Athéni demokrácia

A Kr.e. 7. századi Athén belső helyzetét a nagybirtokosok és a szegényparasztág konfliktusa határozta

meg. Ezt részben orvosolta Drakón, aki Kr.e. 621-ben írásba foglalta az Athéni törvényeket. Korábban
az igazságszolgáltatás szokásjog alapján történt, vagyis a közösség által elfogadott szabályok és a
korábbi ítéletek alapján döntöttek a peres ügyekben az arisztokrata bírók. Drakón reformjai nem
vették ki az arisztokrácia kezéből a bíráskodást, de a törvények rögzítésével megkötötte a kezüket és
csökkentette a démosz kiszolgáltatottságát.

De ez a mélyebb társadalmi konfliktusokat nem orvosolta, ezért került sor Szolón arkhónná
választására Kr.e. 594-ben.

- eltörölte az adósrabszolgaságot és az adósságot

- - a lakosságot évi jövedelem alapján 4 részre osztotta: ötszázmérősök, lovagok.
ökörfogatosok és napszámosok
- annyiban alakította át az intézményrendszert, hogy létrehozta a 400-ak tanácsát, a bulét.

Szolón távozása újabb polgárháborúhoz közeli helyzetet eredményezett Athénban, amit

Peiszisztratosz egyeduralma, a türannisz akadályozott meg. Kr.e. 510- ben ért véget ez az
egyeduralom, ami után a harcokból a démosz támogatásával Kleiszthenész került ki győztesen,
aki széleskörű reformokat vezetett be.

- reformjai alapja az állam területi alapon való felosztása.

- 10 kerületre, phülére osztotta fel attikát, ezek alkották az athéni polgárság katonai és politikai
egységeit.
- a legfőbb hatalmi szerv a népgyűlés: minden polgárjoggal rendelkező polgár tagja,
szavazással döntött a törvényekről, háborúról és átvette az Areioszpagosztól a hivatalok
ellenőrését.
- négyszázak tanácsát felváltotta az ötszázak tanácsa : 10 phülé 50-50 tagot küldött ez a
testület készítette elő a népgyűlés számára a törvényjavaslatot.
- A hagyomány az ő reformjai közé sorolja a cserépszavazást is. Ezt a népgyűlés
kezdeményezhette, ha felmerült a gyanú, hogy valakinek túl nagy a hatalma és türanniszra
tör.

ezek a reformok hatalmas lépést jelentettek í demokrácia megteremtésében, hiszen minden 20 év

feletti, athéni születésű szabad férfinak dönthettek a saját sorsukat érintő kérdésekben.

athén a perzsák legyőzése után a délosi szövetség vezetőjeként az egyik legjelentősebb polisszá vált
Hellászban. Periklész kora, a kr.e. 5. század közepe a demokrácia virágkora.

- az állam felépítése csak kisebb mértékben módosult

- az állam vezetésében a korábbinál jóval kevesebb befolyással rendelkezett í 9 arkhón erre
utal, hogy periklész korában már nem választották hanem sorsolták őket.
- a tisztviselők többségét a polgárok teljes köréből sorsolták.
az ókori demokráciafelfogás nem akadályozta, hogy periklész 15 évig lehessen sztratégosz,
ezáltal az athéni állam kiemelkedő vezetője vállt belőle. Periklész a demokrácia szabályai
alapján irányította athént. ő határozta meg, hogy athénban milyen döntést hozzon a
népgyűlés, hiszen kiválló rektorként maga mellé tudta állítani a polgárok többségét.

A viszonylagos vagyoni egyensúly, a politikai egyenlőség tette lehetővé, hogy az athéni

demokrácia 1-2 nemzedéknyi időre biztosítsa az athéni polgárok egyenlőségét. a Periklész
halála után megkezdődő hanayatlás részben az egyéni érdekeket szolgáló politikai csoportok
kialakulására, a megosztottságra vezethető vissza.