Babits Mihály

 Élete és művészete összekapcsolódik a Nyugattal. 1909-ben első verseskötetével az új magyar

költészet első vonalába lép
 Kitűnő kritikus és esszéíró
 Az első világháború kitörése azután őt is a politika felé mozdítja: költészetében megszólal a
harcos pacifista hangja. A békevágy klasszikus költeményeit írja a háború alatt.
 Költészetét 4 pályaszakaszra osztjuk. A negyedik pályaszakaszban keletkezik a Jónás könyve
című elbeszélő költeménye, amelyben a költő felvállalja a prófétaköltő szerepét
Jónás Könyve, 1938:
 Keletkezés háttere: súlyos operációja után vetette papírra, amikor beszélgetőfüzeteivel tartott
kapcsolatot a külvilággal. 1938-ban Ausztriát már megszállták a németek, egész Európa
pusztulásától lehetett tartani. Felvetődik a kérdés: mit tehet a költő a barbár erőkkel szemben?
 A Jónás könyve bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, elbeszélő keretbe foglalt lírai
önvallomás, önarcképét Jónás személyében festette meg. Azt a felismerést fogalmazza meg,
hogy az „írástudóknak” erkölcsi felelősségük van.
 Műfaja: elbeszélő költemény
 A 30-as években, amikor hamis próféták vezetik félre az emberiséget, a költő, a próféta
számára nem létezhet „sziget”, ahová elmenekül, hirdetnie kell az emberséget egy
elembertelenedő világban.
 A téma több mint két és félezer éves, az ószövetségi Jónás könyvéből való, amelynek műfaja
parabola, példázat az isteni irgalomról. Babits a Károly Gáspár-féle fordítást vette alapul.
 1. rész: Jónás a próféta-szerep elől menekül Tarsis felé, Isten parancsa ellenére. Elfut a
küldetése veszélye elől, fél Ninive népének haragjától. Magánember szeretne maradni, kerülni
szeretné a megpróbáltatásokat, de a szenvedés a sorsa. Ninive haragja helyett a vihar gyötri,
majd kivetik a tengerbe. A kormányossal való beszélgetés ( a kormányos durva, embertelen )
jelképezi a szellem emberének a nyers, durva erőszakkal szembeni tehetetlenségét.
 Eltérés a bibliától: A bibliában először próbálnak kijutni a partra, majd sorsot vetnek, ami
Jónásra esik, s ő maga kéri, hogy dobják a tengerbe, aztán imádkoznak. Itt meg könyörtelenül
vetik a vízbe, hogy életüket mentsék.
 2. rész: a próféta megmenekülésének gyötrelmekkel teli, tragikomikus története. Az Úr
megleckézteti Jónást, de megmenti. A centhalban önmagába fordulva kell Istennel találkoznia.
A szenvedő próféta ( 3 nap és 3 éjjel, 3-szor fordul Istenhez ) kétségbeesetten sírja vissza Isten
iránti elhivatottságát. A sötétségből, a mélységből látja meg az isteni világosságot.
 3. rész: a kiokádott, sós hússá vált Jónás, testileg-lelkileg elgyötörten indul térítő útjára
Ninivébe. A bibliában Ninive nagyságáról olvashatunk, Babitsnál kanyargós útvesztők jelölik
az élet dantei útvesztőit. Jónás idegenül tévelyeg a városban. Ez a világ kiveti az embert, nem
tud benne eligazodni. Jónás nem érti a világot, a világ nem érti meg Jónást, nem talál
meghallgatásra, küldetése eleve sikertelen ( a költő helyzetét mutatja ez a világban )
 Prófétálásai: 1. : az árusoknak, akik kinevetik őt, 2. :a színészeknek, akik nem nevetik ki, de
nem hallgatnak rá, csak az asszonyok veszik körül, de csak furcsasága miatt, 3. : a királyi
palotában a legkomikusabb, legszánalmasabb Jónás, a Hatalmasok között, akik egy oszlop
tetejére állították szónokolni. Jónás mindent elátkoz, és elmenekül a városból. ( a komikum
forrása: az elátkozottak felsorolása, a menekülés 12-féle akadályának leküzdése ) Jónás
kimegy a pusztába, s böjtölve, imádkozva, 38 napon át lesi a város elkövetkezendő
pusztulását.
 4. rész: Jónás bosszúvágya személyessé és kisszerűvé vált, a hetek múlásával az utolsó nap
elérkezésével egyre fokozódik Jónás bosszúvágya, s a végén nem történik semmi. Eltérés a
bibliától: A bibliában a város népe megtér, mert féli az Urat, nem nevetik ki a prófétát, így az
úr kegyelme jogos. Babits művében a nép nem tér meg, kinevetik Jónást, csak a prófétát
fölkereső városbelieknél sejlik fel valamiféle megtérés, magukba szállás. Ennek ellenére az
 Isten irgalmas, megkegyelmez a városnak. Okai: Isten előre lát, nem Jónás az egyetlen próféta,
sok próféta lesz még, akinek a feladata lesz teljesíteni az Úr parancsát, amit az emberre
rászabott. Jónás kérdőre vonta Istenét, az Úr a tökpéldázattal tanítja türelemre Jónást. Ezután
válaszol az Úr jónásnak: 1. : megdorgálja a haragvó Jónást, hogy sajnálja a tököt, pedig nem is
az ő munkája, 2. : Az úr védőbeszéde Ninive mellett, bemutatja értékeit, az emberiség
maradandó értékei mellett foglal állást, 3. : Irgalmát igazolja, ő a végtelen idő ura és sok
Jónás, sok Ninive fog még születni. A próféta hallgat, a költő belenyugvása ez a
megváltozhatatlanba, az igazságos Isteni akaratba. Feladata, hogy prófétáljon, szóljon, akkor
is, ha küldetése sikertelen.
 Mondanivalója: Babits felvállalja a próféta költő, a közéleti költő szerepet, aki nem hallgathat,
ha az emberiség rossz útra tér ( 1938 – nácizmus, 2. világháború előtti időszak )
Jónás imája, 1939:
 Kulcsot ad az epikus mű megértéséhez, Jónás valójában ő maga. A halálba készülő költő
búcsúzik az élettől, és az Úrhoz fordul.
 1. része: Az első 6 sor, amely 1 mondat. A lírai én panasza: hűtlenek lettek hozzá a szavak,
fizikailag, hiszen már nem tud beszélni, s lelkileg, mert nem tud már olyan magabiztosan írni,
mint régen. Sorsát túláradt pataknak nevezi, amely széthullott, parttalan.
 2. része: szintén egy mondat. A könyörgés az Úrhoz, hogy jelölje ki az útját, sorsának az útját,
s költészetének az útját, irányát. Mércéül, mértékül a bibliát állítja maga elé, Isten sugallatát
követi költészete az utolsó megszólalásig. A szenvedések, kínok között talál rá a régi hangra,
mint Jónás, hogy beszéljen, prófétáljon, amíg az égi és ninivei hatalmak engedik, amíg él.