Tothne Bodgal G 2018 YCKX8B

Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar

Államtudományi Intézet
Pénzügyi Jogi Tanszék
Az ÁFA gyakorlati kérdései
Konzulens: Készítette:
Dr. Varga Zoltán Tóthné Bodgál Gizella
PhD, egyetemi docens Levelezős jogász hallgató
YCKX8B
Miskolc
2018.
1
University of Miskolc
Faculty of Law
Institute of Public Law
Department of Financial Law
The practical questions of the Volue Added Tax
Tutor: Author:
Dr. Varga Zoltán Tóthné Bodgál Gizella
PhD, associate professor Law
YCKX8B
Miskolc
2018.
2
I. Tartalomjegyzék
I. Bevezetés ............................................................................................................................ 4
II. Az adózásról általában ........................................................................................................ 6
1. Adózás jellemzői ............................................................................................................. 6
1.1 Az adóztatás alapelvei .............................................................................................. 6
2. Az adójog rendszere ....................................................................................................... 8
III. ÁFA az elméletben és a gyakorlatban ............................................................................. 9
1. 2007. évi CXXVII. törvény, azaz ÁFA ........................................................................... 9
1.1 Az Áfa története ....................................................................................................... 9
1.3 Áfa kulcs változások .............................................................................................. 11
2. Az ÁFA általános rendelkezése .................................................................................... 13
2.1 A törvény hatálya ........................................................................................................ 13
2.2 Az ÁFÁ-ban használatos alapfogalmak ...................................................................... 15
2.3 A teljesítés helye ......................................................................................................... 24
2.4 Teljesítés ideje ............................................................................................................ 28
2.5 Adófizetési kötelezettség keletkezése, a fizetendő adó megállapítása ....................... 30
2.6 Adó levonás ................................................................................................................ 42
2.7 Adófizetésre kötelezett személy.................................................................................. 48
2.8 Adó megállapítása ....................................................................................................... 52
2.9 Bizonylatolás ............................................................................................................... 56
2.10 Az áfa bevallása, az adó elszámolása (megfizetése) és visszaigénylése.................. 66
2.11 Különleges adózási módok ....................................................................................... 67
IV. Záró gondolatok ......................................................................................................... 68
V. Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 70
3
I. Bevezetés
A modern jóléti államok elosztási rendszerének egyik újra elosztási csatornája az adóügy.
Az államok forrásaik korlátlanságának és végtelenségének hiányában kénytelenek elvonni

a jövedelemtulajdonosoktól vagyonuk és bevételeik egy részét.
Az egyik legpontosabb fogalom, amivel összefoglalhatjuk az adó mibenlétét „az adó a

közpénzügyi-újraelosztási rendszer legfontosabb eleme, olyan fizetési kötelezettség,
amely az adóalanyok tulajdoni korlátozásának segítségével az állam által kijelölt
behajtható, és az állami működés fedezetété biztosítja, az egész közösség érdekében.”
E pontos megfogalmazásból is láthatjuk, hogy az adó az egyik legfontosabb elem a
közpénzügyek rendszerén belül. A legfontosabb, de nem az egyetlen, amely az állam és az
önkormányzatok költségvetésének bevételi oldalát adja. Az állam ezen jogosítványát
jogszabályokon keresztül gyakorolja. A jogszabályok, melyek ezeket rendezik segítenek
eligazodni az adójog rendszerének szerteágazó világában:
- központi (személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó, társasági adó) vagy helyi
(építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó, magánszemélyek kommunális adója,
helyi iparűzési adó) bevételt növel
- folyamatos teljesítési kötelezettség jellemzi (adók) vagy eseti jogügyletekhez

kapcsolódó (vámok, díjak, illetékek) bevételek
- adók, mint ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség vagy a járulékok

( nyugdíjjárulék, munkavállalói járulék, kulturális járulék, egészségbiztosítási járulék),
amely esetében várható ellenszolgáltatás is
- az adók egy része folyamatosan teljesülő ( általános forgalmi adó, jövedéki adó) vagy
a folyamatosságot az adóelőleg fizetés teljesítése valósítja meg (személyi
jövedelemadó)
- adók és a rendszert működtető hatóságok (bírságok).
4
Ezen jellemzők alapján képes az adórendszer lehetővé tenni, hogy a modern államok
költségvetése kiszámítható és stabil legyen.
Adóegyezmények és nemzetközi normák biztosítják a nemzetközi adórendszerek

munkáját és a nemzetközi adójog integrációs folyamatait. Ez felvet bizonyos korlátokat és
szerepeket:
- tudomány által kidolgozott korlátok (optimális adórendszer, adóztatási alapelvek

érvényesülése, létminimum adómentessége, visszamenőleges jogalkotás és
konfiskatórius adóztatás tilalma, kényelmes-olcsó-diszkriminációmentes adóztatási
rendszer)1
- nemzetközi adójog szerepe ( kettős adóztatás és visszaható hatályú jogalkotás tilalma,

OECD modellegyezménye, Európai Unió jogi irányelvei, kettős adóztatást kizáró jogi
egyezmények)
- nemzetközi adóverseny szerepe (országok adórendszerei közötti kialakult verseny,

társasági adók csökkentése, egykulcsos jövedelemadó)
- belső korlátok (a társadalom tagjainak jogkövető magatartása, feketegazdaság és a

korrupció helyzete).
Ennek a szerteágazó rendszernek a többfázisú, közvetett, hozzáadott érték típusú adók

ágát képviseli az Általános Forgalmi Adó. 2
Dolgozatommal – az általános forgalmi adó rendszerének elméleti ismertetése mellett – be

szeretném mutatni gyakorlati példákon keresztül is ezt a legjelentősebb adózási formát.
1
Dr. Szilovics Csaba: Adó 2016 magyarázatok (Szerk.: dr. Herich György), Adójog fejezet, Penta Unió, Pécs,
2016, 12 o.
2
eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/2761(letöltés: 2018.05.15)
5
II. Az adózásról általában
III. Adózás jellemzői
Az adójogot – anyagi és eljárási normák összességét – elsősorban az alaptörvény3

szabályozza. Ezen kívül a Stabilitási törvény4, az ART5, egyes adónemekre vonatkozó
törvények, önkormányzatok6 és egyéb szabályok, rendelkeznek megfelelő alkalmazásáról.
Az 1949. évi XX. tv. XII. fejezetében a 70/I.§-ban az Alkotmány így fogalmaz: „ A Magyar
Köztársaság minden polgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a
közterhekhez hozzájárulni.” Ezt a megfogalmazást finomították a 2002 évben történő
átalakítással, amelyben az adófizetési kötelezettségeket, mint a közterhekhez való
hozzájárulást immáron nem az állampolgársághoz kapcsolták, hanem az adóköteles
tevékenység végzéshez. „ Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a
közterhekhez hozzájárulni.” Az adózásnak így a társadalom fenntartásában van
elengedhetetlen szerepe. Az állam közpénzügyének bevételi oldalát növeli. Mindenkire
kiterjedő kötelezettség – ahogy azt az Alkotmány módosítása is elrendeli - mind a
magánszemélyek, mind a vállalkozások tekintetében. Az állam közvetlen felelősséget vállal
azokért, akik nem tudnak önmagukról gondoskodni, így a központi és helyi szinten befolyt
összegek fedezik többek között ezeket a kiadásokat is. Az adózás olyan fizetési kötelezettség,
mely közvetlen ellenszolgáltatás nélkül, kényszerrel is behajtható.
1.1 Az adóztatás alapelvei

A jogtudomány és a gyakorlati jogfejlődés során fejlődött ki igazán az adórendszer
általánosítása és a polgári jogokból eredő jogi – gazdasági – technikai elvárások összessége.
Az alapelvek az adójog egészében, felépítésében és részleteiben érvényesül. Három nagy
csoportra oszthatók:
3
Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el
4
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
5
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
6
Magyarország helyi önkormányzatairól 2001. évi CLXXXIX. törvény
6
1.1.1. klasszikus alapelvek : az alapelvek kialakulásában szerepe volt Mountesquieu,
Rousseau és Paine munkásságuknak is, de az alapelveket közvetlenül Adam
Smith „A nemzetek gazdasága” című, 1776-ban kiadott műve tartalmazza. Ezek
pedig a következők:
- első alapelv: általános adózás, arányos, mindenkit adóviselő képességének

megfelelően terhel
- második alapelv: az adó egyértelmű és pontos meghatározása, adókivetésnél ne

érvényesüljön hatalmi önkény
- harmadik alapelv: kényelmes adóztatás, ne terhelje túl az adófizetőt és akkor

keletkezzen kötelezettség, amikor teljesíteni tudja
- negyedik alapelv: legyen olcsó, ne kerüljön sokba se az államnak, se az adózónak.7
1.1.2. Modern alapelvek : a XX. században fogalmazták meg, nagyobb részben

közgazdászok ( Musgrave, Stiglicz, Samuel, Nordhaus) kisebb részben
jogtudósok ( Hart, Wagner, De Jasay)8
- neutralitás elve : adórendszer semlegessége
- diszkriminációmentes adórendszer elve : ne tegyen különbséget az adóalanyok között

(cégforma, származás, állampolgárság)
- kiszámítható és stabil adórendszer elve : tartalmi-lényegi összefüggések az

adórendszer elemei között
- méltányosság elve : az egyformákat egyenlően, a nem egyenlőket különbözően kell

kezelni
- modern alapelv : létminimum adómentessége
- ekvivalencia elve : szolgáltatás-ellenszolgáltatás
7
Dr. Szilovics Csaba: Adó 2016 magyarázatok (szerk.: Dr. Herich György) Adójog fejezet, Penta Unió, Pécs,
2016,13 o.
8
2016,13 o.
7
- rugalmas, gazdaságpolitikai célokra reagáló adóztatás igénye : segíti a gazdaság
növekedését, foglalkoztatást illetve tesz a nemzetek közötti káros adóverseny ellen
1.1.3. adóigazgatási alapelvek : jelentésüket az adózás rendjéről szóló 2003. évi

XCII. tv és anyagi jogi normák határozzák meg. Van köztük cogens és van
deklaratív jellegű alapelvek is. Ide tartoznak:
- törvényhez kötöttség elve: legalitás
- adóztatás egységének elve: primátus
- mérlegelés, méltányos eljárás és a megkülönböztetés tilalmának elve
- adózó tájékoztatásához való jog és az adózó jóhiszemű joggyakorlásának

kötelezettségének elve
- szerződések és más jogügyletek valós tartalma szerinti elbírálásának elve
- szokásos piaci ár alkalmazásának, a rendeltetésszerű joggyakorlás és az

együttműködési kötelezettség elve.9
IV. Az adójog rendszere

Az adók jogi és gazdasági szempontok alapján négy nagy csoportba sorolhatók:
- fogyasztást terhelő adók: adott időszakban adott piaci körülmények között az adóalany
kiadásaihoz kapcsolódik (általános forgalmi adó, jövedéki adó)
- bevételt terhelő adók: az adóalanyok adóévben megvalósuló vagyonnövekményét

terhelik (személyi jövedelemadó, társasági adó, kamatadók)
- vagyon vagy tárgyi adók: az adóalanyok vagyonának egészéhez, a vagyonelemek

összességéhez vagy valamely egyedi vagyontárgyához kapcsolódik (építményadó,
telekadó, gépjárműadó)
- fejadó jellegű adók: az adóalany szubjektív helyzetétől függetlenül lineárisan vagy

tételesen meghatározott módon állapít meg egységes adófizetési kötelezettséget.10
9
2016,14 o.
10
2016,6 o.
8
V. ÁFA az elméletben és a gyakorlatban
VI. 2007. évi CXXVII. törvény, azaz ÁFA
1.2 Az Áfa története
Az adó első megjelenése egészen az ókorig vezethető vissza. Az adózási rendszer az ókori
Keleten fejlődött ki. Feljegyzések alapján már i.e. 3. évezrendben is voltak „adók”. Az egyes
területeken más- más néven vezették be. Példaként említhetjük Egyiptomban az aratási adó,
Níluson vám, Mezopotámiában az állattartás és halászat után kellett adót fizetni. Az Asszír és
a Perzsa Birodalom pénzügyi szükségleteit a legyőzött, meghódított népekre kivetett adó
fedezte. Görögországban nem volt még adófizetési kötelezettség közvetlenül, csak közvetve, a
polgárok – az athéni és a nem athéni dolgozók – munka- és szolgáltatási ügyeleit – athéni
esetében kisebb – adóztatták meg. A Római Birodalom már az adók tekintetében is
fejlettséget mutatott, hiszen náluk már adóslistán vezették azokat az állampolgárokat, akiknek
adózási kötelezettségeik voltak. A Római Köztársaság terjeszkedése az Itáliai polgárokra
kedvezően hatott, hiszen i.e. 167-től mentesültek a közvetlen adók megfizetése alól.
A középkor jellemző adónemei a tized, kilenced, bánya illeték sójövedelem után, kamara
haszna. Erre azért volt szükség, mert Károly Róbert dekrétumában említi, hogy elterjedt a
pénzhamisítás és az ebből származó veszteségek pótlására megoldás volt a „lucrum camera”
adó. A tized bevezetését a Bibliára hivatkozva vezették be: „Adjátok meg tehát mindenkinek,
amivel tartoztok: akinek adóval, annak fizessétek meg az adót, akinek a vámmal, annak a
vámot! Akinek tisztelettel tartoztok, annak adjátok meg az illő tiszteletet! Akit megbecsülés
illet, azt pedig becsüljétek meg!”
Az újkorban az állami adó alárendelt helyzetbe került. A nemesek országos adót nem fizettek.
Magyarország igazgatása közvetlenül a bécsi kormány alá helyezték, így hazánkra is
kiterjesztették az osztrák birodalmi adókat és más állami bevételeket, melyeket a század
végéig teljesítettek a magyarok.
9
Az Áfa 1954. április 10-én került bevezetésre Franciaországba. Elsődleges célja, hogy a
legnagyobb cégeket sújtsa fizetési kötelezettséggel, de a későbbiekben a többi szektorra is
kiterjesztették. Franciaország elmondhatja a többi országgal karöltve, hogy ez az
adóforrásainak majdnem a felét teszi ki. Az Áfabevétel egy bizonyos százalékát minden
tagállam köteles beszolgáltatni a közösség költségvetésébe.11
1.1 Magyar viszonylat az Áfa tekintetében
Az első gondolatunk, az lehetne, hogy Magyarországon az általános forgalmi adó „élete” az

1987. évi V. törvény, mely 1988. január 1-én lépett hatályba bevezetésével kezdődött.
Azonban már korábbra tehető ez az időpont, csak a név ami más volt. Végig tekintve ezeken
láthatjuk: 1920. évi XVI. és az 1921. évi XXXIX. törvény cikkeiből: fényűzési forgalmi adó,
őrlési- és cukorrépa-forgalmi adó, állatforgalmi adó, általános forgalmi adó.
- az 1920. évi törvény 24 paragrafusa az adókötelezettségeken kívül már az adócsalást is

meghatározta és szankcionálta. Ebben a törvényben rendelkeztek a fényűzési forgalmi
adóról, melynek hatálya kiterjedt a „fényűzési vállalatokra” pl: vendéglők, szállodák,
kávéházak által értékesített ételekre-italokra – már akkor 25%.-os kulccsal, de adó
terhelte értékhatártól függetlenül a műtárgyakat, selyem és bőrkötésű könyveket,
selyem alsószoknyákat, a cselédség formaruháit, lakkcipőket és a
cukrászsüteményeket. Az adó mértéke alapvetően 10% volt. Már akkor működött az
önadózás intézménye, hiszen az értékesítő bejelentette, bevallotta és megfizette,
melyet az adófelügyelő felülvizsgálhatott. Szankciók is éltek már ekkor is, hiszen aki
elmulasztotta ezen kötelezettségeit, 50%-os mértékű adópótlékot szabott ki rá az
adófelügyelő. Természetesen az adó ellenőrzése is fellelhető volt, akit adócsaláson
értek, az az elcsalt adó minimum az ötszörösét, de akár a tízszeresét is meg kellett,
hogy fizesse.12
11
docplayer.hu/238358-Az-adozas-tortenete-osszeallitotta-dr-juhasz-istvan.html (letöltés: 2018.05.25)
12
http://adozona.hu/afa/Regi_idok_adoi__egy_kis_afatortenelem_DGAH6U (letöltés: 2018.03.26)
10
- az 1921. évi törvény már bővebb volt, 74 paragrafusból állt és a III. fejezete – amely a
teljes törvény 40 paragrafusát ölelte fel – tartalmazta az általános forgalmi adót, ami
mindenkit adóztatási kötelezettséggel érintett. E törvény a magánhasználatot is
megadóztatta, továbbá ismerte a csere, a bizományos fogalmát és arra is nyújtott
szabályozást, hogy a nem koronában történt az értékesítés mi a teendő az átszámításra
vonatkozóan. Az adó mértéke ugyan kevésnek mutatkozik – 1,5% - azonban
figyelembe kell venni, hogy az akkori adózók nem élhettek a levonható adó
lehetőségével. Itt is voltak már az adófizetés alól mentes szolgáltatások és termékek:
hitel- és biztosítás, postai szolgáltatások. Sajátossága a törvénynek az „átvitel”
fogalma, amely olyan ügylet, hogy a vállalkozó külföldről hozott be árut, de azt nem
belföldön értékesítette, hanem tovább szállította más országba. Ilyenkor az import után
nem kellett adót fizetni, azonban a kivitel tényét bizonyítania kellett. Az adó
megfizetése a készpénzen kívül forgalmiadó-bélyeggel is teljesíthető volt. Az
elszámolási időszakot ebben a törvényben egy évre határozták meg.13
A 70-es években már elhatalmasodott államadósság adónemek bevezetésére adott okot,

melyet az akkori vezetés nem szeretett volna alkalmazni. Ennek a halogatása egészen 1987
augusztusáig húzódott, amikor is a kormány elfogadta az Áfa és az Szja adónemek
bevezetését. A Parlament szeptemberben hagyta jóvá ezt a javaslatot. 14
1.3 Áfa kulcs változások

