Katona József

(1791 nov.11. Kecskemét – 1830 ápr.16. Kecskemét)

Életrajza

Apja és öccsei takácsmesterek. Iskoláit Pesten és Kecskeméten, piarista gimnáziumban

végzi. 1810–13: Jogot hallgat Pesten, eredményei gyengék, érdeklődését elsősorban a
történelem és a színház felé irányítja. 1811-től bekapcsolódik a Második Pesti Magyar
Játékszíni Társaság munkájába. Békési József néven segédszínész, darabokat fordít, (1811-
ben négyet mutattak be), lovagregényeket dramatizál. Beleszeret a kor leghíresebb
színésznőjébe Déryné Széppataki Rózába, kinek levélben vallott szerelmet, de Róza nem is
gondolta, hogy ki lehetett a „KJ” monogramú hódolója. 1815-ben feloszlik a társulat, állandó
épület és a támogatás hiánya miatt: a színészek a vidéki társulatokhoz szegődnek.
1815-ben ügyvédi vizsgát tesz, és ügyvédként dolgozik Ez idáig írta meg összes munkáit,
köztük a Bánk Bánt is. Felhagy a színházzal: “Ha a madár látja, hogy hasztalan esik
fütyörészése, élelméről gondoskodik és elhallgat.” 1819-ben a székesfehérvári színtársulat
felkészült a Bánk Bán előadására, de a cenzúra nem engedélyezi, csak a nyomtatásban való
megjelenést. Katona 1820-ban visszaköltözik Kecskemétre. Anyagi körülményei
rendeződnek. Nov.3-án a város főügyésze lesz, nov.15-én pedig Pesten megjelenik a Bánk
Bán. 1830-ban szívszélhűdésben hal meg, a városháza kapujában.
1820-ban írja híres röpiratát: Mi az oka annak, hogy Magyarországon a játékszíni
költőmesterség lábra nem tud kapni?
– Az állandó kőszínház hiánya.
– A nemzeti dicsekvés.
– A könyvformában való megjelenés nehézségei.
– A cenzúra.
– A recenzió, az elvi bírálat hiánya.
Művei:
A korabeli színház rendkívül darabigényes, hatalmas repertoárt mozgat.
– fordítások:
A kor népszerű darabírói közül Zieglert, Kotzebue-t fordít.
– regénydramatizálások, regényátdolgozások:
A borzasztó torony
Monostori Veronika
Hédervári Cecília
Luca széke karácsony éjszakáján
– eredeti művek:
István, a magyarok első királya (átmeneti mű)
Ziska (kétrészes mű)
Jeruzsálem pusztulása (Spíró György dolgozta át)
Rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között (vígjáték; önéletrajzi ihletésű –
Déryné a rózsa, a tapasztalatlan légy a szerző)

1
 BÁNK BÁN

Keletkezéstörténet:
1814-ben következő évre szóló beadási határidővel az Erdélyi Múzeum c. folyóirat
pályázatot hirdet a leendő kolozsvári színház számára. Döbrentey Gábor fogalmazza
meg a felhívást: a dráma eredeti és történeti tárgyú legyen. A lehetséges témák között
megemlíti Bánk bán történetét is. A határidőt meghosszabbítják, 1818-ban hirdetnek
eredményt. A fődíjat Tokody János: A pártosság tüze című darabja nyeri. A díjazottak
között szerepel Bolyai Farkas két drámája is. Katona műve nincs megemlítve sem.
1819-ben készül el a végleges változat. Katona figyelembe veszi a jogász- és színésztárs,
Bárány Boldizsár “hibajegyzékét”, találó meglátásait. 1819-ben készült el a Bánk Bán
végleges változata. Nyomtatásban 1820-ban Pesten jelent meg. Az első színházi előadás:
1833. Kassa (Melindát Déryné játszotta), majd: 1834. Kolozsvár; 1848. március 15.
félbeszakadt, a Táncsicsot az előadásra váró nézőközönség nem tudta kivárni a darab
végét, s Laborfalvi Rózát követelte a színpadra;
Nemzeti operánk született a Bánk Bánból:
1861-ben Erkel Ferenc megzenésíti, Egressy Béni szövegkönyve alapján;
1976-ban Illyés Gyula átigazítja.

Témaválasztás:
.
A szakirodalom a könyvtárjegyzékeket áttanulmányozva arra a következtetésre jutott,
hogy Katonát elsősorban az uralkodó elleni merényletek foglalkoztatták a történelemből.
Nem Katona az első, aki a Bánk bán-témát feldolgozta: Hans Sachs XVI. századi német
író volt az első szépirodalmi feldolgozó, de írt drámát a Katona-kortárs, osztrák
Grillparzer és Kisfaludy is. Katona a különböző történeti felfogásokat koncepciójának
megfelelően egyesítette. Pray György szerint a királyné ártatlan, politikai összeesküvés
áldozata lett. A Kézai-krónika szerint bűnös a királyné, és erőszakos csábítás is történt.
Katonánál Bánk a gyilkos, de vannak összeesküvők is. A végleges változatban fölerősíti a
gyanút Gertrudisszal szemben, anélkül, hogy az olvasó–néző egyértelmű bizonyosságot
nyerne a csábításban való közreműködésről. A történelmi szereplők közül megváltoztatja
a csábító személyét, Berchtold, kalocsai érsek helyébe Ottót teszi. Saját leleménye Tiborc,
Biberach, Izidóra. A spanyol menekültekre, a Bojóthiakra Kézainál már történik utalás.

