Sofie

A cilinder

Az én választásom a mű elején lévő egyik fejezetre esett, azért, mert a filozófia és a filozofikus
gondolkodás alapköveit tárgyalja, a filozofikus kérdésfeltevést és a csodálkozást. Ebben a fejezetben
Sofie a tanteremben ülve úgy érezte, hogy tanára csupa felesleges dologról beszél nekik. A hazafelé
vezető úton is kijelentette a barátnőjének, hogy őt már nem érdekli a játék, nincs rá ideje, de félt
bevallani, hogy mivel tölti az idejét. Amint hazaért egyből a postaládához szaladt, ahol ismét levél
várt rá. Ebben a részben Sofie két levelet is kapott.
Az elsőben azt tárgyalják, hogy mi is a filozófia? Egyszerűbb gondolatmeneteken keresztül próbálja
rávezetni a lányt a titokzatos levélküldő. Kezdi azzal, hogy mindenkinek van egy hobbija, amit
örömmel csinál, például a festés, de lehet, hogy ez egy másik embert teljesen hidegen hagy. Majd
felteszi a kérdést, hogy van-e olyan dolog, ami mindenkit érdekel? Bizony van, és ezt nevezzük a
filozófia alapjának, a filozofikus kérdésfeltevést. Mindenkit érdekel, hogy van-e élet a halál után,
hogyan kell élnünk, honnan származunk, hová tartunk és a többi. Azt tanácsolja Sofienak, hogy
először más gondolkodók könyveit olvassa, mert az segít kialakítani egy saját életszemlélet,
gondolkodásmenetet. Ezeket a kérdéseket nehéz megválaszolni, de feltételezhetjük, hogy létezik rá
egyetlenegy válasz, csak időt és kitartást igényel az ezen való gondolkodás. Bizonyos kérdésekre a
tudomány már magyarázatot talált. Ezeket a kérdéseket az emberi csodálkozás szülte, mivel sok
ember számára például felfoghatatlan a világ létezése. Ebben a levélben visszatér a fejezet címe is,
ezzel a hasonlattal mutatja be Sofienak az emberek vélekedését a világ létezéséről.
Ezután megkapja a második levelet, amit azzal kezd a levélküldő, hogy csak apránként, lépésről-
lépésre szeretné megismertetni Sofieval a tudományt. A jó filozófus legfontosabb tulajdonságával
folytatja a bevezetést, mégpedig azzal, hogy akkor válhat belőlünk jó filozófus, ha képesek vagyunk
megőrizni a csodálkozás képességét. Erre minden kisgyermek képes, számukra természetes, hogy egy
idegen világba csöppennek, amivel még csak ismerkednek és ahol bármi megtörténhet. Viszont az idő
előrehaladtával veszítenek ebből a képességükből és a világ megszokottá válik számukra. A titkos
filozófus célja az, hogy Sofieból ne vesszen ki ez a képesség az idő múlásával. Különböző egyszerű
példákkal szemlélteti ismét ezt a dolgot. Tegyük fel például, hogy egy család békésen ebédel, majd
egy kanál elkezd lebegni az asztal fölött. Erre a baba reakciója nevetés, kacagás, csodálkozás, nem
tartja furcsának, nem döbbenti meg, mivel még nem tudja, hogy ez nem egy „normális” dolog. Ezzel
szemben a szülei lehet, hogy sokkot kapnak, megijednek, esetleg leesnek a székükről. Ez azért van
így, mert a világ túlságosan magától értetődővé válik a felnőttek számára és elvesztik a csodálkozás
képességét.
A levélküldőnek sikerült megmentenie Sofiet, kirángatta a hétköznapok világából. Miután anyja
hazaér Sofie kíváncsi, hogy az édesanyjában meg van-e még a csodálkozás képessége. Sofie
szomorúan konstatálja, hogy már nincs.
Különbség:

A filozófia észtudomány, kizárólag az emberi ész erőfeszítéseire támaszkodik, kizárja mindazon

állításokat, amelyek nem igazolhatók egyedül a puszta ész segítségével. Kiindulópontja az emberi
értelem, amint végkövetkeztetései az ember értelemmel beláthatók. Az előbbiekből következik, hogy
a filozófia kizárja mindazon állításokat, amelyek nem igazolhatók egyedül a puszta ész segítségével.
Az az oka annak, hogy a teológia nem ugyanolyan módon észtudomány, mint ahogy a filozófia, hogy a
teológia az emberi ész határait meghaladó értelmi síkot vizsgálja, következésképpen elfogad olyan
kijelentéseket is, amelyek nem igazolhatóak pusztán az ész alapján, azaz transzcendens, minden
olyan jelenség, ami az ember biológiailag leírható megismerő képességének hatókörén kívül esik.

Hasonlóság:

A filozófia három feladatát Jaspers fogalmazza meg: világban való eligazodás, egzisztenciális
megvilágosodás, metafizika kidolgozás. Ugyanezeket az alapfunkciókat tölti be valamennyi vallás is.

Összefoglalva:

Összességében a vallás és a filozófia alapvető funkciói hasonlatosak. Különbség, hogy a vallás az

értelemadó alap (Isten eszméje) felőli mozgás bevonásával bontakoztatja ki az emberi cselekvés-
gyakorlatot. A filozófia viszont észtudományként az emberi értelemből kiindulva. Kettejük viszonya a
hit és a tudás viszonyaként ragadható meg.