Címlapsztori

Hadirégészet
A háborúk
régészete 5

A pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM), a Pécsi Tudomány-

Négyesi Lajos
egyetem (PTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
fémdetektoros keresése a mohácsi csata központi helyszínén

A háború régészete a történelem legtragikusabb esemé-

nyeinek nyomait kutatja. Paradox módon ezeknek a szen-
vedést és halált hozó időszakoknak emlékét őrizte meg leginkább
a történetírás, és a terepkutató számára is az erőszak és pusztu-
lás hagyja a legtöbb nyomot. A történelem a háborúk története.
A régészet a kezdetektől fogva szembesül a háborúk nyomai-
val, de a modern hadirégészet kezdetét 1983-ra datálhatjuk, ami-
kor a Little Bighorn-i Nemzeti Emlékpark főfelügyelője felkérte
Richard Alan Fox régészt, hogy kezdjen kutatásokat az indiánok
és a rezervátumba kényszerítésükre küldött 7. lovasezred között
1876. június 26-án lezajlott csata helyszínén. Fox az első terepbe-
járások után rábeszélte Douglas D. Scottot, a nemzeti emlékpark
kutatási részlegének vezetőjét, hogy indítsanak átfogó vizsgála-
tokat a területen annak érdekében, hogy választ találjanak arra
a kérdésre, mi történt a Yellowstone-folyó felett magasodó dom-
bokon. A csata döntő mozzanatáról ugyanis nem maradtak fenn
hiteles források, mivel a 7. lovasezred Custer parancsnok vezeté-
sével harcoló katonáit a sziú és csejen indiánok mind egy szálig
megölték. A kutatás kiterjedt az elesettek sírjainak régészeti feltá-
rására, valamint a terep műszeres átvizsgálására, amelybe amatőr
fémkeresősöket is bevontak, akik képesek voltak a nagy kiterje-
désű területen megkeresni az összecsapás során elszóródott
apró fémtárgyakat. A leletanyag elemzésébe kiváló törvényszéki
antropológusok, fegyverszakértők, történészek kapcsolódtak be.
Az alkalmazott módszerek a régészeti kutatások területén újdon-
ságot jelentettek, azonban a többségük a bűnügyi helyszínelések
során régóta bevált eljárás volt. Az eredményes kutatás tisztázta
a Little Bighorn-i csata homályos részleteit, egyben megteremtet-
te a csatatérkutatás módszerét.

EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin

Hadirégészet – A háborúk régészete
A különbséget nem a módszerek, hanem a szemlélet jelen- azonban a terepmunka során feltárt információk értelmezése
ti. Douglas Scott nem elégedett meg azzal, hogy a történeti a források tükrében lehet igazán hiteles. A terep a történeti kutatás
forrás alapján azonosított hely- egyik forrásává lép elő, emellett
színen az eseményhez kapcsol- támogatja az írott források for-
ható leleteket gyűjtsön, hanem ráskritikáját.
igyekezett értelmezni a nyomo- A csatatérkutatás elterjedé-
kat. Nem kellett járatlan úton sét elősegítette, hogy a csaták
haladnia, „csak” a bűnügyi hely- a népek történelmében nagy
színelők módszereit alkalmaz- jelentőségű események, így
ni egy történelmi eseményre.
6 Az előkerülő töltényhüvelyek
jelezték a lövés leadásának he-
a kutatásuk fokozott figyelmet
kap. A hagyományos szemlélet-
tel szemben, mely a régészeti
lyét, megállapítható volt a fegy- módszerek alkalmazását a for-
ver típusa is, amelyhez használ- ráshiányos történelmi korok
ták. A fegyverszakértői vizsgálat kutatásánál tartja indokoltnak,
alapján sok esetben még azt a csatatérkutatás bizonyította,
is sikerült elkülöníteni, hogy hogy a régészet meghatározó
melyik hüvelyek származnak szerepet játszhat a források alap-
ugyanabból a fegyverből. Ez Little Bighorn ján rekonstruálható események-
alapján a lelettérképen követ- nél is. Sikerrel csak azok a csaták
hető volt a harcos mozgása. kutathatók, melyekről a terepi
Mivel a katonák azonos típusú
A hadirégészet helye és összetevői
nyomok értelmezéséhez elég-
fegyvert használtak, el lehe- séges forrással rendelkezünk.
Hadtudomány Régészet
tett különíteni a két fél manő- Scott a csatatérkutatás elméleti
vereit. A terepelemzés, fegy- Hadtörténelem Konfliktusrégészet Iparrégészet kérdéseinél rendszerint kiemeli,
verszakértői és orvosszakértői stb.
Hadirégészet hogy a régészetben megjelent
vizsgálatok eredményeként Igazságügyi egy új irányzat, a történeti ré-
sikerült választ adni az ütkö- Hadtörténelmi terepelemzés régészet stb. gészet. Amikor az írott források
zettel kapcsolatos kérdésekre. Létesítménykutatás: Állandó létesítmények ilyen nagymértékben támogat-
Ez jelenti a kutatói szemlélet Tábori létesítmények ják a régészeti munkát, egy idő
újszerűségét, amikor a terepi Roncskutatás: Hajóroncs után nem pusztán a terepi nyo-
jelenségekben egy esemény Repülőroncs
mok értelmezéséhez keresnek
Járműroncs
nyomait keressük és értelmez- adatokat a szakemberek, ha-
Fegyverroncs
zük, ezzel a levéltári források nem a levéltári források elemzé-
Hadisírkutatás
mellett egy új forráscsoportot se alapján választják ki a kutatási
Harctérkutatás: Ókor
tárunk fel, ami lehetőséget területet és a dokumentumok-
A nyílhegyek kora
ad új információk feltárására Az elöltöltő fegyverek kora ban leírt jelenségek megtalálá-
és a forráskritikára. A hátultöltő fegyverek kora sára törekednek. A hadirégészet
A géppuska kora
Példája nyomán több ösz- művelőjét a kutatások többsé-
A géppisztoly kora
szecsapás helyszínén indultak gében, terepkutató történész-
kutatások, és egyre többen nek kell tekintenünk.
ismerték fel, hogy a csaták A hadirégészet a tudomá-
régészeti szempontból fontos információk feltárására adnak nyos kutatói szemlélet és az alkalmazott kutatási módszerek
lehetőséget. Az egyik legfontosabb tényező, hogy a harc során együttes rendszere, ami képes a terepen új tudományos in-
az adott kor anyagi kultúrájának csúcsát jelentő tárgyak szó- formációkat feltárni a hadtörténelem számára. A kutatás célja
ródnak, melyek egyedülálló módon napra pontosan datálha- és az alkalmazott módszerek alapján a hadirégészet az alábbi
tók. Ez alapján az egyes tárgytípusok, kiemelten a fegyverek kutatási területeket foglalja magában:
fejlődéstörténete pontosan felvázolható, ami lehetőséget ad
– hadtörténelmi terepelemzés;
más lelőhelyek datálására. A csaták a történelem legjobban
– építménykutatás;
dokumentált eseményei, ezért a kutatások során, a régészet-
ben szokatlan módon, fontos szerepet kap az írott források – roncskutatás;
felhasználása. A történeti kutatások során fogalmazódnak – hadisírkutatás;
meg azok a kérdések, melyekre a terepkutatás adhat választ, – harctérkutatás.

EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin

 Hadirégészet – A háborúk régészete
Magyarországon elsőként a mohácsi síkon a csata 400. év- azok ott vannak. A siker feltétele az alapos előkészítő munka,
fordulóján kezdődtek tudományos igényű kutatások. Gergely hogy ne a helyszínen kelljen improvizálni és megfelelő előké-
Endre, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa terepbejárásokat szítéssel elkerülhető problémákat megoldani, mert ez az ér-
és ásatásokat végzett az említett területen, de fáradozása nem demi munkától vonja el a figyelmünket. Jól kiérlelt koncepció
hozott eredményt. 1959-ben Papp László, a pécsi Janus Panno- alapján kell a kutatást elkezdeni, kellő kitartással és türelem-
nius Múzeum régésze folytatta a terepbejárásokat és feltáráso- mel, hiszen a siker csak ritkán jelentkezik azonnal, de nem
kat. Legjelentősebb felfedezése az első két tömegsír feltárása szabad túlságosan mereven ragaszkodni az elképzelésünkhöz.
volt, melyek az első kézzel fogható nyomai voltak a csatának. Az eredményeket folyamatosan értékelve keressük a siker vagy
1971-ig hagyományos régészeti módszerekkel – kutatóárkok, sikertelenség okát. A nem ugyanolyan értékes információ,
szondázások –, több helyen honvédségi segéderővel, Sátor- mint az igen, hiszen oka van annak, ha a logikusan felépített,
helytől délre pedig a Mafilm talajgyaluja igénybevételével
vizsgáltatott át több tízezer négyzetmétert, de az összecsapás
hiteles forrásokon alapuló koncepció nem „ül” a terepen. Le-
het, hogy a forrással van gond, vagy szemléletet kell váltani,
7
helyszínét nem sikerült azonosítania. de az sem kizárt, hogy megsemmisültek a nyomok. Bármi lesz
A továbblépést annak felismerése hozta, hogy a csata- a végeredmény, az fontos, új információ, ami hitelesen doku-
teret jelző leletek, elsősorban azok az apró fémből készült mentálva a tudományt gazdagítja.
tárgyak, melyek a harc során szóródnak el, nem jelentenek
értéket a zsákmánygyűjtőknek, és évszázadokkal később CCC
is a felszínközeli bolygatott rétegben találhatók. Ezek felku-
tatására a különböző fémkereső műszerek jelentik a legjobb
eszközt, azonban nem a tárgyak kigyűjtése a cél, hanem a lo-
kalizálásuk. Az ólomlövedékek, nyílhegyek, csatok, veretek,
pénzérmék elhelyezkedése egy sajátos mintázatot követ, ami
leképezi az összecsapás eseményeit. A háborúkban a hadsere-
gek alkalmazása a csatatereken a taktika szabályait követi, ami
rekonstruálható az írott forrásokból, és azonosítható a terepen
feltárt nyomok alapján. Az utóbbi két évtizedben a szemlélet-
váltásnak köszönhetően több magyarországi csatatéren folyt
eredményes kutatás, ami értékes információkat adott a had-
történeti kutatás számára is.
A terepkutatások során nem feledkezhetünk meg a tisz-
teletről, alázatról és alaposságról. A hadirégészet mindegyik
területe szorosan kötődik emberi sorsokhoz, gyakran tragédi-
ákhoz, ami tiszteletet kell, hogy ébresszen.
Az alázat azt jelzi, hogy felismertük a terepmunka nehéz-
ségét, hiszen többnyire hiányos források alapján próbáljuk
megtalálni azt a kevés nyomot, ami évtizedek, évszázadok
elmúltával még fellelhető. Az íróasztaltól nézve sok minden
egyszerűnek tűnhet, de a terepen hamar rá kell döbbennünk, Mohácsi tömegsír
hogy még akkor sem biztos, hogy megtaláljuk a nyomokat, ha

Little Bighorn csatatér, nemzeti emlékhely

EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin