1

2. Az inkluzív nevelés pedagógiai- pszichológiai kérdései

A szegregáció és az integráció előnyei, hátrányai. A különböző fogyatékossági típusoknak

megfelelő sérülésspecifikus fejlesztés integráló környezeti feltételek mellett. Befogadó attitűd
kialakítása az SNI-, BTMN-s, HH-s HHH-s és tehetséges gyermekek fejlesztésében, óvodai és
iskolai gyakorlatában. A pedagógus és a gyógypedagógus feladatai az inkluzív
intézményekben.
A szegregáció és az integráció előnyei, hátrányai.
A szegregáció jelentése: A szociális, kulturális vagy biológiai determináltságú, egyéni
különbségekkel rendelkező gyermekeknek, tanulóknak a többségi gyermekektől, tanulóktól
elkülönítetten, külön intézményben vagy csoportban, illetve osztálykeretben biztosított
neveléseoktatása.25

Faji alapon történő szegregáció volt például az Amerikai Egyesült Államokban a fehérek és
feketék elkülönítése. Nemek szerinti szegregációról beszélhettünk, amikor külön működtetett
a társadalom fiú és leány intézményeket.

A szegregált intézmények kialakulása a gyógypedagógia tudományának fejlődéstörténetéhez

hozzá tartozik, és valószínűleg elősegítette a gyógypedagógia tudományának fejlődését. Az
első ilyen intézményt 1770-ben Párizsban hozták létre, a siketek számára. Hazánkban 1802.
augusztus 15.-én nyitotta meg kapuit az első különnevelő gyógypedagógiai iskola, a „Váczi
Királyi Magyar Siketnéma Intézet.”26 Ezt követően sorra alakultak külön iskolák a különböző
fogyatékossági típusok számára: (1825 – Pozsony – vakok, 1875 – értelmi fogyatékosok –
Budapest, 1891 – Arad – beszédsérültek, 1903 – Budapest – testi és mozgásfogyatékosok) 27
Hosszú ideig a fogyatékos gyerekek többi gyerektől elkülönített nevelését jó megoldásnak
tartották. A szegregált iskolákat nem hátrányt fokozó, hanem hátrányt megszüntető céllal
hozták létre.

Az integráció: „Különálló részeknek valamely nagyobb egészbe, egységbe való

beilleszkedése, beolvadása, egységesülése”33. „..a fogyatékos, akadályozott, azaz speciális
nevelési szükségletű gyermekeknek vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való
beillesztésére vonatkozik.”

Az egyszerű fogadás (integráció) ”szót használjuk a sajátos nevelési igényű, a roma és a

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók együttnevelésének (együttes
nevelésének) kifejezésére egyaránt. A tanítás-tanulás folyamatában, annak pedagógiai
eszközrendszerében mindegyik megközelítésben mást-mást jelent. A HHH integráció a
társadalmi, szociális hátrányokból adódó egyéni különbségek csökkentését hivatott biztosítani
a közoktatási rendszerben szervezett keretek között, ezáltal megteremtve az esélyt a
társadalmi erőforrásokhoz való egyenlő hozzáféréssel a társadalmi életben való egyenlő
részvétellel.35

Tágabb értelemben az integráció, az akadályozott emberek részvételének biztosítását jelenti a

társadalmi folyamatokban. A hangsúly az interakción van. Az integráció nem csupán
együttlétet jelent, hanem együttes tevékenykedéseket, (pl. közös játék, tanulás, munka) amely
a befogadó és a befogadott részéről egyaránt alkalmazkodást igényel.

Szegregált oktatás előnyei: alacsony létszámú osztály; gyermek/pedagógus jó aránya;

védettebb közeg; kevesebb kudarcélmény; a fejlesztéseket helyben tudják biztosítani;
nagyobb hangsúlyt helyeznek az életben közvetlenül hasznosítható önellátásiképességek
 2
2. Az inkluzív nevelés pedagógiai- pszichológiai kérdései

fejlesztésére; nagyobb tolerancia; egyes helyeken ép értelmű tanmenettel tanulhat a gyermek;

auti-specifikus eszközök, struktúra, jó esetben; a többségi iskolában a szociális helyzetek
megoldásában tapasztalt nehézségek és az ebből fakadó frusztráció kevésbé jelentkeznek

A szegregáció hátránya: alacsonyabb szintű elvárások a pedagógusok részéről; egyes

negetív viselkedésformák eltanulhatóak, ill.ijesztőek lehetnek; nincs neurotipikus minta;
integrációba való átkerülés nagyon nehéz

