
állítása is (Gyere be, gyere be...). Figyeljük meg, hogy a népdal az öt
kétsorosból álló verset szimmetrikusan két négysorosba sűrítette,
mégpedig oly módon, hogy az első versszakban hangzik el a
hívogatás, a másodikban pedig a válasz! A 17. századi dal kedvesen
évődő hívogatása elszegényedett. A fokozásos ismétlés (ezüst
kalicka, arany kalicka) a népdalban khiazmusokkal lépeget tovább,
és háromtagúra bővül. (A khiazmus keresztalakzat, vagyis a sor
második felének a következő sor elején történő megismétlése.)
Elmarad viszont a fehér zsemlyecipó és a piros szerelembor
motívuma, ezek a népi ízlés számára túlzottan keresettnek
bizonyultak. Hasonló okból a fenyővizet gyöngyharmatra javítja ki
a népdal. A változás fő iránya itt is az egyszerűsítés és a zárt forma
megteremtése.
● Népköltészetünk zenei világa: Halottsiratóinkra a parlando ritmus
jellemző, dallamvilága közel áll a beszédhez, illetve a kántáláshoz.
Virágénekeink giusto jellegű rímes ütemversek. Leggyakoribb
ütemek a felező tizenkettes (vagy kétütemű hatos) és a kétütemű
nyolcas: Tavaszi szél vizet áraszt / Virágom, virágom. Érdekes,
feszes forma a kanásztánc: 4/3/4/2, pl. Győri kanász - a dombon -
játszik furu - lyával. Dallamvilágukra a pentaton hangsor jellemző.
● Népköltészetünk felfedezése a felvilágosodás korában kezdődött
meg, de a reformkorban születtek meg az első gyűjteményes
kiadások, pl. Kriza János: Vadrózsák, Erdélyi János: Magyar mese
és mondavilág. A 20. században lehetővé vált a zenés-hangos

537
 rögzítés, ebben Bartók Béla és Kodály Zoltán járt elöl. Egyik
legfontosabb kiadványunk A magyar népzene tára.

8.5. V. Hugo: A párizsi Notre-Dame regény és rajzfilm változata

● Hugo írói világa: Victor Hugo (1802-1885) jellegzetesen romantikus

költő és író, az írót kora prófétájának tartotta, az emberiség jótevőjének.
Vele kezdődik a francia romantika, a Hernani előadásán kialakult
nézőtéri csatával (1830). Ettől kezdve a fiatal romantikusok őt tekintették
vezérüknek. Szilárd erkölcsi alapokon állt, ekképp ítélte meg a történelem
eseményeit is (Kilencvenhárom). A társadalmat két táborra osztotta:
gonosztevőkre és angyali jóságú áldozatokra, s végül mindig a jó
diadalmaskodik (Nyomorultak). Regényei gyakran hosszas leírással
kezdődnek, s csak ezután tér rá a cselekményre, amely fordulatokban
gazdag. Jellemző regényeire a jellemfejlődés, pl. Jean Valjean ártatlan
emberből lesz bűnözővé, majd egy jócselekedet hatására megtér, és az
erkölcs magaslataira emelkedik. Kedveli a váratlan sorsfordulatokat is, pl.
a Nevető ember hőse nyomorúságos sorsból hirtelen a lordok házában
találja magát.

● A regény (1831) cselekményvázlata: Esmeraldát a cigányok rabolták el

gyerekkorában, és köztük nőtt fel. Anyja emiatt fanatikusan gyűlöli a
cigányokat. A regény a dóm terjedelmes leírásával kezdődik, majd egy
ünnepi misztériumdrámával és ennek költőjével ismerkedünk meg.
Ezután lépünk ki a templom előtti térre, ahol éppen bolondkirályt
választanak a farsang alkalmából. A csúnyaság győztese Quasimodo lesz,
a párizsi Notre-Dame fogyatékos, süket harangozója. A nép durva élceket
űz vele, egyedül Esmeralda nyújt neki segítséget, egy pohár vizet. Ezt a
könyörületességet Quasimodo sohase felejti el, és végtelenül megszereti.
Esmeralda szerelmére két másik szereplő is pályázik: Frollo, a
cigánygyűlölő párizsi esperes és Phoebus kapitány, az eszményi szépségű
férfi, akinek szerelmét Esmeralda is viszonozza. Férje azonban Gringoire,
a költő lesz, mivel így tudja csak megmenteni a cigányok halálos
ítéletétől. Ez persze csak névleges házasság, ő változatlanul a kapitányba
szerelmes. Quasimodo a templomba menekíti a lányt, ahol a középkori
törvények szerint az Isten oltalmát élvezi. Frollo azonban kicsalja a
templomból, és választás elé állítja: vagy enged buja vágyainak, vagy
bitón végzi. Esmeralda inkább az utóbbit választja. Véletlenül éppen saját

538
 anyjára bízzák őrizetét, aki ráismer benne lányára, de már nem tudja
megmenteni, és Esmeraldát fölakasztják. Quasimodo bosszúból letaszítja
Frollót a templom tornyából. Évek múlva találnak rá a harangozóra, amint
Esmeralda csontjait tartja ölében holtában is.

● A regény rajzfilm változata (Walt Disney): A filmben nem szerepel

Esmeralda édesanyja, és Esmeralda ténylegesen cigánylány. Ezáltal a
középkori rasszizmusra tevődik át a hangsúly. Frollo fanatikusan gyűlöli
a cigányokat, és kiirtásukra törekszik. Evvel a munkával bízza meg
Phoebus kapitányt. Természetesen elmaradnak a hosszas, de pompás
leírások, de ennek ellensúlyozására a templom szinte önálló életet él, pl.
a vízköpő démonfejek Quasimodo barátai, akik társalognak vele, és arra
biztatják, hogy bátran pályázzon Esmeralda szerelmére, mert különb férfi,
mint Phoebus. Ez persze csak költőileg, a lelki jóság tekintetében igaz. A
székesegyház képe pompás grafikai lehetőséget kínál, ami szintén
kárpótol a templom elmaradt leírásáért. A történet befejezése is más:
Frollo véletlenül, azaz végzetszerűen zuhan le a toronyból. Megkapó a
púpos harangozó torz képe és lelki szépsége közti ellentét is, kivált
Phoebus eszményi szépségével szembeállítva. Frollo érzékiségét az
énekes tűzjelenet szemlélteti megkapóan. A zene amúgy is sokat emel a
film értékein.

8.6. Weöres Sándor: Bóbita

● Életrajzi háttér: Weöres Sándor (1913-1989) Szombathelyen született.

Csodagyerek volt, már tizenöt éves korában publikált. Diplomáját Pécsett
szerezte filozófia-esztétika szakon. Doktori disszertációját saját
költészetének alkotáslélektanából írta A vers születése címmel. Első
kötete 1934-ben jelent meg. Baumgarten-díjban részesült, amit távol-
keleti utazásra fordított. Az 50-es években őt is indexre tették, csak
gyerekversei jelenhettek meg. Ekkor Kodály segítette ki avval, hogy
dalokra versszövegeket rendelt tőle. Ekkoriban jelent meg Bóbita című
mondókás kötete (1955). Az apolitikus költő a maga módján állt bosszút
Rákosin a mellőztetéséért: Fut, robog a kicsi kocsi kezdetű versének

539
 Haragosijában nem nehéz Rákosi Mátyásra ismernünk, míg a
retyerutyában az ő pereputtyára.

● Bóbita: Gyermekek számára íródott. A gyerekek különösen a versek

ritmusát élvezik. Weöres csodálatos ritmusvilágot teremt, kivált a sok
rövid szótagos versláb beiktatásával, pl. letye – petye – lepetye; kutyafülű
Aladár; Haragos a liba pék, A kenyere odaég. stb.; illetve a lassú és gyors
ritmusok váltogatásával:
Jön a kocsi, fut a kocsi:
Patkó-dobogás.
Jön a vonat, fut a vonat:
Zúgó robogás.
Vajon hova fut a kocsi?
Három falun át!
Vajon hova fut a vonat?
Völgyön, hegyen át!

Illetve:

Mély erdőn
Ibolya-virág,
Elrejt jól
A boróka-ág.
Minek is rejt az az ág,
Gyere, tágas a világ,
Mély erdőn
Ibolya-virág.

Az utóbbiban megfigyelhető a másik megkapó jellegzetesség is, a versek

tündéries hangulata: itt a törékeny, kedves ibolya és a nagy sötét erdő
ellentétében. De vannak kikiáltó jellegű versek is, mint pl. a Kutyatár.

● A tündér:

Bóbita, Bóbita táncol,

Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita, Bóbita játszik,

Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, igér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.

540
 Bóbita, Bóbita épít,
Hajnali köd-fal a vára,
Termeiben sok a vendég,
Törpe-király fia-lánya.

Bóbita, Bóbita álmos,

Elpihen őszi levélen,
Két csiga őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sürüjében.

A két erény itt együtt van jelen: a csodálatos verszene és a tündéries

hangulat. A vers varázsos hangulatát a tündérvilág képein túl a szelíd
természeti képek biztosítják. Minden versszaknak más-más hangulata
van: a tündéri zene, a malacka humoros jelenete, a tündérvár, és végül a
vers altatószerűen halkul el. Ritmusképlete:
-vv/-vv/--//-vv/-vv/--//-vv-/-vv-.

● Haragosi

Fut, robog a kicsi kocsi,

Rajta ül a Haragosi,
Din don diridongó.
Ha kiborul az a kocsi,
Leröpül a Haragosi,
Din don diridongó.

Fut a havon a fakutya,

Vele fut a retyerutya,
Din don diridongó.
Ha kiborul a fakutya,
Leröpül a retyerutya,
Din don diridongó.

Mint említettük, ez a vers Weöres fenegyerekes bosszúja az őt hallgatásra

kényszerítő Rákosin. Az ártatlannak látszó gyerekversbe politikai gúnyt
rejtett el: Haragosi maga Rákosi, a retyerutya pedig a rajta élősködő
pereputty. Megjósolja a rendszer bukását, és vele együtt a hatalmon lévők
kipotyogását pozícióikból. De ezt a rejtett célzatosságot szinte elfedi a
járművek gyorsaságát utánzó gyors, pergő ritmus, és a harmadik sorokban
hirtelen fékező lassú szótagok. Ezek a lassabb sorok a költő szógyártásai,
jelentésük nincs, csak csúfolódó hangulatuk.

541
 ● Utóélete: Megjelenésük óta számos megszólaltatása született a
verseknek, köztük nem egynek énekes formában is. Több darab bekerült
az óvodai képzés tantervébe.

8.7. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus

változatai

● Könyvek az irodalmi ismeretterjesztésben: Lexikonok, kézikönyvek,

monográfiák: Első helyen kell említenünk a Világirodalmi lexikont (1-19.
kötet, főszerkesztő: Szerdahelyi István. Akadémiai Kiadó, 1970-96.) és
az Új magyar irodalmi lexikont (1-3. kötet, főszerkesztő: Péter László.
Akadémiai Kiadó, 1993.). Fontos kézikönyv: A magyar irodalom
történetei (1-3. kötet. Főszerkesztő: Szegedy-Maszák Mihály. Gondolat
Kiadó, 2007). Az újabb monográfiák építenek a korábban publikáltak
ismeretére, ezért többnyire nem törekednek a teljes életmű ismertetésére,
hanem inkább új szempontokat, módszereket és eredményeket
tartalmaznak.

● A magyar irodalom történetei: Irodalomtörténetünk fő vonulatait

igyekszik nyomon követni, így előfordulhat, hogy egy-egy jelentős
szerző, akár tananyagban szereplő szerző is, kimarad a kézikönyvből. A
Sőtér István által szerkesztett A magyar irodalom története kézikönyvvel
ellentétben nem feltételez lineáris fejlődést irodalmunkban, hanem
mindenütt a kor problémáira adott válaszokat mérlegeli. Igyekszik a
modern irodalomtörténeti módszereket és eredményeket beépíteni a
könyvbe.

● Irodalmi folyóiratok: Alföld (debreceni havilap), Bárka (Békéscsaba),

Élet és Irodalom (hetilap), Helikon (MTA, világirodalmi figyelő),
Irodalmi Jelen (független irodalmi lap, elektronikus formában is!),
Irodalomtörténet (Magyar Irodalmi Társaság és ELTE BTK),
Irodalomtörténeti Közlemények (MTA), Jelenkor (Pécs), Kortárs
(irodalmi és kritikai folyóirat), Literatura (MTA, irodalomelméleti
folyóirat), Tiszatáj (Szeged).

● Elektronikus ismeretterjesztés: A magyar irodalom története: a

kezdetektől 1975-ig (MTA, 2006. CD-ROM). Internetes oldalak:
Wikipédia, Irodalmi arcképcsarnok (világirodalom) és Magyar irodalmi

542
 arcképcsarnok, Magyar Elektronikus Könyvtár. Jól használható az
oktatásban, magántanulásban a zanza.tv. Ismeretszerzésünkben talán
elsődlegesek a könyvtári katalógusok mint kiindulási pontok,
mindenekelőtt az OSZK és a FSZEK katalógusa. Napjainkban egyre
népszerűbbek az okostelefonra letölthető applikációk. Egyes tankönyvek
is felkerülnek ide. Fontos figyelmeztetés, hogy tanuláshoz, ne
puskázáshoz használjuk, s a tanároknak, hogy dolgozatíráskor szedjék be
az okostelefonokat!

● wikipedia.hu: Elektronikus lexikon nemzetközi és magyar változata. Az

ismeretek enciklopédikus teljességére törekszik, így nem csupán az
irodalom körében használható. A lap folytonosan megújuló felülete
biztosítja a legújabb adatok és ismeretek folyamatos beépülését a
lexikonba. A szövegben előforduló kék vagy piros kiemelések lehetővé
teszik a fogalmakra, adatokra való könnyű rákeresést. Pl. egy irodalmi
szerző nevére keresve a kiemelt műcímekre kattintva a művek azonnali
hozzáférése is biztosított.

● zanza.tv: Kategóriái: tantárgyanként. Az Irodalom kategórián belül:

Összegzések – Ókor – Biblia – Középkor – Reneszánsz – Barokk –
Felvilágosodás, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus – Romantika –
Klasszikus modernség, realizmus, naturalizmus, impresszionizmus,
szimbolizmus, szecesszió – Avantgárd – Későmodernség – Mai irodalom.
A lap a kategóriákon belül is több fájlt tartalmaz. Ezek rövid szöveges-
videós formában összefoglalják a téma legfontosabb ismereteit, majd
tesztek következnek, amelyekkel kipróbálhatjuk az elsajátítás
sikerességét. Igen szemléletes, közérthető és élvezetes összefoglalásokat
kapunk. Néhol sajnos kissé lebutított formában, és egy-két tárgyi tévedés
is becsúszik.

8.8. A „Nagy Könyv” és a könyvkereskedelmi statisztikák

● A Nagy Könyv egy országos felmérés és programsorozat volt

Magyarországon 2005-ben, melynek célja az országosan
legnépszerűbb regény megválasztása, valamint az olvasás népszerűsítése
volt. Az Egyesült Királyságban 2003-ban szervezett The Big Read c.
rendezvényen alapul, és Németországban is sor került rá 2004-ben (itt
előre kiválasztották azt a kétszáz művet, amelyekre szavazni lehetett).

