Bevezetés 1.

dia

A papír létrejöttét a beszéd és kommunikáció megjelenése és fontossága idézte elő.Az

emberek úgy érezték,hogy gondolataikat le kell írniuk.
. Ókori Kína (Kr. e. 2. évezred): A legrégebbi ismert papírgyártási módszer Kínából
származik, és a hagyomány szerint a Kr. e. 2. évezredre tehető. A kínaiak az
egyszerű, de hatékony technikát használták, amelyben növényi rostokat, például
bambuszt és selyembolhát használtak fel.
A papír szó a görög papirusz szóból származik Egyiptomból.
Két fajtája létezik.A természetes és a szintetikus.A természetes természetes alapanyagokból
készül

​ Ókori Egyiptom és Közel-Kelet: A papír később elterjedt az ókori Egyiptomban

és a Közel-Keleten. Az egyiptomiak a papirusz nevű növényből készítették a
papírt. A papiruszleveleket szétnyomták, majd egymásra helyezték és
préselték.
​ Ókori Görögország és Róma: A görögök és rómaiak is használták a papiruszt,
de az idővel a pergament (állati bőrből készült írólap) is népszerűvé vált.
​
​ 15. század - Nyomda feltalálása: Johann Gutenberg 1450 körül feltalálta a
nyomdát, és ezzel együtt megkezdődött a tömeges könyvnyomtatás. A
papírgyártásban a vízhajtásos malom és a papírgyártó gép szintén
megkönnyítette a termelést.
​ Következő évszázadok: A 18. században és 19. század elején új technológiák
jelentek meg, például a hengeres papírgyártó gép, amely tovább növelte a
gyártási kapacitást és csökkentette az árakat.
​ 20. század: A papírgyártásban további technológiai fejlesztések történtek,
például a fából készült papír (fapapír) kifejlesztése, amely elősegítette az
erdők megóvását.
​ A papírgyártás története a technológiai fejlesztések és társadalmi változások
tükrében folyamatosan alakult.

2.dia:természetes és szintetikus papír

Természetes

Fő alkotóeleme a természetes papírnak a cellulóz.Forrásai lehetnek fák, például

fenyők, bükkök vagy éppen pamutrostok.A cellulóz a növények sejtfalainak
alkotóeleme.Emellett rostok és kötőanyagok alkotják,pédául:lignin és
hemicellulóz.Ezek az anyagok a papír szilárdítását és rugalmasságának elérését
biztosítják.
Az előző bekezdésekből tudjuk már, hogy a papír eredetileg növényi eredetű. A
legfontosabbnak a fát mondhatjuk, de vannak más növényi anyagok, melyek nagyszerű
társként szolgálnak a papírgyártás során. Ilyenek a kender, a len, a nád és a gyapot.

szintetikus:
Mesterséges polimerekből, kőolajszármazékokból előállított óriásmolekulából készül, a
hagyományos papírgyártástól csekély mértékben vagy néha teljes egészében eltérő
módokon. Több fajta szerkezeti felépítése lehet. Külsőre a legtöbb fajtája alig különbözik
a természetes papírtól, viszont szinte elszakíthatatlanok, nehezen gyűrődnek,
vízhatlanok, és nem penészednek. Meleg hatására sem sárgulnak. Az olajos anyagok
jól megtapadnak rajta, viszont sok esetben nehezen száradnak, és a vizes tinta
összeszalad a felületén. Csak műanyagalapú ragasztó használható hozzá, de
oldószerektől megduzzadhat. A természetes papírhoz hasonlóan éghető, de annál
erősebben képes elektrosztatikusan feltöltődni.
A papír gyártásának lépései,folyamata
két részre osztható
lemezgyártás:
● Említésre került a papírgyártás történetének bemutatása során a nyersanyag
fontossága, így értelemszerűen az első lépés a nyersanyag előállítása, azaz a
fák kivágása, feldarabolása. Kiemelendő, hogy a fa kérgét nem használják fel a
nyersanyag előállítása során, hiszen a kéreg pigmentjei teljesen besötétítenék a
lapokat.
papírgyártó gép:

● Az apróra feldarabolt fákat vízbe áztatják, hogy az összes elemi rostot ki tudják
nyerni és ezáltal a fa teljesen folyékony lesz. Tudjuk, hogy a fa eredetileg barna
színű, tehát a papír makulátlanságához szükség van valamilyen kémiai anyagra
van szükség, ami a hidrogén-peroxid és/vagy a klór. Ugyanekkor kerülnek a
különféle adalékanyagok hozzáadásra, pl. színezékek a színes papírlapok
esetén. A gyárakban egyre inkább figyelnek a tudatosságra, azaz az így
keletkezett szennyvizet különféle tisztítási módszerekkel kezelik, ennek
következtében eltávolításra kerülnek a vegyi anyagok.
● A cellulózpulpát vízzel keverik, és a keletkező rostos keveréket egy
hálórendszeren keresztül vezetik, hogy az elkészült papírlapok szülessenek.

A folyamat során a víz elhagyása és a rostok száraz lapokká rendeződése

megtörténik.
 ● során a nedvességet eltávolítják, és a papír lapok vagy tekercsek sűrűsödnek
és megszilárdulnak.A papírtekercseket vagy lapokat egy sajtolóberendezésbe
vezetik.A sajtolóberendezés általában két nagy hengerből áll, amelyek
nyomást gyakorolnak a papír felületére.A hengerek közötti nyomás segít
eltávolítani a papírból a maradék vizet és további nedvességet.

Az egyes papírfajták és gyártási célok szerint a sajtolás időtartama és a

hengerek közötti nyomás mértéke változhat.A megfelelő nyomás és idő
beállítása kritikus a kívánt papírtulajdonságok eléréséhez.A sajtolás célja a
papír fizikai tulajdonságainak javítása, a páratartalom csökkentése és a lapok
egyenletesebbé tétele. Ezáltal a papír szilárdságát, simaságát és írásbarát
jellegét lehet optimalizálni a kívánt cél és alkalmazás függvényében.

. Szárítás:
● A papírlapokat szárítják, amely lehet hagyományos szárítás vagy ipari
szárítóberendezések használatával történhet.
● A szárítás során a papír további sűrűsödik és megszilárdul.

6. Görgés és simítás:
● A papírtekercseket lehúzzák és görgőkön keresztül haladnak, hogy egyenletes
felületet kapjanak.
● Szükség esetén a papírt további simító eljárásoknak is alávetik.

7. Vágás és csomagolás:
● A kész papírlapokat és tekercseket vágják a kívánt méretekre és csomagolják
késztermékként.
● A csomagolás után a papír készen áll a forgalmazásra és további
felhasználásra.

Vegyi alapanyagok apapírgyártásban

A papír színének és tisztaságának javításához gyakran használnak különböző vegyi

anyagokat a papírgyártás folyamatában. Klór és hidrogén-peroxid példák olyan vegyi
anyagokra, amelyek ezt a célt szolgálhatják:
Klór:
​ Fehérítési folyamat:
● A klórt gyakran alkalmazzák a papír fehérítésére, mivel ez a vegyi anyag
hatékonyan távolítja el a papír alapanyagából származó színanyagokat
és egyéb szennyeződéseket.
● A klórozás során a klór oxidáló hatása segít kémiai reakciókban,
amelyek eltávolítják a nem kívánt színeket.
​ Klór-dioxinok:
● Fontos megjegyezni, hogy a klórozás melléktermékeként klór-dioxinok
képződhetnek, amelyek környezeti problémákat okozhatnak. Ezért a
modern papírgyártásban igyekeznek csökkenteni vagy kiváltani a
klórozást.

Hidrogén-peroxid:
​ Fehérítés és tisztaság javítása:
● A hidrogén-peroxidot is használják a papír fehérítésére, tisztítására és
fertőtlenítésére.
● A hidrogén-peroxid környezetbarátabb alternatívája lehet a klórnak,
mivel melléktermékei általában kevésbé károsak a környezetre.
​ Környezetbarátabb alternatíva:
● A hidrogén-peroxidot alkalmazhatják az újrahasznosított papír
fehérítésére is, és ez segíthet csökkenteni az újrahasznosított
papírgyártás környezeti hatásait.

