SZÓKÉPEK (TRÓPUSOK)

Mind a köznyelvben, mind az irodalmi alkotásokban a szemléletesség és a hatásosság gyakori

eszköze a képszerűség, a képi ábrázolás.
A szavak az irodalmi szövegekben mást jelentenek. Ilyenkor képszerűen viselkednek,
jelentéskörük kitágul, módosul, szavak többletjelentéssel gazdagodnak.
Ezért beszélhetünk a szó elsődleges jelentéséről=alapjelentése, azaz DENOTÁCIÓS
jelentése!
A szó másodlagos jelentése=többletjelentése, azaz KONNOTÁCIÓS jelentése!

Miért alkalmazzuk a szóképeket?

 figyelemfelkeltés
 érzelmi, hangulati hatás keltése
 a szemléltetés révén közelebb hozzák a mondanivalót az olvasóhoz
 az olvasóban hasonló benyomásokat keltsen, mint amilyen a költő lelkében van
 a mondanivalót sokkal érzékletesebbé tegye
 bizonyos összefüggéseket mélyebben megvilágítson
 sűrítsen: a kép alkalmas arra, hogy a benne szereplő fogalmak tartalmát
összekapcsolja
 az esztétikai funkció elérése érdekében

Szóképek (fogalma): más néven trópusok, egy jelenség átvitelét jelentik egy másik
jelenségre, fogalomra.

Hasonlat: 2 dolog összehasonlítása (hasonlító, hasonlított) valamilyen közös tulajdonság

alapján. Kifejezőeszközei: mint, ként, akár, módra . A hasonlatnak köszönhetően a
hasonlított fogalom elképzelhetőbbé, árnyaltabbá válik. A hasonlítottat fogalmi síknak, a
hasonlítót pedig képi síknak is nevezzük.

„Arany már a fák színe, arany, mint a méz.”

(Vas István: Aranyos ősz – részlet)

Kicsit nagyobb, mint egy futballpálya.

„tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan

s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál”

„Csomókban hull már a napfény

s aranymedveként nyalja a tüzes pocsolyákat.”

(Radnóti Miklós: Hőség – részlet)

„Patak módra folyt a sárgalé a sáncban.”

 (Arany János: A nagyidai cigányok – részlet)

Metafora: két fogalom összakapcsolása/azonosítása tartalmi vagy hangulati,

szemléletbeli vagy szerepbeli hasonlóság alapján.
Fajtái:
a. teljes: szerepel benne az azonosított és az azonosító

„Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő”

(William Shakespeare: Ahogy tetszik – részlet.

azonosító azonosított

„A szívem egy nagy harangvirág”

„S a szövőgyárak ablakán
kötegbe száll
a holdsugár,
a hold lágy fénye a fonál
a bordás szövőszékeken”

(József Attila: Külvárosi éj – részlet)

„Kis hajó az én reményem,

Sem árboca, sem kormánya;
[...]
Lelkem, a tenger hajósa,
Retteg újabb kikötőtül”

b. csonka metafora: egytagú, nem nevezi meg az azonosítottat.

Virágot a virágnak!

„Örök kertemben, napfényes lugasban,

álmodó kertész, nézek szanaszét:
kint ősz és tél, itt bent mégis tavasz van!”
 megszemélyesítés: élettelen tárgyakat, természeti jelenségeket, elvont dolgokat
élőre jellemző tulajdonsággal, emberi cselekvéssel, érzelmekkel ruház fel.

„Beszél a fákkal a bús őszi szél,

Halkan beszélget, nem hallhatni meg;
Vajon mit mond nekik? beszédire
A fák merengve rázzák fejöket.”

(Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél – részlet)

„Könyvek közül, ha alkonyati fény ég

S szelíd fátylával száll a csendes est
S a Tisza tükrén mélázik a kék ég
Ha kitekintesz a tetők felett”

(Juhász Gyula: Ex libris – részlet)

allegória: hosszabb gondolatsoron, egész versen végigvonuló metaforák és

megszemélyesítések sorozata.

pl.: Toldi-álom-allegória

Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger

szimbólum: hasonlít az allegóriára, azonban bonyolultabb. Olyan komplex költői

eszköz, amelyben a kép, a jelölő nem idéz meg egyértelmű fogalmat, jelöltet: elvont
tartalmakat, titkos összefüggéseket és hangulatokat sejtet. A látszat mögötti lényeg.Mivel
a szó konnotatív jelentésére épít, az értelmezésben a befogadó asszociációs képességét
várja el.

pl.: Ady Endre: Héja-nász az avaron

szinesztézia: együtt/érzés. Különböző érzékterületek összemosása, különböző

érzékszervek által keltett benyomások összekapcsolódása.

Hallás és látás összekapcsolása → harsány narancssárga

Tapintás és hallás összekapcsolása → kemény hangok
Tapintás és látás összekapcsolása → hideg színek
Tapintás és ízlelés összekapcsolása → selymes íz

„lila dalra kelt egy nyakkendő”

„barna bús homály”

metonímia: (felcserélhetőség)két fogalom közti logikai kapcsolat. Lehet

a. térbeli (pl. Siess már, az egész busz rád vár!) (Csendes a ház, alszik a város)
b. , időbeli ) (mit rákentek a századok),

c. anyagbeli (Egy vasam sincs.) (leesett a vas a lovam lábáról),

d. ok-okozati (pl. Egy jó tollú író műve=a mű is jó, mert a szerzője tehetséges.) (itták a
mámort=bort)

Szinekdoché: a metonímia egyik fajtája

a. rész-egész: a rész neve jelenti az egészet, vagy az egész a részt

Két keréken tette meg a több száz kilométeres utat.

b. nem/fajfogalom felcserélése alapján:

„Ömlik a vér száján és orrán a vadnak”(bika)