543
 A szavazás a száz legnépszerűbb könyvre 2005 február végén kezdődött:
bárki bármilyen, magyarul kiadott regényt beküldhetett. 1400 könyvtár,
500 könyvesbolt és 1300 iskola vett részt a versenyben különféle
programokkal. Ez a forduló április 22-én ért véget, amikor a szavazatok
alapján kiválasztották a legnépszerűbb 75 külföldi és 75 magyar regényt,
az április 23-i esti adás végére pedig 50–50-et. Magyarországon ebben a
körben összesen 400 000 szavazat érkezett, ami arányaiban jóval
túlszárnyalta a nagyjából hatszoros népességű Egyesült Királyság
750 000 szavazatát és a körülbelül nyolcszoros népességű Németország
250 000 szavazatát.
Június 11-én a Magyar Televízióban egy ismert személyiségek által
vezetett műsorban kiválasztották a tizenkét kedvenc regényt, a következő
hónapokban pedig rövidfilmet készítettek ezekből, és bemutatták őket a
televízióban – ezek páronként versenyeztek egymással. 2005. december
15-én szavazta meg a közönség egy hasonló műsor keretében, SMS-ek és
telefonhívások útján az első három alkotást. A győztes regénynek, amely
megkapta a „Magyarország legkedveltebb regénye 2005” címet, az Egri
csillagok bizonyult, amely már a rövidfilmek bemutatása előtt is az első
helyen szerepelt. A második és harmadik helyet A Pál utcai fiúk és
az Abigél nyerte el. Kitűzték célul a Nagy Könyv program folytatását, de
a korábbiaktól eltérő formában, ez azonban nem talált nagyobb
visszhangra.
● Nagy könyv TOP 10

01. Egri csillagok Gárdonyi Géza M

002. A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc M

003. Abigél Szabó Magda M

004. 1984 Orwell, George V

005. Az arany ember Jókai Mór M

006. Micimackó Milne, Alan Alexander V

544
 007. A kis herceg Saint-Exupéry, Antoine de V

008. A Gyűrűk Ura I–III. Tolkien, J. R. R. V

009. Harry Potter és a bölcsek köve Rowling, J. K. V

010. A Mester és Margarita Bulgakov, Mihail V

Libri: Online általános sikerlista – Irodalom TOP 10 (2017.11.28.)

Sötét - A sötét ötven árnyalata Christian Grey szerint

E. L. James
A sötét ötven árnyalata Christian Grey szerint E L James most új szemszögből
közelít a Szürke ötven...
Az elnökasszony - A bundás választás
Homonnay Gergely
Erzsébet Fenevadova, a szőrös fülű bajszos polihisztor, díva és szupermodell az
ország...
Vádirat
Pan-dji
Észak-Koreáról keveset tudunk. Az országgal kapcsolatos híreket a nukleáris és
rakétakísérletek...
A nászút
Tina Seskis
Gond van a paradicsomban... Jemma, amióta csak az eszét tudja, a tökéletes nászutat
tervezi...
Nász és téboly - Ambrózy báró esetei IV. - puha kötés
Böszörményi Gyula
1894 kora tavaszán a fiatal Ambrózy Richárd báró elveszítette bal karját, és vele
lelkének azon...
Budapest Noir
Kondor Vilmos
Kondor Vilmos műfajteremtő regénye, az utóbbi évtized legsikeresebb magyar
krimije javított...
Isten Árnyéka
Bán Mór

545
Ezernégyszáznegyvenhat. A várnai vereségből még csak eszmélő Magyarország
tovább sodródik a végső...
Addig se iszik
Bödőcs Tibor
"Mikor a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta: "Hárman nem írunk:
Szókratész...
Átvilágítás
Jókai Anna
Jókai Anna, a Nemzet Művésze, Kossuth-nagydíjjal kitűntetett író,
életműsorozatának új kötete...
Az ötödik levél
Nicola Moriarty
Milyen jól ismered a barátaidat? Négy barátnő. Öt levél. Egy titok. Joni, Trina, Deb
és Eden. Az...

● Összegzés és összehasonlítás: Nehéz a két adatot összehasonlítani,

hiszen a könyvesboltokban a friss kiadványok fogynak, és az évszám is
eltérő (2005-ben a toplista élén a Harry Potter és a bölcsek köve állt!).
Annyi azonban megállapítható, hogy a vásárlók nem azt veszik, amit
irodalmilag a legértékesebbnek vélnek. Elsöprő fölényben vannak a
lektűrök, és kevés a klasszikus mű, míg a Nagy könyv vetélkedő
listájában előnyt élveznek azok a művek, amelyek már az általános
iskolában eljutnak az ifjúsághoz, kivált az iskolai kötelezők. Az iskolának
tehát nagy szerepe van az olvasásunk formálásában, de ez nem válik életre
szólóan meghatározóvá.

