Dr.

Harmath-Tánczos Tímea
2022. Tavaszi félév
timeatanczos@gmail.com
Bevezetés, történet
 Donald Hebb: The Organization of Behaviour: A
Neuropsychological Theory (1949) című könyvében
pontos definíció alapján először írta le a kifejezést.
 Első meghatározások : a neuropszichológia fő célja az
agy strukturális felépítéséhez kapcsolható emberi
pszichológiai folyamatok megértése (Kolb és Whishaw,
1996).
 Az agyi funkciók, a magatartás és a pszichológia
viszonyát tanulmányozó diszciplína – de speciálisabb,
magasabb szintű
Modern neuropszichológia
 Szerepe megváltozott
 A lézió helyének azonosítása - fokozatosan fejlődő agyi
képalkotó eljárások.
 Számos agyi rendellenesség azonban nem köthető
körülhatárolt agyterület sérüléséhez.
 Apróbb kognitív zavarokat, több pontot érintő vagy
globális hatásokat eredményező sérülések? Részfunkciók
pontos felmérése, validálás
 Tesztek+agyi képalkotó vizsgálatok eredményei
 A kliens mindennapi életminősége, kognitív lehetőségei és
képességeinek fejlesztése, a munkaképesség, iskolai
megfelelés, önálló életvezetés kérdései kerülnek előtérbe.
Mi ez?
Mit jelent?
 Ember-állat
 Ehető – nem ehető részek
 Céltárgy felismerése, lokalizációja
 Saját testtel és testmozgásával kapcsolatos tudatosság
 Kéz és céltárgy határai (harapás)
A probléma
 Agysérülés
 Nem képes megfogni, mellényúl, mire való?
 ->testsémazavar
 ->látás mozgás összerendezésével probléma van
(optikus ataxia, kinesztetikus apraxia)
 Ideációs apraxia: a céltárgy nem aktiválja a megevéshez
szükséges mozgásmintát
 Vizuális agnózia
 Ideomotoros apraxia: evés megy, de képzeletben nem
Hipotézistesztelés, hibaelemzés
 Vizuális felismerés  Nyelvi zavar:
zavarai:  Ez egy kölcsön furcsa
 Egy gyertya alma
 Viaszból készített figura  Virág, vagy mégsem az,
 Zsírkőszobor almatorzsának lehet
 Olyan mint egy balett felmérni
táncos
 Kristálylerakat
 Grabancánál felemelt
bárány
 Mi az amit tud/nem tud? ->
 Hogyan nem tudja/ tudja?
 Kompenzálás - nehézségek
Kvantitatív értékelés
 Mennyiségileg
 A személy vizsgálata során kapott adatait, egy már
vizsgált, nagyobb populáción bemért jellemzők
átlagából képzett standard értékhez viszonyítjuk
 Egészséges/beteg
 Kezelés módja? Mit lehet tenni? – keveset mond
Kvalitatív értékelés
 A szűrést hibaanalízisen alapuló hipotézistesztelés követi
 Részletesebb profilelemzés
 Szubjektív, individuálisan az adott személyhez illesztett, a
vizsgálati szituációhoz flexibilisen formált
 A tesztelés folyamata változik a hiba jellegének
megfelelően
 Hiba->probléma gyökere->következő vizsgálati feladat
kiválasztása
 Mennyire sérül? Hogyan próbálja megoldani a feladatot?
 A feladatvégzés ép és károsodott láncszemei (Lurija, 1975)
 Sérült, egészséges? ->rehabilitáció
Példa: Rey-Osterrieth komplex ábra
 A két megközelítés kiegészítheti
egymást
 Andre Rey
 Osterrieth – pontozási rendszer
(Rey, 1959; Lezak, 1995; Meyers és
Meyers, 1995)
 Vizuális organizáció és vizuális incidentális emlékezet
tesztelésére
 Mintaábra, fehér lap, 6 színes toll (fekete, piros, kék,
zöld, sárga, barna) – sorrend; másolás, felidézés
Értékelés
 18 egység
 Másolási és emlékezeti felidézési teljesítmény pontozása
 Pontérték->egészséges/sérült
 Kvalitatív analízis: vizuális észlelés, figyelmi folyamatok
(neglekt-szd.), incidentális vizuális, téri-vizuális emlékezet,
organizáció, konstruálás folyamatainak zavarai
 Hipotézis alkotása a sérült agyi területre vonatkozóan
 Féltekei érintettséget jelző hibázási módok
 Azonos pontszám – eltérő deficit
Stratégiák
 Színek
 Globális, analitikus, szintetikus
 Ha egyik sem -> diszfunkció
 Agysérülteknél: ábraelforgatás, nagyítás, kicsinyítés,
szimmetria irányában torzítás, a szubjektív
értelmezhetőség irányában torzítás, ábrarészek
lehagyása, elemek perszeverációi, elemek
fragmentáltsága, aránytalanság.
