A köztársasági elnök

9. cikk (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az
államszervezet demokratikus működése felett. Semleges hatalom.

A „kifejezi a nemzet egységét” kitétel lényegében iránymutatásnak tekinthető, az elnöki intézmény

jellegére vonatkozóan. Azt jelenti, hogy az államfőnek mentesnek kell lennie a mindennapi politikától.
a pártok ügyeitől. Munkája során figyelemmel kell lennie arra, hogy az egész nemzetet képviseli.
Az „államszervezet demokratikus működése feletti őrködés” ezzel szemben már hatásköri szabálykét
értelmezendő. A köztársasági elnök jogosult, sőt köteles fellépni minden olyan egyedi vagy normatív
intézkedéssel szemben, amely az állam demokratikus működését veszélyezteti.

A köztársasági elnököt az Országgyűlés titkos szavazással öt évre választja. Az államfőt e tisztségére

legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A köztársasági elnök választását az országgyűlés
elnöke tűzi ki.
A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési
képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Minden képviselő csak egy jelöltet
állíthat. Annak, aki több jelöltet ajánl. ,mindegyik ajánlása érvénytelen. A megválasztott köztársasági
elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, a megbízási idő előtti megszűnése esetén a választás
eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, vagyis megbízatása ettől a naptól
kezdődik. Hivatalba lépés előtt az Országgyűlés előtt esküt kell tennie.

A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása, vagy megbízatásának megszűnése esetén az elnöki

feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A házelnök ilyenkor nem veszi át a
köztársasági elnök szerepét, csak hatásköröket gyakorol helyette. A helyettesítési jogköre ugyanakkor
teljes. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői
jogait nem gyakorolhatja, helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt
alelnök látja el.
A köztársasági elnök 40 munkanapnál tovább nem maradhat távol az államügyek folyamatos
intézésétől.

A köztársasági elnök feladatkörei ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a

megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség
kimondásáról az Országgyűlés – bármely képviselő indítványára – a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazatával határoz. A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett
írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés
elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés 15 napon belül kérheti az elnököt, hogy
elhatározását újból fontolja meg. Ha az államfő az elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a
lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik

a) megbízatási idejének lejártával;
b) halálával;
c) ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
e) összeférhetetlenség kimondásával;
f) lemondásával;
g) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.
A köztársasági elnök hatáskörei

1. ellenjegyzés szerepe – az államfő intézkedéseinek jelentős része miniszteri ellenjegyzéshez

kötött, vagyis az elnöki aktus akkor válik érvényessé, ha az illetékes kormánytag aláírta.
Nem igényel ellenjegyzést a köztársasági elnök bírósággal, Országgyűléssel kapcsolatos
hatáskörei. (országgyűlés feloszlatása, bírák kinevezése) és Magyarország képviselete.
2. jogalkotással kapcsolatos hatáskörök – A köztársasági elnök több ponton lehet résztvevője
a törvényhozási eljárásnak az Alaptörvény alapján. Maga is kezdeményezhet törvényt,
továbbá részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Népszavazást kezdeményezhet. E
hatáskörök közös jellemzője, hogy az államfőn múlik, hogy él- e velük vagy sem;
gyakorlásukra a köztársasági elnök nem kötelezhető, de nem is akadályozható meg benne.
Ettől eltérő a törvények aláírási joga. A köztársasági elnök 5 napon belül köteles az
Országgyűlés által elfogadott, és számára megküldött törvényt aláírni, és elrendelni annak
kihirdetését.
3. Országgyűlés megbízatásával kapcsolatos hatáskörök – a választást követő 30 napon belüli
időpontra a köztársasági elnök hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését. (kötelessége)
Az Országgyűlés feloszlatásának joga a köztársasági elnök „őrködésével” függ össze. Erre
olyan esetekben kerülhet sor, amikor feszültség van a törvényhozó és a végrehajtó hatalom
között. (pl.mikor a Kormány nem tudja elfogadtatni a költségvetést az Országgyűléssel)
Feloszlatás előtt a köztársasági elnöknek ki kell kérnie a miniszterelnök, az Országgyűlés
elnökének (házelnök) és a parlamenti képviselőcsoportok vezetőinek véleményét. Ugyanis a
feloszlatás csak lehetősége a köztársasági elnöknek, gyakorlására akkor sem köteles, ha az
adott körülmények fennállnak. Ha a köztársasági elnök a feloszlatás mellett dönt, döntése
végleges.
4. személyügyi hatáskörök – Az államfő közreműködik egyes tisztségek betöltőinek
kiválasztásában. Egyes esetekben kinevez, másokban ő az előterjesztő. (pl.egyetemi tanárok)
Az Alaptörvényben rögzített kinevezésekre csak az arra jogosított előterjesztése alapján
kerülhet sor. A köztársasági elnök a kinevezés során pedig kötve van az előterjesztéshez,
főszabály szerint a kinevezés teljesítését nem tagadhatja meg, annak ésszerű időn belül köteles
eleget tenni. A személyügyi hatáskörök másik csoportja, amikor a köztársasági elnök
javaslatot tesz valamely tisztség betöltőjére az Országgyűlés számára. A köztársasági elnök
jelöli az ombudsmant, a miniszterelnököt, a Kúria elnökét és a legfőbb ügyészt.
5. választás és népszavazás hatásköre – A köztársasági elnök tűzi ki az országgyűlési,
önkormányzati, valamint az európai parlamenti választás, illetve a népszavazás időpontját.
6. területszervezési hatáskörök – Az Alaptörvény felhatalmazása alapján törvény
területszervezési hatásköröket is ruház a köztársasági elnökre. Dönt városi cím
adományozásáról, új község létrehozásáról, egyesítésétéről, nagyközséggé nyilvánításáról.
7. Magyarország képviselete – A köztársasági elnök képviseli Magyarországot. Megtestesíti a
magyar államot. (ellenjegyzés nélkül)
8. Magyarország képviselete külkapcsolatokban – A köztársasági elnök elismeri a nemzetközi
szerződés kötelező hatályát. E hatáskörének gyakorlása során együtt kell működnie a
Kormánnyal, szükséges az Országgyűlés felhatalmazása, másrészt ellenjegyzéshez kötött. A
köztársasági elnök viszont, ha a szerződést nem tartja beilleszthetőnek az alkotmányos rendbe,
kérheti annak előzetes normakontrollját. Fogadja a nagyköveteket, követeket.
9. az állam szimbolikus képviselete – e hatáskörök közé tartozik a kitüntetés adományozása, az
egyéni kegyelem gyakorlása, illetve az állampolgársági ügyekben hozott döntés.
Kitüntetéseket, címeket, érdemrendeket adományoz, és engedélyezi viselésüket. Dönt az
állampolgárság megszerzésével, és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.

(4) A köztársasági elnök

a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv
vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
d) megbízza az egyetemek rektorait;
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi
külföldi állami kitüntetések viselését;
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;
j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.

Az alkotmánybíróság döntése értelmében a köztársasági elnök nem vezetője, sem nem előljárója a
Magyar Honvédségnek. A megfelelő parancsokat a Magyar Honvédség parancsnoka adja ki. A
köztársasági elnök e szerepkörében olyan irányítási jogosítványokkal rendelkezik, amelyek egyes
főparancsnoki hatáskörökben öltenek testet. A főparancsnok hatáskörébe tartozik a tábornokok
kinevezése, előléptetése, a honvédség parancsnokának, vezérkari főnökének kinevezése, felmentése.

Az államfő felelőssége
Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Az államfő közjogi
felelőssége akkor állapítható meg, ha
- szándékosan megsérti az Alaptörvényt
- tisztsége gyakorlásával összefüggésben szándékosan megsért valamely törvényt
- szándékos bűncselekményt követ el.
A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak a megbízatásának megszűnése után lehet
indítani.