Az Óbirodalom Egyiptomban

A III. dinasztia (2687-2649)

Kr. e. 2700 körül lezárultaz egyiptomi állam megszilárdulásának időszaka. A piramisok építése
Dzsószerrel kötődik össze. Manethón a dinasztia első királyát Nekheróphésznak nevezi (Nebka).
DZSÓSZER 2687-2668:
• valószínűleg Nebka fia, vagy testvére
• 19 évig uralkodott
• Dzsószer és Imhotep Szíria-Palesztina területén hadjáratoztak
• Dzsószer 18. életévéből származó felirat (feltüntetett dátum szerint): hét évig tartó
éhínségről emlékezik meg
nem származhat Dzsószer idejéből, későbbi mű, de
lehetséges hogy valóban volt éhínség.
• Építészet:
o fejlődés, első monumentális szobor: életnagyságnál nagyobban ábrázolja a királyt

IMHOTEP:
• alsó-egyiptomi király pecsétőre
már csak tiszteletbeli cím
• királyi kamarás
király közvetlen beosztottja
• herceg
• palota elöljáró
városok kormányzójának járó cím
• nézők legnagyobbja
héliupoliszi főpap címe (csillagok járásának figyelése)
• szobrász

Imhotep a fáraókor egyik legnagyobb tudósa volt, egyetemes tudással rendelkezett, kivételesen
tehetséges művész, építész. Kr. e. 1 évezred során Imhotep az istenek sorába emelkedett (Path
kézműves isten fiának tekintették). Az utókor szemében orvos is volt ezért azonosítják
Aszklépiosszal.

Dzsószer új titulatúrája: arany Nap:

• királyistenítés magas foka

• Egyiptomi kultúra fénye ekkor ragyog fel
Egyiptom a világ fejlődésének élére kerül
• Dzsószer és Imhotep lenyűgöző munkája:
o technika
o művészet Manethón forrásaiban még
o új államszervezet
abszolút monarchia olyan királynevek szerepelnek,
amelyeknek régészeti
Dzsószernek sikerült a régi törzsi-nemzetségi vezető réteget
emlékanyagát nem találták
háttérbe szorítania, az államszervezetet centralizálnia.
meg. Feltételezés: a dinasztia
Utódok:
második felében Felső-
SZEHEMHET Egyiptomban ellenkirályok
léphettek fel, akik ezen a
• 6 évig uralkodott területet rövid időre teljes vagy
• Szináj-félszigeti bányákba irányított expedíciót részleges függetlenséget értek
el.
HABA, HUI, SZANAHT, NEBKA, HABA
HUI / HUNI (Lesújtó) (2673-2649)
• 24 évig uralkodott
• erőd építése Elephantiné szigetére: két ok lehetséges
o délről fenyegető támadás
o dél felé való terjeszkedés

A nagy piramisok építői IV. dinasztia 2649-2513

SZNOFRU (2649-2609):
• két hatalmas piramis
• halotti templom
• belső kolonizációs tevékenység
35 új telep (ház) alapítása
• Szináj-félszigeten győzött a beduinok felett
• núbiai hadjárat: 7000 fogoly és 20 000 állat
• líbiai hadjárat: 11 000 fogoly és 13 100 állat
• nyersanyagok beszerzése:
o Szináj-félszigetről réz
o kereskedelem Libanonnal: cédrusfa
hajóépítés
kereskedelmi flotta
• Hórusz sólyommal azonosult a neve
• istenként tisztelték még a Középbirodalomban is

KHEOPSZ (2609-2584):
• 2545 körül lett király
• Giza területén építtetett hatalmas piramist
• zsarnok uralomnak jellemzik
élet egyetlen feladata a király érdekében végzett munka
volt
• a munkát egyiptomi parasztok, kézművesek, bányászok végezték, nem önkéntességgel, de
nem is a király szeszélye kedvéért
• vallási élet központjába a király saját kultuszát helyezte
• háttérbe szorította az isteneket
• székhelytől távol eső istenkultuszokat támogatta
nem csorbíthatták a király isteni rangját
• Szináj-félsziget
beduinok leverése
• núbiai dioritbányák kiaknázása
• fia Dzsedefhór az egyiptomi irodalom nagy alakja
• tudomány iránt érdeklődött (részt vett piramisa megtervezésében)