 Szűrővizsgálat, DE egy teszt nem teszt!!! (Kónya,
Verseghi, Rey, 2001; Gerván, 2004)
Hipotézistesztelés hibaelemzéssel
 A magasabb pszichés funkciók nem rendelhetők egy
az egyben egy bizonyos agyi terület kizárólagos
működéséhez.
 Komplex pszichés funkció=több agyi terület
összehangolt és dinamikusan változó rendszere
 1-1 agyi terület több különböző pszichés működésben
vesz részt->feladat->aktiváció->funkcionális rendszer
Optikus ataxia
 A vizuálisan vezetett tárgyelérő mozgás zavara (De
Renzi, 1982; Goodale, Milner, 2004)
 Parieto-occipitális területek károsodásakor
 Mellényúl a gyümölcsnek – szenzomotoros
koordinációs nehézség
 Rey-komplex ábra: nehézséget okoz az ábra elemeinek
pontos illesztése, zárása
 Pontosító vonalak – még rendezetlenebb
 Nyomtatott betűvel írás nehéz, Órarajzolási teszt
(Tuokko et al., 2000)-5 értékelési megközelítés
Szindróma-analízis – Gerstmann
szindrómán keresztül

 Szűkebb értelem, mint a neurológiában

 Tünetek együttes előfordulása
 A tünetek hátterében egy elemi működés zavara
kimutatható
Gerstmann-szindróma
 TPO (temporo-parieto-occipitális) károsodás
 4 alaptünet:
 Ujjagnózia
 Jobb-bal tévesztés
 Agráfia
 Akalkulia
(Denes, 1999)
Kiegészítő tünetek lehetnek: konstrukciós apraxia,
alexia, afázia, ideomotoros apraxia
 Nem mindig van jelen mind a 4, kül. súlyosság
Ujjagnózia
 Az ujjak lokalizációs, téri helyzetüknek
megkülönböztetési nehézsége
 Érzi, hogy megérintették, de nem tudja behatárolni
 Középső 3 ujj differenciálása nehéz (Botez, Botez,
Olivier, 1985)
Jobb-bal tévesztés
 Keveri a 2 oldalt
 Nehézség: jobb, bal tájékozódási referenciakeretként
szolgál
 Fent, lent
 Órarajzolási teszt – jobb-bal irányú tévesztés
 Kis és nagymutató cseréje lehet figyelemzavar is,
iránylokalizációs zavar
 A sorrendnek jelentésszervező szerepe van
Akalkulia
 Speciális nehézségek bizonyos számolási műveletek során
 A számfogalom lényegében ép marad, DE a helyérték
fogalma és a mentális számegyenesen történő tájékozódás
károsodik.
 106, 160, 1600, 1006 megnevezése, ujjakkal való számolás
 4+7=?
 7-4=?
 41-32=?
 Milyen specifikus hibákat követett el? Kompenzál?
Agráfia
 Esettanulmány (Mani, Calvanio, 1998): 65 éves bal PO
területen agyi infarktus, jobbkezes férfi agráfiás
tünetei
 Írásának karakterisztikus vonásait elemezve->írászavar
hátterében a vizuális-téri képességek zavara áll, az
agráfia nem nyelvi természetű
 Bizonyos betűk írásával nehézségeik vannak, míg
másoknál nem
 Betűtípus – folyóírás, kis-és nagy nyomtatott,
 b, B->p, q, d vagy nem létező betűforma
 Szólista: drót, fertelem, tefu, jelent, balra, dalra, fut,
tufa
 Anyja lánya – lány anyja ->azonos/különböző
 „Mutassa meg a kör alatti háromszöget!”
 „Mutassa meg a kört a háromszög alatt” – mentális
forgatás
 Ha Kati kisebb, mint Juli, és Juli kisebb mint Ági, akkor
ki a legkisebb?
