Az alábbiakban található a vázlat a telefonközpontokról és a telefonhírmondóról:

Bevezetés (2000 karakter)

A telefonközpontok és a telefonhírmondó története
A telefonközpontok és a telefonhírmondó jelentősége
A telefonközpontok és a telefonhírmondó célja és funkciói
A telefonközpontok története és fejlődése (10000 karakter)
Az első telefonközpontok bemutatása
A telefonközpontok technológiai fejlődése
A telefonközpontok hatása a társadalomra és az iparra
A telefonhírmondó története és fejlődése (10000 karakter)
Az első telefonhírmondók bemutatása
A telefonhírmondó technológiai fejlődése
A telefonhírmondó hatása a társadalomra és az iparra
A telefonközpontok működése (8000 karakter)
A telefonközpontok alapvető működése
A telefonközpontok technológiai aspektusai
A telefonközpontok szerepe a modern távközlésben
A telefonhírmondó működése (8000 karakter)
A telefonhírmondó alapvető működése
A telefonhírmondó technológiai aspektusai
A telefonhírmondó szerepe a modern távközlésben
Összefoglalás (2000 karakter)
A telefonközpontok és a telefonhírmondó összehasonlítása
A telefonközpontok és a telefonhírmondó jövőbeli kilátásai
A telefonközpontok és a telefonhírmondó tanulságai
Kérlek, vegye figyelembe, hogy ezek a pontok csak iránymutatást nyújtanak, és a konkrét tartalomnak a
kutatásod eredményeitől függően kell alakulnia. Sok sikert a házi feladathoz!
-
Bevezetés (1000 karakter)
A telefonhírmondó bemutatása
A telefonhírmondó jelentősége
A telefonhírmondó története (5000 karakter)
A telefonhírmondó kialakulása
A telefonhírmondó fejlődése
A telefonhírmondó működése (10000 karakter)
A telefonhírmondó technikai részletei
A telefonhírmondó szolgáltatásai
A telefonhírmondó hatása a társadalomra (10000 karakter)
A telefonhírmondó szerepe a kommunikációban
A telefonhírmondó hatása a médiafejlődésre
Összefoglalás (2000 karakter)
A telefonhírmondó összefoglalása
A telefonhírmondó jövőbeli kilátásai
Hivatkozások (1000 karakter)
Felhasznált források listája
-
Puskás Tivadar és a Telefonhírmondó
Puskás Tivadar a Budapesti Távbeszélő-hálótatot bérlő részvénytársaság ügyvezető igazgatója volt.
1892-ben a világ 18 országában szabadalmaztatta a Telefonhírmondót, a világ első műsorszóró
berendezését.
A Telefonhírmondó integrálta a szerkesztőséget, a stúdiót, az „adót” és az elosztó hálózatot.
Az 1892. július 14-én beadott eredeti szabadalmi leírásban egy Puskás által kifejlesztett, a Fürdő utcai
telefonközpontra alapozott, egyvezetékes, egy hurkos hálózat szerepelt.
A szabadalom birtokában a Telefonhírmondó Vállalat kibérelte a Magyar u. 6. egyik lakását, és
elkezdődtek a munkálatok.
február 15-én, 60 előfizetővel Budapesten megindult a kísérleti rendszer.
1894-ben grófokból összehozott Telefonhírmondó Részvénytársaság alakult, amely nem befektetni,
hanem csak kivenni akart a „beszélő újságból”. A fejlesztések elmaradtak.
A világ első műsorszóró kísérlete nem tette világhírűvé Puskás Tivadart, annak ellenére, hogy közel 30
évvel megelőzte korát.
A Magyar Rádió csak 1925. december 1-én kezdte meg a műsorszórást.
-
Vázlat a Telefonhírmondóról
Puskás Tivadar és a Telefonhírmondó: Puskás Tivadar, a Budapesti Távbeszélő-hálózatot bérlő
részvénytársaság ügyvezető igazgatója, 1892-ben szabadalmaztatta a Telefonhírmondót, a világ első
műsorszóró berendezését. A találmány integrálta a szerkesztőséget, a stúdiót, az „adót” és az elosztó
hálózatot.
A Telefonhírmondó működése: Az eredeti szabadalmi leírásban egy Puskás által kifejlesztett, a Fürdő
utcai telefonközpontra alapozott, egyvezetékes, egy hurkos hálózat szerepelt. Az előfizetők a szekunder
tekercsek valamelyikéhez csatlakoztak.
A Telefonhírmondó fejlesztése: Szmazsenka Nándor, a Budapesti Állami Távbeszélő-hálózat igazgatója
rájött, hogy a hangfrekvenciát is lehet transzformálni. Az indítóorsók szekunder tekercsére, nem csak
előfizetők, hanem egy újabb másodlagos (szekunder) hurok, sőt arra egy harmadlagos (terciel) hurok is
köthető.
