FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

A mintaprojektet készítő pedagógus: Gyöngyösi-Álmos Adrienn

A mintaprojekt címe:
A mintaprojekt összefoglalója
(2-5 mondat):
Ajánlott korosztály:
Időigény:
Élmény, legenda, hagyomány a busók városában,
Mohácson
Az óravázlat célja, hogy a tanulók szabadidejükben, ne
otthon üljenek a számítógép és a tévé előtt, hanem ismerjék
meg az őket körülvevő városok szépségeit és
nevezetességeit, országunk történelmi eseményeit. Az
órafeladatok során szeretnék nekik kedvet csinálni ahhoz,
hogy ellátogassanak Mohácsra, és átéljék a „poklade”
varázsát.
9-12. évfolyam
5 tanóra

Élmény, legenda, hagyomány a busók városában, Mohácson

Munkaformák, Eszközök,
Tevékenység Időtartam
módszerek mellékletek
I. Ráhangolódás, a foglalkozás bevezetése – 90 perc
Ki mit tud?
Javasolt kérdések: 20 perc frontális munka Magyarország
- Jártál-e már Mohácson térképe, illetve
és Sátorhelyen? beszélgetés Mohács város
- Milyen messze laksz megmutatása
az említett településektől? útvonaltervező
- Milyen közlekedési segítségével;
eszközzel tudnál eljutni a
oda? meghatározása
- Hallottál-e már a mohácsi
csatáról? Mi történt ott? 1 sz. melléklet
A mohácsi csata történetének megismerése
A tanulókkal megbeszéljük 20 perc frontális munka csatatéri képek
az 1526. augusztus 29-én történt bemutatása,
fontosabb eseményeket. tanári magyarázat, a jelenlegi
Megbeszéljük, hogy miért lett beszélgetés emlékpark
fontos helyszíne ez az országnak, képekben
hogyan kapcsolódik nemzeti
történelmünkhöz.
Miért lett emlékhely a sátorhelyi
park területe? 2 sz. melléklet

1
 FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

Miként köthető össze a mohácsi csata a sokác nemzetiséggel?

Miután a tanulókkal megbeszéltük 20 perc frontális munka képek
a csata fontosabb eseményeit és bemutatása,
történéseit, arról kezdünk el érdeklődés felkeltése, ahol láthatók
beszélgetni, hogy a sokácok hogyan tanári magyarázat
sokác
kötődnek ehhez a történethez.
- Szájhagyomány útján terjedő emberek
pletyka a törökök ruházata,
meneküléséről. busók és
- Minden évben tartanak egy kellékeik
télűző-tavaszváró fesztivált.
- Mi az a poklade? 3 sz. melléklet
- Hogy lett ebből hungarikum?
Nevezetességek megismerése
Mit érdemes megnézni Mohácson 30 perc csoportos vagy egyéni online
egy kirándulás alkalmával? feladatmegoldás keresés
- Busóudvar honlapok
- Sokác ház tanári ellenőrzés, segítségével,
- Kanizsai Dorottya Múzeum motiválás az említett
Milyen tevékenységeket és épületek
foglalkozásokat ismerhetünk meg fényképes
ezeken a helyeken? bemutatása
Miért mondhatjuk, hogy itt az év
minden napján megízlelhetjük
a busójárás hangulatát? 4 sz. melléklet
II. A téma feldolgozása – 100 perc
1. Nevezetes mohácsi ételek
Két mohácsi ételt látnak a tanulók 30 perc csoportos vagy egyéni honlapok
a melléklet képein, az egyik a feladat segítségével
mohácsi köcsögös bab, a másik a online
halászlé. Ezeknek az alapanyagait tanári ellenőrzés keresés
kell csoportmunkában
összekötniük emlékezetből, vagy
online keresőmunka útján. 5 sz. melléklet
2. Kutatómunka
Soroljunk fel minél több busójárási 30 perc egyéni vagy csoportos online kereső
kelléket, öltözetet, szokást! munka feladat, mely
fejleszti a
csoporton
belüli kom-
munikációt

2
 FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

3. Tanuljunk meg egy sokác táncot!

A sokácok messze földön híres 40 perc csoportos munka A Poklade
tánca a kóló, melyet minden sokác zenekar A
és nem sokác előszeretettel jár. tanári magyarázat mohácsi nagy
A sokác zene a busójárás kóló című
elengedhetetlen kelléke. zeneszámára
A muzsika a fesztivál minden sajátítjuk el
napján reggeltől estig szól. a lépéseket
A főtéren felállított égő máglya
körül táncol, aki részese szeretne
lenni ennek az eseménynek.
III. A téma lezárása – 35 perc
Egy mohácsi osztálykirándulásról 20 perc tanári felolvasás a szöveg
szóló szöveg felolvasása. projektoron
való ki-
vetítése
6 sz. melléklet
Házi feladat: egy házi dolgozat 15 perc egyéni munka
írása, hogy ha lehetősége lenne rá,
minek öltözne be busójárás
alkalmával.

