Az angol szórend

Mivel a magyar nyelvvel ellentétben az angolban nem tudjuk a mondat alanyát és tárgyát csak
ránézés alapján, ragok segítségével felismerni, ezért mindig pontosan követnünk kell a szórendet.

Az angol szórendet meglehetősen egyszerű megjegyezni, ráadásul majdnem minden esetben ezt a
sorrendet használjuk: alany + állítmány + tárgy.

Csak a kérdő mondatokban változik meg a sorrend, ilyenkor a be létige vagy a segédige az alany elé
kerül. Abban az esetben, ha eldöntendő kérdésről van szó, a kérdőszót a mondat legelejére tesszük.

kijelentés esetén

They like chocolate. (Ők szeretik a csokit.)

She is crying. (Ő sír.)

tagadás esetén

They don’t like chocolate. (Ők nem szeretik a csokit.)

She isn’t crying. (Ő nem sír.)

kérdés esetén

Do they like chocolate? (Ők szeretik a csokit?)

Why is she crying? (Miért sír?)

Abban az esetben, ha a mondat több bővítményt is tartalmaz, a következő sorrendet kell követnünk:
alany + állítmány + részeshatározó + tárgy + helyhatározó + időhatározó.

A helyhatározószók az ige vagy a tárgy után, az időhatározószók pedig általában a mondat végén
állnak. Ha nem akarjuk kihangsúlyozni őket, akkor kerülhetnek a mondat elejére is. A gyakoriságot
kifejező határozószók az ige előtt állnak, kivéve a be létige esetén: ilyenkor az ige mögé tesszük őket.

kijelentés esetén

I will give you the book next week. (Jövő héten odaadom neked a könyvet.)

He is always late. (Mindig késik.)

tagadás esetén

I won’t give you the book next week. (Jövő héten nem adom oda neked a könyvet.)

He isn’t always late. (Nem mindig késik.)

kérdés esetén

Will you give me the book next week? (Jövő héten odaadod nekem a könyvet?)

Is he always late? (Ő mindig késik?)