Applications of Evolutionary

Computation 24th International

Conference EvoApplications 2021 Held
as Part of EvoStar 2021 Virtual Event
April 7 9 Lecture Notes in Computer
Science 12694 Pedro A. Castillo (Editor)
Visit to download the full and correct content document:
https://ebookmeta.com/product/applications-of-evolutionary-computation-24th-internat
ional-conference-evoapplications-2021-held-as-part-of-evostar-2021-virtual-event-apri
l-7-9-lecture-notes-in-computer-science-12694-pedro-a-casti/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

Reversible Computation 13th International Conference RC

2021 Virtual Event July 7 8 2021 Proceedings Lecture
Notes in Computer Science 12805 Shigeru Yamashita
(Editor)
https://ebookmeta.com/product/reversible-computation-13th-
international-conference-rc-2021-virtual-event-
july-7-8-2021-proceedings-lecture-notes-in-computer-
science-12805-shigeru-yamashita-editor/

Formal Aspects of Component Software 17th International

Conference FACS 2021 Virtual Event October 28 29 2021
Proceedings Lecture Notes in Computer Science Gwen
Salaün Editor Anton Wijs Editor
https://ebookmeta.com/product/formal-aspects-of-component-
software-17th-international-conference-facs-2021-virtual-event-
october-28-29-2021-proceedings-lecture-notes-in-computer-science-
gwen-salaun-editor-anton-wijs-editor/

Progress in Artificial Intelligence 20th EPIA

Conference on Artificial Intelligence EPIA 2021 Virtual
Event September 7 9 2021 Proceedings Lecture Notes in
Computer Science 12981 Goreti Marreiros (Editor)
https://ebookmeta.com/product/progress-in-artificial-
intelligence-20th-epia-conference-on-artificial-intelligence-
epia-2021-virtual-event-september-7-9-2021-proceedings-lecture-
notes-in-computer-science-12981-goreti-marreiros-ed/

Advances in Cryptology CRYPTO 2021 41st Annual

International Cryptology Conference CRYPTO 2021 Virtual
Event August 16 20 2021 Proceedings Part III Lecture
Notes in Computer Science 12827 Tal Malkin (Editor)
https://ebookmeta.com/product/advances-in-cryptology-
crypto-2021-41st-annual-international-cryptology-conference-
crypto-2021-virtual-event-august-16-20-2021-proceedings-part-iii-
Graph Transformation 14th International Conference ICGT
2021 Held as Part of STAF 2021 Virtual Event June 24 25
2021 Proceedings 1st Edition Fabio Gadducci

https://ebookmeta.com/product/graph-transformation-14th-
international-conference-icgt-2021-held-as-part-of-
staf-2021-virtual-event-june-24-25-2021-proceedings-1st-edition-
fabio-gadducci/

The Semantic Web ISWC 2021 20th International Semantic

Web Conference ISWC 2021 Virtual Event October 24 28
2021 Proceedings Lecture Notes in Computer Science
Andreas Hotho
https://ebookmeta.com/product/the-semantic-web-iswc-2021-20th-
international-semantic-web-conference-iswc-2021-virtual-event-
october-24-28-2021-proceedings-lecture-notes-in-computer-science-
andreas-hotho/

Advances in Visual Computing 16th International

Symposium ISVC 2021 Virtual Event October 4 6 2021
Proceedings Part I Lecture Notes in Computer Science
George Bebis
https://ebookmeta.com/product/advances-in-visual-computing-16th-
international-symposium-isvc-2021-virtual-event-
october-4-6-2021-proceedings-part-i-lecture-notes-in-computer-
science-george-bebis/

HCI in Games Experience Design and Game Mechanics Third

International Conference HCI Games 2021 Held as Part of
the 23rd HCI International Conference HCII 2021 Virtual
Event July 24 29 2021 Proceedings 1st Edition Xiaowen
Fang (Editor)
https://ebookmeta.com/product/hci-in-games-experience-design-and-
game-mechanics-third-international-conference-hci-
games-2021-held-as-part-of-the-23rd-hci-international-conference-
hcii-2021-virtual-event-july-24-29-2021-proceeding/

Discovery Science 24th International Conference DS 2021

Halifax NS Canada October 11 13 2021 Proceedings
Lecture Notes in Computer Science Carlos Soares
(Editor)
https://ebookmeta.com/product/discovery-science-24th-
international-conference-ds-2021-halifax-ns-canada-
october-11-13-2021-proceedings-lecture-notes-in-computer-science-
Volume 12694

Lecture Notes in Computer Science

Theoretical Computer Science and General Issues

Editorial Board
Elisa Bertino
Purdue University, West Lafayette, IN, USA

Wen Gao
Peking University, Beijing, China

Bernhard Steffen
TU Dortmund University, Dortmund, Germany

Gerhard Woeginger
RWTH Aachen, Aachen, Germany

Moti Yung
Columbia University, New York, NY, USA

Founding Editors
Gerhard Goos
Karlsruhe Institute of Technology, Karlsruhe, Germany

Juris Hartmanis
Cornell University, Ithaca, NY, USA
More information about this subseries at http://​www.​springer.​com/​
series/​7407
Editors
Pedro A. Castillo and Juan Luis Jiménez Laredo

Applications of Evolutionary
Computation
24th International Conference, EvoApplications
2021, Held as Part of EvoStar 2021, Virtual Event,
April 7–9, 2021, Proceedings
1st ed. 2021
Editors
Pedro A. Castillo
ETSIIT-CITIC, University of Granada, Granada, Spain

Juan Luis Jiménez Laredo

Université Le Havre Normandie, Le Havre, France

ISSN 0302-9743 e-ISSN 1611-3349

Lecture Notes in Computer Science
Theoretical Computer Science and General Issues
ISBN 978-3-030-72698-0 e-ISBN 978-3-030-72699-7
https://doi.org/10.1007/978-3-030-72699-7

© Springer Nature Switzerland AG 2021

This work is subject to copyright. All rights are reserved by the

Publisher, whether the whole or part of the material is concerned,
specifically the rights of translation, reprinting, reuse of illustrations,
recitation, broadcasting, reproduction on microfilms or in any other
physical way, and transmission or information storage and retrieval,
electronic adaptation, computer software, or by similar or dissimilar
methodology now known or hereafter developed.

The use of general descriptive names, registered names, trademarks,

service marks, etc. in this publication does not imply, even in the
absence of a specific statement, that such names are exempt from the
relevant protective laws and regulations and therefore free for general
use.

The publisher, the authors and the editors are safe to assume that the
advice and information in this book are believed to be true and accurate
at the date of publication. Neither the publisher nor the authors or the
editors give a warranty, expressed or implied, with respect to the
material contained herein or for any errors or omissions that may have
been made. The publisher remains neutral with regard to jurisdictional
claims in published maps and institutional affiliations.

This Springer imprint is published by the registered company Springer

Nature Switzerland AG
The registered company address is: Gewerbestrasse 11, 6330 Cham,
Switzerland
Preface
This volume contains the proceedings of EvoApplications 2021, the
International Conference on the Applications of Evolutionary
Computation. The conference was part of Evo*, the leading event on bio-
inspired computation in Europe, and was held on-line due to the
COVID-19 pandemic, between Wednesday, April 7 and Friday, April 9.
EvoApplications, formerly known as EvoWorkshops, aims to bring
together high-quality research with a focus on applied domains of bio-
inspired computing. At the same time, under the Evo* umbrella, EuroGP
focused on the technique of genetic programming, EvoCOP targeted
evolutionary computation in combinatorial optimization, and
EvoMUSART was dedicated to evolved and bio-inspired music, sound,
art, and design. The proceedings for all of these co-located events are
available in the LNCS series.
EvoApplications received this year 78 high-quality submissions
distributed among the main session Applications of Evolutionary
Computation and eight additional special sessions chaired by leading
experts on the different areas: Applications of Bio-inspired Techniques
on Social Networks Learning, Applications of Deep Bioinspired
Algorithms, Applications of Nature-inspired Computing for
Sustainability and Development, Evolutionary Computation in Image
Analysis, Signal Processing and Pattern Recognition, Evolutionary
Machine Learning, Machine Learning and AI in Digital Healthcare and
Personalized Medicine, Parallel and Distributed Systems, and Soft
Computing applied to Games. We selected 34 of these papers for full
oral presentation, while a further 17 works were presented in short
oral presentation and as posters. All contributions, regardless of the
presentation format, appear as full papers in this volume (LNCS
12694).
Obviously, an event of this kind would not be possible without the
contribution of a large number of people.
We express our gratitude to the authors for submitting their
works and to the members of the program committee for devoting
their selfless efforts to the review process.
 We would also like to thank Nuno Lourenço (University of
Coimbra, Portugal) for his dedicated work with the submission and
registration system and Sérgio Rebelo (University of Coimbra,
Portugal) for his important graphic design work.
We are grateful to José Francisco Chicano García (University of
Má laga, Spain) for managing and maintaining the Evo* website and
Joã o Correia (University of Coimbra, Portugal) handling publicity did
an impressive job.
We credit the invited keynote speakers, Darrell Whitley (Colorado
State University, USA) and Susanna Manrubia (Spanish National
Centre for Biotechnology, CSIC, Spain), for their fascinating and
inspiring presentations.
We would like to express our gratitude to the Steering Committee
of EvoApplications for helping with the organization of the
conference.
We are grateful for the support provided by SPECIES, the Society
for the Promotion of Evolutionary Computation in Europe and its
Surroundings, and its individual members Marc Schoenauer
(President), Anna I. Esparcia-Alcá zar, (Secretary and Vice-President),
and Wolfgang Banzhaf (Treasurer), for handling the coordination and
financial administration.
Finally, we express our continued appreciation to Anna I. Esparcia-
Alcá zar, from SPECIES, Europe, whose considerable efforts in managing
and coordinating Evo* helped towards building a unique, vibrant, and
friendly atmosphere.
Pedro A. Castillo
Juan Luis Jiménez Laredo
Giovanni Iacca
Doina Bucur
Carlos Cotta
Paco Fernández
Valentino Santucci
Fabio Caraffini
Pablo Mesejo
Harith Al-Sahaf
 Penousal Machado
Wolfgang Banzhaf
Stephen Smith
Marta Vallejo
Antonio Mora
Pablo García Sánchez
Alberto P. Tonda
J. J. Merelo Guervós
Organization

Organizing Committee
EvoApplications Conference Chair
Pedro A. Castillo Universidad de Granada, Spain

EvoApplications Publication Chair

Juan Luis Jiménez Laredo Université Le Havre Normandie, France

Local Chair
Federico Divina Universidad Pablo de Olavide, Spain

Publicity Chair
João Correia University of Coimbra, Portugal

Applications of Bio-inspired Techniques on Social

Networks
Giovanni Iacca University of Trento, Italy
Doina Bucur University of Twente, The Netherlands

Applications of Nature-inspired Computing for

Sustainability and Development
Valentino Santucci University for Foreigners of Perugia, Italy
Fabio Caraffini De Montfort University, UK

Evolutionary Computation in Image Analysis, Signal

Processing and Pattern Recognition
Pablo Mesejo Universidad de Granada, Spain
Harith Al-Sahaf Victoria University of Wellington, New Zealand

Machine Learning and AI in Digital Healthcare and

Personalized Medicine
Stephen Smith University of York, UK
Marta Vallejo Heriot-Watt University, UK

Soft Computing applied to Games

Alberto P. Tonda Université Paris-Saclay, INRA, France
Antonio M. Mora Universidad de Granada, Spain
Pablo García Sánchez Universidad de Granada, Spain

Applications of Deep Bioinspired Algorithms

Carlos Cotta Universidad de Má laga, Spain
Francisco Fernández de Vega Universidad de Extremadura, Spain

Parallel and Distributed Systems

Juan Julián Merelo Guervós Universidad de Granada, Spain
Juan Luis Jiménez Laredo Université Le Havre Normandie, France

Evolutionary Machine Learning

Penousal Machado University of Coimbra, Portugal
Wolfgang Banzhaf Michigan State University, USA

EvoApps Steering Committee

Stefano Cagnoni University of Parma, Italy
Anna I. Esparcia-Alcázar SPECIES, Spain
Mario Giacobini Universitá degli Studi di Torino, Italy
Paul Kaufmann Johannes Gutenberg Universitä t Mainz, Germany
Antonio M. Mora Universidad de Granada, Spain
Günther Raidl Technische Universitä t Wien, Austria
Franz Rothlauf Johannes Gutenberg Universitä t Mainz, Germany
Kevin Sim Edinburgh Napier University, UK
Giovanni Squillero Politecnico di Torino, Italy
Cecilia Di Chio Rossiter (Honorary Member) University of
Southampton, UK

Program Committee
Ahmed Kattan Umm Al-Qura University, Saudi Arabia
Aladdin Ayesh De Montfort University, UK
Alberto Tonda INRA, France
Aleš Zamuda University of Maribor, Slovenia
Alessandra Scotto di Freca Università degli studi di Cassino e del Lazio
Meridionale, Italy
Alessandro Niccolai Politecnico di Milano, Italy
Amir Dehsarvi University of Aberdeen, UK
Anabela Simões Coimbra Institute of Engineering, Portugal
Anca Andreica Babeș-Bolyai University, Romania
Anders Christensen University of Southern Denmark, Denmark
Andrea Tettamanzi Université Cô te d’Azur, France
Andres Faina IT University of Copenhagen, Denmark
Andrew Turner Freelance Researcher, UK
Anil Yaman Korea Advanced Institute of Science and Technology,
Korea
Anna Paszyńska Jagiellonian University, Poland
Anthony Clark Pomona College, USA
Antonio Fernández Ares University of Granada, Spain
Antonio Mora García University of Granada, Spain
Antonio Córdoba University of Seville, Spain
Antonio Della Cioppa University of Salerno, Italy
Antonio González Universidad Rey Juan Carlos, Spain
Antonio J. Fernández Leiva Universidad de Má laga, Spain
Arkadiusz Poteralski Silesian University of Technology, Poland
Bernabé Dorronsoro University of Cá diz, Spain
Bing Xue Victoria University of Wellington, New Zealand
Carlotta Orsenigo Polytechnic University of Milan, Italy
Cédric Buche CNRS CERV - Centre Européen de Réalité Virtuelle,
France
Changhe Li China University of Geosciences, China
Chien-Chung Shen University of Delaware, USA
Clara Pizzuti CNR-ICAR, Italy
Daniel Hernandez Data Frontier/Instituto Tecnoló gico de Tijuana,
México
Daniele Gravina University of Malta, Malta
David Megías Universitat Oberta de Catalunya, Spain
David Pelta University of Granada, Spain
Dávid Melhárt University of Malta, Malta
Diego Perez Liebana Queen Mary University of London, UK
Doina Bucur University of Twente, Netherlands
Edoardo Fadda Politecnico di Torino, Italy
Enrico Schumann University of Basel, Switzerland
Ernesto Tarantino ICAR-CNR, Italy
Evelyne Lutton INRAE, France
Fabio Caraffini De Montfort University, UK
Fabio D’Andreagiovanni CNRS, Sorbonne University - UTC, France
Federico Liberatore Cardiff University, UK
Federico Divina Pablo de Olavide University, Spain
Fernando Lobo University of Algarve, Portugal
Ferrante Neri University of Nottingham, UK
Francesco Fontanella Università di Cassino e del Lazio Meridionale,
Italy
Francisco Chávez Universidad de Extremadura, Spain
Francisco Luna Universidad de Má laga, Spain
Francisco Chicano University of Má laga, Spain
Francisco Fernández de Vega Universidad de Extremadura, Spain
Gabriel Luque University of Má laga, Spain
Geoff Nitschke University of Cape Town, South Africa
Giovanni Fasano University Ca’Foscari of Venice, Italy
Giovanni Squillero Politecnico di Torino, Italy
Giovanni Iacca University of Trento, Italy
Giulio Biondi University of Florence, Italy
Grégoire Danoy University of Luxembourg, Luxembourg
Gregory Gay Chalmers and the University of Gothenburg, Sweden
Günter Rudolph TU Dortmund University, Germany
Guillermo Gómez Trenado Universidad de Granada, Spain
Gürhan Küçük Yeditepe University, Turkey
Gustavo Olague CICESE, México
Heiko Hamann University of Lü beck, Germany
Huthaifa Aljawazneh University of Granada, Spain
Ignacio Hidalgo Universidad Complutense de Madrid, Spain
Ivanoe De Falco ICAR - CNR, Italy
Jacopo Aleotti University of Parma, Italy
James Foster University of Idaho, USA
János Botzheim Budapest University of Technology and Economics,
Hungary
Jarosław Wąs AGH University of Science and Technology, Poland
Jaume Bacardit Newcastle University, UK
Jesús Mayor Universidad Politécnica de Madrid, Spain
Jörg Bremer University of Oldenburg, Germany
Jorge Novo Buján Universidade da Coruñ a, Spain
José Santos University of A Coruñ a, Spain
José Carlos Ribeiro Polytechnic Institute of Leiria, Portugal
José Manuel Colmenar Universidad Rey Juan Carlos, Spain
Juan Luis Jimenez Université du Havre Normandie, France
Julian Miller University of York, UK
Kenji Leibnitz National Institute of Information and Communications
Technology, Japan
Kevin Sim Edinburgh Napier University, UK
Krzysztof Michalak Wrocław University of Economics, Poland
Laura Dipietro Massachusetts Institute of Technology, USA
Leonardo Bocchi University of Florence, Italy
Maciej Smołka AGH University of Science and Technology, Poland
Marco Tomassini University of Lausanne, Switzerland
Marco Villani University of Modena and Reggio Emilia, Italy
Marco Baioletti Universitá degli Studi di Perugia, Italy
Marcos Ortega Hortas University of A Coruñ a, Spain
Mario Köppen Kyushu Institute of Technology, Japan
Mario Giacobini University of Torino, Italy
Mengjie Zhang Victoria University of Wellington, New Zealand
Michael Lones Heriot-Watt University, UK
Michael Guckert Technische Hochschule Mittelhessen, Germany
Mohamad Alissa Edinburgh Napier University, UK
Mohamed Wiem Mkaouer Rochester Institute of Technology, USA
Monica Mordonini University of Parma, Italy
Nadarajen Veerapen University of Lille, France
Neil Urquhart Edinburgh Napier University, UK
Oscar Castillo Tijuana Institute of Technology, México
Oscar Cordón University of Granada, Spain
Pablo Garca-Sánchez University of Granada, Spain
Paolo Burelli IT University of Copenhagen, Denmark
Paolo Mengoni Hong Kong Baptist University, China
Patricia Paderewski University of Granada, Spain
Pedro A. Castillo Valdivieso University of Granada, Spain
Penousal Machado University of Coimbra, Portugal
Petr Pošk Czech Technical University in Prague, Czech Republic
Philip Bontrager New York University, USA
Rafael Villanueva Instituto Universitario de Matemá tica
Multidisciplinar, Spain
Rafael Nogueras Universidad de Má laga, Spain
Rami Abielmona University of Ottawa, Canada
Raneem Qaddoura Philadelphia University, Jordan
Raul Lara Cabrera Universidad Politécnica de Madrid, Spain
Renato Tinós Universidade de Sã o Paulo, Brazil
Rolf Hoffmann TU Darmstadt, Germany
Mohammed Salem University Mustafa Stmboli, Algeria
Sebastian Risi IT University of Copenhagen, Denmark
Sergio Damas University of Granada, Spain
Sevil Şen Hacettepe University, Turkey
Shamik Sural IIT Kharagpur, India
Simon Wells Edinburgh Napier University, UK
Stefano Cagnoni University of Parma, Italy
Stefano Coniglio University of Southampton, UK
Stephen Smith University of York, UK
Thomas Farrenkopf Technische Hochschule Mittelhessen, Germany
Tiago Baptista University of Coimbra, Portugal
Tien-Tsin Wong The Chinese University of Hong Kong, China
Ting Hu Queen’s University, Canada
Valentino Santucci University for Foreigners of Perugia, Italy
Wacław Kuś Silesian University of Technology, Poland
Wolfgang Banzhaf Michigan State University, USA
Yanan Sun Sichuan University, China
Ying-ping Chen National Chiao Tung University, Taiwan
Yoann Pigné LITIS - Université Le Havre Normandie, France
Contents
Applications of Evolutionary Computation
On Restricting Real-Valued Genotypes in Evolutionary Algorithms
Jørgen Nordmoen, Tønnes F. Nygaard, Eivind Samuelsen and
Kyrre Glette
Towards Explainable Exploratory Landscape Analysis:​Extreme
Feature Selection for Classifying BBOB Functions
Quentin Renau, Johann Dreo, Carola Doerr and Benjamin Doerr
Co-optimising Robot Morphology and Controller in a Simulated
Open-Ended Environment
Emma Hjellbrekke Stensby, Kai Olav Ellefsen and Kyrre Glette
Multi-objective Workforce Allocation in Construction Projects
Andrew Iskandar and Richard Allmendinger
Generating Duplex Routes for Robust Bus Transport Network by
Improved Multi-objective Evolutionary Algorithm Based on
Decomposition
Sho Kajihara, Hiroyuki Sato and Keiki Takadama
Combining Multi-objective Evolutionary Algorithms with Deep
Generative Models Towards Focused Molecular Design
Tiago Sousa, Joã o Correia, Vitor Pereira and Miguel Rocha
A Multi-objective Evolutionary Algorithm Approach for Optimizing
Part Quality Aware Assembly Job Shop Scheduling Problems
Michael H. Prince, Kristian DeHaan and Daniel R. Tauritz
Evolutionary Grain-Mixing to Improve Profitability in Farming
Winter Wheat
Md Asaduzzaman Noor and John W. Sheppard
Automatic Modular Design of Behavior Trees for Robot Swarms
with Communication Capabilites
Jonas Kuckling, Vincent van Pelt and Mauro Birattari
Salp Swarm Optimization Search Based Feature Selection for
Enhanced Phishing Websites Detection
 Ruba Abu Khurma, Khair Eddin Sabri, Pedro A. Castillo and
Ibrahim Aljarah
Real Time Optimisation of Traffic Signals to Prioritise Public
Transport
Milan Wittpohl, Per-Arno Plö tz and Neil Urquhart
Adaptive Covariance Pattern Search
Ferrante Neri
Evaluating the Success-History Based Adaptive Differential
Evolution in the Protein Structure Prediction Problem
Pedro Henrique Narloch and Má rcio Dorn
Beyond Body Shape and Brain:​Evolving the Sensory Apparatus of
Voxel-Based Soft Robots
Andrea Ferigo, Giovanni Iacca and Eric Medvet
Desirable Objective Ranges in Preference-Based Evolutionary
Multiobjective Optimization
Sandra Gonzá lez-Gallardo, Rubén Saborido, Ana B. Ruiz and
Mariano Luque
Improving Search Efficiency and Diversity of Solutions in
Multiobjective Binary Optimization by Using Metaheuristics Plus
Integer Linear Programming
Miguel Á ngel Domínguez-Ríos, Francisco Chicano and Enrique Alba
Automated, Explainable Rule Extraction from MAP-Elites Archives
Neil Urquhart, Silke Hö hl and Emma Hart
Applications of Deep Bioinspired Algorithms
EDM-DRL:​Toward Stable Reinforcement Learning Through
Ensembled Directed Mutation
Michael H. Prince, Andrew J. McGehee and Daniel R. Tauritz
Continuous Ant-Based Neural Topology Search
AbdElRahman ElSaid, Joshua Karns, Zimeng Lyu,
Alexander G. Ororbia and Travis Desell
Soft Computing Applied to Games
Playing with Dynamic Systems - Battling Swarms in Virtual Reality
 Johannes Bü ttner, Christian Merz and Sebastian von Mammen
EvoCraft:​A New Challenge for Open-Endedness
Djordje Grbic, Rasmus Berg Palm, Elias Najarro, Claire Glanois and
Sebastian Risi
A Profile-Based ‘GrEvolutionary’ Hearthstone Agent
Alejandro Romero García and Antonio M. Mora García
Machine Learning and AI in Digital Healthcare and Personalized
Medicine
Modelling Asthma Patients’ Responsiveness to Treatment Using
Feature Selection and Evolutionary Computation
Alejandro Lopez-Rincon, Daphne S. Roozendaal,
Hilde M. Spierenburg, Asta L. Holm, Renee Metcalf, Paula Perez-
Pardo, Aletta D. Kraneveld and Alberto Tonda
Bayesian Networks for Mood Prediction Using Unobtrusive
Ecological Momentary Assessments
Margarita Rebolledo, A. E. Eiben and Thomas Bartz-Beielstein
A Multi-objective Multi-type Facility Location Problem for the
Delivery of Personalised Medicine
Andreea Avramescu, Richard Allmendinger and Manuel Ló pez-
Ibá ñ ez
Evolutionary Computation in Image Analysis, Signal Processing
and Pattern Recognition
RDE-OP:​A Region-Based Differential Evolution Algorithm
Incorporation Opposition-Based Learning for Optimising the
Learning Process of Multi-layer Neural Networks
Seyed Jalaleddin Mousavirad, Gerald Schaefer, Iakov Korovin and
Diego Oliva
Estimation of Grain-Level Residual Stresses in a Quenched
Cylindrical Sample of Aluminum Alloy AA5083 Using Genetic
Programming
Laura Millá n, Gabriel Kronberger, J. Ignacio Hidalgo,
Ricardo Ferná ndez, Oscar Garnica and Gaspar Gonzá lez-Doncel
EDA-Based Optimization of Blow-Off Valve Positions for
Centrifugal Compressor Systems
Jacob Spindler, Rico Schulze, Kevin Schleifer and Hendrik Richter
3D-2D Registration Using X-Ray Simulation and CMA-ES
Tianci Wen, Radu P. Mihail and Franck P. Vidal
Lateralized Approach for Robustness Against Attacks in Emotion
Categorization from Images
Harisu Abdullahi Shehu, Abubakar Siddique, Will N. Browne and
Hedwig Eisenbarth
Evolutionary Machine Learning
Improved Crowding Distance in Multi-objective Optimization for
Feature Selection in Classification
Peng Wang, Bing Xue, Jing Liang and Mengjie Zhang
Deep Optimisation:​Multi-scale Evolution by Inducing and
Searching in Deep Representations
Jamie Caldwell, Joshua Knowles, Christoph Thies, Filip Kubacki and
Richard Watson
Evolutionary Planning in Latent Space
Thor V. A. N. Olesen, Dennis T. T. Nguyen, Rasmus B. Palm and
Sebastian Risi
Utilizing the Untapped Potential of Indirect Encoding for Neural
Networks with Meta Learning
Adam Katona, Nuno Lourenço, Penousal Machado, Daniel W. Franks
and James Alfred Walker
Effective Universal Unrestricted Adversarial Attacks Using a MOE
Approach
Alina Elena Baia, Gabriele Di Bari and Valentina Poggioni
Improving Distributed Neuroevolution Using Island Extinction and
Repopulation
Zimeng Lyu, Joshua Karns, AbdElRahman ElSaid,
Mohamed Mkaouer and Travis Desell
An Experimental Study of Weight Initialization and Lamarckian
Inheritance on Neuroevolution
 Zimeng Lyu, AbdElRahman ElSaid, Joshua Karns,
Mohamed Mkaouer and Travis Desell
Towards Feature-Based Performance Regression Using Trajectory
Data
Anja Jankovic, Tome Eftimov and Carola Doerr
Demonstrating the Evolution of GANs Through t-SNE
Victor Costa, Nuno Lourenço, Joã o Correia and Penousal Machado
Optimising Diversity in Classifier Ensembles of Classification
Trees
Carina Ivaşcu, Richard M. Everson and Jonathan E. Fieldsend
WILDA:​Wide Learning of Diverse Architectures for Classification
of Large Datasets
Rui P. Cardoso, Emma Hart, David Burth Kurka and Jeremy Pitt
Evolving Character-Level DenseNet Architectures Using Genetic
Programming
Trevor Londt, Xiaoying Gao and Peter Andreae
Transfer Learning for Automated Test Case Prioritization Using
XCSF
Lukas Rosenbauer, David Pä tzel, Anthony Stein and Jö rg Hä hner
On the Effects of Absumption for XCS with Continuous-Valued
Inputs
Alexander R. M. Wagner and Anthony Stein
A NEAT Visualisation of Neuroevolution Trajectories
Stefano Sarti and Gabriela Ochoa
Evaluating Models with Dynamic Sampling Holdout
Celio H. N. Larcher Jr and Helio J. C. Barbosa
Parallel and Distributed Systems
Event-Driven Multi-algorithm Optimization:​Mixing Swarm and
Evolutionary Strategies
Mario García-Valdez and Juan J. Merelo
TensorGP – Genetic Programming Engine in TensorFlow
Francisco Baeta, Joã o Correia, Tiago Martins and Penousal Machado
Applications of Nature-Inspired Computing for Sustainability and
Development
A Novel Evolutionary Approach for IoT-Based Water Contaminant
Detection
Claudio De Stefano, Luigi Ferrigno, Francesco Fontanella,
Luca Gerevini and Mario Molinara
Evolutionary Algorithms for Roughness Coefficient Estimation in
River Flow Analyses
Antonio Agresta, Marco Baioletti, Chiara Biscarini, Alfredo Milani
and Valentino Santucci
EA-Based ASV Trajectory Planner for Pollution Detection in Lentic
Waters
Gonzalo Carazo-Barbero, Eva Besada-Portas, José M. Giró n-Sierra
and José A. Ló pez-Orozco
Author Index
Applications of Evolutionary
Computation
© Springer Nature Switzerland AG 2021
P. A. Castillo, J. L. Jiménez Laredo (eds.), Applications of Evolutionary Computation,
Lecture Notes in Computer Science 12694
https://doi.org/10.1007/978-3-030-72699-7_1

