A Koradinasztikus Kor Egyiptomban

A paletták
Vallási és történeti vonatkozású jelenetekkel díszített kőlapok jelennek meg 3100 táján.
Legtöbbjük fogadalmi tárgy volt (Hórusz templomban találták legtöbbet) Hórusz tiszteletére. A
paletták két oldalasak. Egyiptom kettősségét ábrázolják két oldalon. Egyesítési törekvések korából
valók. Későbbi palettákon történeti események ábrázolása: a Delta nyugati oldalát rombolták szét
a déliek, közben gazdag zsákmányokat ejtettek. Véres ütközeteket követeltek az egyesítési
hadjáratok, ezt kegyetlen realizmussal örökítették meg.

Észak és dél az egyesítés korában

Észak:

• mocsárvilág
nem tudtak sok földet megművelni

• legfejlettebb terület Delta nyugati vidéke
• élénk kereskedelem Elő-Ázsiával
• állattenyésztés a gazdaság alapja
• északi állam fővárosa Butó
• Delta védőistennője: Uadzser (Utó) kígyó

Dél:

• centrum Hierakónpolisz (Nehen) Nílus nyugati partján

• Hórusztemplom az állam fő kultuszhelye
• túlparti testvérváros: El-Kab  Nehbet (ország védőistennője) szentéje állt
• déli állam  törzsszövetségekből jött létre
• száraz klíma
csatornahálózat építése
centrális irányítás
állam kialakulása
gazdasági-társadalmi szükségszerűség volt
• kevés város alakult ki
• nem jöttek létre nagy kereskedelmi központok
• megjelent az írás
• az első király akinek nevét azonosították Ka (Bika)
• második Szerek (díszbuzogány)
• utána Narmer (palettája)
o Felső-Egyiptom koronája másik oldalon Alsó-Egyiptom koronája
o Narmer bizonyos időre uralta az egész országot
o az egyesítés szakaszosan ment végbe (először a Delta keleti része, majd a
fejlettebb nyugati)

Az egységes állam (I-II. dinasztia – Archaikus vagy thiniszi kor)

Az egyiptomiak államuk alapítójának az I. dinasztia legelső uralkodóját tekintik, aki Ménész (Mén,
Meni) volt. Ménész együtt szerepel Narmerrel és egy Aha nevű uralkodóval. Valószínű, hogy
Narmer utódaként Ménészt jelölték meg, aki a trónra lépése után felvette az Aha (Harcos) vagy
Hór-Aha (Hórusz) nevet. A dinasztia megalapítója Narmer lett volna, ám csak Aha-Ménész idején
szilárdult meg az állam.
AHA-MÉNÉSZ:
• Abüdosz vidékéről származott
• új várost alapított észak és dél határán: Fehér Fal (Ineb-Hedzs)
Memphisz (Men-Nofer-
Pepi)
• hadjáratot vezetett Núbiába

DZSER:
• folytatta politikáját: második kataraktáig hatoltak előre
o inkább büntető expedíciók voltak, mintsem elfoglalni Núbiát
o a határ Hierakónpolisztól délre húzódott
DZSET:
• Nílus és Vörös tenger közti területre indult expedíció
DUN:
• Juntiu-beduinokra mért csapást (Delta keleti határa)
ADZSIB
• folytatta ugyanezt a harcot

Szemerhet és Ka idejéről nem tudunk semmit. Az I. dinasztia utolsó éveiben zűrzavar volt,
erőszakkal ragadta meg a hatalmat egy másik arisztokrata család. A II. dinasztiáról (2780-2635)
keveset tudunk: Hotepszehemui, Nebré, Ninutjer. A dinasztia utolsó periódusában válság volt:
Peribszen (Uadzsnesz) király Hórusz-név helyett Széth-nevet vett fel:

1. szakítás a korábbi hagyományokkal

2. Széth Ozirisz és Hórusz félelmetes ellensége volt

Peribszen valószínű, hogy csak a déli területek felett uralkodott. Északon: Uneg, Szenedzs, és
Nubnofer királyok voltak. Észak és dél megint kettészakadt, és újabb véres háborúk következtek.
Haszehem déli király az északiak felett győzött. A Hórusz-nevében vívta a küzdelmet, és
emlegetik egységesítését. Utóda Haszehemui a két ellenséges irányzat kibékítésére törekedett:
egyszerre vette fel Hórusz és Széth nevét. Ismét egész terület felett uralkodott, és
külkapcsolatokat is teremtett (Büblosz).

Az ország politikai központja Memphisz volt, ám királyi sírokat találtak mind Abüdoszban mind
pedig Szakkarában (Memphisz mellett). Szakkarában egy arisztokrata réteg is temetkezett a
királyok mellett. A király utáni legfontosabb személyek az „alsó-egyiptomi király pecsétőrei” voltak.
Emellett a régi törzsi-nemzetségi arisztokrácia is magas rangnak számított: hivatalviselésért
szolgálati földet kaptak (de törzsük földjeivel is rendelkeztek bizonyos mértékig). Ellátmányokról
gondoskodó tisztségviselő
heri udzseb. Az egyes területek gazdasági helyzetét, vagyoni
állapotát az állam gondosan ellenőrizte. A király kétévente végigutazta az országot, hogy számba
vegye a javakat.

A piramisok előzményei
A Szakkarában létesített piramis előzmények: téglalap alakú (agyag, iszap) téglákból épültek.
Felső és földalatti részekkel rendelkeznek. Belül három helyiségre tagolhatók, a középsőből akna
vezet lefelé.