Felhasznált források jegyzéke

– Magyarország térkép: http://magyarorszag.terkepek.net/megyek.html

– Mohács város honlapja:
https://www.mohacs.hu/smart-onkormanyzat-mohacs/tema.php
– Tánctanuláshoz:
https://www.youtube.com/watch?v=nMGUfEqhxdE&ab_channel=TheOceanmedia
– Kanizsai Dorottya Múzeum: https://www.kanizsaidorottyamuzeum.hu/
– Mohács Busóudvar: https://mohacstdm.hu/busoudvar
– Mohácsi Nemzeti Emlékhely:
https://ddnp.hu/okoturizmus/bemutatohelyek/mohacsi_nemzeti_emlekhely

3
FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

1. számú melléklet

4
FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

Csatatéri képek régen

5
 FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

2. számú melléklet

A Sátorhelyi Nemzeti Emlékhely napjainkban

1. számú melléklet

6
 FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

3. számú melléklet

Busójárási kellékek

- sokác lány és fiú

- busó
- kereplő
- sokác ing
- busó bunda stb.

7
 FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

4. számú melléklet

Mohácsi látnivalók, amiket nem szabad kihagyni

egy kirándulás alkalmával

Sokác-ház

8
FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

Busóudvar

Kanizsai Dorottya Múzeum

9
 FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

5. számú melléklet

Jellegzetes mohácsi ételek

Halászlé

Sokác köcsögös bab

bab ponty paprika

sárgarépa harcsa hagyma

10
 FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

6. számú melléklet

Élmény, legenda, hagyomány a busók városában, Mohácson

A szabadidő a társadalmi kötött időn és a testi szükségletek kielégítésén túl fennmaradó
szabad felhasználású idő, mely testi-lelki feltöltődést eredményez. A szellemi munkát végző
emberek szívesebben töltik a szabadidejüket aktív pihenéssel. Mások, akik fizikai munkát
végeznek, előnyben részesítik a passzív eltöltését a szabadidejüknek, mint például a
tévénézést, olvasást. A szabadidő aktív felhasználása a személyiség fejlődésben is fontos
szerepet játszik. Az aktív szabadidős tevékenységek közé tartoznak a testmozgás, az alkotás, a
művelődés és a társas szórakozás különböző formái. A kirándulások során az emberek
kiszakadnak a megszokott környezetükből, és más, számukra idegen környezetben töltik el
szabadidejüket. A kirándulások célja, hogy a benne részt vevő személyek új
ismeretanyagokkal, akár életre szóló élményekkel gazdagodva térjenek haza.
Olyan várost választottam úticélként, ahova az embernek élete során legalább egyszer
el kell látogatnia, vagyis fel kell vennie a „bakancslistájára”. Egy olyan városról írok, mely
messze Földön ismert a sokác népszokása és hagyománya által, ami egy tavaszváró, téltemető
karnevál; ez nem más, mint a busójárás. Ez a népszokás, hatalmas fesztivállá nőtte ki magát.
Olyannyira, hogy az UNESCO 2009-től szellemi örökségként tartja számon, és 2012 óta
hungarikumnak is számít. Ez a város nem más mint szülővárosom, Mohács.
Szeretném bemutatni Mohács városát. Azt a várost, ahol sok nemzetiség (sokác, sváb, cigány
stb.) él együtt hosszú évek óta békében, barátságban és egymás hagyományait tiszteletben
tartva. Mohács nemcsak erről a hatalmas fesztiválról híres, hanem – ahogy a történelem
órákon is tanultuk – ebben a városban hatalmas vereséget szenvedtek a magyar csapatok a
törököktől 1526. augusztus 29-én. Hamarosan a csata 500. évfordulóját ünnepeljük, amire a
város hatalmas beruházásokkal, rendezvényekkel készül. Azt hiszem, nyugodt szívvel
mondhatom minden itt lakó nevében, hogy talán legjobban az oly régóta ígért Mohácsi-híd
alapkövének letételét várjuk, amit szintén ehhez az eseményhez kötnek.
A várost egy osztálykirándulás keretein belül mutatom be. Az osztály 10 főből áll, a
diákok életkora 16-17 év, és kereskedelmi szakon tanulnak. Abban a korban vannak, hogy
érdekli őket a történelem és az ehhez köthető interaktív kiállítás, szeretik a kézműves
foglalkozásokat. A lányokat nagyon érdekli a divat; azt hiszem, ebben a városban sok érdekes
dolgot fogok tudni mutatni nekik.
Pécsről indulunk, az iskola saját mikrobuszával. Autópályán kicsivel több, mint fél órát utazunk,
mikor megérkezünk Mohács főterére, a Széchenyi térre. A parkolás itt ingyenes, és csaknem
minden látnivaló csak pár perces sétára található. Szinte egy lépést sem kell tenni, és már
számtalan nevezetességbe „botlik” az ember.
A tér keleti oldalán látható a városháza. Vele szemben a Széchenyi Általános Iskola, mely az
elmúlt évek során hatalmas fejlődésen ment keresztül a kor elvárásainak megfelelve,
ugyanakkor megőrizve műemlékvédelmi jellegét is.
A tér központi épülete a Fogadalmi Templom, a Magyarok Nagyasszonya
Plébániatemplom. A templom egész évben nyitva áll a hívek és a látogatók számára. Az épület

11
 FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

alapkőletétele szintén a mohácsi csatához köthető: a talpkövét a csata 400. évfordulójának

évében tették le. A templom alapjába 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza
udvarából vett egy-egy kilogrammos „emlékföld” csomagot helyeztek el. Ez az élni akarást,
összefogást és a testvéri szeretetet szimbolizálja. A templom az ország első betonhéjazatú
építménye. Az íves oldalfalakon szenteket ábrázoló üvegablakokat láthatunk. Az épületben
őrzik, a Madonna szobrot, az úgynevezett Boldogasszony szobrát.
A Széchenyi téren álló szobroknak is szenteljünk egy kis figyelmet, mivel mindegyiknek
jelentősége van a város életében.
Elsőként, a zászlótartó szoborról ejtenék pár szót, ami a csatavesztésre emlékeztet
mindenkit. 1526-ban a csata után a törökök felgyújtották a várost. Sok-sok évtized kellett
ahhoz, hogy a város újjáépüljön, ismét magára találjon. A török hódoltság alóli felszabadulás
250. évfordulójára készült el, a tér nyugati oldalán, a városházával szemben látható.
Mészkőből faragott, szorosan egymás mellett álló férfiakat ábrázol, mely a nemzeti
összefogást és egységet jelképezi.
A másik szobor a városháza előtt található, nevét a három meghatározó
nemzetiségnek köszönheti. A három leányzó szobra, a magyar, a sváb, a sokác nemzetiség
barátságát hivatott szimbolizálni. Mellette egy oroszlán szobrot láthatunk, mely egy 18.
századi címert markol. A címer fontos szerepet tölt be a város életében, ezért is van
meghatározó helyen a város központjában. A város minden fontos eseménye innen indul. Mi
is innen indulunk és folytatjuk utunkat a Busóudvarba.
A Busóudvar a tértől öt perc sétára található. A komplexum egy 2013-as fejlesztésnek
köszönhetően valósult meg. A hely lehetőséget ad arra, hogy a busójárást, a híres sokác
népszokást és látványosságot az év minden napján bemutathassák az idelátogató turisták
számára. A létesítmény egy 400 négyzetméteres U alakú árkádokkal szegélyezett épületsor,
melyet a hagyományok otthonának is nevezhetünk. A vendéget az udvaron három busó
szobor fogadja. Az udvarban négy látványműhely található. Mindegyik helyiség más és más
csodát rejt az idelátogatók számára. A négy műhely (a busó maszkfaragó, a busó viselet, a
sokác népviselet és a keramikus-kézműves helyiség) elvarázsolja az idelátogatókat, sőt minden
egyes szobában kipróbálhatja az osztály a kézműves tehetségét. Lépjünk is be a létesítménybe,
ahol magával ragad minket a „poklade”! Az udvar legkedveltebb része a kiállítótér, amely két
részből áll: egy állandó és egy időszakos kiállításból. Ebben a teremben található meg minden
kellék, ami része a fesztiválnak, például az ágyú, kereplő, csónak, máglya. A termekben halk
sokác zene szól, így akár táncra is perdülhetünk. Ebben segítségünkre van Rosta Endre, a
Busóudvar igazgatója, aki tárlatvezetés közben a máglya körül megmutatja számunkra a kóló
(sokác körtánc) lépéseit. A tanulók lelkesen ugrálnak és próbálják elsajátítani ezeket a
lépéseket; kinek jobban, kinek kevésbé sikerül. Az épületről elmondhatjuk, hogy egy olyan
alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népi mesterségeket.
Az egyik ilyen ősi mesterség a busó maszkfaragás, amit Endre meg is mutat nekünk. Az
alkotóműhely telis-tele van szerszámokkal, eszközökkel és a faragáshoz szükséges kellékekkel.
A falon tucatszám lógnak a már elkészült maszkok és a régi relikviák. Rosta Endre már
többszörösen kitüntetett népi iparművész (fafaragásban/ busó maszk faragásban), így
hitelesebb embertől nem is kaphatnánk útmutatást. A fiúk és lányok lelkesen esnek neki a
fadaraboknak, hogy mindenki valami „csodát” alkothasson. Ám a kezdeti lelkesedés hamar
elillan, mikor kiderül, hogy mennyire precíz és alapos munkát igényel ez a folyamat.