Konstrukciós apraxiát vizsgáló
feladatok
 Másolás, szerkesztés ->OK
 Vizsg.vez a beteggel szemben egy alakzatot kirak
gyufaszálakból->megkéri, hogy rakja ki ő is
hasonlóképpen->nehézségek lesznek (180 fokos
mentális forgatás)
Szemléltetés
 Jobb oldali agyfélteke
sérült ,két hónappal az
agyállományi vérzés után.
 Az ötvenéves jobbkezes
férfi -demencia diagnózis ?
 Hibázás: (szubdomináns
oldali) dorzális parieto-
occipitális pályarendszer
károsodása - optikus
ataxiát.
 Neglect-szindróma
 Perszeverációs tendencia
 Ismétlés?
 1 évvel később
 Optikus ataxia
 Kihagyások, eltolódások, aránytalanságok
 Neglect
 Vizuális emlékezeti
Felidézési probléma

Folyamatában
értékelés!!!
Orientáció
 Hogy hívják Önt?
 Hol van most?
 Milyen nap van ma?
 Milyet évet írunk?
 Ki vagyok én?
 …
 Orientált-öndefiníció alapvető készségével
rendelkezik
 Magát elhelyezni térben, időben, saját
élettörténetében
MMSE
 Agysérülés után – helyzet felmérésére tett
próbálkozások a beteg részéről
 Tesztfelvétel?
 Beteg szükségletei, szándékai, szorongása
 Tudatában van a vele történtekkel?
 Klinikai kérdésfeltevés
Prigatano (1995)
 Miért történt ez velem?
 Normális leszek-e megint?
 Érdemes –e élni agysérülés után?
Zavar: töredékekben észlelnek, gondolkoznak,
emlékeznek
Tünetek+megéli a helyzetét, próbál megküzdeni a
nehézségeivel, kétségeivel
Mire vagyok képes->neuropszichológiai vizsgálat
Bevezető instrukció
 Kialakítandó kommunikációs folyamat
 Együttműködési szándék
 Megállapodás: segítségre utalt+segítő ->a beteg meg
tudja majd haladni pillanatnyi állapotát
Leggyakoribb kérdések
A közelmúltból a jelenbe: A jelenből a közeljövőbe:
 Megvan-e mindenem?  Meggyógyulok?
 Hol vagyok?  Összerakható –e a világ
 Hogyan kerültem ide? részekből?
 Mi van ma?  Lesz-e belőlük egységes egész?
 Kik ezek?  Mire vagyok képes?
 Mi történt?  Jó vagyok-e még valamire?
 Ki maga?  Szükség van –e rám?
 Mit akar?  Hogyan találok vissza az életbe?
 Mit csinálok?  Van értelme?
 Valami baj van velem?  Mi lesz velem?
 Hogyan tovább?
A vizsgálati helyzet összetevői
 Tudatosság – neuropszichológiai vizsgálat ->mi az
amit tud/nem tud? Visszatükrözik a sikertelen/sikeres
megoldási kísérleteket
 Önmaga reális megítélése
 Valamit nem tud, amit eddig tudott…
 Fontos, hogy „tudja, hogy nem tudja”!
 „Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy
tudom. Ha nem tudom, hogy tudom, azt hiszem nem
tudom.”
 Segíteni abban, hogy mi az ép/károsodott
 A nem csak diagnosztikai célú, hanem rehabilitációs
szempontú neuropszichológiai vizsgálat során a beteget
olyan módon állítjuk feladatok elé, hogy megoldási
kísérletei során lehetősége legyen a valóságnak
megfelelően felfedezni hiányait és a képességeit.
 Új ismereteket tanulhat önmagáról. Ennélfogva a
neuropszichológiai vizsgálatban a tudatosításhoz,
önismereti munkához segítjük az agysérülést szenvedett
személyt, miközben neuropszichológusként diagnosztikai
feladatot is végzünk
„Valamit tudtam ,de most nem
tudom”
 Bűntudat->valamit rosszul tett, elhamarkodottan
mondott
 Neheztelés->
 Harag->amit ellene elkövettek, vele tettek; nem
tudja/képes megtenni, amit akar
 Szégyenkezés->nem tud úgy menni, beszélni,
emlékezni, gondolkodni ahogy akar
 MINDAZÉRT AKI Ő!
 Ne kezeljük az organikus károsodásból származó
közvetlen tünetként!
