ÉPÍTŐMÉRNÖKI KÉMIA

Építőmérnöki Kar BSc

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI

EGYETEM
ÉPÍTŐANYAGOK ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK
 2. ANYAGI RENDSZEREK
CSOPORTOSÍTÁSA, JELLEMZÉSE
(Halmazállapot szerinti felosztás)

2.2 FOLYADÉKRENDSZEREK
A folyadékoknak nincs önálló alakjuk (hasonlóan a gázokéhoz),
a rendelkezésükre álló teret szorosan illeszkedve töltik ki.
A folyadékmolekulák között viszonylag nagy vonzóerők,
ún. kohéziós erők működnek:
• molekulákat kondenzált állapotban tartják →
→ folyékony halmazállapot;
• lehetővé teszik a hőmozgást →
→ nincs önálló alakjuk. 2
A folyadékmolekulák között taszítóerők is működnek:

• akkor hatnak, ha a molekulákat bizonyos hatótávolságon túl

közelítjük egymáshoz →
→ a folyadékok összenyomhatósága kicsiny.

A folyadékmolekulák mozgása:
• forgó,
• rezgő.

3
 Reális gázok

T < Tkrit
összenyomás melegítés

cseppfolyós gáz Folyadékok olvadék

hűtés melegítés

Szilárd anyag
4
 Hg
az egyetlen folyékony fém
[Xe] 4f14 5d10 6s²

5
 Hg

[Xe] 4f14 5d10 6s²

Vegyérték
elektronok

1.6 ábra Az elektronpályák viszonylagos energiaszintjei 6

(Nyilasi János: Általános kémia, 1975)
Viszkozitás vagy belső súrlódás:

A folyadékok egyik jellemző sajátsága.

A folyadék belsejében a folyadék molekulái között uralkodó

vonzóerők kompenzálják egymást nyugalmi állapotban.
Két folyadékréteg egymás melletti, ellentétes irányú
elmozdulásakor (nyírásakor) ellenállást
fejtenek ki az elmozdítás ellen.

3.1 ábra
7
Két folyadékréteg egymás melletti, ellentétes irányú elmozdulása
A fellépő súrlódási ellenerő (F) nagysága:
A·v
F= η
d
ahol
η (éta) a belső súrlódás vagy viszkozitás.

d
v

8
3.2 ábra Elmozduló rétegek a folyadék belsejében
 A·v F·d
F= η η=
d A·v

N·m
[η]= 2
m · m/s
η dinamikai viszkozitás.
anyag η, mPas ρ, g/cm3
[ η ] = N 2 s = Pa · s
m
víz 1 1
higany 2 13,5 Gyakorlati egység:

méz 5000 1,1 m Pa s = milli Pa s

9
bitumen 50000 1,2
10
Gyakorlati jelentősége:

• szivattyúzhatóság (pl. beton, zagy)

• ülepítés (iszap)
• kenőolajok, kenőzsírok hatása ( a súrlódás csökkentése)

ν (nü) kinematikai viszkozitás:

η
ν= ρ
ahol
η (éta) a dinamikai viszkozitás, Pa s.
ρ (ró) az anyagsűrűség, kg/m3, g/cm3. 11
Newton törvény:
ideálisan viszkózus (newtoni folyadékok) viselkedésére

Folyadék

Nyírás x Réteges
hatására áramlás

Szilárd felület
3.3 ábra Szilárd felülettel érintkező áramló folyadék

Szilárd felülettel érintkező áramló folyadék esetén →

→ réteges (lamináris) áramlás:
• egyirányú elmozdulás
• felülettől nézve különböző sebesség 12
 Newton törvény:
ideálisan viszkózus (newtoni folyadékok) viselkedésére

Folyadék y
Nyírás v x áramlási
hatására profil
alakul ki

Szilárd felület

3.4 ábra Szilárd felülettel érintkező áramló folyadék (cső)

τ = η · dv = η · γ η= τ
dy γ
ahol
τ : a nyírófeszültség (nyíróerő/felület), Pa
ν : az egyes rétegek lineáris sebessége (dx/dt), 13