12
 FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

Belépve egy másik műhelybe a lányok szája marad tátva. Ebben a helyiségben található meg
a sokác népviselet minden kelléke: csodaszép hímzett ruhák, cipők és kiegészítők tárulnak
elénk. Ebben a szobában is kapunk tárlatvezetést, sőt a lányok, fiúk fel is vehetik a
hagyományos népviseletet, amelyben fényképeket készítenek egymásról és magukról.
A harmadik helyiség a keramikus műhely, ahol a híres fekete kerámiával és annak
elkészítésével kapcsolatban kapunk egy rövid bemutatót, illetve megnézhetjük a régen napi
használatban lévő sokác eszközöket.
A negyedik szobában a hagyományos busó viselettel ismerkedhetünk meg. Felhúzhatunk
maszkokat, ruhákat, kerepelhetünk és kolompolhatunk.
A műhelyekben eltöltött idő után már mindenki megéhezett, így ebédünket is itt
helyben fogyasztjuk el. Az étterem nemcsak a helyi hagyományos ételeket kínálja az
idelátogatók számára, hanem a kor igényeinek is teljes mértékben megfelel. Mi úgy
döntöttünk, ha már itt vagyunk, akkor egy helyi specialitást, a sokác töltött káposztát (szárma)
kóstoljuk meg. Az étel házi savanyú káposztával, igazi fával füstölt csülökkel, tarjával
gazdagítva készül. Az étel elfogyasztása közben kis történelmi betekintést is kapunk az étterem
tulajdonosától, Havasi Istvántól, aki készségesen mesél a hagyományos sokác ételek
elkészítéséről. Az ebéd elfogyasztása után megmutatja a látványkonyhát is, ahol nagyobb
rendezvények alatt, és jó idő esetén az ételeket készítik. Az ebéd után tovább is folytatjuk
utunkat, ami nem vezet máshova, mint a pár száz méterre található Sokác házhoz.
A Sokác ház, egy régebben csak sokácok lakta utcában található. Ez egy berendezett
ház, mely feleleveníti a régi hagyományos sokác életmódot, és betekintést enged a látogatók
számára a régi mindennapi életbe. Megismerkedhetünk a sokác néptáncokkal, népzenei
kultúrával, gasztronómiával, viseletkészítéssel és más népi mesterséggel, szokással. A házat
2019-ben egy városi beruházásnak köszönhetően adták át a nagyközönség számára. Az
épületben teljes egészében áll még a hagyományos, nyitott kéményes konyha, látható a
fagerendás mennyezet, és a mellékhelyiségben megtaláljuk a régi istállót és csűrt is. Az épület
jellegzetessége, hogy egy-két vállalkozó szellemű sokác kézműves foglalkozásokat tart itt. Az
érdeklődök megtanulhatnak csipkét horgolni vagy inget hímezni, esetleg bütykös harisnyát
készíteni. Ha úgy gondoljuk, hogy a Busóudvarban megszerzett tánctudásunk még nem elég
jó, itt ismét lehetőségünk van azt tovább csiszolni interaktív módon. Továbbá népviseleti
ruhákba is öltöztethetünk babákat szintén interaktív módon. Úgy gondolom, hogy már
teljesen a „poklade” hatása alatt vagyunk. De még mindig szeretnénk magunkba „szívni”
hagyományokat, így tovább folytatjuk túránkat, a Kanizsai Dorottya Múzeum felé.
A Kanizsai Dorottya Múzeum Magyarország egyik legmodernebb múzeuma, 2012-ben
került átadásra. Alapterülete 410 négyzetméter, mely három részre osztható. Az első részben
a múzeum egy bázisgyűjteményen keresztül mutatja be a nemzetiségek kultúráját. A második
részben a hagyományos busójárás kerül bemutatásra, míg a harmadik egységben Mohács
sokszínűségével ismerkedhetünk meg. Az állandó tárlat mellett évente több időszaki kiállítás
is várja a látogatókat. A több száz darabból álló páratlan mázas és fekete kerámiagyűjtemény
mellett a különböző népcsoportok viseleteit, bútorait, használati tárgyait csodálhatjuk meg.
Napunk itt még nem ért véget; mielőtt hazafelé indulnánk, célba vesszük a Mohácsi
Történelmi Emlékhelyet, mely egy szájhagyomány útján terjedő pletyka alapján szintén
köthető a mohácsi sokácokhoz. A legenda szerint a mai sokácok furfangos ősei a török
megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Később álruhába

13
 FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2024.

öltözve (bunda, maszk) tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön,
akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve, fejvesztve menekültek a városból. Ezt az átkelést
azóta is minden évben busójárás vasárnapján megteszik, felidézve ezt a rendkívüli eseményt.
A Mohácsi Történelmi Emlékhely, az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatának állít méltó,
történelmi megemlékezési helyet. Az Emlékhely 1976-ban nyitotta meg kapuit a látogatók
előtt, mely 1700 katona végső nyughelye. A sírkertet, 8 hektárnyi természetvédelmi területen
alakították ki. A hatalmas területet bejárva egy idegenvezető segítségével megismerhetjük a
csata részleteit. Láthatunk sírjeleket, kopjafákat. Az épület 2011-ben felújították. A kupola
formájú felső szinten lévő kilátóból megcsodálhatjuk a virágot formázó sírkertet. A Szent
Koronát ábrázoló kilátó és kiállító épületben korabeli fegyvereket nézhetünk meg, foghatunk
kézbe. A digitális terepasztal segítségével pedig újraélhetjük a csata eseményeit.
Lassan kirándulásunk végéhez érkezünk, így nem marad más hátra, mint összegezzük
azt, hogy miért is érdemes Mohácsra látogatni. Ugyanakkor a városra nézve kereskedelmi és
gazdasági szempontból is milyen jelentősége van ennek a népszokásnak. A hazavezető úton
ezt taglaljuk és elemezzük.
Ha egy mondatban kellene megfogalmazni, hogy miért is érdemes ellátogatni
Mohácsra, talán így fogalmaznám meg: élmény, sokszínűség, népművészet és legenda a Duna
partján. A rendezvényeknek köszönhető, hogy az a hagyomány és népművészet, amit a
sokácok magukkal hoztak, tovább él és fejlődik a városban. Az itt élő emberek nem
küldetéstudatként, hanem életük szerves részeként tekintenek a hagyományőrzésre.
A városról elmondható, hogy a turizmus, a vendéglátás és a kereskedelem erre a
néphagyományra támaszkodva találta meg a helyes irányt. Az irányt, amiben a lehetőségek
rejlenek, amelyekből fejlődni vagy épp fennmaradni lehet. A hagyomány megmutatta a
kiaknázatlan területeket, munkahelyeket teremtett a város és környékbeli lakói számára. A
fejlődő ágazatok bevételhez juttatták a várost, így indokolt lett annak további fejlesztése és
támogatása a városvezetés részéről is. A turizmus fejlődése hozzájárul a természeti és
kulturális örökség megvédéséhez, a béke fenntartásához.
Az üzleti életben a siker kulcsa sokszor az innovatív és kreatív gondolkodás. A kreativitás
nemcsak művészeti körökben fontos, hanem minden területen, beleértve a turizmust, a
vendéglátást és a kereskedelmet is. A kreatív megközelítés segít a vállalkozásoknak új
távlatokat nyitni, kiszámíthatatlan helyzetekben is megtalálni a kiutat, és felkelteni az
érdeklődést. Ezért is mondhatjuk azt, hogy a művészet és ezen ágazatok nem feltétlenül állnak
távol egymástól.

14