Történelmi háttér
A cselekmény valós történelmi alapja 1213-ban történt Esztergomban, II. András
(1205-1235) uralkodása alatt. A király mellőzött testvéreinek Imrének hívei gyűlölettel
nézték a királyi feleség, Gertrudisnak a rokonait. A meráni Bertchtold-ház tagjai
Magyarországon magas állami hivatalokat töltöttek be, és jól jövedelmező birtokokat
kaptak. Mikor András Halicsba vezetett hadjáratot, az ellenzéki főurak egy csoportja –
Péter csanádi ispán és Simon, továbbá Bánk nádor és veje vezetésével – Gertrúdra és
kíséretére tört. Miután Bánk megölte a királynét, Konstantinápolyba ment a királyhoz,
hogy ítélkezzen. II. András visszaküldte Bánkot Magyarországra, és meghagyta nádori
hivatalában.

2
A dráma szerkezete:
Prológus: In medias res kezdés. Nincs előkészítés. Lényegretörő kezdés: figyelemfelkeltés.
Ottó és Biberach párbeszédéből az olvasó szerelmi drámára következtethet. Talán a
cenzúra figyelmének elterelése lehetett az ok. Ottó és Biberach kapcsolata, Ottó Melinda
iránti érzelme, Gertrudis viszonya Ottóhoz az előversengésben mutatkozik meg
Első szakasz: expozíció– a bonyodalom kibontakozása.
Katona tudatosságát jelzi, hogy fölvonultatja és bemutatja a tragédia legfontosabb
szereplőit, és érzékelteti a lehetséges konfliktusokat:. Az első szakaszban színre lépnek a
Bojóthiak. Petúr megjelenésével exponálódik a merániak és magyarok ellentéte, a
békétlenek jelszava összekapcsolja a magánéleti és közéleti konfliktust. Tiborc
színrelépése újabb perspektívából világítja meg a nemzet helyzetét, és ezáltal a közéleti
konfliktust erősíti. Újra színrelépnek az előversengés szereplői, Ottó elutasítja Izidóra
közeledését, Melinda visszautasítja Ottót; majd a királyné ambivalens kapcsolata
mutatkozik meg öccsével szemben és az első szakaszt Bánk nagymonológja zárja. Ettől
kezdve az egyes szakaszokat hol a közéleti, hol a magánéleti konfliktust erősítik, helyezik
előtérbe.
Második szakasz: közéleti. A bonyodalom kibontakozása
Harmadik szakasz: magánéleti + Tiborc nagymonológja.
Negyedik szakasz: összekapcsolódik a két szál. Bánk nem tudja szétválasztani magán- és
közéleti problémáit. + tetőpont: a királyné meggyilkolása.
Ötödik szakasz: Megoldás. A király végül is nem ítélkezik a bán fölött, a sors már
mindekinél kegyetlenebbül megbüntette.

A szereplők rendszere:
Arany János Bánk bán tanulmányok című töredékes munkájában csoportokra osztotta a
szereplőket:
– Bánk bán és köre: Melinda, Mikhál, Simon, Petúr a lázadókkal, Tiborc, Soma a
fiacskájuk
– Gertrudis és köre: Ottó, Biberach, Izidóra
– Endre és köre: Myska bán és Solom mester

3
Cselekmény

Előversengés (Prológus):
- Gertrudis öccse, Ottó felfedi érzéseit Biberachnak: szerelmes a nagyúr feleségébe, és biztos abban,
hogy elcsábítja Melindát. Bíberach figyelmezteti, hogy a nők sírása, és szótlansága sok mindent
jelenthet. Lucinál (felesége) például csalárdságot.
Biberach fenyegetése zárja az előhangot: vigyázni kell, mert a „keszeg, sovány”
kegyelmes urat az „ izmos Bánk bán – bajúsza egy végére tűz.”

Első szakasz: Helyszíne Palota

- Petur elégedetlensége a haza sorsa, valamint a királyné és a merániak miatt.
- Bánk hazaérkezik országjáró körútjáról. Petur megmondja a jelszót:” Melinda”. Biberach
kihallgatja beszélgetésüket.
- Ottó és Biberach párbeszéde Melinda elcsábításáról. A ritter vallomása: ott van a haza, hol
a haszon.
- Izidóra és Biberach párbeszéde: Izidóra reménytelenül szerelmes Ottóba, rájön, hogy a férfi
Melindát szereti.
- Ottó térden állva vall szerelmet Melindának, aki összehasonlítva azt Bánkjával, megveti őt.
Találkozásukat meglátja Bánk.
- Ottó és Gertrudis beszélgetése. A királynő felháborodik Ottó csábításán, de azon is, hogy „kontár”
maradt ebben. Kétszínű beszédét is hallja Bánk, a rejtekajtó mögül.
- Biberach és Ottó jelenete: az álnok ritter „porokat” ad át Ottónak. Az altatót Gertrudisnak, a
hevítőt Melindának szánja.
- Bánk nagymonológja zárja az első szakaszt. Hirtelen két óriási probléma közt vergődik: az egyik a
haza sorsa, a másik a magánélete

Második szakasz: Helyszín: Petur háza.

- Petur házában tanácskoznak az összeesküvők. Bár egyetértenek abban, hogy a helyzet tarthatatlan,
mégis megrettentek Petur elszántságától, hogy a királynőt letaszítják a trónról. Majd Bánk is
megérkezik, aki meghallgatva Peturt, józanul és higgadtan védi Gertrudist. A békétlenek és
Mikhál is igazat adnak neki.
- „Melinda” jelszóval beengedik Biberachot, aki feltárja Bánk előtt Ottó tettét: mialatt itt vannak, ő
éppen Melindával találkozik. Úgy érzi a hazát megmentette, de családi boldogságát most veszti el.
Rohan haza, hátha megtudja akadályozni ezt.

Harmadik szakasz: Helyszín: királyi palota.

- Bánk későn érkezik. Hazugnak nevezi feleségét, és megátkozza kisfiával együtt. A térdeplő,
térdein csúszó Melindán a tébolyodás jelei is mutatkoznak, amit férje is észre vesz. De amikor a
porokról beszél, ezt is zavaros beszédnek hiszi Bánk. Igaz később elgondolkozik ezen, hátha csak
álca volt a királynő álmossága. (Izidóra epizódja)
- Bánk találkozik Tiborccal, szembesül a jobbágyság helyzetével. Tiborc monológja a dráma egyik
legszebb jelenete. Kiáltó az ellentét a jobbágyság nyomorúsága és a királynő és udvarnépének
fényűző és léha életmódja között.
Bánk rádöbben: a királynő a felelős a nép sorsáért, és saját szerencsétlenségéért is.
Itt kapja meg a végső lökést a királyné meggyilkolásához.
- Ottó leszúrja Biberachot.

4
Negyedik szakasz: Helyszín: A királyné szobája.
- Izidóra kéri Gertrudist, engedje meg, hogy haza mehessen. Itt egyedül érzi magát, és Ottó sem
szereti őt. Tudatja a királynővel, hogy a herceg megölte Biberachot, és hogy Bánk itthon van.
- Gertrudis és Melinda konfliktusa: Bánk hitvese koronák bemocskolójának nevezi a királynét, aki
bordélyt csinált a királyi házból. . Gertrudis tehetetlen, mert látja, hogy tébolyult.
- Mikhál tör be a királyné elé, és figyelmezteti a pártütésre. Elfogatja Simon bánt, és Mikhált is
bezáratja.
Bánk és Gertrudis találkozása ( tetőpont):
- Bánk a királyné előtt is megtagadja feleségét, de amikor meglátja a beteg Melindát, rájön, hogy
szerelme erősebb. Átöleli, és Tiborccal kísérteti haza, fiával együtt, akit Bánk Mikhálra bízott.
- Gertrudis megpróbálja elküldeni Bánkot, de az hatalmi vitába keveredik vele. Fejére olvassa
sérelmeit, a haza romba döntését, majd Melinda megbecstelenítését is. A királynő megsérti
Melindát is. Ottó hirtelen megjelenése, és gyáva megfutamodása láttán végleg elveszti önuralmát.
Ő is elátkozza a királynőt. Ekkor Gertrudis felkapja a tőrt, és Bánkba akarja döfni. De Bánk
kicsavarja a kezéből és leszúrja.
- Zűrzavar. Ottó elszökik.

Ötödik szakasz: Helyszín: királyi palota:

- Megérkezik a király, siratja feleségét a felravatalozott koporsónál.
- Solom érkezik, kitől megtudjuk hogy Peturt és családját is megölték a merániak, mert azt hitték,
hogy Petur a királyné gyilkosa.
- Egy zászlósúr felolvassa azt a levelet, amelyet Gertrudis halála előtt olvasott el: figyelmeztetik
benne a pártütésről. II. Endre megállapítja, a királynő a hibás.
- Simon igazolja, hogy nem Petur a gyilkos.
- Mikhál hozza be a kis Somát. Bánk megöleli, majd bevallja tettét. A király el akarja vitetni,” míg el
nem érkezik bírája”. Bánk kijelenti: a király nem, csak Magyarország lehet bíró a dologban.
Közben az ablakon át látják, hogy Petur és családját vonszolják lófarkon.
- Megtudjuk azt is Solomtól, hogy Petur megátkozta a királynő gyilkosát.( Ekkor még nem tudhatta
Petur, hogy ki ölte meg). Bánk fokozatosan omlik össze.
- Pásztori síp hallatszik, Bánk megrémül az ismerős hangtól, elveszti öntudatos biztonságát. Majd
hozzák a halott Melindát.. Tiborc elmondja, hogy azok akik felgyújtották a házat, azt kiabálták:
„Éljen Ottó – nénje bosszulója!”. Bánk végleg összeomlik.
Nincs a teremtésben vesztes, csak én!
Nincs árva más több, csak az én gyermekem!
- Endrében győz, a férj helyett a király: „Magyarok! Igen jól esmérem – szeretnek, enyimek! – Hogy
íly nemes szívekkel egybeférkezni nem tudtál, Gertrudisom!”. Igazságos ítéletet hoz: „Előbb
mintsem magyar hazánk – előbb esett el méltán a királyné!”
- Bánk bán a sorstól kapja meg büntetését, amellett, hogy hazáját megmentette, elvesztette élete
legfőbb értelmét, kinek halálát, tulajdonképpen maga okozta: kiszolgáltatta őt a bosszúnak.
Solom: „Nézd, uram, e csüggedést! – Király,
a büntetés már ennek irgalom.”

5
A szereplők jellemzése

Bánk bán:
– Nádor: A király után az ország első embere. Endre távollétében ő a felelős az ország nyugalmáért,
rendjének biztosításáért. Ez a szerep arra kényszeríti, hogy felülemelkedjen a konfliktuson, s
személyében jelképezze az ország egységét.
– Magyar: Országjárása során megismerkedik a nemzet sorsával, a bizonytalansággal, feszültséggel, melyet
a Merániak túlbuzgalma, hatalmi dominanciája és érzéketlensége okoz. Ezt az élményt erősíti fel Petúr,
ki a nemesség elnyomatását, hatalomból való kiszorítását sérelmezi. Tiborc pedig a parasztság
megnyomoríttatásáról beszél nagymonológjában. Ez a szerep a békétlenekhez köti, kötné Bánkot.
– Férfi, férj: Ottó terve ill. annak megvalósulása a legszemélyesebb mivoltában, szerepében sérti Bánkot, s
ez ismét a Merániak elleni fellépést sürgeti.
A bánki késlekedés oka tehát a szerepek egyensúlyt teremtő voltából fakad. Ez az egyensúly azonban
rendkívül ingatag, feszültségekkel teli, s bármilyen váratlan mozzanat kibillentheti, felboríthatja.
Lélektanilag tehát hiteles, hogy a 4. szakaszban látszólag indokolatlanul következik be a gyilkosság,
Gertrudis és Bánk vitája felborítja a szerepek egyensúlyát.
Gertrudis:
– Királyné: Bár nem közjogi méltóság, a szerep mégis megköveteli az önfegyelmet, a mérsékletet, az
önkorlátozást. E szerepében el is utasítja Ottó tervét. Katona többször is királynőként minősíti, ha nem
elírásról van szó, jelzi Gertrudis szerepzavarát, hatalomvágyát.
– Meráni: A nemzeti tragédia értékrendjéből következik, hogy a haza, mint legfontosabb érték, a merániak
tetteit is motiválja, így érthető, hogy Gertrudis a hazájabeliekhez húz, az ő érdekeit képviseli. A
gyilkosság közvetlen kiváltó oka, hogy Bánk a merániakra tesz sértő megjegyzést, erre ránt tőrt
Gertrudis.
– Nő, asszony, rokon: Ez a szerep Ottó mellé állítja.
A konfliktus azonban nem szűkíthető le a két főszereplőre, sőt nem egyszerűsíthető le a különböző körök
összeütközésére. Katona legnagyobb művészi erénye, hogy shakespeare-i minta nyomán minden szereplő mögé
teljes életet, életutat rajzol, megteremtve azt a drámai szituációt, melyben az egyes szereplők
megnyilatkozhatnak, s így teljes személyiségükkel vehetnek részt a drámai cselekményben.
Petúr: Történeti alak. Egyes források szerint a királyné gyilkosa. Királypárti, Endre mellett áll. A békétlenek
vezére, ő hívja vissza Bánkot. A hagyományos értelmezésben ő a rebellis, a “vértolulásos” magyar, aki
csupán a nemesi osztályérdekeket képviseli. Valójában azonban reálpolitikus, az események őt igazolják,
anélkül azonban, hogy Bánk egyéni tette megkapná a közösségi felhatalmazást. Ezért átkozza meg utolsó
szavaival az “alattomos gyilkost”.
Tiborc: Fiktív alak. Nagymonológjából kiderül, hogy nem nincstelen, hanem telkes paraszt. Van mit veszítenie
a merániak uralma alatt. Patriarkális viszony fűzi a címszereplőhöz, akinek már atyját is szolgálta, sőt ő
mentette meg életüket (lásd: sebhely a homlokán). Öntudatát jelzi, hogy elutasítja Bánk adományát, hiszen a
pénzzel mindenkin úgysem tudna segíteni.
Bojóthiak: Mikhál, Simon – menekültek Spanyolországból, belviszályok és az arab támadás miatt. Simonnak 7
fia van, ez a 7 törzset, nemzetséget jelképezi, a jövendő új honfoglalás jelképei. A bojóthiak sorsa, azonos a
magyar nemzethalállal, a hazájában számkivetetté vált nemzet jelképével.
Biberach: Ottó szövetségese. Dramaturgiai szerepe: az intrikus. Tetteit, világszemléletét két tényező motiválja:
– a hazátlanság; nem kötődik egyetlen közösséghez sem, számára “ott a haza, ahol a haszon”.
– a család hiánya; anyja meghal, apja nem kedveli.
Izidóra: Türingiai lány, Gertrudis hozza udvarába. Szerelmes Ottóba, viszonzatlanul. Az uralkodói káosz láttán
vissza akar térni hazájába, Gertrudis nem engedi. Valójában “cseregyerek”, Gertrudis lánya helyett van itt.
(Gertrudis és Endre lánya: Árpádházi Szent Erzsébet.)
Ottó: Gertrudis öccse. Fülöp király gyilkosa. Magyarországra menekül, nővére védelme alatt áll. Beleszeret
Melindába. Tragikus vétség:
– a szerelem egyoldalú
Melinda: Drámai szerepköre a naiva. Vidékről kerül föl az udvarba, természetes kedvessége félreérthető Ottó
számára. Férje nem áll ki egyértelműen mellette, Bánk tragikus vétsége az is, hogy eltaszítja magától
Melindát.

