Petőfi tájleíró költészete

Bevezetés:
Petőfi az Alföld költője.
Születési helye, gyermekkorának helyszínei az Alföldhöz kötik. Számára ez a táj a
szülőföld, a magyar nép hazája és a szabadság jelképe. A költőnek kedves a táj, a
végtelen rónaság. Elsőnek fedezi fel a magyar róna szépségét. Új tájeszményt
fogalmaz meg verseiben: a romantika zord, vadregényes tájaival szemben a déli-
bábos síkság kerül a középpontba. A tájleírás pontos, részletes, hiteles. Egyfor-
mán fontos a táj, az ember, és a tájat szemlélő, illetve felidéző költő. A versek
valóságos, földrajzilag meghatározó tájat jelölnek. Sajátos szerkesztési technikát
alkalmaz:
PERSPEKTIVIKUS ÁBRÁZOLÁSMÓD:

 Közelít és távolít egyszerre

 A látószög hol tágul, hol szűkül

Petőfi Sándor: Az Alföld

Keletkezés:
1844, Pest -> emlékezetből írja meg

Megjelenése:
Honderű folyóirat, 1844

Cím:
Témajelölő, Helyszín, Tájegység

Műfaj:
Tájleíró költemény

Téma:
A vadregényes zord, ember nem lakta hegyvidék <-> alföldi táj

Szerkezete:
1. 1-2. versszak
  felkiáltással indul
 romantikus kezdés (oka az ellentétek)
Alföld <-> Kárpátok
Síkság <-> Hegyvidék
Lenn <-> Fenn
Szabadság <-> Bezártság
„Tán csodállak, ámde nem szeretlek” <-> „Ott vagyok honn, ott az én világom”

2. 3-10. versszak

 PERSPEKTIVIKUS ÁBRÁZOLÁSMÓD: A látókör szűkítése, függőleges

haladás lefelé.
 Duna-Tisza köze
 Kiskunság Mozgalmasság
 Gulyák, ménesek

 Búzatáblák

 Nádasok

 Tanyák idilli, nyugodt képek

 Csárda

 Nyárfaerdő

 Homok növényei, állatai

3. 11. versszak
A horizontot vízszintesen tágítja -> távoli város templomának tornya látszik

4. 12. versszak
 A hazaszeretet őszinte megfogalmazása
 Elragadtatott felkiáltás
 Születés – Haza – Halál

A versben fogalmazza meg az új tájeszményt a költő.

Petőfi Sándor: A puszta, télen

Keletkezés:
Pest, 1848 -> emlékezetből írja le az alföldi, téli tájat

Cím:
Témajelölő, Tájegység- és Évszakmegjelölő

Műfaj:
Tájleíró költemény

Téma:
Az alföldi téli puszta leírása

Szerkezete:
1. 1-3. versszak
A téli természet jellegzetes vonásai, az ember nélküli, mozdulatlan
téli táj bemutatása
1. versszak:
 Felkiáltással indul: „Hej, mostan…”
 Szójáték a „puszta” szó jelentésével -> Többjelentésű
sző
 ősz= gazda -> metafora
2. versszak:
 Negatív festés
(A hiány felsorolásával mutatja be a néma téli tájat)
 Néma tél, jelen <-> a nyár emlékei, múlt
3. versszak:
 Hasonlat+ Megszemélyesítések

Fokozzák a pusztaságot, az életerő csökkenését

 A hangok hiánya mellett, a mozgások hiánya is
érzékelhető
 2. 4-5-6. versszak:
BENTI VILÁG
Az emberi lét színterei: Halászkunyhó, Csőszház, Csárda, Tanya,
Béres

<->
3. 7-8-9. versszak:
KÜLSŐ VILÁG
Természet
7. versszak-> szelek viharok 3 irányból-> mozgalmasság
8. versszak-> a fenyegetett emberi lét
(a holló és farkas-> tragédia)
9. versszak-> komor hangulat, társadalmi, politikai sík

Befejezés: Tájleíró költeményeiről ismert még ez a három költő. Az ő költészetükben a

táj szimbolikus értelemben jelenik meg.

 Vajda János
 Ady Endre
 Juhász Gyula