Mérsékelt és normál adókulcsok tekintetében is többször történt változás, ami hol előnyösebb,
hol pedig kevésbe előnyösebb volt. A bevezetés óta többször is módosították. Volt olyan év
amikor ezt kétszer is alkalmazták. A leghosszabb idő, mely változtatások nélkül telt el 1995
és 2004 között volt. Ebben az időben a mérsékelt adó 0 és 12%, míg a normál adókulcs 25%-
ban volt meghatározva. A legkedvezőbb kulcsok 2006. 09 hótól voltak alkalmazhatók a
mérsékelt adók 5% és 0% a normál adó pedig 20% volt. 2008-ig voltak aktuálisak ezek a
százalékok, mert ezt követően csak magasabb számokkal találkozhatunk. A most is
használatban lévő adókulcsokat 2012 óta alkalmazzuk, tehát számokban kifejezve a mérsékelt
18%, 5% és 0%, a normál adókulcs pedig 27%. Ezen időszak óta is történtek természetesen
változások, de ezek nem a mértékben nyilvánultak meg, hanem a termékekhez vagy
szolgáltatásokhoz kapcsolódtak.
13
http://adozona.hu/afa/Regi_idok_adoi__egy_kis_afatortenelem_DGAH6U (letöltés: 2018.03.26)
14
http://www.kisalfold.hu/velemeny/kis_magyar_afa_tortenelem/2030679/ (letöltés: 2018.03.26)
11
2013 – élősertés, félsertés 27%-ról 5%-ra csökkent
2015 – szarvasmarha, juh, kecske 27%-ról 5%-ra csökkent
2016 – lakásépítés 27%-ról 5%-ra csökkent
sertés tőkehús 27%-ról 5%- ra csökkent
2017 – internet 27%-ról 18%-ra csökkent
baromfihús, tojás 27%-ról 5%-ra csökkent
éttermi étkeztetés, helyben készített alkoholmentes italok 27%-ról 18%-ra csökkent
friss tej 18%-ról 5%-ra csökkent
2018 – Braille nyomtató és kijelző 27%-ról 5%-ra csökkent
éttermi étkeztetés, helyben készített alkoholmentes italok 18%-ról 5%-ra csökkent
hal 5%-ra
sertés belsőségek 5%-ra csökkentek.15
Az ÁFA törvény történelmi áttekintését követően a törvényi rendelkezés vonulatán haladva

tekintjük át annak vonatkozásait, példákon keresztül érzékeltetve azok értelmezését.
15
http://www.logsped.hu/afa.htm (letöltés: 2018.04.28)
12
VII. Az ÁFA általános rendelkezése
1.4 2.1 A törvény hatálya

2.1.1 Alkalmazási hatály
Ez a hatály a területiséget foglalja magába. Valójában területi hatály. Belföldi tekintetben

Magyarországra, mint földrajzi értelembe vett területre vonatkozik. Alkalmazás
szempontjából meg kell különböztetnünk az Európai Közösség területét és a Közösségi
területeket is. Vannak harmadik ország területének minősülő területek, ilyenek például:
Gibraltár, Büsingen területe. Ugyanakkor vannak olyan területek is, melyeket Közösségen
kívüli területekként kell kezelni, ide tartoznak például a Man-sziget. Ennek a hatálynak
elsősorban a belföldi és külföldi adóalanyok között létrejött gazdasági eseményeknél van
jelentősége. 16
2.1.2 Adóalany
Az adó alanya az a jogképes személy vagy szervezet, aki saját neve alatt gazdasági
tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. 17 Az adófizetési
kötelezettséget teljesítő személye elválik az adóteher viselőjétől. Például: közös tulajdonban
és közös használatban lévő ingó és ingatlan esetén a tulajdonostársak, mint tulajdonosi
közösség lesz az adó alanya nem pedig a tulajdonosok külön-külön. Ez az egyik törvényi
kellék, a saját nevében eljáró adóalany fogalom eredményezi, hogy nem teremt
adóalanyiságot aza tevékenység, amelyet munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony, vagy
olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, melyben a díjazást és a
teljesítés feltételeit a megbízó határozza meg. Ebből következik, hogy a természetes
személyek általában nem alanyai az áfa-rendszernek, hiszen munkavállalóként, szövetkezeti
tagként végzett tevékenységük nem minősül adóalanyiságot kiváltó tevékenységnek. Erre a
legszemléletesebb példa a szoftverfejlesztő, akit ha utasítanak vagy a díjazás tekintetében nem
közös megállapodással egyeznek meg, hanem a megbízó döntheti el annak mértékét, a
programozó az áfa rendszerében nem önálló adóalany, függetlenül attól, hogy szerzői jog védi
az általa létrehozott szellemi terméket.18
16
Palotai Kinga: Adó 2016 (szerk.: Dr. Herich György), Az általános forgalmi adó fejezet, Penta Unió, Pécs,
2016,250 o.
17
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, a továbbiakban Áfa tv. 5§
18
Pénzely Márta: Az általános forgalmi adó, Az új adójog magyarázata 2004,HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó
Kft, Budapest, 2004, 12 o.
13
2.1.3 Gazdasági esemény
Ennek a hatálynak az értelmezése a gazdasági tevékenység fogalmára épül, mely a következő:

valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása,
amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független
formában történik. 19 A törvény ezen szakasza is természetesen tartalmaz kivételeket.
Például azon tevékenységek, melyek tartósságtól és rendszerességtől függetlenül is ezen

törvény hatálya alá tartoznak, de ilyen gazdasági tevékenység az is, ha nem adóalany új
közlekedési eszközt értékesít vagy építési telket, esetlegesen új, beépített ingatlant
sorozatjelleggel értékesít. Azonban vannak tevékenységek, amelyek a fogalom meghatározása
alapján ugyan adóalanynak minősülnek, de a tevékenységük mégsem eredményez
adóalanyiságot. Ilyen a közhatalmi tevékenység: jogszabály alkotás, igazságszolgáltatás,
ügyészi, rendvédelmi stb tevékenységek. A törvény mentesít az adóalanyiság alól továbbá
olyan szervezeteket is, amelyek a közhatalmi tevékenységek során közreműködő szerepet
töltenek be. Például: Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Svájci-
Magyar Együttműködési Program, EGT Finanszírozási Mechanizmus stb. 20
2.1.4 Csoportos áfa alanyiság
A csoportos áfa alanyiság feltételhez kötött lehetőség. Az adóalanyoknak belföldön

letelepedettnek kell, hogy legyen és egymással együttesen kapcsoltvállalkozások legyenek.
Engedély alapján és képviselő útján gyakorolhatják az adó alanyok. A kapcsolódás nem
kötelező, azonban a kint maradt tag hozzájárulása szükséges a többiek tekintetében. Az
önkormányzat nem lehet csoportos áfa alany. A csoport tagja a többi adónem vonatkozásában
különálló alanyok. 21
19
Áfa tv. 6§
20
2016,253 o.
21
2016,254 o.
14
1.5 2.2 Az ÁFÁ-ban használatos alapfogalmak
2.2.1 Termékértékesítés
Termékértékesítésnek minősül a birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt

tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog
szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.22 Az alkalmazás során birtokba
vehető dolognak minősülnek a természeti erők is például az energia. A pénz, készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz, pénzhelyettesítő eszköz és az értékpapír ugyan kivételt képez és
nem része a dolog fogalmának, azonban kivételt képez ez alól és birtokba vehető dolognak
minősül az az értékpapír, amelynek megszerzése során tulajdonjog megszerzése is megvalósul
az értékpapíron megjelölt termék felett. Ilyen értékpapír a közraktárjegyen az árujegy.
A termékértékesítés megvalósulásához a birtokba vehető dologhoz szorosan kapcsolódik az

ellenérték. Ellenértéknek minősül a vagyoni előny, így a meglévő követelés mérséklésére
elismert vagyoni érték is.
A termékértékesítés fogalma alá tartozik továbbá:
- a határozott időre szóló bérlet vagy részletre történő átadás, amikor a bérlő vagy a
vevő legkésőbb az utolsó részlet megfizetésével vagy a szerződés lejártával
tulajdonjogot szerez az általa birtokba vett tárgyon. Például a zárt végű pénzügyi
lízing.
- a bizományosi szerződés során a bizományos és a megbízó között létrejövő jogügylet

azon része amikor a megbízó az eladási megbízási szerződés alapján az eladásra szánt
terméket átadja a bizományosnak.
- a bizományosi szerződéshez hasonlóan az adós és a hitelező között a termék feletti

tulajdonosként való rendelkezési jogosultág átszállása, ha a hitelező a terméket lejárt
követelésének érvényesítésére értékesíti.
- az építési szerződés alapján létrehozott ingatlant ad át a kivitelező a megrendelőnek,

még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat részben vagy egészben a
megrendelő bocsátotta rendelkezésre.
22
Áfa tv. 9§
15
- a saját vállalkozásban előállított tárgyi eszközt továbbá az adóalanyiság megszűnése
esetén, amennyiben az adóalany a megszűnés pillanatában olyan tárgyat tart nyilván
tulajdonában, melynek beszerzéséhez, előállításához levonható adót vett figyelembe.
Nem minősíti termékértékesítésnek, tehát nem keletkezik adófizetési kötelezettség :
- áruminta átadása miatt : a képviselt termék kisebb és jellemző része vagy mennyisége
kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára alkalmas és amely fizikai
állapotánál, vagyoni érétkénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas
- kis értékű termékvállalkozási célú átadás: 5000 ft-t nem haladja meg
- közcélú adományként ad más tulajdonába ingyenesen terméket23
Az újuniós irányelveket figyelembe véve a termékértékesítés fogalma alá sorolja és ezáltal

adóztatandó ügyletnek titulálja, amely során tehát, ha az adóalany a tulajdonában lévő, az
adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenysége érdekében beszerzett, előállított, illetve
bizományos által a bizomány keretében átvett terméket az egyik tagállamból egy másik
tagállamba fuvaroz, vagy fuvaroztat el, anélkül, hogy ténylegesen értékesítés történne.
Kivételt képez ez alól, ha az adóalany a terméket a törvény által taxatíve felsorolt célok
valamelyike érdekében továbbítja a tagállamok között. Például: termék fel-vagy összeszerelés
tárgyául szolgáló termék, a termékértékesítésre a távértékesítés szabályai vonatkoznak stb.
Egy másik megközelítést is figyelembe véve a következőképpen csoportosíthatjuk a

termékértékesítést, mely az egyik alappillére az áfának:
- ellenértékes ügyletek:
 a „lízing” útján megvalósuló, illetve részletre történő értékesítés
 tulajdonátruházás nélküli opciós lízing
 pénzügyi lízing
 ügynöki értékesítés
 apport
23
2016,257o.
16
 zálogértékesítés és záloghitelezési tevékenység kezelése az áfa rendszerében
 termék átadása vállalkozási szerződés alapján
 építési szerződés alapján történő termékátadás
stb.
- ellenérték nélküli termékértékesítések:
 gazdasági tevékenység köréből történő kivonás (nullára leírt tárgyi eszköz ingyenes
átadása, selejtezés, megsemmisült készlet, leltárhiány, házassági vagyonközösség
megszüntetése, törvényi kötelezettségen alapuló ingyenes átadás)
 adólevonásra nem jogosító tevékenységhez
 terméknek adólevonásra nem jogosító állapotban való felhasználás
 saját vállalkozásban megvalósított beruházás
 adóalanykénti megszűnéshez kapcsolódó adókötelezettség
- termékértékesítések „kényszer” hatására
 kisajátítás24
2.2.2 Szolgáltatásnyújtás
Szolgáltatásnyújtás minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, mely nem tartozik a
törvény által meghatározott termékértékesítés fogalmába.
Szolgáltatásnyújtás tehát:
- a vagyoni értékű jogok ellenérték fejében történő átengedése
- a kötelezettségvállalás valamely tevékenységtől való tartózkodásra
- valamely helyzet, állapot tűrésére, ha az ellenérték fejében történik
- ellenérték nélküli tevékenység: az adóalany a terméket a vállalkozásából időlegesen

kivonva saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy a
vállalkozás céljától eltérő célokra ingyenesen használja vagy azt másnak ingyenesen
24
Dr. Csátaljai Zsuzsanna: Áfa kézikönyv 2007, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt, Budapest, 2007,
98 o.
17
használatba adja. Ennek feltétele hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódóan az adó
egészben vagy részben levonható volt.
kivétel: amennyiben az ingyenes szolgáltatásnyújtás közcélú adományozásnak

minősül akkor nem keletkezik adóztatható tényállás.
- közvetített szolgáltatás: az adóalany a szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más

javára jár el. Gyakori példa ha ingatlan bérbeadásnál a közüzemi szolgáltatásokat a
bérbeadó tovább hárítja a bérlőre.
Nem minősül szolgáltatásnyújtásnak:
- az ellenérték készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy

pénzhelyettesítő eszközzel való megfizetése
- ha a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója a teljesítéssel keletkezett, pénzbeni

követeléseként fennálló ellenértéket harmadi félre engedményezi, feltéve hogy a
követelésként fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik.25
2.2.3 termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó közös szabályok
Nem minősül adóztatandó termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak:
- apport: ha az adóalany megfelel a törvényi előírásoknak
- jogutódlással történő megszűnés: esetei például a jogi személynek a Polgári

Törvénykönyv jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti átalakulását,
egyesülését, szétválását, adóalanynak a csoportos adóalanyiságba történő belépése stb.
- ha üzletág-átruházás történik a felek között, feltéve ha a vállalkozás adólevonásra

jogosító termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást magába foglaló gazdasági
tevékenységet végez és a szerző a vállalkozást további működtetés céljából szerzi
meg.
- a bizalmi vagyonkezelő által a bizalmi vagyonkezelői jogviszony keretében kifejtett

tevékenységet az Áfa törvény általános szabályai szerint kell megítélni.
25
2016,260 o.
18
2.2.4 Termék közösségen belüli beszerzése
2.2.4.1 Közösségen belülről történő beszerzés- adóalanyok közötti ügyletek

Ezen a jogcímen keletkezik adófizetési kötelezettség ha másik tagállamból történik
termékvásárlás. Ebbe a kategóriába soroljuk a bizományos által történő beszerzést és a zárt
végű pénzügyi lízinget is.
Ennek a szabálynak a megvalósulásához együttesen fennálló feltételeknek kell

megvalósulniuk:
- a terméket az egyik tagállamból egy másik tagállam területére fuvarozták el, vagy az
eladó vagy a vevő vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy
- az eladó a saját tagállamában nem választott alanyi adómentességet, vagy az ennek

megfelelő mentességet
- a vevő áfa-alany
- olyan nem adóalany jogi személy, aki a Közösségen belülről történő beszerzése után
adófizetésre kötelezett
- az értékesített termék nem fel-vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék
- az értékesítésre nem a távértékesítés szabályai irányadóak.
Példa a gyakorlatban: egy magyar normál – negyedéves bevalló – áfaalany más tagállambeli
normál forgalmiadó-alanytól – Lengyelországból – Közösségen belüli termékbeszerzés
keretében terméket vásárol március 15-i teljesítéssel. Az ügyletről a számla február 28-ával
kiállításra kerül és a szállítmánnyal meg is érkezik a magyar adóalanyhoz. A magyar adóalany
az Áfa tv. 63.§- a alapján negyedéves bevalló révén április 20-i bevallásban és összesítőben
szerepelteti. Amennyiben a szállítmánnyal együtt a számla nem érkezik meg abban az esetben
a teljesítés napját követő hó 15-ével veszi figyelembe, tehát április 15-ével, így az április 20-i
bevallásban és összesítőben szerepelteti. Tekintettel kell lenni az Áfa tv. 127§ szerinti
előírására miszerint a magyar adóalany addig nem helyezheti levonásba, amíg nem kapja meg
a beszerzésről szóló bizonylatot.
19
2.2.4.2 Közösségen belülről történő beszerzés – speciális vevői körnek értékesített
termékek
Ez a szabály kizárólag:
- alanyi adómentességet választó adóalanyra
- adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanyra
- mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanyokra
vonatkozik.
Ezen adóalanyokra tekintettel szintén Közösségen belülről történő beszerzésnek minősül ha

más tagállamból terméket szereznek be az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén:
- a másik tagállamból történő beszerzéseinek adó nélküli összesített ellenértéke a

tárgyévet megelőző évben a 10 000 eurónak megfelelő forintértéket meghaladta
- a másik tagállamból történő beszerzéseinek adó nélküli összesített ellenértéke a

tárgyévben 10 000 eurónak megfelelő forintértéket meghaladja – az után a beszerzés
után kell először belföldön adózni, amellyel a beszerzés meghaladja a 10 000 eurónak
megfelelő forint értéket
- a speciális vevői kör tagja választási jogával élve, azt választja, hogy a 10 000 eurós
értékhatár elérése nélkül a másik tagállamból történő beszerzése után belföldön akar
adózni – ez a döntés két naptári évre szól26
Az új közlekedési eszközökre és a jövedéki termékekre még speciálisabb szabály

vonatkozik, így amennyiben a speciális vevői kör szereplői között ilyen jellegű a
termékbeszerzés, ebben az esetben az adó nélküli ellenértékét nem kell figyelembe venni.
A 10 000 euró forintosításánál a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyamot

kell alkalmazni.
26
2016,265 o.
20
Példa a gyakorlatban:
Alanyi adómentes adóalanya termékbeszerzést tervez másik tagállamból. Ennek

érdekében kiváltja a közösségi adószámot. A feltételek teljesültek tárgyévi és előző évi
másik tagállamból történő beszerzésének az értéke nem haladta meg a törvény által előírt
10 000 eurót, így a közösségi adószám használata nélkül bonyolíthatja le a gazdasági
eseményt és a termék után a rendeltetési hely szerinti tagállamban kell megfizetnie az adót
és nem belföldön.
Azonban ha a tiltás ellenére mégis feltünteti a közösségi adószámát, ebben az esetben úgy
kell tekinteni, mintha önkéntesen választotta volna az adófizetést, így belföldön keletkezik
adófizetési kötelezettsége.
2.2.4.3 Közösségen belülről történő beszerzés – új közlekedési eszközök és

jövedéki termékek adózása
Először a közlekedési eszköz fogalmának tisztázása, amire figyelmet kell fordítani:
közlekedési eszköznek tekintjük a személy- és/vagy teherszállításra szolgáló járműveket,

melyek :
- beépített erőgéppel hajtott szárazföldi gépjármű, melynek hengerűrtartalma

meghaladja a 48 cm3-t vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kW-ot
- a 7,5 métert meghaladó hosszúságú vízi jármű
- az 1550 kg-nál nagyobb felszálló tömegű légi jármű

mindezek közül pedig újnak minősül:
- szárazföldi közlekedési eszköz esetében, legfeljebb 6000 km-t futott vagy amelynek
első forgalomba helyezésétől legfeljebb 6 hónap telt el
- vízi közlekedési eszköz esetén legfeljebb 100 hajózott órát volt használatban vagy első
forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 3 hónap telt el
- légi közlekedési eszköz esetében legfeljebb 40 repült órát volt használva vagy első
forgalomba helyezésétől legfeljebb 3 hónap telt el.27
27
2016,268 o.
21
Új közlekedési eszközbeszerzése után az adót a vevő illetősége szerinti tagállamában kell
megfizetni függetlenül a vevő adóalanyiságától.
Új közlekedési eszköznek minősülő, regisztrációs adó köteles gépjármű adóját vámhatósági

határozattal vetik ki, ha a beszerző nem adóalany.
Egyéb új közlekedési eszköz Közösségen belül történő beszerzése esetén adófizetésre

kötelezett személy önadózással rendezi az adót.
2018. január 1-jétől az új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése esetén a fizetendő
ágát az állami adó- és vámhatóság veti ki akkor is, ha a beszerző olyan adóalany, aki
egyébként mentesül az áfabevallás benyújtása alól. Azokban az esetekben, amikor az új
közlekedési eszköz belföldi forgalomba helyezése (melyhez a regisztrációsadó-fizetési
kötelezettség kapcsolódik) nem a Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként,
hanem egy azt követő belföldi értékesítés következményeként történik. A kivetéses adózásnak
az is feltétele, hogy a Közösségen belül új közlekedési eszközt beszerző egyúttal a
regisztrációs adó alanya is legyen. Így tehát ha az új közlekedési eszköz belföldi forgalomba
helyezése nem a Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként valósul meg, a
Közösségen belüli beszerzés után fizetendő adót önadózás keretében kell megfizetni. A
továbbiakban is maradtak az áfafizetési szabályozások, miszerint az új közlekedési eszköz
Közösségen belüli beszerzése minden esetben belföldön keletkeztet áfafizetési
kötelezettséget, függetlenül attól, hogy a beszerző adóalany személyek, szervezet vagy nem.
Nem adóalany beszerző esetében az állami adó- és vámhatóság veti ki az áfát a regisztrációs
adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gépjárművek Közösségen belüli beszerzése után.28
Példa a gyakorlatban: Olasz cég használt gépjárművet értékesít Magyarországra
- ha a vevő adóalany az értékesítő nem számít fel adót, a vevő fizeti meg belföldön
- ha a vevő nem adóalany vagy speciális vevői körbe tartozik – 10 000 eurós értékhatár
– akkor az olasz értékesítő fizeti meg olasz szabályok szerint
- ha új közlekedési eszköz akkor az olasz cég egyik esetben sem számít fel adót, azt a
vevő fizeti meg a saját hazája szerinti adómértékkel.
28
HVG Különszám 2017/8. december, Adó 2018.HVG, Ipress Center Hungary Kft, Vác, 2017,20 o.
22
A jövedéki termékre is különös szabályozás vonatkozik, melyben 2017. 07.01-től történtek
változások. A dohánygyártmányoknál a korábbi adójegyet zárjegy váltotta fel. A zárjeggyel
ellátott dohánygyártmányokra akkor kell alkalmazni az áfatörvényt, ha arról a jövedéki adóról
szóló törvény kifejezetten rendelkezik.29
2.2.4.4 Közösségen belülről történő beszerzés- saját termék tagállamok közötti

mozgatása
A saját tulajdonban lévő termék tagállamok közötti mozgatása néhány kivételtől eltekintve
termékértékesítésnek minősül az Áfa tv. 12§- a alapján.
A törvény hangsúlyt fektet a belföldön fenntartott vevői készlet céljára más tagállamból
történő terméktovábbításokra. Ha egy adóalany a másik tagállamból vevői készlet céljára
terméket továbbít belföldre, akkor nem Ő, hanem a vevői készletből beszerzőnek kell adót
fizetnie Közösségen belüli beszerzés jogcímen.30
2.2.4.5 EU-n kívülről behozott termékek

Az irányelvvel összhangban az Áfatörvény fikció segítségével oldja meg ezt a kérdéskört.
2.2.4.6 Magyar Honvédség beszerzései

A Magyar Köztársaság Észak-atlanti Szerződésbeli tagságával összefüggésben a Közösség
másik tagállamban terméket szereznek be, majd azt belföldre továbbítják.
2.2.5 Termékimport
Termékimportról csak a Közösségen kívüli államból szállított termékre kell alkalmazni. Tehát
termékimportról akkor beszélünk, ha a Közösség területén kívülről hoznak be vagy egyéb
módon juttatnak be terméket a Közösség területére. Ez a termék még nincs
szabadforgalomban. Az Áfa tv. szerint akkor tekinthető a termék szabadforgalomban lévőnek,
ha a formalitást elvégezték és a vámterheket kirótták.
Vannak olyan Közösségi területek, amelyek nem minősülnek a Közösség területének sem
forgalmi adó tekintetében, sem vámrendelkezések tekintetében. Ilyen területek például.
Gibraltár, Ceuta és Melilla stb. Az innen beszerzett termékeket a termékimport szabályai
szerint kell kezelni.
29
30
2016,270 o.
23
Vannak még olyan tagállami területek is, amely forgalmi adó szempontjából nem minősülnek
a Közösség területének, azonban vámszempontból igen. Az innen beszerzett áruk már
szabadforgalomban vannak, áfa szempontból viszont nem. Ilyen területek például: Csatorna
szigetek, Athosz-hegy, Kanári-sziget stb.31
1.6 2.3 A teljesítés helye

2.3.1 Termékértékesítés esetén
Főszabály: a termékértékesítés teljesítési helye az, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor

ténylegesen van. 32
Ha azonban a terméket feladják vagy fuvarozzák, akkor ez a hely a küldeménykénti

feladáskor vagy a fuvarozás megkezdésekor lesz.
Különös szabályozás vonatkozik a láncügyletekre, melyeket példákon keresztül fogunk

elemezni, ahol elsődlegesen a legfontosabb, hogy a teljesítési helyet meghatározzuk.
A példa alapja: „A” magyar cég eladja a termékét „B” lengyel cégnek, aki pedig tovább
értékesíti ugyanezt a terméket „C” francia cégnek. A terméket közvetlenül „A”-tól „C”-hez
fogják szállítani.
- „A” magyar cég vállalja a fuvarozást. Ekkor „A” számlázási kapcsolatban csak „B”
adóalannyal lesz, tehát a teljesítés helye a fuvarozás megkezdésének helye lesz, azaz
Magyarország. Az ügylet további részében a „B” és „C” adóalanyok kapcsolata
tekintetében a teljesítési hely a rendeltetés országa lesz, vagyis Franciaország.
- „C” francia cég vállalja a fuvarozást. A fuvarozási értékesítés így „C” és „B”
gazdasági szereplők között jön létre az Áfa tv. 26§-a értelmében a termék fuvarozása
megkezdésének a helye, vagyis Magyarország. A további gazdasági esemény
tekintetében „A” és „B” közötti értékesítésnél szintén a fuvarozás megkezdésének a
helye, azaz Magyarország lesz.
- „B” lengyel cég bonyolítja a fuvarozást. Itt az Áfa tv. 27§-t kell irányadónak tekinteni,
amely értelmében „B” mint közbenső szereplő vevőként bonyolítja a fuvarozást, tehát
az lesz a fuvarozási értékesítés. „A” és „B” közötti ügyletben „B” vevői minőségben
31
2016,271 o.
32
Áfa tv. 25§
24
fuvaroz akkor a teljesítési hely a fuvarozás megkezdésének helye lesz az ügylet tovább
értékesítésére vonatkozó teljesítési hely pedig a rendeltetés országa, azonban „B”
dönthet úgy is, hogy nem vevői minőségben fuvaroz, hanem értékesítőként, akkor
viszont a fuvarozás teljesítési helye a megkezdés helye és a tovább értékesítése
teljesítési helye szintén a fuvarozás megkezdésének helyszíne lesz.33
Távértékesítés esetén szintén speciális feltételek érvényesülnek, melyek együttesen kell, hogy
fennálljanak:
- a terméket az eladó vagy az ő megbízásából harmadik személy fuvarozza el a feladási

helyről a rendeltetési helyre
- az értékesítés olyan vevői kör részére történik, mely a más tagállamból történő
beszerzése után adófizetésre nem kötelezett, a másik tagállamból történő vásárlásainak
adó nélküli összesített ellenértéke sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben
nem haladta meg a 10.000 eurónak megfelelő forintértéket és nem is élt választási
lehetőségével, hogy ezen értékhatár alatt adózzon
- az értékes-tett termék nem új közlekedési eszköz és nem fel-vagy összeszerelés

tárgyául szolgáló termék
- adott termékre a különbözet szerinti értékesítés szabályait nem alkalmazzák.
Míg a termékbeszerzés értékhatára 10 000 euró, addig a termékértékesítés értékhatára

100 000 euró. Ezt úgy kell értenünk, hogy az értékesítő fél meghatározott (egy)
tagállamba történő, a fent meghatározott vevői kör részére történő értékesítéseinek adó
nélküli összértéke a 100 000 eurót a tárgyévet megelőző évben nem haladta meg és
tárgyévben sem haladja meg. Ebben az esetben az adót ott kell megfizetni ahonnan az
értékesített terméket elszállítják, az ott érvényes adómértékkel. Amennyiben meghaladja
az értékesítés értékhatárát, vagyis a 100 000 eurót, akkor a tárgyévben az adót a vevő
tagállamában kell megfizetni, az ottani adómértékkel. A jelenlegi információk szerint a
tagállamok közül Németország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria és az
Egyesült Királyság alkalmazza a 100 000 eurós értékhatárt, míg a többi tagállam 35 000
eurót határozott meg.
Jövedéki adó tekintetében a távértékesítés a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban

adózik az értékhatárra tekintet nélkül.
33
Dr. Farkas Alexandra: Példák az áfatörvény alkalmazásához, Wolters Kluwer, Budapest, 2015,34 o.
25
Példa a gyakorlatban: Francia vállalkozás értékesít és fuvaroz egy karton vörösbort
Magyarországi illetőségű magánszemélynek. Az értékesítő vállalkozásnak tárgyévben
még nem volt értékesítése. A bor után ebben az esetben az áfát a vállalkozás
Magyarországon fizeti meg, 27%-os adómértékkel.
Fel- és összeszerelés esetén a teljesítés helye az a hely lesz, ahol a termék fel-vagy
összeszerelése ténylegesen történik. 34
2.3.2 Szolgáltatás nyújtás esetén
Szolgáltatás nyújtás esetén meg kell győződnünk arról, hogy a szolgáltatás igénybe vevője
adóalany-e vagy sem, hiszen ez befolyással van a teljesítés helyére.
Amennyiben áfaalany, akkor a teljesítés helye a megrendelő letelepedésének országa lesz,

amennyiben nemáfaalany a megrendelő, akkor a teljesítés helye a szolgáltatást nyújtó
adóalany letelepedésének országa lesz.
Példánkban egy kozmetikus Miskolcon rendelkezik teljesítési hellyel, de a szomszédos

Szlovákiába is kijár szolgáltatást nyújtani magánszemélyek részére. Ebben az esetben a nem
adóalany szlovák magánszemélyeknek nyújtott kozmetikai szolgáltatás a szolgáltatás
nyújtójának gazdasági célú letelepedési helyén, vagyis Magyarországon minősül teljesítettnek
és a szolgáltatást 27%-os adó terheli. Ha azonban a kozmetikust egy szlovák adóalany felkéri,
hogy sminkeljen egy divatbemutatón, akkor a magyar kozmetikus a szolgáltatását megrendelő
szlovák adóalany felé, mint a magyar áfatörvény területén kívüli szolgáltatásként számláz,
mert a teljesítés helye a megrendelő adóalany országa lesz.
Különleges esetek a szolgáltatás nyújtás teljesítési helyét illetőleg: (ezen esetek

meghatározásában a Végrehajtási rendelet nyújt segítséget)
- közvetítői(ügynöki) szolgáltatás: a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet

teljesítési helye van. Például: szlovák cég megbíz egy ügynököt, hogy a nevében
rendeljen meg egy fuvart Magyarországról Szlovákiába. Ebben az esetben a szlovák
cég felé leszámlázott ügynöki díj után Szlovákiában a megbízó adóalany adózik
34
2016,274 o.
26
- ingatlan fekvése határozza meg a szolgáltatás teljesítési helyét a meglévő ingatlanhoz
vagy annak létesítéséhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoknál, függetlenül, hogy
a szolgáltatást adóalany vagy nem adóalany részére nyújtják
- személyszállítás függetlenül a megrendelő személyétől minden esetben a megtett

útvonal, akár belföldi akár külföldi a személyszállítás célja
- teherfuvarozás esetén a főszabály irányadó, amennyiben a megrendelő adóalany. Ha a

megrendelő magánszemély, akkor a teljesítés helyét az fogja megszabni, hogy a fuvar
közösségi fuvarnak minősül-e vagy sem. Ez azt jelenti, hogy a Közösség két
különböző tagállama között zajlik-e a fuvar vagy sem. Amennyiben nem közösségi
fuvar, úgy a teljesítés helye a megtett útvonal, amennyiben közösségi fuvar, úgy a
teljesítés helye az indulás tagállama lesz
- kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sport-szolgáltatásoknál,

továbbá ezekhez hasonló szolgálatásoknál, mint például: kiállítások, vásárok,
bemutatók rendezése és az ezen tevékenységekhez kapcsolódó járulékos
szolgáltatások teljesítési helye a megrendelő adóalanyiságától az a hely lesz, ahol a
szolgáltatást ténylegesen nyújtották.
Például ha egy külföldi cég Magyarországon szervez egy kulturális előadást, melyre
belépődíj váltása kötelező és a belépésre adóalanyok és nem adóalanyok is jogosultak,
Magyarországon minősül teljesítettnek.
- közlekedési eszközök bérbeadása: vizsgálat tárgyát képezi, hogy rövid vagy hosszú
távra történik a bérbeadás. Rövid távú bérbeadás esetén, adóalany minősítésétől
függetlenül a teljesítési hely az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a
bérbevevő birtokába adták. Rövid távú bérlésnek a folyamatos 30 napot meg nem
haladó használat minősül. Hosszú távú bérbeadás esetén figyelembe kell venni, hogy a
bérbevevő adóalany-e vagy sem. Ha adóalany akkor a teljesítés helye a megrendelő
adóalany gazdasági célú letelepedésének az országa lesz. Ha nem adóalany akkor a
megrendelő letelepedési helye lesz
- éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetén a teljesítés helye ahol

a szolgáltatást ténylegesen teljesítik, függetlenül attól, hogy az igénybevevő adóalany-
e vagy sem. Ha ezen szolgáltatások vasúti, vízi, légi személyszállítás alatt történnek,
akkor az a hely lesz a teljesítés helye, ahol a személyszállítás indulási helye van.
27
- a teljesítés helyét a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedése, ennek
hiányában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg
bizonyos szolgáltatások tekintetében, amelyek a Közösség területén kívül esnek.Ilyen
szolgáltatások például: szellemi alkotáshoz fűződő fogok, reklámszolgáltatások,
piackutatás, tanácsadási-ügyvédi-számviteli-adóügyi-számítástechnikai-fordítói-
tolmácsolási szolgáltatások, munkaerőkölcsönzés stb. Ezen szolgáltatások taxatíve
felsorolása az Áfa tv 46§-ban kerültek meghatározásra.35
1.7 2.4 Teljesítés ideje