6
 A szereplők jellemzése
1. Bánk és köre
Bánk bán, Petúrék, Melinda és bátyjai, Mikhál és Simon bán, Tiborc

Bánk Bán:
A király után, az ország első embere. Felelős az ország nyugalmáért, rendjének biztosításáért. Mindig ő, a címszereplő áll az
események középpontjában. Erkölcsileg kiemelkedő nagyemberekre jellemző gyanútlan jóhiszeműsége ( országjáró körútra
megy, közben feleségét Gertrudis a palotába hozatja). Hazatérve döbben rá, hogy a magyar nemzet áll szemben a királynéval
Szembesül a nemesség elnyomatásával, a parasztság nyomorával, szemben a meráni fényűzéssel. Mikor megérkezik, Katona
szerint: „nemes méltóság, gyanakvó tekintet, fojtott tűz”. Mikor megtudja a jelszót, majd meglátja feleségét Ottóval, férfiként,
illetve férjként éri őt az igazi csapás. Nem ura magának, elakad a lélegzete. Tiborcra sem figyel, csak Melinda körül járnak
gondolatai. Lelki bénulat, tehetetlen zavarodottság jellemzi. A tébolyult rögeszmésség, Melindára és a rá leselkedő, ismeretlen
veszély miatt. Teljes lelki összeomlás látszik rajta. A „szerelme-féltő” ember vergődése ez.
Modern, szerelmi házasságban élnek, szemben a „középkori” érdekházasságokkal.
Életének legfőbb értékének (Melinda) elvesztése sokkhatást vált ki belőle. Felháborítja Ottó tette, majd Gertrudis kettős
értelmű ( bíztat és bujtat) beszéde. Az események felzaklató hatása tükröződik rajta: szaggatott, töredezett beszéd, kivont,
(meztelen) kard, feldúlt lelkiállapot., mely elindítja Bánk életének drámáját.
Összeszedi magát, s megváltozott emberként, széttépi a királyi székhez, hitveséhez, gyermekéhez kötődő tündéri láncokat, és
csak emberként, a haza és a becsület vezérli. Higgadt államférfiként reagál az összeesküvésre, Önuralma óriási belső küzdelem
eredménye. Leszereli a pártütést, ellenzi az erőszakos megmozdulást. (felelősségérzet) Úgy tűnik megmentette a hazát, de
Bíberach megjelenése, és híre, hogy Ottó és hitvese együtt vannak, felkorbácsolják indulatait. Hazugnak nevezi Melindát,
megátkozza kisfiát, de a tébolyult asszonyt látva, már szánja őt.
Aztán töpreng felesége szavain, (a királynő álmos), s először ötlik fel benne Gertrudis megölésének lehetősége. ( korábban
Ottót akarta megölni). De tudja, ez nem emelné őt tragikus hőssé, csak egy féltékeny, megtorló férj bosszúja lenne tette. Az író
megmenti őt. Tiborc panaszáradata, feltárja a magyar parasztság nyomorát, és szenvedésük egyedüli okaként a merániakat,
főként Gertrudist jelöli meg. Így Tiborc szavai megadják a végső lökést szándékához. A királynéval négyszemközti
szócsatájában is megtagadja feleségét, de mikor meglátja, érzi elveszett. Rádöbben szerelme olyan erős, hogy ez a „tündéri
lánc” széttéphetetlen. Megöleli feleségét, és Tiborccal hazaküldi. A közéleti gondok, a boldogság elvesztése sodorják Bánkot,
a kifinomult, modern lelkületű embert a krályné megöléséhez. Ottó megjelenésére már őrjöngő dühvel reagál. Gertrudis tört
ránt, ezzel maga adja a fegyvert a bán kezébe. A haza ( Tiborcok, Peturok), és a becsület (Melinda) együttes parancsa volt
indítéka. Nem érez diadalt, reszket, lelki bénulat tör rá: vajon megmentette-e a hazát?
Az V. felvonásban már újra magabiztos, tettét vállalja. Büszke és öntudatos. Bátorságát és megvetését bizonyítja, hogy láncát (
hatalom jelképe) a koporsóra dobja. A király szerint is jogos büntetés volt, bármennyire is fáj ez neki. Bánk erkölcsileg tehát
nem bukott el, de lelkileg mégis összeomlik: felesége halálával elvesztette élete legfőbb értelmét. Kicsúszik lába alól a talaj,
elveszti öntudatos biztonságát. Tettével, mellyel megvédte hazáját a polgárháborútól, ezzel okozta Melinda halálát,
kiszolgáltatva őt a bosszúnak. Bukásának oka, hogy nem tudta szétválasztani a magánéletet a közélettől.