DZSEDEFRÉ (2584-2576):
• jelentkeztek a komoly repedések a központosított monarchiában
• címzésében Ré fia található
nem azonos a legfőbb istenséggel
• óriási méretű fabárkát ásatott el a földben Kheopsz piramisa mellett

KHEPHRÉN (2576-2551):
• napkultusz emelkedésére mutat a neve neki is
• Gizában áll piramisa
MENKAURÉ (2551-2523):
• szintén Gizában áll a piramisa
• vele fejeződött be a nagy piramisépítők kora

SEPSZESZKAF (2523-2519):
Összességében a IV. dinasztia
• királyi hatalom hanyatlása olyan centralizálódott volt, hogy
• masztaba piramis helyett
királynak és hatalmas össznépi
alattvalóinak egyforma a sírépítménye akár a megmozdulásokra voltak képesek.
Dzsószer előtti időkben A dinasztiára jellemző az abszolút
királyi hatalom, és a gazdasági élet,
THAMPHTHISZ
a földek, a természeti kincsek
• 9 évig uralkodott szigorú állami ellenőrzése.
• a király neve nem maradt fenn szövegekben

o vagy ellenkirály volt
o vagy valamilyen ok miatt elpusztították az
emlékét

A királyi arisztokrata rendszer - V. dinasztia (2513-2374)

• Uszerkaf (2513-2506) (Dzsószer közelében építetett
• a Nap-papság
kisméretű piramist)
ariszokráciák csoportja volt
• Uszerkaf
Menkauhórig: Ré templomokat építettek.
• a központi hatalom
• a dinasztia két utolsó uralkodója nem épített Nap-
folyamatosan csökkent
templomot
megromlott viszony a papsággal

• az új dinasztia
Ozirisz kultusz terjedt el
uralkodóinak ismerték
• utolsó uralkodó Unisz (2404-2374)
családjaikat
magukkal
o eltávolodik elődeitől (előtte uralkodó Dzsedkaré
egyenrangúnak tartották a
(2436-2404) is szembefordul a nap-kultusszal)
királyt
előkelő
o sírjának falára feliratja a halhatatlanságot
tisztviselők emelkedése
biztosító piramisszövegeket
• hatalmi központok
o völgytemplomból a halottitemplomba vezető
alakultak ki, ebből Dél
folyosó díszítése más: beduin harcok, éhínség
emelkedett ki
ábrázolása
• arisztokraták szemében
VI. dinasztia (2374-2191) megnőtt saját tettük

sírjaik falába vésették
• TETIT (2374-2354): egy testőre meggyilkolta
a tetteiket
tekintély még nem szilárdult meg
• USZERKARÉ:
o rövid ideig uralkodott
• I. PEPI (2354-2310):
o 53 évig uralkodott
o rengeteg régészeti anyag maradt fent róla
o belső béke Egyiptom számára
o az ő piramisáról kapta Memphisz a nevét
o abüdoszi arisztokrata két lányát vette el
nagyrabecsülés a vidéki arisztokraták
iránt
  minkét fia király lett később: Merenré, II. Pepi
o Uni vizsgálata a háremben
o 6 hadjárat Dél-Palesztina ellen Uni vezetésével
• I. MERENRÉ (2310-2300):
o rövid ideig uralkodott
• II. PEPI (2300-2206):
o 6 évesen került a trónra és 94 évig uralkodott
o líbiaiakkal harcolt
o Horhuf 3 expedíciót vezetett Núbiába
árubeszerzés (hozott egy törpét a királynak)
o egyiptomi hadjáratok legrégibb célpontja
déli területek
elsősorban
kereskedelmi szempont (Libanon: tűlevelű fák, Szíria: olaj, Belső-Ázsia: lazúrkő)
• II. MERENRÉ

A VEZÍR
o az ország második embere
o államszervezet legfőbb irányítója
o hadjáratokat NEM ő irányította
o palotához való tartozás és bírói funkció
o királyi építkezések felügyelője
o Kanofer
papi tisztségeket töltött be (felolvasó pap címe
sírrituálé
elvégzése) „minden isteni hivatal vezetője”
o IV. dinasztia: a vezírek a királyok családtagjai voltak
o V. dinasztia: már nem kötik rokoni szála a vezíreket a királyhoz
o központi hatalom gyengülése
kihatott a vezírek pozíciójára is, befolyásuk a
király erejétől függőtt