Főszabály szerint adófizetési kötelezettség a teljesítés napján keletkezik. Természetesen ez
alól is vannak kivételek, mely szabályokat az Áfa tv. 55-64§-ai tartalmaznak és melyeket
példákon keresztül ismertetek:
- termékértékesítés teljesítési időpontja: az érintett ügylet tényállásszerű megvalósulásával

minősül teljesítettnek. Például a vevő vásárol az üzletben egy kanapét kifizeti és el is viszi
és ennek a napja február 28, akkor a teljesítés napja ugyanerre az időpontra fog esni. Még
akkor i ez az időpont lesz a teljesítés időpontja, ha a vevő úgy dönt, hogy kifizeti ugyan a
terméket, de csak egy hét múlva fogja elszállítani. Ha azonban a vevő katalógusból rendeli
meg a terméket, mert az nincs raktáron és a vásárlást követő 10. napon érkezik meg és
csak akkor tudja birtokba venni, ebben az esetben a teljesítés időpontja áttevődik a
rendelést követő 10. napra
- szállodai szolgáltatás teljesítési időpontja: minden esetben a kijelentkezés napja. Ebben az

esetben a szálloda arra vállal kötelezettséget, hogy a vendég által kért napokra szállást
biztosít. Például 3 napra foglal szállást, akkor a 3. utolsó éjszaka eltelte után válik
teljesítetté
- tanácsadási szolgáltatás: az a nap lesz, amikor a szakvéleményét a szolgáltatás nyújtója a

megrendelőnek átadja. Itt a tanácsadó egy vagy több probléma megoldása céljából készít
szakvéleményt, amit a megrendelő rendelkezésére bocsát. A szakvélemény átadása előtt
történő pénzmozgás maximum előlegnek minősülhet, de itt még nem beszélhetünk
megvalósulásról. Amennyiben a szakvélemény több területet is érint, és a területekre más-
más időpontban elkészül a dokumentáció, azokat részteljesítéseknek tekintjük, de a
szakvélemény teljes átadásáig ebben az esetben sem beszélhetünk teljesítésről
35
28
- jogátengedés: a jogátengedés kezdő napja lesz. Jogátengedéskor a teljesítésre kötelezett
adóalany egy őt megillető jog gyakorlását időlegesen vagy véglegesen átenged egy másik
személynek.
- fuvarozás: a berakás napja vagy egy más időpont is felmerülhet teljesítési időpontként.
Mivel ez egy nagyon speciális szolgáltatás és számos nemzetközi egyezmény szabályozza,
ezért lehet merőben eltérő a teljesítés időpontja. Ezen szabályok leggyakrabban úgy járnak
el, hogy a felek megállapodására bízzák a teljesítés meghatározását36
- folyamatos teljesítés: az adott részletre illetve elszámolásra vonatkozó fizetési

esedékességi napon áll be. Például: a felek úgy kötnek bérleti szerződést, hogy egy adott
havi bérlet ellenértéke a tárgyhót megelőző hó 25-én esedékes, akkor a májusi hónapra
április 25-én kifizetett bérleti díj tekintetében az áfakötelezettség a bérbeadónál április
hónapban keletkezik és ezzel párhuzamosan április hónapban nyílik meg a bérbevevő
áfalevonási joga. Tehát ez azt jelenti, hogy április hónapban kell mindkét oldalon
elszámolni az ügylettel kapcsolatos áfakötelezettséget és áfakövetelést. Ezzel szemben a
bérbeadói oldalon, mint bevételt és a bérbevevői oldalon, mint költséget azonban csak
május hónapban kell a könyvekben feltüntetni
- előleg: ha az áfa szerinti teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható összeget

fizetnek. Ugyanezen eljárás vonatkozik a foglalóra, az óvadékra(kaució), amennyiben az
ügylet ellenértékébe beszámításra fog kerülni. Bárhogyan is nevezzenek a felek egy
pénzösszeget, amennyiben arra igaz, hogy a teljesítést megelőzően fizetik ki úgy, hogy ez
az összeg a későbbi teljesítés ellenértékébe be fog számítani, akkor ez az összeg előlegnek
minősül. Tehát az előleg teljesítési időpontját a kézhezvétel, jóváírás keletkezteti és az
adókötelezettséget az átvétel, jóváírás napja szerinti bevallásban kell szerepeltetni. Nem
pénzzel fizetett előleg esetén a felek között csereügylet teljesül, akkor az előbb teljesítő fél
felé a másik előlegszámlát köteles kiállítani az átadott termék vagy szolgáltatás
nyújtásának értékéről
- közvetített szolgáltatás: az adóalany ugyanannak a szolgáltatásnak egyúttal megrendelője

és nyújtója is. Ebben az esetben felmerül, hogy a továbbszámlázott szolgáltatás teljesítési
időpontjának meg kell-e egyeznie az igénybevételről szóló számlán szereplő teljesítési
időponttal. Nem feltétlenül kell, hogy megegyezzen a teljesítési időpont.
36
29
Például egy cég a dolgozóival a magánbeszélgetéseikre fordított összeget mindig a
tárgyhót követő hó 10-ig, a fizetésük időpontjával megegyező időpontban fizetteti meg.
Azonban a cég felé a telefonszolgáltató a tárgyhónap 31-vel teljesít a cég felé. Tehát
ugyanazon szolgáltatás mégis elválik a teljesítési határidő. Azonban ha egy rendezvény
megszervezéséről van szó, amely december 31-ére van megrendelve és a szolgáltatást
teljesítő ezt továbbadja egy alvállalkozójának, akkor a két számla teljesítési ideje
ugyanazon nap kell, hogy legyen, hiszen a rendezvény mindkét ügylet szempontjából
december 31-én lezajlott.37
1.8 2.5 Adófizetési kötelezettség keletkezése, a fizetendő adó megállapítása

2.5.1 Adófizetési kötelezettség keletkezése
2.5.1.1 Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozóan

Főszabály szerint az adófizetési kötelezettség keletkezése a teljesítéshez, az adóztatandó
ügylet tényállásszerű megvalósulásához köti. 38
A számlakibocsátás ténye önmagában is adófizetési kötelezettséget keletkeztet még akkor is,

ha maga a teljesítés nem történt meg.
A törvény az ügylet tárgyának természetben oszthatósága esetén teljesítésként ismeri el a

részteljesítést is, amennyiben a részteljesítésnek nincs egyéb akadálya.39
Kivételes esetekben a törvény más teljesítési időpontot rendel el, mint például az
időszakonként történő elszámolás esetén, amikor a felek nem látják előre, hogy pontosan
mennyi szolgáltatás vagy termékértékesítésfog közöttük történni, így megállapodnak egy
időszakban , melynek elteltével a már teljesült ügyletekkel kapcsolatban elszámolnak. Ilyen
kivétel még az időszakonként történő fizetés is, ahol meghatározott időszakonként ismétlődő
fizetésekre kerül sor, de nem azért, mert az adott időszak alatt folyamatosan teljesített
ügyletről vagy ügyletekről van szó, hanem egy folyamatosan teljesített ügyletnek vagy
ügyleteknek az ellenértékét fizetik meg részletekben és meghatározott időközönként.
37
38
Áfa tv. 55§
39
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_d6_1100_1101_1103_adozas_tb_scorm/2_3_az_ad
ofizetesi_kotelezettseg_keletkezese_s2GRmY0VhEPNmM2o.html (letöltés: 2018.05.14)
30
Abban az esetben, ha az úgynevezett fordított adózás történik, azaz az adó fizetésére a
terméket beszerző, a szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, adókötelezettségének
teljesítésére halasztást biztosít a törvény, ami azt jelenti, hogy a fizetendő adót:
- az ügylet teljesítését igazoló számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor
- az ellenérték megtérítésekor
- a teljesítést követő hónap 15. napján
kell megállapítania. A három időpont közül azt kell figyelembe venni, amelyik a
leghamarabb bekövetkezik. Tehát amikor a belföldi fordított adózásról a termék
értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója számlát bocsát ki, akkor azon az ügylet jellegétől
függően tünteti fel a teljesítés időpontját. A megrendelő azonban nem a számlán szereplő
teljesítési időpontot veszi alapul a belföldi fordított adózás alá eső ügyletnek az
áfabevallásban történő elszámoláshoz, hanem megnézi, hogy mikor vette kézhez a
teljesítést tanúsító számlát, mikor fizette meg az ellenérték utolsó forintját.40
Eltérő rendelkezést kell alkalmazni a pénzforgalmi szemléletben működő adóalanyok

esetében. Az adófizetési kötelezettség legkésőbb az ellenérték részükre történő megfizetéséig
halasztható. Ha az ellenértéknek csak egy részét fizették meg, akkor a ténylegesen fizetett
összegben foglalt áfa erejéig keletkezik fizetési kötelezettség. Az ellenérték meg nem fizetése
miatt legfeljebb 45 napig halasztható.
2.5.1.2 Közösségen belüli ügyletek esetében

Termékbeszerzés és termékértékesítés esetében az adófizetési kötelezettség keletkezésének
időpontja az ügyletről kibocsátott számla vagy más, az ügyletet hitelesen bizonyító
dokumentum kibocsátásának napja, de legkésőbb a teljesítés napját magába foglaló hónapot
követő hónap 15. napjáig keletkezik.
Ebben az esetben is van lehetőség az időszakos elszámolásra. Ha a köztük történt

megállapodás alapján az elszámolási időszak meghaladja az egy naptári hónapot, akkor a
naptári hónap utolsó napja minősül a teljesítési időpontnak.
Közösségen belüli beszerzéshez adott előleg esetén külön nem keletkezik adófizetési
kötelezettség, csak akkor fog beállni, ha a termékbeszerzés vagy termékértékesítés teljes
összeg tekintetében megvalósult.
40
Dr. Farkas Alexandra: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés, Wolters Kluwer Kft, Budapest, 2014, 43 o.
31
2.5.1.3 Termékimport esetében
A vámjogszabályok szerinti fizetési kötelezettségek időpontjait tekinti irányadónak.
Eltérést eredményez, ha a termék átmeneti megőrzés, vámszabadterületi vagy vámszabad

raktárban történő tárolás alatt van esetleg vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás
vagy aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás, teljes vámmentességgel járó ideiglenesbehozatali
eljárás, külső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll, akkor az adófizetési
kötelezettség a termék ezen vámjogi sorsa megszűnésekor vagy ezen eljárások hatálya alól
való kikerülésekor fog fennállni. Ez a vámjog szabadforgalomba bocsátás időpontját jelenti.
Ha az importált termék vámköteles vagy mezőgazdasági lefölözés vagy más közösségi

befizetési kötelezettség hatálya alá tartozik, akkor az adófizetés ezen kötelező jellegű
befizetések teljesítésekor realizálódik. 41
2.5.2 Az adó alapja
2.5.2.1 Az adó alapjának megállapítása fő szabály szerint

Az adó alapja a teljesítés pénzben kifejezett ellenértéke. Ez az érték bizonyos esetekben
növekedhet és csökkenhet is.
Az adó alapját képezi az árat közvetlenül befolyásoló támogatások. Ennek a feltétele, hogy a
termék vevője vagy a szolgáltatás igénybe vevője csökkentett áron jusson a termékhez vagy
szolgáltatáshoz. Ilyen például a fogyasztói árkiegészítés.
Szintén az adó alapjához tartozik az ügylethez kapcsolódó járulékos költségek, melyet

általában áthárítanak a beszerzőre.
Növelik az adó alapját azon adók és egyéb kötelező jellegű befizetések, melyek egyes,
elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódnak. Termékdíjak, környezetterhelési díj stb.
Engedmények esetén azok az engedmények, amelyek bekövetkeztéhez szükséges feltételek

fennállnak az értékesítés teljesítésekor és így nyilvánvaló az engedmény az nem tartozik ad
adó alapjába. A teljesítést követően adott, utólag adott árengedmény összegével csökkenthető
az adó alapja.
Korrekciót abban az esetben kell alkalmazni, amikor személyileg vagy gazdaságilag szoros
kapcsolatban álló felek között meghatározott esetekben, melyek a következők:
41
2016,291 o.
32
- egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások
- között névre szóló tulajdonosi, tagsági jogviszony áll fenn
- között munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre

kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének,
díjazásának és egyéb feltételeinek, körülményeinek meghatározásában
- között az egyik fél a másiknak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottság tagja
- egymás közeli hozzátartozói vagy tulajdonosnak, tagnak, vezető tisztségviselőnek,

felügyelő bizottság tagjának a közeli hozzátartozója42
Ezekben az esetekben akkor alkalmazandó a korrekció használata, ha az ellenérték

aránytalanul alacsony vagy aránytalanul magas. A bírói gyakorlat már a 40-50%-os eltérés
értékaránytalanságnak minősül. A viszonyítás alapja a szokásos piaci ár.
Kivételt képez a korrekció alól, ha jogszabály írja elő.
Csere esetén a termék vagy a szolgáltatás piaci árán kell megállapítani.
Azon termékértékesítés esetén, ahol vagy nem történik meg a termék átengedése más
személynek -például saját rezsis beruházás – vagy az átadás térítés nélkül történik az adó
alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskori beszerzési ára vagy a teljesítéskor
megállapított előállítási értéke. A térítés nélküli szolgáltatásnyújtás esetében a pénzben
kifejezett összeg minősül adóalapnak.
2.5.2.2 Közösségen belül teljesített ügyleteknél

Úgy kell eljárni ebben az esetben is, mint a belföldi termékértékesítésnél. Az adó alapja tehát
a teljesítés ellenértéke, melyet adott esetben növelni (terméket terhelő egyéb adók, kötelező
jellegű befizetések, a teljesítéshez járulékosan kapcsolódó költségek) vagy adott esetben
csökkenteni (árengedmény, ellenérték részbeni visszatérítése).
Az adó alapja saját tulajdonban lévő termék tagállamok közötti továbbítás esetén a
teljesítéskori beszerzési ár vagy a teljesítéskor előállítási költség lesz.
42
2016,293 o.
33
2.5.2.3 Termékimportnál
Az adó alapja Közösségi Vámkódex alapján megállapított vámérték. Beletartozik az adó
alapjába az importált terméket terhelő adók, vámok, illetékek, egyéb kötelező jellegű
befizetések, az importáló tagállamon belüli első rendeltetési helyig felmerülő járulékos
költségek (közvetítői, fuvarozási, biztosítási, csomagolási).
Mentes az adó alól azon szolgáltatásnyújtás, amelynek az ellenértéke az importált termék

adóalapjába beépül.
Nem tartozik az adó alapjába a teljesítésig adott árengedmény.
Ha a terméket ideiglenesen kiviszik és visszahozzák a Közösség területére, hogy

megmunkálják, javítják, összeszerelik stb ezek mind a termékimport fogalmába tartoznak.
Megadóztatásnál nem a termék teljes értéke fog számítani, hanem csak az az érték, amilyen
értékben szolgáltatást végeztek a terméken. 43
2.5.2.4 Adóalapot befolyásoló tényezők összegzése

- ellenérték és támogatás: Áfa tv. 65§-a
- adók és kötelező jellegű befizetések- áfalapot növelő tételek: Áfa tv. 70§-71§
- járulékos költség – áfaalapot növelő tételek: Áfa tv. 70§
- engedmény – áfaalapot csökkentő tételek: Áfa tv. 71§.
2.5.3 Besorolás, adómérték
A hatályos Áfa törvény három adókulcsot alkalmaz:
- normál adómérték: 27%
- kedvezményes adómérték: 18% és 5%.
Az évek során, amióta ezeket az áfakulcsokat használjuk. Változás csak a kedvezményes

adókulcsok esetében történt.
43
2016,295 o.
34
A 2018 évben hozott változások a kedvezményes áfakulcsba tartozó termékeket is érintette.
Január 1-jétől, mint az már a dolgozat elején is említésre került, sok terméket érint ez a
jogszabályváltozás:
- 27%-ról 5%-ra csökkent: a hal (élő, friss, hűtött,fagyasztott, ideértve a bőre, ikrája,
haltej, halmáj és egyéb belsősége, filéje, húsa szintén frissen, hűtve, fagyasztva), a
házi sertés élelmezési célra (frissen, hűtve, fagyasztva)alkalmas vágási mellékterméke
és belsősége(máj, szív,vese, tüdő), a Braille-nyomtató és a Braille-kijelző áfamértéke
- 18%-ról 5%-ra csökkent: az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített,

nem alkoholtartalmú italok forgalmára vonatkozóan illetve az internet-hozzáférési
szolgáltatásra vonatkozó áfakulcs.
Ezen termékekre vonatkozóan, akkor kell először alkalmazni, amely értékesítéskor a

fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra
esik.44
A kedvezményes adómértékek alá tartozó termékek beazonosítása:
- termékek esetén Kereskedelmi Vámtarifaszámok
- szolgáltatás esetén Szolgáltatások Jegyzéke
szolgál. Egyes vámtarifaszámok, SZJ számok alól csak a szöveges meghatározásnak

megfelelő termékre, szolgáltatásra vonatkozik az adott áfa-szabály.45
2.5.4 Adó alóli mentesség
2.5.4.1 tevékenység közérdekű jellegére tekintettel

Egyes közérdekű tevékenységeket a törvény adómentességben részesít. Ezek a tevékenységek
a következők:
- egyetemes postai szolgáltatás
- humán egészségügyi szolgáltatás
- szociális ellátás keretében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás
44
45
2016,300 o.
35
- oktatás, ezen belül közoktatás, köznevelés, felsőoktatás, OKJ-s felnőttképzés,
akkreditált képzések helyett az engedélyezett képzések
- sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás
- közszolgálati rádiós és televíziós műsorszolgáltatás46
Az adómentességnek feltétele, hogy a tevékenységet végző adóalany rendelkezzen a

törvény által előírt, az végzett tevékenységhez szükséges engedéllyel, képesítéssel.
Adómentességet élveznek a közszolgáltató által történő szolgáltatásnyújtás,
termékértékesítés. Ilyen jellegű a költségvetési szervek, nonprofit jelleggel működő
szervezetek, társadalombiztosítási vagy egyéb kötelező biztosítási jogviszony alapján
végző szervek.
Mentes az adó alól az együttműködő közösség, feltéve ha:
- az együttműködő közösség tagja nem adóalany vagy a szolgáltatás igénybevétele során

nem adóalanyi minőségében jár el
- a szolgáltatás igénybevétele az együttműködő közösség adóalany tagjának kizárólag

olyan, az Áfa tv. 85§ a)-o)pontjai vagy a 86§ (1) bekezdése szerint mentes
termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében történik, amelyhez kapcsolódóan az
együttműködő közösség adóalany tagját adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti
meg
- az ellenérték, amelyet az együttműködő közösség kap vagy kapnia kell, nem több annál,
mint a nála ezzel összefüggésben felmerült igazolt költség
- az ellenérték göngyölített összege nem haladja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet
az együttműködő közösség tagjának kell a közös cél elérése érdekében az együttműködő
közösségnek rendelkezésére bocsátania47
46
47
2016,302 o.
36
Együttműködő közösségnek minősül:
- az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére a Ptk.

rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság, amelynek kizárólag e cél
elérésére szolgáló adóalanyisága valamennyi szerződő fél közös, kifejezett és
egybehangzó írásos kérelmére az állami adóhatóság engedélyével, annak jogerőre
emelkedésének napjával jön létre
- az a személy, szervezet, aki egyébként adóalany.
Az együttműködő közösség tagjainak száma nem csökkenhet kettő alá.48 Feladataik közé
tartozik a nyilvántartás vezetése.
Az együttműködő közösség tagjai egyetemlegesen felelősek az ezzel kapcsolatos

kötelezettségeik teljesítéséért.
2.5.4.2 A tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel

Vannak olyan tevékenységek, amelyek az Áfa törvény értelmében adómentesek. Ezek pedig a
pénzügyi és biztosítási szolgáltatások, ezek közvetítése, a befektetési alap és a kockázati
tőkealap kezelése, meghatározott port
fólió kezelések, a postai bélyeg és illetékbélyeg értékesítése, szerencsejáték szolgáltatások,

meghatározott ingatlan értékesítések és bérbeadások, haditechnikai eszközök nemzetközi
megállapodáson alapuló beszerzése. A törvény ezeket részletesen taxatíve felsorolja. A
magyar vonatkozású Áfa törvény a Héa-irányelv definícióit veszi alapul a pénzügyi és
biztosítási adómentes szolgáltatásokra vonatkozóan. Az Európai Bíróság esetjogai a
következő módokon magyarázza:
- ezeket a mentességeket megszorítónak kell értelmezni, mivel azok kivételt képeznek a

főszabály alól, melynek értelmében az adóalany által teljesített ügyletekre áfát kell
felszámítani
- ezek az adómentességek a közösségi jog független koncepcióját jelentik, melyeket a

Héa-irányelv főszabálya, fő elvei alapján kell értelmezni, azoknak önálló nemzeti,
ágazati jogszabályokban meghatározott definíciók szerint értelmezni, hiszen azok
tagállamonként eltérőek lehetnek.49
48
Áfa tv. 85/A § (1)
49
2016,307 o.
37
A törvény és a Héa-irányelv együttesen nem állítják feltételül, hogy az adott tevékenységnél
az adóalany milyen jellegű végzése eredményez adómentességet.50 Tehát nem az a
meghatározó, hogy az adott tevékenységet ki végzi, hanem a tevékenység jellege aminek
jelentősége van.
2.5.4.3 Termék közösségen belüli értékesítése esetében

Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék
értékesítése igazoltan a Közösség területére egy olyan másik adóalanynak, aki ilyen
minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a
Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi
személynek, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az
értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára- más végzi.51
A Közösségen belüli értékesítések és beszerzések közül nem mind tartozik az adómentes

kategóriába. Csak az a közösségen belüli értékesítés lehet adómentes, amely után közösségen
belüli beszerzés jogcímén adófizetési kötelezettség keletkezik, míg a termékértékesítés
levonási joggal jár, azaz ezen értékesítéshez kapcsolódó beszerzéseket terhelő áfa levonásába
helyezhető. 52
A közösségen belüli adómentes értékesítés jellemzői:
- ha az értékesített termék igazoltan másik tagállamba kerül és a beszerző egy olyan

adóalany, akit egy másik tagállamban adóalanyként nyilvántartásba vettek vagy
adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, vagyis a saját tagállamában ezen
beszerzés után adófizetésre kötelezett. A mentesség független a feladó vagy fuvarozó
személyétől
- ez az adómentesség nem vonatkozik az alanyi adómentességet választott adóalanyra.

Rá az alanyi adómentes szabályai vonatkoznak, vagyis másik tagállamba történő
termékértékesítése esetén ugyan nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, de
adólevonási joga sem keletkezik ezen termékértékesítéshez kapcsolódó beszerzésekre
jutó áfára vonatkozóan
50
2006/112/EK irányelv – az EU közös hozzáadottértékadó-rendszere (héa-rendszere), a továbbiakban Héa-
irányelv 3. cikk
51
Bonácz Zsolt: A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességének feltételei, Adózás Módszertani
Szemle, Budapest, 2017,24 o.
52
2016,310 o.
38
- abban az esetben, ha a termék beszerzője olyan adóalany vagy nem adóalany jogi
személy akkor kell az adót megfizetnie, ha a másik tagállamból történő beszerzései a
meghatározott értékhatárt meghaladták. Számukra csak akkor lehet adómentes a
közösségen belüli beszerzésük, ha az őket nyilvántartásba vett tagállamban
adófizetésre kötelezettek az értékhatár túllépése miatt vagy az erre vonatkozó
választásuk okán
- új közlekedési eszköz Közösségen belülre történő értékesítése során kivétel nélkül a

célország szerinti adóztatás elve érvényesül
- a jövedéki termék adójogi sorsát a beszerző tagállamban rendezni kell. Nem érvényes
ezen szabály abban az esetben, ha a jövedéki terméket alanyi adómentességet választó
adóalany értékesíti. Ekkor ugyanis az alanyi adómentességre vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni
- termék belföldről másik tagállamba történő továbbítása adómentes

termékértékesítésnek minősül, feltéve, hogy az adóalany, aki vállalkozásának
tulajdonában a termék van vagy azt bizományba átvette a rendeltetési hely szerinti
tagállamba ezen termékmozgatás után közösségen belüli beszerzés címén adófizetésre
kötelezett
- az az adóalany, aki adóraktárból történő Közösségen belüli értékesítést végez,

mentesül az adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettség aló, ha az adóraktár
üzemeltetője vállalja, hogy eljár ezen adóalany nevében, azonban azt a kötelezettséget
is vállalnia kell, hogy elkülönített nyilvántartást köteles vezetni és a bevallásában,
összesítő nyilatkozatában is elkülönítetten köteles vezetni az ügyletekre vonatkozóan.
Az adóraktár üzemeltetőjét érintő 2018. január 1-jei változások értelmében az
adóraktár üzemeltetője az őt megbízó adóalany Közösségen belüli termékértékesítése
adómentességének érvényesítése érdekében jár el, ezt a tevékenység megkezdésével
egyidejűleg be kell jelentenie az adóhatóságnak. A rendelkezés tartalmilag ugyan nem
új, azonban eddig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.53
- nem alkalmazhatóak ezek a szabályok, ha az értékesített termék a használt cikk

kereskedelem szabályait alkalmazzák.
53
39
Az adómentesség feltételei, melyek együttes megvalósulása esetén érvényesül:
- az ügylet az Áfa-tv. szerint termékértékesítésnek minősül
- termékértékesítés teljesítése helye belföld
- vevő más tagállamban nyilvántartásba vett, a beszerzés után adófizetésre kötelezett

adóalanyként járt el
- az ügylet következtében a termék belföldről más tagállam területére kerültek54
2.5.4.4 Termék közösségen belüli beszerzése esetében

Az a Közösségen belüli beszerzés minősül adómentesnek, ha az belföldről vagy a Közösségen
kívülről szerzik be, azaz importálják.
Mentes továbbá, ha az adóalany közvetlenül olyan adómentes tevékenységéhez vagy

külföldön teljesített szolgáltatásához használja fel.
2.5.4.5 Termék közösségen belüli fuvarozása esetében

Mentes az adó alól a termék közösségen belüli fuvarozása abban az esetben, ha azt az Azori
szigetekről vagy oda, illetve Madeira autonóm területéről vagy oda, illetve ezen szigetek közt
fuvarozzák.
2.5.4.6 Termék importja esetében

A Héa-irányelv alapján mentes az adó alól azon termék importja, amelyik belföldi értékesítése
is mentes az adó alól. Ezen irányelven kívül a közösségi áfa szabályozásban foglaltak szerint
az a termékimport is adómentes amelyet a 2007/74/EK, 2009/132/EK, 2006/79/EK tanácsi
irányelvek tartalmaznak. Ezekkel szinte szimbiózisban lévő 1186/2009/EK tanácsi rendelet,
mely a Vámmentességi rendelet nevet viseli, vámmentességi jogcímekre utalással határozza
meg az adómentes termékimport esetei. Az említett esetek legfontosabbjai:
- kis értékű, maximum 22eur termékek termékimportja
- oktatási, tudományos, kulturális termékek importja felhasználástól és címzettől

függetlenül
54
40
Mentes a termék importja, ha a Közösség területén kívülre az importot megelőzően
értékesítettek és változatlan formában importálják, feltéve, hogy arra vámmentesség
vonatkozik.
További mentesség: diplomáciai szervezetek részére történő termékimport, ha arra

vámmentesség vonatkozik, nemzetközi szervezetek, Észak-atlanti szerződés tagállamának
fegyveres ereje által importált termék természetesen a törvény által megszabott feltételek és
keretek figyelembevételével, a tengeri zsákmány kikötőbe irányuló importja, bármely
tagállam központi bankja által importált arany, a hő- és hűtési energia villamos energia és a
csővezetékes gáz importja.
A Közösség területére importált termék vámjogi szabadforgalomba bocsátása bármelyik

tagállamban kezdeményezhető, de fontos kritérium, hogy az import áfája annak a tagállamnak
a büdzséjét növelje, amelynek területén a termék tényleges rendeltetési helye lesz.
Ezt biztosítja az az eljárás, miszerint a vámkezeltetés tagállamában az import adómentes, az

adót pedig a termék rendeltetési helyén kell megfizetni, mint Közösségen belüli
termékbeszerzés. Az import adómentességének feltételei, melynek érvényessége együttes
fennállás esetén valósul meg:
- az importált terméket az importáló Közösségen belül adómentesen értékesíti
- az importált terméket annak szabadforgalomba helyezéséről hozott határozat

közlésétől számított 30 vagy 60 napon belül igazoltan másik tagállamba elfuvarozzák
- az importáló a termékre meghatározott kivételektől eltekintve adóbiztosítékot nyújt
- a terméket belföldön rendeltetésszerűen nem használják, egyéb módon nem

hasznosítják
- a vámhatóság felhívására az importáló az árubemutatási kötelezettségének eleget tesz.
Amennyiben a feltételek fennállnak, akkor kerül sor a mentességhez szükséges további

feltételek teljesítése, vagyis igazolnia kell, hogy:
- a termék másik tagállamba kivitelre került – ennek határideje a rendelkezésre álló

határidő lejárták követő 15 napon belül, a megfelelő okirat bemutatásával
- eleget tett az adómentes Közösségen belüli értékesítésnek
41
- a terméket másik tagállamba elfuvarozta, elfuvaroztatta
- eleget tett az összesítő nyilatkozat-tételi, bevallási vagy fizetendő adó-megállapítási

kötelezettségének. 55
Az eljárás során nyújtott adóbiztosíték összegét - mely megegyezik az adóösszeggel, amit a

vámjogi szabadforgalomba bocsátásra irányuló eljárásban a vámhivatal megállapított – a
vámhatóság felszabadítja, ha a termékimport véglegesen mentesült az adó alól vagy ha az
import adómentességének feltétele mégsem teljesült ugyan, de az adót a vámhatóság
határozata alapján megfizették.
Ezen a ponton érdemes szót ejteni az adómentességet biztosító feltételek fennállásának

igazolásáról.
Az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL. törvény alapján az adózót adómentesség,

adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani.
Az Áfa-tv. 89§-a szerint a mentesség jogszabályi feltételeit az adózónak kell bizonyítania,

mely következtében ezt a kötelezettséget az adóhatóságra nem háríthatja. Az adóhatóság
mindössze ezzel kapcsolatban hiánypótlásra szólíthatja fel adózót. – Ezen értékelés a Kúria
Kfv. III.35.021/2016/5 sz. ítélete alapján történt.56
1.9 2.6 Adó levonás

Az adófizetési kötelezettség az értékesítés és a beszerzés közti különbözetként, azaz az
adóalany hozzáadott értékével arányosan adódik. Ennek az érvényesítéséhez három feltétel
együttes teljesítése szükséges:
- tartalmi
- személyi
- tárgyi.57
55
2016,312 o.
56
57
2016,317 o.
42
2.6.1 Adólevonási jog keletkezése és nagysága
A levonható áfát előzetesen felszámított áfának nevezik. A fizetendő áfa és a levonható áfa
különbsége lehet pozitív, nulla vagy negatív. Az áfalevonás lehetőségét a számla befogadása
teremti meg. A törvény azon előzetesen felszámított adó levonását engedi, amelyet az
adóalanyra az adóköteles és egyéb adólevonásra jogosító tevékenysége érdekében történő
beszerzések kapcsán hárítottak át.
Ha a beszerzések nem vagy csak részben szolgáltatják az adóköteles tevékenységét, akkor a

levonási joggal nem vagy csak részben élhet az adóalany. A törvény által levonhatónak vagyis
előzetesen felszámított adónak tekinthető:
- a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele során egy másik adóalany- ideértve az

Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – rá áthárított
- a termék beszerzéséhez – ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -,

szolgáltatás igénybevételéhez – ideértve az előleget is, ha az adót a 140§ a) pontja
szerint a szolgáltatás igénybe vevője fizeti – kapcsolódóan fizetendő adóként
megállapított
- a termék importjához kapcsolódóan: maga vagy közvetett vámjogi képviselője

megfizetett vagy maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként
megfizetett
- előleg részeként megfizetett
- az adóalany saját vállalkozásában végzett beruházásához, illetve vállalkozásában

előállított, átalakított termékfelhasználásához kapcsolódóan fizetendő adóként
megállapított.58
2.6.2 Előzetesen felszámított adó megosztása
Azon vállalkozások esetében, ahol áfamentes és áfaköteles tevékenységet is folytatnak a

befogadott számlában feltüntetett áfa összegét meg kell osztani és csak az adóköteles
tevékenységhez kapcsolódóan igénybe vett beszerzés áfáját szabad levonni. A megosztásnak
különböző lehetőségei vannak:
58
Áfa tv. 120§
43
- tételes arányszám alapján
- valamilyen arányszám alapján
- az áfatörvényben foglalt arányosítási képlet alapján.
Az elsődleges, amit használni illik a törvény előírása alapján az a tételes elkülönítés. Az

előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az
adóalany köteles olyan megfelelő részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási
jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos
követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása
adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító
termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja.59
Nincs szükség a tételes elkülönítés szabályait alkalmazni, amennyiben az adóalany a konkrét

terméket vagy szolgáltatást egyértelműen egyik vagy másik tevékenységéhez tudja rendelni.
Ha a levonható és nem levonható adó a tételes elkülönítéssel nem bontható meg, akkor a
törvény úgy rendelkezik, hogy az adóalany saját maga által határozzon meg egy olyan
arányszámot, mely a valóságnak megfelelően tükrözi az adólevonásra jogosító és az
adólevonásra nem jogosító tevékenységhez való hasznosítás és így a levonható és le nem
vonható áfa arányát. Fontos információ az adóalany által kidolgozott reális módszer fő
szabályaként bevétel alapú nem lehet, mert ezt a módszert alkalmazza az áfatörvény is a
törvényben meghatározott arányosítási képletben, ezért amennyiben az adóalany bevételi
adatok alapján arányosít, akkor azt az áfatörvényben ismertetett szabályok szerint teheti meg.
A három módszer egymás mellett is használható. 60
A törvény által használt képlet:
L=AxL(H), ahol:
L: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adóból a levonható rész összege
A: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó éves szinten összesített összege
L(H): a levonási hányados, amelynek a
59
Áfa tv. 123§ 2)
60
Lauf László: Az áfalevonási jog , ÁFA Módszertani Szemle, Budapest, 2016,8 o.
44
- számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
ellenértékének adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített
összege szerepel
- nevezőjében egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem

jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének adó nélkül számított,
forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen.61
2.6.3 Az adólevonási jog korlátozása
Vannak olyan termékbeszerzések, szolgáltatás igénybevételek, amelyek esetében a törvény

részleges vagy teljes áfalevonási tilalmat rendel el.
- teljes levonási tilalom van a következőkre:
 benzin, még akkor sem, hogyha haszongépjárműbe tankolják
 bármilyen egyéb üzemanyag, a benzinen kívül, amennyiben

szermélygépkocsiba tankoljuk
 személygépkocsi fenntartásához, üzemeltetéséhez beszerzett bármilyen termék
 személygépkocsi, kivéve a halottszállító
 lakóingatlan
 parkolási díj
stb.62
- részleges levonási tilalom van a következőkre:
 mobiltelefon szolgáltatás áfájának 30%-a
 személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához igénybe vett szolgáltatás

áfájának 50%-a
stb.
61
Áfa tv. 5.számú melléklet
62
45
A személygépkocsi fenntartásához és üzemeltetéséhez beszerzett termék illetve igénybe vett
szolgáltatással kapcsolatban fontos és hasznos figyelemmel lenni arra, hogy mi az igénybe
vett szolgáltatással kapcsolatban fontos, hogy mi az igénybevétel fő célja.
A személygépkocsi szervizelésekor szolgáltatást is igénybe vesznek, de ennek során

valamilyen anyagok vagy alkatrészek is felhasználásra illetve beépítésre kerülnek. Az
esemény lehet teljesen ugyanaz, de a számlán szereplő tételek függvényében vagy levonható a
számla áfatartalmának 50%- a vagy egyáltalán nem vonható le.
Vannak azonban olyan kivételek, amikor mégis megnyílik – egyéb feltételek fennállása esetén
– az adózó áfalevonási joga. Erre példa: ha a beszerzés igazoltan továbbértékesítési célt
szolgál, akkor a személygépkocsi, benzin, személygépkocsihoz vásárolt alkatrész stb. áfája is
levonhatóvá válik. A személygépkocsi áfája akkor is levonhatóvá válik, ha a beszerzés
igazoltan túlnyomó részben taxi szolgáltatás nyújtására történik. Lakásra csak akkor érvényes
ez a kivétel, ha a cég áfakötelessé tette az alapértelmezés szerinti adómentesség helyett. 63
Az új előírás 2018. január 1-jétől az ingatlan-bérbeadás és ingatlanértékesítés adókötelesség

tételére vonatkozó döntést a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig kell bejelentenie az
adóhatóságnak. Ha az adóalany a tevékenységet a tárgyévben kezdi meg, döntését a
tevékenység megkezdése előtt köteles bejelenteni. A rendelkezés tartalmilag nem új, de eddig
az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta. 64
2.6.4 A levonási jog tárgyi feltétele
Az adólevonási jog tárgyi feltétele főszabály szerint az adóalany nevére szóló, az előzetesen
felszámított adó összegét – amely nem haladhatja meg a tárgyi feltételként előírt
dokumentumban szereplő, az abból adóként kiszámítható összeget - hitelesen igazoló
dokumentum. Azonban abban a kivételes esetben, amikor korrekcióra kerül sor, akkor az
ellenérték helyett a szokásos piaci árat kell alkalmazni, így a levonható áfa összege eltérhet a
számlában, egyéb okiratban ekként megállapított összegtől, de összegszerűségében nem
haladhatja meg azt az adóösszeget, amelyet a termék, szolgáltatás piaci árának alapulvételével
megállapítottak. A törvény az adólevonási jog tárgyi feltételeit ügylettípusonként határozza
meg a bizonylatok fajtáit:
63
64
46
- belföldi adóalanyok közötti (egyenes adózás) esetén (beleértve az eva-alany által
teljesített értékesítést is): az adóalany nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító
számla
- az adóalany a termék beszerzéséhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan

saját maga állapítja meg a fizetendő adóját (fordított adózás alá eső értékesítések, az
adóalany mint szolgáltatást saját nevében megrendelő köteles az adó megfizetésére)
számla hiányában adólevonásra jogosít minden olyan okirat, amely a fizetendő adó
összegszerű megállapításához szükséges. Kivétel: a termék Közösségen belüli
beszerzése, ekkor az ügylet teljesítését tanúsító számla
- a termék importjához kapcsolódóan szükséges az adózó nevére szóló, a termék szabad

forgalomba bocsátásáról szóló határozat és az adózás módjától függően:
 kivetés: névre szóló, az adó megfizetését igazoló határozat
 az import-áfa önadózással történő megfizetése
- előleg: az adóalany nevére szóló, az előleg megfizetését igazoló számla
- saját vállalkozásban végzett beruházás, illetve a vállalkozásában előállított, átalakított

termék felhasználása esetén minden olyan okirat, amely a fizetendő áfa összegszerű
megállapításához szükséges.65
2.6.5 Adólevonási jog felfüggesztése és elenyészése
Az Áfatörvény értelmében az az adóalany, akinek adószámát az adóhatóság jogerősen

felfüggesztette, az adószám felfüggesztésének időszaka alatt beszerzett termék, igénybevett
szolgáltatások tekintetében adólevonási jogával nem élhet.66
67
Ezt a szabályt módosította a 2017. évi CLIX. törvény 139§-a. Ha az állami adó- és
vámhatóság az adóalany adószámát törli, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését
elrendelő határozat véglegessé válásának napjával elenyészik. 68
65
2016,323 o.
66
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_d6_1100_1101_1103_adozas_tb_scorm/2_7_az_el
ozetesen_felszamitott_afa_levonasa_es_megosztasa_3USSwU9aCqgXnNhp.html (letöltve: 2018.05.14)
67
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény
68
Áfa tv. 137§
47
1.10 2.7 Adófizetésre kötelezett személy
2.7.1 Termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál
Főszabály szerint az adót a teljesítésre kötelezett adóalany fizeti. A teljesítésre kötelezett

adóalany nem minden esetben adóalany Magyarországon, nem rendelkezik a teljesítéssel
közvetlenül érintett székhellyel, telephellyel belföldön, de az általa teljesített szolgáltatás a
teljesítési helyre vonatkozó rendelkezésekből kifolyólag belföldön adózik.
Az adófizetési kötelezettség megfordul és az adót a szolgáltatást saját nevében igénybe vevő

adóalanynak kell megfizetnie. 69
Az áfa megfizetése szempontjából fontos megkülönböztetni az adókötelezettség keletkezését

az áfa esedékességétől. Az adófizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozó törvényi
előírások szabják meg azt a legkorábbi időpontot, amelytől kezdve az áfa az adó fizetésére
kötelezett személytől megkövetelhető. Az adó esedékessége egy meghatározott időszakhoz
kötődik, amely összefügg az adóalany bevallási kötelezettségével.
A főszabálytól eltérően azonban vannak olyan esetek, amikor az adó megfizetésére nem a
teljesítést nyújtó a kötelezett, hanem az úgynevezett fordított adózás rendelkezései
érvényesülnek. Fordított adózás esetén a beszerző főszabály szerint önadózással állapítja meg
a fizetendő adót, amelyet egyidejűleg ugyanabban az adóbevallásban levonásba is helyezhet,
ha rendelkezik levonási joggal.70
Az Áfa törvény az adóelkerülés visszaszorítása érdekében vezette be a fordított adózást a

belföldi adóalanyok között, az alábbi feltételekkel:
- az érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, de

egyiküknek se legyen olyan jogállása, amely alapján az adó fizetése ne lenne tőle
követelhető.
- az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a többi féltől, hogy nyilatkozzon
a fenti feltételek teljesüléséről, vagy ennek kapcsán az adóhatóságtól is kérhető
tájékoztatás. Ezen kérésnek haladéktalanul eleget kell tenni.
69
2016,327 o.
70
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_d6_1100_1101_1103_adozas_tb_scorm/2_8_az_af
a_megfizetesere_kotelezett_szemely_j6hUQlNuhnKHEWtk.html (letöltés: 2018.05.14)
48
- a fordított adózásban a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója a számlában
áthárított áfa-t nem tüntethet fel.
Meg kell említeni azokat a fordított adózást érintő változásokat, melyek 2018. január 1-jétől
érintik az adózókat:
- közérdekű nyugdíjas szövetkezet által nyújtott szolgáltatás
- az adóalanynak az adóhatóság részére nyilatkoznia kell az áfatörvény 6/A és 6/B

számú mellékletei alapján, a fordított adózás hatálya alá eső, egyes mezőgazdasági és
acélipari termékek értékesítéséről és beszerzéséről. A rendelkezés tartalmilag nem új
csak eddig az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezett róla.71
2.7.2 Termék közösségen belüli beszerzés esetén
Az adót a termék beszerző fizeti. A belföldön fenntartott vevői készletre vonatkozóan, ezen a
jogcímen az adót a vevői készletből beszerző adóalany fizeti. Háromszögügylet esetében a
lánc végén álló belföldi adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy
fizeti.
2.7.3 Termékimport esetén
Az adót a vevő, vagyis az importáló fizeti meg. Ha az importáló helyett az általa kijelölt
közvetett vámjogi képviselő jár el és ő is köteles megfizetni az adót.
2.7.4 Termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetén
Az az adóalany fizeti meg az adót, akinek értékesítése esetén a termék vámjogi helyzet
megszűnik és a termék kikerül a vámjogi eljárás hatálya alól- amely a mentességet
biztosította. Ha a termék adóraktározási eljárás hatálya alatt áll az adófizetési kötelezettség
beáll, az adófizetésre kötelezett a termék értékesítője lesz. Az Áfa tv. 89/A§- a alapján az
adómentesség érvényesítése érdekében meghatalmazott is eljárhat az adóalany nevében,
71
49
azonban ha az adómentesség feltételei nem állnak fenn, az adóraktár üzemeltetője, mint
meghatalmazott a termék értékesítőjével egyetemlegesen felelnek az adó megfizetéséért.72
2.7.5 Számla kibocsátójának adófizetési kötelezettsége és egyéb esetek
A törvénynek ezen rendelkezése értelmében az áfatörvény egyéb rendelkezéseitől függetlenül

adófizetésre kötelezett az, aki számlán áthárított adót, a 83§-ban73 meghatározott
százalékértékben tüntet fel. Az adót a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás
nyújtójaként feltüntetett személy, szervezet fizeti, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítják,
hogy a számlán más tüntette fel az áthárított adót és a százalékértéket és ehhez nem volt
jogosítványa. Ha bárki olyan számlát bocsát ki, amelyben általános forgalmi adó került
felszámításra, akkor a számla tényleges kibocsátója kötelezett a felszámított általános
forgalmi adó megfizetésére.74
Ha a számlát ténylegesen az a személy bocsátotta ki, aki a számlán kibocsátóként szerepel,

akkor a számlában felszámított általános forgalmi adót köteles megfizetni, függetlenül attól,
hogy a számla mögött teljesítés nem történt vagy a teljesítés ugyan megtörtént, de az általános
forgalmi adó áthárítása nem volt jogszerű.
Teljesítés megvalósulása esetén, de a jogalap nélkül áthárított áfa esetei a következők:
- a számlázott ügylet esetében az áfatörvény szerint a teljesítés helye nem belföld, azaz
nem esik az áfatörvény tárgyi hatálya alá, de a kibocsátó a számlában 27%-os, 18%-os
vagy 5%-os mértékű áfát számított fel
- a számlázott ügylet esetében az áfatörvény szerint a teljesítés helye belföld, azaz az

áfatörvény tárgyi hatálya alá esik és adómentes, de a kibocsátó a számlában 27%-os,
18%-os vagy 5%-os mértékű áfát számított fel

áfatörvény tárgyi hatálya alá esik és 5%-os mértékű áfa terheli, de a kibocsátó a
számlában 18%-os vagy 27%-os mértékű áfát számított fel
72
2016,329 o.
73
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII törvény
74
2016,330 o.
50
számlában 5%-os vagy 27%-os mértékű áfát számított fel

számlában 5%-os vagy 18%-os mértékű áfát számított fel.
A számla kibocsátója terhére ezekben az esetekben sem állapít meg véglegesen adófizetési
kötelezettséget. Ha a számlában ténylegesen megvalósult, a számla kibocsátója által
teljesített, az áfa tv hatálya alá tartozó ügylet került feltüntetésre, de a számla részben
vagy egészben tévesen felszámított áfát tartalmaz, akkor az áfatörvény alapján a tévesen
felszámított adóra vonatkozóan is adófizetési kötelezettség áll fenn. Azonban az
áfatörvény 153/B§ szerint a módosító számla alapján a tévesen felszámított és bevallott
áfa törölhető. 75
2.7.6 Pénzügyi képviselő
A pénzügyi képviselő, olyan megbízott, aki a sem székhellyel, sem állandó telephellyel nem
rendelkező termékértékesítőt vagy szolgáltatást nyújtót, akinek az adófizetési kötelezettsége
belföldön keletkezett és nem akarja közvetlenül regisztráltatni magát az adóhatóságnál, az
helyett és a nevében teljesíti a belföldön keletkezett adófizetési kötelezettségét, gyakorolja
adólevonási jogát. A Közösségen kívüli illetőségű adóalanyt nem illeti meg a választás joga, ő
köteles belföldön pénzügyi képviselőt megbízni, hogy a belföldön keletkezett
adókötelezettségét illetőleg eljárjon. Külföldi adóalany egyszerre csal egy pénzügyi
képviselőt bízhat meg, azonban egy pénzügyi képviselő több külföldi megbízott felé is
elláthatja feladatait.76
75
Bonácz Zsolt: Számla kibocsátása miatt fizetendő adó, ÁFA Módszertani Szemle, Budapest, 2016,2 o.
76
2016,331 o.
51
1.11 2.8 Adó megállapítása
2.8.1 Önadózás
Az adót főszabály szerint az adóalany önadózás keretében állapítja meg. Az önadózásra

vonatkozó szabályokat az Áfatörvényen kívül az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza,
az Áfa tv. IX. fejezetében az alábbiak szerint:
- levonási jog gyakorlásának módja: az adóalanynak a törvény ad annyi szabadságot a

levonási jog gyakorlására, hogy az adólevonási jog keletkezésének évében és az azt
követő naptári évben van lehetősége legfeljebb 2 éves időkorlát. Az időkorláton túl ,
de még az elévülési időn belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó csak
önellenőrzéssel érvényesíthető, abban az időszakban, amelyben a levonható adó
keletkezett. A főszabálytól eltérő a rendelkezés a fordított adózás alá eső ügyletekre és
az önadózással történő import áfa megfizetése, ezekben az esetekben nincs döntési
szabadsága, az előzetesen felszámított adó kizárólag abban az adó megállapítási
időszakban vonható le, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani 77
- fizetendő és levonható áfa utólagos korrekciójának módja:
 fizetendő adó korrekciója: ha az eredetileg megállapított és bevallott adóalap vagy

fizetendő adó csökken, nem kell önellenőrzést végezni, hanem a különbözetet
abban az adó megállapítási időszakban figyelembe venni, amelyben az eredeti
számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes
rendelkezésére áll vagy az ellenértéket, előleget, a betétdíjat visszatérítik. Abban
az esetben ha nem teljesített ügyletet korrigálnak, azt csak önellenőrzés keretében
tehetik. 78
Az áfatörvény ezen pontja visszahivatkozik a három vagy több szereplős

utólagosan adott engedményről szóló szakaszra. Ez a következőket jelenti
számunkra, egy példán keresztül: egy kereskedő szeretne kedveskedni vásárlóinak,
de a vásárlók meggondolták magukat és mégsem az ő termékét szeretnék
magukévá tenni, hanem egy másik, konkurens kereskedőét. Így nem tud élni a
lehetőséggel, hogy közvetlenül engedményt biztosítson a vásárlók részére, így
csak a közvetett pénz-visszatérítési akciókhoz kapcsolódó engedményeknek
77
2016,332 o.
78
2016,333 o.
52
nevezett megoldást alkalmazhatja. Ennek a fajta kedvezménynek a szabályos,
áfatörvény szerinti elszámolásához a következő feltételeknek kell együttesen
megvalósulniuk:
 az engedményt nyújtó adóalanynak rendelkeznie kell egy

üzletpolitikával, melyben az akció részletei és feltételei rögzítésre
kerültek
 az akció célja a vásárlások ösztönzése legyen
 az engedmény formája pénzvisszatérítés legyen
 a pénzvisszatérítésre jogosító termékbeszerzés vagy szolgáltatás

igénybevétele ne közvetlenül az engedményt nyújtó adóalanytól
történjen.79
Az ügylet utólagos áfalevonási jogot és fizetési kötelezettséget keletkeztet az

alábbi feltételek teljesülése esetén:
 a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet nem áfa mentes, belföldön

teljesített adóköteles ügylet kell hogy legyen
 a visszatérítendő összeg kisebb kell legyen, mint a pénzvisszatérítésre

jogosító ügylet összesen értéke.80
 levonható adó korrekciója:
 levonható adó összege csökken, akkor az adóalany a különbözetet a

fizetendő adóját növelő tételként kell figyelembe venni. A levonható
adó csökkenése miatti különbözettel azon adó-megállapítási időszak
szerinti fizetendő adóját növeli, amelyben a módosító, érvénytelenítő
okirat a rendelkezésére áll, legkésőbb azonban a korrekció alapjául
szolgáló dokumentum kibocsátásának hónapját követő hó 15.napját
tartalmazó bevallásban kell rendezni az adókülönbözetet. Egyéb
esetekben azon adó-megállapítási időszakban, amelyben az adó
összegének változását eredményező körülmény bekövetkezik.
79
Lauf László: Az áfa megállapítás módja (2.rész), ÁFA Módszertani Szemle, Budapest, 2016,16 o.
80
53
 levonható adó összege nő azt a legkorábban abban a bevallásban,
amelynél rendelkezésére áll a különbözet alapjául szolgáló módosító
okirat. 81
Az utólagos áfalevonási jog, olyan ügylet, amely az engedményre jogosítja

a vevőt, az engedmény igénybevételét megelőzi, az sem kizárt, hogy
valamely korábbi áfaidőszakba esve. Annak van áfalevonási joga, aki
pénzvisszatérítésben részesíti a vevőt. A levonási jogot abban az
áfaidőszakban érvényesítheti, amelyben a pénzvisszatérítés történt. A
levonási jog gyakorlásához szükséges dokumentumok:
 a vevő – aki a pénzvisszatérítésre jogosult – nevére szóló számla

másolata, amely igazolja, hogy a vevő olyan terméket szerzett be
vagy olyan szolgáltatást vett igénybe, amely az üzletpolitika szerint
őt pénzvisszatérítésre jogosítja és igazolja a termék beszerzését
vagy a szolgáltatás igénybevételét
 a pénzvisszatérítés bizonylata, amely lehet banki utalás esetén a

banki terhelésről szóló igazolás vagy bankszámla kivonat, illetve
pénztári kifizetési bizonylat a jogosult aláírásával, amely bizonylat
tartalmazza: a vevő nevét és lakcímét, adóalany vevő esetén a
székhelyét és az adószámát
 a jogosult nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az adott ügylet

tekintetében ő adólevonásra jogosult vagy sem.
Fontos figyelembe venni, hogy csak pénzvisszatérítés esetén

csökkenthető az adóalap, sem termék, sem pénzhelyettesítő eszköz
ebben az esetben nem megfelelő.
A visszatérített összeget úgy kell figyelembe venni, hogy az már

tartalmazza az áfa összegét is. Annak aki a pénzvisszatérítést nyújtotta
adólevonási joga van, annak viszont aki abban részesül, adóalapot kell
81
2016,333 o.
54
növelnie abban az áfaidőszakban, amelyben a visszatérítést megkapta-
feltéve, hogy adóalany.
Speciális ügyletnek is tekinthetjük, hiszen az áfakorrekció nem az

eredeti számla alapján, hanem annak másolata és pénzvisszatérítést
igazoló dokumentum alapján történik.
Meg kell említenünk az üzletpolitikai célú engedmények

meghatározását, hiszen az áfalevonási jog csak abban az esetben
érvényesíthető jogszerűen. Ezek a következők:
 a nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára

is – azonos feltételek mellett – ésszerűen elérhető
 a nyújtójától független féllel is- azonos feltételek mellett –

köthető és számára ésszerűen elérhető
 megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján

számított árengedmény pénzben kifejezett – adó nélkül
számított – összesített összege kisebb, mint az árengedmény
igénybevételére jogosító termékértékesítések,
szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett – adó nélkül számított
– összesített ellenértéke. 82
2.8.2 Egyéb esetei
Vannak azonban az általános szabályoktól eltérő esetek is, amikor az adóhatóság határozattal
állapítja meg az adót. Ilyen esetek például:
- új ingatlanok, építési telkek sorozat jellegű értékesítése miatt válik adóalannyá-

határozattal állapítja meg az adóhatóság
- regisztrációs adó köteles új közlekedési eszköz – határozattal állapítja meg a

vámhatóság
82
55
- termékimport után – vámhatóság veti ki, de vannak adóalanyok, akik önadózással
állapítják meg.83
1.12 2.9 Bizonylatolás