Integrált nevelés előnyei: pedagógus látóköre, ismeretanyaga folyamatosan növekszik az

integrált nevelési közegben, hiszen számtalan olyan technikát, olyan bánásmódot sajátít el,
amit e nélkül a nevelési forma nélkül valószínűleg sosem tenne, mert mindennapi munkája
során nem lenne rá szüksége. A sajátos nevelési igényű gyermekek a pedagógusokat is
próbára teszik. Ebben a nevelési formában a meglévő alapismereteinek bővítése
mindenképpen szükséges, valamint a gyógypedagógusokkal, utazó pedagógusokkal, fejlesztő
pedagógusokkal több alkalommal nyílik lehetősége konzultálni, tapasztalatot cserélni.
Természetesen az integrált nevelés előnyeinél a szülőkre vonatkozó előnyöket is meg kell
említenünk. Így nem kell kiszakítani a gyermeküket meglévő közegéből, környezetéből, a
megszokott közelségből. Ezen kívül nem kell messzire utazniuk, nem kell adott esetben
bentlakásos intézménybe adni gyermeküket.
Hátrányai: Hátrányt jelenthet az, ha alapvetően túl magas a csoport létszáma, vagy túl nagy
számú sérült gyermek integrálása történik meg az adott csoportba. Probléma lehet az is, hogy
az adott intézmény anyagi nehézségek miatt nem tudja biztosítani megfelelő mennyiségben
sem a tárgyi, sem a személyi feltételeket (gondolunk itt a pedagógusok továbbképzéseire,
megfelelő számú pedagógusra, segítő személyekre). Az integrált nevelés során mind a sérült
gyermek, mind pedig a pedagógus is találkozhat az elfogadás nehézségével. Alapvetően lassú
és nehézkes folyamat lehet az esetleges előítéletek leküzdése a csoporton belül. Ezen kívül a
szülők nem megfelelő ismeretanyaga, a tájékozódás hiánya, vagy esetleg a nem tudatos
választásból adódó félreértések is nehézséget okozhatnak. Problémás lehet továbbá, ha a
gyermekek nem képesek egymáshoz alkalmazkodni; ebben az esetben azonban a háttérben az
óvodapedagógus hiányosságai állnak/állhatnak.
A különböző fogyatékossági típusoknak megfelelő sérülésspecifikus fejlesztés integráló
környezeti feltételek mellett.
Látásfogyatékos: A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók
nevelése-oktatása során a Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak
megvalósítása lehetséges. A gyengénlátó, aliglátó tanulóknak a tanuláshoz és a mindennapi
életben való boldoguláshoz – látásteljesítményükhöz igazodó mértékben – különleges
technikák elsajátítása szükséges: elektronikus olvasógép, speciális optikai segédeszközök,
látássérült személyek számítástechnikai segédeszközei, programjai használata, szükség szerint
Braille-írás, -olvasás, tájékozódás hosszú fehér bottal stb. E technikák ismeretanyaga az
egyéni fejlesztési terv része. A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett (teremvilágítás,
egyéni megvilágítás, speciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet, megfelelő
íróeszköz) a követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése a gyengénlátó tanulók egyéni
adottságai szerint várható el.
 3
2. Az inkluzív nevelés pedagógiai- pszichológiai kérdései

Az egyéb pszichés fejlődési zavar alapján sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-
oktatásának alapelvei
Az egyéb pszichés fejlődési zavar kategóriába tartozó tanuló iskolai alulteljesítés esetén
folyamatos gyógypedagógiai megsegítést igényel, ami komplex fejlesztést szolgáló
foglalkozások formájában, a többségi pedagógus bevonásával, az egyéni képességekhez
igazodó tevékenységrendszer keretében végezhető. Az iskolai oktatás, a pedagógiai,
gyógypedagógiai ellátás, valamint az egészségügyi habilitáció és rehabilitáció a tanulási- vagy
figyelem- és magatartásszabályozási zavar jellegétől, súlyosságától, a társuló zavarok
meglététől, a háttérben lévő sajátos képességmintázat fejlődési lehetőségeitől, mértékétől,
dinamikájától függ. Fejlesztésük az egyéni szükségletek figyelembevételével a szülővel és a
tanulóval, valamint a pedagógusokkal történő megbeszélést követően történhet. Kiegészítő
szolgáltatás (pl. pszichológiai gondozás, családterápia, tehetségazonosítás) igényelhető a
pedagógiai szakszolgálatban, a segítő szakemberek és az intézmény együttműködésével.
Beilleszkedésük segítését intézményi pszichológus is támogathatja.
Az értelmileg akadályozott személyek iskolai nevelő-oktató munkájában két alapvető
irányzat, szempontrendszer kombinációja jelenik meg. Az egyik a cselekvésorientált
oktatásszervezés. Lényege, hogy hétköznapi skillekre fókuszál, önellátást, életviteli
ismereteket, készségeket fejleszt – ebben rejlik az előnye. Nehézséget jelent és óvatosságra int
azonban, hogy nehezen objektivizálható, konkrét tartalma a pedagógus személyes belátása
által befolyásolt. Ezzel szemben a fejlődésorientált megközelítés a Vigotszkij-féle
legközelebbi fejlődési zóna elvét (az aktuális fejlettségi szint feletti elvárást támasztó, de –
pszichés és fizikai értelemben egyaránt – biztonságos, védett környezet, amely a gyermeket
próbálkozásra, kísérletezésre ösztönzi) érvényesíti, ami jó alapot adhat a legkülönfélébb
képességprofilok esetén is a legközelebbi fejlesztési cél meghatározásában. Önmagában
azonban nagyon elvont, életidegenné válhat az oktatás. Épp ezért a kettő kombinációja
kívánatos.
Az értelmileg akadályozott tanulónak az integráló körülmények között (is) joga és szüksége
van a habilitációs/rehabilitációs foglalkozásokra. Ez történhet egyéni fejlesztés formájában,
vagy a tanulócsoportban, az osztálymunkába beépítve, közvetlen támogatás formájában. Az
oktatás megszervezése során nem tekinthetünk el a 2.1 „Nevelési és oktatási alapelvek”
fejezetben rögzítettektől.
Az együttnevelés megvalósítását nagymértékben segíti a támogató szülői házzal történő
kapcsolattartás.
Az integrált képzésben részt vevő tanuló értékelésénél elsődleges a tanuló önmagához képest
elért fejlődése.
A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása, képességeik tervszerű fejlesztése során az
egyéni fejlődési sajátosságokhoz, az individuális szükségletekhez igazodik mind a pedagógiai
tevékenységek, mind a környezeti adaptációk tervezése, megvalósítása annak érdekében,
hogy csökkentsük a tevékenység akadályozottságát, segítsük a funkcióképesség kialakulását,
és ezáltal elősegítsük a szűkebb és tágabb környezetben való aktív részvételt.
 4
2. Az inkluzív nevelés pedagógiai- pszichológiai kérdései