8.9. Irodalmi ellenutópia és filmes adaptációja – Ray Bradbury:

Fahrenheit 451 és François Truffaut: 451 Fahrenheit (1966)

● Ray Bradbury (1920-2012) amerikai sci-fi író. Szüleinek anyagi

körülménye miatt nem végzett egyetemet, autodidakta módon képezte
magát. Gyűlölte a technikai társadalmat. Nagy hatással volt rá Poe
prózája. Több mint félszáz művet írt, leghíresebbek a Fahrenheit 451
(1953) és a Marsbéli krónikák című novelláskötet.
● François Truffaut (1932-1984) francia filmrendező és színész, a francia
új hullám híres alakja. Szintén autodidakta művész. Törvénytelen

546
 gyermekként született, apját nem ismerte. Hányatott gyerekkora is
közrejátszott lázadó magatartása kialakulásában. Filmjeinek rendszerint
forgatókönyvírója is. Amerikai éjszaka (1973) című filmje Oscar-díjat
kapott.
● Bradbury: Fahrenheit 451 (cselekményvázlat): A főszereplő, Guy
Montag, tűzőr, könyvégetéssel foglalkozik. Munkáját példásan és nagy
szakértelemmel végzi, amiért főnöke, Beatty előléptetni készül. Közben
összetalálkozik egy tizenhét éves lánnyal, Clarisse McClellannel, aki
barátságába fogadja. Clarisse a társadalom ítélete szerint bolondos lány:
sokat beszél és egy régi világ emlékeiben él. Ő ébreszti rá Montagot, hogy
a tűzőrök eredeti feladata a tűzoltás volt, és mai tevékenységük egyáltalán
nem természetes, és fölnyitja a szemét a természet szépségeire is.
Többször is találkoznak, és Montagra olyan nagy hatással van, hogy
egészen kifordul önmagából, talán bele is szeret a bohókás fiatal lányba,
és néhány könyvet eltesz magának, majd olvasni kezd. Clarisse
hamarosan autóbaleset áldozata lesz, s ez nagyon megrázza Montagot. A
feleség, Mildred mindenben ellentétje Clarisse-nek: egészen elbutította
az állami propaganda, amely könnyű, értéktelen tömegszórakoztatást
kínál a lakosságnak. Egész nap tévét néz, ahol egy fiktív család életének
hétköznapjai játszódnak. Mildred annyira rabja ennek az olcsó műsornak,
hogy életének színterét szinte teljesen áthelyezi a tévécsaládba, s férjétől
is egészen elidegenedik. Montag Clarisse hatására ráébred, hogy felesége
teljesen idegen a számára. S bár az állami tömegpropagandának éppen az
a célja, hogy a lakosságot olcsó boldogságban tartsa, s azok ne
gondolkodjanak, Mildred tudat alatt boldogtalan: egy este öngyilkosságot
kísérel meg nyugtatókkal, s ezzel nincs egyedül: mint kiderül, az efféle
öngyilkossági kísérletek igen gyakoriak. Vércserét hajtanak rajta végre, s
másnap már semmire sem emlékezik. Közönyös kapcsolatuk Montag
könyvolvasása hatására válik ellenségessé, míg végül Mildred följelenti
Montagot. Montag lebukása azonban csak idő kérdése volt, főnöke,
Beatty mindenről tudott, még azt is, hogy Montag miket olvas. Valószínű,
hogy a televízió képernyője szolgált kamerául, vagy a hatóság olvas az
emberek fejében. Egy ízben Beatty meg is látogatta Montagot, s tudtára
adta, hogy tudnak könyvrejtegetéséről, de egyelőre még nyitva hagyják
számára a megtérés ajtaját. Később is többször emlékezteti, hogy minden
lépését figyelik, s azokból a könyvekből idéz, amiket Montag olvas.
Közben Montag kapcsolatba kerül egy könyvrejtegető idős férfival,
Faber professzorral, akivel közös terveket szőnek a könyvégetők ellen.
Faber egy fülbe helyezhető adó-vevő készüléket ad neki, hogy állandó
kapcsolatban legyenek. Mildred árulásának hatására a tűzőrség kiszáll
Montag lakásához, s éppen őt kényszerítik rá, hogy égesse el a könyveit,
majd Beatty letartóztatja. Beatty az adó-vevőt is megtalálja, s ekkor
Montagnak nem marad más választása, le kell lőnie Beattyt, nehogy az
egész összeesküvést lebuktassa. Izgalmas hajsza következik: Montagot a