A neuropszichológiai vizsgálati cél
változásainak szempontjai
 A cél meghatározása függ:
 Az agysérült személy állapotától (vizsgálhatóság,
terelhetőség, motiváltság)
 A beteg kérésétől (a panasz megértése)
 Élethelyzetétől (életkor, lakhely)
 A klinikai kérdéstől (műtét előtti/utáni kivizsgálás;
terápia megalapozás; gyámság alá helyezés; önálló
életvitelre alkalmasság; továbbtanulás, munkába állás;
gépjármű vezetői alkalmasság)
 A gyógyulás mely szakaszában van a személy (konfrontálás,
motiválás)
 Az agysérülések természetétől (progresszív betegség, van
esélye a javulásnak)
 A neuropszichológus egyéni sajátságaitól (készségek,
szemléleti keret) és aktuális állapotától (fáradtság)
 A vizsgálati helység lehetőségeitől (szobában vagy ágy
mellett)
 Az eszközöktől (konkrét feladatok, rendelkezésre álló
tesztek)
 A betegre fordítható időtől (fekvőbeteg ellátás, ambuláns
keret)
 Tagadás ->az én védelmében mozgósított elhárítás
 Betegségbelátási hiány->az organikus sérülésnek
megfeleltethető
 Más mechanizmus áll a háttérben, súlyos
következmények
 Pl. frontális agysérülésekre jellemző önészlelési zavar –
a tudatosítás, óvatos konfrontáció segítheti az adekvát
problémaészlelést. A vizsgálati feladatok
kiválasztásánál előtérbe kerülhetnek a kudarcot hozó
feladatok.
A beteg már sejti, hogy nem tudja
 Még nem készült fel a problémával kapcsolatos
szembenézésre
 A gyógyulási szándék és a motiváció felkeltése és
megerősítése a cél, a vizsgálatban az ép részek
bemutatása a fontos
Tudni akarja, hogy mi a problémája
 Tapasztalja nehézségeit, de nem tudja, mit kezdjen
velük
 A beteg panaszai mentén érdemes haladni
 Visszaigazolást nyernek
 Differenciálódnak
 Önészlelés segítése->adaptívabb megküzdési
stratégiák->önkontrollfunkciók megerősödése, reális
alapokon nyugvó jövő tervezése
 Teherbírás?
Állapotkövetés a cél
 A vizsgálati feladatok variációi nem ismeretlenek a
személy előtt, gyakorlottan teszteli magát is
 Önellenőrzés, haladás kimutatása, javulás->újabb
erőfeszítés
A neuropszichológus feladatai
 Az agysérült személyek pszichés folyamatainak
vizsgálata,
 működésbeli jellegzetességeinek kimutatása,
 valamint rehabilitációja
 A pszichés funkciózavar diagnosztizálása és/vagy esetleg
lokalizációja
 Az ép folyamatok, a megnyilvánuló kompenzációs
mechanizmusok feltárása
 A kognitívfunkciók rehabilitációjára irányuló terápiás
stratégia kialakítása, esetleg lefolytatása
 Az agysérülés következtében megjelenő kognitív zavarok
nyomán előálló, másodlagos problémákra irányuló
pszichoterápia
 A kognitív deficitek „lefordítása” a team számára,
konzultáció
 A hozzátartozók tájékoztatása, felkészítése
 Kísérés (kontroll)
 Kit, mikor, hol, mi célból, milyen eszközökkel, mennyi
ideig és hogyan vizsgál?
 Tisztában legyen saját motívumaival, elvárásaival,
képes legyen rugalmasan reagálni a változásokra,
türelmesen kivárja a gyakran lelassult betegek
válaszait, ritmusát a beteg ritmusához igazítsa.
Az agysérült személy egyedisége
 „Az agysérült személy nem a sérülésekor, a tüneteinek
megjelenésével keletkezik. Sajátosan a rá jellemző,
egyedi módon él az agysérülés bekövetkeztéig is, és ha
túléli a sérülést, akkor megjeleníti mindazt, amilyen
korábban is volt. A neuropszichológiai vizsgálatban
nemcsak az agysérülés tünetei, nemcsak a hiányok
fognak láthatóvá válni, hanem az az egyén is, aki egy
adott szituációra úgy reagál, ahogy éppen ő reagálni
tud”” (Verseghi Anna)
Köszönöm a figyelmet!