2)-A cellulóz rostjainak szétválasztása a papírgyártásban egy fontos lépés, amely

előkészíti a cellulózpulpa további feldolgozását. Ebben a folyamatban a lúgokat

alkalmazzák, mint például a nátronlúg (nátrium-hidroxid, NaOH). A lúgok használata

fontos a cellulóz rostjainak szétválasztásában, mivel a lúgok magas pH-júak és erős

bázisok, így képesek gyengíteni a cellulóz rostok közötti vegyi kötéseket. A

szétválasztott rostokat aztán további feldolgozási lépésekben használják a papír

előállításához.
3)Itt néhány példa a papír színének és tulajdonságainak módosítására alkalmazott anyagokra:

1. Festékek:
● Felületi festék:

● A papír felületére festett festékek segítenek a szín módosításában és díszítésében.A

festékek lehetnek vízbázisú vagy oldószeralapúak, és különféle színekben állnak

rendelkezésre.

● Befújt festékek:

● A papírt befújt festékekkel is lehet kezelni, amelyek eljutnak a papírrostok

mélyéig, így a színmódosítás tartósabb lehet.

2. Gyanta:
● Felületi bevonatok:

Gyantákat használnak a papír felületén, hogy módosítsák a textúrát, fényességet vagy további

tulajdonságokat.Például, a viaszos bevonatok a papírt vízállóvá tehetik.

● Színes gyanta:Színes gyanták segíthetik a papír színének megváltoztatását, és

egyidejűleg további tulajdonságokat is adhatnak neki, például szilárdságot vagy

rugalmasságot.

3. Színezékek és pigmentek:
Belülről alkalmazott színezékek:Színezékeket és pigmenteket adhatnak a papír alapanyagához,

még a pulpaképzés során.Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a papír az egész vastagságában

megőrizze a színét.

● 4. Keményítők:

Rugalmasító tulajdonságok módosítása:.A keményítőket használhatják a papír

rugalmasságának, szakítószilárdságának és más mechanikai tulajdonságainak módosítására.
környezeti szempontok

Lehetőségek:
​ Fenntartható erdőgazdálkodás:

● Az erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatokkal, például az erdők

újraültetésével, biodiverzitás megőrzésével és közösségi bevonással

javítható. Az erdők megóvása és kezelése hozzájárulhat a fenntartható

faforrásokhoz.

​ Vízgazdálkodás:

● A vízfelhasználás hatékonyabbá tétele, a vízvisszaforgatás és a zárt

rendszerek alkalmazása csökkentheti a vízfelhasználás környezeti

hatásait.

​ Környezetbarát technológiák:

● Az új technológiák, például környezetbarát fehérítési módszerek,

újrahasznosítási technológiák és energiahatékonysági megoldások

elősegíthetik a fenntartható papírgyártást.

​ Zöld energiaforrások:

● A megújuló energiaforrások, mint a napenergia vagy a szélenergia,

hozzájárulhatnak a gyártási folyamatok fenntarthatóbbá tételéhez.

Az újrahasznosítás szerepe a papírgyártásban

Az újrahasznosítás kiemelkedő szerepet játszik a papírgyártásban, és fontos

szempont a fenntartható papírtermelés iránti növekvő igények következtében. Az

újrahasznosításnak számos előnye van, melyek közül néhány a következő:

1. Források megőrzése:
 ● Az újrahasznosított papír előállítása során kevesebb faforrásra van szükség,

mivel az már létező papírtermékeket használják fel. Ez hozzájárul az erdők

megóvásához és az erdőgazdálkodás fenntarthatóbbá tételéhez.

2. Energia- és víztakarékosság:
● Az újrahasznosított papír előállítása általában kevesebb energiát és vizet

igényel, mint az új papír előállítása. Ez csökkenti a gyártás ökológiai

lábnyomát és a környezeti hatásokat.

3. Hulladék csökkentése:
.

4. CO2-kibocsátás csökkentése:
● Az újrahasznosított papír előállítása kevesebb üvegházhatású

gázkibocsátással jár, mint az új papírtermékek előállítása. Ez hozzájárul a

klímaváltozás elleni küzdelemhez.

5. Nyersanyagok megtakarítása:

6. Zöld gazdaság elősegítése:

7. Környezetvédelem és fenntarthatóság