A mozgáskorlátozott tanulók sérülésspecifikus ellátása a különböző szakemberek

együttműködésének, teammunkájának eredményeképpen valósulhat meg. Az inklúziót
megvalósító iskolában tanító befogadó pedagógusok, a szomatopedagógus és más
gyógypedagógusok (konduktív nevelés esetében a konduktív pedagógia kompetenciája
szerinti konduktor), az ortopéd szakorvos, a gyermekneurológus, a gyermekgyógyász és
egyéb szakemberek, illetve a család (a szülők és a tanuló) együttműködése, a közös célok
kitűzése és a folyamatos kapcsolat elengedhetetlen feltétele az eredményes gyógypedagógiai
és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tevékenységnek.
Autizmus spektrumzavar minden értelmi szinten előfordul, jelen lehet átlagos (vagy átlag
feletti) intelligencia mellett éppúgy, mint intellektuális képességzavarral (értelmi
fogyatékossággal) együtt járva. A fejlődési zavar átlagos vagy átlag feletti intelligencia
esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés
folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülésspecifikus fejlesztésre minden érintett
gyermeknek joga és szüksége van.
A fejlesztésnél szem előtt kell tartani, hogy a tanítás lehetséges módszertanát illetően a tanuló
autizmusa az elsődlegesen meghatározó tényező. Általában a szükségletek egyéni
kombinációjához kell hangolni a járulékos zavar speciális szempontjait és az
autizmusspecifikus pedagógiai módszereket.
Befogadó attitűd kialakítása az SNI-, BTMN-s, HH-s HHH-s és tehetséges gyermekek
fejlesztésében, óvodai és iskolai gyakorlatában
A különbözőség elfogadása a társadalmi együttélés alapja. A megfelelő viselkedésmódok, az
együttélés normáinak kialakulása, begyakorlása heterogén közösségben biztosított a
leginkább.
Ennek megvalósulása a sajátos nevelési igényű gyermekek részére főként az integráció
keretein belül képzelhető el.
A cél az inkluzív nevelés minőségi megvalósítása. Ennek alapvető feltétele a tanulók
személyiségének megismerése, megértése, elfogadása, egyéni képességeik korai felismerése,
folyamatos segítésük.
Kiemelten fontos az egész személyiség harmonikus fejlesztése, az érzelmi nevelés. Fontos
arra nevelni a gyermekeket, hogy egymást elfogadják, megértsék, segítsék társaikat, legyenek
képesek felismerni egymás értékeit. A tanulókat segíteni kell abban, hogy megértsék és
elfogadják azt, hogy különböző területeken eltérő szinten képesek teljesíteni.
A sikeres együttnevelés érdekében:
 A sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítani szükséges a speciális tantervet,
tankönyveket, tanulási segédleteket, speciális gyógyászati, életvitelt segítő technikai
eszközöket.
 Szükséges figyelmet fordítani a szülők szemléletének alakítására, az elfogadó attitűd
megteremtésére.
 Elengedhetetlen a pedagógusok szemléletének alakítása (elfogadás, tolerancia,
empátia), módszertani felkészítése továbbképzések segítségével. A pedagógus
 5
2. Az inkluzív nevelés pedagógiai- pszichológiai kérdései

viszonyulása a sajátos nevelési igényű gyermekekhez, meghatározza az

osztályközösség hozzáállását is.
 Kiemelt figyelmet kell fordítani a többségi diákok érzékenyítésére, a segítő, támogató,
elfogadó szemlélet kifejlesztésére.
 Fontos a környezet befogadóvá alakítása is: a tér kialakítása, a személyes fizikai igények
kielégítése, protetikus környezet létrehozása.
A pedagógus és a gyógypedagógus feladatai az inkluzív intézményekben