BABITS MIHÁLY PÁLYAKÉPE

Babits lírájának első szakasza Babits költészete a háború idején Az 1920-as és az 1930-as évek lírája
1909-1914 1914-1920

 Pápai Hírlap (1904)  Recitativ című kötet (1911-1916)  közeledés a katolicizmushoz

első vers: A tudomány
 nagyváradi Holnap-antológia  a korszak lejelentősebb verse:  közéleti költészet:
 1908: Nyugat  Húsvét előtt (1916) című vers Petőfi születésének
százéves évfordulója:
 klasszikus modernség:  a háború hatására Babits feladja a Petőfi koszorúi (1923) című vers
- szecesszió: én-kultusz, formai túldíszítettség külvilág eseményivel szemben
- impresszionizmus: pillanatnyi benyomások; kialakított távolságtartó művészi  a legfontosabb küldetés a múltban
nominális stílus magatartást kiküzdött emberi értékek védelme
- szimbolizmus: szimbolista képalkotás
 emberiesség eszménye – szociális  humánum őrzése
 Arany János és Vörösmarty Mihály- érzékenység felerősödése
féle hagyománykövetés  európai szellemiség és kultúra
 antik és keresztény irodalom elmeinek  erkölcsi tételek, elvek működésére egységességének hirdetése
beemelése a költészetbe épülő versek
 klasszicizáló törekvések
 Trianon-versek
Babits, a tudós költő (poeta doctus)  Nyugtalanság völgye című kötet
(1920)
 elefáncsonttorony-költészet - stílusfordulat
A klasszikus modern költészet l’art pour l’art - Babits költészete tárgyszerűbbé,
programjának emblematikus kifejezése: a nyelvi kifejezésmódja egyszerűbbé
költészet, a művészet szimbóluma. Illetve válik
olyan költői magatartás metaforája, mely
elhúzódik a mindennapok, a politika világától,  a múlt felértékelődése
s a kultúra bástyáin belül kívánja megőrizni az  elkülönülés, befelé fordulás 
én identitását. „szigetlét”

 költő = értékőrző szerep

 Babits, a filozófus költő:
Schopenhauer, Nietzsche és Bergson
hatása  Sziget és tenger (1925) című kötet

 Első verseskötet:  Istenek halnak, az ember él (1929)

Levelek Iris koszorújából (1909) című kötet

soha-meg-nem-elégedés programja  Verseny az esztendőkkel (1933) című

köte
 Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)
 önértelmező, önreflektív versek
tárgyias líra – nem élménylíra  a költészet és az alkotás
alapproblémáinak megfogalmazása
esztétizáló szemlélet
filozófiai indíttatás  a korszak egyik központi verse:
formai sokszínűség Cigány a siralomházban (1927)
témagazdagság
 a testi szenvedés gyötrelme, a halállal
 egymással párbeszédet folytató való szembenézés gondolata
kötetek
 tiltakozás az új barbárság (fasizmus)
 dőlt betűvel kiemelt versek központi és a régi barbárság (kommunizmus)
szerepe ellen
In Horatium
A lírikus epilógja  profétai szerepvállalás újraértelmezése
teljesség – teljesség megragadhatatlansága  Mint különös hírmondó (1930/1933)

 „én” helyzetére való rákérdezés

 halállal való szembenézés, a lét végső
kérdései

 Ősz és Tavasz közt (1936)

 Balázsolás (1937)

 bölcseleti líra

 személyesség felerősödése

 elégikus hangnem mellé irónia,

önirónai társul

 Jónás könyve (négyrészes elbeszélő

költemény) 1939

 az ószövetségi Jónás történet

újraértelmezése
 a babits-i életműre reflektáló alkotás