2.9.1 Számla, egyszerűsített számla
Az Áfa törvény szerint a tárgyi hatálya alá tartozó tevékenységeket bizonylattal kell
alátámasztani. A jogszabály által szabályozott bizonylatok: számla, nyugta, egyszerűsített
adattartalmú számla, a számlával egy tekintet alá eső okirat.
2.9.1.1 A törvény főszabályként a teljesítés helyének országa szerinti számlakibocsátás

szabályait kell alkalmazni.
2.9.1.2 A törvény ezen felül nagyon sok kérdést szabályoz ebben a tekintetben: kit terhel a
bizonylatolási kötelezettség, mikor milyen bizonylatot kell kiállítani és ezen kötelezettségek
alól milyen feltételek mellett mentesülést szerezni.
A kötelező számlakibocsátás függ a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő illetve

meghatározott ügyletek esetében függetlenül attól, hogy ki a jogosult a törvény előírja a
számla kibocsátási kötelezettséget. Esetei:
- személyhez kötött:
 a teljesítés adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történt, vagy ezek
a teljesítéshez előleget fizettek
 a teljesítés nem adóalany személy, szervezet részére történt és a teljesítésről,

előlegről számlát kért
 külföldön teljesített ügyletekről, ha az adóalany, aki azokat teljesítette

belföldön székhellyel, állandó telephellyel rendelkezik
- új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése
- építési telek, két évnél nem régebbi ingatlan értékesítése
- adómentes Közösségen belüli értékesítés
83
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_d6_1100_1101_1103_adozas_tb_scorm/2_9_az_ad
o_megallapitasa_d2mcKSyMJfVuBvH3.html (letöltés: 2018.05.14)
56
- távolsági értékesítés szabályai szerint történt.84
2.9.1.3 A számla kibocsátási kötelezettség alóli mentesülés esetei:

- olyan ügyletek, melyek adólevonási jog nélkül adómentesek: pénzügyi szolgáltatások,
meghatározott oktatás, ha az adóalany erről egyéb számviteli bizonylatot bocsát ki
- a beszerző, igénybevevő nem adóalany személy, szervezet nem kér számlát és az

adóval növelt ellenértéket legkésőbb a teljesítéskor készpénzzel, készpénz helyettesítő
eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, ez esetben
legalább nyugtát kell kibocsátani
- Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapott előleg esetén
- az adómentes nemzetközi légi személyszállítást végző vállalkozás
- a nem adóalanyok részére nyújtott műsorszolgáltatási, távközlési és elektronikus

szolgáltatások
2.9.1.4 Az egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátásának lehetőségei:

- külföldi teljesítési helyű ügylet történik
- a nem adóalany magánszemély, szervezet az ügyletről vagy az előlegről számlát kér és

az adatok forintban kifejezettek
- nem adóalany jogi személy részére történt teljesítés
- a számla áfával növelt ellenértéke nem haladja meg a 100 eurót, kivéve ha közösségi
adómentes termékértékesítésről vagy távolsági értékesítésről van szó
2.9.1.5 A számla kibocsátási kötelezettség főszabály szerint a teljesítésre kötelezett adóalanyt

terheli, azonban helyette és nevében más is eleget tehet. Erről előzetesen írásban kell
megállapodniuk. A meghatalmazás lehet egyszeri és állandó. A számla kibocsátásához fűződő
kötelezettségekért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős még akkor
is, ha erről az írásos megállapodásban eltérően rendelkeztek. 85
84
2016,336 o.
85
2016,337 o.
57
2.9.1.6 A számla kibocsátásának határidejét is szabályozza a törvény, amely az
ügylet fajtájától függ:
- ha a fizetés készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik, a számlát a
teljesítéskor azonnal ki kell bocsátani
- ha nem történik adó-felszámítás, mert az ügylet adómentes, vagy a fordított adózás

szabályai szerint az adót az igénybevevő fizeti meg, nincs konkrét határidő, pusztán
ésszerű legyen, de akár a 15 napon túli számlakibocsátás is lehetséges
- ha Közösségen belüli adómentes termékértékesítés vagy a külföldre nyújtott

szolgáltatás esetén a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hó 15. napjáig
- egyéb nem említett esetekben a teljesítés napjától számított 15 napos számla-

kibocsátási határidő az irányadó.
2.9.1.7 A számla az ügyletről a teljesítést megelőzően is kibocsátható: előleg,

gyűjtőszámla esetén. A külföldi pénznemben kiállított számlán is kötelező feltüntetni az
áthárított adó forintban kifejezett összegét, melyet az átszámítási szabályokat alkalmazva
kell összegszerűsíteni.86
2.9.1.8 A számla kötelező és nem kötelező elemei

- kötelező elemek:
 számla kibocsátás kelte
 számla sorszáma
 számlakiállító neve, címe, adószáma
 vevő neve, címe
 értékesített termék, szolgáltatás megnevezése
 értékesített termék, szolgáltatás mennyisége
 értékesített termék, szolgáltatás nettó egységára
86
2016,338 o.
58
 számla nettó értéke
 az Áfa százaléka és értéke
- opcionális, nem kötelező elemek:
 értékesített termék, szolgáltatás besorolási jelölése: VTSZ, SZJ, TESZOR

stb
 fizetési mód
 fizetési határidő
- speciális esetekben kötelezően használatos elemek:
 számla teljesítésének napja, amennyiben eltér a számla kibocsátásának

keltétől
 alkalmazott árengedmény, amennyiben azt az ár nem tartalmazza
 vevő adószáma, amennyiben fordított áfa-s számlát állít ki vagy ha EU-n

belül, adó felszámítása nélkül számláz vagy a számla Áfa értéke eléri a
100 ezer forintot és a számlát kiállító és a vevő is belföldi
 számlakiállító közösségi adószáma, amennyiben EU-n belül, adó

felszámítása nélkül számláz
 adómentesség esetén jogszabályi hivatkozás vagy más utalás arra, hogy az

értékesített termék, szolgáltatás mentes az adó alól
 devizás számla esetén az Áfa értéke forintban átszámolva és az

átszámításhoz alkalmazott árfolyam
 „Kisadózó” kifejezés feltüntetése, ha a számlakiállító KATA szerint

adózik
 „fordított adózás” kifejezés feltüntetése fordított Áfa-s számla esetén
 „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés feltüntetése, ha az adóalany a

pénzforgalmi adózási módot választotta
 „önszámlázás” kifejezés feltüntetése, ha a terméket, szolgáltatást nem az

ügyletet teljesítő, hanem a terméket beszerző állítja ki
59
 új közlekedési eszközre vonatkozó technikai adatok EU-n belüli, adó
felszámítása nélkül értékesített új közlekedési eszköz esetén
 „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés feltüntetése

utazási szolgáltatás nyújtása esetén
 „különbözet szerinti szabályozás – használt cikket” kifejezés feltüntetése

használt ingóság értékesítése esetén
 „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások” kifejezés feltüntetése

műalkotások értékesítése esetén
 „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek”

kifejezés feltüntetése gyűjteménydarab és régiségek értékesítése esetén
 pénzügyi képviselő neve, címe, adószáma, amennyiben a számlát a cég

pénzügyi képviselője állította ki.87
2.9.1.9 Számlázás szabályai

A számlázásra vonatkozó szabályokat az Áfa tv. X. fejezete részletezi ezt a kérdést. Az
alábbiakban a gyakorlatban legtöbbször előforduló szabályokat ismertetem, különös
tekintettel a számla kötelező tartalmi elemeihez és a számlázó programmal kiállított
számlákhoz kapcsolódóan:
- adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás: minden számlázó programnak

rendelkeznie kell az Adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás menüponttal
- számlázó program bejelentése: megszűnt a megfelelőségi nyilatkozat, helyette a

számlázó program vásárlójának kell bejelenteni a számlázó program vásárlását a
NAV felé
- számlapéldányok: a számlát nem kell példányszámozni és nem kell

megkülönböztetni a számla eredeti és másolati példányát. A számlán tehát nem
kell feltüntetni sem a példányszámozást, sem a számla példányait
megkülönböztető feliratokat!
87
https://www.naturasoft.hu/cikkek/szamla-kotelezo-tartalmi-elemei.php (letöltés: 2018.06.12.)
60
- számla kelte: a számla keltének mindig annak a napnak kell lennie, amikor a
számlát kiállítják. Ez elméletileg sem múltbéli, sem jövőbeli dátum nem lehet. A
számla keltének semmilyen jelentősége nincs, könyvelés és áfa bevallás
szempontjából a számla teljesítésének időpontja a mérvadó
- számla sorszáma: azonos cégnév alatt tilos azonos sorszámmal számlát kiállítani.
A számla sorszáma bármilyen formátumú lehet, lényeg, hogy cégen belül
egyedileg azonosítsa a számlát
- számla aláírása: a számla aláírás és pecsét nélkül is érvényes. Ez a szabály teszi

lehetővé, hogy a számlát akár emailen is el lehet küldeni a vevőnek, aki
kinyomtathatja
- számla módosítása: már kiállított, sorszámmal rendelkező számla tartalmilag nem

módosítható. A javítások lehetőségei:
 a számla érvénytelenítéséhez ki kell állítani érvénytelenítő – sztornó –

számlát, majd ki kell állítani egy új számlát a kívánt tartalommal, így
összesen három számla keletkezik: rossz, rossz sztornója, jó
 a számlát egy lépésből helyesbítheti, ha egy új – helyesbítő – számlát állít

ki, ami tartalmilag hivatkozik, az elrontott számlára, így összesen csak két
számla keletkezik: rossz és a helyesbítő
- előleg számlázása: ki kell állítani egy hagyományos számlát, ahol az értékesített

termék neve az legyen, hogy „előleg” és közvetlen alatta a megjegyzésként fel
kell tüntetni, hogy az előleget milyen termékkel, szolgáltatással kapcsolatban
állították ki
- EU-s számla áfa nélkül: csak akkor számlázhat áfa felszámítása nélkül EU-s
ügyfélnek, ha az adóalany is és a vevő is rendelkezik érvényes közösségi
adószámmal és ezt kötelező feltüntetni a számlán. Az áfa értékét forintban
átszámolva és az átszámításhoz használt árfolyamot is meg kell jelölni a számlán.
Ha a külföldi vevőnek nincs közösségi adószáma, akkor az áfá-t mindenképp fel
kell neki számítani
- számla nyelve: a számlát a magyar nyelven kívül bármilyen élő idegen nyelven is
ki lehet állítani csak ilyenkor javasolt a magyar fordítás feltüntetése is
61
- egyszerűsített számla: a számla egyszerűsített adattartalommal is kiállítható, de
csak akkor, ha a gazdasági esemény a számla kiállításakor megvalósul. Ilyenkor a
számlán a bruttó végösszeget kell feltüntetni és az áfa összeg helyett a bruttó
összeg áfa tartalmát kell százalékosan meghatározni
- elektronikus számla: ezek használata esetében kötelező a számlákat minősített

elektronikus aláírással ellátni vagy a számlákat egy speciális elektronikus
adatcsere-rendszerben létrehozni és továbbítani. Az elektronikus számlázás
alkalmazása esetén a vevő előzetes beleegyezése szükséges. 88
A gyorsan fejlődő világunkban, ahol az elektronikusság olyan ütemben halad, hogy a

változásoknál már szinte nem elég a napi időszakosságról beszélni, hanem már annál
is gyorsabb ütemben történik meg. Ez a változási hullám nem kerüli el a pénzügy
világát sem, beleértve a számlázást is. Ezért van szükség, hogy erre a témára nagyobb
hangsúlyt fektessünk és belemélyedjünk egy picit jobban az elektronikus számla
kiállításának és befogadásának világába. Az elektronikus számla kiállítására már több
mint egy évtizede van lehetősége a magyar adóalanyoknak is. Ezen időszakban az
elektronikus számlák lassan terjedtek a gazdaságban, még mindig ritkaság számba
megy, hogy elektronikus számlát kapunk. Ennek a lassú változásnak köszönhetően az
elektronikus számlák technológiája sem változott nagy mértékben. Az alábbiakban
néhány szempont alapján vizsgáljuk meg az elektronikus számlázás kérdését:
- mi is az elektronikus számla: tartalmazza a jogszabály által előírt adatokat és

elektronikus formában bocsátották ki és fogadták be. A jogszabály alapján két
időpillanatban kell megvizsgálnunk az elektronikus számlát: elküldéskor és
befogadáskor. Amennyiben a két időpillanatban elektronikus dokumentumot
látunk, akkor elektronikus számlázásnak minősül a számlázási megoldás.
A definíció alapján egy elektronikus aláírás és időbélyeg nélkül e-mail-ben

elküldött PDF dokumentum is elektronikus számlának minősül. Azonban a
jogszabály által felállított feltételeknek mégsem felel meg. Ezek pedig a
következők:
88
https://www.naturasoft.hu/cikkek/szamla-kotelezo-tartalmi-elemei.php (letöltés: 2018.06.12)
62
 eredet hitelessége: a számla kiállítójának, kiállítására kötelezettjének a
beazonosítását jelenti
 adattartalom sérthetetlensége: a számla adattartalma nem változhat meg a

számla előállításától a megőrzési idő végéig
 olvashatóság biztosítása: a számlának a megőrzési idő végéig

értelmezhetőnek, olvashatónak kell maradnia. 89
A PDF dokumentum az eredet hitelességét és az olvashatóság biztosítását még tudja

teljesíteni, de az adattartalom sértetlenségét vizsgálva már nem feltétlen jó megoldást
nyújt. Mindenfajta védelem nélküli PDF dokumentum könnyen szerkeszthető, csak a
megfelelő programot kell hozzá alkalmazni.
- elektronikus számla kiállítása: nem lehet minden gazdasági szereplőnek és

minden gazdasági eseményre vonatkozóan kiállítani. A számla befogadójának
hozzájárulása szükséges az elektronikus számlázáshoz. Ennek a feltételnek már az
is elegendő, hogy a számla befogadója befogadja az elektronikus számlát és nem
emel ellene kifogást. A jelenleg legelterjedtebb elektronikus számlázási
módszerek : PKI és EDI technológiák
- elektronikus aláírással ellátott számla: a számla adattartalmának sértetlenségét,

eredetének hitelességét garantálja az elektronikus aláírás. Az elektronikus aláírás
mellett az archiválási rendelet miatt időbélyeggel is el szokták látni a kiállítók a
számlát
- elektronikus számla befogadása: a számla befogadójának a feladata kialakítani

olyan belső ügyviteli rendszert vagy megoldást, melyen keresztül a számlák
ellenőrzése, feldolgozása megtörténik. A számla befogadója dönti el például, hogy
az elektronikus számlát elektronikus formában vagy papíralapon akarja
feldolgozni. A papír alapon történő feldolgozás esetén kinyomtathatja és
bármilyen azonosító adattal elláthatja. De azt is megteheti, hogy a feldolgozás
során az elektronikus számla kinyomtatott képét ugyanúgy tárolja, mintha
papíralapú számla lett volna. Azonban hiteles dokumentumként az elektronikus
89
Czöndör Szabolcs: Elektronikus számla kiállítása és befogadása, Könyvelői Módszertani Szemle, Menedzser
Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft, Budapest, 2016,2 o.
63
számlát kell megőrizni. Így függetlenül a felsorolt lehetőségektől, kiemelt
jelentősége van az archiválásnak
- elektronikus számlák megőrzése: a GKM rendelet három technikai lehetőséget

sorol fel, amely lehetővé teszi a 114/2007 (XII.29) GKM rendelet által
megfogalmazott követelmények teljesítését:90
 legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum

megfelelő megőrzése
 zárt rendszer alkalmazása
 elektronikus adatcsere (EDI) rendszer igénybevétele
 ezeket kiegészítendő, alapelvek betartása is szükségeltetik:
 hosszú távú megőrzés
 előkereshetőség
 értelmezhetőség, olvashatóság
 logikai és fizikai védelem
 az adatokhoz történő hozzáférés.91
Bízunk benne, hogy a jogalkotás és annak technikai megvalósításai a jövőben találkozni