547
 rendőrség gépkutyákkal és helikopterekkel üldözi. Sikeresen
megmenekül, s csatlakozik egy titkos társasághoz, akik könyveket
memorizálnak, hogy megmentsék a régi kultúrát egy boldogabb jövendő
világnak. Erre az atomháború nyújt lehetőséget: a várost találat éri, s
teljesen megsemmisül. Nyitva marad azonban a kérdés, hogy jobb világ
fog-e beköszönteni.
● Truffaut: 451 Fahrenheit: A film nagyjából követi a könyv
cselekményét (filmadaptáció), de néhány dolgot leegyszerűsít: Clarisse és
Linda szerepét ugyanaz a szereplő játssza, Julie Christie, Clarissét rövid,
Lindáét hosszú hajjal. Ezzel Montag két női társának pozitív és negatív
arculatát testesítik meg. Clarisse nem bohó kamasz diáklány, hanem
korban a főszereplőhöz illő tanítónő. Clarisse-t elbocsátják állásából, s
diákjaival elhitetik, hogy veszélyes ellenség volt. Amikor Montaggal
visszatérnek az iskolába, a gyerekek menekülnek előle. Faber alakját is ő
helyettesíti, s a film végén a könyvemberek között újra találkoznak,
sejtetve, hogy össze fognak jönni. A meggyújtott könyvek címlapja vagy
borítója gyakran olvasható, s a könyvemberek is sorra bemutatkoznak,
jelezve, hogy mit tart kiemelkedőnek a rendező az irodalomból. Montag
például nem a Jelenések könyvét testesíti meg, hanem Poe novelláit.
Clarisse Saint-Simont memorizálja. De találkozunk Beckett, Machiavelli,
Austin és az író Marsbéli krónikák című kötetével is. A film szintén az
atomcsapással ér véget, illetve még epilógusszerűen a különféle
nyelveken beszélő könyvemberek bábeli képével.
● A sci-fi és a művészi alkotás határán: Bradbury ezt a könyvét művészi
igénnyel írta meg, a sci-finél nagyobb hangsúlyt kap az ellenutópia műfaji
jellege. Az utópia műfaját Szent Morus Tamás teremtette meg azonos
című művével, amelyben egy ideális társadalom képét igyekezett
megrajzolni. Utópiában (Seholsincs országban) nem ismerik a pénzt és a
magántulajdont. Megjegyzendő azonban, hogy Morus „ideális”
államában éppúgy elnyomják az egyén jogait, mint itt, s erősen
uniformizálják az embereket. A nagy angol előd könyvét az angliai
bekerítés idejében létrejött tömeges nyomorba taszítás elleni
tiltakozásnak szánta. Az ellenutópia célja nem egy ideálisnak vélt állam,
hanem ellenkezőleg, egy minden emberi értéket elpusztító jövőkép
megrajzolása. Bradbury technofóbiában szenvedett, iszonyodott a
modern technikától, a gépjárművektől, a számítógépektől és a modern
pusztító fegyverektől. Mintaképe elsődlegesen Orwell 1984 című regénye
és Swift könyvének 3. része, de Fourier és Babits (Elza pilóta) is lehetne.
A regény a hidegháború idején, a harmadik világháború fenyegető
közelségében íródott, az USA egyik legsötétebb korszakában, a
mccartizmus alatt. Érezhető volt, hogy a technika és az államhatalom
szembefordult az emberiség érdekeivel, a személyiség és a szabad
gondolat pedig veszélybe került. A kisregény az irányregénnyel is rokon,
hosszas monológokban fejti ki az író ideológiai nézeteit, illetve ennek

548
ellenkezőjét Beatty szájából. A komoly tartalomhoz azonban nem társul
művészi jellemrajz és jól átgondolt cselekményvezetés, a jellemek
sematikusak, mint általában a sci-fiben. Ugyanakkor a sci-fi is megsínyli
ezt a kettősséget: a szerző technikai fantáziája meglehetősen szegényes,
talán csak a gépkutyák számítanak igazán eredeti ötletnek. A
filmfeldolgozás is hasonló képet fest: átmenet a művészi film és a sci-fi
között. A kettős szerepű női főszereplő nem igazán bír többletértékkel, a
kedves kamaszlány alakja talán többet ígért volna. De a kalandos
cselekmény is hiányzik, például Montag üldözése a könyvben sokkal
izgalmasabb, s a könyv végén található szép elmélkedések sem fértek bele
a filmes eszközökbe, a legszebb rész kimaradt a filmes adaptációból.

549
Függelék

Engedjétek meg, hogy egy kis önpropagandát csinálva ideiktassam saját

verseskötetem bemutatását! Ennek talán lesz annyi haszna, hogy egyszer
igazán belülről, az alkotó oldaláról ismerhetitek meg a verseket.

Varsányi József: Anna (Versek)

● Életrajzi háttér: Budapesten születtem 1954-ben. A gimnáziumban nem

voltam jó tanuló. Tanulás helyett órákon át sakkoztam, festegettem, és
verseket írtam. Nehezen is tudtam dönteni a matematika-rajz és a magyar
szak között. Végül negyedik próbálkozásra vettek fel az ELTE könyvtár-
magyar szakára, később a filozófiát is fölvettem harmadik szakként, de
ezt nem fejeztem be. Egyetem után megnősültem, és öt gyermekünk
született. Azóta könyvtárosként és magyar tanárként, később csak
magyar tanárként dolgozom. Regényeket és verseket 12 éves korom óta
írok, első publikációim 22 éves koromban jelentek meg, ezek
gyerekversek. A gyerekirodalmat máig is fő profilomnak tartom.
Nyomtatásban megjelent szépirodalmi köteteim: Új Werther
(levélregény), Lea, Mackó és a többiek (mesék), Töhötöm, Bödönöm,
Ödönöm, Böhömöm és az ici-pici Tádé (gyerekversek), Mondák a néhai
jó Petőfi Sándor példás életéből (műmondák) és Anna (versek).
● Anna: A kötet válogatott verseimet tartalmazza az 1995 és 2007 közötti
időszakból. Lírai naplónak nevezem, mivel nagyjából erre az időre esett
az életem mélypontját jelentő Anna-szerelem tragikus időszaka. A
hosszú időszak nem volt egységes: pozitívabb szakaszok és mélypontok
váltogatták egymást. Ennek megfelelően a kötet sem csupán szerelmes
verseket tartalmaz.
Kamaszkori elhatározásom volt, hogy a magam útját fogom járni,
mindenfajta irányzat követése nélkül. A kötet nyolc ciklusból és két
egyedül álló versből áll:
1. Anna-versek (1995)
Midőn a kedves Amerikába távozott (1995. augusztus)
2. Lírai glosszák (2002)
3. Kagylók morajló hangjában (2002)
4. Petrarca-sorok (2003)
5. Szavak Bellarminhoz (2005. március 2.)
6. Vallatás a szeretetről (2005)
Örömóda (2005 karácsonya előtt)
7. Ámor sanctus (2005. december 28.)