A Telefonhírmondó szolgáltatásának elindítása: A szabadalom birtokában a Telefonhírmondó Vállalat
kibérelte a Magyar u. 6. egyik lakását, és elkezdődtek a munkálatok. Az 1893. február 15-én, 60
előfizetővel Budapesten megindult kísérlet rendszer is kétvezetékes, többhurkos volt.
A Telefonhírmondó fejlődése és népszerűsége: Az előfizetők száma egy év alatt 700-ról 4915-re
emelkedett, és 5000 körül telítődött. A maximumot, már a rádióval párhuzamosan üzemelve, 1930-ban
9100 előfizetővel érte el.
A Telefonhírmondó Részvénytársaság: Az 1894-ben grófokból összehozott Telefonhírmondó
Részvénytársaság nem befektetni, hanem csak kivenni akart a „beszélő újságból”. A fejlesztések
elmaradtak.
A Telefonhírmondó öröksége: A világ első műsorszóró kísérlete nem tette világhírűvé Puskás Tivadart,
annak ellenére, hogy közel 30 évvel megelőzte korát.
-
**A Telefonhírmondó Története**
1. A Telefonhírmondó egy olyan újság volt, amit nem írtak, hanem mondtak, és óránként adták ki a
híreket.
2. A telefon elvére épülő hangújság feltalálója Puskás Tivadar volt.
3. Puskás Tivadar korábban a bécsi műegyetemre járt, és itt hozta létre Közép-Európa első utazási
irodáját.
4. Mikor értesült Bell találmányáról, a telefonról, azonnal Amerikába utazott, hogy megtekintse.
5. Felkereste Edisont is, akit meggyőzött arról, hogy a telefon korszakalkotó találmánnyá válik, ha
kidolgozzák a telefonközpont működési elvét.
6. Puskás Tivadar a telefonhírmondó számos későbbi találmánya és kísérlete közül a legérdekesebb
volt.
7. A találmány lényege az volt, hogy egy beszélő hangját, azt megsokszorozva, tetszés szerinti
hallgatókészülék között osztja szét.
8. Hamarosan létrejött a műsorközlő stúdió és a budapesti hálózat is, mely független volt a már meglévő
telefonvonalaktól és -készülékektől.
9. Így jelent meg először a világon a hangközlő újság (1893), a rádió közvetlen elődje.
10. Az előfizetők szobájának falára két hallgatókészüléket szereltek fel, természetesen beszélőrész
nélkül.
11. A műsor leghangsúlyosabb részének a hírközlés számított: a híreket nappal folyamatosan közölte és
óránként változtatta.
12. A legfontosabbak a tőzsdei jelentések voltak, ezek negyedóránként változtak.
13. A Telefonhírmondó esténként és hétvégén hangverseny-, opera- és színházközvetítésekkel szolgált.
14. Saját stúdiójából is továbbított irodalmi felolvasásokat, kamarakoncerteket.
15. A fogadtatás kedvező volt, úgy tekintettek a találmányra, mint az újságírás, az információterjesztés
forradalmasítására.
16. A telefonhírmondó nemcsak gyorsabbnak, de zabolátlanabbnak is ígérkezett a nyomtatott elődnél.
17. Puskás az indulás évében meghalt, de a telefonhírmondó történetének ezzel nincs vége.
18. Egészen a második világháborúig, vezetékeinek tönkremeneteléig működött.
19. Bár 1925-től, a budapesti rádió beindulásától azzal azonos műsort közvetített.
20. Puskás Tivadar a legkimagaslóbb volt azoknak a magyar feltalálóknak a sorában, akik a hang és a
kép rögzítését, reprodukálását, továbbítását tűzték ki célul.
21. Puskást már az 1881-es párizsi operaközvetítés idején foglalkoztatta a gondolat: hogyan lehetne ilyen
műsorokat sokszorta több hallgatókészülék között "szétosztani"?
22. A megoldás első változata 11 évvel később, 1892-re született meg.
23. Az adás 1893. február 15-én indult el.
24. A szerkesztőség az Astoriától nem messze, a Magyar utca 6. szám alatt volt, négy szerkesztővel és
mintegy száz munkatárssal.
25. Az indulás évében a Telefonhírmondónak még nem voltak külön vezetékei és készülékei.
26. Később - már Puskás halála után, de az ő, illetve Szmazsenka Nándor, a telefontársaság műszaki
igazgatójának elgondolásai szerint - a beszélgetőtelefonvonalaktól teljesen független hálózatot építettek
ki.
27. Az előfizetés nem számított drágának, hiszen csak egytizede volt a normál telefon-előfizetésnek.
28. Kéttucatnyi előfizetővel indult az adás 1893. februárjában.
29. A következő évben már 700, két év múlva 4915, három év múlva 6185 előfizető volt.
30. Ebben az évben ünnepelték Magyarország ezeréves fennállását.
31. Az ezredéves kiállításon önálló pavilont szenteltek a telefonhírmondónak.
32. Puskás tervezte a telefonhírmondó külföldi meghonosítását is, de korai halála miatt ezt nem tudta
megvalósítani.
33. Az első években érkeztek külföldi érdeklődők, ám a tulajdonosokkal nem tudtak megállapodni.
34. A telefonhírmondót, melyet Puskás világszenzációnak szánt, külföldön lassan elfeledték.
-
**Puskás Tivadar és Thomas Alva Edison találkozása**
1. Puskás Tivadar 170 évvel ezelőtt született, ő volt a modernkori média, a műsorszórás megálmodója és
első megvalósítója.
2. Sokan állítják, hogy Puskás Tivadar Edison munkatársaként a New York-i Menlo Parkban készítette el
az általa kifejlesztett világelső telefonközpontot.
3. Puskás halálának, illetve a világelső **Telefonhírmondó** budapesti üzembe helyezésének 100.
évfordulóján, 1993-ban több cikk és könyv is megjelent.
4. Puskás 1877. december 13-án látogatott el Menlo Parkba Edisonhoz, ez volt az első találkozásuk.
5. Puskás 1877. december 17-én, négy nappal az első találkozás után aláírt egy megállapodást
Edisonnal.
6. Puskás 1878. január 22-én látogatta meg utoljára a Menlo Parkban Edisont és munkatársait.
7. Puskás a párizsi Avenue de Opera 45-ben bérelt palotájában megnyitott irodájából árulta a telefon és
fonográf szabadalmakat.
8. Puskás majd 1893-ban a világ 17 országában szabadalmaztatja a **Telefonhírmondót**, amely
valóban az ő találmánya volt.
9. A világ első műsorszóró kísérlete nem tette világhírűvé Puskás Tivadart, annak ellenére, hogy közel 30
évvel megelőzte korát.
-
**Puskás Tivadar és a Telefonhírmondó**
1. Puskás Tivadar nem találta fel a telefont, de több apró felfedezéssel és újítással tökéletesített több, a
távbeszélőhöz hasonló hírközlési eszközt.
2. Puskás Tivadar nem találta fel a telefonközpontot, de vezetésével épült ki a párizsi és a budapesti
telefonközpont.
3. Puskás Tivadar nem dolgozott együtt Thomas Alva Edisonnal, de 1877-től az Edison cég európai
képviselője lett.
4. Puskás Tivadar többet tett a telefon találmány technikai korszerűsítésénél és a telefonközpont
feltalálásánál. Olyan távbeszélőközpontot alkotott, amellyel nem csak beszélgetni, de amelyet hallgatni is
lehet.
5. Puskás Tivadar nem a telefonközpontot, hanem egy, telefonközpontokból álló elektronikus hírközlő
rendszert, a modern vezetékes rádió ősét, a **Telefonhírmondót** találta fel.
6. A **Telefonhírmondó** előzménye a budapest–bécsi városközi telefon megszervezése volt.
7. Puskás Tivadar találmánya, a **Telefonhírmondó** 1893. február 15-én szólalt meg. A
távbeszélő-előfizetők lakásán két kis kagylót helyeztek el, amelyeket a hallgató a füléhez emelt, ha a
hangos újság híreit hallgatni akarta.
8. Egy hónappal a **Telefonhírmondó** megszületése után, Puskás Tivadar 1893. március 16-án
meghalt.
9. Tizennyolc évvel a **Telefonhírmondó** megszületése és Puskás Tivadar halála után, 1911-ben,
Edison itt járt Budapesten.
-
**Az első magyarországi automata telefonközpont, a Krisztina Távbeszélő Központ**
1. **A telefonközpont automatizálásának szükségessége**: Az előfizetők számának növekedése, a
manuális központok korlátozott bővíthetősége és a kezelők túlterheltsége miatt már 1912-ben felmerült a
budapesti távbeszélőközpontok automatizálásának kérdése.
2. **Az automatizálás megvalósítása**: A posta vezetősége úgy döntött, hogy tanulmányozás céljából
szakembereket küld azokba az országokba, ahol a telefonhálózat automatizálása már megvalósult.
3. **A választott rendszer**: A vezetőség a legmegfelelőbbnek a teljesen automata üzemmódú, Western
Electric Co. (Beil-Standard) Rotary 7Al-es, folyamatosan működő elektromechanikus
telefonközpont-rendszert javasolta meghonosítani hazánkban.
4. **A gyártás**: A gyártási jogot 1925-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. nyerte el, és az
első telefonközpontok elkészítésére meg is kötötték a szerződést.
5. **Az új, automata telefonhálózat**: Az új, automata telefonhálózat megvalósítására ötéves fejlesztési
tervet dolgoztak ki, öt főközponttal, tizenegy mellékközponttal, valamint egy helyközi központtal.
6. **A Krisztina Távbeszélő Központ**: 1928. április 28-a nevezetes dátum a magyar hírközlés
történetében. Ekkor helyezték üzembe Magyarország első automata telefonközpontját, a Krisztina
Távbeszélő Központot.
7. **A Rotary 7Al-es központok felépítése**: A nagy helyigényű forgógépes távbeszélőközpontokat vagy
különálló épületben, vagy például a Krisztina-központ esetében a főépületben külön erre a célra tervezett
helyiségekben helyezték el.
-
**Egy telefonhívás felépítésének blokksémája**
1. **Gépfokozatok működése**: Hívás esetén a hívott kapcsolási számának megfelelően különböző
gépfokozatok működnek: az első és a második számjegynek megfelelően az első csoportválasztó gép (I.
C sV), a harmadik számjegynek megfelelően a második csoportválasztó gép (II. CsV, illetve B II. CsV), a
negyedik számjegynek megfelelően a harmadik csoportválasztó gép (IH. CsV), az ötödik és hatodik
számjegynek megfelelően a vonalválasztó gép működik (VV).
2. **Főközpont**: A főközpont kétfokozatú híváskoncentrációval (I. HK, II, HK), négy választófokozattal (I.
CsV, II. CsV, III. CsV, VV), regiszterkereső géppel (RK), regiszteráramkörrel és összekötő áramkörrel
rendelkezik.
3. **Előfizetők**: Az előfizetők az I. HK gép ívpontjaira és a VV gép ívpontjaira vannak kötve, ha hívunk
HK gép működik, ha hívnak minket, a VV gép működik.
**A hívás folyamata helyi hívás esetén**
1. **Hívás kezdeményezése**: Ha a hívó és a hívott kapcsolási száma ugyanabban a telefonközpontban
van, és egy előfizető felemeli a kézibeszélőjét, vagyis hívást kezdeményez, a központban a hívó előfizető
vonalát tartalmazó 100-as előfizetői vonalcsoportot kiszolgáló első I. HK gépek közül a szabad gépek
forgásnak indulnak, és megkeresik a hívó előfizető vonalát.
2. **Hívó vonalának meghosszabbítása**: Amint egy gép a hívó előfizető által kijelölt ívpontot megtalálta,
azonnal megáll, és a hívó vonalát a II. HK ívéig meghosszabbítja. Ugyanakkor a még forgó gépek is
megállnak.
3. **Összekötő áramkör**: Ez után a II. HK gépek közül az abba a csoportba tartozó szabad gépek
megindulnak, és megkeresik azt az ívpontot, amelyikre a hívásban lévő I. HK gép csatlakozik. Az a II. HK
gép, amelyik először ér erre a csúcsra, megáll, és kefevezetékén keresztül összeköti az előfizetőt az
összekötő áramkörrel. Ez után a még forgó II. HK gépek is megállnak.
4. **Regiszteráramkör**: A hívó előfizető vonalával kapcsolatba került összekötő áramkörhöz tartozó RK
gép megindul, és az ívére kapcsolt regiszteráramkörök közül keres egy szabad regisztert. A szabad
regiszter ívpontján megáll, és összekapcsolja az előfizető vonalát a regiszteráramkörrel. A
regiszteráramkör a hívó előfizető felé tárcsázási hangot küld. A tárcsázási hangra az előfizető megkezdi a
tárcsázást.
5. **Tárcsázott számjegyek felvétele**: A tárcsázott számjegyek felvételét a regiszteráramkör végzi, és
jelfogóláncok segítségével rögzíti azokat. Miután a regiszteráramkör elegendő száminformációt kap,
elkezdi a választást. A beadott számjegyeknek megfelelően a regiszteráramkör végzi a csoportválasztó
gépek és a vonalválasztó gép vezérlését.
6. **Hívott szám helyben maradó vagy kimenő**: Az I. CsV gép beállításánál az első két számjegy
alapján eldől, hogy a hívott szám helyben maradó vagy kimenő, vagyis másik központba átmenő hívás
lesz. Ha helyi a hívás, akkor a regiszter a harmadik számjegy alapján a helyi II. csoportválasztó gépet (H
II. CsV) vezérli, a negyedik számjegy alapján a III. CsV-t vezérli, az ötödik és hatodik számjegy alapján a
VV gépet vezérli a hívott előfizető vonalára. Ez után a regiszteráramkör felszabadul, a további feladatokat
a kapcsolásban résztvevő áramkörök végzik.
7. **Hívott előfizető vonalvizsgálata**: A hívott előfizető vonalvizsgálata a VV áramkörből történik. Ha a
hívott előfizető vonala szabad, akkor a VV áramkör a hívott előfizető felé csengető áramot, a hívó
előfizető felé pedig csengetési visszhangot kapcsol. A hívott jelentkezése után a csengetés és a
csengetési visszhang megszűnik, és az áramkörök átállnak beszédállásba. A hívó és a hívott előfizető
mikrofontáplálása az összekötő áramkörből történik. A beszélgetés befejezése után bontást csak a hívó
előfizető kezdeményezhet. Sikeres hívás esetén a beszélgetés végén, a bontás bekövetkeztekor a hívó
állomás felé megtörténik az összekötő áramkörből a számlálás. Ha hívott előfizető foglalt, akkor a VV
áramkör a hívó előfizető felé foglaltsági hangot kapcsol.
8. **Hívó bontása**: A hívó bontása után, vagyis a kézibeszélő helyretétele után, a gépfokozatok
áramköreinek jelzései alapján a VV gép és a CsV gépek normál állásba mennek vissza, hogy egy újabb
hívás rendelkezésére állhassanak.
**A hívás folyamata kimenő hívás esetén**
1. **Trönkök**: A hálózatba bekapcsolt telefonközpontok első választási fokozatán (I. CsV-n) azok a
trönkök, vagyis azok a más központok felé átmenő áramkörök vannak, amelyek a másik központ ún.
bejövő gépein (B II. CsV-n) végződnek. így, ha egy másik központ számmezejébe tartozik a hívott szám,
akkor
-
**A Telefonhírmondó kezdő évei**
1. A **Telefonhírmondó** először 1893. február 15-én szólalt meg Budapesten.
2. Puskás Tivadar ötlete volt a telefon és az újságírás erejének egyesítése, hogy a közönség óráról órára
értesüljön mindenről, ami a világon történik.
3. A Telefonhírmondó programjában benne volt a hírszolgáltatás, a szépirodalom és a művészet ápolása
is.
4. A közönség hallgathatta a jelesebb írók szépirodalmi műveit a szerzők előadásában.
5. A Telefonhírmondó hallgatói hamarabb gyönyörködhetnek valamely világhírű művésznő, vagy művész
dalaiban, hegedű- vagy zongorajátékában, mint a színházak, vagy koncerttermek közönsége.
6. D. L. Woods, a University of Maryland professzora szerint Puskás Tivadar volt az a valóban úttörő
géniusz, aki a modern rádió- (és televízió) műsorkészítés koncepcióját megteremtette.
7. A Telefonhírmondó budapesti szenzációt jelentett, a sajtó lelkendező cikkekben üdvözölte.
8. Puskás Tivadar, a budapesti telefonhálózat igazgatója hónapokon át foglalkozott ezzel a világvárosias
tervvel.
9. A kor — s annak Budapestje - a nagyarányú tőkés fejlődés, a műszaki ötletek kora volt.
10. A Telefonhírmondó sorba-, vagy párhuzamosan kapcsolt előfizetői transzformátorok (esetleg vegyes
soros-párhuzamos kapcsolás) alkalmazásával kívánta megvalósítani, egy közös vagy több bemondói
mikrofont használva.
11. Puskás a Telefonhírmondót két osztrák-magyar szabadalom birtokában indította el a belvárosi
Magyar utca 6, szám alatti házban berendezett szerkesztőségből, a budapesti telefonhálózat
felhasználásával.
Az alábbiakban összefoglalom a szövegben található legfontosabb információkat:
1. **Puskás Tivadar** a Monarchián kívül is megpróbálta a **Telefonhírmondóra** a szabadalmi oltalmat
megszerezni, de gyakorlatilag sehol sem kapta meg.
2. A **Telefonhírmondó** működéséhez szükséges készülékek, telepek, indukciós tekercsek és a többi
alkatrészek csoportosítása és összekötésmódja sem újdonság.
3. A **Telefonhírmondó** szabadalmi oltalmat csupán az akkor műszakilag még igen elmaradt Mexikóban
és Ausztráliában kapott.
4. Puskás Tivadar 1893. március 2-án Lukács Bélához, Magyarország akkori kereskedelmi miniszteréhez
kérvényt intézett a **Telefonhírmondó** Budapest fő- és székvárosában való létesítésére, berendezésére
és üzletbentartására a kizárólagos engedélyt neki ötvenévi időtartamra megadni.
5. A **Telefonhírmondó** mostani üzeme csak kísérlet, mely a Kereskedelmi miniszter engedélye alapján
gyakoroltatik.
6. A **Telefonhírmondó** fontos hatalmi eszközzé fejlődhetik, mert ily módon valamennyi nagyobb
várossal, sőt megfelelő távbeszélőhálózat kiépítése után az ország valamennyi községével egyidejűleg
lehet tudatni egy központi hivatalból a hadászati, politikai, államrendészeti, társadalmi, vagy bármely
tekintetből fontos eseményekre vonatkozó értesítéseket.
7. Puskás Tivadar a **Telefonhírmondóval** tartalmát és célját illetően teljesen újat, korát megelőző
valamit alkotott.
8. Puskás Tivadar maga írta cikkében az újdonságot a beszélő újság hírközlő mivoltában jelöli meg, a
nyomtatott sajtó mellett egy új médiumot indítva versenybe.
-
Az alábbiakban találhatók a szöveg főbb pontjai:
1. **Lukács Béla kereskedelmi miniszter** az értekezlet eredményét összefoglalta, és engedélyt adott
Puskás jogutódjának a kizárólagossági jog biztosítása nélkül.
2. Az engedélyesnek **felelős üzletvezetőt** kell alkalmaznia, aki az egész üzemért felelős.
3. A **telefonhírmondón** közlendő híreket előre le kell írni, és azokat a felelős és a bemondó aláírni
köteles.
4. Az aláírt lapokat a budapesti kir. ügyészséghez, a budapesti rendőrség főkapitányához a vállalat
naponként háromszor, az érdekelt minisztériumokhoz pedig a hírek leadását követő napon beküldeni
köteles.
5. A kereskedelmi miniszternek joga van felügyelet és ellenőrzés gyakorlása céljából a vállalathoz
napibiztost kirendelni.
6. Az előfizetési díjak nagyságát a kereskedelmi miniszter állapítja meg és azt bármikor módosíthatja.
7. A vállalat tiszta jövedelme 7 százaléknál több nem lehet és a vállalat bevételeiből az államnak is
részesedés biztosítandó.
8. Az engedély időtartama addig terjedhet, ameddig a budapesti távbeszélőhálózat bérleti ideje terjed.
9. A budapesti távbeszélőhálózat bérleti vállalat r. t. 1893. évi április hó 11-én kelt beadványában
bejelentette, hogy az időközben elhunyt Puskás Tivadarral külön megállapodást kötött.
10. A távbeszélőhálózat bérleti vállalat e követelését a közte és az állam között 1887. augusztus 31-én
létrejött szerződés 7. §-nak első bekezdésében foglaltakra alapította.
11. Puskás Albert 1883. évi május hó 14-én iktatott beadványában arra kérte a kereskedelmi minisztert,
hogy a bátyja által kért engedélyt neki adja meg.
12. A Telefonhírmondónak első üzleti évében, 1893. végén 497 előfizetője volt, ami 1894. végére 2200-ra
nőtt, és 1895. végén már 4915 előfizetőt jelentett a mérlegbeszámoló.
13. A Telefonhírmondó szolgáltatásaival a városi kis- és középpolgárságot vette célba, olyan
műsorpolitikával, mely kísértetiesen hasonlít a mai struktúrákhoz.
14. „The real pioneering genius who created these concepts of modern radio (and television)
programming was Théodore Puskás, who established the first operational broadcasting organization in
1893.
-
**A Telefonhírmondó, az első beszélő újság**

1. **Alapítás**: A Telefonhírmondó 1893. február 15-én indult, Puskás Tivadar által.

2. **Helyszín**: Az első helyszín a Magyar utca 6. számú ház volt Budapesten.
3. **Technikai problémák**: Az első adásokat csak a telefonállomásokon keresztül lehetett hallgatni, ami
sok panaszt eredményezett.
4. **Hálózatfejlesztés**: Puskás Tivadar önálló hálózat kiépítésébe kezdett a technikai tisztaság elérése
érdekében.
5. **Puskás Tivadar halála**: Puskás Tivadar 1893. március 17-én váratlanul meghalt.
6. **A Telefonhírmondó Rt. alapítása**: Popper István mérnök folytatta Puskás munkáját és megalapította
a Telefonhírmondó Rt.-t.
7. **Előfizetők száma**: Az előfizetők száma rohamosan nőtt a hálózat bővülésével.
8. **Műsorok**: A naponta ismétlődő műsorok többsége hírekből, tőzsdejelentésekből állt.
9. **Operaközvetítés**: Az első operaközvetítés 1896-ban volt.
10. **Pontos idő jelzés**: 1911-ben szerelték fel a pontos idő jelzésére szolgáló óraüzemet.
11. **Világháború**: Az előfizetők száma a világháború alatt csökkent.
12. **Újjászervezés**: Popper István a Telefonhírmondót a Magyar Távirat Iroda Rt.-nek adta át, ahol
megkezdődött a pusztulófélben lévő Telefonhírmondó újjászervezése.
13. **Egyesülés a Magyar Rádióval**: 1925. december 1-jén a Telefonhírmondó Rt. egyesült az induló
Magyar Rádióval.
14. **Rádiókészülékek elterjedése**: A rádiókészülékek rohamos elterjedésével az előfizetők száma
egyre apadt.
**A budapesti távbeszélő hálózat kialakulásának és korai fejlődésének földrajzi sajátosságai**
1. **Bevezető**: A 19. században a távíró és a távbeszélő megjelenése minőségi változást hozott a
hírközlésben. Az új technológiák megjelenése és elterjedése alapvetően átalakította a termelés, a
szállítás és a kereskedelem technikai és szervezeti rendszereit.
2. **A távközlési szolgáltatás fejlesztése**: A 19. század közepén elsősorban a fejlettebb államok érezték
szükségességét a távközlési szolgáltatás széles körű fejlesztésének. Kelet-Közép-Európa feudális
uralkodói csak hatalmi pozícióik fenntartása, a belső rend és a határok védelme érdekében látták
szükségesnek a távíró használatát.
3. **A távíró Budapesten**: 1850 novemberétől Budát és Pestet távíróvonal kötötte össze Béccsel,
amelyet 1853-tól már magánszemélyek is használhattak.
4. **A távíróhálózat Budapest centrikus átépítése**: 1867 után különösen fontos lett a magyar kormány
számára az addig Bécsközpontú távíróhálózat Budapest centrikus átépítése és fejlesztése.
5. **A távbeszélő megjelenése Budapesten**: A távírónál lényegesen nagyobb karriert futott be a
távbeszélő, amely 1881-es budapesti megjelenése után alig másfél évtizeddel átvette a vezető szerepet a
távírótól a főváros belföldi és külföldi távközlési forgalmában.
6. **A távbeszélő hazai megjelenése**: A távbeszélő hazai megjelenésében és fővárosi hálózatának
gyors kiépülésében kiemelkedő szerepe volt a Puskás-testvéreknek, Tivadarnak és Ferencnek.
7. **A fővárosi telefonhálózat létesítésére vonatkozó engedély**: 1880 májusában Puskás Ferenc kézhez
kapta az erről szóló engedélyokiratot, amellyel 20 évre kizárólagos jogot nyert arra, hogy „Budapest
főváros és Újpest község területén közvetlen érintkezések céljára szolgáló távbeszélő összeköttetéseket
létesítsen".
8. **A magánkézben lévő távbeszélő hálózat fejlődésének térbeli sajátosságai**: Budapesten a legelső
távbeszélő-összeköttetés a Lipótvárosban a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Tüköry utcai
hivatala és annak a Mária Valéria (ma Apáczai Csere János) utcában elhelyezkedő műszaki osztálya
között jött létre 1881 februárjában.
9. **A fővárosi telefonhálózat létesítésére vonatkozó engedély okirat**: Az engedély tartalmazta többek
között, hogy a vezetékeket az állami és vasútüzleti távirdavezetékek tartószerkezeteitől eltérő tartókon
kell felszerelni; magáningatlanon való tartók felszereléséhez a tulajdonos engedélyét kell megszerezni; az
engedély nem terjed ki táviratozásra, ill. táviratok távbeszélőn történő továbbítására.
10. **A hálózat gyors bővülése**: 1890-re a hálózat gyors bővülése (1436 előfizető) megnövelte a
központok terheltségét, ami az 1890-es évek elejére a beszélgetések minőségének általános romlásához
vezetett.
**A budapesti távbeszélő hálózat fejlődése**
1. **Távbeszélő állomások számának növekedése Budapesten, 1881-1930 között**: A főállomások és
mellékállomások száma jelentősen növekedett ebben az időszakban.
2. **Puskás Tivadar és a Telefon-Hírmondó**: Puskás Tivadar, halála előtt 8 hónappal, bejelentette
szabadalmát a kereskedelmi minisztériumnak az általa feltalált Telefon-Hírmondóra. Ezt a berendezést
először az 1881. évi párizsi kiállításon mutatta be.
3. **A távbeszélő igények növekedése**: A távbeszélő igények növekedése vezetett a Szerecsen utca
(ma Paulay Ede utca) 7-9. sz. házban létesített, 3000 állomás befogadására alkalmas központ
üzembehelyezésére 1897-ben.
4. **Városok közötti távbeszélőkapcsolatok**: Magyarországon csak 1889-re jöttek létre a feltételek a
kereskedelmi és ipari élet képviselői által régóta szorgalmazott első helyközi vonal megépítésének
megkezdésére.
5. **Az államosított távbeszélő hálózat további bővülése**: A fővárosi távbeszélő hálózat államosításával
a magyar állam jelentős anyagi terhet vállalt magára.
6. **A Teréz központ üzembe helyezésétől az első világháború végéig**: 1904-től az első világháborúig
tartó évtized a fővárosi telefonhálózat további dinamikus fejlődését hozta.
7. **Az 1918-tól 1931-ig tartó fejlődés területi jellemzői**: Az őszirózsás forradalom idején a főváros
távbeszélő forgalma csaknem teljesen megbénult.
Az alábbiakban összefoglalom a szövegben található információkat:
1. **Az automatizálásra irányuló tervek** korszerű telefonközpont hálózat kialakításának körvonalait
vázolták, melyben az egyaránt 20 000 állomást befogadó Teréz és József központok mellett Budán is
létesíteni kell egy automata központot (Krisztina) és a Belvárosnak is kapnia kell egy korszerű
főközpontot.
2. A nagyszabású, 8 millió pengős beruházást követelő program előkészítését a „Budapesti automatikus
távbeszélő központok építési vezetősége" nevet viselő testület felállítása követte, amely felelőse volt a
program összehangolt végrehajtásának.
3. A fejlesztés során fontos feladat volt, hogy az eddig üzemelő manuális központok (Teréz, József, Lipót)
és az újonnan készülő 400 vonalas interurbán központ integrálása az automatizálódó hálózatba.
4. Az automata hálózat budai részének kiépítése során a Krisztina központ addigi mellékközpontjait
(Svábhegy, Zugliget, Óbuda) fokozatosan át kellett kapcsolni a főközpontba (1928), ami közel 5000
automata állomás bekapcsolódását jelentette.
5. Ugyanazon évben megnyílt a „Belváros" automatikus központ (1090 állomással), amihez további 9400
automatikus állomást kötöttek be.
6. A Teréz központhoz további 9400 automatikus állomást csatoltak, majd 1928 közepén (24 éves
működés után) végleg megszűnt az objektum manuális központja.
7. 1929 végén került sor az 1800-as vonalkapacitású Lipót és a 800 állomást befogadó „Újpest" központ
felavatására. Ez utóbbi révén Rákospalota és Pestújhely is bekapcsolódhatott az automatikus
telefonhálózatba.
8. Az automatikus távbeszélő-rendszerre való áttéréssel megvalósult a központok decentralizációja,
miközben a főváros mind nagyobb területére terjedt ki a távbeszélőhálózat.
9. A további bővítés során újabb mellékközpontokat rendeltek alá a főközpontoknak. Ennek megfelelően
Krisztina főközponthoz Lágymányos alközpontot, Lipót főközponthoz Zugló alközpontot.
10. 1932 végére a fővárosi távbeszélőhálózat automatizálása teljesen befejeződött, az összességében 70
000 vonalkapacitású rendszer gerincét 7 főközpont és 13 alközpont alkotta. Az alközpontok rendszere
lehetővé tette a fővárossal egyre inkább gazdasági egységet alkotó községek (Rákospalota, Pestújhely,
Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszenterzsébet, Csepel, Albertfalva, Budafok) bekapcsolódását a mind
fontosabbá váló információáramlásba.
-
**A Telefonhírmondó és a budapesti távbeszélő hálózat fejlődése**
1. **A Telefonhírmondó**: A telefon jelen idejű információközvetítő képességét egy tömegkommunikációs
média, a Telefonhírmondó is kihasználta 1893-tól. A Telefonhírmondó Budapest kommunikációs
rendszerének különlegessége volt.
2. **Előfizetők száma**: 1895-ben a Telefonhírmondónak már több előfizetője (5 ezer) volt, mint a
telefonnak.
3. **Hírgyűjtés**: A Telefonhírmondó szerkesztői 1893-1896 között még saját maguk gyűjtötték a híreket,
1896-tól viszont kizárólag a napilapokban már nyomtatásban megjelent híreket olvasták fel.
4. **Esti programok**: Rendkívül népszerűek voltak az esti programok: 1895—96-tól zenés színházi
előadásokat, hangversenyeket is közvetítettek.
5. **Országos hálózat**: A Telefonhírmondó a magyar millennium lázában egy országos hálózat
kiépítésének tervével lépett fel.
6. **Kommunikációs eszköz**: Az új kommunikációs eszköz a kormány közvélemény-befolyásoló
intézménye is lehetett.
7. **Budapest távközlési infrastruktúrája**: Budapest 19. században kiépülő távközlési infrastruktúrája
nem eredményezett olyan mértékű térszervező, társadalmi munkamegosztást elősegítő, városfejlesztő
hatásokat, amelyeket a város közlekedési rendszereinek hatásaihoz tudnánk mérni.
-
Az alábbiakban összefoglalom a szövegben található információkat:
1. **A Telefonhírmondó** 1893. február 15-én kezdte meg működését Budapesten, Puskás Tivadar
találmányaként.
2. Az első "stúdió" és "leadóállomás" az V. kerületi Magyar utca 6. számú házban volt, ahol négy
szerkesztő és mintegy száz tudósító dolgozott.
3. A hírmondó huszonöt előízetővel indult, de ez a szám egy évvel később már hétszázra, újabb egy
esztendő múlva pedig ötezerre nőtt, 1900-ban pedig már 6437-en igényelték e szolgáltatást havonta
mindössze egy forint ötven krajcár előízetési díj ellenében.
4. **A telefonhírmondó** kezdettől fogva a világ minden tájáról érkező híreket, az áru- és értéktőzsde
jegyzéseit, időjárás-jelentést és pontos időt közvetített, de nagy hangsúlyt helyeztek a színházi és a
hangverseny-közvetítésekre is.
5. Az első operaközvetítésre 1896-ban került sor, 1918-tól kezdve pedig már rendszeres volt az adás a
Népoperából, a Nemzeti és a Király Színházból.
6. A feltaláló Puskás Tivadar alig egy hónapig vezethette a vállalkozást, mert 1893. március 16-án
meghalt. A szabadalmi jog öccsére, Albertre szállt, majd 1894 őszén Popper István mérnök vette át és
fejlesztette részvénytársasággá a céget.
7. Az előízetők száma az első világháború éveiben csökkent. A nyersanyaghiány miatt alig tudták
fejleszteni a hálózatot, a vezetékek kezdtek elrozsdásodni.
8. 1925. december 1-jén a Telefonhírmondó Rt. - az MTI konszernjének tagjaként - egyesült az induló
Magyar Rádióval, amellyel ettől kezdve kevés eltéréssel azonos műsort sugároztak.
9. 1930-ban a Telefonhírmondónak még több mint 8000 előízetője volt, de a rádiókészülékek rohamos
elterjedésével az előízetők száma egyre apadt, ezért 1943-ban a magán vevőkészülékeket leszerelték,
kizárólag közületek, kórházak tartottak fenn néhány vonalat.
10. A második világháború után, a magyar rádiózás újjáalakulásakor már nem hívták ismét életre a
szolgáltatást.