On Restricting Real-Valued Genotypes

in Evolutionary Algorithms
Jørgen Nordmoen1 , Tønnes F. Nygaard1, Eivind Samuelsen1 and
Kyrre Glette1, 2
(1) Department of Informatics, University of Oslo, Oslo, Norway
(2) RITMO, University of Oslo, Oslo, Norway

Jørgen Nordmoen
Email: jorgehn@ifi.uio.no

Abstract
Real-valued genotypes together with the variation operators, mutation
and crossover, constitute some of the fundamental building blocks of
Evolutionary Algorithms. Real-valued genotypes are utilized in a broad
range of contexts, from weights in Artificial Neural Networks to
parameters in robot control systems. Shared between most uses of real-
valued genomes is the need for limiting the range of individual
parameters to allowable bounds. In this paper we will illustrate the
challenge of limiting the parameters of real-valued genomes and
analyse the most promising method to properly limit these values. We
utilize both empirical as well as benchmark examples to demonstrate
the utility of the proposed method and through a literature review
show how the insight of this paper could impact other research within
the field. The proposed method requires minimal intervention from
Evolutionary Algorithm practitioners and behaves well under repeated
application of variation operators, leading to better theoretical
properties as well as significant differences in well-known benchmarks.
Keywords Evolutionary algorithms – Bounce-back – Real-value –
Restricting – Genome

1 Introduction
Evolutionary Algorithms (EAs) are a class of optimization algorithms
that take inspiration from nature [5]. By taking inspiration from
biological concepts such as hereditary traits, genotype - phenotype
distinction, mutation, and survival of the fittest, EAs have been used to
solve many challenging problems [3]. Many different encodings can be
used to implement a genotype [18], among them is the real-valued
genotype—a vector in [8]. One often overlooked aspect of real-
valued genotypes is the necessity to restrict the values to task specific
bounds [21]. Restricting the values is fundamental since very few
problems have infinite domains and because restrictions makes the
search space feasible to explore [20]. Other considerations, such as the
proclivity of generating invalid solutions [12], also make genotype
restriction an important topic within the field.
In this paper, we demonstrate the challenges of restricting real-
valued genotypes and the effect these limitations have on the
distribution of values in the genome. We start by introducing the
theoretical problem and how restriction can affect the distribution. We
then show that this problem is not simply a theoretical possibility; by
optimizing benchmark functions we show that results diverge by solely
varying the restriction function. We also look at the literature to gain an
impression of how this problem could affect other EA practitioners.
The contribution of our paper is a better understanding of how
value restriction affects real-valued genotypes in EAs. In addition we
show that this is a topic deserving of more scrutiny by the wider EA
community through a literature overview of both well known EA
frameworks and a review of conference proceedings. By showing both
the theoretical as well as the practical side of this challenge, we hope
that other researchers become aware of the need for better restriction
functions for real-valued genotypes and can utilize the results
presented here in future research.
Fig. 1. By clamping the values in a real-valued genome the values will tend towards
the limits of the bounds. The proposed Bounce-back function reflects values that
exceed the limits back inside the bounds, resulting in a uniform distribution inside
the bounds.