.Tiborc:
Fiktív alak. Telkes paraszt, tehát van mit vesztenie a merániak miatt. Bánkot ismeri, már az apját is szolgálta, sőt az életüket is
megmentette. Valószínűtlen, hogy ilyen széles látókörrel rendelkezzen, de a darab megkövetelte ezt: Bánk bizalmasa.
Legfontosabb mondanivalója a III. felv.-ban elhangzó monológja: a jobbágyok nyomorúságos helyzete. Bánk tettének egyik
megalapozója.

Melinda:
Világszerte híres szépségű (spanyolos szépségű, fekete haj, szem, kreol bőr) ifjú asszony. Teljesen vagyontalan két bátyjával
menekültek Bojóthiából. Az udvari intrikákban járatlan, ártatlan, tiszta teremtés, ki szerelmes a nála, vagy húsz évvel idősebb
Bánkba. Ottó is csak cselszövéssel tudja elcsábítani. Egyrészről naiv és hiszékeny, ezért is félti úgy a férje, másrészről nagyon
is öntudatos, aki a rajta esett sérelmekkel együtt a nemzet sérelmeit is a királyné fejéhez vágja. Hol eszelős őrült, hol tiszta
öntudatú, de mindenképp a legeszményítettebb szereplő.

Petúr bán:
Történeti alak. Királypárti, Endre mellett áll. A békétlenek vezére, ő hívja vissza Bánkot. Indulatos, szűk látókörű, német
ellenessége a legnagyobb.

7
2. Gertrudis és köre:
Gertrudis, Ottó, Izidóra, Biberach
Itt az érdekeik nem erősítik egymást, mindenkinek más a célja. A királyné személye köti össze őket.
Gertrudis:
A hatalom mániákusa, az országot saját, személyes tulajdonának tekinti, a magyarok rovására, a merániak kedvére.
Gőgös és hiú, csak a hatalom , és annak növelése érdekli. Az emberek csak alattvalók, szolgák, akik parancsait
hajtják végre. Gondolatok, emberi érzések nem érdeklik. Ezért erős akaratú, céltudatos. Hatalmával visszaélve,
egyenlő rangú ellenfele Bánknak. A meráni büszke dölyf, a gunyoros magatartása, az, amivel kivívja maga ellen a
sorsát. Kétszínű, nem titkolt kétértelmű beszédével elítéli Ottót, de bíztatja is a „kontárt”, Melindával szemben.
Izidóra és Biberach, bár soha nem védték Gertrudist, mégis az ő oldalán állnak. Biberach utolsó szavaival a királyné
ártatlanságát bizonyítja, Izidóra pedig követeli a gyilkos megbüntetését.
Ottó:
Gertrudis öccse. Fülöp király gyilkosa. Magyarországra menekül, nővére védelme alatt áll. Neki sincs táborában
szövetségese. Önző módon csábítja el Melindát, holott tudja, hogy a szerelem egyoldalú, nénjét is veszélybe
sodorhatja. Izidórával is szemben áll, nem is foglalkozik vele. Alattomos orvgyilkos. Nem kel Gertrudis védelmére,
gyáván megfutamodik.
Biberach:
Ottó szövetségese. Dramaturgiai szerepe: az intrikus. Tetteit, világszemléletét két tényező motiválja:
– a hazátlanság; nem kötődik egyetlen közösséghez sem, számára “ott a haza, ahol a haszon”.
– a család hiánya; anyja meghal, apja nem kedveli, a nőkről is meg van a véleménye. Vagyona nincs, csak nemesi
tudata. Szeret központban lenni, bonyolítani a dolgokat. Hivatásos cselszövő, cinikus, semmi sem szent előtte. Bár-
ki becsületébe belegázol. Hallgatózása, és árulása hozzájárul a tragikus események elindulásához. Ottót, gyávasága
és bujasága miatt megveti, ez okozta halálát is.
Izidóra:
Türingiai lány, Gertrudis hozza udvarába.. Az uralkodói káosz láttán vissza akar térni hazájába, Gertrudis nem
engedi. Valójában “cseregyerek”, Gertrudis lánya helyett van itt. Reménytelen szerelem kapcsolja Ottóhoz. Melindát
teszi felelőssé mindenért. Ő az aki felfedi a titkot Bánk előtt, Ottó gyilkosságát is ő mondja el a királynénak.
Jellemét, csak Biberachtól tudjuk: „ Az ész hibázik, a fejecske kong.”

