KORAI

INTERVENCIÓ ÉS
INTEGRÁCIÓ
BNGY23-GYK-019, BLGY23-GYK-019

BERTÓK CSILLA (TÁRGYFELELŐS)

 Kurzus célja I.
Segíteni a hallgatókat abban, hogy a már elsajátított
a koragyermekkori fejlődéssel kapcsolatos
ismereteiket hatékonyan legyenek képesek
adaptálni a koragyermekkori intervenció területére.
További cél, hogy felvázolja azokat a területeket,
témákat, amelyek a koragyermekkori intervenció
általános elméleti és gyakorlati megközelítéséről
hazai és nemzetközi szinten tudunk, valamint a
családokkal való együttműködésről, a gyermek -
szülő - szakember háromszögről.

2024. 05. 13.

 Kurzus célja II.
A sajátos nevelési igényű gyermekek jövendő
pedagógusainak olyan korszerű tudás és pozitív szemlélet
biztosítása az integrált - inkluzív oktatás - nevelés
területén, mellyel hatékonyan vehetnek részt ebben a
rendszerben. A tantárgy tematikájába azok az egységek
kerültek, melyek az integrált nevelés hazai helyzetével,
jogi és tartalmi szabályozásával, szakmai támogatásával
és a segítségnyújtás lehetséges modelljeivel foglalkoznak
az integrált nevelés különböző színterein. Foglalkozunk az
integrált nevelésben résztvevő befogadó közösségek
szemléletformálásának technikáival és eszközeivel,
valamint a sikerességet befolyásoló feltételekkel.

2024. 05. 13.

Kurzus felépítése
1. MODUL: KORAI INTERVENCIÓ
Felelős: Bertók Csilla
(bertok.csilla@barczi.elte.hu)
Oktatók: Bertók Csilla, Báder Melinda,
Szanati Dóra, Napravszky Nóra,
Pongrácz Kornélia, Ardai Evelyn,
továbbiak szervezés alatt
2. MODUL: INTEGRÁCIÓ
Felelős: Báder Melinda
(bader.melinda@barczi.elte.hu)
Oktatók: Báder Melinda, Papp
Gabriella, Perlusz Andrea

2024. 05. 13.

Követelmények
§aktív tevékenység az órai és otthoni feladatokban
§valamint kollokvium
Tesztvizsga e-learning felületen a vizsgaidőszakban.
Ötfokozatú érdemjegy: 0-49% elégtelen, 50-59% elégséges, 60-69%
közepes, 70-84% jó, 85-100% jeles.

2024. 05. 13.

1. modul: Korai intervenció

2. Tipikus
1. Családközpontú 3.
fejlődésmenet és
koragyermekkori Állapotmegismerés
eltérő markerek a
intervenció a korai életkorban
korai életkorban

2024. 05. 13.

Családközpontú koragyermekkori
intervenció
§A kora gyermekkori intervenció fogalma, elméleti keretei.
§Hazai és nemzetközi vonatkozások.
§A korai időszak jelentősége a fejlődésben.
§Rendszerszemléletű beavatkozás.
§Szabályozási, finanszírozási környezet.
§A különböző gyermekutak, ellátásbeli nehézségek, a fejlesztés perspektívái.
§A gyógypedagógus helye, szerepe, feladatai a koragyermekkori intervenció rendszerében.
§Az interdiszciplináris együttműködés színterei és megvalósulási formái a hazai
koragyermekkori ellátórendszerben.

2024. 05. 13.

Mi jut eszükbe a korai intervenció
kifejezésről?

2024. 05. 13.

Családközpontú (Cs. Ferenczi & Csákvári, 2023)
Család szerepe:
§ a fejlődés megértésében és befolyásolásában a társas
rendszerek figyelembevétele
§ problémafelismerésben és megoldáskeresésben kiemelt
szerep
§ az intervenció felmérési és tervezési szakaszában intenzív
szerep
Családok bevonása:
§ évente az interakciók száma: a szülők részéről 220.000 >
17.400 szakember részéről (napi egy órát alapul véve)

2024. 05. 13.

