Az egyenlítői öv

Forró övezet: északi és déli szélesség 30 foka között

napsugarak hajlásszöge nagy → nagy felmelegedés →évi középhőmérséklet
20°C felett
passzát szelek→ éghajlat meghatározója
A csapadék mennyisége, eloszlása alapján 3 öv alakult ki:
- egyenlítői öv →trópusi esőerdők
- átmeneti öv → trópusi lombhullató erdők, szavanna
- térítői öv → sivatagok
Trópusi esőerdők:
jellemzők: a lombos fák örökzöldek, sokféle növény (a Földön itt él a legtöbb faj)
a növények meleg- és nedvességkedvelők, a növények a fényért versengenek
talaj vastagsága és tápanyagtartalma: kevés, mert a gyorsan fejlődő növények hamar
felhasználják, a mindennapos esők pedig kimossák a maradékot
Az esőerdő szintjei:
gyepszint: fejletlen
cserjeszint: fejletlen→ árnyéktűrő növények
lombkoronaszintek: - felső lombkoronaszint: 50-70m magas fák (pl.: kapokfa, mahagónifa),
fénykedvelők a fák
- középső lombkoronaszint: 30-40m magas fénykedvelő fák (ébenfa,
kaucsukfa), itt él lomkoronában élő állatok nagy része
- alsó lombkoronaszint: 10-15m magas, árnyéktűrő fák (pálmafák,
kakaófa, kámforfa, fahéjfa, bors, banán)
egyéb növények: - fán lakó növények: a fákon telepszenek meg, önállóan fotoszintetizálnak,
nem élősködnek! pl.: orchideák, broméliák
- liánok: a talajban gyökereznek, a fák törzsén kúsznak a fény felé
→kúszónövények, pl.: vanília, fafojtó füge
növények versengése: a fényért való küzdelem
palánkgyökerek: a fákat oldalról támogató támpillérekhez hasonlító „gyökerek”
Esőerdők állatvilága:
Az esőerdőkben él a Föld leggazdagabb, legváltozatosabb állatvilága.
- Valamennyi állatfaj melegkedvelő
- legnagyobb kiterjedésű esőerdő: Dél-Amerika, Amazonas- medencéje.
- lombkoronaszintben a legtöbb állat él: középső és alsó szinteken
Kolibri
- méretük: a cserebogár nagyságától a fecske méretéig
- hímek különösen színes, csillogó tollazatúak
- csőrük: cső alakú, kiölthető nyelv
- táplálék lehet: virágok nektárja, apró rovarok
- mozgás: folyton repülnek, közben táplálkoznak (lebegnek)
- nektárszívás közben elősegítik a virágok megporzását
Papagájok
- méretük: veréb nagyságútól a 70-80 cm-ig (arapapagáj), sok faj!
- hangos rikoltozás → csapatokban élnek
- kapaszkodó lábak, repül, fut, kúszik
- erős horgas csőr (kapaszkodáshoz is használja)
- táplálék: magvak, gyümölcsök, rovarok
- odúban fészkel, fiókák fészeklakók
Hárpia: a Föld egyik legnagyobb ragadozó madara, óriásfákra rakja fészkét
Bőgőmajmok
- dél-amerikai esőerdők állandó lakói
- csapatosan élnek → hangos rikoltozás → különleges hanghólyag felerősíti a hangot
- szőrzetük színe változatos (fekete, rézvörös, szalmasárga, barna)
- végtagok: hosszúak, ujjak végén köröm van
- hosszú farok → kapaszkodás
- táplálkozás: mindenevők (levelek, pókok, madártojások, madárfiókák)
- általában nem hagyja el a lombkoronát
Fekete kajmán: krokodilféle
Madárpókok: ragadozók, nem szőnek hálót
Jaguár: Dél-Amerika legnagyobb testű ragadozója
Afrikai esdőerdők:
Gorilla: - nagy test, nagy erő, de békés, szelíd
- emberszabású majom
- szőrzet sötétszürke (hím: ezüsthátú)
- növényevő (levél, rügy, termés, gyümölcs)
- 5-10 fős családok
- éjszakára a fákon fészeképítés
- kipusztulás határán állnak → védettek!
Délkelet-Ázsia: - összefüggő esőerdő (a szigetvilágban is)
Orángután: - emberszabású majom
- vörösesbarna szőrzet
- lábaknál hosszabb karok → nem egyenesedik fel
- növényevő
- fákon fészket készít
- fokozottan védett!
Királykobra: mérges ragadozó
nagyméretű ízeltlábúak: pl.: góliátbogár