γ : a sebességgradiens (dv/dy, sebességesés), s-1

Folyásgörbe típusok ábrázolása:
nyírás → sebességgradiens

γ , 1/s
γ : a sebességgradiens (dv/dy, sebességesés), s-1

τ , Pa
τ : a nyírófeszültség (nyíróerő/felület), Pa
3.5 ábra 14
 Newtoni folyadékok
Folyásgörbe típusok: (ideális folyadékok)

γ , 1/s η = 1/tg α = konstans

tg α = 1/ η

τ=η·γ
γ
α
τ/γ=η
τ tg α = γ / τ
τ , Pa
η = 1/tg α
3.6 ábra 15
 Newtoni folyadékok
Folyásgörbe típusok: (ideális folyadékok)

γ , 1/s η = 1/tg α = konstans

tg α = 1/ η
anyag η, mPas ρ, g/cm3
víz 1 1
τ=η·γ
higany 2 13,5

méz 5000 1,1

τ/γ=η bitumen 50000 1,2

τ , Pa
η = 1/tg α
3.6 ábra 16
 α nő → tg α nő → 1/tg α csökken → η csökken

Folyásgörbe típusok:
Newtoni folyadékok
(ideális folyadékok)
γ , 1/s
η = 1/tg α = konstans

τ=η·γ

α csökken → tg α csökken → 1/tg α nő→ η nő

τ , Pa
η = 1/tg α = τ / γ tg α = γ / τ = 1/η
η : a dinamikai viszkozitás 3.7 ábra 17
 α nő → tg α nő → 1/tg α csökken → η csökken
η = 1/tg α = konstans
Folyásgörbe típusok:
Newtoni folyadékok
(ideális folyadékok)
γ , 1/s
η = 1/tg α = konstans

τ=η·γ
η = 1/tg α = konstans
α csökken → tg α csökken → 1/tg α nő→ η nő

τ , Pa
η = 1/tg α = τ / γ tg α = γ / τ = 1/η
η : a dinamikai viszkozitás 3.8 ábra 18
 α nő → tg α nő → 1/tg α csökken → η csökken
η = 1/tg α = konstans
Folyásgörbe típusok: A nyírófeszültség (τ) növelésével
a sebességgradiens (γ)
γ , 1/s egyre nagyobb mértékben nő !

α nő → η csökken
τ=η·γ γ
τ nő → η csökken α
Szerkezeti viszkozitás
τ

τ , Pa
η = 1/tg α = τ / γ tg α = γ / τ = 1/η
η : a dinamikai viszkozitás 3.9 ábra 19
 A nyírófeszültség (τ) növelésével
a sebességgradiens (γ)
egyre nagyobb mértékben csökken !
Folyásgörbe típusok:

γ , 1/s γ
α csökken → η nő
α
τ nő → η nő
τ=η·γ Dilatancia τ

η = 1/tg α = konstans
α csökken → tg α csökken → 1/tg α nő → η nő

τ , Pa
η = 1/tg α = τ / γ tg α = γ / τ = 1/η
η : a dinamikai viszkozitás 3.10 ábra 20
 Szerkezeti viszkozitás

Folyásgörbe típusok:

γ , 1/s Newtoni (ideális) folyadékok

η = 1/tg α = konstans

τ=η·γ
Dilatancia

τ , Pa
η = 1/tg α = τ / γ tg α = γ / τ = 1/η
η : a dinamikai viszkozitás 3.11 ábra 21
Szerkezeti viszkozitás:

3.12 ábra Dezaggregálódás

(Csányi: Építőipari kémia, 2006)

a) aggregált részecskéket tartalmazó folyadékrendszerekben

a nyírás hatására az összetapadt részecskék szétválnak
(dezaggregáció).

22
Szerkezeti viszkozitás:

3.13 ábra Orientálódás

(Csányi: Építőipari kémia, 2006)

b) pálcika alakú részeket tartalmazó rendszerekben a

részecskék beállnak az áramlás irányába, ami miatt
szintén csökken a viszkozitás.

Dilatancia: a részecskék összetorlódnak. 23

 Szerkezeti viszkozitás
Reális plasztikus testek:

γ , 1/s
Newtoni viselkedés

τ=η·γ

τB τ , Pa

τ B : Bingham-féle folyáshatár = kritikus nyírófeszültség,

amelynél a lamináris áramlás megindul.
(Az áramlás megindulásához a részecskék közötti erőket
le kell győzni !) 3.14 ábra 24
Tixotrópia („érintésre mozgó”):
a) Szerkezeti viszkozitást
γ , 1/s mutató rendszereknél

a) b)

τ=η·γ b) Folyáshatárt és
szerkezeti viszkozitást
mutató rendszereknél

τB τ , Pa

Pl.: bentonit zagy (= agyagpép) állás közben megdermed,

keverésre, rázásra folyékonnyá válik,
nyugalomban ismét megdermed. 3.15 ábra 25
Tixotrópia („érintésre mozgó”):

γ , 1/s

τ=η·γ Tixotrópia mértéke =

= γ-τ görbén jelentkező
hurok területe

τB τ , Pa

gyenge adhéziós erő a kötődő részecskék között →

→ kapcsolat kismértékű mechanikai energia közlésekor
megszűnik →
→ tixotrópia mértéke. 3.16 ábra 26
A folyadékok további fontos jellemzői:

• a sűrűség és (ρ = m/V)
(térfogategységre vonatkoztatott tömeg),

• a felületi feszültség (→ későbbiekben).

27
2. ANYAGI RENDSZEREK
CSOPORTOSÍTÁSA, JELLEMZÉSE
(Halmazállapot szerinti felosztás)

2.3 SZILÁRD ANYAGOK

2.3.1 Kristályos szerkezetű szilárd
anyagok
2.3.2 Üvegszerű anyagok
2.3.3 Makromolekulás anyagok

28
 2.3.1 Kristályos szerkezetű szilárd
anyagok
A kristályos szerkezetű anyagokban az alkotó atomok,
ionok vagy molekulák szabályszerű, periodikusan
ismétlődő módon, térrácsot alkotva helyezkednek el.
• homogének: tulajdonságaik egy része (pl. sűrűség),
valamint kémiai összetételük a kristályban mindenütt azonos,
• anizotrópok: tulajdonságaik másik része (pl. fénytörés,
elektromos és hővezető képesség) azonban az iránytól függ
(vektoriális tulajdonságok). Pl. növekedési sebességük
különböző irányokban más és más, de a párhuzamos
irányokban egyenlő. 29
eltolás eltolás
(transzláció) (transzláció)

egydimenziós végtelen pontsor: kétdimenziós vagy síkrács

lineáris rács

3.17 ábra 30
 eltolás
(transzláció)

háromdimenziós vagy
térrács
3.18 ábra 31
Rácsállandó (d)
(vagy elemi transzláció):
két szomszédos pont (térelem)
közötti távolság.

3.19 ábra 32
 d3
Rácsállandó (d)
(vagy elemi transzláció):
két szomszédos pont (térelem)
közötti távolság.

d1, d2, d3: d1

a rácsállandó (d) d2
a tér három
irányában lehet
egyenlő és különböző is.

3.20 ábra 33
 d3
Elemi cella jellemezhető:
• a cella élhosszaival
(rácsállandóval, 0,1 nm),
• az élek által bezárt szögekkel.

d1
d2

Elemi cella

3.21 ábra 34
Rácsenergia:

A kristályos szilárd test mólnyi mennyiségének kötési energiája.

• 1 mólnak megfelelő mennyiségű ion, atom vagy molekula

nagy távolságból kristállyá egyesülése közben ennyi energia
szabadul fel.
• ugyanekkora energiát kell befektetni ahhoz, hogy a kérdéses
kristályt egymástól végtelen távoli ionokra, atomokra vagy
molekulákra bontsuk szét.

35
 Deformáció
A kristályrácsos anyagok
szabályos szerkezete miatt
olvadáspontjuk éles, mert az
azonos erősségű kötések
egyszerre szakadnak fel.
top t, ºC

Olvadáspont

3.22 ábra Kristályos szilárd anyagok

deformációhőmérséklet diagramja
36
A kristályok legjellemzőbb sajátsága a szimmetria:

szimmetriaviszonyok

kristályrendszerek

7 kristályrendszer

37
3.23 ábra Kristályrendszerek

Köbös Tetragonális Ortorombos

Monoklin Hexagonális Romboéderes Triklin 38

Az elemi celláknak négy alaptípusát különböztetjük meg:

a) b) c)
3.24 ábra
• egyszerű elemi cella (a)
(tömegpontok csak a cella csúcsain)
• tércentrált (b)
(tömegpontok a cella csúcsain és a cella középpontjában)
• alaponcentrált
(tömegpontok a cella csúcsian, valamint az alap és fedőlap közepén)
• lapcentrált (c)
(tömegpontok a cella csúcsain és valamennyi lapjának közepén)
39
Kristályrács típusok

• a rácspontokban elhelyezkedő részecskék minősége,

• a rácspontokban elhelyezkedő részecskék között ható
erők természete alapján négy csoport

• Ionrács
• Molekularács
• Atomrács
• Fémes rács

40
Ionrács
3.25 ábra
• ionos kötésű vegyületek →
→ az ellentétes töltésűek egymáshoz lehetőleg közel,
az azonos töltésűek pedig távol helyezkednek el.
• elektrosztatikus erők kötik össze az ionos vegyületeket →
→ nincsenek kitüntetett irányok.
• az anionok nagyobbak →
→ rácsszerkezetet elsősorban az anionok illeszkedése
szabja meg (a kationok az anionok közötti hézagokban
helyezkednek el.)
• egységes kristályrács, amelyben pozitív és negatív ionok
szabályszerűen váltakozva foglalnak helyet 41
NaCl (kősó, konyhasó):
• minden Cl- iont hat Na+ ion vesz körül
• minden egyes Na+ iont közvetlenül hat Cl- ion vesz körül

nagyobb vonzóerő,
mint amekkora a NaCl
molekulában egyetlen
kloridion fejtene ki
egyetlen nátriumionra! Elemi cella Elemi cella

3.26 ábra Kősórács

42
 A kősó hevítése

molekulák jutnak a gőztérbe

(ehhez kisebb energia szükséges, mintha
az ionok egyenként hagynák el a kondenzált fázist.)

NaCl gázmolekulában →
→ egyoldalú erőhatás→
→ ionok közelebb kerülnek egymáshoz, mint a kősókristályban.

A kristályrácspontokban összetett ionok is lehetnek. Pl.:

• SO4 2+ anionok pl. a CaSO4-ban,
• SiO4 4- anionok a szilikátokban.
43
Szilikátok:
szerkezetük visszavezethető az SiO4 4- anionok
tetraéderes
szerkezetére.

3.27 ábra
SiO4 4- tetraéder

3.28 ábra
Szilikátok kristályszerkezete
44
(Csányi: Építőipari kémia, 2006)
Szilikátok:
Pl. csillámok, földpátok, kvarc, agyagásványok.

Agyagásványok:
rétegrácsos szerkezetűek. Sok
vizet képesek megkötni, emiatt
többségük duzzadásra hajlamos.
A vízmolekulák hidrogénhíd kö-
téssel kapcsolódnak a rétegek
O
közé.
OH
Al
Si
3.28 ábra
A montmorillonit szerkezete
(Csányi: Építőipari kémia, 2006) 45
Ionrács:

• rácselemek igen erősen kötöttek →

→ gyakorlatilag nem vezetik az elektromos áramot,
jó szigetelők
→ kevéssé illékonyak,
→ olvadáspontjuk, fagyáspontjuk magas,
→ keménységük nagy.

• általában jól oldódnak vízben → ionok szabaddá válnak →

→ oldataik jól vezetik az elektromos áramot. 46
Köszönöm a figyelmet!

47