550
 8. Jó reggelt, hétalvó szép Magyarország (2007)
● Szomorú tiszafák: A vers az Anna-versek ciklusban jelent meg.
Emlékszem, akkoriban olyan mély lelki válságban voltam, hogy minden
szót úgy kellett magamból kipréselni, s ezek hatalmas fájdalommal törtek
föl. Valamiféle neoklasszicista irány megteremtésével próbálkoztam,
teletűzdelve a verset mitológiai motívumokkal, kedvenc
olvasmányaimból zsákmányolgatva: Ovidiusból és az Upanisádokból. A
daktilusokat kicseréltem lágyabb anapesztusokra. Ezek az intertextuális
motívumok táblázatszerűen megtalálhatók a nyelvtan tételek között. Ezt
illesztem ide:
Szomorú tiszafák Ovidius: Átváltozások, a szerelmi vágy megidézése
mély árnya alatt
zölden mohos Az első szakítás utáni sokkos állapotban eltévedtem a
fatörzsre ülsz városban.
s nézel magad elé:
haza sose kerülsz.
Itt repkény kúszik a Ovidius i.m.: Egy nimfa halandó ifjúba szeret bele, akit
hosszú törzsre, kérésére fává változtatnak az istenek, a nimfa pedig köréje
fonódik szerelmes vággyal.
ott kéreg alatt Apolló szeret bele Daphnéba, akit babérfává változtatnak
dobogó szívet érzel, az istenek. Apolló még a fa kérgét is vággyal öleli.
s „Szeret. Nem A szerelmesek babonás játékáról van szó.
szeret…”
- dobálod szét a Utalás a fenti történetre: a babér a költészet jelképévé vált.
babért.
Ha árny jön erre, s
szólsz:
„Még valamennyire I.m.: Cadmus meggondolatlanságból önmagát átkozta
én vagyok én, meg, s az istenek kígyóvá változtatták. Ezek segélykérő
fogd a kezem!” utolsó szavai hitveséhez, Harmóniához.
Majd mond az árny: Harmónia válasza a kígyóvá változott Cadmushoz.
„Előbb vetkezz ki e
szörnyű alakból!”
Hát ne szólj,
vagy mondd, mit a
koldus:
„Most már akkor se Utalás az Upanisádok koldusára, az ő elkeseredett
ennék, ha adnának!” szavaira, ami után az emberek dúsan ellátják élelemmel.
A remény motívuma.

● Tódul a hullám…

551
„Az az ezekre vonatkozó, titkos tanokban kimondott elgondolás, hogy mi,
emberek valamiféle őrhelyen vagyunk, és nem szabad ebből kivonnunk
magunkat, sem megszöknünk, véleményem szerint nagy és nem könnyen
átlátható gondolat.” (Platón)
Tódul a hullám habra hab
Benne sodródó kis halak
Először te is hal leszel
Szíve-sincs-szava-sincs gyöngypikkely

Tódul a hullám habra hab

Fölötte síró madarak
Másodszor te is szárny leszel
Aki szívéből énekel

Tódul a hullám habra hab

Harmadszor te is lepke vagy
S kicsi szívedben elidőz
A tigris és a szelíd őz.

Akkor megülsz az ág hegyen

A tenger csöndjét kémleled
S hogyha a hullám összetör
Kagylóhangod az égbe tör

A vers a Lírai glosszák ciklus darabja. Ebben a filozófiai ciklusban egy-egy

kedvenc klasszikusom idézetéhez kapcsoltam verseimet. Önsajnálatomat az
esendő emberi létezésre vittem át. A versforma hagyományos, egyszerű
párosrímes ütemvers. A központozás elhagyása a versdallamot emeli ki a laza
mondatszerkesztés helyett. Mondatok helyett motívumokból építkezik,
követve az evolúciós szinteket: érzéketlen természet – érző állatvilág –
szellemi lét. A harmadik stádiumot dupla versszak emeli ki, hozzátoldva az
ember esendőségéhez a halhatatlan lélek méltóságát. A harmadik versszakban
József Attila-idézetet találhatunk.

● Emléked, Procris (Kagylók morajló hangjában)

Emléked, Procris, jó felidézni,

amint mohlepte kövekről jó tudni,
ki volt, mi a sorsa,
s napfényverdeste hegyeken jó állni,
szolgákat, lovakat, szimatos fürge kutyákat
völgynek eresztve.
Megteszem, Procris, ha tudom,
fölverem érted kürttel az erdőt.

552
Lásd, ez a kő, ahol ültünk,
ahol kezedet tartotta remegve kezem,
s itt van a nád, ahol lázas szavakat
súgtunk, s ki hallva égő titkaink,
susogva tanácsot adott,
s gyáva szívünkért csúfol azóta is.

A kötet érzelmileg már harmonikusabb, lecsendesültebb. A fájdalom emlékké

távolodott, és föltűnik egy boldogabb jövő reménye, amikor majd minden
szörnyűségre mosolyogva emlékezünk. Procris Ovidius Átváltozásokából
származik: az asszony féltékenységében megleste az Ekhóval beszélgető
férjét, aki vadnak nézte, és nyilával lelőtte őt. A szolgák, lovak, kutyák
eleresztése az érzetektől és vágyaktól való megszabadulást jelenti. A nád
egyfelől idilli környezetet teremt, másfelől Midász királyra utal, akinek a
titkát (hogy szamárfüle van) a nád susogta ki.