3. Semlegesek köre:
Miska bán(a királyfiak nevelője), Solon mester( ennek fia), II.Endre.

II.Endre, Magyarország királya:

Galíciai hadjáratról tér haza, a cselekmény csúcspontja után. Feladata, hogy ítélkezzen a történtek felett. A király
magatartása - szerző szándéka ellenére – inkább tétovázásnak, gyengeségnek hat. Ennek ellenére igazságos,
bosszúvágy nélküli, érzelmeit leplező, és emberséges uralkodó. Fontos motívuma a darabnak a király iránti lojalitás.
Nehezére esik kimondania ítéletét, de győz benne a férj felett a király: előbb esett el Gertrudisa, mint a haza.. Ez
volt Bánk felmentő ítélete, de nem a király bünteti meg, hanem önmagában hordozza a büntetést.

---------------------- ----------------------------- ---------------------------

A mű stílusjegyei:
Klasszicista vonás: a hely, idő és a cselekmény egysége.
Romantikus vonások: témaválasztás, szenvedélyek összecsapása, gyors ritmusváltások, véres események

8
Bánk bán jellemzése:
Az ország első embere. Nagy tekintélyű, törvénytisztelő.
Erkölcsileg tiszta emberre jellemző, gyanútlan jóhiszeműsége.
Mikor megjelenik titokban: fojtott tűz, gyanakvó tekintet.
Férjként éri az igazi csapás: modern szerelmi házassága
elveszni látszik. Tehetetlen zavarodottság, lelki bénulat jellemzi.
A „ szerelme-féltő” ember vergődése ez. Melinda elvesztésének
lehetősége sokkhatást vált ki belőle.
Ottó feldühíti, Gertrudis kétértelmű beszéde felháborítja.
Higgadt államférfiként, összeszedve önuralmát leszereli az összeesküvést.
Biberach híre (Ottó és M. együtt) újból felkorbácsolja indulatait.
Megátkozza hitvesét és fiát. Eljut G. megölésének gondolatáig.
(bár előbb Ottót akarta megölni).Tiborc panaszaadja a végső lökést tettéhez.
A nemesség, a jobbágyság, és felesége megalázásának felelőse G.
Szerelme felesége iránt erősebb – megöleli és hazaküldi.
Csúcspont: királynével folytatott szócsatában elszabadulnak indulatai.
G. sértegeti a feleségét, majd Ottó megjelenése: őrjöngő düh tör rá. A haza
és a becsület elvesztésének fájdalma sodorják Bánkot tettéhez. G.maga
adja kezébe a gyilkos fegyvert.
V.felvonás: Magabiztos, tettét vállaló, büszke nádor. Bátran, dobja láncát,
a hatalom jelképét a koporsóhoz. Tette jogos volt, a király is elismeri.
De tettével, amivel megvédte hazáját, épp legfőbb értékét vesztette el:
Melindát, kitéve őt a merániak bosszújának. Elveszti magabiztosságát,
lelkileg összetörik. Erkölcsileg összeomlik. A büntetés irgalom lenne számára.
Bukásának oka: nem tudta elválasztani a magánéletet a közélettől.

Cselekmény

Előversengés (Prológus):
Ottó és Biberach párbeszéde Melinda elcsábításáról.
Első szakasz: Helyszíne Palota
 Petur elégedetlensége a haza sorsa, valamint a királyné és a merániak miatt.
 Bánk hazaérkezik. Petur megmondja a jelszót: Melinda.
 Biberach kihallgatja beszélgetésüket.
 Ottó és Biberach párbeszéde Melinda elcsábításáról. A ritter vallomása: ott
van a haza, hol a haszon.
 Izidóra és Biberach párbeszéde: Izidóra reménytelenül szerelmes Ottóba,
rájön, hogy a férfi Melindát szereti.
 Ottó térden állva vall szerelmet Melindának Találkozásukat meglesi Bánk.
 Ottó és Gertrudis beszélgetése. A királynő felháborodik Ottó csábításán, de
azon is, hogy „kontár” maradt ebben. Kétszínű beszédét is hallja Bánk, a
rejtekajtó mögül.
 Biberach és Ottó jelenete: az álnok ritter „porokat” ad át Ottónak. Az altatót
Gertrudisnak, a hevítőt Melindának szánja.
 Bánk nagymonológja zárja az első szakaszt. Hirtelen két óriási probléma
közt vergődik: az egyik a haza sorsa, a másik a magánélete.
Második szakasz: Helyszín: Petur háza.
- Petur házában tanácskoznak az összeesküvők. Bár egyetértenek abban,
hogy a helyzet tarthatatlan, mégis megrettentek Petur elszántságától, hogy
a királynőt letaszítják a trónról. Majd Bánk is megérkezik, aki
meghallgatva Peturt, józanul és higgadtan védi Gertrudist. A békétlenek és
Mikhál is igazat adnak neki.
- „Melinda” jelszóval beengedik Biberachot, aki feltárja Bánk előtt Ottó
tettét: mialatt itt vannak, ő éppen Melindával találkozik. Úgy érzi a hazát
megmentette, de családi boldogságát most veszti el. El rohan, hátha
megtudja akadályozni ezt.