2 Background
When designing a restriction function1 for real values, it is intuitive to
create some form of a clamp method which ensures that a value does
not exceed desired bounds2. Although restricting the values of genomes
is nothing new [19], few contemporary articles take a conscious choice
when it comes to restricting genomes. In [1] the authors compare
different restriction methods on the result of evolving with Differential
Evolution (DE) and showed that the results are impacted by the choice
of restriction function. The paper [21] extended on this work by
understanding which type of inheritance model functioned with
different restriction functions and as a by-product illustrated how these
different restriction functions can alter the search landscape. A larger
review of different components that contribute to the evolutionary
process in DE were undertaken in [20], in this review article the
authors showed that the choice of restriction function can have a
significant impact on the results, a result backed by a very
comprehensive comparison on different benchmark functions.
However, even with these articles, that show significant impact on
results solely on the basis of the restriction function, it is our
impression that few EA practitioners heed these warnings and make
appropriate accommodations in regards to restricting real-valued
genotypes.
To gain insight into the practises of restricting real-valued
genotypes within the wider EA community, we conducted a limited
literature review. We first began with identifying some of the larger
open-source frameworks for implementing EAs to see how value
restriction is implemented.
DEAP [6] is one of the more popular3 Python based frameworks for
implementing EAs. Looking through the source code of this framework,
two functions implement genome value restriction,
‘cxSimulatedBinaryBounded’ and ‘mutPolynomialBounded’. Both of these
functions utilize the Clamped function to limit real-valued genomes.
SFERESv2 [14] is another well-known framework implemented in C++.
It too implements value restriction for real-valued genotypes as can be
seen in the genotype definition in ‘evo_float.hpp’. The restriction
function is implemented in ‘put_in_range’ and is equivalent to the
Clamped function. Both of these frameworks cite the same source when
it comes to their implementation of real-valued genomes and
restriction, NSGA-II, a widely used Multi-Objective Evolutionary
Algorithm [4]. Consulting the source-code4 of this algorithm, it can be
seen that this too implements restriction through the Clamped function.
To evaluate whether or not the observations about evolutionary
frameworks are representative for the community, we conducted a
small review of the main proceedings from GECCO 2019 and the 2019
and 2020 EvoAPPS proceedings. To evaluate if the results of a paper
could be susceptible to the challenges, identified in this paper, we first
identified experiments utilizing real-valued genotypes5, we then tried
to identify if the authors discuss their strategy for value restriction or if
anything could be discerned from the source of the experiments. The
summary of our results can be seen in Table 1.
Table 1. Overview of real-valued genomes and limitation function in previous
conference main proceedings.
 GECCO’19 EvoAPPS 2019 EvoAPPS 2020
Total number of papers 173 42 44
Uses real-valued genotype 37 ( ) 11 ( ) 10 ( )

Comments on value restriction 4 3 1

From the overview, we can see that real-valued genotypes are used
in a large fraction of papers in these previous conferences. However, of
those that could be identified to use some form of restriction only four
papers in GECCO’19, three papers in EvoAPPS 2019 and one paper from
EvoAPPS 2020 were found. Of the four papers in GECCO’19 two used
strategies that can mitigate the challenges identified in this paper [7,
15], with one of those being our contribution, while the other two
papers used the Clamped function. Of the three papers identified in
EvoAPPS 2019 two would not be affected, one not using Gaussian
mutation [10], another is our previous contribution using the methods
proposed here [16], while the last one used the Clamped method. From
EvoAPPS 2020, one paper was identified to not be susceptible [17] by
only using uniform random mutation between allowable bounds
instead of Gaussian mutation.

3 Methods
Several possible functions can be devised for limiting individual genes
in real-valued genotypes [1]. The easiest and most straight forward
limitation function is to clamp the value to the given bounds. The
function is defined as follows:

(1)

where v is the value to limit and [min, max] are the bounds to apply for
the value. This function will be used as the baseline to compare against
the proposed Bounce-back method as it can be seen as the default when
limiting real numbers6 and is the only one implemented in the EA
frameworks reviewed. We will refer to this function as Clamped for the
remainder of this text.
The proposed limit function, which we will call Bounce-back
restriction (also known as reflection [1] or the internal reflection
rule [19]), is defined as follows:

(2)

where, again, v is the value to limit and [min, max] are the bounds to
apply for the value. The effect of the Bounce-back function is to redirect
out-of-bounds values by the amount that the value is outside of the
limits. The effect is illustrated in Fig. 1. The function is independent of
both mutation and crossover operators and can be applied in-between
or after variation to ensure the genome is within given bounds.
Compared to other restriction functions, such as wrapping, re-
initialization and re-sampling [1], the Bounce-back function results in
values in the current vicinity of the solution while also having minimum
computational impact. The computational impact can be seen in
contrast to re-sampling which depending on the variational operators
can be computationally more costly to apply. The wrapping restriction
function would share the same properties in regard to distribution as
the Bounce-back function, however, the act of wrapping around can lead
to discontinuous jumps in genotype space which could slow down the
optimization process.
One thing to note about the Bounce-back function, as defined in
Eq. 2, is that it is not guaranteed to result in values within the given
bounds. This can happen when the value or
. This can either be solved by continued
application of the restriction function until the value is within bounds
or limiting the difference in Eq. 2 with the Clamped function. The later
solution was utilized when limiting the distribution in Fig. 2.
To demonstrate the unwanted properties of the Clamped function
and how these properties are not present in the Bounce-back function,
we will first take an empirical approach to restricting real-valued
genotypes with Gaussian perturbation.

4 Empirical Analysis
To understand why using the Clamped function with real-valued
genomes can be problematic we will begin by looking at how the
function affects the Gaussian distribution. In Fig. 2 the result of
applying the two limiting functions to the Gaussian distribution is
shown. The grey area shows the original Gaussian distribution while
the colored areas represent the respective limitation functions as
applied. This example is akin to mutating a value that is on or near the
bound with Gaussian perturbation before restricting the value to be
less than the bound. As can be seen from the figure, the Bounce-back
function result in a distribution that is equivalent with the Gaussian
distribution. Applying the clamping function results in a distribution
that is heavily biased towards the ‘limit’. This shows the problem with
simply clamping a value to the desired bounds, the value will be skewed
towards the bounds because all values above the limit is restricted to
become exactly the limit, as illustrated in Fig. 1.
Fig. 2. The resulting distributions of applying the limit functions to a Gaussian
distribution, in grey, with mean equal to the ‘limit’ value marked with a dashed line.
This is analogous to mutating a value at ‘limit’ with Gaussian mutation and then
restricting the value to be less than the ‘limit’. The Bounce-back distribution follows
the Gaussian distribution while the Clamped distribution is skewed towards the
‘limit’.

To visualize how the two limitation functions will affect a real-

valued genome we created Algorithm 1 which simulate how repeated
application of Gaussian perturbation and restriction creates different
distributions of values dependent on the limit functions. Figure 3 shows
the distribution of values after running Algorithm 1 with n equal to
50000, cycles set to 100 and . In the figure it can be seen that
the distribution of the Clamped function is heavily skewed towards the
bounds while the Bounce-back function has a much more uniform
distribution.
To ensure that the distribution of the Bounce-back limitation is
uniformly distributed, we performed a One-sample Kolmogorov-
Smirnov test [13] comparing the two distributions in Fig. 3 with a
uniform distribution. The results show that the Clamped distribution is
statistically significant different from a uniform distribution,
, while the Bounce-back distribution is not significantly
different, .
Fig. 3. The resulting distributions of generating 50000 uniform values between
[0, 1], perturbing each value with a Gaussian, with , and then limiting the

value to the range [0, 1]. The perturbation-limitation cycle was run 100 times.
To understand how the input parameters of Algorithm 1 impact the
output, we varied the two parameters, cycles and . We will postulate
that the number of reals, n, will not impact the underlying distribution
and the effect of changing this parameter is to give a better or worse
impression of the underlying distribution. The results of changing the
input parameters are shown in Fig. 4 and Fig. 5, for number of cycles
and varying the standard deviation respectively. Changing the number
of cycles, shown in Fig. 4, does not have an effect on the resulting
distribution which is as expected. Since the probability of the Gaussian
mutation going out- or staying inside the bounds is symmetrical, the
number of times mutation is applied should not affect the resulting
distribution. For the standard deviation, shown in Fig. 5, the results are
slightly different. Here we can see an effect of increasing , which can
be explained as a larger part of the initial uniform distribution having a
probability of going out of bounds. For the Clamped function this results
in more values restricted at the bounds as the standard deviation of the
mutation increases. On the other hand, we can see that the Bounce-back
function is not affected by changes in mutation and continues to be
uniformly distributed.

Fig. 4. A comparison of how the number of repetitions of the perturbation-

limitation cycle affects the resulting distribution. The distribution in the figure were
generated from 1000 uniform random values and perturbed by a Gaussian with
.
Fig. 5. A comparison of how the standard deviation, , of the Gaussian affects the

resulting distribution. The distribution in the figure were generated from 1000
uniform random values and perturbed 100 times.

5 Benchmark Functions
To illustrate the potential impact of the limitation function, we applied
the two limitation functions to a selection of benchmark problems [22].
All functions were optimized with a single objective EA using
tournament selection, Gaussian mutation, and no crossover operator.
The benchmark problems are included to illustrate the challenge of
limiting the genome to a specific range outside of theoretical
considerations, as demonstrated in the previous section.
The following four functions are used as benchmark problems:

(3)
 (4)

(5)

(6)

Table 2. Algorithm parameters for each benchmark function. Parameters marked

with ‘ ’ were taken from [2].

Griewank Rastrigin Schaffer Schwefel

Generations† 2000
†

Size - n† 30
Repetitions 50
Tournament 10
P(M|i) 0.05
Mutation - ‘ ’ 0.005 0.05 0.05 0.2

Range

where N is the size of the genome and is the value of gene i in the
genome. We will refer to Eq. (3) as Griewank, Eq. (4) as Rastrigin,
Eq. (5) as Schaffer and Eq. (6) as Schwefel. The genotype was encoded
as a vector of reals with a range of [0, 1], before being transformed into
the range required by each benchmark task. Genotypes are randomly
initiated based on a uniform distribution. To generate data, we first
optimized the parameters for each function, selecting the best mutation
rate , tournament size and probability of applying Gaussian mutation
to gene i - P(M|i). The final parameters used to generate data are shown
in Table 2.
Fig. 6. The mean and confidence interval for the population minimum

aggregated over 50 runs of each benchmark function. Differences are marked at the
bottom of each graph in black, the difference is statistically significant using a
Wilcoxon Rank Sum test over an interval of 10 generations adjusted for the number
of tests using Holm correction.
Figure 6 shows the mean and 95% confidence interval of the
population minimum for each benchmark function. Statistical
significant differences between the two limitation functions are marked
in black at the bottom of each plot and is the result of applying the
Wilcoxon Rank Sum test on intervals of 10 generations. To correct the
p-value for the number of successive tests performed per row, Holm
correction [9] was applied. The result show that only one benchmark
function is sufficiently affected to lead to different results, however,
both Rastrigin and Schaffer show diverging results at some points
before converging. Based on the individual search parameters, shown
in Table 2, we can also observe that larger seems to induce larger
differences.

