Radnóti Miklós (1909 – 1944)

Élete:
- Budapesten született, zsidó polgári családból, anyja Grosz Ilona, apja Glatter Jakab tisztviselő, tragikus
gyerekkor  születésekor meghal anyja, ikertestvére
o Ikrek hava – prózai mű
 gyötörte az önvád, hogy életét két halottal kellett megváltania:
 „Te maradtál meg, vagy a másik? Megölted őket!”
o Radnót  apja szülőhelye, apja újranősül: Molnár Ilona, testvére: Ági
 Romániában Erdélyi Ágnes néven költő, újságíró
 fiatalon, anyjával Auschwitzban halt meg
o 12 éves, amikor apját is elveszíti. Csak ekkor tudja meg, hogy teljesen árva:
 Huszonnyolc év
 28 éves korában írta, hogy édesanyja is 28 éves volt, amikor ő született
- Apja halála után nem maradhat nevelőanyjánál
o nagybátyja, Grosz Dezső gyámja, textilkereskedő, Radnótit is annak szánta, kereskedelmi iskola, majd
Liberecbe textilipari főiskola, nagybátyjánál dolgozik, szegedi egyetem magyar-francia szak, élete
legboldogabb évei, itt Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma – népköltészet, falukutatás
 életre szóló barátság Ortutay Gyula
- 1931 nyara Párizs, egyetemet befejezi, irodalom doktori, nem kapott állását, fordít és ír, Budapestre költözik,
o 1935 elveszi Gyarmati Fannit, átkeresztelkedik katolikussá
- 1939 Párizs Fannival, szeptemberben kitör a világháború
o költészete elkomorul, írásait ritkán közlik, inkább csak fordításait
o háromszor hívják be munkaszolgálatra, barátai kérvénnyel fordulnak a honvédelmi miniszterhez, aki
felmenti a szolgálat alól, de 1944 májusában behívót kap
 A jugoszláviai Bor község melletti Lager Heidenau
 körülmények az tűrhetőek
 a tábort augusztus végén felszámolják, a foglyokat szeptemberben
o „erőltetett menetben” mennek Németország felé
 November 9 Győr melletti Abda község
- Radnótit 22 társával együtt agyonlőtték tömegsírba
o Holttestét 2 év múlva, 1946. június 23-án exhumálják
o kabátja zsebében megtalálják az utolsó verseit tartalmazó bori noteszt
 első lapján ötnyelvű (magyar, szerb, horvát, német, francia, angol) bejegyzés
 „Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a
megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr., egyetemi magántanár
címére.”
o 1946. aug. 14-én temették el a Kerepesi temetőben
Kötetei:
- költészete első szakaszára az életöröm jellemző
o hatással van rá az avantgárd (szürrealizmus) és az antik klasszikus formák.
- Pogány köszöntő – első kötete
o kedvezően fogadja a kritika
 úgy dönt, hogy irodalommal kapcsolatos pályát választ
o Rímtelen, expresszionista szabad versek, idillek, elégiák
 fiatalos lendület, életszeretet, főként természetábrázolás
o Köszöntsd a napot!
o Tavaszi szeretők verse
o Az áhítat zsoltárai
- Újmódi pásztorok éneke - kötet
o az ügyészség vallásgyalázás és szeméremsértés vádjával elkoboztatta
 nyolc napi fogházbüntetésre ítélik, de próbaidőre felfüggesztik
o Arckép
o Táj, szeretőkkel
o Tavaszi vers
- Lábadozó szél - kötet
o idill mellett már lázadás is
o a gazdasági válság következtében forradalmibb versek
o Férfinapló
- Újhold - kötet
o a világ fenyegető megváltozásáról ír, feltűnik a halál gondolata, beszivárog emlékeibe, megjelenik a
tájban, belopódzik a szerelmi boldogságba, az idillbe
 haláltudat lesz úrrá rajta, készülődik a halálra, belenyugszik a megváltoztathatatlan végzetbe
 ez teszi őt képessé az írásra ekkor is, mikor mások már elnémultak a félelemtől:
o Mint a bika
 1. versszak
 a múlttal, eddigi életével való számvetés, a fiatalság gondtalan boldogsága:
o büszke, lázadó, fitogtatja erejét  bikához hasonlítja magát
 2. versszak
 a megtorpanó, farkascsordát szimatoló bika képe
o a halálos veszély tudatosítása
 a fiatal jelző elmarad, a veszélyes férfikor küszöbére érkezett a férfi, az őzbak
menekül a csorda elől, de a bika helytáll, vállalja a harcot, akár a pusztulásiga
 Jövő: komor
 két utolsó sor
 reálisnak látja ezt a jövőt a maga számára is
o a halálveszély ellenére is vállalja a küzdést
o Kortárs útlevelére
 3 lehetőség:
 a vadmacska módra való élet:
o ügyes, éber, de csak önvédelem
 megalázkodó:
o de elveszti önbecsülését, méltóságát
 lázadó, küzdő:
o kockázatos, de a jövő példaként fogja emlegetni
- Járkálj csak, halálraítélt - kötet
o Most már a versek meghatározó motívuma a halálközelség gondolata
 mindenki kiszolgáltatottá, védtelenné lett, a fenyegetés a természet világát is felforgatta
 tudomásul veszi a halál fenyegetését, számol vele.
o már nem avantgárd és szabadversek  kötött versforma
o Háborús napló
o Ballada
o Járkálj csak, halálraítélt
 Félelem járja át a verset
 Az ember fél és menekül, igyekszik elbújni valahová, összezsugorodni
 macska: felpúposodik az ijedtségtől: itt út
 az első versszakok a világban eluralkodó veszélyt, szorongó rémületet ábrázol
 a költőknek a borzalmak közepette is tisztán és bűntelenül kell élniük.
- Meredek út – kötet
o komorak, a halál, a rém már mindenütt jelen van
o Ez volna hát...
o Hajnaltól éjfélig
o Himnusz a békéről
 A vers a békevágyat, a nyugodt élet iránti vágyat fejti ki
 A béke = a szabad, szép, értelmes célokkal teljes élet, az az időszak, melyben minden, amit
fontosnak tart (érzelmek, természet, költészet) szabadon megvalósulhat
 természeti képekbe burkolja mondanivalóját:
 tél: saját kora, amikor minden megfagy
 március és nyár: a jövő békekorszak
o az emberekben lévő békevágyat a szőlőszemhasonlattal fejti ki
  Számára az a béke, ahol a gyerekek nyugodtan játszanak, a leghétköznapibb boldog életüket
élik. Hisz abban, hogy eljön egyszer a béke, és meg kell őrizni magunkat a békés időszakra
 A vers életszeretetét fejti ki.
- Tajtékos ég – utolsó kötete
o még Radnóti állította össze, két évvel halála után jelent meg a bori versekkel együtt
o a haláltudat felfokozza életszeretetét, a természet és a szerelem békéjébe menekül
o Dal
o Mint a halál
o Tajtékos ég
o Mivégre
o Hispánia, Hispánia
 Franciaországban, részt vett egy tüntetésen a spanyol polgárháború miatt
 komor hangulatú  vers elején eső, piszkos, kormos város
 nemcsak a sártól és koromtól piszkos ez a város, hanem korának helyzete miatt, és a
hírektől
o a szomszédban háború van, és beszámol a következményeiről:
 megszűnik a normális élet, csak a vér és pusztítás folyik
 reménykedik, hogy változtatni tudnak a sorson, ha összefognak az emberek
 reményt ad neki az is, hogy a párizsiak tüntetnek a spanyol polgárháború miatt:
o NEMZETKÖZISÉG GONDOLATA
 nemcsak a maga nemzetét félti, hanem a másét is
 a vers leglényegesebb gondolata.
Az eklogák:
- A háború borzalmai, embertelensége, szabadság és békevágy
- 8 eklogát írt
o Hatodik ekloga címmel nincs vers:
 vagy elveszett, vagy ez a Töredék, amit azért nem fejezte be, mert bevonult munkaszolgálatra
- Száll a tavasz – előhangot
- Első ekloga
o pásztor és költő párbeszéde
 Radnóti két énje
o A szörnyű világ undort vált ki benne, a spanyol polgárháború képét idézik fel
 F. G. Lorca majd József A. halála és a háborús pusztítás látványa
 saját halálraítéltségét idézik fel
o egyetlen lehetséges magatartásforma számára az alkotás
- Negyedik ekloga
o szabadságvers
o Költő és a Hang párbeszéde
 a XX. századi költő egzisztenciális problémáit boncolgatja
 A párbeszéd = belső vita:
 a költő lelkében zajló küzdelemről, a csüggedés és helytállás közötti ingadozásról.
o Szerkezete ellentétekre épül:
 rabság-szabadság, csüggedés-jövőbe vetett hit.
- Töredék
o Valóban töredék  se cím, se befejezés
o Minden versszak ugyanazzal a sorral kezdődik
o A vers a korról szól, rossz kornak ábrázolja saját korát
 züllött, megvadult kor, mely felrúgja az erkölcsi és emberi törvényt, az ember öl, elaljasul,
nemcsak parancsra öl, minden érték a visszájára fordul, a gyereknek átok volt az anyja...
o Mindig az élet szépségét állítja ellentétbe azzal, ami van
o Csak Ézsaiás tudna méltó átkot mondani
o Éltem – múlt idő: emiatt 1fajta testamentumnak tekinthető a vers, melyben mintha már az utókorral
folytatna fiktív párbeszédet.
- Hetedik ekloga – hexameter
o Heidenauban íródott, elégikus hang
 o Ellentétekre épülő vers:
 álom-valóság, láger-otthon
o leírja az életet a lágerben
 Emlékeit szabadítják meg a borzasztó valóságtól. Feleségéhez írta
o Elhagyja a párbeszédet, csak néha szólítja meg hitvesét:
 „látod-e” – ezáltal közel hozza távollévő feleségét.
o Éjszaka írta a verset:
 ködös, homályos, minden bizonytalan
 szögesdrót, kerítés, barakk, fogolytábor, horkoló foglyok egyfelől
 DE: repülnek a foglyok
 „az álom, a szép szabadító oldja fel”
o álmukban elfelejtik, hogy rabok, és mindenki az otthonára gondol,
reménykednek, hogy megvan még az otthonuk
 „ahol értik a hexametert is”
 görög, emberies kultúra versformája
o van-e még valahol emberiesség?
o A tábor egy életet él és vár:
 csoda
 vég
o kétféle hangulat:
 remény
 kétségbeesés, elmúlás és megmaradás, remény és reménytelenség egybemosódik
 a kettő között állandó a hullámzás, igen-nem, élet-halál
o Az őrök mindent elvettek, posta se jön, és mégsem felejtődött el a szabad emberi sors.
o Az utolsó sorai:
 gyönyörű szerelmi vallomás feleségéhez
 csak ez ad erőt elviselni ezt a borzalmas életet.
- Nyolcadik ekloga
o párbeszédes forma
o Ézsaiás próféta követőjével beszélget – lázadó harag, prófétai düh
 az elkeseredett dühöt a vers végén a szebb jövőben reménykedő hang váltja fel
 a Próféta cselekvésre biztatja a költőt.
Az utolsó évek szerelmi lírája:
- A szerelem mindig a menedéket jelentette számára
o Minél jobban érezte a halál közelségét, annál fontosabbá vált számára a szerelem megtartó ereje.
- Két karodban
o Szó- és sorismétléseivel ringató hatást vált ki
o megnyugtató biztonságot nyújt neki a vészesen közeledő pusztulás elől a szerelem.
- Bájoló
o játékos hangulatú
- Rejtettelek
o mély vágyakozást fejeznek ki
o Fanni alakja a hétköznapi élet minden apró mozzanatában feltűnik.
- Tétova óda – óda
o két rész:
 szerelme csillagrendszer
 s ezért a végtelen mindenséget hívja segítségül érzelme megragadásához
 A szerelem az életet, az egész világot jelenti számára.
 a halál említése vágja ketté a két részt
 megszakítja az érzelmek, a képek áradását
o visszatereli a költő figyelmét a köznapi életbe
 Az otthon bensőséges harmóniáját ábrázolja, Fanni puszta jelenléte poetizálja a
hétköznapi környezetet, meghitté varázsolja együttlétüket.
o A vers végén az elalvó Fanni képét festi nagy líraisággal, majd hangsúlyozza tökéletes
összetartozásukat.
 - Levél a hitveshez – elégia
o A lágerek poklában is felesége emléke tartotta benne a reményt
o kettősség van a versben:
 REMÉNY és REMÉNYTELENSÉG
 a visszagondolás, álom, emlékezés vonul végig a versen, szembeállítva a valósággal.
 „Üvölt a csönd fülemben” = a csend minden lármánál kiáltóbbá válik
 „Most bujdokolsz... lebbensz” = lelki szemeivel látja hitvesét, felidézi az ifjúkori szerelemét,
amikor vágyakozott kedvesére. Visszagondol hogyan szerették meg egymást, hogyan vártak
egymásra, hogy enyhítse szenvedését
 „Hitvesem s barátom” = felesége nemcsak szerelmi társa, hanem megértő barátja is.
o Hirtelen megjelenik a valóság
 a felesége szeme színére emlékeztető eget figyelte, amikor bombázó repülőgépek vonulnak
el felette, és hirtelen visszazökkentik a valóságba
 Fogoly vagyok – minden szenvedésen keresztülmegy, amit csak elbír a lélek, s a viszontlátás
kedvéért végigszenvedi meghurcoltatását, mert szerelme ad lelkierőt hozzá
o A felesége és az otthon képei ösztönzik, hogy vállalja a további harcot a hazatérésért, a túlélésért.
 De nem passzívan, csodában bízva vár a hazatérésre, hanem értelmével, aktívan keresi a
túlélés lehetőségeit, s óriási akaraterővel, a 2*2 józanságával készül ezek megvalósítására.
A haza szerepe Radnóti költészetében:
- Nem tudhatom
o Az üldözött, megalázott költő hazaszeretete
o Először baráti körben olvasta fel a verset
 nem tekintette hazájának a németek oldalán háborúzó országot
 Van-e még hazánk? s Radnótinak erre az a válasza, hogy van s szeretetet érez hazája
iránt, és a népet, a hazát nem azonosítja az uralmon lévő rendszerrel.
o címe bizonytalanságot fejez ki  távolságot tart a mások véleményétől
o két szemszög:
 mit jelent számára
 mit jelent az ellenséges bombázórepülőgép pilótája számára
 a személyes emlékek ellentétbe kerülnek azzal a pilóta látványával
o R-nak a haza minden részletéhez valami kedves emlék fűződik:
 a bokor, a házak, a torony, a szelíd tanya, a szántóföld, gyümölcsös, a sírok, a bakterház, a
gyárak, a park, a járda pereme, amelyen iskolába lépegetett babonás hitekkel
 Aztán folytatja a tájban élő néppel, a dolgozókkal
 a sírok közt anyóka, a bakterház előtt a bakter, körötte sok gyerek
 A nemzeti múltat pedig Vörösmarty képviseli.
o A pilóta számára az ország csak egy térkép, hadi célpont a tájban
 a világháború szenvedései ihlették a hazaszeretet vallomását
 Nem vitatja, hogy a magyar nép is bűnös abban, hogy háború van
 De felemeli hangját a kollektív bűnösség ellen
 A dolgozók, a költők, a tiszta, bűntelen gyerekek védelmében szól
o akik őrzik az értelem világát, és átmentik a békés jövőbe
o Ők fogják helyrehozni azt, amit az előző nemzedék elrontott
 Valójában a nemzet újjászületését jósolja meg.
o A zárómondat: „Nagy szárnyadat...”
 fohászában visszatérnek a történelmi valóság sötét képei:
 a haza és a nép fenyegetettsége
 a boldogabb jövőhöz a felsőbb égi hatalom védelmét kéri
- Sem emlék, sem varázslat
o Nem sokkal az utolsó behívója előtt írta, így ez már a végső búcsú versei közé tartozik. Itt már tisztán
látja saját végzetét, halálát
o De az vigasztalja, hogy hisz abban, hogy a világ újjáépül, és az ő költészete is tovább él.
A „bori notesz” versei:
- A lágerben írt versek jellemzői:
 o kétségbeesés – remény, a félelem, háború
 ezzel szemben nosztalgikus képekben az otthon, a szerelem.
- A la recherche – hexameter
o A múltba tekint vissza, cím jelentése:
 nyomában, keresése közben
o Elégikus hangon idézi meg a régi, vidám, barátaikkal töltött estéket
o a derűs hangulatot a háború réme söpri el
 kérdések
 hova csúszol a múltak iszapján? hol van az éj? hova tűntek a bölcs borozások?
 segítenek a múltbeli emlékek felidézésében
 a válaszok a jelen tragédiákról szólnak:
 elpusztult nemzedékekről és költői tehetségekről, sápadt és megtört asszonyokról
 számadást készít veszteségeiről:
 nemcsak a békét, a derűs nyugalmat rombolta szét a háború, hanem a barátokat, a
társakat is örökre elvette
o Az utolsó versszak ennek a tragédiának a visszafordíthatatlanságát fejezi ki:
 Hol van az éj? Az az éj már vissza se jő soha többé?
 az utolsó sorokban saját sorsát is előrevetíti.
- Erőltetett menet
o A sormetszet kihagyásával kirajzolódik a kígyózó országút képe
 a fel-felbukó emberek erőltetett menete
o A foglyok lelkiállapotának leírás fonódik össze az otthoni idill képével
 az életösztön, az élethez való ragaszkodás és a fáradt halálvágy, a megszabadító halál hívása
között vergődő ember drámai küzdelmét mutatja be
o két tízsoros rész:
 egy hat és egy négysoros mondatra tagolódik
 Az első mondat a menetelést, a reményüket vesztett, végsőkig elcsigázott emberek
hatalmas lelkierejéről, akaratáról szól, amely nem hagyja, hogy megadják magukat a
végzetnek, ragaszkodnak az életükhöz
o Erejük forrása az otthon várakozó asszony és egy bölcsebb, szép halál
reménye
 a második mondat, bizonygatja hiábavalóságát a háborús pusztítás képeit sorolva:
o rombadőlt otthonok, feldúlt kertek.
 Igy az első rész a megadás, a halál mellett érvel
 bolond, aki az életösztöntől hajtva tovább akar menni., mikor
a tényekből le kell vonni a következtetést, hogy nem
érdemes, hogy a megszabadító halál maradt számára az
egyedüli érték.
 ezekkel az érvekkel száll vitába az otthon békés, idilli képeit felvázoló rész
 Több soron keresztül áradnak az idillikus emlékképek, és ezekből meríti az erőt
o Az idill felidézése a visszatérés vágyát fejezi ki, a vágyat az élet, és az ebből
természetességgel következő szép halál után
o Az utolsó két sorban a felkeléshez, a továbbvánszorgáshoz, az életben maradáshoz szükséges erő
jelenik meg. Fölkelek:
 nemcsak az élet folytatásának reményét fejti ki, hanem félelmét a nem emberhez méltó,
csúfos haláltól is
- Razglednicák
o = szerbül  képeslap
 négyet írt, helyzetképek a tájról, az emberekről, a költői sorsról.
o Első Razglednica
 menetelés másnapján írta
 Két négysoros rész:
 A menetelés közben tapasztalt háborús helyzet megdöbbentő képei
o Már hallatszik a szovjet ágyúk dörgése, német csapatokkal találkoznak,
leírhatatlan a zűrzavar, a táj megbokrosodott lóként magasodik föléjük
  Újra a feleség képe villan fel, aki beleivódott a költő lelkébe, így ad számára
biztonságérzetet, és védelmezi őt ebben a zűrzavarban
o Második Razglednica
 a csapatot egy emberséges parancsnok fogadja:
 a foglyok meleg ételt kapnak, megpihenhetnek
 Bizakodó hangulatot fejti ki
 két négysoros rész
 a háború képei jelennek meg a távolban
 egy falusi hangulatú idill a környezetében
 A valóság és az idill képei kerülnek egymás mellé.
o Harmadik Razglednica
 A legiszonyatosabb valóságot ábrázolja, félelmetes alliterációi a közelgő halált idézik:
 Fölöttünk fú a förtelmes halál.
o Negyedik Razglednica
 egy korábbi tömegmészárlás rettenetét is megörökíti
 felidézi benne barátja, Lorsi Miklós halált
 7 sorból áll, köztük 5 gondolatjel, közöttük rövid, kopár közléseket tartalmazó mondatok
 ez szaggatottá, sűrítetté, és ezáltal drámaivá teszi a verset
 Hitelesen ábrázolja azt a véres napot, barátja halála a költő halált is felidézi:
 így végzed hát te is
 A tartalom is változik:
 eltűnnek a külvilág részletei, csak 3 emberre összpontosít
o a halott zenész
o a gyilkos
o önmaga
 egyetlen másodperc történetét ábrázolja:
 Radnóti halott társa mellé zuhan a sárba
 Halált virágzik most a türelem = a puskalövést várja
o ehelyett egy durva, német mondat hangzik fel:
o Der springt noch auf = Ez még fölkel, fölugrik
 Feláll és továbbmegy.