Harmadik szakasz: Helyszín: királyi palota.

- Bánk későn érkezik. Hazugnak nevezi feleségét, és megátkozza kisfiával
együtt. A térdeplő, térdein csúszó Melindán a tébolyodás jelei is
mutatkoznak, amit férje is észre vesz. De amikor a porokról beszél, ezt is
zavaros beszédnek hiszi Bánk. Igaz később elgondolkozik ezen, hátha csak
álca volt a királynő álmossága. (Izidóra epizódja)
- Bánk találkozik Tiborccal, szembesül a jobbágyság helyzetével. Tiborc
monológja a dráma egyik legszebb jelenete. Kiáltó az ellentét a jobbágyság
nyomorúsága és a királynő és udvarnépének fényűző és léha életmódja
között.
Bánk rádöbben: a királynő a felelős a nép sorsáért, és saját
szerencsétlenségéért is.
Itt kapja meg a végső lökést a királyné meggyilkolásához.
- Ottó leszúrja Biberachot.

Negyedik szakasz: Helyszín: A királyné szobája.

9
- Izidóra kéri Gertrudist, engedje meg, hogy haza mehessen. Itt egyedül érzi
magát, és Ottó sem szereti őt. Tudatja a királynővel, hogy a herceg megölte
Biberachot, és hogy Bánk itthon van.
- Gertrudis és Melinda konfliktusa: Koronák bemocskolójának nevezi a
királynét, aki bordélyt csinált a királyi házból. . Gertrudis tehetetlen, mert
látja, hogy tébolyult.
- Mikhál tör be a királyné elé, és figyelmezteti a pártütésre. Elfogatja Simon
bánt, és Mikhált is bezáratja.
Bánk és Gertrudis találkozása ( tetőpont):
- Bánk a királyné előtt is megtagadja feleségét, de amikor meglátja a beteg
Melindát, rájön, hogy szerelme erősebb. Átöleli, és Tiborccal kísérteti haza,
fiával együtt, akii Bánk Mikhálra bízott.
- Gertrudis megpróbálja elküldeni Bánkot, de az hatalmi vitába keveredik
vele. Fejére olvassa sérelmeit, a haza romba döntését, majd Melinda
megbecstelenítését is. A királynő megsérti Melindát is. Ottó hirtelen
megjelenése, és gyáva megfutamodása láttán végleg elveszti önuralmát. Ő is
elátkozza a királynőt. Ekkor Gertrudis felkapja a tört, és Bánkba akarja
döfni. De Bánk kicsavarja a kezéből és leszúrja.
- Zűrzavar. Ottó elszökik.
Ötödik szakasz: Helyszín: királyi palota:
- Megérkezik a király, siratja feleségét a felravatalozott koporsónál.
- Solom mester érkezik, kitől megtudjuk, hogy Ottó öngyilkos lett, és azt is,
hogy Peturt és családját is megöltés a merániak, mert azt hitték, hogy Petur
a királyné gyilkosa.
- Egy zászlósúr felolvassa azt a levelet, amelyet Gertrudis halála előtt olvasott
el: figyelmeztetik benne a pártütésről. II. Endre megállapítja, a királynő a
hibás.
- Simon igazolja, hogy nem Petur a gyilkos, és hogy Ottó öngyilkosakart
lenni. A király elviteti.
- Mikhál hozza be a kis Somát. Bánk megöleli, majd bevallja tettét. A király
el akarja vitetni,” míg el nem érkezik bírája”. Bánk kijelenti: a király nem,
csak Magyarország lehet bíró a dologban.
- Bánk fokozatosan omlik össze:
- Az blakon át látják, hogy Peturt és családját vonszolják lófarkon.
- Megtudjuk az is Petur megátkozta a királynő gyilkosát.( Ekkor még nem
tudhatta Petur, hogy ki ölte meg)
- Pásztori síp hallatszik, Bánk megrémül az ismerős hangtól, elveszti
öntudatos biztonságát. Majd hozzák a halott Melindát.. Tiborc elmondja,
hogy azok akik felgyújtották a házat, azt kiabálták: „Éljen Ottó – nénje
bosszulója!”. Bánk végleg összeomlik.
- A király elismeri Bánk tettének jogosságát.
- Bánk bán a sorstól kapja meg büntetését, amellett, hogy hazáját
megmentette.

10