6 Discussion
From the empirical analysis performed, it can be seen that the Clamped
function skews the distribution of values towards the bounds of the
range, as shown in Fig. 2 and Fig. 3. This property can be challenging
when the genotype is based on real values that are translated into task
applicable ranges during the phenotype conversion. The proposed
Bounce-back function did not exhibit these properties resulting in no
alteration of the underlying value distribution. When experimenting
with different facets of mutation, Fig. 4 and Fig. 5, it was shown that the
magnitude of the standard deviation had the most effect on the
resulting value distribution. This can be understood as expanding the
range of the Gaussian distribution applied at each value. As more values
have the potential of being mutated near the bounds, more values will
be restricted and end up at the extremities of the limit with the
Clamped function. This leads to the observation that using a larger
standard deviation in the mutation operator require more careful
thought to which restriction function to apply.
 The results in Fig. 6 shows that the choice of restriction function can
have an effect on benchmark problems, and is not just a theoretical
problem. The effect of the restriction function followed closely the
magnitude of the standard deviation used for mutation, detailed in
Table 2, and illustrates the challenge that it can be difficult a priori to
know the effect of the restriction function on any given task. One thing
to point out about the benchmark tasks is that, except for Schwefel, the
target value for all genes is , which is in the middle of the range,
away from the bounds. As the target value moves closer to the bounds,
we would expect the effect of the restriction function to grow, which
could also explain the larger difference observed with the Schwefel
benchmark function. With real-world tasks where the optimal value is
difficult or impossible to confirm, it is even more challenging to a priori
predict the effect and interactions of the restriction function, making it
paramount that the restriction function has minimal impact on the
optimization process.
The literature review conducted showed that two popular EA
frameworks utilizes the Clamped function for restriction, and that while
many papers published at GECCO’19 and EvoAPPS 2019 and 2020
utilized real-valued genotypes, few papers discussed their use of
restriction functions. A deeper dive into the source of NSGA-II, a
foundational algorithm within the Multi-Objective Evolutionary
Algorithm literature, also revealed the use of the Clamped function
which could affect re-implementations. Although limited, the literature
review does underscore how the findings in this paper could impact the
broader research field. As shown previously, the restriction function is
not guaranteed to lead to significantly different results, however, it is
difficult to predict the effect beforehand.
The results shown in this paper has focused on restricting real-
valued genotypes in EAs. One interesting direction to take this work in
the future is to apply the same Bounce-back technique on particles in
Particle Swarm Optimization (PSO) [11]. Because of the additional
velocity attribute present in PSO the restriction function should take
this into account when limiting so that the particles do not keep moving
towards the bounds. In the same vein, it would be interesting to know if
PSO is sensitive to the challenges presented in this paper, or if the
collective behavior can mitigate the boundary effect shown in this
paper.

7 Conclusion
In this paper we have shown that one of the most used functions for
restricting real-valued genotypes—clamping values to strictly lie
between a minimum and maximum—can bias the genome to the
extremities of the bounds under repeated application of the variation
operators. We therefore suggest a different function which result in a
uniform distribution of values within the genome. The Bounce-back
function is shown both empirically and in practice to lead to a uniform
distribution without bias towards the bounds and requires minimal
intervention from existing Evolutionary Algorithm implementations,
while having a minimal computational impact. We also conducted a
limited literature review which illustrated that other practitioners in
the field of Evolutionary Algorithms could be susceptible to the
complications detailed in this paper. We hope that by illuminating this
problem other researchers will become aware of the requirements for
restricting real-valued genotypes, and can hopefully mitigate it with
minimal effort in future work.

Acknowledgement
This work is partially supported by the Research Council of Norway
through its Centres of Excellence scheme under grant agreements
240862 and 262762.

References
1. Arabas, J., Szczepankiewicz, A., Wroniak, T.: Experimental comparison of methods
to handle boundary constraints in differential evolution. In: Schaefer, R., Cotta, C.,
Kołodziej, J., Rudolph, G. (eds.) PPSN 2010. LNCS, vol. 6239, pp. 411–420. Springer,
Heidelberg (2010). https://​doi.​org/​10.​1007/​978-3-642-15871-1_​42
[Crossref]
2.
Brest, J., Greiner, S., Boskovic, B., Mernik, M., Zumer, V.: Self-adapting control
parameters in differential evolution: a comparative study on numerical
benchmark problems. IEEE Trans. Evol. Comput. 10(6), 646–657 (2006)
 [Crossref]
3.
Chiong, R., Weise, T., Michalewicz, Z.: Variants of Evolutionary Algorithms for
Real-World Applications. Springer, Berlin Heidelberg (2012). https://​doi.​org/​10.​
1007/​978-3-642-23424-8
[Crossref]
4.
Deb, K., Agrawal, S., Pratap, A., Meyarivan, T.: A fast elitist non-dominated sorting
genetic algorithm for multi-objective optimization: NSGA-II. In: Schoenauer, M.,
et al. (eds.) PPSN 2000. LNCS, vol. 1917, pp. 849–858. Springer, Heidelberg
(2000). https://​doi.​org/​10.​1007/​3-540-45356-3_​83
[Crossref]
5.
Floreano, D., Mattiussi, C.: Bio-Inspired Artificial Intelligence: Theories, Methods,
and Technologies. Intelligent Robotics and Autonomous Agents. MIT Press,
Cambridge (2008). http://​infoscience.​epfl.​c h/​record/​118584
6.
Fortin, F.A., De Rainville, F.M., Gardner, M.A., Parizeau, M., Gagné, C.: DEAP:
evolutionary algorithms made easy. J. Mach. Learn. Res. 13, 2171–2175 (2012)
[MathSciNet]
7.
Glasmachers, T.: Challenges of convex quadratic bi-objective benchmark
problems. In: Proceedings of the Genetic and Evolutionary Computation
Conference. GECCO 2019. pp. 559–567. Association for Computing Machinery,
New York (2019)
8.
Herrera, F., Lozano, M., Verdegay, J.L.: Tackling real-coded genetic algorithms:
operators and tools for behavioural analysis. Artif. Intell. Rev. 12(4), 265–319
(1998)
[Crossref]
9.
Holm, S.: A simple sequentially rejective multiple test procedure. Scand. J. Stat.
6(2), 65–70 (1979)
[MathSciNet][zbMATH]
10.
Iacca, G., Caraffini, F.: Compact optimization algorithms with re-sampled
inheritance. In: Kaufmann, P., Castillo, P.A. (eds.) EvoApplications 2019. LNCS, vol.
11454, pp. 523–534. Springer, Cham (2019). https://​doi.​org/​10.​1007/​978-3-030-
16692-2_​35
[Crossref]
11.
Kennedy, J., Eberhart, R.: Particle swarm optimization. In: Proceedings of ICNN
1995-International Conference on Neural Networks, Perth, WA, Australia, vol. 4,
pp. 1942–1948. IEEE (1995)
12.
Kononova, A.V., Caraffini, F., Bäck, T.: Differential evolution outside the box. arXiv
preprint arXiv:​2004.​10489 (2020)
13.
Massey Jr., F.J.: The Kolmogorov-Smirnov test for goodness of fit. J. Am. Stat.
Assoc. 46(253), 68–78 (1951)
[Crossref]
14.
Mouret, J.B., Doncieux, S.: SFERESv2: evolvin’ in the multi-core world. In:
Proceedings of Congress on Evolutionary Computation (CEC), Barcelona, Spain,
pp. 4079–4086. IEEE (2010)
15.
Nordmoen, J., Nygaard, T.F., Ellefsen, K.O., Glette, K.: Evolved embodied phase
coordination enables robust quadruped robot locomotion. In: Proceedings of the
Genetic and Evolutionary Computation Conference. GECCO 2019. pp. 133–141.
Association for Computing Machinery, New York (2019)
16.
Nygaard, T.F., Martin, C.P., Torresen, J., Glette, K.: Evolving robots on easy mode:
towards a variable complexity controller for quadrupeds. In: Kaufmann, P.,
Castillo, P.A. (eds.) EvoApplications 2019. LNCS, vol. 11454, pp. 616–632.
Springer, Cham (2019). https://​doi.​org/​10.​1007/​978-3-030-16692-2_​41
[Crossref]
17.
Pontes-Filho, S., et al.: EvoDynamic: a framework for the evolution of generally
represented dynamical systems and its application to criticality. In: Castillo, P.A.,
Jiménez Laredo, J.L., Fernández de Vega, F. (eds.) EvoApplications 2020. LNCS, vol.
12104, pp. 133–148. Springer, Cham (2020). https://​doi.​org/​10.​1007/​978-3-030-
43722-0_​9
[Crossref]
18.
Rothlauf, F.: Representations for Genetic and Evolutionary Algorithms, 2nd edn.,
pp. 9–32. Springer, Heidelberg (2006). https://​doi.​org/​10.​1007/​3-540-32444-5
[Crossref]
19.
Schaefer, R.: Foundations of Global Genetic Optimization, vol. 74. Springer,
Heidelberg (2007)
[Crossref]
20.
Tanabe, R., Ishibuchi, H.: Review and analysis of three components of the
differential evolution mutation operator in MOEA/D-DE. Soft. Comput. 23(23),
12843–12857 (2019). https://​doi.​org/​10.​1007/​s00500-019-03842-6
[Crossref]
21.
Wessing, S.: Repair methods for box constraints revisited. In: Esparcia-Alcázar,
A.I. (ed.) EvoApplications 2013. LNCS, vol. 7835, pp. 469–478. Springer,
Heidelberg (2013). https://​doi.​org/​10.​1007/​978-3-642-37192-9_​47
[Crossref]
22.
Yao, X., Liu, Y., Lin, G.: Evolutionary programming made faster. IEEE Trans. Evol.
Comput. 3(2), 82–102 (1999)
[Crossref]

Footnotes
1 Other names include repair operator or simply repairing the genome.

2 Like the ‘Clamp’ method introduced in .NET Core: https://​docs.​microsoft.​c om/​en-

us/​dotnet/​api/​system.​math.​c lamp?​v iew=​netcore-2.​0 - accessed 18.05.2020.

3 Based on citations.

4 Source code available here: http://​www.​iitk.​ac.​in/​kangal/​c odes.​shtml - accessed

06.04.2020.

5 Note that papers utilizing Particle Swarm Optimization were excluded.

6 Method included in C++17: https://​en.​c ppreference.​c om/​w/​c pp/​algorithm/​c lamp

- accessed 15.04.2020.
Another random document with
no related content on Scribd:
 – De nem te… nem te fogod meg!
Ezt félelmes könyörgéssel mondta, amit Róza még nem ismert,
ami borzalmasan csiklandozta, ami várakoztatóan rémitette, mint
egy vad kopogás, éjjel, az ajtaján.
 XVI.

