A Föld felszínformái

A Föld felszínét a belső és külső erők együttesen, de egymással ellentétesen alakítják. A belső erők erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt, a külső erők kevésbé erőteljesek,
így viszonylag hosszabb idő alatt érik el hatásukat.
A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával a geomorfológia foglalkozik.
A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki.
A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín.
A vízszintessel bezárt szög a lejtőszög.

A felszínformák típusai

1. Síkság:

Vízszintes vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség nem haladja meg a 200 métert, a lejtés pedig a 6 ‰-et.
Elhelyezkedésük tengerszint feletti magassága szerint:
 0-200 m-ig: alföld (Alföld, Kisalföld, Nyugat-szibériai-alföld)

 200 m felett: fennsík (Bükk-plató, Bolíviai-felföld)

 0 m alatt: mélyföldek vagy depressziók (hollandiai parti síkság)

2. Völgy:

A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott.
Keresztmetszetük alapján lehet:
 V alakú völgy

 Talpasvölgy, lehetnek szimmetrikusak vagy asszimmetrikusak,

 U alakú völgy, lehetnek teraszosak, vagy terasz nélküliek

 Tálszerű völgy

3. Medence:

Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés.

Keletkezésük szerint lehetnek:
 Endogén medencék:
o Epirogenetikus medencék: süllyedéssel keletkeztek, mely a kéreg szerkezetét nem
változtatta meg (Párizsi-medence).
o Tektonikus medencék: Töréssel, vetődéses süllyedéssel jöttek létre. (Alföld, Erdélyi-
medence)
o Vulkáni tevékenység eredményei
 Exogén medencék: belföldi jég, gleccser vagy a szél alakította ki őket.
o Glaciális medencék: tavak töltik ki (Ladoga, Onyega)
o Deflációs medencék: folyóvizek a hordalékkúpok közti területek elgátolásával hozzák létre
(Hanság, Ecsedi-láp)
4. Hegy:

Minden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt kiemelkedést, ha az a környezeténél csak néhány méterrel
magasabb, halomnak, a középmagasat 300 m-ig dombnak, az ennél magasabbat pedig hegynek nevezzük.
Részei: lába, oldala, teteje.
Formái: csúcshegy, kúphegy, gerinchegy, háthegy, táblahegy.

5. Hegység:

Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence lépcső és síkság is előfordulhat.
Magasságuk szerint lehetnek:

 alacsony hegység (500 m-ig), (Velencei-, Keszthelyi-hegység)

 középhegység (500-1500 m) (Mátra)

 magashegység (1500 m fölött) (Alpok)
Kialakulásának ideje szerint:

 lánchegység: fiatal gyűrt vagy vulkáni hegység, melyet a külső erők viszonylag rövid idő óta alakítanak.
  röghegység: az óidei lánchegységek (Kaledóniai, Variszkuszi) külső erők által hosszú idő óta alakított, lepusztított maradványa.

 vulkáni hegység

6. Lépcső

Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze.

7. Part:

A szárazföld és a tenger érintkezési sávja.

8. A szigetek
A szigetek azok a kisebb szárazulatok, amelyeket minden oldalról tenger határol.
Lehetnek:
 egyedül állók

 csoportot alkotók.
Külső vagy belső erők hozzák létre őket.