fognak egymással és kialakulhat egy európai elektronikus számlázási modell, amely mindenki
számára kizárólag előnyöket fog jelenteni.
Egy pár szó erejéig meg kell említenünk azt a nagyon fontos eseményt, ami az életben
gyakran megesik, hogy az elveszett, megsemmisült számlák hogyan kerülhetnek pótlásra. Az
elveszett, megsemmisült bizonylatot, okiratot pótlólag, másodlagosan elő lehet állítani és
amennyiben ezen bizonylatok megfelelően hitelesítésre kerülnek, akkor azokat az adózást
alátámasztó dokumentumként el kell fogadni az ellenkező bizonyításáig. Az okirati
bizonyításról, illetve az elveszett, pótolt okiratok pótlásáról, a polgári perrendtartásról szóló
2016. évi CXXX. törvény 323-327§-ai rendelkeznek. A hivatkozott jogszabály 327§-a szerint
[A jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készült másolat bizonyító ereje]
90
91
64
A jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készített papír alapú vagy elektronikus
másolat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval,
feltéve, hogy a jogi személy, amely az okiratot kiállította vagy azt őrzi, ezt szabályszerűen
igazolta a 325. § (1) bekezdés d) vagy f) pontjának megfelelő másolat kiállításával. A jogi
személy által készített másolat bizonyító ereje az eredeti okiratéval azonos, kivéve, ha a
másolat közokiratról készült.92 A hivatalos álláspont szerint szabályszerű igazoláson a
gazdálkodó szervezet bizonylati rendjében szabályozott módon történő hitelesítési, aláírási
rendnek megfelelő módon és személyek által történő aláírás, esetlegesen bélyegző használat.93
2.9.2 Nyugta
2.9.2.1 Kötelezettség
Az az adóalany, aki nem bocsátott kis számlát az ügyletről, mert a beszerző, igénybevevő
nem adóalany volt és nem kért számlát, a teljesítésre kötelezett adóalany köteles nyugtát
kibocsátani. A nyugtának is van kötelező adattartalma: a kibocsátó adatai, a kibocsátás
kelte, a nyugta sorszáma, az ügylet ellenértéke szerepel.
Amennyiben a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is

feljogosít, ebben az esetben fel kell tüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a
nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető.
Abban az esetben, ha az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles

a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról
gondoskodni. Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az
esetben, ha:
- sajtóterméket értékesít
- szerencsejáték szolgáltatást nyújt
- kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti termék értékesítését,

szolgáltatás nyújtását.94
92
2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
93
dr. Farkas Alexandra: Áfa és számlázás a gyakorlatban 2014, Hessyn Informatikai és Oktatási Kft, Budapest,
2014, 387 o.
94
2016,339 o.
65
1.13 2.10 Az áfa bevallása, az adó elszámolása (megfizetése) és visszaigénylése
Az áfa bevallás előírásait az adózás az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallás
gyakorisága a következőképp alakul:
- havonta: ha az adóévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves

szinten összesített vagy annak időarányosan éves szintre átszámított- összege
pozitív előjelű és az 1 millió forintot elért vagy meghaladta
- évente: ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves

szinten összesített összege- előjeltől függetlenül- nem érte el a 250 ezer Ft-ot,
feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal
- a többi adóalany főszabályként negyedéves adóbevallásra kötelezett.
Természetesen, ha az adóalany a megszabott értékhatárt túllépi, úgy éves bevallásról

negyedéves illetve havi bevallásra köteles áttérni.
Az adólevonás és adófizetés nem ügyletenként történik, hanem elszámolási

időszakonként kell elszámolni az adóhatósággal.
Ennek megfelelően a fizetendő adó az adómegállapítási időszakban keletkezett

adófizetési kötelezettség összesített összege.
Az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adómegállapítási időszakban keletkezett

és levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével és az így keletkezett
különbözet jelenti az elszámolandó adót. Ha az elszámolandó adó előjele a számítás
eredményeként pozitív, az elszámolandó adót meg kell fizetni.
Amennyiben az elszámolandó adó előjele a számítás eredményeként negatív, az

elszámolandó adót az adóalany az elévülési időn belül göngyölítetten a soron
következő adómegállapítási időszakban beszámítja úgy, mint a fizetendő adót
csökkentő tételt illetve a törvényben meghatározott esetekben az adóbevallás
benyújtásával egyidejűleg kérheti a visszatérítését. A visszaigénylés nem
automatikus, az adóalany kérelmén alapul. Az Áfatörvény a negatív előjelű adó
visszaigénylését meghatározott tényállások teljesítése esetén engedi meg.95
95
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_d6_1100_1101_1103_adozas_tb_scorm/2_11_az_a
fa_bevallasa_az_ado_elszamolasa_megfizetese_es_visszaigenylese_zfqukCjaU8lrtziD.html (letöltés:
2018.05.14)
66
1.14 2.11 Különleges adózási módok
- alanyi adómentesség: az az adóalany választhat alanyi adómentességet, aki
belföldön gazdasági céllal letelepedett és a termékértékesítés és/vagy
szolgáltatásnyújtás éves szinten kifejezett göngyölített összege nem haladja meg
a 8 millió forintot
- pénzforgalmi elszámolás: az áfa-fizetési kötelezettség az egyenes adózás alá eső

belföldi ügyletek kapcsán nem a teljesítés napján keletkezik, hanem az ellenérték
megfizetésekor
- mezőgazdasági tevékenység:
 mezőgazdasági tevékenységével összefüggésben nincs áfa fizetési

kötelezettsége, de adólevonási joggal sem rendelkezik
 nincs áfa bevallási kötelezettsége mezőgazdasági tevékenységéből

fakadóan
 kompenzációs felárra tarthat igényt, melyet a felvásárló vevő fizet meg
- idegenforgalmi tevékenység: az utazás szervezési tevékenységre vonatkozó

szabályozások figyelembe vételével kell eljárni. Az adó alapja az utazásszervező
árrése
- Használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre :

viszonteladóra és nyilvános árverés szervezőjére vonatkoznak ezek a
szabályozások. Számukra a különbözet szerinti adózás alkalmazás a kötelező
- Befektetési aranyra vonatkozó szabályozás: a befektetési arany értékesítéséről az

adóalany számlát köteles kibocsátani és a befektetési aranyról folyamatos
mennyiségi nyilvántartást kell vezetnie a befektetési arany megjelenési formája,
súlya és tisztasága szerinti bontásban.96
96
Adótanácsadó 2016 évi tanfolyam jegyzetei, Perfekt Kft, Miskolc, 2016.
67
IV. Záró gondolatok
A dolgozat az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdéseket igyekezett vizsgálni az új

2017. évi CLIX. törvény. az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény figyelembe-
vételével, mivel vannak olyan áfát érintő szabályozások, melyeket nem az Általános forgalmi
adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szabályoz, hanem a fent nevezett jogszabály. Az
utóbbi években elléptünk a fogyasztás magasabb adóztatása felé, miközben a jövedelmeket
terhelő elvonások csökkentek. Az áfát két oldalról kell megközelítenünk a gyakorlatban:
- az egyik oldalról az állam képviseletében áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Ezen oldal szempontjából az áfa - mint azt már a dolgozat elején is felvázoltam –
egy nagyon jelentős bevételt biztosító forrás az államkassza szempontjából. A
jogszabály összetett, sokrétű, számtalan dologra kiterjedő előírás, melynek
betartása a legnagyobb körültekintés és szakmai felkészültség mellett is számos
hibalehetőséget rejt magába. Az adóhatóság ezt felismerve az ellenőrzések során
leginkább ezt az adónemet részesíti előnyben és ezt vizsgálja a leggyakrabban
- Az adóalanyok tekintetében, akik azt a bizonyos másik oldalt képviselik pedig

fennáll a veszély, hogy az „adóminimalizálást” az áfa adónemben szeretnék
alkalmazni. Ebből következik, hogy az adóelkerülés, a feketegazdaság továbbra
is probléma, amit az állam egyre szigorúbb és egyre megszorítóbb
intézkedésekkel próbál visszaszorítani.
Természetesen az adóelkerülés intézményével nem értek egyet, azonban a sok teher, amit a
vállalkozói szférára terhel a Kormány – beleértve azt, hogy elméletileg ugyanazon jövedelmet
kétszer nem lehet”ne” megadóztatni, ehhez képest például a nyereséget a kettőnél is többször
adóztatja, hiszen ugyanazon nyereség után kell megfizetni az áfát, a társasági adót és az
iparűzési adót is. A leadózott nyereség után pedig, ha a vállalkozás szeretné kivonni a
jövedelmét akkor azután még osztalék adót is és egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.
Úgy gondolom, hogy Magyarországon a környező országokhoz képest, nagyon magas a

forgalmi adó mértéke. Az én gondolatom, hogy ha a Kormány „bizalmat” adna az
adóalanyainak- hiszen ők azok, akiknek a „hozzájárulásával” (a befizetett adók és levont
járulékok) az állami büdzsét megtöltik- és más országokéhoz hasonlóan - ahol kevesebb az
adó mértéke és egyszerűbb az elszámoltatás – egy egyszerűbb és alacsonyabb adómértékkel
és adórendszerrel egy normalizált adófizetési kultúrát érhetnének el ezáltal.
68
Vira Sándor NAV áfa-ellenőrzési főosztályvezető „adózóbarát” gondolatait idézve:
„véleményem szerint éppen ellenkező hatású szabályra lenne szükség, amely szabály szerint
több hónappal az ellenőrzést megelőzően kellene értesíteni az adóalanyt, így lehetővé tenni
számára, hogy az ellenőrzés helyett önmaga tárja fel a hibát, így mentesítve az ellenőrzési
szerveket a hosszas vizsgálódás alól…Ezzel az egyszerű módszerrel az ellenőrzésre
kiválasztott adózók duplájánál lehetne tényleges fenyegetettség érzetet kelteni.”97
“A pénzügyi intelligencia a könyvelés, a befektetés, a marketing és a jog tudományának

elegye.”
97
Vira Sándor: ÁFA-ELLENŐRZÉS 2015, Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft, Budapest, 2015, 20 o.
69
V. Irodalomjegyzék
Pénzely Márta: Az általános forgalmi adó, Az új adójog magyarázata 2004,HVG-ORAC Lap
és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2004
Dr. Bokor Gábor-Dr. Futó Gábor-Dr. Laki Gábor- Palotai Kinga- Szatmári László- Dr.
Szilovics Csaba: Adó 2016 magyarázatok (szerk.: Dr. Herich György),Penta Unió, Budapest,
2016
Dr. Csátaljai Zsuzsanna: Áfa kézikönyv 2007, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt,
Budapest, 2007
dr. Farkas Alexandra: Példák az áfatörvény alkalmazásához, Wolters Kluwer kiadó, Budapest,
2015
Könyvelői Módszertani Szemle, Menendzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft,

Budapest, 2016
Dr. Farkas Alexandra: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés, Wolters Kluwer Kft, Budapest, 2014
Áfa Módszertani Szemle, Menendzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft

Budapest, 2016
Adózási Módszertani Szemle, Menendzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft,

Budapest, 2017
dr. Farkas Alexandra: Áfa és számlázás a gyakorlatban 2014, Hessyn Informatikai és Oktatási
Kft, Budapest, 2014
HVG Különszám 2017/8. december, Adó 2018.HVG, Ipress Center Hungary Kft, Vác, 2017
Adótanácsadó 2016 évi tanfolyam jegyzetei, Perfekt Kft, Miskolc, 2016.
Vira Sándor: ÁFA-ELLENŐRZÉS 2015, Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft, Budapest, 2015
70
Internetes hivatkozások:
eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/2761
docplayer.hu/238358-Az-adozas-tortenete-osszeallitotta-dr-juhasz-istvan.html
http://adozona.hu/afa/Regi_idok_adoi__egy_kis_afatortenelem_DGAH6U
http://adozona.hu/afa/Regi_idok_adoi__egy_kis_afatortenelem_DGAH6U
http://www.kisalfold.hu/velemeny/kis_magyar_afa_tortenelem/2030679/
http://www.logsped.hu/afa.htm
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_d6_1100_1101_1103_adozas_tb_s
corm/2_3_az_adofizetesi_kotelezettseg_keletkezese_s2GRmY0VhEPNmM2o.html
corm/2_7_az_elozetesen_felszamitott_afa_levonasa_es_megosztasa_3USSwU9aCqgXnNhp.
html
corm/2_8_az_afa_megfizetesere_kotelezett_szemely_j6hUQlNuhnKHEWtk.html
corm/2_9_az_ado_megallapitasa_d2mcKSyMJfVuBvH3.html
https://www.naturasoft.hu/cikkek/szamla-kotelezo-tartalmi-elemei.php
corm/2_11_az_afa_bevallasa_az_ado_elszamolasa_megfizetese_es_visszaigenylese_zfqukCj
aU8lrtziD.html
Jogszabályi hivatkozások
Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
Magyarország helyi önkormányzatairól 2001. évi CLXXXIX. törvény
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
2006/112/EK irányelv – az EU közös hozzáadottértékadó-rendszere (héa-rendszere)
2017. évi CLIX. törvény Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény
2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
71

Tothne Bodgal G 2018 YCKX8B

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tothne Bodgal G 2018 YCKX8B

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Az ÁFA gyakorlati kérdései

Dr. Varga Zoltán Tóthné Bodgál Gizella

PhD, egyetemi docens Levelezős jogász hallgató

The practical questions of the Volue Added Tax

II. Az adózásról általában ........................................................................................................ 6

1. Adózás jellemzői ............................................................................................................. 6

1.1 Az adóztatás alapelvei .............................................................................................. 6

2. Az adójog rendszere ....................................................................................................... 8

III. ÁFA az elméletben és a gyakorlatban ............................................................................. 9

1. 2007. évi CXXVII. törvény, azaz ÁFA ........................................................................... 9

1.1 Az Áfa története ....................................................................................................... 9

1.3 Áfa kulcs változások .............................................................................................. 11

2. Az ÁFA általános rendelkezése .................................................................................... 13

2.1 A törvény hatálya ........................................................................................................ 13

2.2 Az ÁFÁ-ban használatos alapfogalmak ...................................................................... 15

2.3 A teljesítés helye ......................................................................................................... 24

2.4 Teljesítés ideje ............................................................................................................ 28

2.5 Adófizetési kötelezettség keletkezése, a fizetendő adó megállapítása ....................... 30

2.6 Adó levonás ................................................................................................................ 42

2.7 Adófizetésre kötelezett személy.................................................................................. 48

2.8 Adó megállapítása ....................................................................................................... 52

2.9 Bizonylatolás ............................................................................................................... 56

2.10 Az áfa bevallása, az adó elszámolása (megfizetése) és visszaigénylése.................. 66

2.11 Különleges adózási módok ....................................................................................... 67

IV. Záró gondolatok ......................................................................................................... 68

Az államok forrásaik korlátlanságának és végtelenségének hiányában kénytelenek elvonni

Az egyik legpontosabb fogalom, amivel összefoglalhatjuk az adó mibenlétét „az adó a

- folyamatos teljesítési kötelezettség jellemzi (adók) vagy eseti jogügyletekhez

- adók, mint ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség vagy a járulékok

- adók és a rendszert működtető hatóságok (bírságok).

Adóegyezmények és nemzetközi normák biztosítják a nemzetközi adórendszerek

- tudomány által kidolgozott korlátok (optimális adórendszer, adóztatási alapelvek

- nemzetközi adójog szerepe ( kettős adóztatás és visszaható hatályú jogalkotás tilalma,

- nemzetközi adóverseny szerepe (országok adórendszerei közötti kialakult verseny,

- belső korlátok (a társadalom tagjainak jogkövető magatartása, feketegazdaság és a

Ennek a szerteágazó rendszernek a többfázisú, közvetett, hozzáadott érték típusú adók

Dolgozatommal – az általános forgalmi adó rendszerének elméleti ismertetése mellett – be

III. Adózás jellemzői

Az adójogot – anyagi és eljárási normák összességét – elsősorban az alaptörvény3

1.1 Az adóztatás alapelvei

- első alapelv: általános adózás, arányos, mindenkit adóviselő képességének

- második alapelv: az adó egyértelmű és pontos meghatározása, adókivetésnél ne

- harmadik alapelv: kényelmes adóztatás, ne terhelje túl az adófizetőt és akkor

- negyedik alapelv: legyen olcsó, ne kerüljön sokba se az államnak, se az adózónak.7

1.1.2. Modern alapelvek : a XX. században fogalmazták meg, nagyobb részben

- neutralitás elve : adórendszer semlegessége

- diszkriminációmentes adórendszer elve : ne tegyen különbséget az adóalanyok között

- kiszámítható és stabil adórendszer elve : tartalmi-lényegi összefüggések az

- méltányosság elve : az egyformákat egyenlően, a nem egyenlőket különbözően kell

- modern alapelv : létminimum adómentessége

- ekvivalencia elve : szolgáltatás-ellenszolgáltatás

1.1.3. adóigazgatási alapelvek : jelentésüket az adózás rendjéről szóló 2003. évi

- törvényhez kötöttség elve: legalitás

- adóztatás egységének elve: primátus

- mérlegelés, méltányos eljárás és a megkülönböztetés tilalmának elve

- adózó tájékoztatásához való jog és az adózó jóhiszemű joggyakorlásának

- szerződések és más jogügyletek valós tartalma szerinti elbírálásának elve

- szokásos piaci ár alkalmazásának, a rendeltetésszerű joggyakorlás és az

IV. Az adójog rendszere

- bevételt terhelő adók: az adóalanyok adóévben megvalósuló vagyonnövekményét

- vagyon vagy tárgyi adók: az adóalanyok vagyonának egészéhez, a vagyonelemek