Másnap reggel Frölich Róza szinmüvésznő őnagysága sokáig

tünődött, hogy mi dolga is akadhatna a városban s miután meglelte a
kellő ürügyet, elindult. Minden ablaküvegen nézegette az orcáját; két
és fél óra hosszáig öltözködött. Az érverésén a várakozás izgalma
volt észlelhető. A Siebenberg-utca elején, Redlien könyvesboltja
előtt, megállott, – először állott meg életében Redlien könyvesboltja
előtt. Fejét a kirakatba hajtotta és ijedező csiklandást érzett a
nyakán, mintha valaki belé akarna markolni. Ebben a pillanatban
valaki beleszólt a nyakába:
– Nagyságos asszonyom, hát ismét látjuk egymást?
Róza megfordult, mozdulataira kecses boszuságot erőszakolt.
– Ah, Lohmann ur? Ön ismét itt van a városban?
– Ha nincs ellenére, nagyságos asszonyom?
– Hogy lenne? De hol hagyta a barátját?
– Ertzum grófot gondolja, ugyebár? Oh, ő nagyon el van
foglalva… De nem óhajt kissé arrébb jönni innen, nagyságos
asszonyom?
– Ah. És mivel foglalkozik a barátja?
– Az önkéntesi évét szolgálja, nagyságos asszonyom. Most
szabadságon van itt.
– No de ilyet, csakugyan? Mondja, még mindig olyan, mint
azelőtt?
 Lohmann pillanatra se jött ki a sodrából, pedig Róza mindig csak
a barátja felől kérdezősködött. Ellenkezően, mintha mulatott volna
Rózan. Róza akkoriban a »Kék Angyal«-ban is mindig ugy érezte,
hogy Lohmann kineveti. Senki másnál nem érezte ezt, csak
Lohmannál. Most is egészen beleizzadt ebbe a gondolatba.
Lohmann cukrászdába invitálta, mire Róza dühösen válaszolt:
– Van jobb dolgom. Csak menjen maga!
– Kissé soká állunk már itt az utcasarkon, nagyságos
asszonyom, a kisváros hiuz-szeme mindjárt észreveszi.
Felnyitotta Róza előtt a cukrászda ajtaját. A müvésznő nagyot
sóhajtott és besuhogott. Lohmann menet közben kissé hátramaradt
és még egyszer megbámulta, mily pompásan érvényesül Róza
hosszas dereka; mily kitünő a frizurája; milyen előkelő
könnyedséggel viseli a szoknyáját; mivé változott, mióta nem látta.
Azután csokoládét rendelt.
– Kegyed hires személyiség lett azóta, ugyebár?
– Na, na – mondta Róza és másra terelte a beszédet:
– Hát maga? Maga mit müvelt? Hol bujkált, amióta nem láttam?
Lohmann készségesen felelt. Egy ideig a brüsszeli kereskedelmi
akadémián tanult, azután pedig Londonban gyakornokoskodott az
édesapja barátjánál.
– Képzelem, sokat mulatott – szólt Róza.
– Nem, egyáltalában nem – mondta Lohmann érdesen, szinte
megvetően és az ismert szinészi pózzal. Róza oldalról pislogott rá,
félő tisztelettel. A fiu egészen feketébe volt öltözve és fekete,
széleskarimáju kalapját nem vette le a fejéről. Az arca talán még
sárgább és markánsabb lett azóta; simára volt borotválva; és félig
lehunyt, sötét és furcsán háromszögü szemhéjaival sanditott
valamerre, ahol semmi sem volt.
Róza kényszeriteni akarta, hogy ránézzen. Azt is szerette volna
tudni, megvan-e még a régi bozontos üstöke.
 – Miért nem veszi le a kalapját? – kérdezte.
– Igaza van, nagyságos asszonyom – mondta Lohmann és szót
fogadott.
Sötét haja dus fürtökben borult oldalt a homlokára, akárcsak
régen. Lohmann most egyenest Rózára nézett.
– A »Kék Angyal«-ban, nagyságos asszonyom, nem törődött
ilyen csekélységekkel. Hogy megváltoznak az emberek. Hogy
megváltozunk mindannyian. És két rövid esztendő alatt.
Lohmann ismét félrenézett és nyilvánvalóan más dolgok
foglalkoztatták. Róza nem is merte neki megmondani, hogy ez a
megjegyzés sziven találta. De lehet, hogy nem is őt értette. Legalább
a hangjában volt valami különösen sokatjelentő.
Lohmann Breetpoot Dóra asszonyra gondolt, amikor azt mondta
és arra, hogy mennyire megváltozott, akár csak az az eszménykép,
amit magával vitt róla lelkében. Lohmann a nagyvilági hölgyet
szerette Dórában. Ő volt a város »grande dame«-je. Egyszer
Svájcban megismerkedett egy angol hercegnővel és ennek az
ismeretségnek a ceremóniája még mindig érzett a mozdulatain.
Voltaképpen az angol hercegnőt képviselte azóta ebben a városban.
Hogy az angol nemesség a legelső az egész világon, abban
senkinek sem volt szabad kételkednie. Később egyszer
Délnémetországban, egy prágai lovag csapta neki a szelet,
akkoriban az osztrák arisztokrácia egy rangba került az angollal…
Bámulatos, mennyire imponált mindez Lohmannak és hogy milyen
jóhiszemü világitásban látta a dolgokat; a legbámulatosabb azonban
az, hogy mindennek össze-vissza nincs még két esztendeje. Most
visszajött a városba – és közbe Dóra ugy összezsugorodott, mintha
gummiból lenne. Breetpooték háza félakkora se volt, mint régen és
odabenn a házban egy kis vidéki asszonyka üldögélt. Nem volt más,
mint egy kis vidéki asszonyka. Igaz, hogy a nyakán még mindig a
régi szép exotikus kreolfej ült, de ennek a kreolfőnek a szájából
vidékies kiszólások röpködtek! Ó divatu és helytelenül értelmezett
ruhákba öltözött. Még annál is rosszabbul, esetlenül sikerült
egyénien müvészi jelleggel. És hogy fogadta őt, aki messze földről
jött, mintha üdvözleteket várt volna tőle, azután még azon is
sopánkodott, hogy nem ide való szegény, az isten háta mögé.
Furcsa, hogy ezt azelőtt észre se vette. Igaz, hogy akkoriban alig
szólt hozzá az asszony, szinte meg se látta. Akkor diák volt, most ur,
most kacérkodott vele, megpróbálta belévonni a »társaságba«, hogy
jelentéktelen személyének keretet adjon… Lohmannt fojtogatta a
keserüség. Az ócska puskára gondolt, amit akkor mindig
készenlétben tartott, – a legkomolyabban – arra az esetre, ha
kitudódnék a szerelme. Még most is melankólikus büszkeség fogta
el, ennek a gyerekkori szerelemnek az emlékén, amely oly sokáig,
egész felnőtt koráig tartott: szégyen, komikum, talán kis undor
érzése is járt vele, de még sem szünt meg. Kunszt, Gierschke és a
többiek ellenére sem szünt meg, az imádott asszonyt követő számos
utód is csak fokozta. Mikor ott éjjel, megcsókolta a háza kapufélfáját!
Óh, az gyönyörü volt, azt nem lehet egykönnyen elfelejteni. Rájött,
hogy mennyivel jobb, mennyivel nemesebb volt akkor. (Hogy is
képzelhette magát akkor blazirtnak. Most igazán blazirt volt.) A
legértékesebbet kapta Breetpootné, amit valaha is adhatott egy
nőnek. Most, mikor a lelke üres lett, ostromolta őt… Lohmann a
dolgokat a visszhangjuk kedvéért szerette, a szerelmet a nyomán
járó keserü magányért, a boldogságot legfeljebb a fojtogató vágy
miatt, amely a gégéjét reszelte. Ezt a kisszerü, szimpla smokk
nőcskét alig állta, mert az egykori érzéseinek melankóliáját
eltorzitotta. Mindent rossz néven vett tőle, még a szegénység
nyomát is, amelyek – rajta még nem – de a szalonjában már
jelentkeztek. Lohmann tudta, hogy Breetpoot rosszul áll. A
gyengédség és a könnyes szánalom milyen viharát keltette volna fel
benne ez az eset akkor. Most csak azt látta, hogy a nő gráciáért való
fáradozásai élénk ellentétben állnak a beköszöntő szegénységgel és
már előre szégyelte magát Breetpootné méltatlan pöffeszkedése
miatt, hogy a szegénységgel majd hivalog és mégis tagadni fogja.
Lohmannt az is sértette, hogy ha rátekintett; sértette és megalázta,
mikor a lelkébe tekintett és látta, mi történik ott. Mit mivel az élet.
Elzüllött. A nő is elzüllött. Mikor elment, kinos-biztosan érezte, hogy
suhannak az évek és hogy az ajtó egy szerelem mögött záródott be,
amely annyi volt, mint a fiatalsága.
 Ez a megérkezés után való napon történt. Nyomban utána
találkozott Ertzummal és aztán a Siebenberg-utcában mindketten
találkoztak Rondáékkal. Ebben az obskurus fészekben ez csak
természetes is. Bármily rövid ideig is tartózkodott Lohmann a
városban, máris hallott beszélni róluk; és az öreg Ronda tettei az
emberi különcségek iránt való érdeklődését erősen felkeltették.
Megállapitotta, hogy Ronda jellemvonásai, amelyek két évvel ezelőtt
jelentkeztek csak, többé-kevésbbé már teljesen kidomborodtak. De
még jobban tetszik neki Frölich Róza fejlődése. A »Kék Angyal«
énekesnőjéből nagystilü demi-monde lett! Mert végül annak látszott
az első pillanatra. Csak akkor ütközött ki a kispolgári nő is, hogyha
közelebbről is megnézték. Mindenesetre nagyszerü dolgok történtek.
Amerre sétált a házaspár, kalapok köszöntötték! És a nőt mindenütt,
akárhol szellőztette a parfümjét, alázatos kiváncsiság fogadta. Ő és
a városi publikum kölcsönösen ugratta egymást. Róza ugy
viselkedett, mint a város szépe, annak nevezték őt és el is hitte az
embereknek. Igy volt ez valaha Breetpoot Dórával is, a nagyvilági
toalettjeivel? Lohmann maró iróniát látott abban, hogy most Frölich
Rózával foglalkozott. Emlékezett még arra az időre, midőn
mindkettőjükre verseket csinált; mikor a szerelme boszuvágyában
azáltal akarta bemocskolni Breetpoot Dórát, hogy – nevével a
szivében – a másik csókjaiban a bün zamatját akarta magába
szivni? A bün zamatját? Most, hogy nem volt többé szerelmes, nem
értette, mi a bün. Az, hogy a szive nem vert többé Breetpootnéért,
nem használt Rondánénak sem. Ha Breetpootné háza előtt elmenne
vele, egy ina se rándulna meg. Lohmann ugy érezte, egyszerüen
egy elegáns kokottot vezet a kiábrándult és istentelen városon.
Ertzumot inkább nem vitte magával. Ertzum mihelyt meglátta a
nőt, vadul csörtetni kezdte a kardját és a hangja érdes és durva lett.
Ertzum képes volt arra, hogy megint fülig beleszeressen. Ertzum
számára mindig élt a jelen, – mig Lohmann a délelőttien-üres
cukrászdában Frölich szinmüvésznő mellett is az egykori hangulatok
ködös utóizét szürcsölte pohárkájából, amelyet sohase ivott ki
körömcseppig.
– Öntsek kis konyakot a csokoládéjába? – kérdezte Lohmann. –
Igy nagyon jó.
 – Azután ezt mondta:
– De, hogy mennyi mindent beszélnek önről a városban,
nagyságos asszonyom!
– Ugyan? – kérdezte éberen.
– Azt mondják, hogy ön és az öreg Ronda egészen felforditották
a várost és mindenkit tönkretettek.
– Igen? Éltünk. És nálunk mulattak az emberek, – bár igazán
nem vagyok valami nagyon jó háziasszony.
– Ezt beszélik. És hogy miért tette ezt Ronda, azt senkise tudja.
Azt gondolják, hogy a játékból él. Én mást hiszek el. Mi ketten,
nagyságos asszonyom, jobban ismerjük őt.
Róza megdöbbent és hallgatott.
– Ő az a zsarnok, aki inkább megsemmisül, semhogy bármi
korlátot türjön. Ha valaki gunyosan elrikkantja magát, – a sikoly
áthatol éjjel az ágya bibor függönyén, álmában is meghallja és
vérfürdő kell neki, hogy meggyógyuljon tőle. Ő kitalálta volna a
felségsértést: hogyha már oly régen fel nem találták volna előtte. Ha
valaki a legőrültebb önzetlenséggel borul eléje, akkor is lázadást sejt
benne. Az embergyülölet az ő marcangoló gyötrelme. Hogy körülötte
tüdők lélegzenek, amelyeket ő nem szabályoz, ez már epével és
boszuval tölti el, a szétpattanásig fesziti idegeit. Csak egy motivumra
van szüksége, a körülmények véletlen találkozásain – arra, hogy a
Hünengrabot megrongálják és a többi eseményre; csak arra van