Családközpontú munka jellemzői (Cs. Ferenczi &
Csákvári, 2023)
A családközpontúság egy szolgáltatásnyújtó filozófiának tekinthető, mely olyan értékek mentén
szerveződik, amelyek a szakember és család közötti interakció felvételét, a kapcsolódást
támogatják.

§ a családokkal méltósággal és tisztelettel foglalkozik

§ személyre szabott, flexibilis és válaszkész a család által jelzett szükségletekre
§ lehetővé teszi az információk megosztását, így a család alapos információk
mentén tud döntéseket hozni
§ szülő-szakember együttműködés és partneri viszony
§ a családtagok aktív bevonódása a szolgáltatások és támogatások mobilizálásába
§ a szülői elköteleződésre és aktív bevonódásra erőforrásként tekint
§ célzottan elemzi és fejleszti azokat a szülői készségeket, melyek a csecsemők és
kisgyermekek szociális- és érzelmi kompetenciafejlődésének meghatározó
faktorai

2024. 05. 13.

Koragyermekkori fejlődés (Cs. Ferenczi, Csákvári, Koltai,
Ligeti, 2016)
Szakaszok: prenatális, csecsemő és kisdedkor, óvodáskor (kisgyermekkor) …
Új fogalom: koragyermekkor

az ekkor zajló
kiemelt jelentősége események,
születéstől az tapasztalatok,
van a humán megalapozódik a
iskolakezdésig tartó élmények
fejlődés későbbi fejlődés
időszak befolyásolják a
szempontjából
későbbi fejlődést

2024. 05. 13.

Korai időszak jelentősége a fejlődésben (Cs.
Ferenczi, Csákvári, Koltai, Ligeti, 2016)
Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások a csecsemőkről és kisgyermekekről
való gondolkodásban, a róluk és fejlődésükről való tudásban:
Neuropszichológiai kutatások: az idegrendszer fejlődésének legdinamikusabb
időszaka
Kötődés alakulása – befolyásolja az érzelmi-szociális jóllétet, a személyiség
fejlődését és a kapcsolatteremtési képességet, valamint az explorációt
Önszabályozás fejlődésében, segítésében kiemelt időszak
Jelentőség a fejlődésben
– összefügg a szociális kompetenciával, alkalmazkodással, együttérzéssel, iskolai
beválással, tanulással (az IQ-tól függetlenül), illetve a korai önkontroll
kapcsolatban áll a későbbi önkontrollal, egész életen át
2024. 05. 13.
Miben van jelentősége?
(Kereki, 2015)

A prevenciós és intervenciós
tevékenységek támogatóan
befolyásolják
a gyermek későbbi fizikai, mentális,
pszichés állapotát és a világról alkotott
képet,
ezen keresztül a család életminőségét,
ami hosszútávon javítja a szülők,
később a gyermek munkavállalási
lehetőségét és
a társadalmi beilleszkedést. (Czeizel,
2016)
2024. 05. 13.
Intervenció (Cs. Ferenczi & Csákvári, 2015, 2023)
CÉLCSOPORT: AZ INTERVENCIÓ INDOKAI:
§azok a gyerekek és családjaik, akinél § gyermek jellemzői (pl.
fejlődési késést vagy fogyatékosságot koraszülöttség, vagy alacsony
állapítanak meg születési súly)
§ akik elegendő rizikóval rendelkeznek a § a családi környezet olyan
fejlődési problémához tulajdonságai, melyek stresszes
helyzetbe hozzák a családi
interakciós mintázatokat,
izolációhoz vezethetnek és
veszélyeztetik a gyermek optimális
fejlődését
2024. 05. 13.
Intervenció (Cs. Ferenczi & Csákvári, 2015, 2023)
T ÍV
CÉLCSOPORT:

VE N IÓ
AZ INTERVENCIÓ INDOKAI:

E C
§azok a gyerekek és családjaik, akinél § gyermek jellemzői (pl.
állapítanak meg
R
P RVE N
fejlődési késést vagy fogyatékosságot koraszülöttség, vagy alacsony
születési súly)

E
§ akik elegendő rizikóval rendelkeznek a § a családi környezet olyan

T
fejlődési problémához tulajdonságai, melyek stresszes

IN
helyzetbe hozzák a családi
interakciós mintázatokat,
izolációhoz vezethetnek és
veszélyeztetik a gyermek optimális
fejlődését
2024. 05. 13.
Családközpontú koragyermekkori intervenció (Kereki,
2017)

Fogalma Célja Rendszere

A fogantatástól a A gyermek személyes Szűrés, problémafelismerés,

gyermek iskolába fejlődésének jelzés
lépéséig a előmozdítása
gyermekekre és
családjára
irányuló ellátások A család támogatása, Probléma azonosítása,
összessége, kompetenciáinak állapotmegismerés,
beleértve a megerősítése diagnosztizálás
speciális
ellátásokat,
szolgáltatásokat. A család és a Habilitáció/rehabilitáció,
gyermek szociális gyógypedagógiai tanácsadás,
befogadásának [korai] fejlesztő tevékenység,
elősegítése juttatási rendszerek
Családközpontú koragyermekkori
intervenció fogalma (Kereki & Szvatkó, 2015)
A szélesebb értelemben vett kora gyermekkori intervenció magában foglalja a
pre- illetve perikoncepcionális időszak preventív jellegű szolgáltatásait, valamint a
fogantatástól a gyermek iskolába lépéséig a gyermekekre és családjaikra irányuló
ellátások szolgáltatások összességét.
Beletartozik minden olyan tevékenység, amely a gyermekek és családjaik speciális
támogatását szolgálja a gyermek személyes fejlődése, a család saját
kompetenciájának megerősítése, valamint a család és a gyermek szociális
befogadása érdekében. Szemléletében kiemelten fontos a prevenciós elem,
beleértve a mentális egészséget, a viselkedésszabályozást veszélyeztető
kapcsolati mintázatok kedvező befolyásolását.

2024. 05. 13.

Családközpontú ellátás I.
(Cs. Ferenczi & Csákvári, 2023)
1. A gyermek életében a család az állandó,
míg az ellátórendszerek és a rendszereken
belüli szakemberek váltakoznak.

2. A család és a szakemberek
együttműködése az ellátás minden szintjén:
egyenrangú partnerként
megfelelő minőségű ellátás
2024. 05. 13.
Családközpontú ellátás II.
(Cs. Ferenczi & Csákvári, 2023)
3. A családnak nyújtott információknak
teljesnek és torzításoktól mentesnek kell
lenniük.

4. A családokon belüli és közötti kulturális

sokszínűség, erősségek és egyediség
felismerésének és megbecsülésének
beépítése az ellátási elvekbe és
gyakorlatba.

2024. 05. 13.

Családközpontú ellátás III.
(Cs. Ferenczi & Csákvári, 2023)
5. Az eltérő megküzdési módok felismerése
és megismerése.

6. A családok által családoknak nyújtott

támogatás különösen kihívásokkal
szemben.

2024. 05. 13.

Családközpontú ellátás IV.
(Cs. Ferenczi & Csákvári, 2023)
7. A speciális ellátás és a támogató
rendszerek rugalmasságának,
elérhetőségének és átfogó voltának
biztosítása a gyermekek és családjaik
számára.

8. A családok családként, a gyermekek

gyermekként méltánylása.

2024. 05. 13.

 Koragyermekkori intervenció –
szemléletváltás (Cs. Ferenczi & Csákvári, 2023)
TÁMOGATÓ MODELLEK
Központban a kompetenciák és a pozitív működés támogatása, növelése áll.
KAPACITÁSÉPÍTŐ MODELLEK
A szakemberek lehetőséget nyújtanak az embereknek, hogy a már meglévő képességeiket
használják, és új készségeket fejlesszenek.
ERŐSSÉGALAPÚ MODELLEK
A szakemberek felismerik a személy képességeit és előnyös jellemzőit, és segítséget nyújtanak a
működése erősítésének szolgálatába állítani.
ERŐFORRÁS ALAPÚ MODELLEK
Közösségi (formális és informális) támogatások (lehetőségek és tapasztalatok) széles skálája
CSALÁD KÖZPONTÚ MODELLEK
A szakemberek a családok megbízottja, akiknek a családok szükségleteire, igényeire és
prioritásaira kell reagálniuk.
2024. 05. 13.
Koragyermekkori intervenció alapelvei I.
(Cs. Ferenczi, Csákvári, Koltai, Ligeti, 2016)

§Minden gyerek fejlődését hivatott elősegíteni

§Megfelelő módon értékelik azokat a stresszorokat, amelyek zavarhatják a családi
interakció optimális mintáit
§A korai intervenció központi célja a családtagok oly módon való összehangolása,
hogy általa a családi interakciós minták optimálisak legyenek
§Az információk a korai intervenciós rendszer minden szereplője és a rendszer
számára is elérhetőek
§Az integráció és a koordináció a rendszer minden szintjén megvalósul
§A gyermekek és családok bevonása és részvétele (inklúzió) a tipikus közösségi
programokban és tevékenységekben a lehető legnagyobb

2024. 05. 13.

Koragyermekkori intervenció alapelvei II.
(Cs. Ferenczi, Csákvári, Koltai, Ligeti, 2016)
§Korai felismerési és beazonosítási eljárásokat alkalmaznak
§A felügyelet és a monitoring a rendszer szerves részét képezik
§A rendszer minden része személyre szabott
§Erős értékelési és visszajelzési folyamat jellemzi
§Elismert, hogy a családokkal való igazi partnerség nem történhet meg a kulturális
különbségek iránti érzékenység és ezek fejlődési vonzatának megértése nélkül
§A családoknak nyújtott javaslatoknak és az alkalmazott gyakorlatoknak bizonyítékokon
kell alapulniuk (EBP)
§Rendszerszemlélet jellemzi, felismerve a kölcsönhatásokat minden szereplő között

2024. 05. 13.

 Rendszerszemlélet (Kereki, 2015, 2022)
A kora gyermekkori intervenció egy átfogó, komplex
fogalom, amely a szűken vett intervenciós
tevékenységen túl egy olyan rendszert jelöl,
amelyben az esélyteremtő, esélykiegyenlítő
beavatkozások egymástól időben, szabályozásban,
finanszírozásban és az intézményrendszer működése
szempontjából is elkülöníthető elemei jelennek
meg, úgy mint:
– 1. a szűrés-jelzés szakasza,
– 2. diagnosztizálás folyamata illetve
– 3. az ellátások, juttatások és szolgáltatások
rendszere.

2024. 05. 13.

Jogszabályi keretek

2024. 05. 13.

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet
a pedagógiai szakszolgálati intézmények
működéséről
A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
4. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyógypedagógiai
tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (a továbbiakban: korai fejlesztés és
gondozás) feladata a komplex koragyermekkori prevenció, tanácsadás és
fejlesztés, az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától
kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak
erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása
érdekében. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadás, a kognitív, a szociális, a
kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a
pszichológiai segítségnyújtás.
(2) A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz
javaslatot.

2024. 05. 13.

A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés
és gondozás
(2a) A szakértői bizottság a három évnél fiatalabb gyermek esetében
szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a
neonatológia, csecsemő és gyermek fül-orr-gégegyógyászat, audiológia,
szemész, ortopédia és traumatológia, gyermek- és ifjúságpszichiátria,
fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció
csecsemő- és gyermekgyógyászat szakterületen, illetve gyermek-
neurológia szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás
javaslat alapján is elkészítheti.

(4) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai

fejlesztésben és gondozásban, ha a szakértői bizottság szakértő
véleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
2024. 05. 13.
A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés
és gondozás
(5) A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, vagy legfeljebb hat
gyermekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.
(6) A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának,
szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a
fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete
a) 0–2 éves kor között legalább heti egy óra,
b) 3–4 éves kor között legalább heti kettő óra,
c) 5–6 éves kor között legalább heti öt óra.

(7) A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg. Az időkeretet a

fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével
módosíthatja. A fejlesztés a gyermek állapota alapján egyéni, vagy
csoportfoglalkozáson, illetve vegyesen – egyéni és csoportfoglalkozáson – is
történhet.
2024. 05. 13.
A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés
és gondozás
5. § (1) * A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye
alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési
tervben foglaltak szerint kell végezni. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A
fejlesztési tervet legalább kettő, legfeljebb tizenkettő hónapra kell elkészíteni,
időtartamát a fejlesztést ellátó szakember határozza meg a gyermek életkorának,
diagnózisának függvényében. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az
egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell – a gyermek állapotától függően – a
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a kognitív, a szociális, a
kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai
segítségnyújtás feladatait.
(2) * A korai fejlesztést és gondozást végző szakember gyermekenként egyéni fejlesztési
naplót vezet, és a gyermek fejlődését a fejlesztési év végén értékeli. Az értékelési lap egy
példányát át kell adni a szülőnek, egy példányát a korai fejlesztés és gondozás
megkezdésére javaslatot tevő szakértői bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és
gondozás feladatait ellátó intézménynél marad.

2024. 05. 13.

Ellátások, juttatások

2024. 05. 13.

Ellátórendszer sokszínűsége

2024. 05. 13.

Gyermekutak: tovább
küldés és jelzés (Kereki, 2013,
2017)

2024. 05. 13.

2024. 05. 13.
 Ellátási nehézségek (Kereki, 2013)
§ széttagolt ellátórendszer
§ ellátórendszerhez való hozzáférés területi különbségei
1. Közös „gyermekút” kialakítása az
§ nem megfelelő a szülők tájékoztatása
ágazatok között
§ információ hiánya 2. Szakemberek kompetenciáinak
§ a költségvetési szemlélet felülírja az ágazati célokat növelése, egyéges
§ szakmai ellenőrzés elégtelensége szemléletformálás
§ diagnosztikus munkát végző intézmények egymás közötti
kommunikációja nem megfelelő 3. Családokkal való partneri
§ szabályozatlan gyermekutak együttműködés kialakítása
§ minőségi munkát biztosító protokoll hiánya
§ a rendelkezésre álló szakemberek végzettsége és a
4. A gyermekkel foglalkozó
beavatkozás repertoárja nem feltétlenül illeszkedik a
gyermek életkorához
szolgáltatásokhoz való hozzáférés
javítása
§…

2024. 05. 13.

HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA

ALANYI JOGON
A LEHETŐ LEGKORÁBBAN
A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSHOZ
2024. 05. 13.
 Az együttműködés különböző aspektusai
Multidiszciplináris team
• A szakemberek közös cél
érdekében, de egymástól
függetlenül végzik a
munkájukat.
• A gyermek felmérését és az
intervenciót (EFT) egyénileg
végzik.
• Minimális együttműködés a
team tagok között.
• Megnő a kockázat, hogy
egymásnak ellentmondó
tanácsokat adnak.
• Kizárólag a gyermekre
irányul.
2024. 05. 13.
Interdiszciplináris team
• Független felmérések alapján
közösen kidolgozott
fejlesztési terv.
• A közös célok integrálva
valósulnak meg.
• Független szolgáltatást
biztosítanak, de a
kommunikáció hangsúlyos.
• A gyermek és a család
szükségleteihez igazodik.
• A szülő a szakemberek
együttműködő partnere
(teamtag).
Transzdiszciplináris team
• Maximálisan figyelembe
veszi a gyermek és család
szükségleteit, erősségeit.
• Közös cél érdekében
integrált, koordinált
szolgáltatást nyújt.
• A tagok között a
kommunikáció és kooperáció
kimagasló.
• A szakemberek komplexen
látják az esetet.
• A szülő egyenrangú tagja a
teamnek – megerősödik
szülői szerepe, kompetencia
növekszik.
A szakemberek különbözőségéből adódó
tényezők (Gáspár, Majoros, Szarka, 2018)

2024. 05. 13.