● Petrarca-sorok: A kötet nagyvárosi (budapesti) környezetben idézi fel a

plátói szerelem szomorkás dalait. Minden versbe egy-egy Petrarca-idézet
épül be. A kötet célkitűzése, hogy ezekhez a halhatatlan sorokhoz odaillő,
lágy verssorokat kapcsoljon, s így megteremtse az idők felett álló
szerelem hangulatát, érzését.
● Szavak Bellarminhoz: A hét vers egyetlen nap alatt keletkezett. Valami
elkeseredett, válságos állapotban, amikor személyes fájdalmamat
egybekapcsoltam politikai-társadalmi aggodalmaimmal. A kapitalizmus
kapzsisága és a politika korruptsága ellen lázadtam fel a hazafiasság
nevében.
● Vallatás a szeretetről: Ezek már elvonatkoztatnak a személyes
élménytől, s a szeretetet mint bűnös szenvedélyt, többek közt a
házasságtörést általánosságban mutatják be. Nem tartoznak kedvenceim
közé, túlzottan kidolgozatlanok.
● Örömóda

Íme az isten leányok a célba találó

Kinek unott kerub zeng s hars pokol dalol

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Kinek sóhaja a jeges tekintetű kozmoszban fölragyogott

S fölzengett az éjben obszcén éneke

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Örökéletű isten titkok királya te

Te fallosz-állító comb-nyitogató

553
Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Tévedni képtelen Úr öröktől szeretett Fiú

Ki üzekedni hajtod a herélteket

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Ki a sötét földet virágba borítottad

S pihegéssé nyüstölted a tengert

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Te megülöd pirosló trónusát a lánynak

S gyilkolni tanítod a táncos legényeket

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Szentek hajának sátrában égő koszorú

Szépségjegy riadt Tatjánák homlokán

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Ki őrzőn hajolsz rengő bölcsők fölé

S fölnevetsz a ráncos anyákra

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Ki szóra bírtad az esztelen sarat

S füllenteni tanítod a tudósokat

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Ki párnákba gyöngyszín virágokat ültetsz

S fehérkeblű leányt szülsz a kútba

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Kinek zászlai hadakat bontanak

S megtöltik a kétes sikátorokat

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

554
 Ki éles késekkel oktatod a bölcset
S szöges ostorral a jámborokat

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Ki megnyugosztod a sáros talpú zarándokot

S hellyel kínálod a megérkezőt

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Ki ablakot és ajtót nyitogatsz nekünk

S térdre roskasztod az irigy falakat

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Ki széles mosoly vagy sajgó világok felett

S keresztet cipelsz a poklok gödrein

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

Dicsőség néked Anna a mennyben és földön

Aki kitépted síró megváltásomat

Ámor könyörülj ínségem hosszú kínján

A vers egy sikertelen találkozási kísérlet sokkos állapotában keletkezett.

Versformának Baudelaire A Sátán litániája című versét választottam, de a
könyörgés a Sátán helyett az Ámor-Krisztushoz szól. Megdöbbentő
felismerésem volt, hogy a legszentebb érzést az obszcén testi vágyakozás
szennyezi be. A vers íve is az obszcén képektől az Isten-szerelemig ível. Nem
hallgathattam el a szenvedély okozta testi-lelki fájdalmakat se (a lány miatt
egymást megkéselő táncos legények, a kútba ugró leány motívuma stb.) Hogy
mit éltem át azalatt, míg a verset a legszentebb szerelemig sikerült
fölemelnem, talán mutatja a vers zaklatott gondolatmenete.

● Ámor sanctus: A kötetben a heves szerelem már testvéri szeretetté

nyugszik, sőt némely versben az Isten-szerelemig nemesedik.
● Nem akarok már versed lenni (Jó reggelt, hétalvó, szép
Magyarország)

Nem akarok már versed lenni,

Süket fülekben perlekedni,

555
Miszlikbe vágva, csontom törve,
Versküllőidre rágyötörve,
S még ha versnék is ráncba szedve,
Hallgatni kinek volna kedve?

Jobb szeretnék már ének lenni,

Zsebre tett kézzel füttyögetni,
Szépen, könnyelműn föl-le szállni,
Örvendezgetni, sírdogálni,
Rá-ráröppenve kicsinyre, aggra,
Békét dúdolni süket haragba.

Szeretnék én már lélek lenni,

Elszökni innen, égre kelni,
Súlytalan lábam mázsás nyomokba
Lépkedni kimért metrumodba,
Haragjuk csövét versedre töltve,
Szíved dobogni mindörökre.

Ebben a ciklusban már nem szerepelnek szerelmes versek, úgy tűnik,

véglegesen túltettem magam a megrázó élményen. Valami nagy vágy fogott
el, hogy Isten békéjének eszköze lehessek. A politikai-társadalmi
hadakozásokba belefáradtam, s a katolikus hitben kívántam nyugalmat lelni.
Úgy éreztem, hogy igazi küldetésemet majd a halál utáni életben fogom
betölteni.

556