szüksége, hogy a hajlamait és az ösztöneit felcsigázza valami,
például egy nő – és a pániktól szorongatott zsarnok a csőcseléket a
palotába hivja, gyilkosságra és gyujtogatásra kapatja, az anarchiát
isteniti!
Frölich Róza eltátotta a száját. Lohmann igen meg volt elégedve
saját magával. Az efajta hölgyeket rendszerint ugy szórakoztatta,
hogy azok nem tehettek egyebet, mulyán eltátották a szájukat.
Különben kétkedően mosolygott. Most csak egy elvont lehetőséget
hajtott a végletekig. Az öreg, nevetséges Ronda egész históriáját –
tudta – nem mesélheti el. Mert még nagyon is az iskola
perspektivájába látta őt és nehéz szörnyüségeket elképzelni arról,
aki nem régen együgyü iskolai feladatokat diktált neki az orleánsi
szüzről.
– Roppant rokonszenves nekem a maga ura, – tette még hozzá
Lohmann mosolyogva, mire Róza őnagysága még jobban elképedt.
– Önt is mindenütt dicsérik, mint jó háziasszonyt, – mondta
aztán.
– Na, hát tudja, pompás lakásunk van, annyi szent. És azután…
Róza elkezdett hencegni.
– Nálunk első a vendég. Semmit sem sajnálunk tőlük. Néha
fejtetőre állanak, az se baj. Halálra nevetné magát, ha köztük lenne.
A maga kedvéért még a kis bögrét is elénekelném, pedig soha sem
szoktam, mert kicsit nagyon is erős.
– Nagyságos asszonyom ellenállhatatlan.
– Maga már megint gunyolódik?
– Ön tulbecsül engem, minden tréfáló kedvem elmult, amikor önt
viszontláttam. Nagyságos asszonyom, ön bizonyára tudja, hogy
ebben a városban ön az egyedüli nő, aki valamit számit.
– Hát aztán, – mondta Róza elégedetten, de csöppet sem
csodálkozva.
– Már csak a toalettje is. Ez a rezedazöld posztóruha már
egymagában kielégithetné a legmagasabb igényeket. Nagyon illik
hozzá a fekete kalap is. Ha szabad valamit kifogásolnom, a point-
lace stóla a ruhán, az idén már nem igen divatos.
– Ne mondja.
Róza közelebb huzta a székét.
– Igazán? Akkor becsapott az a disznó. Még ezer szerencse,
hogy nincs kifizetve.
 Elpirult; és gyorsan kijavitotta magát:
– Azért ki fogom fizetni, egye fene, de hordani nem fogom, nem.
Efelől egészen nyugodt lehet.
Róza boldog volt, hogy elégtételt adhatott Lohmannak; hogy ha
csak ily kis dologban is rábizhatta magát. Amily mértékben
kiábrándult az urából, oly mértékben nőtt a Lohmann iránt való
becsülése, határtalanul. Még a divathoz is ért. Lohmann megint
nagyon finoman kezdett beszélni.
– Mi mindent jelenthetett ön, nagyságos asszonyom, ezeknek a
kisvárosiaknak! Királynője volt a vérnek és az aranynak, a romlás
istennője. Egy Semiramis, mit tudom én! Mindenki hanyatt-homlok
rohant az örvénybe.
És minthogy Róza szemelláthatóan nem birta követni ezt a
gondolatmenetet, Lohmann magyarázgatta:
– Ugy értem, hogy a férfiak nem nagyon sokáig kérették
magukat. És egy ujjára tiz férfi is jutott, ugyebár?
– Oh, maga tuloz. Igaz, hogy szerencsém van itt és sokan
szeretnek, igaz.
Róza ivott; Lohmann ezt mind nagyon jól tudta.
– De hogy képzeli, hogy én itt olyan életet élek, – ah – mi jut
eszébe… Ne higyjen ilyet rólam és Róza nyiltan Lohmann szemébe
nézett.
– Annyi az egész, hogy mindenki leülhet velem csokoládét inni és
kuglófot enni.
– Én is leülhetek? Akkor most én vagyok soron?!
Lohmann hátravetette a fejét és összehuzta a szemöldjeit.
Róza csak lehunyt szempilláira nézhetett.
– Csakhogy, – folytatta Lohmann – ha jól emlékszem, én csak az
utolsó lehetek önnél? Akkoriban gyakran hangsulyozta ezt
nagyságos asszonyom! Eszerint hát – és Lohmann szemtelenül
tágranyitotta a szemét – a többiekkel már végzett?
Róza nem boszankodott, csak szenvedett.
– Ah, kis fiu, maga nem is tudja, mit beszél. Itt van Breetpoot. Ez
bizony megadta az árát. Mert szegény feje elkezelte Ertzum
pénzét… Jesszusom, mit mondtam.
Csak későn vette észre, hogy mit mondott és ijedten nézett a
csészéjébe.
– Ez öreg baj – jelentette ki Lohmann, szigoruan és sötéten. Félig
elfordult Rózától és egyikőjük se szólt egy szót sem.
A müvésznő végre félénken megszólalt:
– Nem én voltam egyedül az oka. Ha tudná, hogy kunyorált. Mint
valami gyerek, biz Isten, mint valami gyerek. Az az odvas fogu! Az
egész ember olyan, mint egy nagy odvas fog. És, el se hinné, tudja,
hogy meg akart szökni velem? Az a cukorbajos majom, na
köszönöm szépen.
Lohmann megbánta, hogy csak egy percre is erkölcsi kétségei
támadtak, ennél a mulattató komédiánál. Ezért igy szólt:
– Egyszer csakugyan elmennék az ön szoaréjára.
– Meg van hiva! – kiáltotta gyorsan és boldogan őnagysága. –
Csak jöjjön! Egész biztosan számitok magára. De most már
mennem kell, maga maradjon ülve. De – igaz – mégse hivhatom
meg.
Róza panaszkodva hajlongott jobbra-balra, tördelte a kezeit.
– Nem lehet, mert Ronda már a multkor mondta: no most elegen
vagyunk és senkire se vagyok többé kiváncsi. Már egyszer kravallt is
csinált e miatt. Érti, ugye…
– Tökéletesen értem, nagyságos asszonyom.
 – No jó, azért ne lógassa mindjárt földig az orrát, azért
meglátogathat, ha nincs ott senki. Például ma délután ötkor. No de
most rohanok.
És a legnagyobb sietséggel kisuhogott az ajtón.
Lohmann nem is tudta hirtelenében, hogy mi történt vele; hogy
esett bele ebbe a nőbe. Sejtette, hogy a romlás varázsa igézte meg.
Talán mivel a szegény Ertzumot is a tönk szélére sodorta a kedélyes
és vulgáris cinizmusával ez a vicces és ordináré Vénusz. És Ertzum
még mindig szerette. Ertzum a pénzéért legalább boldog lehetett
volna. Lohmann hidegen ment hozzá, egy szikrányi tüz se égett
benne. A barátja helyett ment hozzá, aki hosszu szenvedés jogán
megérdemelte volna. Mily lehetetlennek tetszett ez két évvel ezelőtt.
Emlékezett, hogy akkoriban Ronda iránt részvétet érzett, őszinte,
nem kaján részvétet érzett az öreg iránt, aki már el volt veszve és ki
akarta őt dobni az iskolából. Most pedig a feleségéhez megy. Mit
nem csinál az emberből az élet, gondolta Lohmann még egyszer,
melankólikusan és büszkén.
Mikor Lohmann becsöngetett Rondáékhoz, a lakás belsejéből
hangos szitkozódás fogadta. A cseléd zavartan nyitotta ki előtte a
szalón ajtaját.
Odabenn Frölich Róza őnagysága izgatottan vitatkozott egy
emberrel, aki cédulát szorongatott a markában.
– Mit akar maga? – kérdezte Lohmann. – Ah, ugy. Mennyi az?
Ötven márka! Érdemes azért annyit lármázni?
– Hja, uram, – felelte a hitelező – éppen ötvenedszer vagyok
mán itt, minden márkáért ippeg külön gyüttem ide.
Lohmann kifizette és elküldte.
– Nagyságos asszonyom, nem veszi rossz néven – mondta kissé
zavartan Lohmann. Furcsa helyzetben volt; ezzel fizetett meg azért,
amit elkövetett. De most már nem állhat meg ötven márkánál; ez
ellen berzenkedett a büszkesége.
 – Ha már elkezdtem, nagyságos asszonyom, nyiltan
megmondhatom, arról beszélnek, hogy anyagi gondokkal küzd.
Róza görcsösen összekulcsolta az ujjait és megint szétvette.
Fejét tanácstalanul mozgatta a tea-gown-ja gallérjában. A szállitói, a
szerelmesei, az uzsorásai által zaklatott napjai végigdöngtek az
agya velején és ott a feléje tartott pénztárca degeszre van tömve
drága, meleg bankókkal.
– Mennyit parancsol? – kérdezte Lohmann nyugodtan és
óvatosan. – Amennyire erőm engedi, rendelkezésére állok.
Róza küzködött. Nem akarta, hogy megvásárolják. Lohmanntól
meg éppen nem hagyja magát megfizetni.
– Ah, nem is igaz – mondta – semmi sem kell.
– Kérem. Egyébként megtisztelve éreztem volna magamat,
nagyságos asszonyom.
Közben futólag Breetpoot Dórára gondolt és arra, hogy most ő is
nyomorba jutott és ki tudja, talán pénzért is kapható?… Hogy
Rózának még mindig időt engedjen a meggondolásra, a tárcáját –
nyitva – odatette az asztalra.
– No csücsüljünk le – mondta a nő és aztán vidáman másról
kezdett beszélni.
– Juj, de jó kövér erszénye van!
Mikor Lohmann hidegen hallgatott, megint megszólalt:
– Aztán mire költi a pénzét? Még gyürüt se hord.
– Semmire se költök.
És Lohmann nem törődve azzal, hogy megérti-e Róza,
kijelentette:
– A nőknek sohase adok pénzt, mert nem akarom magamat
megalázni. Különben is nőnek lehetetlen pénzt adni. Ugy vagyok
velük, mint a képekkel, amelyekért mindenemet odaadnám. De
lehet-e megvenni a müvészetet? Látok az üzletben egy képet,
elviszem magammal a róla való álmot. Vagy bemenjek az üzletbe és
meg is vegyem? Mit veszek meg? A vágynak nincs szükségre
pénzre, a beteljesülés pedig semmit se ér.
És undorodva fordult el a pénztárcájától. Nyomban vulgáris
nyelvre is leforditotta, amit mondott:
– Azt akarom mondani ezzel, hogy én már mindentől
megcsömörlöttem.
Róza döbbent tiszteletet érzett iránta, de minthogy az ideáljával
kissé évődni is akart, megjegyezte:
– Szóval maga csak az ételre meg az italra költ.
– Mire másra költsek?
És Lohmann ránézett, összeráncolt homlokkal, olyan szemtelen
lánggal a szemében, mintha ezt kérdezné:
– Megvegyem magát, nagyságos asszonyom?
A vállát vonta Lohmann és aztán mindjárt felelt is arra, amit a nő
nem mondott ki:
– Az érzéki szerelem utálatos.
A nő porba volt sujtva. Aztán félénken megszólalt, kómikusnak
találta a megjegyzést és igy szólt:
– Deeehogy.
– Fel kell emelkedni – szólt Lohmann. – Meg kell tisztulni,
szárnyalni kell. Lovagolni, mint Parcifal. Valószinüen a huszároknál
szolgálok és mülovaglást is tanulok. A cirkuszi mülovasokat kivéve,
Németországban nincsenek százan se, akik emberül meg tudnák
ülni a lovat.
A nő felkacagott.
 – Hát bolond Auguszt akar lenni. Szerbusz kolléga. No maga jól
adja.
Aztán felsóhajtott:
– Emlékszik még a »Kék Angyal«-ra? Hej, szép idők voltak azok.
Lohmann megdöbbent.
– Lehet, – szólt gondolkozva – hogy igaza van. Az az idő szép
volt.
– Az ember a kedvére nevethetett, nem kellett ezekkel az
alakokkal lődörögni. Emlékszik, mikor mi ketten táncoltunk és jött
Ronda és magának a vörösfüggönyös ablakon kellett menekülnie…
Tudja, hogy még mindig megfojtaná egy kanál vizben? – Róza
izgatottan nevetett.
Róza félfüllel még mindig az ajtóra figyelt; – és szemrehányóan
nézett Lohmannra, mert teljesen rábizta a jelenet rendezését. Nem
baj, megcsinálja egyedül. Lohmannért tüzbe tudott volna menni:
először, mert mindegyiket megengedték neki, csak ő volt tilos. Ezt
nem birta el. Aztán, mert a régi boldog időkből, amelyekre most
sóhajtva emlékezett, maradt benne egy kis titkos vágy, Ronda
bizalmatlansága és szörnyü gyülölete miatt és ezt Lohmann higgadt
meggondolása és idegenszerü finomsága a szédületig szitotta.
Végül: mert ez a kaland nagyon veszélyes volt. Mert Lohmann körül
a levegő katasztrófákkal volt vemhes és a robbanás gondolata
kéjesen csiklandozta Rózát.
– És milyen nagyszerü verseket irt akkor – szólt a nő. – Most már
nem ir. Emlékszik még arra a holdas versre, amit egyszer
énekeltem, hogy röhögtek az emberek?
Ábrándosan a szék támlájára támaszkodott, a jobbkeze ujjait a
mellére szoritotta s elkezdte magasan és halkan:

Ragyog a hold s a csillagoknak ezre.

 Elénekelte az egész szakot és arra gondolt, hogy ez az egyetlen
dal, amit nem szabad énekelnie; és folyton Ronda arcát látta maga
előtt. Félelmes volt ez az arc; de kissé kómikusan kendőzött és
Ronda a tükrös szelencét (»bellet« felirással) a kezében tartotta.

Szivem zokog, a csillagok nevetnek.

Lohmann kellemetlenül feszengett a dal hallatára s szerette volna

elhallgattatni. De Róza már belekezdett a második szakba.

Ragyog a hold…

Ekkor azonban megreccsent az ajtó és Ronda sunyin a

szobában termett. Róza hosszan felorditott és a sarokba röpült,
Lohmann széke mögé. Ronda szótlanul lihegett; és Róza olyannak
találta, ahogy az ének alatt elképzelte. Ronda szemei épp oly
utálatosak voltak, mint tegnap. Miért is nem ivott tegnap kamilla-teát,
gondolta a nő rémülten.
Ronda erre gondolt: most mindennek vége. A munkája, a
mindent megsemmisitő büntető expediciója hiábavaló, hisz Lohmann
megint Frölich szinmüvésznőnél kuksolt. A nőt az egész emberiség
fölé helyezte, nap-nap után azon fáradozott, hogy eléje rakja, amit
másoktól elrabolt; – és most a felesége a legszörnyübb vizióját
valóra váltja, együtt látja az ő arcát és Lohmann arcát, amelyben
minden gonosz és gyülöletes összpontosul. Mi fog történni? Frölich
szinmüvésznőnek vége és vége Rondának is. Halálra kell itélnie
Rózát és véle önmagát is.
Egy kukkot se szólt; – és hirtelen torkonragadta a feleségét.
Ronda hörgött közben, mint hogyha őt fojtogatnák. Egy másodpercig
megállott és lélegzetet vett. A nő ezt a másodpercet felhasználta és
sikoltott:
– Lohmann az érzéki szerelmet utálatosnak tartja, épp most
mondta.
 Ronda ujra torkonragadta a feleségét. Ekkor azonban mindkét
vállán hatalmas ránditást érzett.
Lohmann ragadta meg, csak ugy kisérletképpen. Nem tudta, van-
e itt valami szerepe; azt hitte csak álmodik. Erre nem volt elkészülve.
Okos és logikus képzeletében Ronda különös fejlődése simán és
bizonyos távolságban folyt le, mint egy könyvben. Ilyen
kézzelfoghatóság nem történt benne. Lohmann az öreg tanárjáról
érdekes elméletet csinált magának; de figyelmen kivül hagyta Ronda
lelkét; – a lelke örvényes mélyeit, félelmes és megszenesedett
sivárságát, emberfölöttien átkozott és önrontó voltát. Amit Lohmann
nem értett, azt most nagyon is hamar megértette és megijedt –
megijedt a valóságtól.
Ronda feléje fordult. Közben kisiklott a karmai közül Róza,
károgva a másik szobába illant és csattogva magára zárta az ajtót.
Egy pillanatig kábultan ődöngött Ronda; aztán felkászolódott és
Lohmann körül keringett. Lohmann, hogy a helyzet ura maradjon, az
asztal mögé állott, a tárcáját fogta és simogatta. Azon töprengett, mit
is kell mondania. Hogy nézett ki szegény Ronda! Őrült szemein
szines verejtékcsöppek cikkáztak, hápogó állkapcsain tajték
fehérlett, hasonlitott a pókhoz és a macskához. Nem volt éppen
kellemes dolog, hogy görbült csápjait feléje nyujtogatta. Mit lihegett?
Érthetetlenül dadogta:
– Nyomorult… még merészeli… Megfogni… végre meg kell
fogni… Ide adni, mindent ide kell adni!
És ekkor Lohmann kezéből kitépte a tárcát s elrohant vele.
Lohmannak az ijedelemtől földbe gyökerezett a lába: mert látta,
hogy itt büntényt követtek el. Ronda, az érdekes anarchista, nyiltan
büntényt követett el. Minthogy az anarchista erkölcsi kuriózum és
érthető véglet, nem csoda, hogy büntényt követett el, amely az
emberi hajlamok és érzések végső felfokozása. Ronda azonban
Lohmann jelenlétében a saját feleségét is meg akarta fojtani és a
tetejébe még ki is rabolta őt. Erre a kommentátor megakadt, a
jóakaratu szemlélő már nem tudott többé mosolyogni. Lohmann
szelleme, amelyet még nem tett próbára ilyen hihetetlen esemény,
levetett magáról minden cafrangot és a »büntényre« egész
vulgárisan azt felelte, hogy »rendőrség.« Nagyon jól tudta, hogy ez
nem valami különös ötlet, de a vállát vonta: »mit tegyek?« és
habozás nélkül indult el. Határozottan indult el, a másik szoba ajtaja
felé, hogy megrázza a kilincset. Világosan hallotta, hogy Róza
bezárta magát; de kötelessége teljesen meggyőződni, hogy a nő
Ronda távozása után nem került-e gyilkos férje körmei közé… Aztán
Lohmann elhagyta a házat.
Elmult egy óra; akkor aztán egyre növekvő tömeg jelent meg az
utca sarkán. A város ujjongott, mert Ronda letartóztatását
elhatározták. Végrevalahára! A város megszabadult a saját büne
tudatától, a végső leszámolás még messze volt. Ocsudva a
körülöttük fekvő erkölcsi hullákra tekintettek és látták, ideje volt már,
hogy végezzenek velük. Miért is vártak ily sokáig.
Egy hordókkal agyonrakott söröskocsi a fél utcát eltorlaszolta és
egy másik kocsi kanyarodott be a szük utcába; azon ültek a
rendőrség hivatalnokai. A sarki gyümölcsöskofa loholt utánok;
Dröge, a szatócs, az öntözőcsövét cipelte.
Ronda háza előtt tombolt a csőcselék. Végre megjelent Ronda a
rendőrtisztektől körülvéve. Frölich Róza bomlottan, kócosan, görcsös
rázkódással, bánattal és kuszó alázattal hozzátapadt, a nyakán
csüngött, felolvadt benne és sirt, mint a záporeső. Lohmann
várakozása ellenére elfogták Rondával együtt. Ronda őt is a zárt
kocsiba emelte, amely sötétre volt függönyözve; és Ronda ziláltan
keresett valamit a bőgő zavarban. Valaki a bőrkötényes sörös-kocsis
mögül előrehajtotta sápadt csibészpofáját és vinnyogott:
– Jaj de ronda!
Ronda a szó után szaglászott, amely már megint nem
diadalkoszoru volt, csak egy utána röpülő piszok – és felismerte
Kieselsackot. Ronda rázta az öklét, nyakát előre nyujtva a levegőbe
hápogott: de Dröge ur tömlőjéből a vizsugár pont a szájába
fröccsent. Vizet okádott szegény, hátulról még egyszer bele rugtak, a
felhágóra bukott és hanyatt-homlok a kocsi párnájára rogyott, a
sötétbe, Frölich Róza szinmüvésznő őnagysága mellé.
*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK RONDA TANÁR
UR (REGÉNY) ***

Updated editions will replace the previous one—the old editions will
be renamed.

Creating the works from print editions not protected by U.S.

copyright law means that no one owns a United States copyright in
these works, so the Foundation (and you!) can copy and distribute it
in the United States without permission and without paying copyright
royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part of
this license, apply to copying and distributing Project Gutenberg™
electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG™ concept
and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, and
may not be used if you charge for an eBook, except by following the
terms of the trademark license, including paying royalties for use of
the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for
copies of this eBook, complying with the trademark license is very
easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as
creation of derivative works, reports, performances and research.
Project Gutenberg eBooks may be modified and printed and given
away—you may do practically ANYTHING in the United States with
eBooks not protected by U.S. copyright law. Redistribution is subject
to the trademark license, especially commercial redistribution.

START: FULL LICENSE

THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE